újság VII. évfolyam, 10. szám
hírek, felhívások Tartalom Hírek, felhívások 2 Karma jóga beszámoló 3 Heves Gábor A zene jógája 5 Swami Sivananda Saraswati A könyörületesség 8 Swami Sivananda Saraswati Swami Satyananda Saraswati Spirituális felfedezés 9 Swami Satyananda Saraswati A mudrák és az éberségtudatosság szintjei 11 Swami Suryapremananda Saraswati Jógaterápia és kutatás: Mudrák 14 Dr. Swami Shankardevananda Saraswati nyomán Vadzsroli mudra (a villámlás attitûd) 17 Hatha Yoga Pradipika (verse 83) a B.S.Y. Publication 1985. Mese: 19 Csandarava, a sakál Kirtan, receptek 21 CD és könyvajánló 22 Blogajánló 23 Gyermek jóga foglalkozások December 5. 09.30.- 11.00. Azért indítjuk e programot, mert tudjuk, hogy a gyermekeink éle te számos tekintetben nehezebb mint a mienk volt. Sokkal na gyobb terhelésnek vannak kitéve, zsúfoltabbak a napjaik, több tananyagot kell befogadniuk, és több elvárásnak kell megfelelnük. Ha sikeresek és egészségesek akarnak len ni, ismerniük kell olyan módszereket, amelyek segítségével feltöl tõd hetnek, ellazulhatnak vagy akár megtanulhatnak jobban koncentrálni és tanulni. A Satyananda Yoga módszerei ilyenek; hozzájárulnak a testi, mentális és lelki egyensúly megteremtéséhez. Helyszín: Satyananda Yoga Központ, Budapest, V. Szép utca 3. Információ és bejelentkezés: Idadhára Mobil: +36 30 814 1264 E-mail: iskolajoga@satyananda.hu A jóga foglalkozások december 15-ig szünetelnek!! December 5. 14.00 14.45 Kirtan egy kis elmélet és sok gyakorlás 15.00 15.45 Mantra szádhana (Mahámritjun dzsaja, Gajatri, Durga mantrák tanulása), tudományos kísérletek a rezgésrõl 16.00 17.30: Filmvetítés: Swami Niranjanananda Saraswati: Az érzelmek kezelése 18.00 19.00 A Mahámritjundzsaja, a gyógyító mantra recitálása szombat délutáni szatszangok A jóga ágai közül legtöbben csak a hatha jógát, a fizikai gyakorlatokat ismerik. A Satyananda Yoga azért különleges rendszer, mert magában foglalja a jóga valamennyi ágát. Õsi, kipróbált tudást ad. Célja, hogy követõi az emberi lét minden területét egységbe foglalva teljes és tökéletes életet élhessenek. Gyakorlatai fejlesztik a testet, az elmét, az érzelmeket és a szellemet. A Satyananda Yoga rendszer ésszerû és megfelelõ a modern életmód mellett is. Kie gyen súlyozottsága és alkalmazhatósága miatt világszerte a józan ész jógájaként ismerik. Azért tartunk rendszeresen nyilvános szemináriumokat és programokat, hogy megismerhesd ezt a létezés minden területét átfogó jógatradíciót, és megtapasztalhasd gyakorlatainak jótékony hatásait. E programokon szívesen látunk minden ér dek lõ dõt; hozd magaddal családod tagjait, gyerekeidet, barátaidat! A délutáni programok díja, 500 Ft. A gyógyító mantrán való részvétel ingyenes! Helyszín: Budapest V. kerület, Szép utca 3. II. emelet. 2
Karma jóga beszámoló 2009 Karma jóga napok Szóládon 2009-ben Avagy: karma jóga nem jóga?! Micsoda átverés! Ez is csak egy újabb trükk Miért nem hívjuk egyszerûen csak társadalmi munkának?! Jó dolog a szabadban ténykedni, de, hogy ez nem jóga, az biztos STOP! Hallgassuk meg a másik felet. Vegyük például saját mestereinket megvilágosodott személyek, akik több ezer év tapasztalatát közvetítik számunkra. Íme: a karma jóga a fejlõdés leggyorsabb és legbiztonságosabb módja. Ennyi. Ezt Bhaktananda az év során többször is megerõsítette. Aki nem hiszi, járjon utána. Nos, így tett az év során mintegy 40 ember, aki úgy döntött, rászánja szabadidejét, kapcsolatait, tehetségét vagy bármi egyebet a Satyananda Yoga Magyarországon Alapítvány által Szóládon felépítendõ jógaközpont elõkészítésére. De haladjunk szép sorjában. A 2009-es év fordulópontnak tekinthetõ a szóládi Faültetés Jógaközpont felépítésében. Az év során egyrészt kialakult a Központ felépítésének módja (építészeti koncepció, finanszírozási stratégia, projektmenedzsment stb.) és a helyszínen is elkezdõdtek a munkák. A szóládi karma jóga napok programsorozat tavasz közepétõl egészen november elejéig tartott. Legelsõ lépésként egy 5x5m-es jantrát (anahata chakra) alakítottunk ki színes kövekbõl, azon a helyen ahol Swami Niran janananda 2008 májusában terület szentelõ tûzszertartást tartott. Mostantól itt tartjuk a tûzszertartásokat, egészen addig, míg elkészül az erre a célra kialakított pavilon. A parkosítási munkák kezdeteként szimbólikusan elültettük az elsõ fát. Ez a hársfa egyben egy emlékfa, mely elõtt táblácska örökíti meg mesterünk egy évvel korábbi látogatását. Így tehát megjelent az elsõ felirat is a területen Felállítottunk egy sátrat is, melyben már akár programokat is lehet tartani. Fogadtuk az elsõ olyan csoportot, mely tanulmányúton látogatott el hozzánk Szóládra. A programok jó hangulatban teltek, és többnyire tûzszertartással vagy balatoni fürdõzéssel értek véget. Az igazi, látványos munkák õsszel kezdõdtek. A terület nyugati szélén, 200m hosszan kerítést építettünk. Igazi csapatmunka volt és egyben kemény fizikai munka az eredmény pedig egy nagyon szépen kifeszített vadháló lett. Ezzel a gyakorlatban is birtokba vettük a területet ugyanis mint a földmérésnél kiderült, a szomszéd gazda az idõk során kb. 10m-t átszántott a mi területünkre Már régóta szúrta a szemünket, hogy a vízcsaphoz csak az évtizedek óta ott heverõ szétvert kunyhóromon keresztül tudtunk eljutni. A precíz ásatás során sok meglepetés ért minket az eredmény pedig 2-3 m 3 szemét és sitt, amit jövõre elszállítunk. Az éghetõ anyagokat elégettük (kb. 2m magas deszkakupacról van szó!), a balesetveszélyes dolgokat (szögeket, üvegcserép stb.) külön tettük. Szeretnénk mihamarabb árnyékot, így elkezdtük a parkosítást is. A kerítés mentén 200m hosszan bokrokat ültettünk. Ezeket részben helyben ültettük át, illetve faiskolában vásároltuk. A vízcsap és a volt kunyhórom közelében egy hangulatos kis facsoportot alakítottunk ki. A terület másik végén is ültettünk egy fát. Terveink között szerepel a fák árnyékában kerti asztalokat/padokat tenni eddig csak a fûben tudtunk lepakolni és étkezni. Ennyi történt a gyakorlatban. Most pedig térjünk vissza a témához: miért is jóga ez egyáltalán?! Mivel itt belsõ 3
Karma jóga beszámoló 2009 tapasztalásról van szó, saját személyes tapasztalásomról tudok csak írni. Azt mondják, a karma jóga erõsíti az ellenállóképességet az elme negatív össze tevõivel szemben. Hogy mik ezek? Ki-ki átgondolhatja ezeket és leírhatja õket az ún. SWAN listában (S=strengths/ erõsségek, W=weaknesses/gyengeségek, A=ambitions/ambíciók, N=needs/szükségletek). A SWAN gyakorlata eredetileg a gjána jóga része de kiválóan használható a karma jógában is. Itt az ember bátran kiélheti ambícióit (kertészkedni szeretsz?, gyerekekkel foglalkozni?, barkácsolni?, fõzni?), miközben dolgozunk saját gyengeségeink leküzdésén. Íme egy konkrét példa. Az egyik gyengeségem: agyalás. (Vagy finomabban fogalmazva: túl sok gondolkodás.) Mikor túlzottan belelkesedtem egy munkába (mégiscsak saját ambíciókról van szó ), vagy ellenkezõleg, valami kellemetlenség ért az eredmény túlpörgetett gondolkodás lett. Könnyû mondani, hogy fölösleges idõtöltés dolgokon rágódni, de nehéz megvalósítani. Mikor azonban újra és újra ugyanilyen helyzetekbe kerültem, egy idõ után arra lettem figyelmes, hogy már kevésbé pörög az elmém. Ez csupán egy példa, és nem telt el fél év sem, hogy változást lehessen tapasztalni. Ha figyelembe vesszük, hogy a jóga igazi célja a gyakorló fejlõdésének elõsegítése, a karma jóga ne lenne jóga?! A karma jóga biztonságos és gyors de nehéz is! Egy szóval sem állítom, hogy sétagalopp lett volna az idei munka! Ahogy Bhaktananda mondja: Egy fát elültetni vagy kerítést megépíteni nem nagy dolog. Emberekkel együtt mûködni az a legnehezebb. A karma jóga gyakorlása során pontosan ugyanolyan nehézségekkel találkozik az ember, mint bárhol máshol az életben: hangulati hullámzások, idõhiány, pénzügyi gondok, konfliktusok, kritikák, szakmai hibák, kommunikációs problémák stb. Minél inkább belevonódik valaki a karma jógába, annál inkább megtapasztalja ezt. Van azonban egy nagy különbség mindennapi életünk és a karma jógában meg élt kellemetlenségek között. A karma jóga viszonylag kockázatmentes hibáinkért nem rúgnak ki munkahelyünkrõl, vagy nem válik el tõlünk a feleségünk. A konfliktusok itt is ugyanolyan érzékenyen érintenek minket, de egy ilyen szimulált környezetben könynyebben meg tudjuk tartani a kellõ távolságot önmagunktól (tanútudat), ezért gyorsabban tanulunk hibáinkból. Ha pedig valóban megtanultuk a leckét, legközelebb már máshogyan reagálunk és ez közvetlenül kihat életünk minden területére. Különbözõ színû kövekbõl kirakott jantra a területszentelõ tûzszertartás helyén Sõt még ennél is többet állítok. A 2009- es szóládi karma jóga program végeztével elmondható, hogy igenis létezik egy isteni terv. Ebben az esetben ez a szóládi Jógaközpont felépítését jelenti. Minden nehézség ellenére a véletlenek hosszú sorát tapasztaltuk és az elvégzett munka minden várakozást felülmúl. Mindig éppen aznap volt jó idõ. Mindig annyi, és olyan tudású ember jött el, akikre éppen szükség volt. Újra és újra éppen a megfelelõ idõben bukkantak elõ emberek, anyagok, adományok, ötletek, információk. Mit lehet ezek után még mondani? Találkozunk 2010-ben! Szólád, Arany János utca. Heves Gábor 4
A zene jógája Swami Sivananda Saraswati tanításaiból A zene, vagy másképp szangita, a világmindenség leglényege. Isten igazi lehelete, és a lélek tápláléka. A szangita vidja szent tudomány, melynek célja az Isten-tudatosság elérése. A zene nem az idegek kellemes ingerlésének vagy az érzékek kielégítésének eszköze, hanem jóga szádhana, mely lehetõvé teszi az embernek az atma sakshatkara elérését, a lélek közvetlen felismerését. A zenét úgy kell kezelnünk, mint jógát. Az igazi zenét csak az tudja élvezni, aki lemondott a világról, megszabadította magát a világiasság minden szennyétõl, aki a zenét az önvalóra ébredéshez segítõ szádhanaként mûveli. Mikor a hívõ az Úr és a guru iránti ösztönös és túláradó szeretettel énekel, ráébred Istenre. Ha érzelemmel (rasa) és szívbõl jövõen (bhava) zenélünk, a zene Brahman bölcsességével ruház fel minket, melybõl a béke és a türelem legmagasabb erényei fakadnak. Mind amellett a lemondottak között is a legnagyobbnak kell lenned, ha a Legfelsõbb Lényt annak elsõ megtestesülésén, a hang imádatán keresztül akarod realizálni. Nem a szavak papagájszerû ismételgetése, nem a zene mesteri elõadása a skála és a ritmus tökéletes kivitelezésével teszi lehetõvé, hogy belépjünk egy náda jógi szellemébe, hanem a szívbõl jövõ éneklés, a bhakti és a szeretet belsõ vinájának 1 húrjain való játék. Swami Sivananda Saraswati Minden jóga keveréke A zene a különbözõ jógák vagy az Istenre való ráébredéshez vezetõ utak szintézise. Ez egy hatha jóga szádhana, mert együtt jár a lélegzet jelentõs kontrolljával és szabályozásával. Az éneklés vele járója a mély és teljes lélegzés, és ez nagy mértékben erõsíti a tüdõt, és tisz títja a vért. Ezen felül a különbözõ zenei hangjegyeknek megvan a velük kapcsolatban lévõ nádi-juk (a test éltetõ burkában futó csatornák), és a zene megrezgeti ezeket a nádikat, tisztítja õket, és felébreszti a bennük szunnyadó pszichikai és spirituális erõket. A nádik tisztítása nemcsak az elme békéjét és a boldogságot biztosítja, hanem sokat tesz a jóga szádhanában is, és segíti a törekvõt, hogy életcélját egész könnyen elérje. A zene csapdájába esett varázslatos elme, ezer vászanájával és vrittijével, csendesen fekszik a szádhaka ölében, és õ táncoltathatja saját dallamára, akarata szerint ellenõrizheti, és úgy formálja, ahogy csak akarja. Az elme, a májá varázspálcája, minden szellemi törekvõ réme, tökéletes felügyelet alatt ott van a zenélõ jógi kezében, mivel a zene gyorsan egy-hegyûvé teszi az elmét. A zene jóga esetében az a csodák csodája, hogy nemcsak a zenész elméje kerül ellenõrzés alá, hanem mindazok elméje is nyugodttá, békéssé és üdvözültté, akik hallgatják a zenét. Ezért szõtték a nagy szentek, mint pl. Mira Bai, Tukaram, Kabir Das, Thyagaraja, Purandhara Das és mások, tanításaikat kellemes zenévé. Dallamos zenéjükkel magasztos gondolataik könnyen átjárták a hallgatóság szívét, melyet máskor a világias 1 vina: régi húros indiai hangszer 2 egyhúros indiai hangszer 3 lantok családjába tartozó indiai húros hangszer (tambura) 5
ság kígyója buzgón védelmez. A zene jógája az, ami erõfeszítés nélkül lehetõvé teszi a chitta vritti nirodha-t, a mentális változások ellenõrzését, melyet a rádzsa jógik gyakorolnak. Mikor ilyenképpen az elme stabillá és tisztává válik, és beleolvad a nádá-ba, az õseredeti hangba, az intuíció szeme kinyílik, és a zene jógi eléri a jóga sziddhit vagy szamádhit. A zene természetesen a bhakti jóga lényegi eleme. A sankirtan, vagyis Isten nevének éneklése, és a bhakti, elválaszthatatlanok. A zene megtisztítja az érzelmeket, és megtölti az elmét magasztos, lélekemelõ magasabb érzelmekkel. A hívõ ül ekatarájáva 2 vagy tanpúrájáva 3, hogy a csendben elméje feloldódjon az Úrban. Nárada rishi tanpúrájával bebarangolja a három világot az Úr nevét énekelve. A zene segít a hívõnek, hogy bensõség, mély viszonyba kerüljön az Úrral. A bhakta bháva szamádhiba lép az áhítatos zene éneklésével. Szemtõl szembe kerül a tudás és a bölcsesség, a legmagasabb üdvösség (ánanda) tárházával, és e szamádhiból gjániként kiemel kedve, békét, üdvösséget és bölcsességet sugároz mindenfelé. Az igazi zenész a legmagasabb nishkama karma jógi. Elûzi az emberek bánatát, akik hallgatják õt. A zene gyógyíthatatlan betegségeket is képes kúrálni, eloszlatja a tudatlanság homályát, a rossz gondolatokat és a kétségbeesést a szívbõl, és örömöt, kedvességet, boldogságot és reményt csepegtet belé. Nem tudod egykönnyen visszafizetni a hála nagy adósságát, mellyel a zene jóginak tartozol, aki ezt a felbecsülhetetlen szol gálatot nyújtja. A zene összetöri a tudatlanság három nagy csomóját (granthi-k): a brahma grantit, a vishnu grantit és a rudra grantit. Könnyedén felébreszti a kundalinit, mely a mooladhara csakrában nyugszik összetekeredve. Elpusztítja a vágyakat és a nyugtalanságot, és elûz minden fajta szeszélyt, hangulatot, hóbortot és vad képzelgést. Eltávolítja a három dósát: a málá-t (tisztátalanság), a vikshepa-t (az elme zaklatottsága) és az avarana-t (a tudatlanság fátyla). Megsem misíti a háromféle izgalmi állapotot: az adhyatmiká-t (spirituális), az adhibhautiká-t (melyet külsõ erõk okoznak) és az adhidaiviká-t (melyet természetfeletti erõk okoznak). Kiírtja az öt klésá-t (szenvedést): avidjá-t (tudatlanság), az asmitá-t (a cselekvõ érzete), a ragadvésá-t (vonzódás-ellenszenv) és az abhinivesha-t (halálfélelem). Elpusztítja a háromféle karmát: a szancsitá-t (felhalmozott), a pra rab dhá-t (mely kötelezõen meghozza gyümölcsét) és az agami-t vagy kriyamana-t (mostani cselekedetek). Megsemmisíti a radzsasz-t (szenvedély), a tamasz-t (tehetetlenség) és szattvá-val (tisztaság) tölti meg a tudatot. A dallamos hangra koncentráló elme könnyedén eléri a laya, azaz a feloldódás vagy visszahúzódás állapotát. Ahogy a kígyót is elbûvöli a dallamos hangzás, úgy a zene hangzása is elbûvöli a kígyó-elmét. Aki zenél, elfelejti a testet és a világot. A zene megszünteti a dehadhyasa-t, a testtel való azonosulást, és szuperintuitív tudást ad. Gyakorolj, próbálkozz, töltsd fel magad. Ahogy az ópiummérgezés is több órán keresztül tart, a kirtan gyakorlása is folyamatosan spirituális hullámokat hoz a szív lakójától. Ilyen a zene jóga dicsõsége. Terápiás hatások A zene segít a betegségek kezelésében. Az õsi Egyiptomban a templomokban zenét használtak idegi alapú betegségek gyógyítására. A bölcsek tényként állítják, hogy sok betegséget lehet gyógyítani a furulya, a hegedû, a vina és a s z ar a n g i 4 dallamos hangjaival. Õk megerõ sítik, hogy a zenének rendkívüli hatalma van a betegségek felett. A dallamos zene által létrehozott harmonikus ritmusnak vonzó képessége van. Kihúzza a betegséget. A betegség elõjön, hogy megmérkõzzön a zenei hullámmal. A kettõ összeolvad, és eltûnik a semmiben. A zene nyugtatja az agyat és az idegeket. Lecsendesíti az egész szervezetet. Stimulálja, energetizálja, felélénkíti és vitalizálja az egész szervezetet. Kihatással van az érzelmekre, és cselekvésre irányuló impulzusokat vált ki, miáltal befolyásolja az összes életfunkciót. Harmonikus rezgések sorozatát tartalmazza, melyek természetük és szerkezetük szerint elektromosság jellegûek. A zene csillapítja az idegi feszültségeket, és a feszültségek által károsan érintett testrészekben visszaállítja rendes mûködést. A zene rendkívül elõnyös olyan idegi eredetû rendellenességek kezelésében, mint pl. az álmatlanság. A zene hatalmas ereje vigaszt és enyhülést ad, mikor valaki elkeseredett vagy fájdalmai vannak. A szangita vagy kirtan a legjobb gyógyszer, mikor az orvostudomány már minden más rendszere kudarcot vallott a betegség gyógyításában. A kirtan csodákat tesz. Próbáld meg ezt az egyedülálló orvosságot, és fedezd fel csodálatos elõnyeit. A kellemes zene erõteljes hatást gyakorol minden élõlény elméjére és fizikai természetére. Ha valaki betegségtõl szenved, énekelj kirtant az ágya mellett. Hamarosan meg fog gyógyulni. A zene alapja Hogyan alakítja át a zene az emberi természetet isteni természetté, hogyan javítja ki a régi káros szamszkárákat, 4 vina és a szarangi: Régi indiai húros hangszerek 6
hogyan változtatja meg a mentális anyagot, hogyan transzformálja, alakítja át az ördögi természetet tiszta szattvikus természetté, és hogyan állítja szemtõl szembe a hívõt Istennel, - ez a misztérium. A tudomány és az ész aligha tudja megmagyarázni a szankirtan mûkö désm ó dj á t. A zene hihetetlen ereje Brahman legmagasabb rendû zenéjébõl, a szent pránavából, az Om mantrából származik. Hallgasd a tanpúra vagy a vina rezgéseit: hallod a fenséges pránava nádát? Minden zenei hangjegy a pránavából származik. A zene arra való, hogy visszhangozza szívedben a pránava nádát. Mert az Om vagy pránava a te igazi neved, igazi szvarúpá-d (igazi alakod, lényegi természeted). Szeretsz zenét hallgatni, mert ez nem más, mint saját lényegi természeted legdallamosabb megszólaltatása. Ha tehát ilyenképpen az elme vonzódik és egyesül az ember lényegi természetével, a leg felsõbb Önvaló hatalmas ereje, mely ott összpontosul, elõtör, és gyógyítja a testet és az elmét. Könnyû és hatékony szádhana A Káli Júga idején a zene a legkönnyebb, a legjobb és magasztos szádhana a moksha elérésére. Tulajdonképpen a zene élvezi azt a páratlan kiváltságot, hogy ugyanis szembeszáll az alapvetõ szellemi doktrínák egyikével, miszerint: Ami kellemes, az nem jó, és ami jó, az nem szükségszerûen kellemes. A zene az egyetlen kivétel e szabály alól. Kellemes és jó is, preya és shreya, a Kathopanisad terminológiájával élve. Hol nincs szükség zenére? Háborúban, békében, örömben, bánatban, palotákban és áshramokban, mindenütt szívesen veszik. A különbözõ alkalmaknak megfelelõen különbözõ kifejezõdési formái vannak. A zene mindenféle vér mérsék letû ember igényét kielégíti, mindenkinek megnyeri a szívét, és minden lényt átalakít. A zene az isteneknek is kedvére való, és könnyen megnyeri jóindulatukat. Még az állatokat is elbûvöli és megszelídíti az édes, dallamos zene. A zene elragadó ereje minden élõlényt magához vonz. A zene megolvasztja a legkeményebb szívet is. A zene meglágyítja az ember brutális természetét. A zene millió bajt gyógyít. Békét nyújt az izgatott elmének, és megnyugtatja. Erõt ad, hogy szembe tudj nézni az élet csatájának nehézségeivel. A vinán játszó Szaraszvati istennõ szimbolizálja a tudat felébredését a hangrezgések hatalmának ismeretén keresztül A zenének igen nagy jelentõsége van a nevelésben. Ez a leghasznosabb eszköz az ifjúság nevelésére. Hozzájárul a jellem fejlõdéséhez, nemesíti az elmét, felébreszti és táplálja az esztétikai érzéket, és kellemet kölcsönöz minden emberi kifejezõdésnek. A zeneszerzõ könnyen ki tudja fejezni a gondolatait az éneken, mint közvetítõn keresztül. A zene az emberiség egyik öröme, és a legkevésbé ártalmas élvezet. Egyetlen mûvészet sem kavarja fel olyan mélyen az érzelmeket, mint a zene. A zene nemzetközi és nem ismeri a vallás, a faj, a hit vagy a társadalmi osztály korlátait. Az ember elfeledkezik magáról zene közben, és egyfajta transzba kerül. A zene segít élvezni az isteni üdvösséget. Még magáról a nagy szentrõl, Náradáról is úgy tartják, hogy az Úr Narayána így szólt hozzá: Naaham vasaami vaikunthe, yoginaam hridaye na vaa; Madbhaktaa yatra gaayante, tatra tisthaami Naarada. Nem a Vaikunthában (mennyben) la ko zom, sem a bölcsek és szentek szívében, hanem ott vagyok én, ahol híveim énekelnek, ó, Nárada. A zene nem olyan dolog, amit figyelmen kívül lehet hagyni vagy félre lehet söpörni. Minden embernek törekednie kell, hogy vagy énekeljen vagy játsszon valamilyen hangszeren. Úgyhogy állj neki most azonnal a legkomolyabban, és zenélj bhakti bhávával. Az éneklés hat hónap alatt erõs szokássá válhat. Még akkor is, ha valaki haldoklik, az Úr nevének szokássá vált éneklése az utolsó pillanatban segítségére lesz. Forrás: Yoga magazin, 2209. június 7
Könyörületesség Öld meg a kis ént. Halj meg, hogy újjászülethess. Az isteni életet éld. Swami Sivananda Mi az igazi szeretet? Még ha egy ember rosszallóan beszél rólad, és árt neked, akkor is szeretned kell. Szent Ferenc is ezt vallotta. Az igazi szeretet nem az, ha azért szeretsz egy embert, mert az szeret téged. Inkább az, hogy akkor is szereted, ha õ utál téged. Ez a szeretet nem csupán érzelmeken, hanem cselekedeteken alapul. Nem érdekel, ha nem kedvelsz engem, akkor is segíteni foglak. Ha ég a házad, hívom a tûzoltókat. Nem fogom azt mondani: <Ó, hát engem nem érdekel, hogy annak a csirkefogónak ég a háza. Hadd égjen csak!>. Az igaz szeretet nem szab semmilyen feltételt. Csak mert szeretsz engem, nekem is szeretnem kell téged; ez a képlet nem mûködik a spiritualitás életben. A szentek azt mondják: <Ha gyûlölsz engem, szeretlek. Ha nem kedvelsz, én azért kedvellek. Ha megbántasz, meggyógyítalak.>. Ez azonban nagyon nehéz, hisz megesik, hogy egy ember, akinek hosszú évekig segítettem, hirtelen pofon üt. Megkérdem: <Mit csinálsz?>. Azt feleli: <Gazember vagy.>. Azt mondom: <Hékás, sok éven át etettelek és segítettem neked. Ápoltalak, amikor beteg voltál. Pénzt adtam, amikor szegény voltál. Most meg gazembernek nevezel.>. Azt mondja: <Becsaptál.>. Még ilyenkor se veszd el lélekjelenlétedet, és ne hagyd, hogy megváltozzon szereteted ez iránt az ember iránt. A szeretet gyakorlása a legnehezebb dolog, míg a gyûlöleté nagyon is könnyû. Olyan természetesen válunk hamissá. A szeretet példátlan cselekedetekre sarkallja az embert, míg a gyûlölet visszataszító magatartásra késztet. Ez alatt nem egy férfi és egy nõ közötti szeretetet értem, noha az is a szeretetnek egy gesztusa, hanem inkább arról a szeretetrõl, amely minden lény iránt érzett könyörületnek a kifejezõdése. Noha lehet, hogy érted ezt az elvet, gyakorolni azonban nagyon nehéz. Olyan könnyû a szeretetrõl beszélni, de akár több emberélet kell hozzá, hogy megvalósítsd, amit most itt öt perc alatt elmondtam. Azoknak, akik Szankalpa (pozitív elhatározás): Légy könyörületes! Milyen a könyörületes szív? Olyan, amely minden teremtmény, az emberiség, a madarak, az állatok és az egész világ irányába kegyelemmel, szeretettel és kedvességgel fordul. Egy törekvõnek kétféle irányba kell fejlesztenie szívbéli képességét. Kemény- és lágy-szívûnek egyszerre kell lennie. Kemény-szívûnek akkor, amikor ki kell tartania elvei és valamely célja mellett; ugyanennek a kemény szívnek azonban meg kell lágyulni, és könyörületet kell tanúsítania akkor, amikor egy szerencsétlen embert szenvedni lát az út szélén. Legyen könyörületes szíved, tiszta elméd, az Úr neve zengjen szádon, és kezeid álljanak az emberiség szolgálatában. Ez az Isteni megvalósításának gyors útja. A könyörület által a világ nemes és szép lesz. valóban gyakorolni akarják a szeretetet, az áldozatra is fel kell készülniük, mivel a szeretet áldozatot jelent. A szeretet adás, nem kapás. A feltétel nélküli adás, adás és adás, amikor akár magadat is elveszítheted, sõt akár teljesen meg is semmisülhetsz. Ki tudja? A szeretet cselekedeteiben az sem számít, ha vesztesz. Ha azonban csak nyerni szeretnél, akkor jobb, ha meg sem próbálod, hiszen aki szeret, az csak veszteni fog. Az igaz szeretet adás, nem fogadás. A hullámok taraján Swami Satyananda Saraswati Hassa át minden cselekedeted a spiritualitás. Ragyogjon szemedbõl kedvesség, Nyelved beszéljen édesen, Kezeid érintsenek gyengéden. Légy oly könyörületes, mint Buddha, Olyan tiszta, mint Bhisma, Oly bátor, mint Bhima 1, És olyan igaz, mint Hariscsandra. Swami SivanandaSaraswati 1 Bhisma a Mahabharata (õsi szanszkrit eposz, hindu történelem és mitológia alkotója) egyik legkiemelkedõbb hõse. Nemcsak példátlan íjász és igazságos király, de fegyelmezett aszkéta is. Neve annyit jelent, szörnyû fogadalmú: élete végéig nõtlenségben élt. Nemessége ellenére (elõzõ életében elkövett cselekedete miatt), karmája frusztráció, magány és fájdalom volt. Szenvedése ellenére, mindvégig kitartott kötelességei mellett, és soha nem szûnt szeretni a körölötte lévõket. 8
Spirituális felfedezés Swami Satyananda Saraswati nyitó beszéde a Jóga világ-gyûlésén, Satyananda Ásram, Ausztrália, 1978 október A világi élet, amely múlandó, tapasztalatokon alapuló, idõnek, térnek és tárgyszerûségnek alárendelt, jól ismert számunkra. Éppen ezért nincs is szükséged gurura, hogy tanítson téged errõl. Mindenki tudja, hogyan kell ezt a fizikai életet az érzékszerveken és az elmén keresztül megtapasztalni. A fizikai test tapasztalásait, a testi örömöt és fájdalmat, érzelmet és szenvedélyt, szeretetet és gyûlöletet mindenki ismeri. De létezik egy másik, egy spirituális tapasztalás, amelyet az emberiség olyan régóta nem tapasztalt meg, kivéve azt a kevés szerencsés lelket a múltban. Ezt meg kell tapasztalni az életen keresztül és az életen túl. Nem számít, mit csinálsz, hogyan vagy hol élsz, ez a tapasztalat elérhet mindenkit. Ez a teljes tapasztalás, a legközelebbi tapasztalás, és a jóga teljes rendszere e köré van szõve. Ha megkérdezed tõlem Mi a jóga? a válaszom: Legyél képes egyesíteni a jelenlegi tudatosságod ezzel a tapasztalattal, ez a jóga. A jóga minden gyakorlata ehhez a tapasztalathoz vezet, épp úgy, ahogy a múltban azt mondták, hogy minden út Rómába vezet. A jóga minden formája, legyen az hatha jóga, rádzsa jóga, kundalini jóga, mantra jóga, bhakti jóga, karma jóga stb. végsõ soron a tudatosságot fejleszti és finomítja, és képessé teszi az alacsonyabb tudatosságot, a spirituális tudatosság megértésére. Évezredek óta ezen gondolkodik az emberiség. Egynéhány nagy embernek, a rishi-knek, a szenteknek, Isten fiainak volt ilyen tapasztalása. Õk eggyé váltak a végsõ boldogsággal. Elõdeink látták õket, és õk is megpróbálták elérni ugyanazt a tapasztalást, de vagy a klíma nem volt megfelelõ vagy a környezet nem volt kedvezõ. A mi századunkban, a mi idõnkben az egész klíma változik, és még akik nem akarják ezt a tapasztalást, el fogják érni. Még azok is, akik kétel kedõk, szeretnék ezt a tapasztalást, és be szélni akarnak róla. Az emberiség most nem me ne külhet el. E lm o n dt á k a G i t a- ban, a Védákban, a Bibliában, hogy az ember végsõ rendeltetése szerint el kell jusson ide. A végsõ boldogság megtapasztalása a mi végzetünk, ez a teljes élõvilágnak a végzete. A mi idõnkben a spirituális tudatosság, a spirituális keresés, a spirituális felfedezés forradalmát éljük. A gyönyört keresed, ugye? Igen, azt keresed. Miért keresed a gyönyört? Miért keresed a szerelmet? Miért? Az ember keres valamit, amirõl nem tud semmit. Az embert a keresése a gyönyör, a szerelem, a fájdalom és kiábrándultság, a tragédia és komédia dimenzióin vezeti át. De most a keresés mindezen helytelen útjainak véget kell érnie. Ismerjük az utat, az irányt, a módszert, Swami Satyananda Saraswati és túl nagy butaság folytatni a tapasztalás keresését bekötött szemmel. Ugyanúgy keresünk, ahogy egy vak ember próbál megtalálni egy csokoládé darabot. Valójában nem a gyönyör, a szerelem, a szenvedély és a zûrzavar keresõi voltunk. Azért követtük ezeket az utakat, mivel vakok vagyunk, és ez a probléma, és nem vagyunk képesek kikeveredni a kellemes érzéki élményekbõl. Emlékszem egy példabeszédre. Volt egyszer egy vak ember és egy erõdön belül vándorolt. Ki akart jutni az erõdbõl, amelynek négy kapuja volt. Megkérdezett egy bölcs embert, hogyan 9
juthatna ki. A bölcs ember azt mondta: Érintsd meg az erõd falát és folyamatosan haladj. Amint egy kapuhoz érsz, tudni fogod és képes leszel rá, hogy kijuss. A vak megérintette kezével az erõd falát és folyamatosan haladt. Szerencsétlenségére amint egy kapuhoz ért, vakaródzni kezdett. Továbbment, ismét a falat érintve, és amint a második kapuhoz ért ismét megvakarta magát. Így elvétette a kapukat, azonban azok ott voltak. Úgy gondolom, hogy mi is ilyenek vagyunk. Az életünkben sokszor mentünk el a kapu elõtt, de vakaródzni kezdtünk és elvétettük a kaput. Ha meg akarjuk találni a kaput, tudnunk kell, és észre kell vennünk, hogy a legfontosabb dolog a jógában a dhjána. A meditáció a válasz, az út. Amikor a meditáción keresztül képes leszel a test fogalmát meghaladni amikor képes leszel a név és forma fogalmát elfelejteni amikor képes leszel a múlt emlékein felülemelkedni, és amikor képes leszel akárcsak egy zavaros látomásra valamirõl, ami egy nem fizikai élmény, akkor az úton vagy. Azok akik képesek meglátni a fényt, megtapasztalni a teret vagy a hangot önmagukban, az úton vannak. A testben élünk, tudatában vagyunk a testnek, de képtelenek vagyunk meghaladni azt. Fel kell fedeznünk egy tudatos gyakorlatot amellyel fokozatosan meghaladjuk a kettõsséget, a nevet és a formát, amíg képesek nem leszünk átugrani az egó törvényét. Az egó törvényén való átugrás a szamádhi, nem egy könnyû tett bizonyosan, de valami, amit meg kell tennünk. Hiszem, hogy ez az emberi lét célja, máskülönben nem lenne semmi logikus igazolása. Ha azért születtünk emberi lénynek, amit eddig csináltunk, akkor nincs benne semmi öröm, nincs benne semmi logika. Csak egy felsõbbrendû állati életet élünk. Civilizált állatok vagyunk, akik ugyanazt csinálják mint az állatok csak egy más módon. Ha az állatok füvet esznek, mi megfõzzük és úgy esszük meg. Ha az állatok szaporodnak, mi egy szülõotthonban szaporodunk. Ez nem rossz, én nem kritizálom ezt. Csak próbálom összehasonlítani az állati életet önmagunkkal. Az állati élet az ösztön dimenziójához tartozik. Az evolúció folyamatában három különálló dimenzió van ösztön, értelem, intuíció, és megérzés. Az ösztön az állati birodalomhoz tartozik. Amikor azt mondom, hogy az egész életünkben ösztöneinket mutatjuk ki, akkor ez nem azt jelenti, hogy van egy farkunk és két szarvunk. Az ösztön az a minõség, amit a fejletlen, tamaszikus állati birodalomból örököltünk, ahol nincs spirituális visszajelzés. Abban a pillanatban, amikor van spirituális viszszajelzésed, spirituális éhséged, kijutottál az ösztön területérõl. Az ösztönös viselkedés folytatódni fog bennünk hosszú ideig, mivel van testünk. Nem kell eldobnunk. Nem kritizálom az ösztönös életet. Azonban az ösztönökkel együtt, amelyek fenntartják a testet, az emberi lényeknek fejleszteniük kell az intuíciójukat, az elme magasabb rétegét, hogy képes legyen megérteni a saját teljességét és tökéletességét, a saját valódi azonosságát. Valójában elfelejtettük a saját azonosságunkat. Ha megkérdezel, hogy ki vagyok, a nevemet, a törzsemet, a klánomat, a nemzetiségemet fogom említeni de ez vagyok én? Ki vagyok én? Feltetted valaha magadnak ezt a kérdést? Ki vagyok én? Ez a test vagyok egy bizonyos névvel és szociális státusszal? Ha csak ez vagyok, akkor az egész spirituális filozófia üres fecsegés. Ha az vagyok, amit ebben a pillanatban meg tudok érteni, és semmi más ezen túl, ha ez az én önazonosságom, az én leírásom, az én meghatározásom ez a fizikai test, ez a név, ez a hindu, ez a muszlim, ez a keresztény, ez a férfi, ez a nõ akkor ne beszéljünk a spirituális életrõl. A spirituális élet azzal kezdõdik, hogy elkezdek kételkedni a saját magamról alkotott képemben. Akkor kezdõdik, amikor ezt kérdést újra feltesszük: Ki vagyok én? A testem vagyok? Az elmém vagyok? Az érzékeim vagyok? A fájdalom és gyönyör érzékelése vagyok? Idõ vagyok? Tér vagyok? Végül el kell jutnod a válaszig: Nem. Nem ez vagyok. Én vagyok, aki mindezeket látja. Nem a test vagyok, hanem a test látója, megfigyelõje, tanúja. Nem az elme vagyok, hanem én látom az elmét. Nem a fájdalom és gyönyör vagyok, látom ezeket. Nem ezek vagyok, mindezek látója vagyok. Nem egy virág vagyok, hanem a valaki, aki látja a virágot. Így egy látóvá, tanúvá válok. Amint becsukom a szemem, látom amit látóként látok. Nyitott szemmel bármit is látok magam körül, látom, de nem vagyok a része. Az embernek külön kell választania magát mindazon elemektõl, amelyek az idõnek és térnek, a tárgyilagosságnak és a kettõsségnek vannak alárendelve. Ez az a cél, ami miatt mindenkinek meg kell tapasztalnia a meditáció mélységét. A meditációban szerzett apró tapasztalat ideiglenes, nem maradandó. A tapasztalatnak a változások során kell átmennie. Minden nap, minden héten más lehet. Minden tapasztalat, amin a meditáció gyakorlása közben átmész, nem a végsõ tapasztalat. Tapasztalatok sora létezik egy bizonyos sorrendben, amelyek végsõ soron az önvalóhoz vagy a spirituális tapasztalathoz vezetnek, nem-kettõsség, az egység tapasztalatához. Az eddig a pillanatig elért tapasztalatunk és a tapasztalat között, amelyrõl én beszélek, ezer és ezer tapasztalat van, amelyen a spirituális törekvõnek szükségszerûen keresztül kell menni. Ezen a cél elérésért az utakat és az ösvényeket már lefektették, és ezeket meditációként ismerjük. A spirituális 10
erõfeszítéseinket ennek a célnak kellene szentelnünk. Mindig mondom nektek, hogy az életben minden jól van, de ez nem végleges. Kell, hogy legyen a birtokodban valami több. Annak érdekében, hogy megszerezzük, fogadjuk el a meditációt mint egy utat számunkra, és a meditáció gyakorlásán keresztül fejlesszük a tudatosság erejét. Mi ez a tudatosság, aminek fejlõdnie kell honnan és hova? Amikor a szemek csukva vannak és az elme nyitott, és amikor az elme bezárult az érzékek tapasztalnak. És amikor az érzékelés szintén bezárult, ami marad, az az önvaló. Van az Upanisádok egyikében egy párbeszéd, ahol a bölcset megkérdezi a tanítványa: Óh guru, hogyan látunk? A bölcs válaszol: A nap fényével. A tanítvány kérdez újra: Hogyan lát valaki, amikor a nap lement? Azt válaszolja: A pislákoló csillagok fényével. A tanítvány azt mondja: Guru, amikor már nincsenek csillagok, és a hold lement, és a nap lement, hogyan lát valaki? Erre azt mondja: Az önvalóján keresztül. Amikor a szemek csukva vannak, még láthatsz. Amikor az elme bezárult, még láthatsz, és amikor a látomások bezárulnak, még láthatsz. Amikor minden blokkolva van, és minden bezárult és a mûködése megállt, még láthatsz és amit látsz, az az Igazság. Forrás: Yoga magazin, 1979. március A mudrák és az éberség-tudatosság szintjei Swami Suryapremananda Saraswati Ennek a tanulmánynak az a célja, hogy megvizsgálja, hogy a mudrák (különleges kéztartások, testtartások) gyakorlása során hogyan és miért történik a tudatosságnak egyfajta kiterjedése. Arra törekedtem, hogy meghatározzam és elkülönítsem a mudrák különbözõ elemeit és bemutassam, hogyan mûködnek együtt kiterjedt tudatosságot eredményezve. 1. Mudrák, amelyek az agy közvetlen stimulálásával befolyásolják az elmét az idegrendszeren keresztül. 2. Mudrák, amelyek az agy közvetett stimulálásával befolyásolják az elmét a prána (pránamája kósa=energiatest) befolyásolásával. Ezért egy fejmudrát (sambávi mudra) és egy kézmudrát (pranám mudra) választottam, mint tipikus példát. Bevezetés, a mudrák A mudra szanszkrit szó, amely a mud gyökérszóból ered, azt jelenti örül, tetszik és a dravay, a dru okhatározójából, melynek jelentése maga után húz. Azért ez a meghatározása, mert úgy tartják, hogy gyakorlása örömet és megelégedést hoz létre a célzott helyen (legyen az forma vagy formanélküli), ami pedig visszahat a gyakorlóra. A mudra elnevezést más és más jelentésekben használják esetenként. Ebben a tanulmányban kéztartás és testtartás értelemben fogok utalni rá. Minden mudrát esztétikus, odaadóáhítatos, érzelmes vagy pszicho-fiziológiai állapotok szimbolikus kifejezésének is lehet tekinteni, amelyet a gyakorló megcélzott, hogy megtapasztal. A mudrák nem csak a leleményes elme kitalációi, hanem eredetileg spontán módon jutottak a mesterek tudomására és ez még ma is megtörténik a dzsí vanmuktákkal, a felszabadult személyekkel. Az alapvetõ tantrikus elv a mudra mö gött az, hogy bármi is létezik a makrokozmoszban, az létezik a mikrokozmoszban is. Az ember a mikrokozmosz, bármi, ami létezik a külsõ univerzumban, azt meg lehet tapasztalni benne is. A tantrikus és jógikus irodalom több mint százféle különbözõ mudrát ír le. Fizikai megjelenésük szerint körülbelül öt kategóriába sorolhatók: kéz (hasta), fej (mana), testtartás (kaja), zárás (bandha), gát tájéki, (adhára). A mudrákat háromféleképpen is szokták említeni: anyagi, finom és a legmagasabb. Azok a mudrák, amelyeket a testrészekkel végeznek anyagiak, míg azok a mudrák, amelyeket mantrával kombinálnak finomak. A legmagasabb (kauzális) mudra akkor jön létre, amikor a gyakorló megtapasztalja vagy felfedezi a mudra szimbolikus jelentését, ez a jelentés maga a mudra esszenciája. A mudra más jógagyakorlattól eltérõen az elme meditációra való felkészítésének egyik módjaként ismert. Fenntartja a gondolatok áramlását a felkészülés során, hogy a gyakorló ráismerjen az érzékelés finomabb szintjeire. Ez az az állapot, amikor az elménknek fel kell vennie a saksi bháva (megfigyelõ) minõséget, a mentális aktivitás csendes tanújává válva. A mudra olyan, mint egy kulcs, amely kinyitja elménk aspektusait számunkra, hogy betekintsünk. A mudrák olyanok, mint betekintés a legfõbb valóságba, közelebb víve a gya 11
korlót a végsõ igazsághoz, képviselve ennek az igazságnak a legközelebbi alakját, ahogyan a tükör képviselné a valóságot. Ahogyan a tükör azt türközi vissza, ami elõtte van és nem ami mögötte, ehhez hasonlóan a különbözõ mudrák is csak a legmagasabb valóság különbözõ aspektusait tükrözik vissza. Megpróbálják megtartani a végesben a végtelent, ahogyan egy vízzel teli edény megmutatja a nap visszatükrözõdõ sugarait. Ily módon a mudrát a véges és végtelen közötti kapcsolat tudományának is lehet tekinteni. Az éberség aspektusai Annak megértése, hogy mi emel egy egyszerû tartást vagy pozíciót a mudrák birodalmába igényel némi megértést a pszicho-fiziológiai kölcsönhatásokról. Ennek egy megértési módja, ha az agyat vizsgáljuk. Az emberi fejlõdés során van egy fokozatos összekapcsolódás az agykéreg és a mély primitív, az agy érzékelõ része között. Ezt a folyamatot teleenkefalizációnak hívják, amely azt jelenti: éber, tudatos irányítás alá vonni azt, ami eredetileg ösztönös. Tehát az éberségnek van egy helye ha valamilyen helynek léteznie kell, amely lehetséges, hogy kapcsolatban van mindkét agyfélteke aktivitásával, bevonva a középagyat és az agykérget is. Nem lehet az éberséget kiterjeszteni anélkül, hogy elõbb ne kezdenénk tudatába kerülni. A mudra gyakorlása során elkezdünk azoknak a gondolatainknak tudatába kerülni, amelyek a gyakorlás elõtt, alatt és után merülnek fel. Fix, ismétlõdõ pozíciókat és testtartásokat hozunk létre, amelyek kilendítik a gyakorlót az ösztönös viselkedési mintákból és megalapoznak egy finomabb éberséget. Így az összevont energia kifejezetten az agykéregre fókuszálódik, egy szervre, amely a psziché magasabb fizikai megjelenítéseként írható le. Elsõ tanulmány: Sámbhavi mudra Sámbhavi Síva (Síva=Shambu a legmagasabb tudatosság állapota) hitvese A lája jógában a sámbhavi mudrát mint a pratjahára (érzékek visszavonása) egy technikáját nevezik meg, vagyis az érzékelés visszavonásához vezet. A sámbhavi lenyugtatja a kószáló elmét, amely a fókuszolás pontosságához vezet. Ahová a szem tekint, az elme azt követi, tehát ha a pillantást egy fix pontra összpontosítják, az elme szintén egyhegyûvé válik és a gondolatok ehhez igazodnak. Így a sámbhavi mudra egyfajta trataka is és eszköz a dhárana, a relaxált koncentráció meditatív állapotának eléréshez. Ezért a sámbhavi mudra egy hidat alkot a hatha jóga és rádzsa jóga között. Egyaránt technika és tudat állapot. (A tekintet számára a pont spontán jelképe egy belsõ állapotnak, amely a nyugati és keleti vallásos ikonográfiából származik. Gyakran láthatjuk, hogy a szemek a szemöldök középpontja felé fordulnak, így ábrázolva a szentek extatikus állapotát.) A szem fiziológiája A szem, ha vizsgálják és a látó eszköz követelményét állítják fel vele szemben, akkor inkább tökéletlen eszköznek tûnik. A szem egy képet vetít a retinára, de ez csak a kezdete egy nagyon különleges idegi folyamatnak, amely dekódolja a vizuális észlelést. Az idegi ingerület áramlása nem egyenes irányú a retinától az agykéreg felé félúton átmegy a középagy szerkezetén, amely támogatja a teleenkefalizációs folyamatot. Továbbá a hormon rendszer szempontjából megfigyelték, hogy a sámbhavi mudra befolyásolja a hipofízis, vezér mirigy hormon kiválasztását. A sámbhavi mudra alatt a szemeket nem az alaphelyzetben tartják, hanem a szemöldök középpontjában rögzítik a pillantást és ez a szemgolyók izomzatának egy jellegzetes mozgatását eredményezi. A motoros idegek, amelyek a szemizmokat mozgatják más, független úton haladnak a látóideg felé, bár szintén átfutnak a középagyon, hogy elérjék a nyakszirti agykérget. Itt a szállító és kivezetõ típusú idegek mind, egyszerre mûködésben vannak, és egy jellegzetes idegi beállítást hoznak létre. Bebizonyították, hogy az alfa hullámok részben az agy nyakszirti területérõl erednek és megjelenésük különösen kapcsolatban van a vizuális nem-észleléssel. Ez az alfa fogékonyság különösen az érdeklõdés középpontjában áll, mert kapcsolódik a hipnogógikus pszicho lógiai dimenzióhoz, ahol a mély relaxáció és az archetipikus képek megjelennek. Az alfa fogékonyság így fontos szerepet játszik a különleges érzékelési tudatosság kiterjesztésben. Agytevékenység nyugalomban Mûszeres megfigyelések igazolták, hogy a vizuális stimuláció alatti megnövekedett tevékenység beható változásokat okoz a helyi agykéreg véráramlásában és az anyagcserében. Eszerint az elv szerint ésszerûen várhatjuk a prána megnövekedett áramlását az aktivált agykérgi területeken. A sámbhavi mudra szépsége különösen az, hogy nincs valódi inger, amely az agyba irányul. Egy belsõ pontra nézve nincs semmilyen közvetítendõ kép. Mivel nincs az agy számára semmi érzékelési megértendõ, elõször magát a 12
finom pránikus energiát vizsgálja, annak formáival, amit a középagyi rész rendez el. Ezután az irányított stimuláció hatására egyfajta nyugalmi szignált küld az agykéregbe. Magát a gondolkodás puszta folyamatát azonnal pontosan elkapja és ez az elsõ lépés a gondolat-nélküliség felé, a pszichikus tudatosság kiterjesztésének elõfeltétele felé. Az eredmény az lehet, hogy a gyakorló a gondolat új dimenzióit észlelheti az éberség ki van terjesztve. Második tanulmány: pranám mudra (A pranám jelentése itt a köszöntés adománya ) A pranám mudrát (namaszkár mud raként is ismert) úgy hajtjuk végre, hogy összetesszük a két kezünket, a tenyerek és az öt ujj teljesen összeérnek. A kezek a cselekvés szervei és a motoros idegek (amelyek a motoros agykéregben érnek véget) irányítják a mozgását. Ugyan akkor a kezek érzékelõ szervek is. A tenyéren, ujjakon, a bõrön különbözõ idegek biztosítják a tapintás érzékenységét, amelyeknek impulzusait az érzékelõ agykéregbe továbbítják és a szomszédos kapcsolatban lévõ területek felé, ahol az rögzül és az érzékelési inger, az érzékelés feldolgozása végül is megtörténik. Az ujjak extra-érzékeny képességét jelzi a bõrlátás és hang érzékenység is. Kísérletek kimutatják, hogy tudat alatt a kéz bõre észleli a gyenge ingert, felfogja a színek különbözõségét. Ebben az esetben, mint a sámbhavi mudránál mind a szállító, mind a kivezetõ idegek egy idõben mûködnek, egy sajátságos idegi konfigurációt hozva létre. Amikor az ujjak a test egy másik pontját megérintik, egy körforgás jön létre, amely lehetõvé teszi az energia számára amely egyébként szétszóródna -, hogy visszautazzon a testbe a nádik mentén. A kéz mudrák, amelynél az ujjak összeérnek, egy nagyon finom szinten kötik le a motoros agykérget. Ha egyszer a pingala nádi (szubtilis csatorna, amelyben a prána folyik, a test jobb oldalán) foglalt, akkor a jel az idá nádin (a másik fõ szubtilis energia csatorna, a test bal oldalán) megy vissza az agyba. Összekötve ezeket a különösen érzékeny területeket egy bizonyos fix pozícióban, egy energia hurok fog mozogni a motoros agykéregtõl lefelé a kezekig és vissza az agyba. Gondolatok, tapasztalások keletkeznek és a független megfigyelõ állapota hasznos betekintést nyújthat saját szubtilisabb dimenziónk felfedezése felé. Továbbá a jobb kezet az agy bal agyféltekéje irányítja, a bal kezet a jobb agyfélteke. Amikor összeérintjük a kezeket egy zárt, keresztezõ körforgást hozunk létre, egy olyan helyzetet, amely egyenletesen eloszolva stimulálja az agyat, és ez mentális egyensúlyt hoz létre. Ez a relaxált koncentráció nagyobb lehetõségéhez vezet. A stimulált körforgás aztán az éber tudatosság területére kerül. Egy bizonyos ideig tartó ismétlése tudatosabbá teszi ezt a finom mozdulatot, egyre inkább tudatába kerülünk a hatásának. Aztán a mudra eléri erejét a mozdulatban és tudást hoz a gyakorló számára. Pszichológiai dimenzió A mudra önmagában is sikeresen mûködik, de ha megfelelõ mentális és érzelmi hozzáállással kapcsolódik össze, akkor a hatása megsokszorozódik. Kognitív pszichológiai szempontból a pranám mudra az alázatosság mentális állapotával jár együtt: tekintettel lenni másokra, nemcsak önmagadra, a helyzetek különbözõségének elismerése és elfogadása. A gyakorló felismeri egy felsõbb létezõ létezését. Itt azt a kifejezést, hogy felsõbb filozófiai értelemben használom, a gyakorló felismeri, hogy valami létezik, amelynek nincs oka, valójában idõtlen. Ez magában foglalja azt, hogy a gyakorló feladja az identitását, egyéniségét és a birtoklás egoisztikus beállítottságát. Ez a tranzakció csak egymással törõdõ partnerek között jöhet létre és az öröm érzete abból a felismerésbõl származik, hogy van valami közös, amit meg lehet osztani. A szeretet érzésének szintén jelen kell lennie. Ez fontos, mert segíti a mentális tárgy minõségének és természetének valamilyen jellegû érzékelését. További lépések az éberség kiterjesztéséhez az elme belsõ kontrolljára vonatkoznak, az ego teljes lebontásával. Ez az állapot tartalmazza az önvaló árnyékával, a tudattalan erõkkel való szembenézést és konfrontációt, szembenézést a kettõsség elvével, amelyek az egyén kreatív ereje és romboló erejeként jelennek meg. Ennél a szintnél az egyén vagy tovább halad a teljes felszabadulás felé vagy visszatér az anyagi feltételek közé. Következtetés Amit életnek hívunk az a testben van, de amit örökkévalóságnak nevezünk az is a testben van. A test nem az, de az a testben van. Így a test a különbözõ tudományok kutatóinak bõséges kutatásra ad lehetõséget, akik úgy tartják szükségesnek, hogy fel kell térképezni és meg kell rajzolni a különbözõ szinteket azért, hogy elkezdjük az utazást a végsõ valóság partjai felé. A jógik felosztották és 13
további alosztályokba sorolták a testprána-elme rendszert olyan mértékben, hogy magabiztosan tudják irányítani teljes ellenõrzésüket a koncentráció tudománya felett egy bizonyos folyamaton keresztül. A koncentráció alapvetõ fontosságú az éberség finom hangolásához, azért, hogy egy olyan beépített adóvevõs eszközzé váljon, amely kommunikál a végsõ valósággal. Az ember tudatossága csak akkor alkalmas arra, hogy a legfelsõbb szintre legyen hangolva, ha az elõírt fegyelemnek aláveti magát. A mudra tudományán kívül még az évszázadok gyakorlata is bizonyítékként szolgál. A létezésünk a világban mindig alámerül az élet egy olyan dimenziójába, amely önmagában is pszicho-fiziológiai test, elme és psziché (lélek) vagyunk mindez egyben. Ez a felfogás tük rö zõdik a mudrák gyakorlatában is, amelyek pszicho-fiziológiai gyakorlatok. Csupán a gesztikuláció vagy a fizikai mozdulat, amelyet nem egy belsõ attitûd vezérel és nincs szimbolikus tartalma, jelentése nem nevezhetõ mudrának. Ugyanakkor nem számít, hogy mennyire kiterjedt a tudatosságunk. Amíg testben élünk ennünk is kell és más testi-fizikai szükségleteket is ki kell elégítenünk. Tehát még a spirituális gyakorlásban sem tudunk a test nélkül élni. A mudra esetében a test és lélek közötti szakadék hiányzik, mert létezik egy kölcsönös egymástól való függés és befolyásoltság. Az a mögötti logika, hogy a mudrákat pszicho-fiziológiai tartásoknak nevezzük világos, ha megnézzük fejlõdésünk korábbi szintjeit. Élettelen anyag voltunk, aztán állatokká váltunk fõleg érzékelõ éberséggel. Most emberi lények vagyunk pszichikus tudatosságot birtokolva, amely érzékiséggel keveredik és fokozatosan haladunk a kozmikus tudatosság felé. Az emberibõl az istenibe. Forrás: Yoga magazin, 2002. március Jógaterápia és kutatás: Mudrák A kutatási jelentések Dr. Swami Shankardevananda Saraswati nyomán készültek Mindannyiunk számára közismert az antik szentek és bölcsek szobraiból áradó kegyelem és szépség. A megvilágosodottság tükrözõdik az arckifejezéseikben, testtartásaikban és kézmozdulataikban, a mudrákban. Igazából, a teljes lényük egy mudra, egy gesztus, a tudatosság állapotának szimbóluma. A tanulók számára ugyanakkor a mudrák igazából technikákat jelentenek, melyek a fizikai test ideg- és mirigyrendszerét aktiválják, mely által a szunnyadó lelki erõközpontok megnyílhatnak és az ember rejtett energiapotenciálja, a kundalini felemelkedhet, tudatosságunkat a kozmikus tudat felé közelítve. A mudra szó annyit tesz, mint lepecsétel, lezár és bezár elsõ jelentésként, másodikként pedig gesztust, szimbólumot, valaminek a kifejezését jelenti. A mudrákat három különbözõ szinten használják: 1. A klasszikus indiai táncban állatok jelképe, tudatállapotok, érzések, stb. 2. A hindu szertartás szerint istentiszteletet jelent. 3. A tantrában a fejlõdés elõmozdítása a szövetekben, idegpályákban és a szervekben lévõ energiafolyamok felszabadítása által. A mudrák olyan gesztusok, melyeket az értelem elfogad és azokat saját önkifejezésére használja. Ezáltal az értelem bizonyos mintaalakokat tud felvenni, ezek a jantrák, melyeket a mély és õstípusi energia hoz létre a mudra mögött, az értelem mélyén. Ez az a szempont, amely minket a leginkább foglalkoztat. Az õsi shatrákban számos utalás van a mudrákra. Például a Siva Samhita (iv, 12-15) a mudrákat a következõképpen írja le: Most pedig elmondom, milyen módon érhettek el sikert leginkább a jógában. A gyakorlóknak ezt titokban kell tartaniuk. Ez a megközelíthetetlen jóga. Amikor kundalini, az alvó istenség a guru ke gyelmébõl felébred, valamennyi lótuszon és köteléken könnyedén áthatol. Ennél fogva, annak érdekében, hogy az istenség, amely a brahmarandhra szájában al szik (a sushumna legbelsõ szentje) felébredjen, a mudrákat a legnagyobb figyelemmel kell végezni. A számos mudra közül a következõ tíz a legjobb: maha mudra, mahabandha, mahabheda, khe chari, jalandhara, moola bandha, vipareeta karani, uddiyana, vajroli és shakti chalini. 14
Mudrák a modern életben A fenti technikák beépültek a kriya jóga rendszerébe, ahogy azt gurunk, Swami Satyananda Saraswati, itt a Bihar Jógaiskolában tanította. A kriya jóga egy gyakorlatias, szisztematikus és hatásos eszköz a szunnyadó potenciál felébresztésére az agyban található idegpályák felélénkítése és pránikus energiával való feltöltése által, ily módon megnyitva azokat a tudatosság felé. A fizikai vonatkozások lehetõvé teszik számunkra, hogy kontrolláljuk a test akaratlan szerveit, az idegkapcsolatok és a hormontermelõ belsõ elválasztású mirigyek stimulálásával és így uralmuk alá vonjuk valamennyi testi folyamatunkat. A szellemi vonatkozások abban segítenek, hogy megközelítsük belsõ tudatosságunkat, jobban tudatában legyünk belsõ energiánknak, és ezáltal életünk szélesebb pályáit is ellenõrzésünk alatt tartsuk. A mudrák túlmutatnak a reggeli jógagyakorlaton. Mudrákat végzünk minden egyes cselekvésünk során, a nap minden pillanatában. Minden egyes tett az alapvetõ szellemi és fizikai kondíció jelképe és a lényünkben formálódó számos energiaminta eredményei. Ezek a minták határozzák meg a személyiségünket, jellemünket, modorunkat és kifejezéseinket. Ennél fogva, minden egyes pillanat belsõ természetünk kifejezõdése. A mudrák tudatos gyakorlása lehetõvé teszi számunkra, hogy még inkább tudatában legyünk a belsõ energiának és úgy kontrolláljuk azt, hogy a lehetõ legtöbbet hozzunk ki minden pillanatból. Ezt követve erõt nyerünk arra, hogy tudatosan cselekedjünk. Hasznosítjuk tudatosságunkat mindenben, amit csak csinálunk. Például, ha a teljes testünk a tudatunkba kerül, tudatosan formálhatunk mudrákat kezünkkel, szemünkkel és egész testünkkel, akár eszünk, gyalogunk, gondolkozunk, sportolunk és így tovább. Ez a fajta tudatosság jelenti az utat arra, hogy megerõsítsünk minden pillanatot és minden tettünket energiával töltsük meg. Számos különbözõ típusú mudra létezik, úgy mint kézmudrák, szemmudrák, teljes testmudrák, szellemi mudrák, stb. Valamennyi egyfajta gesztus, egy jelzés az értelem felé, mely lehetõvé teszi, hogy egyensúlyt teremtsünk a tudat és a test között és felszabadítsuk az energiát. Az ember egyfajta csap, mely az energia tengerét tartja vissza. Ha kinyitod, egy tiszta folyam áramlik tova. Ha a csapot sosem használják, a víz pangani kezd és megposhad az ember esetében megjelennek a betegségek. A folyamod lehet erõs vagy gyenge a szükséglettõl és a képességtõl függõen. Felmerül a kérdés, hogy mi a legjobb mód ennek az energiának a felszabadítására, és ha már felszabadítottuk, hogy tudjuk azt kontrollálni? Minden csapon lehet állítani a folyás sebességét a céltól függõen. A különbözõ mudrák segítségével módosíthatjuk az intenzitást és a folyásirányt, és ezáltal szabályozhatjuk a test különbözõ rendszereit. Például ingerelhetjük az idát és a pingalát egyidejûleg, hogy ezáltal a sushumnát aktiváljuk. Ezáltal jobb egészségre teszünk szert. Nem tanácsos a magasabb szintû gyakorlatokba fogni megfelelõ irányítás és oktatás nélkül. Ezeket egyéni igény és kapacitás szerint kell tanulni. A mudrák szellemi beállítódásokat tükrözõ testhelyzetek, melyek mélyen befolyásolják a pszichét. Nem tanácsos befolyásolni vagy megpróbálni megváltoztatni a pszichét, amíg nem vagy benne biztos, hogy változás iránya a legkedvezõbb számodra. A mudrák a következõ hatásokkal járhatnak, amennyiben azokat guruk vagy hozzáértõ tanárok tanítják be: 1. Egyes mudrák ellenõrzik a test tudattalan fiziológiai folyamatait, jellemzõen a mindennapi tudatosság határain túlmutató módon. 2. Lehetõvé teszik a prana (életenergia) áramlásának tudatos fejlesztését a bonyolult testen belül, és esetlegesen módot adnak ezen erõk tudatos kontrolljára is. Mindez lehetõséget ad számunkra, hogy energiát irányítsunk a testnek tetszés szerinti részébe, öngyógyítás vagy egy másik ember pránikus gyógyítására. 3. A mudrák felkészítik az értelmet a meditációra az érzékek visszavonásával (pratyahara) és egyúttal pontszerûvé teszik az értelmet. 4. Számos mudra az ászánákat és a pranayamát egyesíti, így magában foglalja ezen gyakorlatok elõnyeit is. 5. A lelki fejlõdés. Kutatás A mudrák közvetlenül az agyban és az értelemben hatnak. Ismert tény, hogy az agy két félbõl, másnéven agyféltekébõl áll, melybõl mindkettõ egyedi rendeltetéssel bír. A jobb fél felelõs az intuícióért, a szellemi képességek teljes köréért, a térbeli orientációért, a mûvészi kifejezésért, ügyességért, képalkotásért stb. A bal fél végzi az analitikus és logikai gondolkodást, idõkezelést, beszédet és a számítási feladatokat. A kettõt idegszálak kötege köti össze, melyet corpus callosumnak neveznek. A legtöbb emberben a két félteke mûködése nem harmonikus, koherens és nincs szinkronban, ahogy azt agy mûködésével foglalkozó tanulmányok bizonyítják. E mögött szellemi, érzelmi folyamatok állnak. A két félteke nem harmonikus mûködése csökkentett intelligenciához, felfogóképességhez, észleléshez, intuitív 15
képességhez, stb. vezet. A mudrák segítenek a két agyfél szintetizálásában azáltal, hogy közvetlenül az idegrendszerre hatnak. A mudrák azon eszközök, melyek által hozzáférhetünk olyan kapcsolókhoz, melyek valamennyi testfunkció tudatos irányítását teszik lehetõvé. Ezek a következõ módon mûködnek: 1. Fizikai: Minden egyes mudra bizonyos idegeket ingerel, melyek üzenetet küldenek az agy felé. Ezen üzenetek az ingernek megfelelõ agyközpontba érkeznek. Például, minden ujj az agy egy másik részéhez kapcsolódik. Az agyon belül a kéz az agykéreg igen komoly részét foglalja le. Ennélfogva a hüvelykujj és minden ujj határozott és erõteljes hatással bír az agyra. Ezt a hatást mindenkinek meg kell tapasztalni, a felébredni tudáshoz. Amikor a kezek egy bizonyos helyzetben vannak, az idegpályákat hosszabb ideig éri inger, mely növeli a mudra egyedi hatását az agyra. Ez a cselekedet tudatos. Ha mind a jobb, mind a bal kéz ingerli az agyat, a hatás az, hogy mindkét féltekét tudatos ellenõrzésünk alá vonjuk. A stimulált pályák így a tudatosság körébe kerülnek. Bizonyos idõn keresztüli, pár hetes vagy hónapos ismétlés ezt a bonyolult gyakorlatot tudatosabbá teheti, vagyis egyre inkább tudatában leszünk a hatásnak. Ezáltal a mudra erõt nyújt és tudást hoz. Segít a féltekék koordinációjában úgy, hogy két oldal egyre egységesebb és harmo ni kusabb módon mûködik. 2. Vitális: A kirlián fényképezés bemutatta, hogy az ujjak energiasugarakat bocsátanak ki. Ennek az energiának az állapota függ a hangulattól, egészségtõl, idõjárástól, stb. Ha az ujjak összeérnek, körforgás keletkezik, amely lehetõvé teszi, hogy az energia, amely egyébként veszendõbe ment volna, visszatérjen a testbe a nadikon, az energiacsatornákon keresztül. A pránikus testre gyakorolt hatásai attól függnek, hogy mely pályákat stimulálják. Az összesített hatás növekvõ befelé irányuló energia, a tudatosság fenntartása a meditációban és mély belsõ állapotok. Másrészt, néhány mudra közvetlenül stimulálja a csakrákat, például a mahamudrát. Ez közvetlenül energiát küld az agyba és a tudatba. A mudrák segítségével megtanuljuk kezelni a testünket és energiát küldeni különbözõ csatornákon keresztül, melyek közül néhány különösen fontos. Például a prana mudra öt különbözõ prána-alrendszert ingerel a testben. Ha a hüvelykujj megérinti a mutatóujjat és a középsõ ujjat, a köldök alatti energia, az apán kap ingert. Ha a hüvelyk, a gyûrûs és középsõ ujj érintkezik, udana, vagyis a fejtetõtõl a torokig tartó rész stimulálódik. A hüvelykujjnak a kisujjhoz és a gyûrûsujjhoz való érintése stimulálja a pranát, a rekeszizom és torok közötti energiát. Ezáltal ennek a területnek az energiáit tudjuk kontrollálni. Ennek visszahatásai vannak a pránikus (ön)gyógyításban. 3. Szellemi: A szemek az agykéreg nyakszirti, vagyis a fej hátulsó részéhez tartoznak. Ha a shambhavi vagy nasikagra mudrákat végzi az ember, ezek növelik az agy alfahullám-termelését, mely egyfajta laza tudatossági állapot és a spontán kreativitás élményével kapcsolódik össze. Ha ezt a mudrát hosszú ideig kitartják, akkor az egy koncentrációs, meditációs technikává válik. Ez mindamellett csak felügyelet mellett gyakorolható. A meditáció az agy elülsõ részében zajló értelmi folyamatok ellazítására alkalmazható, és ez olyan pszichológiai jellegû bántalmak kezelésében hasznos eszköz, mint a megszállottság, a hisztéria, a depreszszió, az aggodalom és a nyugtalankodás. Hozzásegít ahhoz, hogy kontrolláljuk gondolatainkat és magasabb szellemi folyamatainkat. A tudat koncentrációja és egyesítése lehetõvé teszi, hogy az agy számos rejtett és nem használt pályája a tudatos részünkké váljon. Pszichológiai problémák, mint a tudattalan neurózis és a komplex ismétlõdõ cselekedetek kizárhatóak ezáltal életünkbõl. Így felszabadítjuk az agyunkban és a tudatunkban érzelmi problémák formájában tárolt negatív energiákat és felváltjuk ezeket pozitív, kreatív és életfenntartó szokásokkal és képességekkel. Amikor mudrákat gyakorlunk, a fenti folyamatok párhuzamosan zajlanak, mivel a fizikai, pránikus és szellemi vonatkozások összekapcsolódnak. A hatás összegzõdik, egyszerre bonyolult, de erõteljes. Ez a legszebb hatással bír a tudatosságra, melynek megértését meg kell tapasztalnod. Még egyszer szükséges hangsúlyoznunk, hogy a mudrák igazi megértéséhez lassan és felügyelet mellett kell gyakorolni. Ezáltal megtanulod összevonni elfecsérelt gondolataidat és tetteidet, hogy így az élet az energia és megértés kegyelemteljes áramlásává váljon. Teljes lényed egy mudra lehet, az élet egyfajta gesztusa, tükrözõdve a külsõ életedbe. Ezáltal a mudrák a gyakorlatias, de egyben ideális utat jelenthetnek életed megváltoztatására. Forrás: Yoga magazin, 1979. március 16
Vadzsroli mudra (a villámlás attitûd) Hatha Yoga Pradipika (verse 83) a B.S.Y. Publication 1985. Bárki, aki amúgy világi életstílus szerint él, anélkül, hogy jógikus szabályokat követne, amennyiben a vadzsrolit helyesen gyakorolja, eléri a sziddhit (teljességet). A vadzsra dörgés -t vagy villámlás -t jelent. Ez Lord Indra fegyvere is, és a hatalmasság -ot szimbolizálja. A vadzsra ebben a kontextusban a vadzsra nádira utal, amely az urogenitális rendszer szabályozásáért felelõs. Ez a szusumna nádi második legbelsõ rétege. A vadzsra nádi a gerinc energiaáramlásának az a része, amely a test teljes szexuá lis rendszerét irányítja. A hétköznapi élet szexuális viselkedését határozza meg, és egyúttal ez az az aspektus, amelyet Dr. Sigmund Freud libidó -nak illetve Dr. Wilhelm Reich orgon -nak nevezett. A tantrikus szádha nában ezt az energiát semmiképp sem helyezzük elnyomás alá, hanem felébresztjük, és más utakra tereljük. Különösen az OH mudrák (vadzsroli, szahadzsoli és amaroli) azok, amelyek a szexuális energiát a vitális energiába és a kundalíni shaktiba szublimálják. A Shatkarma Sangraha szerint hét vadzsroli gyakorlat létezik. A gyakorlatok több éves elõkészületeket feltételeznek, ami az urogenitális izmok egyszerû összehúzásával kezdõdnek, majd késõbb a szekrétumok visszaszívásával folytatódnak. Csak ha az elsõ hat gyakorlat tökéletes, akkor próbálkozhat a jógi a hetedik gyakorlat eredményes kivitelezésével. Ez a gyakorlat magában foglalja a maithunát, a jógikus nemi érintkezést. A vadzsroli gyakorlatok által a szexuális energia, a hormonok és szekrétumok visszaépülnek a testbe. Ez a folyamat az energia negatív és pozitív pólusának saját testen belüli egyesüléséhez vezet. Az emberek hagyományos módon azt gondolják, hogy ezek a gyakorlatok természetellenesek, vagy ártalmasak. A Hatha Yoga Pradipika számos kommentátora mellõzi emiatt ezeknek a szlókáknak a tárgyalását, a tantrának pedig emiatt az a híre kélt, hogy obszcén gyakorlatokat tartalmaz. Nyil ván való, hogy az ilyen elképzelések ezen gyakorlatok félreértésébõl adódtak. Ennek kapcsán aztán az embereknek az az elképzelésük támadt, hogy a spirituális élet elkülönül a világi élettõl és a fizikai testtõl, amely elképzeléseket a vallásos kondicionálás csak megerõsített. Az embereknek észre kell venniük, hogy a spirituális élet nem anti szexuális, és hogy a szexuális élet nem antispirituális. Természetesen a cölibátusnak megvan a maga haszna, de a tantra nézõpontjából ennek spontán módon kellene adódnia és semmiképpen sem elnyomás hatására. A spirituális élet a tudatosság fejlõdését vonja maga után, ami a testi tapasztalatok magasabb szintjét is jelenti. Végül is a jógának az egész életünket át kellene hatnia. Miért éppen a szexuális élet lenne ebbõl kizárva? Ezen szlókák szerint a szexuális élet az érzéki szintrõl a spirituális szintre emelhetõ bizonyos gyakorlatok segítségével. A vadzsroli mudrát e cél érdekében alkalmazzuk. Az a személy, aki tökéletes kontrollal rendelkezik a test és az értelem felett, minden szituációban jógiként van jelen. Ha valaki például teletömi magát étellel, az pontosan ugyanolyan obszcén, mint az, aki kontrollálatlan szexuális aktusokban elégül ki. A szexuális életnek háromféle célja van, amelyeket meg kell értenünk. Ez a tamaszikus ember számára az utód, a radzsaszikus számára az öröm, a szattvikus számára pedig a megvilágosodás. A magömlés elérése utáni vágy belsõ, ösztönös késztetés, amelyet nem csak az embernél, hanem a természetben mindenütt megtapasztalhatunk. Bûntu datnak vagy szégyenérzetnek tehát nem kellene kapcsolódnia hozzá. Az állati öntudat ezzel együtt nem evolúciós végcél az emberi lét számára. Az ember lehetõsége a boldogság elérésére kiterjeszthetõ azon a pillanaton túlra is, ami az ondó kibocsájtását kíséri. Az ondó és a peték tartalmazzák az evolúciós potenciált. Amennyiben ezek felett kontrollt tudunk gyakorolni, nemcsak a testet, hanem az elmét is irányításunk alá tudjuk vonni. A természet gondoskodott magömlés mechanizmusáról, de az általában nem köztudott, hogy a természet arról is gondoskodott, hogy a hatha jóga különbözõ gyakorlatain keresztül ezt a mechanizmust irányításunk alá tudjuk vonni. Az ondó és a peték kibocsájtásának irányításával a tapasztalás új szintjei nyílnak meg. Ezek a tapasztalatok szintén a természetbõl fakadóak, még akkor is, ha csak néhány ember részesül belõle. Éppen ezért ezekrõl a technikákról nem szabadna oly módon vélekedni, mintha ellene lennének a természet rendjének. Bár az orvostudomány általában alkalmatlan arra, hogy elismerje, de egyér 17
telmû tény, hogy az ondó egész életen keresztül történõ kontrollálatlan kibocsájtása, hozzájárul az agy létfontosságú képességeinek korai romlásához, túlterheli a szívet, és kimeríti az idegrendszert. Ma az orvoslás voltaképpen csak diploma kérdése, a tökéletesség mércéje nem jelenik meg. Sok ember hal meg idõ elõtt testi és szellemi kimerültség következtében, anélkül, hogy az álmaik beteljesültek volna, és a céljaikat elérték volna. Pedig ha a magkibocsájtás folyamatát fel tudjuk tartóztatni, az energia és spermatozoa nem szökik el a nemzõ szerveken keresztül, hanem visszairányul fel, a magasabb agyi központokba. Ennek következtében lehetõség nyílik egy magasabb szintû ébredésre, nagyobb elképzeléseket valósíthatunk meg, és az életben nagyobb vitális energiákat szentelhetünk az eredmények elérésére. A szlóka szerint, az a jógi, aki a vadzsrolit helyesen gyakorolja egy amúgy szabad életstílus mellett, annak eredményei az életben nagyobbak lesznek, és elérhetõvé válik számára a vitális illetve mentális energia egyre nagyobb és nagyobb forrása. Csak néhány nagy jógi és mester tett szert erre a tapasztalatra, és avatta be aztán tanítványait az oli mudrák és más hatha jóga technikákba. A hétköznapi életben a szexuális csúcspont az egyetlen pillanat, amikor az elme saját akaratából teljesen üressé válik és megpillanthatóvá válik a testen túli öntudat. Ez a tapasztalat azért olyan rövid életû, mert az energia az alacsonyabb energiaközpontokon ke resz tül jut kifejezésre. Ez az energia, amely normál esetben elvész, használható lenne a muladharában szunnyadó kundalini erejének felébresztésére. Ha a spermát vissza lehet tartani, az energia a szusumna nádin és a központi idegrendszeren keresztül az agy szunnyadó területeihez és az alvó tudathoz irányítható. A szexuális aktus egy eszköz az elme teljes elbûvöléséhez és összpontosulásához, de a tantrában nem pusztán ez az egyetlen tapasztalat. A tapasztalatnak jóval többnek kell lennie a durva, vagy érzéki tapasztalatnál. A tudatosság és a kontroll fejlesztést igényel. Az érzékeket is fejleszteni kell. Az érzékeket használni kell, de pusztán a magasabb tudatosság és nem az állati öntudat feléb resztésének eszközeként. Ennek érdekében kell tökéletesíteni a vadzsroli mudrát és különféle tantrikus rítusokat. A vadzsroli mudra fontos gyakorlatnak számít ma, a káli jugában, amikor az emberek képesek és szükségük is van arra, hogy önmagukat kifejezzék egy anyagi és érzéki túlsúlyban lévõ világban. A külsõ világban kell cselekednünk, és ugyanakkor belsõ tudatosságot kell kifejlesztenünk. Az élet célja egyedül az kellene, hogy legyen, hogy elérjünk egy mélyebb és jobban beteljesítõbb tapasztalatot a tapasztalati érzésélményen túl. Az embernek négy alap vetõ vágya van, amelyek purusarthaként vagy cha turvargaként ismertek. Ezek közül az elsõ a karma vagy érzéki kielégítés. Bizonyos mértékben szükséges, hogy beteljesedjen, de az nem feltétlen szükséges, hogy le húzza az öntudatot. Eszközként kellene szolgálnia egy nagyobb teljesítmény véghezvitelében. Minden tettünket, közöttük a nemi aktust is annak a célnak kellene szentelnünk, hogy megvalósítsuk a létezés igazságát. Ebben az esetben élsz csak spirituális életet. A spirituális élet nincs összefüggésben a puritán erkölcsök mentén vezetett élettel. Swami Niranjanananda Saraswati Ha a puritán ideálokat követõ életet tudsz élni, és el tudod érni a megvilágosodást, akkor gyakorold azt, de ne ítélj el másokat, akik erre nem képesek. Abban a pillanatban, amikor olyan merev ideálokat hozol létre, amik szerint a spirituális útnak ilyennek kell lennie és nem olyannak, saját képességedet korlátozod abban, hogy teljes tapasztalatra tegyél szert. A spirituális kibontakozás evolúciós folyamat. Történhet lassan, évek milliói alatt, ahogyan a természet fejlõdési folyamata is zajlik, vagy fel lehet gyorsítani a jóga gyakorlatain keresztül. A vadzsroli mudra az evolúció tempóját gyorsítja fel. A vadzsroli gyakorlata szabályozza az egész szexuális rendszert. Befolyásolja a tesztoszteron szintet és a spermatermelést. Ha egy jógi családfenntartó, még akkor sem kell az ondóját elvesztegetnie. Akár van szexuális kapcsolata, akár nincs, a vadzsrolit gyakorolnia kell. Forrás: Yoga magazin, 1990. március 18
mese s o r o z a t u n k b a n a Pa nc sata n t r a c í m û h i n d u m e s e g y û j t e m é n y t ört é n et e i t k ö z ö l j ü k. Ebben a számban a 9. mesét olvashatjátok. Fõbb szereplõk: szandsivaka a bika, pingalaka az oroszlán, karataka és damanaka sakálok Csandarava, a sakál Egy nagy város szélénél hatalmas kiterjedésû erdõ terült el. Ebben az erdõben élt Csandarava, az üvöltõ sakál. Rettentõ étvágya volt. Egyszer, mikor falánkságát nem bírta kielégíteni az erdõben, besurrant a városba. De nem jutott meszszire, mert a házõrzõ kutyák megérezték a szagát és megtámadták. Menekült Csandarava, amerre látott, de mindenütt kutyák kaptak belé és nagyon összemarták. Amikor már minden utat elzártak elõle, csak egy nagy ház nyitott ablaka maradt elõtte szabadon nem teketóriázott, a beugrott, és mindjárt egy nagy tartályba esett, amelyben vízben oldott indigó ázott. Amikor a sakál kimászott a fadézsából, teljesen kékre festõdött a bundája. Ettõl úgy megváltozott. hogy saját anyja sem ismert volna rá. A kutyák sem szaglászták, nem ismerték fel, s így tépetten bár, de mégis kimenekült a városból. Csakhogy izgalmában eltévesztette az irányt, a város másik oldalán jutott ki egy másik erdõségbe. Kékre festett bundájában különösen nézett ki. A nagy vadon állatai éppen tanácskozásukat tartották, amikor a sakál odatoppant. Amikor megpillantották, nagyon megijedtek, ahányan voltak, annyi felé szaladtak szét. Igazuk is volt, mert helyes a szólás: Nem ismerjük faját, lelkét, nem ismerjük mivoltát Térjünk hát ki okosan és figyeljük bátorságát. Csandarava szeme felvillant, amikor az állatok félelmét meglátta, s gyorsan utánuk kiáltott. Hová szaladtok? Mért féltek tõlem? Engemet Brahma isten két kezével teremtett, azért vagyok más, mint ti. Õ küldött ide hozzátok, s azt mondta, uralkodjak birodalmatokban és védelmezzelek benneteket! Az állatokat meghatotta a nagyképû beszéd, s mert nem ismerték fel, köréje sereglettek, és hódoltak elõtte. Hódolat, óh király! Hódolunk és engedelmeskedünk neked, mert Brahma isten küldött hozzánk! A sakál nagyon boldog volt, mindjárt ennivalót kért, aztán kinevezte az oroszlánt miniszternek, a tigrist testõr kapitánynak, a párducot p or o s zl óve z é r n e k, a f a rk a s t aj t ó õrnek. Csak a sakálokkal nem váltott szót, megvetette és elkergette õket. Ezentúl õ uralkodott. Minden elejtett állatot eléje hoztak, kivette belõlük a maga részét, a többit szétosztotta. Uralkodása tetszett az állatoknak, nem is panaszkodtak rá. Ám egy napon az elûzött sakálok valamelyike a távolban nagyot üvöltött. Régen hallott más sakálszót Csandarava, most nagy örömét lelte benne, olyan nagyot, hogy nem is tudta titkolni. Szõre fölmerevedett, s harsány üvöltéssel válaszolt a rokonoknak. Így árulta el a hangja. A tigris és az oroszlán csodálkozva néztek rá, talán el is szégyellték magukat, hogy így rászedte õket. Ám ez csak pillanatig tartott, aztán rárohantak és széttépték. Forrás: Pancsatantra Hindu tanmesék Fordította: Dr. Balogh Barna Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, www.terebess.hu 19
Hát ez lett Csandarava vége mondta Damanaka -, ezért idéztem, hogy helyes a szólás: Idegenek közé állt õ, fajtáját megtagadva, Meghalt tehát a kék sakál, a szegény Csandarava. Pingalaka nagyon szomorú lett. Igazán szerette Szandsivakát. Mély sóhaj hördült ki mellébõl, ami-kor megkérdezte. Tudod bizonyítani, hogy Szandsivaka életemre és trónomra tör? Damanaka élénken integetett: Éppen tegnap este mondta, hogy megöl téged, királyom. Meg is láthatod majd szemébõl, ha végleg elhatározza magát, mert ha pusztító erõt korbácsol magában, szeme vörös szikrákat szór, szája rángatózik. A távolba mered és csak egy-egy pillantással vesz tudomást rólad. Ha majd ezeket látod rajta, ne tétovázz, mert egy pillanat késedelem a halálodat okozhatja. Aki elõbb indul, az gyõz, tehát ronts rá, és azonnal öld meg. Pingalaka úgy érezte, a szívét tépi a fájdalom. Õ nem akart ellenségeskedést. Békességben akart élni, mert nagyon szépek voltak azok a tanítások, melyeket Szandsivakától hallott, és a tanultak szerint szeretett volna élni ezután. De Damanaka szemébõl jóindulat és megbízhatóság sugárzott. Most mégsem bírt ránézni. Egy intésével elkergette. A sakál szedte lábait s egyenesen Szandsivakához futott. Már menetközben az úton aggodalmas kifejezést erõltetett arcára, s nagy tisztelettel és színlelt alázatossággal hajolt meg elõtte. A bika szívélyes volt, mint mindig. Mily rég láttalak! fogadta, már nagyon hiányoztál! Mindig úgy gondoltam, hogy akiket barátaik meglátogatják, irigylésre méltók. Jó a barát, ha baj van, akkor is jó, ha minden rendben meg. De szólj már! Mondd el, mint teltek napjaid? Ne is beszéljünk róla. Szolgálok. A szolga úgy tesz mindig, ahogyan az ura akarja. Bár miniszter vagyok, és uram megbecsül, mégis olyan tettre szántam el magam ami becstelenségnek tûnik. Kérlek, ne ítélj elõre. Tudom jól, miniszter és barát nem árulhatja el ura és barátja gondolatait, elhatározását. Ha ezt én mégis megteszem, azt pusztán irántad érzett érzelmem és felelõsségem cselekedteti velem. A király udvarához te úgy kerültél, hogy megbíztál bennem, s lehetett is, mert helyes a szólás: Manu törvényként megadta: segítsd mindig barátod, Ha életét elveszíted, a kárát magad látod. Mért mondod ezt? Mért is mondanám?! Megtudtam, hogy Pingalaka szíve megváltozott irántad. Meg akar ölni! Holnap reggel a te húsoddal akarja kielégíteni az éhezõ állatok korgó gyomrát. Nem! Ezt nem hiszem! Én sem akartam elhinni. Mondtam is: Uram, királyom! Ez a cselekedeted rosszabb lenne mindennél! Mert még ha papot is öl meg valaki, van belõle megváltás, de aki barátot árul el, az a pokolra jut. Ám a király reám is megharagudott, és azt mondta: Mit kezdjek Szandsivakával? Lehetnek jó barátságban a húsevõk a fûevõkkel? Ellenségek vagyunk mi születésünktõl kezdve, s ellenségünket miért is kíméljük? Hiszen helyes a szólás: Nem bûn az, ha meg is ölöd ellenséged, bárki az, Võd, barátod, rossz testvéred, ha te nem, õ lenyilaz. Szandsivaka nem akart hinni a fülének. Õ valóban megszerette az oroszlánt, olyan bátornak és becsületes-szívûnek ismerte meg, éppen olyannak, mint amilyennek saját magát ismerte. Fájt minden szó, amit Damanakától hallott. Pedig még nem is hallott mindent. Damanaka folytatta: Azért jöttem el, hogy figyelmeztesselek. Nem akarom, hogy bántson majd a lelkiismeretem, s a bizalmaddal sem szeretnék visszaélni. Szandsivaka irtózattal hallgatta, és azt gondolta magában, hogy helyes a szólás: Bika bikával paroláz, õz nem társul a lóval, Jó és rossz kerülik egymást, szent nem jár-kél rablóval. Damanaka is idézetet mondott: Nagy szamár vagy te, barátom! Hol hagytad a füledet? Azt ne hidd el, hogy a király megérti a szívedet! Szandsivaka keservében elbõdült. Óh, Óh! Bár ne barátkoztam volna össze véle. Most már, ha oda térdelnék is eléje, s úgy könyörögnék az életemért, semmit sem érne! Pedig úgy érzem, hogy a királynak sincs semmi baja velem, csak felingerelte egy irigy rosszakaróm. Hej barátom, bizony helyes a szólás: Ura kegyét másik nõtõl minden asszony sajnálja Holdfény tûnik, ha a napfény ráragyog a világra. Damanaka tudós arckifejezéssel adta a jó tanácsot. Ha valóban azt hiszed, hogy rosszakaród van az udvarnál, bátran állj a király elé, és tárd ki a szívedet. Szandsivaka busa nagy fejét csak rázta, rázta. Nincs igazad! Gazfickók közt elvész az igaz! Nem hallottad még? Pedig helyes a szólás: A gazok is tönkretették szegény bolond, jó tevét, Vigyázz, kikkel barátkozol, mert megiszod a levét. Nem hallottam felelte Damanaka kíváncsian és megkérdezte: hogyan is volt az? Szandsivaka könnyes, szomorú szemekkel nézett a távolba, és közben mesélni kezdett. Forrás: Pancsatantra Hindu tanmesék Fordította: Dr. Balogh Barna Elektronikus kiadás: Terebess Ázsia E-Tár, www.terebess.hu 20