Ügyiratszám: PE/047/00413-6/2021. Ügyintéző: Makkai-Várkonyi Ildikó Telefon: +36 30 322 4637 PEST MEGYEI KORMÁNYHIVATAL Tárgy: a Százhalombatta 0124/9 hrsz. alatti ingatlant érintő Százhalombatta-Csepel DN200 termékvezeték üzemeltetési bányaszolgalmi jog alapítása iránti eljárás Kérjük, beadványaiban hivatkozzon ügyiratszámunkra! Kérelmező: MOL Magyat Olaj- és Gázipari Nyrt. (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., levelezési cím: 2443 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2.) Tulajdonos1: Oláh Árpád (lakóhely: 2440 Százhalombatta, Damjanich u. 32., tartózkodási hely: 5350 Tiszafüred, Sarkantyú u. 2.) Tulajdonos2: Dr. Götzinger István Péter (2440 Százhalombatta, István tanya 1.) Tulajdonos3: Dubecz Józsefné (2440 Százhalombatta, Kossuth Lajos u. 5.) Tulajdonos4: Cziria József (2440 Százhalombatta, Vörösmarty u. 30.) Tulajdonos5: Müller Ferenc (2440 Százhalombatta, Szent László u. 136.) Tulajdonos6: Sági István (2440 Százhalombatta, Csillag u. 29.) Tulajdonos7: Sági János (2440 Százhalombatta, Rózsa u. 11.) Tulajdonos8: Matolcsi Andrásné (2030 Érd, Teréz u. 30.) Kérelmezett ingatlan: Százhalombatta 0124/9 hrsz. Eljárás megindulásának napja: 2021. július 9. A Pest Megyei Kormányhivatal (a továbbiakban: Hivatal) hatáskörében eljárva meghozom az alábbi V É G Z É S T. A 2021. július 12. napján kelt PE/047/00413-3/2021. számú szakértő kirendelő végzést (a továbbiakban: Végzés) az alábbiak szerint m ó d o s í t o m. A Végzés rendelkező részében lévő: II. A szakvélemény elkészítésének határideje: 2021. augusztus 10. II. A szakvélemény elkészítésének határideje: 2021. augusztus 24. A Végzés rendelkező részében lévő: III. Felhívom az Ügyfelek figyelmét, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. (6a) bekezdése alapján a szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, 2021. augusztus 19. napjáig kell megtenni. Az ügyfél a tárgyalás tartása iránti kérelmét 2021. augusztus 19. napjáig terjesztheti elő, azzal, hogy az egyeztető tárgyalást kérelme beérkezését követő legalább 5, legfeljebb 15 napra kell kitűzni. IV. Felhívom továbbá az ügyfelek figyelmét arra, hogy tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. augusztus 19. napjáig tárgyalás tartása esetén legkésőbb a tárgyalásig bezárólag szíveskedjenek írásban, vagy a tárgyaláson szóban Hivatalom tudomására hozni a bankszámlaszámukat, a kártalanítási összeg megfizetése céljából. Hatósági Főosztály Kisajátítási Osztály 1052 Budapest, Városház u. 7. Telefon: (06-1) 485-6938 Fax: - KRID: 622343718 E-mail: kisajatitas@pest.gov.hu Web: http://www.kormanyhivatal.hu/hu/pest
2 III. Felhívom az Ügyfelek figyelmét, a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. (6a) bekezdése alapján a szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, 2021. szeptember 2. napjáig kell megtenni. Az ügyfél a tárgyalás tartása iránti kérelmét 2021. szeptember 2. napjáig terjesztheti elő, azzal, hogy az egyeztető tárgyalást kérelme beérkezését követő legalább 5, legfeljebb 15 napra kell kitűzni. IV. Felhívom továbbá az ügyfelek figyelmét arra, hogy tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. szeptember 2. napjáig tárgyalás tartása esetén legkésőbb a tárgyalásig bezárólag szíveskedjenek írásban, vagy a tárgyaláson szóban Hivatalom tudomására hozni a bankszámlaszámukat, a kártalanítási összeg megfizetése céljából. A Végzés indokolás részében lévő: Az ügyfelek figyelmét a tárgyalással, illetőleg a bányaszolgalmi jog alapítási eljárással kapcsolatban az alábbiakra hívom fel: Az ügyfelek mindazon ügyiratokat, amelyekre hivatkozni kíván tárgyalás mellőzése esetén 2021. augusztus 19. napjáig benyújthatja a Hivatalhoz. Az ügy egyéb iratai a 1052 Budapest, Városház utca 7. szám alatti, fsz. 13. számú irodában tekinthetők meg ügyfélfogadási időben. Az eljárásban személyesen, illetve képviseletre jogosult személy által, vagy szabályszerűen írásban meghatalmazott személlyel képviseltethetik magukat. A szakértői véleményben foglaltakkal, a Szakértő által javasolt kártalanítási összeggel, az általa megállapított értékveszteséggel és költségekkel, a tárgyaláson szóban, tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. augusztus 19. napjáig illetve a Hivatalhoz címezve, ügyszám megjelölésével legkésőbb a tárgyalás napjáig írásban nyilatkozatot tehetnek. Amennyiben sem írásban, sem szóban nyilatkozatot nem tesznek, a Hivatal a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A kártalanítási összeg kifizetése a kártalanításra jogosult számláját vezető pénzintézet útján történik. Ezért kérem a kártalanításra jogosultakat, hogy a számlát vezető pénzintézet nevét, valamint a számlaszámot a Hivatallal legkésőbb a tárgyalás napjáig tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. augusztus 19. napjáig közöljék. A kisajátítási üggyel kapcsolatban felmerülő költségekről a bemutatott bizonyíték, illetve más irat alapján a Hivatal kérelemre rendelkezik. Az ügyfelek figyelmét a tárgyalással, illetőleg a bányaszolgalmi jog alapítási eljárással kapcsolatban az alábbiakra hívom fel: Az ügyfelek mindazon ügyiratokat, amelyekre hivatkozni kíván tárgyalás mellőzése esetén 2021. szeptember 2. napjáig benyújthatja a Hivatalhoz. Az ügy egyéb iratai a 1052 Budapest, Városház utca 7. szám alatti, fsz. 13. számú irodában tekinthetők meg ügyfélfogadási időben. Az eljárásban személyesen, illetve képviseletre jogosult személy által, vagy szabályszerűen írásban meghatalmazott személlyel képviseltethetik magukat. A szakértői véleményben foglaltakkal, a Szakértő által javasolt kártalanítási összeggel, az általa megállapított értékveszteséggel és költségekkel, a tárgyaláson szóban, tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. szeptember 2. napjáig illetve a Hivatalhoz címezve, ügyszám megjelölésével legkésőbb a tárgyalás napjáig írásban nyilatkozatot tehetnek. Amennyiben sem írásban, sem szóban nyilatkozatot nem tesznek, a Hivatal a rendelkezésre álló iratok alapján dönt. A kártalanítási összeg kifizetése a kártalanításra jogosult számláját vezető pénzintézet útján történik. Ezért kérem a kártalanításra jogosultakat, hogy a számlát vezető pénzintézet nevét, valamint a számlaszámot a Hivatallal legkésőbb a tárgyalás napjáig tárgyalás tartásának mellőzése esetén 2021. szeptember 2. napjáig közöljék.. A kisajátítási üggyel kapcsolatban felmerülő költségekről a bemutatott bizonyíték, illetve más irat alapján a Hivatal kérelemre rendelkezik. A módosítás a Végzés egyéb rendelkezésit nem érinti.
3 Az eljárásom illetékmentes. Az eljárás során felmerült eljárási költségekről külön végzésben rendelkezem. Végzésem a közléssel válik véglegessé és végrehajthatóvá, ellene jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat, ennek hiányában az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslattal támadható meg. I N D O K O L Á S A MOL Magyat Olaj- és Gázipari Nyrt. (székhely: 1117 Budapest, Október huszonharmadika u. 18., levelezési cím: 2443 Százhalombatta, Olajmunkás u. 2., a továbbiakban: Kérelmező) a bányászatról szóló 1993. évi XLVIII. törvény (a továbbiakban: Bt.) 38. (4) bekezdésére hivatkozva üzemeltetési bányaszolgalmi jog alapítására irányuló eljárást kezdeményezett a tárgyi bányaüzemi létesítmény vonatkozásában Hivatalomhoz benyújtott kérelmében. A Bt. 38. (4) bekezdése alapján az ingatlan rendeltetésszerű használatát akadályozó bányászati létesítmény, szénhidrogén-szállítóvezeték és egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemelésének - beleértve az üzemelés megszüntetésével járó tevékenységet is - időtartamára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltető az ingatlan tulajdonosának fizetendő kártalanítás ellenében szolgalmi jog alapítását igényelheti. Az e törvény hatálya alá tartozó létesítmények rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges eszközök, energiaellátó, adatátviteli, katódvédelmi eszközök, technológiai célú csővezetékek és egyéb eszközök elhelyezése, üzemben tartása céljára a bányavállalkozó és az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője a biztonsági övezet mértékében, az ingatlantulajdonosnak fizetendő kártalanítás ellenében szolgalom alapítását igényelheti. A Bt. 38. (6a) bekezdés értelmében megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. -ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik. A Bt. 38. (6a) bekezdése alapján a megegyezés hiányában a szolgalom alapítását és az annak fejében járó kártalanítást a bányavállalkozó vagy az egyéb gáz- és gáztermékvezeték üzemeltetője kérelmére a kisajátítási hatóság állapítja meg. A szolgalom alapítására irányuló eljárásra a kisajátításról szóló törvény eljárási szabályait kell alkalmazni azzal, hogy az ügyfél kérelmére tárgyalást kell kitűzni. Ebben az esetben azon kérelmeket és nyilatkozatokat, melyek megtételének határidejét a kisajátításról szóló törvény a tárgyalás időpontjához kapcsoltan határozza meg, a kisajátítási hatóság által meghatározott időpontig kell megtenni. A megállapodáson és a hatósági határozaton alapuló jog a Polgári Törvénykönyv 5:27. és 5:164. -ában, valamint az ingatlan-nyilvántartásról szóló 1997. évi CXLI. törvény 16. f) pontjában foglalt rendelkezések alkalmazása során azonos megítélés alá esik. A kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvény (a továbbiakban: Kstv.) 22. (2) bekezdése szerint a kisajátítási eljárást a kisajátítási hatóság folytatja le. Az eljárásra a kisajátítani kért ingatlan fekvése szerinti kisajátítási hatóság illetékes. A kisajátítási eljárás ügyintézési határideje hetvenöt nap. A 2021. július 9. napján kelt PE/047/00413-2/2021. számú végzésemmel megkerestem a Pest Megyei Kormányhivatal Földhivatali Főosztály Földhivatali Osztály 5-öt, hogy a Kérelmezett ingatlan tulajdoni lapjára az üzemeltetési bányaszolgalmi eljárás megindítása tényét a Kérelmező javára, valamint a Tulajdonosok tulajdoni hányadaira elidegenítési tilalmat feljegyezni szíveskedjen A megküldött iratanyag vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a Kérelmező a jogszabályban előírt mellékleteket csatolta kérelméhez, ezért a fentiekre tekintettel a Kstv. 25. (2) bekezdése alapján a 2021. július 12. napján kelt PE/047/00413-3/2021. számú végzésemmel a TISZA-INKÖZ Ingatlanközvetítő és Vagyonértékelő Kft. (5000 Szolnok, Mészáros Lőrinc u. 2/a. kirendeléséről döntöttem. A Szakértő feladatáról az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény (a továbbiakban: Ákr.) 71. és 72. -a, valamint az igazságügyi szakértőkről szóló 2016. évi XXIX. törvény (a továbbiakban: Sztv.) alapján rendelkeztem.
4. A Szakértő 2021. július 30. napján a Hivatalhoz elektronikus úton eljuttatott beadványában határidő hosszabbítása iránti kérelmet nyújtott be. Kérelmében arról tájékoztatta a Hivatalt, hogy az ingatlan a Százhalombatta-Csepel DN200 termékvezetékkel érintett, mely termékvezetékkel érintett több ingatlannal kapcsolatban a TISZA-INKÖZ Kft. került kirendelésre a kártalanítási összeg megállapítására. A már folyamatban lévő szolgalomalapítási eljárásokkal érintett ingatlanok esetében a szakvéleményei leadási határideje 2021. augusztus 24. napja. Fentiekre tekintettel a Szakértő beadványában azt kérte a kirendelő hatóságtól, hogy a szíveskedjen a Kérelmezett ingatlannal kapcsolatosan készülő szakvélemény leadási határidejét módosítani, és az új határidőt 2021. augusztus 24. napjában meghatározni. A rendelkezésemre álló iratanyag vizsgálata alapján megállapítottam, hogy a kérelem elutasításának oka nem áll fenn, ezért a fentiekre, valamint az Ákr. 120. (1) bekezdésében foglaltakra figyelemmel jelen végzésem rendelkező részében foglaltak szerint döntöttem és a szakvélemény leadásának határideje módosításáról rendelkeztem. Jelen végzést a kisajátítási hatóság ajánlott küldeménnyel, és egyidejűleg a kisajátítási hatóság honlapján történő közzététellel hirdetményi úton közli az ügyféllel, figyelemmel a Kstv. 23. (4) bekezdésében és az Ákr. 85. (5) bekezdésének b) pontjában, és a 88. (1) bekezdésének c) pontjában foglaltakra. Jelen végzés külön értesítés nélkül a törvény erejénél fogva válik véglegessé az Ákr. 82. (1) bekezdése, és a 112. (1) bekezdése alapján a közlés napján. A döntés közlésének napja az a nap, amelyen azt kézbesítették. Az Ákr. 71. (1)-(3) bekezdése alapján szakértőt kell meghallgatni vagy - legalább tizenöt napos határidő tűzésével - szakvéleményt kell kérni, ha az ügyben jelentős tény vagy egyéb körülmény megállapításához különleges szakértelem szükséges, és az eljáró hatóság nem rendelkezik megfelelő szakértelemmel. Nincs helye szakértő kirendelésének, ha ugyanabban a szakkérdésben szakhatóság állásfoglalását kell beszerezni. A szakértő kizárására a 23. szabályait kell megfelelően alkalmazni. Az Ákr. 72. (2)-(3) bekezdése kimondja, hogy a szakértőt a véleményadás előtt figyelmeztetni kell a hamis véleményadás jogkövetkezményeire. Az itt nem szabályozott kérdésekben a szakértőkre az igazságügyi szakértőkről szóló törvény rendelkezései irányadóak. Az Ákr. 77. (1)-(3) bekezdései szerint azt, aki a kötelezettségét önhibájából megszegi, a hatóság az okozott többletköltségek megtérítésére kötelezi, illetve eljárási bírsággal sújthatja. Az eljárási bírság legkisebb összege esetenként tízezer forint, legmagasabb összege - ha törvény másként nem rendelkezik - természetes személy esetén ötszázezer forint, jogi személy vagy egyéb szervezet esetén egymillió forint. Az eljárási bírság kiszabásánál a hatóság figyelembe veszi a) a jogellenes magatartás súlyát, b) - ha az erre vonatkozó adatok rendelkezésre állnak - az érintett vagyoni helyzetét és jövedelmi viszonyait, továbbá c) az eljárási bírságnak ugyanabban az eljárásban történő ismételt kiszabása esetén az előző bírságolások számát és mértékét. Az Ákr. 120. (1) bekezdésében foglaltak szerint ha a hatóság megállapítja, hogy a másodfokú hatóság, a felügyeleti szerv vagy a közigazgatási bíróság által el nem bírált döntése jogszabályt sért, a döntését annak közlésétől - a közigazgatási szabályszegések szankcióiról szóló 2017. évi CXXV. törvény 5/A. -ába ütköző esetben a büntetőügyben hozott határozat közlésétől - számított egy éven belül, legfeljebb egy ízben módosítja vagy visszavonja. A végzések tekintetében az önálló fellebbezést az Ákr. 116. (4) bekezdése és az Ákr. 112. (1) bekezdése, a közigazgatási pert az Ákr. 114. (1) bekezdése zárja ki.
5 A jogorvoslatról az Ákr. 81. (1) bekezdése alapján adtam tájékoztatást. Az Ákr. 124. -a alapján eljárási költségnek minősül a szakértői díj és a szakértő költsége. Az Ákr. 124. értelmében eljárási költség mindaz a költség, ami az eljárás során felmerül. Az Ákr. 125. (1) bekezdése szerint ha törvény eltérően nem rendelkezik, az eljárás költségeit az viseli, akinél azok felmerültek. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. számú törvény 28. (1) bekezdése alapján az 1. melléklet szerinti közigazgatási hatósági eljárásért, valamint - a 2. melléklet szerinti eljárások kivételével - a közigazgatási hatósági jogorvoslati eljárásért közigazgatási hatósági eljárási illetéket kell fizetni. Egyéb alkalmazott jogszabályhelyek: A Kstv. 9. (3) bekezdése, Ákr. 60. (1)-(5) bekezdései, Ákr. 61. (1) bekezdése, Ákr. 74. (3) bekezdése, Ákr. 80., az Sztv. 3. - 4. és 39. -51.. A Hivatal hatásköre és illetékessége a Bt. 38. (6a) bekezdésén, a Kstv. 37/C. (2) bekezdésén, a Kstv. 22. (2) bekezdésén, az Ákr. 16. (1) bekezdés a) pontján, továbbá a fővárosi és megyei kormányhivatalokról, valamint a járási (fővárosi kerületi) hivatalokról szóló 86/2019. (IV. 23.) Korm. rendelet 2. (1) bekezdésén, és a 46. (2) bekezdésén alapul. Budapest, időbélyegző szerinti időpont szerint Dr. Tarnai Richárd kormánymegbízott nevében és megbízásából dr. Farkas Dalma Judit osztályvezető Kifüggesztés ideje: 2021. augusztus 3. Levétel ideje: 2021. augusztus 18. Kapják: az ügyintézői utasítás szerint külön íven