Idén ezt a bírálatot fajtabemutatóval kötöttük össze, miután a hagyományos téli időpont helyett a vegetációs időszakban tartottuk a rendezvényt. Lakatos Tamás, a MATE Kertészettudományi Intézet Gyümölcstermesztési Kutatóközpont vezetője bevezetőjében elmondta, hogy a Ceglédi Kutatóállomás is része lett a több agráregyetemből, valamint a volt NAIK intézeteiből gödöllői központtal megalakult a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemnek. A korai szilvák apróbbak maradtak A résztvevők először a majdnem 400 fajtából álló szilvaültetvényt nézték meg Nádosy Ferenc vezetésével. Az idei év a kajszi szempontjából katasztrofális volt. A késő tavaszi fagyok nagyon súlyos károkat okoztak a virágokban Cegléden is. Igen korán érik és jóízű a Juna A szilvánál valamivel jobb volt a helyzet, több fajtán egyáltalán nem látszott a fagy hatása. Ebben az 1. oldal (összes: 6)
évben jól lehetett tesztelni a szilvafajták fagyérzékenységét, a gyűjteményben ugyanis a legkülönbözőbb helyekről begyűjtött tájfajták, valamint a legújabb nemesítési eredményekből származó fajták is megtalálhatók. Általánosságban elmondható, hogy a legtöbb fajta jól termett, mert a szilva később virágzik és később is indul a nedvkeringés a vesszőkben, mint a kajszinál. A történelmi fajták közül elsőként az Agenit vették szemügyre a vendégek. A régi francia tájfajta a mai napig is kedvelt a házikertekben. Nagyon finom, édes a gyümölcse, bár a színe kissé fakó. A gyűjteményben található magvaváló változat is. A Szakarka régi bolgár fajta, levelein nem láthatók vírustünetek. Idén az Elena német szilván és különösen a Presentán rekordtermés lesz. Ez két kedvelt fajtája a magyar termesztőknek, kiváló lekvár- és pálinka-alapanyagot szolgáltatnak. A korai érésű Katinka közepesen termett idén. Magyarországon nem annyira kedvelik, mert a gyümölcse apró marad. A német Topper és Topking sem elterjedt fajták, pedig minden évben sokat teremnek és kellemes, jól alakítható kis fát nevelnek. Nem úgy a Topfive, amely kiváló mélykék színével, finom édes-savas ízével az egyik legkedveltebb süteményszilva, de pálinkának is kiváló, egyre kedveltebb Magyarországon is. Az újabb telepítésekben található a Topfirst, amely a Čačanska ranával egy időben érik, csak nem annyira hajlamos a hullásra. Íze kellemes, nagyon korai. Szép kék színe miatt a kereskedők jobban kedvelik, mint a szerb fajtát. A korai szilvák közt említették a Juna fajtát, amely Magyarországon még nagyon kevés helyen található meg, de az első tapasztalatok kiválóak. Ez a legkorábbi szilva, jó ízű és hamar termőre fordul. Az idén, amikor a korai szilvák érési idejében még szinte nem volt csapadék, kicsi maradt a gyümölcse. Öntözéssel biztosan méretesebb lenne. Az utóbbi években folyamatosan nő a Haroma fajta népszerűsége, valószínűleg azért, mert hasonlít a Beszterceire, csak annál szebb a hússzíne és nem potyog. Igen bőtermő a kései, nagy gyümölcsű Topend, amit még hűteni is lehet, így a legkésőbbi szilvaként kerül a piacra novemberben. A Hanka szintén nagyon bőtermő, hamar termőre forduló, ígéretes fajta, még nem található ültetvényben Magyarországon. Az irodalmi adatok szerint (merthogy itt Cegléden is először terem) a Čačanska lepotica előtt érik. A végére maradt az egyik legkeresettebb frissfogyasztású szilva, a Toptaste (Kulinaria). Nagyon édes, Brix-foka nem ritkán eléri a 28-30-at. Szép kék színű gyümölcse kemény állagú. A kereskedők is nagyon szeretik, mert jól szállítható. 2. oldal (összes: 6)
Bőtermő, ígéretes fajta a Hanka Kevés kajszi bírta a fagyot A szilvaültetvény bejárása után a társaság hűvös teremben, a feldolgozott gyümölcsbírálattal folytatta a szakmai napot, kifejezve abbéli reményét, hogy jövőre a kajszi-fajtagyűjteményt is meg tudják nézni, vagyis elmaradnak a tavaszi fagyok. Nemesítés szempontjából az érzékszervi bírálat nagyon hasznos és fontos. Az eredmények segítenek a szelekcióban, hiszen nem minden fajtajelölt alkalmas mind a három feldolgozási módra, vagy esetleg egyikre sem jó. Ezen a ponton eldönthetjük, szeretnénk-e tovább foglalkozni a kiszemelt hibriddel, érdemes-e fajtának bejelenteni. A meglévő fajtáink bírálata során kapott eredmények pedig a termelőknek is segítenek eldönteni, hogy frisspiacra, esetleg konzervipari feldolgozásra vagy pálinka készítésére létesítsenek új ültetvényeket. A kajszibarack bírálata során sajnos nem tudtunk sok mintát bemutatni a tavalyi nagymértékű fagykár miatt, viszont az előző és az idei év jól megmutatta nekünk, melyek azok a fajták és fajtajelöltek, amelyek nagyobb biztonsággal teremnek egy ilyen szélsőséges tavasz után is. Több ceglédi nemesítésű kajszibarack is szerepelt a kóstolási sorban, a Nyujtó Ferenc emléke, a Ceglédi szilárd, a Ceglédi bájos, az Afganisztánból származó Cegléden honosított Roxana, a román nemesítésű Sirena, a Szlovákiából származó Rakovszki, és az USA-ból származó fajta, a Flavor Cot. Mindhárom befőzési módnál első helyen a Flavor Cot végzett, tetszetőssége és állománya kiváló. 3. oldal (összes: 6)
Gyümölcskészítmények esetében fontos a szép szín és vonzó megjelenés Befőttbírálata során kiemelkedő eredményt ért még el a Ceglédi szilárd és a Rakovszky, ízük, színük és állaguk egyaránt kiváló. Az ivólébírálat alapján a Ceglédi szilárd szintén ott volt a legjobbak között, mellette a Roxana ízre, színre és illatra is kimagasló értékeket kapott. A lekvárbírálatban a Roxana ismét jól szerepelt, mellette a Sirena ért el jó eredményt jó állaga és íze által. Összességében elmondható, hogy tavaly az előzőekben említett kajszifajtákon volt megfelelő mennyiségű és minőségű, értékelhető termés. Nyolc órán át főzték a lekvárt A szilvabefőttek közül a szerb nemesítésű Čačanska lepotica minősült a legjobbnak, külleme, színe, alakja, mérete, valamint az állomány jellege alapján egyaránt elsőként végzett. Egyedül az íz és illat kategóriában múlta fölül a Tóth Elek által előállított HSz 647-es tétel, ami a zsűritagok pontozása alapján a második lett, alig 3 tized ponttal lemaradva. A következő helyeken az Ageni 698, a Bódi szilva és a French Improved végeztek. Az utóbbi három tétel közül csak a Bódi szilva kék színű, a másik kettő fakó, halványlila árnyalatú, de kimagaslóan édes gyümölcsű fajta. Az ivólevek pontjai között már lényegesen kisebb volt a különbség. A Čačanska lepotica és a HSz 647 fölényét behozta a magyar nemesítésű Besztercei Bt. 1-es fajta, amely illat kategóriában első helyen, küllem és szín szerint pedig a második helyen végzett. Az összesített pontszámok alapján az első a Čačanska lepotica, második a HSz 647, és alig lemaradva a harmadik a Besztercei Bt. 1 fajta lett. A negyedik és ötödik helyen a német nemesítésű Topking és Katinka fajták teljesítettek. Az idei bírálat utolsó készítményei a szilvalekvárok voltak. A gyümölcsöket addig főztük, amíg elérték az előírt legalább 55 Brix-fok értéket. Ez 5 kilogramm gyümölcs esetében átlagosan 8 óra volt, de nagyban függ a leszedett gyümölcs cukorfokától. Ezen a megmérettetésen az eredmények láttán tettünk egy érdekes megállapítást: nem törvényszerűen a legédesebb gyümölcsből lesz a legjobb lekvár. Ugyanis a két legédesebb gyümölcsű fajta végzett az utolsó helyeken. Ennek oka a főzési 4. oldal (összes: 6)
időben keresendő, ugyanis a magas cukorfok miatt nem kellett annyi ideig főzni, mint a többi fajtát, így nem sűrűsödtek be és hígabb állományú, világosabb készítmény lett a végeredmény. Mivel eltérnek az átlagtól, nem teljesítették a bírálók által elvárt jó szilvalekvár kritériumait: összehasonlítva a többivel alulmaradtak a pontok alapján. Első helyen végzett a német nemesítésű Katinka, második lett a hazai származású Bódi szilva, harmadik a szintén hazai Besztercei 64-64-es klónja. Negyedik helyre sorolták a bírálók a francia nemesítésű Ageni 698-es klónját, az ötödik pedig a Kaliforniából származó, Ageni-magonc, a French Improved lett. A szilvát kevésbé viselték meg az idei tavaszi fagyok Fontos megjegyezni, hogy ezek az eredmények a tavalyi év meteorológiai körülményei között termett gyümölcsökből készült termékeket jellemzik. Hasonlóan a borokhoz, egy-egy évjárat között is lehetnek markáns különbségek. Ahhoz, hogy általános véleményt fogalmazzunk meg egy-egy fajta alkalmasságáról bizonyos célokra (befőtt, ivólé, lekvár, aszalvány vagy friss fogyasztás), több év adatait kell vizsgálni. Biztató, hogy ezek a ceglédi nemesítésű fajták jól tűrik a tavaszi fagyot és még a bírálatokon is kiemelkedően szerepelnek. Mendelné Pászti Edina, Mendel Ákos, Demku Tamás, Nádosy Ferenc 5. oldal (összes: 6)
Szerző: Mendelné Pászti Edina/Mendel Ákos/Demku Tamás/Nádosy Ferenc Közzététel ideje: 2021. 08. 20., péntek, 12:02 A forrás webcíme: https://magyarmezogazdasag.hu/2021/08/20/milyen-celra-legjobbak 6. oldal (összes: 6)