Állam- és Jogtudományi Doktori Iskola tanrendje a 2013-2014. tanév tavaszi szemeszterében II. ALTERNATÍV KURZUSOK (részletezésüket ld. a táblázatok után) (A sárga színnel kiemelt kurzusok az alapképzésben, a nappali tagozaton is meghirdetett órák, a szürke színnel jelzettek a Kriminológus MA képzésen is meghirdetett kurzusok.) II. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 2. Szilágyi Péter: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Zamencsik Dezső- Galgóczi Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők (I. és II. évf. létszámkeret Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Hack Péter Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése (I. és II. évf. létszámkeret: Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetésvégrehajtás történeti íve (I. és II. évf létszámkeret: Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Karácsony András: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Fleck Zoltán: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2.(202) Lőrinczi Gyula: Vállalati pénzügyek Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Bándi Gyula: Környezetjog 1 IV. szemeszter Agrárjogi alternatív szeminárium 4. Vass János: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. Kukorelli István - Sári János: Alkotmánykommentárok Állam- és jogelmélet alternatív szeminárium 4. Szilágyi Péter: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) Gellér Balázs: Individual Liability and Collective Guilt Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) Zamencsik Dezső- Galgóczi Gellér: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. létszámkeret: 10 fő Kedd: 17-19 Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Erdei Árpád: A büntetőeljárást meghatározó tényezők 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Hack Péter Fleck Zoltán: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése 10 fő) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) Kabódi Csaba: A büntetéstan és a büntetésvégrehajtás történeti íve 10 fő) Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) Karácsony András: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) Cs.Kiss Lajos: Államelmélet és politikai filozófia Jogszociológia alternatív szeminárium 4. Fleck Zoltán: A jogtudat szerkezete Társadalom- és jogelméleti alternatív szeminárium 4. Fleck Zoltán: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) Lőrinczi Gyula: A vállalkozások gazdaságtana Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) Lőrinczi Gyula: Vállalati pénzügyek Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) Bándi Gyula: Környezetjog
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) Müller György: Magyar kormányzati rendszer Müller György: Magyar kormányzati rendszer Közigazgatási jog alternatív szeminárium Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (203) 4. (403) Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Hoffman István: Összehasonlító önkormányzati jog Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2 (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) Forgács Imre: Globális pénzügyek európai Forgács Imre: Globális pénzügyek európai közigazgatás közigazgatás Közigazgatási jog alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jog alternatív szeminárium 4. (405) Könczei György-Hoffman István: Könczei György-Hoffman István: Fogyatékosság és jog Fogyatékosság és jog Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és Gönczöl Katalin: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll I. és II. évf: létszámkeret 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi Gönczöl Katalin: A bűnözés társadalmi reprodukciója reprodukciója I. és II. évf: létszámkeret 8 fő: 6 jogász és 2 politológus PhD-hallgató Kriminológia alternatív szeminárium 2. (203) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (403) Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószerprobléma és bűnözés probléma és bűnözés Lévay Miklós: Alkoholfogyasztás, kábítószer- I. és II. évf: létszámkeret 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 2. (204) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (404) Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak Lévay Miklós: Fiatalkori bűnözés és fiatalkorúak büntető igazságszolgáltatása büntető igazságszolgáltatása I. és II. évf: létszámkeret 5 fő Kriminológia alternatív szeminárium 2. (206) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (406) Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a Kerezsi Klára: Kutatási módszerek a kriminológiában kriminológiában I. és II. évf: létszámkeret 3 fő Kriminológia alternatív szeminárium 2. (207) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (407) Kerezsi Klára: Áldozatsegítés Kerezsi Klára: Áldozatsegítés I. és II. évf: létszámkeret 5 fő Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív Magyar Állam- és Jogtörténet alternatív szeminárium szeminárium 2. 4. Máthé Gábor: Jogállam jogtörténeti aspektusok Máthé Gábor: A jogállamiság kérdései Magyarországon Munkajogi alternatív szeminárium 2. Munkajogi alternatív szeminárium 4. Horváth István: A közszolgálat munkajoga Horváth István: A közszolgálat munkajoga Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 2. Nemzetközi jogi alternatív szeminárium 4. Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Kende Tamás: Az Európai Unió és a WTO Nemzetközi és európai magánjogi alternatív Nemzetközi és európai magánjogi alternatív szeminárium 2. szeminárium 4. Szabados Tamás: The mobility of companies in the Szabados Tamás: The mobility of companies in the EU EU Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 2. Frans Pénzügyi jogi alternatív szeminárium 4. Frans Vanistendael: European Tax Law Vanistendael: European Tax Law /blokkszeminárium: 2014. április 23-25.; 9-13 óra/ /blokkszeminárium 2014. április 23-25.; 9-13 óra/ Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 201. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 401. Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló Varga István: A Pp. fejezetről-fejezetre gyakorló bírókkal II. bírókkal II I. és II. évf: létszámkeret 10 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 202. Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 402. Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció a polgári Kapa Mátyás: Elektronikus kommunikáció a polgári eljárásokban eljárásokban I. és II. évf. létszámkeret 10 fő 2
Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 203. Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás ha az adós nem fizet I. és II. évf: létszámkeret Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 204. Varga-Berger-Pabst: The Law of European Civil Procedure blokkszeminárium 2014. ápr.28-máj.7. létszámkeret. Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(201) Harmathy Attila: Változások a polgári jogban Polgári jogi alternatív szeminárium 2.(202) Harmathy Attila: Összehasonlító polgári jog a bírói gyakorlat alapján Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 203. Kapa Mátyás: Bírósági végrehajtás ha az adós nem fizet 5 fő Polgári eljárásjogi alternatív szeminárium 404. Varga-Berger-Pabst: The Law of European Civil Procedure 10 fő Polgári jogi alternatív szeminárium 4. (401) Menyhárd Attila: Polgári jogi felelősség 3
III. FAKULTATÍV SZEMINÁRIUMOK (részletezését ld. az alternatív szemináriumok részletes ismertetése után) (A létszámkeretek ahol nincs külön jelölve a jogász PhD hallgatókra vonatkoznak.) Pozsár-Szentmiklósy Zoltán Somogyvári István: Hogyan írjunk Alkotmányt? Az alkotmányozás elméleti kérdései (5 fő: jogász és politológus PhD hallgatók) Holló András: Alkotmánybíráskodás Magyarországon (5 fő) Bodnár Eszter Dezső Márta: Választás és népszavazás politikai részvételi jogok a gyakorlatban (5 fő) Hack Péter: Transitional Justice Holé Katalin: Büntető eljárásjogi jogesetmegoldás Holé Katalin: A jogállami büntetőeljárás modellje Holé Katalin: Az Európai Unió büntetőpolitikája Finszter Géza: Bizonyításelméletek a jog világában Fleck Zoltán: Sociology of Human Rights (Erasmus) (5 fő) Rozsnyai Krisztina: Közigazgatási bíráskodás (2 fő) Kereszty Éva: Egészségügyi jog (5 fő) Balogh Zsolt: E-közigazgatás ( 5 fő) Gönczöl Katalin: Helyreállító igazságszolgáltatás és mediáció (5 fő) Gönczöl Katalin: Bűnmegelőzés (10 fő) Lévay Miklós: Gazdasági, korrupciós és szervezett bűnözés (5 fő) Kardos Gábor: A gazdasági, szociális es kulturális jogok nemzetközi védelme Jeney Petra: The role of EU institutions in the protection of fundamental rights Valki László-Kajtár Gábor: Külügyi vitakör (5 fő) Papp Mónika: A tagállamok gazdasági szerepvállalásának EU versenyjogi keretei Simon István: Taxbaseerosion and profit shifting Horváth Jenő: A Polgári perrendtartás az ügyvéd gyakorlatában (5 fő) Szőke Irén: Komplex gyakorlat - A polgári anyagi és eljárási jog kapcsolódási pontjai II. Széchényi-Nagy Kristóf: Pénzbehajtás jogszerűen (4 fő) Földi András: Római jogi forrásszövegek elemzése VI. (5 fő) Bánóczi Rozália: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe I. (5 fő) Bánóczi Rozália: Bevezetés az ógörög jogi nyelvbe III. (5 fő) Ferge Gábor: Bevezetés a héber és az ógörög jogi gondolkodásba II. 4
ALTERNATÍV SZEMINÁRIUMOK Agrárjogi alternatív szeminárium 2. Agrárjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmányossági felelősségi kérdések az agrárjogban A kurzusért felelős oktató: Dr. Vass János Cs.C. habil. egyetemi docens 1. A termőföld tulajdonszerzés korlátozásának alkotmányossága 2. Az elővásárlási jogok és azok sorrendjének változásai a termőföld tulajdon megszerzése körében és az Alaptörvény szabályai 3. A természetvédelem szabályozhatósága, a tulajdonosok jogainak korlátozása az Alaptörvény rendelkezéseinek tükrében 4. A szövetkezeti üzletrésztulajdon részbeni megszüntetésének megfeleltethetősége az Alaptörvény normáinak 5. A szövetkezeti jogi felelősség magánjogi alapjai 6. A szövetkezeti jogi felelősség hatályos szabályai 7. Agrár-környezetvédelmi felelősség 8. Felelősségi kérdések a természetvédelem körében 9. Felelősség a vizek védelméért 10. A vadkárokért való felelősség kérdései Előadók: Dr. Réti Mária PhD egyetemi docens Dr. Kurucz Mihály PhD egyetemi docens Dr. Vass János CsC habil. egyetemi docens Az előadások kettő óra időtartalmúak. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: külön megbeszélés szerint 5
Alkotmányjogi alternatív szeminárium 2. Alkotmányjogi alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Alkotmánykommentárok A kurzusért felelős oktató: Dr. Kukorelli István egyetemi tanár - Dr. Sári János professor emeritus A kurzus résztvevői hétről-hétre szakmai kerekasztal-beszélgetés keretében vitatják meg az alkotmányos rendszer aktuális kérdéseit, elsősorban az alkotmányozás, az alkotmányvédelem és alkotmánybíráskodás, a hatalommegosztás és a kormányzati rendszer, valamint az alapvető jogok védelmét biztosító garanciarendszer kérdéseit állítva a vizsgálat középpontjába. A rendszeres, aktív hallgatói közreműködésre építő munka elsődleges módszere az alkotmánybírósági és más bírói fórumok fenti kérdésköröket érintő, legújabb döntéseinek, valamint az adott kérdésekre reflektáló, aktuális jogirodalmi források elemző feldolgozása és közös megvitatása. A kurzus 10 alkalomból áll. A kurzus az Alkotmányjogi Tanszékhez kapcsolódó I., és II. évfolyamos hallgatók számára kötelező. Más doktoranduszok számára felvehető. Értékelés: ötfokozatú kollokvium. Időpont, hely: pénteki napokon 15.45 17.15-ig a Tanszéken 6
Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Állam- és jogelméleti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A Weimari Köztársaság államelméleti vitáinak tanulságai napjainkban, különös tekintettel a szuverenitás, a jogállam valamint a módszertan kérdéseire A kurzusért felelős oktató: Dr. Szilágyi Péter egyetemi tanár Heti 2 óra Előfeltétel nélkül felveheti minden doktorandusz. Értékelés: ötfokozatú kollokvium Helyszín, időpont: külön megegyezés szerint 7
Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Individual Liability and Collective Guilt A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, egyetemi tanár, ügyvéd Felvehetik a PhD hallgatók Időpont, hely: külön megegyezés szerint időpontja: kedd 17-19 helye: létszámkeret: 10 fő Büntetőjogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőjogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A büntetőjog és büntetőeljárási jog határterületei II. A kurzusért felelős oktató: Dr. Gellér Balázs, egyetemi tanár, ügyvéd 8
Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A büntetőeljárást meghatározó tényezők A kurzusért felelős oktató: Dr. Erdei Árpád prof. emeritus időpontja: szerda 14-16 helye: VII. tanterem létszám: 10 fő A kurzus leírása: A kurzus áttekinti a büntetőeljárási rendszerek és a magyar büntetőeljárás működésének főbb jellemzőit, továbbá a büntető eljárásjogi szabályozás alapkérdéseit. Bemutatja a büntetőeljárás képét formáló legfontosabb tényezők, így a büntetőeljárás jogalkotás, a büntető eljárásjog tudománya, a joggyakorlat, valamint az alkotmánybírósági határozatok befolyását a büntető felelősségre vonás rendjére. A kurzus tematikája: 1. A büntetőeljárás általános bemutatása és az eljárási rendszerek áttekintése. 2. A eljárási alapelvek kialakulása és jelentősége. 3. A büntetőeljárással szemben támasztott követelmények és elvárások. 4. A büntető jogalkotás folyamata. 5. A jogalkalmazás, különös tekintettel a bírói gyakorlatra. 6. A büntető eljárásjog tudományának hatása. 7. Az Alkotmánybíróság jogalakító szerepe. Ajánlott irodalom: Erdei Árpád: Tanok és tévtanok a büntetőeljárás tudományában. Eötvös Kiadó, Budapest, 2011. Király Tibor: Büntetőeljárási jog. Osiris, Budapest, 2008. A számonkérés formája: Választás szerint zárthelyi dolgozat a félév végén, vagy házi dolgozat leadása 10.000-11.000 leütés terjedelemben. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Az igazságszolgáltatás szervezte és működése A kurzusért felelős oktató: Dr. Hack Péter habil. egyetemi docens Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár időpontja: csüt. 12-14 helye: I. tanterem létszám: 10 fő Kurzusleírás: A büntetőeljárás folyamatának, és alanyainak megismerése, a büntető igazságszolgáltatás szervezeteinek bemutatása. A tantárgy a büntetőeljárás és az igazságszolgáltatás szervezeteinek jogi keretein túl bemutatja azokat a szervezetszociológiai törvényszerűségeket, amelyek alapvetően befolyásolják az igazságszolgáltatás működését. 9
Előadások: 1. Bevezetés. Az igazságszolgáltatás alkotmányos szabályai, az igazságszolgáltatás társadalmi funkciói. 2. Az igazságszolgáltatást érintő reformok az elmúlt ötven évben. Európai kitekintés 3. A rendőrség szervezete, és jogosítványai. A rendőri intézkedések, és titkos eszközök. 4. 1. zh. (1994. évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74, 2011. CLXIII. tv. az ügyészségről 1-41. ) 5. Az ügyészség alkotmányos helyzete és szervezete. Az ügyész feladatai a büntető igazságszolgáltatásban, az ügyészi mérlegelési jogkörök. 6. Az ügyészség és társadalom. 7. A bíróság alkotmányos szabályozása szervezete és igazgatása. 8. A bírói függetlenség európai sztenderdjei és a magyar szabályozás. 9. A bírói jogállás 10. Az ügyvédekről szóló törvény szabályozási elvei. Az ügyvédek jogi helyzetének sajátosságai, a kirendelt védő intézménye. 11. 2. zh. 2011. CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. 1-159. 1998. XI. az ügyvédekről 1-115. 12. Pót zh. Összefoglalás, konzultáció. Kötelező jogszabályok: 1994. évi XXXIV tv. a rendőrségről 1-74, 2011. CLXIII. tv. az ügyészségről 1-41. 2011. CLXI. a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról. 1-159. 1998. XI. az ügyvédekről 1-115. Ajánlott irodalom: Fleck Zoltán: Igazságszolgáltatás a tudomány tükrében. 2010. Kormányzati rendszer a parlamenti demokráciában. 2009. Fleck Zoltán: Jogállam és igazságszolgáltatás a változó világban jogszociológiai vizsgálódások. 2008. Fleck Zoltán: Bíróságok mérlegen. 2008. Hack Péter: A büntetőhatalom függetlensége és számonkérhetősége. 2008. Kádár András Kristóf Tóth Balázs Vavró István: Védtelenül. Javaslat a magyar kirendelt védői rendszer reformjára. 2007. Krémer Ferenc: Rossz döntések kora. 2010. Krémer Ferenc: A rendőri hatalom természete társadalmi szerep és foglalkozási kultúra. 2003. Krémer Ferenc: A rendőrség társadalmi szerepe szociológiai szempontból. http://www.mtapti.hu/mszt/19981/kremer.htm Számonkérés formája: írásbeli beszámoló. Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Büntetőeljárásjogi és büntetésvégrehajtási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: A büntetéstan és a büntetés-végrehajtás történeti íve A kurzusért felelős oktató: Dr. Kabódi Csaba habil. egyetemi docens időpontja: szerda 18-20 helye: I. tanterem létszám: 10 fő A kurzus lényegében három összefüggő témakört mutat be. A mondanivaló címszavakban: 1.) a bűnt értelmező gondolatok: hagyomány, szokások, isteni parancsok, filozófia, jogbölcselet, majd a Felvilágosodás után: jogtudomány, kriminológia, pönológia, resztoratív teória.2.) a bűnösök és a 10
büntetések párhuzamos történte: a bosszú (vérbosszú), talio, compenzáció (compozíció), megfélemlítés, semlegesítés, társadalomba visszavezetés, jóvátétel 3.) A büntetési nemek történeti változatai: a halálbüntetés, testi büntetések, szabadságbüntetések, vagyoni büntetések, erkölcsi büntetések Kötelező irodalom: Földvári József: A büntetés tana, KJK, Bp. 1970. Gláser István: A szabadságvesztés büntetés végrehajtása, KJK, Bp. 1975. Hajdu Lajos: Bűntett és büntetés Magyarországon a XVIII. század utolsó harmadában. Magvető, Bp.1985. Mezey Barna: A magyar polgári börtönügy kezdete, Osiris-Századvég, Bp. 1995 Kabódi Cs. Lőrincz J. Mezey B.: Büntetéstani alapfogalmak, Rejtjel, Bp. 2005. A számkérés formái: két formában teljesíthetik a kurzus: egyezetett témából írásbeli esszé készítése (cca. 10 oldal) az ajánlott irodalom alapján (50%), illetve bv. intézeti látogatásról készített részletes szakmai beszámoló (50%) 11
Filozófia alternatív szeminárium 2. (201) Filozófia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Bevezetés a Politikai teológiá -ba 2. A kurzusért felelős oktató: Dr. Karácsony András egyetemi tanár Helye: Jog és Társadalomelméleti Tanszék (III. emelet 315.) A félév óramegbeszélése: 2014. február 25. (kedd) 15.00 óra (amennyiben nem tud részt venni, akkor jelezze a karacsony@ajk.elte.hu email címen) Témák: 1. Molnár Tamás: szakralitás - hatalom 2. A szekularizáció 3. A modern jog vallási gyökereiről (Weber, Berman) 4. Karl Löwith: üdvtörténet és történelemfilozófia 5. Carl Schmitt: demokrácia jog - politika 6. Walter Benjamin: jog és erőszak 7. Agamben: szakralitás és erőszak 8. Jacob Taubes: Pál politikai teológiája 9. A Habermas Ratzinger vita 10. Vallás és politika a modern társadalomban (Luhmann) Irodalom De Bonald, Louis-Gabriel-Ambroise: A politikai és a vallási hatalom elmélete. (Fordította Saly Noémi.). in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. De Maistre, Joseph Marie: Gondolatok Franciaországról. (Fordította Kontler László.) in: Kontler László (szerk.): A konzervativizmus. Budapest, 2000, Osiris Kiadó. Leo Strauss: Az üldöztetés és az írás művészete. Budapest, Atlantisz Politikai teológia történeti perspektívában (szerk.: Boros Gábor). Világosság könyvek 2. Budapest, 2006. Bultmann, Rudolf: Történelem és eszkatalógia. Budapest, Osiris 1994 Joseph Ratzinger Johann Baptist Metz: Isten, a szenvedés és a politikai teológia (http://www.vigilia.hu/2006/6/ratzinger.html) Paksi Máté: Videte miraculum Csodák, paradoxonok és az ember-alkotta jog (http://web.295.ca/~gondolkodo/talalkozo/irasok/paksyhu05.html) Filozófia alternatív szeminárium 2. (202) Filozófia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Államelmélet és politikai filozófia A kurzusért felelős oktató: Dr. Cs. Kiss Lajos egyetemi tanár Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika 1. Politikafilozófia és államtudományok 2. Társadalomelméleti előfeltevések: paradigmák és helyzetdiagnózisok 3. Totalitárius kihívás: a totális állam elmélete és mítosza 4. A megértő szociológia államelmélete (Max Weber) I 5. A megértő szociológia államelmélete II 6. A politikai jogtudomány államelmélete (Carl Schmitt) I 7. A politikai jogtudomány államelmélete II 12
8. A tiszta jogtudomány államelmélete (Hans Kelsen) I 9. A tiszta jogtudomány államelmélete II 10. A szociológiai rendszerelmélet államelmélete (Niklas Luhmann) 11. A jogállam mítosza és elmélete 12. A magyar jogtudomány helyzete és a szinoptikus államelmélet lehetősége Az oktatás módja: Előadás; referátum-korreferátum (szövegelemzés, probléma-kidolgozás) Felveheti minden doktorandusz Számonkérés: Tanulmány írása. Jogszociológia alternatív szeminárium 2. Jogszociológia alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: A jogtudat szerkezete A kurzusért felelős oktató: Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Kutatószeminárium A kurzust felveheti minden doktorandusz. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 2. Társadalom és jogelméleti alternatív szeminárium 4. A kurzus címe: Elméleti Műhely, szakszöveg-olvasás A kurzusért felelős oktató: Dr. Fleck Zoltán egyetemi tanár Kutatószeminárium A kurzust felveheti minden doktorandusz. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint 13
Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (201) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: A vállalkozások gazdaságtana A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens A kurzus keretében a hallgatók megismerkedhetnek a vállalat felépítésével, az egyes vállalati területek működésével, egymás közötti kapcsolataival. A vállalati stratégia alapján az egyes funkcionális területek (marketing, termelésmenedzsment, innováció) látják el a vállalati működésből fakadó egyes feladatokat. A termelésmenedzsment koordinálja a vállalkozás egyes gazdálkodási területeit (tárgyieszköz-gazdálkodás, emberierőforrás-gazdálkodás, forgóeszközgazdálkodás). Az egész vállalatot átfogja monetáris oldalról a pénzgazdálkodás. A hallgatók a fenti területeket elemzik, mindig ügyelve arra, hogy a vállalatot, mint egységes egészet lássák, és láttassák. A megközelítés mindig gazdaságtani, a könyvelési, pénzügyi kérdésekbe nem megyünk bele. A kurzuson a megajánlott jegy feltétele egy kiselőadás megtartása, valamint egy-egy írásbeli és szóbeli teljesítmény-felmérésen való megfelelés. időpontja: szerda 14-16 helye: B/10. gyakorló Közgazdaságtan alternatív szeminárium 2. (202) Közgazdaságtan alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Vállalati pénzügyek A kurzusért felelős oktató: Dr. Lőrinczi Gyula PhD egyetemi docens Hetente 2 óra Időpontja: csütörtök 16-18 Helye: Közgazdasági gyakorló Tematika 1. A pénzügyek helye és szerepe a vállalati és az állami gazdálkodásban 2. A vállalati pénzügyek megközelítésének módjai (a stock és a flow jellegű elemzések) 3. A vállalati tőke eredete, összetétele, változása (a saját és az idegen tőke) 4. A részvénykibocsátás és a kockázati tőke 5. A hitelezés formái és eszközei (kötvény, lízing, mikrohitelek, hitelgarancia, stb.) 6. Tőkeszerkezet és vállalatértékelés. A tőkeáttétel és gazdasági hatásai 7. A nyereség-visszaforgatás és az osztalékpolitika feltételrendszere 8. A beruházások finanszírozásának pénzügyi tervezése (nettó jelenérték, stb) 9. Forgótőke-menedzsment. Cash flow elemzés és likviditás 10. A fúziók és a vállalatfelvásárlások (mergers & acquisitions) 11. A csődelőrejelzés modelljei és buktatói 12. Konzultáció Kötelező irodalom Pálinkó Éva Szabó Márta: Vállalati pénzügyek, Typotex, Bp, 2008. 14
Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (201) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Környezetjog A kurzusért felelős oktató: Dr. Bándi Gyula Csc. egyetemi tanár 1. A környezetvédelmi jogalkotás történeti forrásai, a mai jogalkotási tendenciák 2. A környezetjog elvei 3. A környezethez való jog Európában és Magyarországon. Szabályozás és esetjog 4. Az állami befolyásolás eszközei (tanácsadás és ellenőrzés, indirekt gazdasági eszközök, önszabályozás) 5. A jogi szabályozás rendszere 6. A közigazgatási megelőzés eszközei 7. A direkt beavatkozás eszközei: kötelezések, korlátozások 8. Gazdasági eszközök 9. Önszabályozás 10. Ellenőrzés és monitoring 11. A közigazgatási felelősség 12. Az EU környezetpolitikája, akcióprogramok. Elsődleges környezetvédelmi szabályozás A kurzus szabadon felvehető. Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (202) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: Magyar kormányzati rendszer A kurzusért felelős oktató: Dr. Müller György CSc. habil címzetes egyetemi tanár Témakörök: 1. A kormány felépítése: a) a kormány helyzete az 1989-90 évi alkotmánymódosítások után, b) az elvetett megoldások: a kormány felépítése az 1980-as évek szocialista államszervezetében és az 1989. őszi alkotmánymódosítás, c) a rendszerváltás utáni helyzet, az Országgyűlés szerepe a kormányszerkezet meghatározásában. 2. A kormány szervezetalakítási jogköre, a kormány és a miniszterelnök eszközei a kormányszerkezet alakításában: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének, illetve szervezetalakítási szabadságának alkotmányos kérdései, b) tárca nélküli miniszterek, c) minisztériumi szint alatti főhatóságok szervezése, d) kormánybiztos, kormánymeghatalmazott kormány- és miniszterelnöki megbízott, e) a Miniszterelnöki Hivatal, illetve államtitkárai. 3. A kormányfő jogállása, a miniszterelnöki hatalom, a kormányfői jogok: a) a rendszerváltás előtti helyzet, a jelenlegi alkotmányos helyzethez vezető út, a miniszterelnök helyzetéről, illetve a kormányfői jogokról általában, b) az egyes kormányfői jogok vizsgálata: a kormányprogram összeállítása, a kormányalakítás, az államtitkári kar kialakítása, a kormánypolitika irányának 15
meghatározása, az utasítási jog, a kormányfő helyettesítése, szervezetirányítási jogok, szabályozási jogkör és a kormányt helyettesítő jogkör. 4. A miniszterek helyzete: a) a miniszterek egyenjogúságának kérdése, b) a kormányon belüli erőviszonyok alakulásának tényezői (a tárcák súlya, politikai háttér, személyiség, miniszterelnökhöz fűződő viszony, koalíciós szempont, kabinettagság és kabinetvezetés). 5. A kormány testületi működése: a) miniszterelnöki hatalom testületi döntéshozatal, a döntéshozatali eljárás, b) a döntések előkészítésének folyamata és intézményei: államtitkári értekezlet, kabinetek, szakmapolitikai egyeztetés, illetve az informális fórumok. 6. Állami vezetői modellek a rendszerváltás utáni Magyarországon: a) politika és közigazgatás szétválasztásának kísérlete (1990-2006), a szabályozási eszmény, a modell kudarcának okai, b) az egységes állami vezetői modell 2006-tól a státustörvényben, a modell lényege, az új államtitkári rendszer értékelése, c) módszerek a közigazgatási vezetők, illetve elit elmozdításának megnehezítéséhez (a főtisztviselői kar és a határozott időre szóló megbízatás). 7. A kormányzati szervezeti viszonyok átalakítása 2006-ban: a) a kormány szervezetalakítási jogkörének újraértelmezése, b) a státustörvény szemlélete és a túlzások: államtitkári, szakállamtitkári létszámkeret, a tárca nélküli miniszterek és a kormánybiztosok helyzete, c) különös államtitkárok, a miniszterelnök kabinetfőnöke, a kormány által létrehozható testületek, d) a kormány által létrehozható testületek 8. A minisztériumi szint alatti főhatóságok: a) országos hatáskörű szerv és központi hivatal, a 92-es szabályozás kudarca, b) újabb törekvés a szervezeti rend megteremtésére: kormányhivatal és központi hivatal a státustörvényben. Tananyag: Müller György: Kormányról kormányra a rendszerváltás utáni Magyarországon. Antalltól Gyurcsányig. Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó, Bp., 2008 Előadás Alkotmány VII. fejezet /Alaptörvény 2006. évi LVII. törvény ill. 2010. évi XLIII. törvény a központi államigazgatási szervekről, valamint a kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról Ajánlott irodalom: Pesti Sándor: A kormányzati döntéshozatal. Századvég. 2000 ősz, új folyam, 18. szám. Körösényi András: Parlamentáris vagy elnöki kormányzás? Az Orbán-kormány összehasonlító perspektívából. Századvég, 2001. tavasz, új folyam 20. szám. Sárközy Tamás: Államszervezetünk potenciazavarai. (A betegség okai, a beteg állapota, a gyógyulás útjai.) HVG-ORAC, Budapest, 2006 Vadál Ildikó: A közigazgatási jog kodifikációja. Stabil kormányzás, változó közigazgatás. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs, 2006 Számonkérés: Írásbeli vizsga vagy a tárgyhoz kapcsolódó témakör írásbeli feldolgozása Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (203) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (403) A kurzus címe: Összehasonlító önkormányzati jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus 16
A kurzus célja: A kurzus az ELTE ÁJK Állam- és Jogtudományi Doktori Iskolája II. (III.) és IV. szemeszterében a közjogi érdeklődésű hallgatók számára szervezett összehasonlító közigazgatási szemléletű alternatív szeminárium, amely jelentős mértékben épít a hallgatók aktivitására is. A kurzus I. (tavaszi szemeszter) alkotmányjogi és közigazgatási szervezeti jogi részét követően a kurzus II. (őszi szemeszter) az önkormányzatok által ellátott feladatokat és ezek ellátásának módozatait tárgyalja. A két kurzus tematikusan egymásra épül ugyan, de külön-külön is felvehetők. Kötelező irodalom: Lőrincz Lajos (szerk.): Közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Összehasonlító közigazgatás az Európai Unió tagállamaiban. Unió Kiadó, Budapest 2008 (az egyes államok önkormányzati rendszerei tekintetében) Horváth M. Tamás: Helyi közszolgáltatások szervezése. Dialóg Campus Kiadó, Budapest Pécs 2002 Ajánlott irodalom: Hans-Georg Wehling (hrsg.): Kommunalpolitik in Europa. Verlag W. Kohlhammer, Stuttgart Berlin Köln 1994 A foglalkozásokon megjelölt szakirodalom. A tantárgy értékelése: ötfokozatú a referátumok vagy/és a félév végén leadott dolgozat alapján. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint Tematika (tavaszi szemeszter): 1. Az önkormányzatok helye a fejlett államok közigazgatási rendszereiben. Az önkormányzatiság meghatározásának modelljei: a kontinentális és az angolszász modellek áttekintése Az alapképzésben megszerzett ismereteikre építve a helyi-területi önkormányzatisággal kapcsolatos fontosabb történelmi és jelenkori modellek áttekintése, az önkormányzatiság nemzetközi dokumentumokban és a különféle nemzeti alkotmányokban rögzített meghatározásai alapján, különös figyelemmel az angolszász rendszerek ultra vires elvének értelmezésére, valamint a kontinentális alkotmányok generális klauzulával történő szabályozására. 2-4. A helyi önkormányzati rendszerek általános felépítése I-IV. Az államigazgatás és az önkormányzati igazgatás, valamint az önkormányzati igazgatás egyes szintjei közötti feladatmegosztás általános elvei - az angolszász és a skandináv államok önkormányzati rendszereiben, - a latin (francia) modellben, - német-osztrák önkormányzati rendszerekben, - államszocializmus egységes államigazgatási modelljeiben, valamint a rendszerváltó kelet-, továbbá kelet-közép-európai országok szabályozásaiban. 5. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése I. Az önkormányzati testületek helye és szerepe 6. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése II. Az önkormányzatok egyszemélyi vezetőinek (polgármesterek) helye és szerepe 17
7. A helyi önkormányzatok szervezeti felépítése III. Az önkormányzatok igazgatási apparátusai; az igazgatási szervezet vezetése 8. Az önkormányzatok társulásos együttműködései 9. Az önkormányzatok gazdálkodása és vagyona Az önkormányzatok bevételeinek, kiadásainak, finanszírozásának, valamint vagyonjogi jogállását meghatározó szabályok alapján felvázolható modellek. 10. Az önkormányzatok tevékenysége feletti állami kontroll Az önkormányzatok feletti állami kontroll - ellenőrzés vagy felügyelet - alapmodelljei. [őszi szemeszter (folytatás): Önkormányzati közszolgáltatás-szervezés 1-2. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai I-II. Az egészségügyi és szociális közszolgáltatások nyújtása 3-4. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai III-IV. Az oktatási és a tágabb értelemben vett kulturális közszolgáltatások nyújtása 5-7. Az önkormányzatok közszolgáltatási feladatai V-VII. Infrastrukturális közszolgáltatások 8. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai I. A helyi közhatalmi feladatok ellátása 9-10. Az önkormányzatok és azok szerveinek közhatalmi igazgatási feladatai II. Az átruházott államigazgatási feladatok ellátása] Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (204) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (404) A kurzus címe: Globális pénzügyek európai közigazgatás A kurzusért felelős oktató: Dr. Forgács Imre habil. egyetemi docens Az amerikai jelzáloghitel-piacról 2007-ben kiindult pénzügyi összeomlás amely a mindeddig rekordernek tartott 1929-33-as világgazdasági válságnál is súlyosabb következményekkel jár nemcsak a világgazdaságot döntötte romba alig néhány hónap alatt. Egyúttal gyakorlati cáfolatát adta annak a neoliberális tételnek is, miszerint a gazdasági bajok forrása mindig csak a túlzott mértékű állami beavatkozásban keresendő. Kiderült például, hogy az elmúlt évtizedek szélsőséges deregulációs kampányai többek között a nemzetközi bankrendszer és a pénzügyi piacok biztonságos működésének jogi alapjait is aláásták. A közigazgatás eszköztelensége ugyanis jelentős mértékben hozzájárult a példátlan méretű pénzügyi buborék képződéséhez, majd kipukkadásához, ami végülis a sok ezermilliárdos veszteségekben mutatkozott meg. Ma az Európai Unióban is egyre inkább az a stratégiai kérdés, hogy vajon képes lesz-e az Unió a pénzügyi globalizáció tartósnak mutatkozó válság-jelenségeire az integráció mélyítésével, a gazdasági föderalizmus és az európai kormányzás erősítésével válaszolni. A kurzus a válság legfontosabb pénzügyi és közigazgatási összefüggéseivel, s a formálódó európai válaszokkal foglalkozik oly módon, hogy igyekszik hasznosítani az előadó gyakorlati kormányzati közigazgatási tapasztalatait is. Tézisek, illetve témakörök: 1. A neoliberális állam, és közigazgatás-felfogás eredményei és kudarcai; új és megújuló felfogások az állam szerepéről; A jó közigazgatás mint gazdasági versenyképességi tényező; 2. A globális pénzügyi/gazdasági válság intézményi és szabályozási tanulságai és hatása az európai közigazgatás megújítására; 3. Az Európai Unió föderális gazdasági kormányzati rendszerének (European Governance) esélye, első intézményei 18
4. A tagállamok nemzeti közigazgatása a formálódó pénzügyi-gazdasági rendszerben és az EU új pénzügyi intézményrendszerében; Kötelező irodalom: Forgács Imre: Európa elrablása 2.0 (Adalékok a pénzügyi válságok politikai gazdaságtanához) Gondolat Kiadó 2012 Forgács Imre: Globális Egyesült Államok (Utópia vagy utolsó esély) Gondolat Kiadó 2013 Szentes Tamás: Ki, mi és miért van válságban? (A leegyszerűsítő nézetek és szemléletmód kritikája) Napvilág Kiadó 2009 Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 2. (205) Közigazgatási jogi alternatív szeminárium 4. (405) A kurzus címe: Fogyatékosság és jog A kurzusért felelős oktató: Dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Előadók: dr. Könczei György egyetemi tanár ELTE Bárczi Géza Gyógypedagógiai Kar Foglalkozási és Rehabilitációs Kutatócsoport dr. Hoffman István PhD egyetemi adjunktus Jakab Nóra Ph.D., A kurzus szabadon felvehető, politológus PhD hallgatók is felvehetik Értékelés: ötfokozatú értékeléssel záruló kollokvium. Időpont, helyszín: külön egyeztetés szerint A tantárgy célja: alapvető áttekintést nyújtson a fogyatékosság jogának elméleti beágyazottságáról, főbb értékeiről, tartalmairól, előadások, ill. magyar és angol nyelvű szövegek olvasását jelentő egyéni felkészülés és az azt követő szemináriumok útján. A kurzus célja, hogy a hallgatók fogalmat alkossanak arról, miként változott a 20. században és a 21. századra a jogtudomány szemlélete és fogalomalkotása a fogyatékossággal élő emberek kapcsán; a jelen helyzet megértése és értelmezése, és hogy kialakítsák saját fölfogásukat. Tematika: A fogyatékosság fogalmának változása; jogának kialakulása, tekintettel a történeti és az eszmetörténeti kontextusokra (Könczei). A jogtudomány helye a fogyatékosságtudományban a fogyatékosságtudomány hatása a jogtudományra (Könczei). Fogyatékosság és nemzetközi közjog, különös tekintettel az ENSZ keretében elfogadott általános emberi jogi egyezményekre, valamint a szakterület egyezményére, a Fogyatékos Személyek Jogairól szóló Egyezményre (CRPD), továbbá az Európa Tanács egyezményeire és ajánlásaira (Hoffman) Fogyatékosság a magyar közjogban: alkotmányjogi kérdések (a fogyatékos személyek alapjogai), a fogyatékos személyeket érintő közigazgatási jogi és szociális jogi szabályok (Hoffman) A cselekvőképesség elméleti háttere és munkajogi kérdései, avagy a fogyatékossággal összefüggő polgári jogi és munkajogi kérdések (Jakab Nóra) Számonkérés, értékelés módja: aktív részvétel az órákon, kiadott feladatok teljesítése, és esettanulmány, és/vagy szemináriumi dolgozat megírása lehetőség szerint a későbbi publikáció szándékával Szakirodalom: angol, és/vagy nyelvű feldolgozandó olvasmányok a hallgatók nyelvi felkészültségének függvényében. 19
Kriminológia alternatív szeminárium 2. (201) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (401) A kurzus címe: Pönológia. A büntetés és jutalmazás szociológiája, bűnözéskontroll A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár Hetente 2 óra Időpont: csütörtök 16.00-18.00 Létszámkeret: 5 jogász PhD hallgató Oktatók: Gönczöl Katalin egyetemi tanár, Mezey Barna egyetemi tanár, Somlai Péter egyetemi tanár, Szmodis Jenő egyetemi adjunktus, Podoletz Léna, PhD hallgató, Vig Dávid tudományos kutató, Fellegi Borbála Phd. meghívott előadó, Dr. Hatvani Erzsébet meghívott előadó, Dr. Kiss Bernadett Phd. meghívott előadó Tantárgy célja: A büntetés és a jutalmazás, a fegyelmezés és az elismerés morális, szociológiai, szociálantropológiai kultúrájában megismertetni a büntető - és a kriminálpolitika történetét és gyakorlatát. Tantárgyprogram: Irodalom: 1. Február 20. A fegyelmezés és a jutalmazás, az elismerés és a büntetés szociológiai és morális alapjai. Előadó: Gönczöl Katalin 2. Február 27. A jutalmazás és büntetés szociálantropológiai értékelékelése. Előadó: Szmodis Jenő 3. Március 6. Elismerés, fegyelmezés, büntetés a szocializációban. Előadó: Somlai Péter 4. Március 13. Kisközösségi büntetési, fegyelmezési formák.(romano kris) Előadó: Kiss Bernadett 5. Március 20. A települések, a városok formális és informális kontrolljának története. A helyi közrend és közbiztonság és a közösségi kontroll mai formái. Előadó: Podoletz Léna 6. Március 27. A börtön, mint kaméleon. A modern börtön létrejötte: a büntetési célok tündöklése és bukása. Előadó: Vig Dávid 7. Április 3. A munkabüntetések és a munkakultúra története. A rabmunka cél, vagy eszköz? (Gályarabság, száműzetés, dologház, javítóház) Előadó: Mezey Barna 8. Április 10. Inkluzív és exkluzív pönológia szemlélete. Előadó: Gönczöl Katalin 9. Április 24. A XX. és XXI. századi konfliktusfeloldó pönológia. A helyreállító igazságszolgáltatási szemlélet elmélete és gyakorlata. Előadó: Fellegi Borbála 10. Május 8. A büntetőjogi mediáció és a közösség kiengesztelésének gyakorlati tapasztalatai Magyarországon. Előadó: Hatvani Erzsébet 11. Május 15. Írásbeli dolgozat. Arthur Koestler (1999): Egy mítosz anatómiája. Az akasztásról. Osiris, Emile Durkheim (2000): a szociológia módszertani szabályai.(in. Szociológiai Irányzatok a XX. század elejéig. Szerk. Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum kiadó. 272.- 313.o. Michel Foucault (1990): Felügyelet és Büntetés. Gondolat. Fegyelmezés és büntetés, a büntetés morális alapja. 273-279. o. és 315-370. o. Nils Christie (1991): A fájdalom korlátai. Európa Könyvkiadó. David Garland (1990): Punishment and Modern Society. Clarendon Press. Oxford. David Garland (2002): The Culture of Control, Oxford University Press, 1. fejezet: A History of the present 1-26.oldal 20
Szmodis Jenő: Egyes jogintézmények és jogelméleti irányzatok humánetológiai vonatkozásairól. Sectio Juridica et Politica, Miskolc, Tomus XXVIII. (2010). pp. 111-143 (interneten elérhető) Szmodis Jenő (2011): A jog a humánetológia tükrében. Magyar Tudomány (172. évf.) 5. sz. 548-557. old. (interneten elérhető) Loss Sándor (2002): Romani kris a dél-békési oláh cigányoknál. In. Beszélő. 2/9-10.sz. (Elérhető a Beszélő honlapján) Oross Jolán (1996): Fejezetek a koldulás történetéből. Esély. 5. Szám. 89-103.o (Elérhető a folyóirat honlapján) Hacker Ervin (1916.): A rabmunka. Tanulmány a börtönügy köréből. Pécs. Wessely Kiadó. Tóth Lőrincz (1888): Fegyházi tanulmányok: a rabmunka. Athenaeum. Mezey Barna (2003): Az amszterdami Rasphuis. Jogtörténeti Szemle. 1. Szám Mezey Barna (2003): A Brideweell jelenség. Jogtörténeti Szemle. 4. Szám. Mezey Barna (2013): A fenyítőházak forradalma. Budapest. Gondolat Kiadó. Gönczöl Katalin (2011) Kriminálpolitika a posztmodern szorításában. Acta Facultatis Politico-iuridicae Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae XLVII 119-135. o. Gönczöl Katalin (2011.) Mire jó a büntetőpolitikák nemzetközi összehasonlítása? Élet és Irodalom. szeptember 30. Ulrich Beck (2003): A kockázat-társadalom. Társadalomtudományi Társaság - Századvég, Szerk. Andorka Rudolf 182-248. old. Fliegauf Gergely (2011) Mivel foglalkozik a börtöntudomány? David Gordon Scott pönológiai alaptémái és néhány kritikai, illetve elméleti megfontolás. Börtönügyi Szemle, 4. szám. 11-30.o Van Yzl Smit, Dirk - Snacken, Sonja (2009): Principles of European Prison Law and Policy - Penology and Human Rights, Oxford University Press, 2.2. fejezet: Human Rights in a democratic constitutional state and prisoners' rights, 63-73.oldal. Jock Young (2007): Slipping away moral panics each side of the golden age ; Andrew Rutherford: Sexual Offenders and the path to purified domain. In: Crime, Social Control and Human Rights: From Moral Panics to States of Denial -Essays in Honour of Stanley Cohen, 53-79.oldal. Fellegi Borbála (2009): Út a megbékéléshez. Napvilág Kiadó. 2.4. A helyreállító szemlélet történeti gyökerei. 66.-77.o. Gönczöl Katalin (2007): A helyreállító igazságszolgáltatás helyreállítható bizalom. Büntetőjogi Kodifikáció. 39. szám. Pajor András - Vokó György (2009): A resztorativ igazságszolgáltatás módszerei a börtönfalakon belül. Börtönügyi Szemle. 3. Szám. 49-72. o. (Belgium) Számonkérés: Írásbeli dolgozat, amelynek eredményét május 26-ig tesszük közzé. Kriminológia alternatív szeminárium 2. (202) Kriminológia alternatív szeminárium 4. (402) A kurzus címe: A bűnözés társadalmi reprodukciója A kurzusért felelős oktató: Dr. Gönczöl Katalin egyetemi tanár (Kriminológia mesterképzés kurzusa) Hetente három óra Időpont: kedd 10.00-13.00 Helye: Létszámkeret: 6 jogász és 2 politológus PhD hallgató Oktatók: Fleck Zoltán egyetemi tanár, Inzelt Éva egyetemi tanársegéd, Győry Csaba tudományos kutató, Podoletz Léna doktorandusz. Számonkérés: Kollokvium 21
Előadások programja 1. Február 11. A bűnözés reprodukciós folyamatainak kutatási modelljei, elméleti bevezető. (Gönczöl Katalin) 2. Február 18. A jogkövetés reprodukciós folyamatai, a kutatás elmélete és módszertana. (Fleck Zoltán) 3. Február 25. Bizalom, mint a jogkövetés feltétele. (Fleck Zoltán) 4. Március 4. Történeti visszatekintés - szegénység és bűnözés. A bűnözés reprodukciója az esélyegyenlőtlenségi modellben a nyugati demokráciákban és a XX. század végi Magyarországon. (Gönczöl Katalin) 5. Március 11. A címkézési és konfliktuselméletek reprodukciós modelljei. A jogalkotás és a büntető igazságszolgáltatási gyakorlat bűnözést termelő folyamatai. A bűnözés reprodukciós folyamatainak bemutatása a posztmodern társadalmakban, különös tekintettel a társadalmi kirekesztődési modellekre. (Gönczöl Katalin) 6. Március 18. Korrupció jelensége és reprodukciója a globális gazdaságban és Magyarországon. Társadalmi berendezkedés és a korrupciós bűncselekmények újratermelődése (Inzelt Éva) 7. Március 25. A jogkövetés reprodukciója a posztmodern társadalomban. (Fleck Zoltán) 8. Április 1. Gazdasági rendszer és gazdasági bűnözés. Tipikus gazdasági bűncselekmények és újratermelődésük a modern kapitalista gazdaságban. (Győry Csaba). 9. Április 8. A gazdasági bűnözés újratermelődése Magyarországon a kilencvenes évek átmeneti gazdaságában. (Győry Csaba) 10. Április 15. A Bűnözés a globális gazdaságban. (Győry Csaba) 11. Április 29. A bűnözés reprodukciója a közösségekben, a területi reprodukció bemutatása. (Podoletz Léna) 12. Május 6. Konzultáció és kurzusértékelés. (Gönczöl Katalin, Fleck Zoltán, Győry Csaba, Inzelt Éva és Podolecz Léna) Kötelező irodalom: 1.Téma: Szabó András (1993) A bűnözés társadalmi produktum.( Részletek) A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 29-40. Robert K. Merton (1949) (2000) Társadalom elmélet és társadalmi struktúra. In. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 40-61.o. Ralph Dahrendorf (1957) (2000) Az utópiából kivezető ösvények. Szociológiai Irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó. 117-134.o. 2.Téma: Váriné Szilágyi Ibolya (2010) Jogtudatról alulnézetben. Tizenévesek jogtudata és jogi érzékenysége, L Harmattan, 15-42. o., 69-113. o., 169-193. o. Chantal Kourilsky-Augeven (2010) A jogi szocializáció és a kulturális minták, in: Váriné, i.m. 3. Téma: Tóth István György: Bizalomhiány, normazavarok, igazságtalanságérzet és paternalizmus a Magyar társadalom értékszerkezetében. TÁRKI. 2009. (http://www.tarki.hu/hu/research/gazdkult/gazdkult_elemzeszaro_toth.pdf) Muraközy László (szerk.): A bizalmatlanság hálójában. A Magyar beteg. Corvina, 2012. 4. Téma: Irk Albert (1993) A kriminalitás normális és pathologikus jellege. (Részlet). A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 48-56. o. Hacker Ervin (1993) A kriminalitás környezeti tényezői. A deviancia szociológiája. Szöveggyűjtemény a szociális szakképzés számára. Szerkesztette: Gönczöl Katalin és Kerezsi Klára. 57-67.o. Gönczöl Katalin (1987) Szegénység és bűnözés. Szociálpolitikai Értesítő. 1. 250-303.o (www.fszek.hu/szociologia/szsda/gonczol_bunozes_szegenyseg) Gönczöl Katalin (1991) Bűnös szegények. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó. 152-199.o. Tauber István (1986) (2009) A hátrányos társadalmi helyzet és a bűnözés összefüggései, különös tekintettel egyes kisebbségi csoportokra. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 133-153.o. 22
5. Téma: Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia. 9. Fejezet. A bűnözés alternatív magyarázatai, a címkézés elmélet, a konfliktuselmélet és a radikális elméletek. Osiris. 281-308. o. Gönczöl Katalin (1993) A bűnözés társadalmi összefüggései. Társadalmi Szemle. 3. Szám. 37-48.o. www.fszek.hu/szociologia/szszda/gonczol_bunozes_tarsadalmi.pdf Gönczöl Katalin (2009) Veszélyeztetők és veszélyeztetettek a jelenkori kapitalizmusban. In. Írások Tauber István Emlékére. Magyar Kriminológiai Társaság. 20-31.o. Freda Adler, Gerhard O.W. Mueller, William S. Laufer (2000) Kriminológia 7. Fejezet. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris. 227-248.o. 6. Téma: Pálinkó Éva, Szántó Zoltán, Tóth István János (2008) Üzleti korrupció Magyarországon vállalatvezetők szemszögéből. Interjúelemzés. In: Korrupciós kockázatok az üzleti szektorban. Corvinus Egyetem - Transparency International. http://integritas.asz.hu/uploads/files/korrupcio_2008_tanulmanykotet_080619.pdf PriceWaterhouseCoopers (2009) Gazdasági bűnözés a gazdasági világválság idején http://www.pwc.com/en_hu/hu/publications/assets/pwc-gecs-2009-hu-final.pdf PricewaterhouseCoopers (2011) The Global Economic Crime Survey. Cybercrime: are you at risk? Hungarian Country Report http://www.pwc.com/en_hu/hu/publications/assets/the-global-economic-crime-survey.pdf Inzelt Éva (2010) A társadalmi berendezkedés és a korrupció, konferencia kötet, Jogi Tanulmányok Ünnepi Konferencia az ELTE megalakulásának 375. évfordulója alkalmából I. kötet. 415-428. o. 7. Téma: Fleck Zoltán (2008) Jogállam és Igazságszolgáltatás a változó világban, Gondolat Kiadó. 40-85. o. Fleck Zoltán (2009) Társadalmi zavarok - jegyzetek egy kutatási jelentéshez. Csemáné Dr. Váradi Erika (szerk.) Koncepciók és megvalósulásuk a rendszerváltás utáni kriminálpolitikában. VI. Országos Kriminológiai Vándorgyűlés. Kriminológiai Közlemények Különkiadása. Magyar Kriminológiai Társaság. Bíbor Kiadó. Miskolc.13-20. o. 9.Téma: Tóth Mihály (1995) Piacgazdaság és büntetőjog, In. A piacgazdaság kiépülése és a gazdasági bűnözés, Kriminológiai Közlemények 52., Magyar Kriminológiai Társaság. Szerk.: Lévay Miklós. 4-35.o. 10. Téma: A globális bűnözői gazdaság. in: Manuell Castells (2007) Az információ kora III. Az évezred vége. Gondolat. 233-278. Akerlof - Shiller: Animal Spirits. Corvina Kiadó. Budapest. 2011. 50-67.o. (A korrupció és a Rosszhiszeműség) 11.Téma: Waldron, Jeremy (2010) Hajléktalanság és a közösség. Replika 71, 2: 131-162 Adler, F., G. O. Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A kulturális deviancia elméletei. A szubkultúrák kialakulása. A társadalmi kontroll elmélete. Osiris, 171-254.o. Dallos Endre (2008) Építészeti bűnmegelőzés a mérnök szemével. In. Barabás T. (ed.) Épített környezet - Bűnözés - Szituációs bűnmegelőzés. Országos Kriminológiai Intézet, 107-128.o. Adler, F., GOW Mueller and WS Laufer (2000) Kriminológia. A bűnelkövetés célpontjai és áldozatai. Osiris, 255-280.o. Ajánlott irodalom 1. Téma: Émile Durkheim (1895)(2000) A szociológiai módszertan szabályai. In. Szociológiai irányzatok a XX. században. Szerkesztette: Felkai Gábor, Némedi Dénes, Somlai Péter. Új Mandátum Kiadó 272-312.o Elliott Currie (1997) Market, Crime and Community:Toward a Mid-Range Theory of Post-Industrial Vilolence. Crime in a Market Society. In Criminological Theory. Past and Present. Ed. Francis T. Cullen and Robert Agnew. 2003. Roxbury Publishing Company. 367-378.o. Némedi Dénes (2005) Klasszikus szociológia 1890-1945. Napvilág Kiadó. 35.-66.o. 4. Téma: Irk Albert (1918) Kriminológia. Budapest. Balogh Jenő (1908) Nyomor és Bűntettek. Hacker Ervin (1931) Budapest hatása a kriminalitásra. Budapest. 23