Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola PEDAGÓGIAI PROGRAM 2014. szeptember 1. 1
Nem akarom, nem is tudom, nem is volna szabad rangsorolni, hogy ki hát a nagyobb,( ). Csak azt tudom, hogy Eck Imre közéjük tartozik,( ). Felmegy a függöny és meg kell érezni: de te fabula narratur. (a.m.: rólad van szó) Vitányi Iván - Új írás, 1970 BEVEZETŐ Eck Imre - (1930-1999) - koreográfus, a Pécsi Balett megalapítója, igazgatója, majd művészeti vezetője. Több mint 200 balett megalkotója. A klasszikus zeneművek mellett Bartók, Kodály és kortárs magyar zeneszerzők alkotásira készítette balettjeit. Több operát rendezett, számos műhöz maga tervezett díszletet, jelmezt. Művészpedagógusként a fiatalok oktatása-nevelése mellett a tánc, a zene, a színház, a képzőművészet és irodalom jeles művelőit és fiatal, kezdő tehetségeit is inspirálta kiemelkedő alkotások létrehozására. Az iskola - Eck Imre életművéhez, a különböző művészeti ágakban végzett alkotótevékenységéhez, sokoldalú művészi munkájához, szellemiségéhez méltón - széles körben szeretné megismertetni, megszerettetni a különböző művészeti ágakat, valamint pedagógiai célkitűzéseivel növendékeibe emberséget, világlátást, munkaszeretetet táplálni. A pedagógiai program az iskolai munka alapdokumentuma. Törvényi hivatkozások - 3/2011 (I.26.) NEFMI rendelet Az alapfokú művészetoktatás követelményi és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998 (VI.10.)MKM rendelet módosításáról - 2012. évi CXC törvény a Nemzeti Köznevelésről - 20/2012 (VIII:31.) EMMI rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2
JOGI STÁTUSZ Az iskola neve: Eck Imre Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 7633 Pécs, Dr. Veress Endre u. 6. Alapításának éve: 2004. Alapítója: Dél-Dunántúli Regionális Forrásközpont Kht. Fenntartója: Apolló Kulturális Egyesület Az intézmény típusa: Alapfokú Művészeti Iskola Az intézmény OM azonosítási száma: 200467 Hatósugara: Baranya megye - Pécs város, Csányoszró, Veszprém megye Ajka és Pápa Telephelyei: 1. 7629 Pécs, Komját A. u. 5. 2. 7627 Pécs, Bártfa u. 5. 3. 7629 Pécs, Dobó I. u. 35-37. 4. 7634 Pécs, Pázmány P. u. 27. 5. 7624 Pécs, Szigeti út 97. 6. 7636 Pécs, Málomhegyi út 1. 7. 7964 Csányoszró,Szabadság u. 2. 8. 8400 Ajka, Szabadság tér 13. 9. 8500 Pápa, Honvéd u. 5. A telephelyen folyó oktatás legfontosabb jelentősége, hogy a hátrányos helyzetű, tehetséges kisdiákok helyben (utaztatás és tandíj nélkül!) részesülhetnek érdeklődési körüknek megfelelő művészeti oktatásban. Az intézmény alaptevékenysége: Alapfokú művészetoktatás Az intézménybe felvehető maximális tanulói létszám: 1020 fő, melyből Zeneművészeti ág: 230 fő Táncművészeti ág: 90 fő Szín- és bábművészeti ág: 700 fő Az évfolyamok száma: 12 (tizenkettő), melyből 1-2. évfolyam: Előképző 1-6. évfolyam: Alapfok 7-12.évfolyam: Továbbképző 3
ISKOLÁNK CÉL ÉS FELADATRENDSZERE A nevelési célrendszer közelebbi és távolabbi perspektíváit mutató, a nevelési folyamat egészét irányító és meghatározó feladatok összessége. A célrendszer a feladatrendszert is magába foglalja. Az alapfokú művészeti iskola a zeneművészet, táncművészet, valamint a színművészet és bábművészet területei iránt érdeklődő tanulók számára biztosítja készségeik, képességeik fejlesztését, alkotó és önkifejező képességeik kibontakoztatását, tehetségük gondozását. Az alapfokú művészetoktatás olyan fejlesztő pedagógiát képvisel, amelyben a hangsúly a követelmények teljesítésével történő képesség- és személyiségfejlesztésen van. (3/2011 (I.26.) NEFMI rendelet) Az iskola nevelési alapelvei A pedagógiai rendszer figyel a személyiségre és az emberi közösségre. Ezen belül keresi, s megfelelően hangsúlyozza a nemzeti, az etnikai, a területi és a helyi értékeket. Minden egyes ember hozzájárulhat az egész emberi nem, a nemzet és szűkebb hazája, közössége értékeinek gazdagításához azáltal, hogy saját magát, mint individuumot megformálja. Olyan tevékenységláncolatot kell az iskolának biztosítania, mely által az értékek elsajátítása, interiorizálása megtörténik. Ez a reprezentatív érték objektivációkkal való megismerkedést, a velük való szembesülést jelenti. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka végső célja az un. erkölcsi jellem kialakítása. Ennek elvi alapja az ember méltóságának elve. A nevelődés-nevelés a szépnek, a jónak és az igaznak követése, az igazságosságra való törekvés. Az ember méltóságán alapuló érték a humanizmus, melynek értelmében minden egyes cselekvés olyan, hogy az egyben mások cselekedeteinek normájává is válhat. Ez a cselekvőt, a tanulót és a pedagógust életörömmel, a jól végzett munka feletti örömmel tölti el. A nevelődés/nevelés a másikban való önmegértésre és önmegismerésre való törekvés. A nevelés a fentiek szerint nem más, mint a természet, a nemzeti kultúra, az egyetemes emberi kultúra és művelődés értékeinek megbecsülése révén a család, a másik ember, a kisebb-nagyobb közösség tagjai iránti szeretetben kit-kit önmagára nevelni. 4
A leginkább követendő nevelési stílus a szeretet - melynek lényege szerint törődés, gondoskodás, felelősségtudat és tisztelet - az egymás iránti kapcsolatokban. Ezért fontos olyan erények jellembeli tulajdonsággá való formálása, mint a becsület, a kezdeményező és együttműködő készség, az akaraterő, az önfegyelem, a mások iránti tisztelet, az egészséges életmódra való törekvés, a környezet védelme. A fentiek megvalósulásának/megvalósításának kereteit a helyi tantervek foglalják magukba. A nevelési célok megvalósításához a tanítványok nyitottsága, annak elérése szükséges. Az alapfeladatok prioritási rendje kiemelt célok 1. Az iskola mindenki számára nyitott. 2. Az iskola meghatározott feladatai ellátásának keretei között felelős a gyermekek, tanulók testi, értelmi, érzelmi erkölcsi fejlődéséért. 3. Felelős az iskola, a pedagógus a tanulók/tanulói csoportok, közösségek alakulásának kialakításáért, segítéséért és fejlődéséért, ennek érdekében a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában együttműködik a szülővel és az iskolák pedagógusaival, kommunikációval és szakmai együttműködéssel végzi nevelő-oktató munkáját. 4. Esélyteremtés, nyitottság a különböző társadalmi-kulturális sokféleségre, integrációs tevékenység. 5. A tanuló személyiségének fejlesztése, az egyéni bánásmód érvényesülése, a hátrányos helyzetű tanulók, sajátos nevelési igényű vagy beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel kűzdő gyermek, tanuló többi gyermekkel, tanulóval együtt történő sikeres neveléséhez, oktatásához szükséges megfelelő módszertani felkészültség. Az oktatásban tilos a hátrányos megkülönböztetés bármilyen okkal. 6. Pedagógiai folyamatok, tevékenységek tervezése és a megvalósításukhoz kapcsolódó önreflexiók 7. A tanulás támogatása. 8. Pedagógiai folyamatok és a tanulók személyiségfejlődésének folyamatos értékelése, elemzése. 9. Elkötelezettség és szakmai felelősségvállalás a szakmai fejlődésért 5
Az iskola speciális oktatási és nevelési feladatai Eck Imre szellemiségének, sokoldalú művészi munkásságának jegyében célunk, hogy a növendékeket sokoldalú, a művészetek iránt fogékony, nyitott, értő és tisztelő fiatalokká neveljük. 1. Ennek legfontosabb eszköze a megismertetés. A tantervi program összeállításakor a sokoldalú képzés érdekében- szinte az összes kötelezően és szabadon választható tantárgyak is bekerültek a programba. (Pl.: Népzenei tanszakokon: néptánc; Moderntánc tanszakon: néptánc; Társastánc tanszakon: moderntánc; Színjáték tanszakon: tánc- és mozgásszínházi tréning.) 2. A másik legfontosabb eszköz a hangsúlyozás. Fontos, hogy egyes tantárgyak a főtárgy és kötelező tárgyak mellett nagyobb hangsúlyt kapjanak az oktatásban. Kodály-Bartók országa lévén, iskolánkban a zenei nevelést emeljük ki. (Pl.: Zenei tanszakok: kórus, kamarazene; Népzenei tanszakok: népdalkör, kamarazene ; Néptánc tanszak: népi ének; Színjáték tanszak: kreatív zenei gyakorlatok.) Lényeges, hogy ezen tantárgyak oktatása csoportosan történik. Várható eredmények: A növendékek a lehető legszélesebb körű képzést kapják. A különböző művészeti ágak alapjaival, valamint különböző műfajokkal és stílussal ismerkednek meg. A csoportos foglalkozásokon koncentrálóképességük, viselkedésük, nyitottságuk fejlődik, más munkájának becsülése, értékelése erősödik, tájékozottságuk mindenképpen gyarapodik. A zeneművészeti oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad a zenei műveltség megalapozására, az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a növendékek érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. Az esztétikai érzékenység, 6
nyitottság, fogékonyság fejlesztése mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás és kreativitás kifejlesztésére is lehetőséget biztosít. A zeneoktatás a különböző zenei műfajok sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a növendékekkel, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Célja még a tehetséges, zenei pályát választó növendékek felkészítése, segítése a szakirányú továbbtanulásra, valamint az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusokban történő aktív részvételre való ösztönzés. A nevelés és oktatás célja (egyben feladata) még: Ismertesse meg a tanulóval A főbb zenei stílusok sajátosságait A zeneirodalom nagy korszakainak, stílusainak nagy egyéniségeit, főbb műveit A zenei műszavakat és jelentésüket A zene logikáját A harmónia szerkezet és a forma összefüggéseit Fejlessze a tanuló Hallását, ritmusérzékét, intonációs érzékenységét Fogékonyságát a dinamika és a hangszín különbségeire Zenei memóriáját és fantáziáját Előadói és manuális készségét A zenei karakterek iránti érzékenységét A zenei olvasás és írás készségét Zenei ízlését Alakítsa ki a tanulóban A zene iránti szeretetet A technikai és improvizációs készséget Az alkotó magatartást és kreativitást A rendszeres, igényes, céltudatos munka (gyakorlás) igényét A zenei élet eseményei iránti érdeklődést A művészetek, társművészetek iránti nyitottságot Ösztönözze a tanulót Rendszeres zenehallgatásra Zenei tárgyú könyvek, kiadványok, művek olvasására Zenei rendezvényeken történő aktív részvételre Aktív társas muzsikálásra Szakirányú továbbtanulásra. 7
A táncművészeti oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a növendékek személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a növendékek kreativitását, improvizációs készségét, képességét. A táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületen való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a növendékek érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfok és továbbképző évfolyamain képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik táncos, előadói képességüket, műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges növendékeket továbbképző folytatására, a táncművészeti pályára (szakirányú továbbtanulásra), illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra, műveltség megszerzésére. A nevelés és oktatás célja (egyben feladata) még: Ismertesse meg a tanulóval Mozgásszerveinek a funkcióját A különböző mozgásformák összekötését A klasszikus balett, moderntánc, néptánc és társastánc lépésanyagát A táncstílusok sokféleségét A különböző tánctechnikák mozgásformáit A tánc történetét. 8
Fejlessze a tanuló Technikai adottságait Mozgásemlékezetét Testi-lelki teherbírását Tér- és formaérzékét Hallását Ritmusérzékét Koordinációs készségét Dinamikai különbségek iránti érzékét Előadási készségét A mozgás pontos zenei kivitelezését Magabiztos fellépését. Alakítsa ki a tanulóban A tánc iránti szeretetet Az interpretáláshoz szükséges önfegyelmet Az önkontrollt és annak tudatos használatát A rendszeres munka igényét A munkában való részvételhez szükséges megfelelő magatartásformát A gondolkodás szükségességének tudatát A művészetek iránti nyitottságot. Ösztönözze a tanulót Az igényes munkára A színházi táncesemények látogatására Alkalmi eseményeken való szereplésre Az érzelmi nyitottságra Az egészséges életmódra Külső megjelenésének (testtartás, ápoltság, öltözködés) igényességére. Adjon teret a tanuló Fantáziájának kibontakozására A kreatív megnyilvánulására Az improvizációs készség kibontására. Tudatosítsa a tanulóban, hogy a tánc tanulásán keresztül fejleszti saját Akaratát, ízlését, személyiségét Alkalmazkodóképességét. 9
A színművészeti oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja lehetőséget nyújt a színházművészet iránt érdeklődő tanulók számára az önkifejezésre, a színpadi munka alapjainak elsajátítására, megismerésére. A különböző dramatikus tevékenységformákon, képességfejlesztő gyakorlatokon és improvizációs feladatokon keresztül fejleszti a növendékek érzelmi, értelmi, szociális és fizikai képességeit, készségeit, gazdagítja önkifejezési formáit. A növendékek a folyamatos fejlesztés eredményeképpen képessé válnak a dráma és a színház értő befogadására, értelmezésére, a csoportos művészi együttműködésen keresztül tanulótársaival színházi produktumok létrehozására. A képzés tartalmi és formai vonatkozású minőségi követelményei biztosítják, hogy a tanulók (életkori sajátosságaikat figyelembe véve) a színházi, színjátékos és ezen ismeretekhez (társművészetekhez) kapcsolódó ismereteket, a számukra legérvényesebb és leghatékonyabb módon szerezhessék meg. A nevelés és oktatás célja (egyben feladata) még: Készítse fel a tanulókat: Drámai szövegek értő színészi szempontokat figyelembe vevő olvasására Különböző színészi technikák tudatos alkalmazására Színházi improvizációra Karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel Egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra Különféle szerepek megformálására A rendezői instrukciók mentén végzett munkára Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazására Színházi előadások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulókkal: A színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket A drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását A legfontosabb történeti és kortárs színházi stílusokat A színházi műfajokat A szöveg- és előadás elemzés szempontjait A színészi játék alapvető iskoláit A színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit A színház jelenkori közösségi, társadalmi szerepét Napjaink színházi struktúráját. 10
Fejlessze a tanulók: Érzelemkifejező eszköztárát Mozgásos karakteralkotó technikáit Jelentésteremtő nyelvi és beszédtechnikai eszközeit Szerep-repertoárját, ezen keresztül ön- és társismeretét Improvizációs képességét Szöveg- és előadás elemzési képességét Társművészetekhez tartozó (zenei, táncos) kifejező eszközeit Biztosítson lehetőséget: Minél több élő, illetve felvett színházi előadás megtekintésére, a látottak elemző megbeszélésére Színtársulatok munkájába való betekintésre Csoportos színházi alkotó tevékenységben való részvételre Többféle műfaj, színházi stílus színészi megtapasztalására Nyilvános bemutatók tartására Ösztönözze a tanulókat: Elgondolások és történetek drámai eszközökkel történő vizsgálatára Elgondolások és történetek színházi eszközökkel történő megjelenítésére A látott, vagy részvételükkel zajló előadások véleményezésére Szabadidejükben minél több színházi előadás megtekintésére A színházi/drámai szakirodalom, szaksajtó tanulmányozására. TANTÁRGYSZERKEZET I. Zeneművészeti ág tanszakainak tantárgyszerkezete: 1. Billentyűs tanszak: Zongora Főtárgy : Zongora Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: kamarazene, szolfézs, második hangszer, vagy kórus Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, második hangszer, vagy kórus Tantárgyak Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező tárgy 2 2 2 2 2 2 Kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 tárgyak Választható tantárgy (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) ÖSSZESEN: 4 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 11
2. Fafúvós tanszak, fuvola Főtárgy: fuvola Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: kamarazene, szolfézs, második hangszer, vagy kórus Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, második hangszer, vagy kórus Tantárgyak Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező tárgy 2 2 2 2 2 2 Kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 tárgyak Választható tantárgy (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) ÖSSZESEN: 4 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 3. Vonós tanszak, hegedű Főtárgy : hegedű Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: kamarazene,,szolfézs, második hangszer, vagy kórus Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, második hangszer, vagy kórus Tantárgyak Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező tárgy 2 2 2 2 2 2 Kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 tárgyak Választható tantárgy (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) ÖSSZESEN: 4 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 12
4. Akkordikus tanszak, gitár Főtárgy : Gitár Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: kamarazene, szolfézs, második hangszer, vagy kórus Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, második hangszer, vagy kórus Tantárgyak Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező tárgy 2 2 2 2 2 2 Kötelezően választható 2 2 2 2 2 2 tárgyak Választható tantárgy (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) ÖSSZESEN: 4 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 5. Vokális tanszak, magánének Főtárgy : magánének Kötelező tárgy: szolfézs Kötelezően választható tárgyak: második hangszer (zongora), szolfézs, kamarazene, kórus Választható tantárgyak: szolfézs, kamarazene, második hangszer, vagy kórus Évfolyamok Tantárgyak E.K. Alapfok 1. 1. 2. 3. 4. 5. 6. Főtárgy 2 2 2 2 2 2 2 Kötelező tárgy 2 2 2 2 2 Kötelezően választható 2 2 tárgyak Választható tantárgy (2) (2) (2) (2) (2) (2) ÖSSZESEN: 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 13
II. Táncművészeti ág tanszakainak tantárgyszerkezete: 1. Néptánc tanszak Fõtárgy: Népi játék Néptánc Kötelezõ tantárgy: Folklórismeret, Népzenei alapismeretek Választható tantárgyak: a tanszak, illetve a művészeti ág tanszakainak tantárgyai Közös ismeret: Tánctörténet Tantárgyak Évfolyamok Előképző Alapfok Továbbképző 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Népi játék 2 2 Néptánc 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 Népzenei alapismeretek 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Folklórismeret 1 1 1 1 Választható tantárgyak (2) (2) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) Tánctörténet 1 1 ÖSSZESEN: 2(4) 2(4) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 2. Társastánc tanszak Fõtárgy: Gyermektánc Társastánc Kötelezõ tantárgyak: Viselkedéskultúra, Társastánctörténet, Történelmi társastánc Választható tantárgyak: a tanszak, illetve a művészeti ág tanszakainak tantárgyai Közös ismeret: Tánctörténet TANTÁRGY ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZŐ 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Gyermektánc 2 2 Társastánc 4 4 4 4 3 3 4 4 3 4 Tört.társ.tánc 1 1 1 1 Társastánctörténet 1 1 Viselkedéskult. 1 Választható tantárgyak (2) (2) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) Tánctörténet 1 1 ÖSSZESEN: 2(4) 2(4) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 14
3. Modern tánc tanszak Fõtárgy: Berczik technika Jazz technika Kötelezõ tantárgy: Kreatív gyermektánc, Limón technika Választható tantárgyak: Kontakt improvizáció, Repertoár, Graham technika Improvizáció és kompozíció Választható tantárgyak: a tanszak, illetve a művészeti ág tanszakainak tantárgyai Közös ismeret: Tánctörténet ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZŐ TANTÁRGY/OSZTÁLY 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Kreatív gyermektánc 2 2 Berczik technika 4 4 Jazz-technika 4 4 3 3 3 3 3 3 Graham-technika 1 1 Limón-technika 1 1 Kontakt improvizáció 1 1 Improvizáció 1 1 /Kompozíció Repertoár 1 1 1 1 Választható tantárgyak (2) (2) (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) Tánctörténet 1 1 ÖSSZESEN: 2(4) 2(4) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 4. Klasszikus balett tanszak Főtárgy: Balett előkészítő gimnasztika, Klasszikus balett Kötelező tantárgy: Balett elmélet, Kötelezően választható tantárgy: Néptánc, Történelmi társastánc, Jazz technika Választható tantárgyak:népi játék Választható tantárgyak: a tanszak, illetve a művészeti ág tanszakainak tantárgyai Közös ismeret: Tánctörténet ÉVFOLYAMOK ELŐKÉPZŐ ALAPFOK TOVÁBBKÉPZŐ TANTÁRGY/OSZTÁLY 1 2 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 Balette.k.gimnasztika 2 2 1 1 Klasszikus balett 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 Népi játék 2 2 Néptánc 1 1 1 1 T.T.T. - Társastánc 1 1 1 1 Jazz technika 1 1 1 1 Balett elmélet 1 1 15
Választható tantárgyak (2) (2) (2) (2) (1) (1) (1) (1) (1) (1) Tánctörténet 1 1 ÖSSZESEN: 4 4 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) 5(6) III. Színművészeti ág tanszakainak tantárgyszerkezete: Színjáték tanszak Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers mozgás és tánc zene és ének színházismeret Választható tantárgyak: a tanszak, illetve a művészeti ág tanszakainak tantárgyai TANTÁRGYAK E.K. ALAPFOK TOVÁBBKÉPZŐ 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. DRÁMA ÉS 2 2 3 3 3 3 3 3 3 3 3 3 SZÍNJÁTÉK KÖTELEZŐEN - - 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 VÁLASZTHATÓ Választható (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) (2) tantárgyak ÖSSZESEN: 2(4) 2(4) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) 4(6) Az oktatás a tanszakokon felmenő rendszerben: ELŐKÉPZŐ (1-2. évf.) ALAPFOK (1-6. évf.) TOVÁBBKÉPZŐ (7-10. évfolyam) szinten történik. 16
Tehetséggondozás A szaktanárnak különös gonddal kell foglalkoznia a művészeti pályákra készülő tanulókkal. Ezért rendszeres kapcsolatot kell tartania az évfolyamon oktató többi pedagógussal, a szaktanácsadókkal, a növendék továbbtanulásakor szóba jöhető művészeti szakközépiskolával, főiskolákkal, egyben segíteni kell a növendéket, hogy az ott folyó munkát és a felvételi követelményeket megismerje. (Nyíltnapok, stb.) A továbbtanulásra jelentkező tanulók felvételi vizsgájához minden lehetséges segítséget meg kell adni, természetesen figyelembe véve a szülők segítségét is. A szaktanárnak szakmai jellemzést kell készíteni a szakirányú továbbtanulásra jelentkező tanulóról. A növendékek szakmai előmenetelén kívül fontos, hogy szaktanára figyelemmel kísérje iskolai (közismereti) tanulmányait is. A kiemelkedő tehetségű növendékek megmutatkozási lehetőségeinek biztosítása. (A felkészítéstől a tanári kíséretig mindenre kiterjedően.) B tagozatra való bekerülés módja: szaktanár javaslatára, szülő kérésére, a fenntartó engedélyével. B tagozatról való kikerülés módja: szaktanár javaslatára, szülő kérésére. TANULÓI JOGVISZONY LÉTESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI felvételi A felvételi vizsgákat általában május közepén kell megtartani, szeptember első hetében az esetleges üres helyek betöltésére pótfelvételi vizsgát lehet tartani. Új tanuló felvételéről az igazgató a felvételi bizottság javaslatát és az iskola engedélyezett tanulói létszámát figyelembe véve dönt. A felvételi vizsga eredményét írásban, vagy az iskola hirdetőtábláján (székhely, telephely) kell a tanulókkal és a szülőkkel közölni. A főtárgy, a kötelező tárgy és a választható tárgy osztályba sorolása eltérhet egymástól. Szakmai alkalmassági vizsgálat Az iskola mindenki számára nyitott, a felvételi vizsga célja a szintfelmérés és a csoportbeosztás elkészítése. A csoportok összeállításakor elsősorban a tanulók a választott művészeti ág műveléséhez szükséges- technikai és fizikai fejlettsége a meghatározó szempont, ugyanakkor (az oktatónevelő munka hatékonysága miatt) figyelembe kell venni a növendékek életkorát is. A szakmai alkalmassági vizsgán a szaktanárok vesznek részt. Korrekciós és terápiás feladatok ellátására az iskola nem vállalkozhat. 17
A TANULÓK ÉRTÉKELÉSÉNEK RENDJE A pedagógus a tanuló tudását, teljesítményét tanítási év közben rendszeresen szóban, egyes tantárgyak esetén (elsősorban a zeneművészeti ág tanszakain) havonként érdemjeggyel értékeli. Középiskolás és a felnőtt (18. életévüket betöltött) tanulók értékelésénél a havi osztályzattól el lehet tekinteni. A tanév folyamán a tanulók munkája úgynevezett részjegyekkel értékelhető. A részjegyeket célszerű egy-egy kisebb feladat elvégzésére ösztönző célzattal adni, nem feltétlenül törvényszerű, hogy a havi átlagjegy a részjegyek középarányosa legyen, azonban nevelési és pedagógiai szempontból nem szerencsés, ha a részjegyek és a havi átlagjegy között nagy az eltérés, ezért a részjegyek mennyiségére is ügyelni kell. Az osztályozás a tantervi követelmények, valamint a tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik: - Az Előképző évfolyamain szöveges értékelés, - Az Alapfok és Továbbképző évfolyamain érdemjegyek (1-5-ig). Az érdemjegyekről a tanulók szüleit tájékoztatni kell. A félévi és tanév végi osztályozás A tanulók munkáját félévkor és a tanév végén osztályozni, értékelni kell. A félévi, illetve a tanév végi osztályzatnak a tanuló félévi, illetve egész évi munkáját, valamint a beszámolókon (bemutató-vizsga) mutatott teljesítményét kell tükröznie. Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, az osztályozó bizottság szótöbbséggel dönt. A bizottság elnöke: az igazgató, vagy megbízottja. A bizottság tagjai: a tanuló főtárgy tanára és még legalább egy szaktanár. (Több azonos szakos tanár esetén célszerű, ha valamennyien részt vesznek a beszámolókon.) Gyakorlati tantárgyaknál az év végi vizsgát (amennyiben lehetőség van rá a félévit is) bemutató jelleggel, színpadi előadás formában kell megszervezni, lebonyolítani. (A helyi adottságoktól, körülményektől függően lehet a bemutató nyilvános, a szülők számára is megtekinthető.) Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség, vagy testi sérülés miatt az év végi beszámolón megjelenni nem tud és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja, illetve súlyos családi ok (tragédia) esetén, a szülő írásban tett kérésére az igazgató engedélyezheti a beszámolóról való távolmaradást, annak pótlásáról a szaktanár véleményét figyelembe véve dönt. 18
Ezt a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatában fel kell tüntetni. Tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályozható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz. Az osztályzatokat félévkor a naplóba és tájékoztató füzetbe, tanév végén a naplóba, törzslapba és bizonyítványba, az előírt módon kell bejegyezni. Tanulmányi jegyek: Az előképző évfolyamon - félévkor és év végén szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, ill. felzárkózásra szorul. Tantárgyi jegyek: (5) jeles a tanuló a törzsanyagon túli ismereteket is elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni (4) jó a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítség nélkül tudja alkalmazni (3) közepes a tanuló a törzsanyagot elsajátította, és segítséggel tudja alkalmazni (2) elégséges tanuló a törzsanyag lényegét elsajátította, és jelentős segítséggel tudja alkalmazni (1) elégtelen a tanuló a törzsanyagot sem sajátította el, vagy segítséggel is nehezen tudja alkalmazni A szorgalom értékelésének szempontjai: A szorgalomjegy a tanuló képességeihez és életkorához mért teljesítményét értékeli. A tanuló félévi és év végi szorgalomjegyét a tanító szaktanárok és a főtárgy tanárok alakítják ki. Az év végi értékelésnél a tartós javulást figyelembe kell venni. (5) Példás a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez és élet-korához mérten céltudatosan, pontosan, megbízhatóan teljesíti, rendszeresen figyel és dolgozik, felszerelését rendben és készenlétben tartja. Az órákon aktivitásával kitűnik társai közül. (4) Jó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkáját képességeihez mérten általában jól végzi, de többre is képes lenne. Figyel és dolgozik, felszerelését rendben és készenlétben tartja. 19
(3) Változó a tanuló szorgalma, ha tanulmányi munkájában figyelme és munkakedve ingadozó, figyelmeztetésre szorul, felszerelése hiányos, teljesítménye erősen a képességei alatt marad. (2) Hanyag a tanuló szorgalma, ha képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, figyelme és munkakedve megbízhatatlan, felszerelése gyakran hiányos, rendetlen. Az órai munka rendjét rendszeresen zavarja, alig dolgozik, bukásra áll, vagy megbukik. Javítóvizsga Tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a tanuló javítóvizsgát tehet. A javítóvizsga időpontját írásban kell a szülőkkel kellő időben közölni. Amennyiben a tanuló a javítóvizsgán nem jelenik meg, vagy nem felelt meg, tanulmányait csak az évfolyam megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani, melynek elnöke az igazgató, vagy megbízottja, tagjai a tantárgyat oktató szaktanár és még egy, (lehetőleg) azonos szakos tanár. A javítóvizsga anyagát a szaktanár állítja össze. A javítóvizsga eredményét a tanuló főtárgy tanára vezeti be a törzslapba és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató és a főtárgy tanár írja alá, az eredményhirdetés a bizonyítvány kiosztásával történik. A javítóvizsga nem nyilvános és nem ismételhető meg. A magasabb évfolyamba lépés feltételei ( Összevont beszámoló) Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakon oktató pedagógusok együttes javaslata alapján az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, maximum 3 év anyagából tegyen összevont beszámolót (különbözeti vizsgát), vizsgabizottság előtt. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb évfolyam anyagából kell összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb évfolyam követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által kijelölt időben kell tartani. A tanulónak az összevont beszámoló engedélyezését írásban kell kérnie. 20