Szombathelyi Ifjúságkutatás

Szombathelyi Ifjúságkutatás 2006. augusztus - szeptember FILOSZ BT. 1

TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETÉS...4 AZ ISKOLA VILÁGA...8 TANULMÁNYI ÁTLAGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK...8 EGYÜTTJÁRÁS A TANULMÁNYI ÁTLAG ÉS MÁS TÉNYEZŐK KÖZÖTT...10 TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK...12 NYELVVIZSGA...15 NYELVTUDÁS...15 TÁRSAS KÖRNYEZET...18 ISMERŐSÖK ÉS BARÁTOK...18 CIVIL SZERVEZETEK...23 EGÉSZSÉGÜGY...25 ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK...25 EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK...28 SZŰRÉSEK...31 DOHÁNYZÁS...32 ALKOHOLFOGYASZTÁS...35 ILLEGÁLIS DROGOK...39 GYÓGYSZEREK...42 A MÉDIA VILÁGA...43 A HELYI MÉDIA...46 AZ INTERNET...48 SZABADIDŐ...50 TEVÉKENYSÉGEK...50 SZABADIDŐ HELYSZÍNEI...53 PROGRAMOKON VALÓ RÉSZVÉTEL ÉS SZERVEZÉSE...55 NYARALÁS...56 VÁROSHOZ VALÓ VISZONY...58 VÁROSI RENDEZVÉNYEK LÁTOGATOTTSÁGA...58 HIÁNYOLT PROGRAMOK...59 SZOMBATHELY ELŐNYEI...60 SZOMBATHELY NEGATÍVUMAI...61 ELVÁRÁSOK AZ ÖNKORMÁNYZATTAL SZEMBEN...63 A SZOMBATHELYI IFJÚSÁG CSOPORTJAI...64 AZ IFJÚSÁGI CSOPORTOK TÁRSADALMI STÁTUSZA ÉS CSALÁDI HÁTTERE...66 SZÜLŐK VÉGZETTSÉGE...66 A középiskolások szüleinek végzettsége...67 A fiatal felnőttek szüleinek végzettsége...68 A SZOMBATHELYI FIATALOK VAGYONI STÁTUSZA...69 A SZOMBATHELYI FIATALOK JÖVEDELMI STÁTUSZA...71 A CSALÁDI HÁTTÉR MINT ÉRZELMI BIZTONSÁG...73 A csonka családban élők helyzete...73 A szülői kötődés erőssége...74 FIATALOK KÖTŐDÉSE SZOMBATHELYHEZ...75 A TÉRSÉG A MIGRÁCIÓ TÜKRÉBEN...75 2

EGY MIGRÁCIÓS MODELL...75 A MIGRÁCIÓS MODELL ÉS A SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK...76 A szombathelyi fiatalok és a migráció...77 A migráció által felvetett problémák a szombathelyi fiatalok esetében...78 Megoldási javaslatok Szombathely humántőkéjének megtartása érdekében...81 A NEM SZOMBATHELYI IFJÚSÁGI CSOPORTOK...83 A nem szombathelyi gimnazisták csoportja...84 A nem szombathelyi szakközépiskolások és szakiskolások csoportja...84 Egy különleges csoport: a kollégisták...85 A vizsgálatba nem bevont ifjúsági csoportok...86 ÖSSZEGZÉS...86 ÖSSZEFOGLALÁS...88 Mellékletek I. sz. Melléklet: Kérdőív a középiskolások számára II. sz. Melléklet: Kérdőív a 18-26 évesek számára 3

BEVEZETÉS Szombathely megyei jogú város önkormányzatának megbízásából a Filosz Bt. ifjúságkutatást végzett azzal a céllal, hogy feltérképezze a megyeszékhelyen élő 14 és 26 év közötti fiatalok élethelyzetét, életmódjukat, céljaikat, a városhoz való viszonyukat. Ennek érdekében két különböző módszer segítségével közelítettük meg célcsoportunkat, aminek következtében két egymástól független mintát hoztunk létre. A 14-18 éves korosztályt a legkönnyebben az oktatási intézményeken keresztül érjük el, ezért oktatási idő alatt kerestük meg őket. Egy osztály valamennyi jelen levő tanulója egyszerre töltötte ki a kiosztott kérdőíveket valamely tanóra ideje alatt. Célunk az volt, hogy Szombathely valamennyi középiskoláját felkeressük, és ott évfolyamonként egy-egy osztályt lekérdezzünk, ügyelve arra, hogy azon intézményekben, ahol szakközépiskolai és szakiskolai képzés egyaránt folyik, mindkét képzési típusú osztály belekerüljön a mintánkba. Ez utóbbi kritérium figyelembe vétele miatt a kevert típusú iskolákban évfolyamonként több osztály tanulóit is lekérdeztük. Ezek, összességében, a megfelelő súlyozás után teljes mértékben reprezentálni fogják a Szombathelyen középiskolába járó fiatalokat. Eredeti tervünk az volt, hogy a tanulókat Interneten elérhető kérdőív segítségével kérdezzük le, de több iskola hiányos számítógépes ellátottsága miatt végül úgy döntöttünk, hogy hagyományos, papíralapú kérdőíves kérdezést végzünk. Az adatfelvételt nehezítette, hogy tanévkezdéskor, szeptember elején kellett elvégeznünk, mely időszakban igen nehéz elérni az iskolákat (ekkor történik az órarend kialakítása, tanév eleji értekezletek sokasága, tanteremkiosztás stb.), így végül Szombathely 17 középiskolája közül összesen 13-ba jutottunk el. Egy-egy iskolában 4-8 osztályt kérdeztünk le attól függően, hogy milyen típusú képzést folytatnak az adott iskolában. Arra törekedtünk, hogy képzési típusonként minden évfolyam egy-egy osztályát kérdezzük le. Így azokban az intézményekben, ahol szakközépiskolai és szakiskolai oktatás is folyik, évfolyamonként több osztályt is lekérdeztünk. Végül 1699 tanulót értünk el, akiket képzési típusaik szerint súlyoztunk. 4

Elért középiskolák és lekérdezett diákok: Iskola neve Visszaérkezett kérdőívek száma Kanizsai Dorottya Gimnázium 117 Nagy Lajos Gimnázium 128 Bolyai János Gyakorló Általános Iskola és Gimnázium 89 Szent-Györgyi Albert Középiskola 116 Gépipari és Informatikai Műszaki Szakközépiskola 100 Hefele Menyhért Építő- és Faipari Szakközép és Szakmunkásképző Iskola 165 Élelmiszeripari és Földmérési Szakközépiskola 153 Herman Ottó Szakképző 164 Horváth Boldizsár Közgazdasági és Informatikai Szakközépiskola 135 Kereskedelmi és Vendéglátói Szakképző Iskola 209 Művészeti Szakközépiskola 78 Savaria Szakközépiskola 109 Puskás Tivadar Fém- és Villamosipari Szakképző Iskola 136 Összesen: 1699 A 18-26 éves korosztályt telefonos adatfelvétel segítségével értük el. Összesen 800 szombathelyi fiatalt kerestünk meg otthoni, vezetékes telefonján. Célunk az volt, hogy a felvett mintánk nemre és korcsoportra reprezentálja ezen korú szombathelyi fiatalokat. Későbbi elemzésünkkor ugyanakkor kiderült, hogy a vezetékes telefonon elérhető fiatalok között nagyon kevesen vannak azok, akik önálló háztartásban szülőktől vagy egyéb rokontól külön élnek. A megkérdezettek döntő többsége szülővel vagy más rokonnal közös háztartásban él. Ugyanígy nagyon kevés gyerekkel rendelkező fiatal került a mintánkba. Ezért megállapításaink leginkább a szülőkkel egy háztartásban élő, gyermektelen fiatalokra érvényesek. Természetszerűleg nincs olyan nagy populációs mintás adatgyűjtési technika, mely maradéktalanul képes lenne minden érintett csoportot súlyának megfelelően elérni, ezért a következőkben számba vesszük, hogy az általunk alkalmazott technikákból adódóan mely csoportok számítanak rejtőzködőnek, vagy elérhetetlennek, illetve milyen torzításokra számíthatunk. Az iskolai önkitöltős kérdőíves kutatás esetében kimaradók: - Az iskolából (sűrűbben) hiányzók, 5

azaz a rosszabb egészségi állapottal rendelkezők, valamint a lógósabb diákok. Utóbbi esetben egy rosszabb szociális, családi hátteret, szabadabb életvitelt, alacsonyabb motivációt, vagy speciális baráti kört feltételezhetünk a hiányzások mögött. - Egyéni tanrend alapján tanulók, ide tartozhatnak a kiemelkedően tehetségesek, illetve azok a speciális adottságú gyerekek, akiknek az egyéni órarend a megfelelő oktatási szisztéma. - Az iskolába nem járó 14-18 évesek, rendkívül fontos csoport a még tanköteles korú, de iskolai képzésben mégsem részt vevő gyerekek köre, akik elérése sok esetben személyes lekérdezéssel sem lenne megvalósítható. Hasonlóan fontos azon fiatalok csoportja is, akik végzettség megszerzése nélkül kihullanak az oktatási rendszerből, s már nem tanköteles korúak. - Az iskolában történő lekérdezés miatt számolnunk kell az "iskolai kontroll" jelenlétével, mely befolyásolhatja a minősítő válaszokat, különös tekintettel az alkohol és a drog témakörében. Az telefonos felvétel esetében kimaradó csoportok: - Az augusztus végén elérhetetlenek, természetesen nincs olyan időpont, mikor mindenki elérhető lenne otthonában. Ám ebből a szempontból a nyári hónapok, mely során az adatfelvétel zajlott, rosszabbnak számítanak különös tekintettel a fiatalokra. - Telefonnal nem rendelkező háztartások, e csoport azért okoz problémát mivel a telefonnal rendelkező, illetve nem rendelkező háztartások több társadalmi, demográfiai jellemző alapján eltérnek. Az egyik legfontosabb eltérés természetesen a társadalmi státusz, nem meglepő módon a telefonnal rendelkezők átlagosan magasabb státuszúak, mint a telefonnal nem rendelkezők. Ez a telefonos kérdezések esetében szisztematikus torzítás, mely jelenséget már a hatvanas-hetvenes években feltárták. Ennek alapján a legszegényebb csoportoknak jóval kisebb a mintába kerülési esélyük. Míg az iskolai önkitöltős kérdőív esetében egyértelműnek tűnik, hogy az a szombathelyen a normál középiskolai képzésben részt vevőket reprezentálja, addig a telefonos minta esetében 6

jogosan merül fel a kérdés, hogy kiket reprezentál. A minta 97 százaléka olyan, aki nem önállóan él, hanem szüleivel (édesanyjával a minta 92,4 százaléka él együtt!), nagyszülővel, nevelőszülővel. A szülői házról nem leváló, de már önálló életet élő fiatalok élethelyzete meglehetősen speciális, a szociológiai irodalom helyzetűk leírására a posztadoleszcencia 1 fogalmát használja. Úgy tűnik, hogy adatgyűjtésünkkel a fiatalok ezen csoportját maradéktalanul sikerült elérnünk, míg a szülőkről már levált csoportot csak nyomokban sikerült bevonnunk a kutatásba. Épp ezért a kutatás további menete során ezen elmélet szemszögéből lesz szükséges áttekintenünk (és tisztítanunk) adatainkat, valamint értékelni az eredményeket. Az adatok értelmezése során a fentieket semmiképpen nem lehet figyelmen kívül hagyni, miként azt sem, hogy mint minden társadalomkutatásnak, ennek adataiban sem lehet vakon megbízni. A szisztematikus hibáról már bővebben esett szó, de emellett nem szabad elfeledkezni a mintavételi hibáról sem, mely az iskolai lekérdezés során nyert adatok esetében ± 2,7 százalék, míg a telefonos adatfelvétel során nyert adatok esetében ± 3,9 százalék, 95 százalékos szignifikancia mellett. Ez például azt jelenti, hogy ha minden középiskolás fiatalt megkérdeztünk volna, akkor a kapott értékek az esetek 95 százalékában nem mutatnának 2,7 százaléknál nagyobb eltérést az általunk mért értékektől. Azoknál a kérdéseknél, ahol nem az összes megkérdezett válaszolt, a mintavételből származó hibahatár természetszerűen nagyobb. A kerekítések miatt néhol a százalékok összege fölfelé vagy lefelé eltérhet 1 egységgel a 100-tól. A kérdőív és a tanulmány elkészítésében különös hangsúlyt fektettünk a helyi sajátosságok feltárására, ennek érdekében számos interjút készítettünk helyi szervezetek képviselőivel. Ennek során kerestük fel a Foglalkoztatási Ifjúsági Tanácsadót, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központot és. 1 Vaskovics László: A posztadoleszcencia szociológiai elmélete http://szochalo.hu/szochalo-tudomany/hircentrum/article/100403/752/page/4/ 7

AZ ISKOLA VILÁGA TANULMÁNYI ÁTLAGOT BEFOLYÁSOLÓ TÉNYEZŐK A különböző képzési típusokban részt vevő diákok tanulmányi átlaga markánsan Tanulmányi átlag képzési típus alapján különbözik. A legmagasabb tanulmányi 5,0 átlaggal a gimnáziumok tanulói rendelkeznek (4,3). Tőlük valamivel alacsonyabb tanulmányi átlagot érnek el a 4,5 4,0 3,5 3,0 4,3 3,6 szakközépiskolai képzésben részt vevők 2,5 2,9 (3,6), míg a legalacsonyabb átlaggal a 2,0 szakmunkát tanulók rendelkeznek (2,9). Adataink alapján azt mondhatjuk, hogy az iskolatípusok a tanulmányi átlagok 1,5 1,0 Gimnáziumi Szakközép Szakmunkás eltéréseinek 32,7 százalékát magyarázzák (ETA négyzet). Amennyiben még egy szinttel mélyebben, azaz az egyes iskolák között kutakodunk, úgy az ETA négyzet 47,9 százalékos megmagyarázott hányadról árulkodik. Ez a szám jól mutatja, hogy mennyire hatékonyan működik a középiskolai szegregáció az oktatási rendszer szempontjából a jól illetve a rosszul teljesítő gyerekek között. A tanulmányi átlagra szintén erősen hatással van az apa (illetve nevelőszülő) legmagasabb befejezett iskolai végzettsége. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei magasabb tanulmányi átlagot érnek el, még az adott képzési típuson belül is! Tanulmányi átlag az apa legmagasabb iskolai végzettsége alapján 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 max. 8 ált. 3,2 Szakmunkás 3,6 3,7 4,2 Érettségi Diploma 8

A szakközép- és a szakiskolákban a lányok átlagosan jobb teljesítményt nyújtanak, mint a fiúk. Ez a különbség az egyes gimnáziumoknál is megfigyelhető, ugyanakkor, ha a gimnáziumokat együttesen vizsgáljuk, akkor azt tapasztaljuk, hogy a gimnazista fiúk tanulmányi átlaga a magasabb. Ennek az az oka, hogy a Szent Györgyibe járó gimnazisták több mint 90 százaléka lány, viszont az ide járók tanulmányi átlaga több mint fél jeggyel alacsonyabb a többi gimnáziumhoz Tanulmányi átlag nemek alapján 5,0 4,5 4,0 3,9 3,5 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 Fiú Lány viszonyítva. Tehát ezen intézmény gimnáziumi képzése ellenére tanulmányi átlagot tekintve jobban hasonlít a szakközépiskolákra. Amennyiben a tanulmányi átlagokat városi szinten hasonlítjuk össze, akkor azt tapasztaljuk, hogy a fiúk átlagosan 3,5-ös, míg a lányok 3,9-es tanulmányi átlagot érnek el. Annak kiderítésére, hogy melyik változó az, amelyek a legnagyobb befolyással bír a tanulmányi átlagra egy ANOVA modellt építettünk. Ennek eredményeként megállapíthatjuk, hogy a legnagyobb hatást a tanulmányi átlagra az gyakorolja, hogy melyik iskolába járunk, majd pedig, hogy a fiúkat, vagy a lányokat vizsgáljuk, végül pedig nem elhanyagolható az apák legmagasabb iskolai végzettsége sem, mely szerint az alacsonyabb végzettségű szülőknek a fiai vagy lányai adott iskolán belül átlagosan rosszabbul tanulnak, mint a jobb végzettségűek fiai, illetve lányai. 9

EGYÜTTJÁRÁS A TANULMÁNYI ÁTLAG ÉS MÁS TÉNYEZŐK KÖZÖTT Tanulmányi átlag magántanár igénybevétele alapján Tanulmányi átlag nyelvvizsga megléte alapján 5,0 5,0 4,5 4,5 4,0 3,5 4,0 3,6 4,0 3,5 3,7 4,1 3,0 3,0 2,5 2,5 2,0 2,0 1,5 1,5 1,0 igen nem 1,0 Nincs nyelvvizsgája Van nyelvvizsgája A magasabb tanulmányi átlag együtt jár annak valószínűségével, hogy a diák legalább heti rendszerességgel jár valamilyen magántanárhoz, és ugyanígy valószínűsíti, hogy rendelkezik már valamilyen nyelvvizsgával. Ennek oka egyértelműen az, hogy mind a magántanárhoz járás, mind a nyelvvizsgával való rendelkezés elsősorban a gimnazistákra jellemző. Ám fontos megjegyezni, hogy ha csak iskolatípusokon belül vizsgálódunk, akkor is szignifikáns eltérés figyelhető meg a jó, illetve a rossz tanulók magántanárhoz járása és nyelvvizsgával való rendelkezés alapján. Egyre inkább elterjedt, hogy a középiskolások már iskolai tanulmányaik folytatása közben belépnek valamilyen szinten a munkaerőpiacra. Vannak, akik csak nyári és egyéb iskolai szünetben vállalnak valamilyen munkát, míg egyesek az iskolai tanítás időszakában is kénytelenek ezt tenni. Ezen tevékenység és a tanulmányi eredmények között összefüggést tapasztaltunk. A már valaha is dolgozó diákok átlaga sokkal alacsonyabb azokhoz képest, Most is dolgozom Dolgoztam iskola idején Dolgoztam már iskolaszünetben Még nem dolgoztam Tanulmányi átlag munkavállalás alapján 3,5 3,4 3,6 3,9 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 10

akik még egyáltalán nem dolgoztak. A már valaha dolgozók között is a legrosszabb tanulmányi eredményeket azok érték el, akik nem csak iskolaszünet idején, hanem tanítási időszakban is dolgoztak. Amennyiben iskolatípusonként vizsgálódunk, megállapítható, hogy a gimnazistákra jóval kevésbé jellemző a munkavállalás, mint a szakközépiskolásokra, illetve szakiskolásokra. Például a gimnazisták 59,6 százaléka nem végzett még kereső tevékenységet soha, míg a szakközepeseknél 39,1 százalék, a szakiskolásoknál 31,3 százalék ez az arány. Nagyon fontos ugyanakkor megjegyeznünk, hogy a munkavállalás, illetve a továbbtanulási szándék között csak a szakközépiskolák esetében találunk összefüggést, mely szerint, akik a munkaerőpiacon már megjelentek, jóval kisebb valószínűséggel akarnak továbbtanulni. Tanulmányi átlag Természetesen a tanulmányi eredményesség továbbtanulási szándék alapján nagyban befolyásolja a jövőbeni tervek alakulását. Minél magasabb egy diáknak a Nem tervez továbbtanulást 3,1 tanulmányi átlaga, annál nyitottabb a jövőt illetően, annál inkább érzi, hogy képes Szombathelyen 3,5 megfelelni az otthonától távol is a Más hazai településen 4,0 kihívásoknak. Vagyis a magas tanulmányi átlag magas mobilitási hajlandósággal jár Külföldön 4,2 együtt, ami azt jelenti, hogy a jobb tanulók 1,0 1,5 2,0 2,5 3,0 3,5 4,0 4,5 5,0 sokkal inkább tervezik a továbbtanulást akár külföldön is, míg a rosszabb eredményeket elért diákok inkább egyáltalán nem terveznek továbbtanulást. A különböző drogok használata is erős kapcsolatban áll a tanulmányi átlaggal. Azt tapasztaltuk, hogy az erősebb szerhasználók (dohányzás, alkohol, illegális drogok) tanulmányi teljesítménye rosszabb, átlaguk szignifikánsan alacsonyabb azokéhoz képest, akik keveset vagy egyáltalán nem használnak drogokat. 11

TOVÁBBTANULÁSI SZÁNDÉK A középiskolások majd 70 százaléka jelezte, hogy tanulmányait a középiskola után is szeretné majd folytatni. 100 Továbbtanulni szándékozók aránya A jelenleg nem tanuló 18-26 évesek mintegy fele nyilatkozta, hogy három éven belül szeretné tanulmányait folytatni. 80 60 40 70 50 Mindkét korcsoportra jellemző, hogy a 0 Középiskolás Jelenleg nem lányok sokkal inkább szeretnének tanuló fiatal felnőtt továbbtanulni, mint a fiúk. A középiskolások körében 60-80 százalék a továbbtanulni szándékozók aránya, míg a fiatal felnőttek esetében ez az arány 50 százalék. 20 Továbbtanulni szándékozók aránya a középsikolások körében Továbbtanulni szándékozók aránya a 18-26 évesek körében 100 100 80 79,7 80 60 60,0 60 59,8 40 40 46,5 20 20 0 Fiú Lány 0 Fiú Lány 12

Természetesen a gimnáziumok azok, ahol a legnagyobb arányban szeretnének a diákok továbbtanulni, egyes intézményekben elérve a 100 százalékot. A szakközépiskolai képzésben résztvevők kétharmada nyilatkozott így, és még a szakiskolai képzésben részt vevők egyharmada is kifejezte abbeli szándékát, hogy főiskolán vagy egyetemen folytassa majd tanulmányait. Továbbtanulni szándékozók aránya képzési típusonként Továbbtanulni szándékozók aránya iskolánként % 100 80 60 40 20 0 95,5 67,7 33,5 Gimnáziumi Szakközép Szakmunkás Nagy Lajos 100 Bolyai 100 Kanizsai 99,4 Művészeti 97,7 Horváth 93,5 Szent Györgyi 81,7 Gépipari 77,9 Savaria 76,6 Kereskedelmi 66,3 Herman 53,3 Hefele 44,8 Élelmiszeripari 35,4 Puskás 25,5 13

A középiskolás fiataloknak fele jelölt meg valamilyen szakot vagy szakmát, ahol a jövőben tovább kíván tanulni. A szombathelyi fiatalok között a legnépszerűbb továbbtanulási út a műszaki pálya. A felsőoktatási intézménybe várhatóan jelentkezők 12%-a jelölte meg ezt az utat. Hasonló arányban vannak azok, akik szeretnék még folytatni tanulmányaikat, de nem felsőoktatási intézmény keretein belül. Ők a jelenlegi iskola elvégzése után valamilyen szakmai jellegű lehetőségen gondolkodnak. A többi szak felsorolását lásd a grafikonon. Milyen szakon szeretne továbbtanulni? /14-18/ Műszaki Szakmai Kereskedelem, vendéglátás Közgazdaság Művészeti Rendészeti Informatikai Bölcsész Egészségügyi Természettudományi Orvosi Kommunikáció Jog Tanitóképző Élelmiszeripar 0,7 2,4 1,7 5,2 4,6 4,5 3,7 7,6 7,6 7,5 7,3 8,3 11,6 11,0 10,6 0 5 10 15 20 % 14

NYELVVIZSGA NYELVTUDÁS A munkaerőpiac szempontjából nem csak a legmagasabb iskolai végzettség az, mely meghatározza valakinek az értékét. Legalább ennyire fontosak a különböző készségek, képességek. Ezek közül kutatásunk három fontos területre terjedt ki, ezek: a nyelvtudás, a gépjárművezetés, valamint a számítástechnikai ismeretek. 100 90 80 70 A szombathelyi középiskolások nyelvtudása 0,8 2,9 2,0 0,6 3,4 5,9 0,2 0,7 1,2 100 90 80 70 A szombathelyi fiatalok nyelvtudása 4,1 3,8 24,2 25,7 3,8 6,0 2,5 60 60 50 40 30 94,3 90,1 97,9 50 40 30 68,0 64,6 98,2 20 20 10 10 0 Angol Német Egyéb 0 Angol Német Egyéb Nincs papírja Alapfok Középfok Felsőfok Nincs papírja Alapfok Középfok Felsőfok A munkaerő-piaci szempontból kiemelkedően fontos képesség az idegen nyelvi tudás, melyet a nyelvvizsga-bizonyítvány igazol. Adataink alapján kitűnik, hogy jelentős az eltérés a középiskolások és az idősebb korosztály között nyelvvizsgával való rendelkezés tekintetében. Az éppen középiskolai képzésben részesülők mindösszesen 15 százalékának, az otthon élő 18-26 éves korosztály több mint a felének (54%) van nyelvvizsgája. Ennek oka elsősorban az, hogy a nyelvvizsga megszerzését a legtöbben a középiskolai tanulmányok utolsó évére hagyják, illetve néhány esetben magával az érettségivel együtt szerzik meg azt. Egy másik jelentős csoport pedig a középiskola elvégzése után gyürkőzik neki a nyelvvizsga megszerzésének. A nyelvek vonatkozásában azt állapíthatjuk meg, hogy a városban egyeduralkodónak számít az angol, illetve a német, melyet gyakorlatilag egyenlő arányban beszélnek a fiatalok. 15

Egyértelműnek tűnik, hogy míg az angol tanulását világnyelv státusza motiválja, addig a német nyelv népszerűsége a határközeliségnek köszönhető. Jól megmutatkozik ez abban is, hogy az összes többi nyelv ismerete igen alacsony. 18-26 évesek nyelvvizsgáinak száma 38,4% 14,1% 1,1% Nincs nyelvvizsgája 46,4% 1 nyelvvizsga 2 nyelvvizsga 3 nyelvvizsga A középiskolások mindössze három százaléka az, aki kettő vagy annál több nyelvvizsgával rendelkezik. A 18-26 éves korosztályban már egy kicsit gyakoribb 14 százalék a két nyelvvizsga megléte, de köztük is nagyon ritka a három vagy annál több nyelvvizsga (1%). A több nyelvvizsgával rendelkezők a leggyakrabban németből és angolból is legalább középszintű vizsgával rendelkeznek. Hogy valaki rendelkezik-e nyelvvizsgával, vagy sem, azt mint a többi esetben is erősen meghatározza családi háttere. Az apa legmagasabb befejezett iskolai végzettsége erősen befolyásolja a nyelvvizsgával való rendelkezés valószínűségét. A magasabb iskolai végzettségű szülők gyermekei nagyobb valószínűséggel rendelkeznek nyelvvizsgával. Ez a hatás különösen igaz a 18-26 évesek esetében, és e tekintetben kiemelkedő a felsőfokú diplomával rendelkező szülők hatása gyermekük nyelvvizsga-szerzésére. 40 Nyelvvizsgával rendelkezők aránya a középiskolások körében, képzéstípusonként % 30 Nyelvvizsgával rendelkezők aránya a középiskolások körében % 30 32 20 19 20 10 14 10 0 8 11 Gimnáziumi Szakközép Szakmunkás 0 Szombathelyi Bejáró Kollegista 7 16

A középiskolásokon belül még nagyobb különbségek tapasztalhatóak a lakhely szempontjából. A városban lakók nagyobb aránya rendelkezik nyelvvizsgával, mint az agglomerációban lakók, és még kevesebb nyelvvizsga van a kollégisták körében. Szintén nagy különbség észlelhető a gimnáziumok és a szakképző intézmények között. A gimnáziumi diákok közül háromszor többen tették már le a nyelvvizsgát. A magántanárhoz legalább heti rendszerességgel járó középiskolásoknak inkább van valamilyen nyelvvizsgájuk (21 százalékuknak van), mint a magánórákra nem járóknak (11%). 17

TÁRSAS KÖRNYEZET Ebben a fejezetrészben igyekszünk sorra venni a társas környezetnek azokat az elemeit, amik befolyással vannak a fiatalokra. A témakört kapcsolatháló-elemzéssel kezdjük, megnézve, hogy a fiatalok mekkora és milyen erősségű kapcsolatokkal rendelkeznek. Külön kitérünk arra, hogy a fiatalok mely személyeket jelölik meg, mint akihez baj esetén tudnak fordulni. A kapott eredményekből ki fog derülni, hogy a szombathelyi fiatalokat milyen találkozási pontok jellemzik. A fejezet legvégén a Szombathelyen működő civilszervezeteket tesszük elemzésünk tárgyává. ISMERŐSÖK ÉS BARÁTOK Az általunk vizsgált korosztály esetében jelentős szerepet játszanak az ismerősök, barátok, kortársak. Nem csupán a szórakozás miatt, hanem mert hozzájárulnak a társadalmi identitás, az énkép és társkép kialakításához is. Mindezen túl megfigyelhető a baráti társaságok hálózatán keresztül a szubkultúrákhoz való kötődés. A baráti társaságok, a kulturális miliő, hatással van a párválasztásra is. Rendelkezik-e olyan baráttal, akihez bármikor fordulhat? /14-18/ Rendelkezik-e olyan baráttal, akihez bármikor fordulhat? /18-26/ 96% 4% 97% 3% Igen Nem Igen Nem 18

Amint a fenti két diagramból láthatjuk, szinte mindegyik szombathelyi fiatal életében akad legalább egy olyan barát, akihez szükség esetén fordulhat. Ebben a tekintetben nem lehet komoly különbséget tenni a még középiskolába járó és az idősebb korosztályhoz tartozó fiatalok között. 14-18 éves fiatalok baráti körének nagysága nincs 1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-25 fő 25-nél több 18-26 éves fiatalok baráti körének nagysága nincs 1 fő 2-4 fő 5-10 fő 10-25 fő 25-nél több 2% 1% 27% 30% 5% 1% 43% 5% 21% 19% 10% 36% Alaposabban megvizsgálva a kapott adatokat észrevehető, hogy a két vizsgált korosztály baráti szerkezete igen eltérő. A 18 év alatti fiatalok kétötödének [40%] tíznél több barátja van. Ezzel szemben a 18-26 év közötti fiataloknál ez az arány már csak egyheted [15%] körül alakul. Az ő esetükben jellemzőbb [79%] a 2-10 fős baráti kötelék. Ezt a komoly eltérést két okra lehet visszavezetni. Egyrészt a barát fogalmának értelmezése jelentősen eltér a középiskolás fiatalok és a fiatal felnőttek esetében. Másrészt előbbi korosztálynak élethelyzetéből adódóan több lehetősége van baráti kapcsolatok kialakítására az iskola keretei között. 19

14-18 éves fiatalok baráti találkozásainak sűrűsége Ritkábban Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel 18-26 éves fiatalok baráti találkozásainak sűrűsége Ritkábban Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel 2% 3% 19% 4% 2% 52% 76% 42% A baráti hálózat vizsgálatánál érdekes adat annak intenzitása. Az adatok alapján jól látszik, hogy a középiskolások esetében a napi rendszerességű találkozás a legjellemzőbb [76%], míg a 18 év felettieknél már sokkal inkább [52%] a heti sűrűség. Ezt a különbséget elsősorban az eltérő élethelyzetre lehet visszavezetni. A középiskolás fiatalok maximum negyedéről [24%] feltételezhető, hogy nem rendelkezik az általa látogatott intézményben baráttal. A középiskola elhagyása után a baráti kapcsolatok ápolásának jellemző sűrűsége hetivé válik, bár azok sem maradnak kevesen [42%], akik úgy tudják alakítani életüket, hogy napi kapcsolatot ápoljanak barátaikkal. Megnéztük, hogy milyen összefüggéseket lehet felfedezni az egyes háttérváltozók és a baráti kötelék nagysága, sűrűsége között. Az eredmények azt mutatják, hogy a szakmunkástanulóknak valamivel kiterjedtebb a baráti köre a más iskolaformát látogató diákokhoz képest. Ugyanez a különbség a kapcsolatok intenzitását nézve már nem áll fenn. Azok a középiskolai tanulók, akiknek kiterjedtebb baráti köre van, inkább járnak különféle szórakozóhelyekre. Hasonló mondható el azokra a fiatalokra, akik sportolnak, sportrendezvényeket látogatnak. Ezek az eredmények következnek abból, hogy mindkét felsorolt helyszín alkalmas tere az ismerkedésnek, illetve az együttes élményszerzésnek. Az idősebb korosztály esetében hasonló helyszínként szolgálnak a különböző kávézók, éttermek és kocsmák. Sokszor hangoztatott vélemény, hogy a 20

számítógépezéssel és tévénézéssel töltött idő mennyisége károsan befolyásolja a fiatalok kapcsolatteremtését. A mi adataink ennek ellenkezőjére adnak bizonyítékot. Nem mutatkozik szignifikáns eltérés a felsorolt apparátusok előtt töltött idő és a baráti hálózat nagysága, intenzitása között. Ez természetesen nem vonatkozik azokra, akik kiemelkedően sok időt fordítanak ezekre a tevékenységekre. A középiskolások esetében az iránt is volt lehetőségünk érdeklődni, hogy a 14-18 éves fiatalok egymással találkozásainak helyszínei barátokkal való találkozás milyen helyszínekkel párosul. Nem meglepő 79% módon a legfontosabb [79%] térnek az iskola bizonyult. Ezt másik két védett, 62% 58% zárt tér követi: a kérdezett [58%], illetve 45% a kérdezett barátainak [62%] az otthona. A nyilvános terek így a lista második felében találhatóak, melyek közül a leggyakoribb találkozási helyek épp a 35% 35% 34% helyváltoztatással kapcsolhatóak, mint az utca [45%], a buszmegálló [33%], 33% illetve a közlekedési eszközök [35%]. A felsorolt helyek közül kiemelkedik még a kocsma [35%] mint a társadalmi élet 19% 8% 8% egyik fontos színtere és a parkok [34%]. Az általunk felsorolt lehetőségeken túl a fiatalok még két helyszínt jelöltek meg 7% 7% mint ami gyakori találkozási pont a számukra. Az egyik a különböző fel nem 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 sorolt szórakozóhelyekhez köthető [8%], a másik pedig sportlétesítményekhez [7%], ezen belül is elsősorban a futballt lehetővé tevő terekre. A megkérdezettek válaszait sorba véve nem mutatható ki Szombathelynek olyan frekventált kültéri helye, ami a fiatalok kedvelt találkozások színhelye lenne. Az egyetlen ilyen típusú terület a Főtér, amit azonban a középiskolások kevesebb, mint Iskolában Barátaim otthonában Otthon Utcánkban Vonaton, buszon Kocsmában Parkban, játszótéren Buszmegállóban Moziban Szórakozóhely Templomban Sporttal kapcsolatban Könyvtárban 21

5%-a jelölt meg. A különböző iskolatípusokat külön vizsgálva azt láthatjuk, hogy a szakmunkástanulók az átlaghoz képest gyakrabban jelölték meg találkozási helynek az utcát és a kocsmát. Ez, figyelembe véve azt is, hogy ezek a fiatalok az átlaghoz képest rosszabb szocio-kulturális és anyagi helyzettel rendelkeznek, mindenképp figyelemfelkeltő. Ebből az eredményből az is levonható, hogy ők azok, akik inkább hajlamosak az utcán csellengeni, kocsmákban tölteni idejüket. Kihez fordul problémáival /14-18/ Baráthoz 83% Szülőhöz 71% Testvérhez 43% Párjához 28% Egyéb rokonhoz 18% Tanárhoz Háziorvoshoz Plébánoshoz 4% 3% 1% 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 A középiskolásoktól az iránt is érdeklődtünk, hogy kiket keresnek fel problémáikkal. Elsősorban kortársaikat jelölték meg. Több mint négy ötödük fordul valamelyik barátjához, hogy problémáját megossza vele. Emellett igen jelentős [71%] azoknak az aránya, akik szüleiket [is] jelölték meg, mint akikhez probléma esetén lehetőség van fordulni. A családon kívüli problémamegosztás nem bevett gyakorlat, a grafikonon nem szereplő ifjúságsegítőket például csupán néhány ember jelölte. 22

CIVIL SZERVEZETEK A demokráciák egyik legfontosabb alappillérei a különböző társadalmi, civil szervezetek, melyek fontos közösségi, illetve társadalmi célokat valósítanak meg, ezáltal integrálva az egyéneket mind egy szervezetbe, mind a társadalom egészébe. 14-18 éves fiatalok civil szervezeti tagsága 18-26 éves fiatalok civil szervezeti tagsága 10,8% 89,2% 7,5% 92,5% Tag Nem tag Tag Nem tag A szombathelyi fiatalok túlnyomó többsége nem tagja semmilyen civil szervezetnek, szerveződésnek. Látható, hogy a középiskolai korosztály hajlamosabb valamilyen civil szervezethez csatlakozni, annak keretein belül tevékenykedni. A valamilyen civil tagságot említők legnagyobb része sporthoz köthető szervezetnek a tagja. Jól látszik, hogy az ilyen jellegű szervezet népszerűsége majd kétszeres a középiskolás fiatalok körében az idősebb korosztályhoz képest. Ez azt jelenti, hogy a fiatal felnőttek 50 40 30 20 10 0 Milyen civilszervezetnek a tagja? 39% 22% 20% 16% 10% 12% Sport sz. Segitő sz. Művészeti sz. 14-18 18-26 23

életében a rendszeres (és versenyszerű) sportolás jóval kevésbé jelenik meg. A segítőszervezetek címszó alatt legtöbbször a Vöröskereszt lett megemlítve. Többen említették még, hogy valamilyen művészeti tevékenységet végző civil szervezetnek a tagjai. Ez legtöbb esetben a tánc valamilyen formájához kapcsolódott. Mindenesetre a civil szervezeti tagság az országban 15 százalék körül mozog, ehhez viszonyítva a szombathelyi adatok átlag körülinek nevezhetőek. Eloszlását nézve sem mutatkozik lényeges eltérés. A grafikonra az alacsony elemszám miatt nem kerültek fel, de érdemes szót ejteni a politikai pártokról is. Ahogy más felmérések is mutatják, míg pár évvel ezelőtt elhanyagolható volt a fiatalok pártaktivitása, addig az elmúlt időszakban egyre többen csatlakoznak ilyen szervezetekhez. Mi is hasonlókat tapasztaltunk, főleg a fiatalabb korosztály esetében. 24

EGÉSZSÉGÜGY Az ifjúsági korosztálynak is megvannak a maga egészségügyi jellemzői. A következőkben ezeket igyekszünk részletesen bemutatni. A fejezetet a fiatalok étkezési szokásaival indítjuk, leírva, hogy milyen rendszerséggel és hol esznek. Ezután térünk rá a fiatalokra jellemző egészségügyi panaszokra, azok elterjedtségére. A teljes kép érdekében külön tárgyaljuk a dohányzás, alkoholfogyasztás és a droghasználat témakört. Ezeken belül igyekszünk a legfontosabb összefüggéseket bemutatni, annak érdekében, hogy megfoghatóbbá váljanak ezeknek a szereknek a használatának a következményei, illetve hogy a használók körét jobban megismerjük. ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK A szombathelyi fiatalok önbevallásán alapuló egészségügyi képe bíztató jeleket mutat. A két korcsoport jellemzői nagyon hasonlítanak egymásra. Úgy tűnik, a szombathelyi fiatalok nagy része ügyel arra, hogy a rendszeres napi három vagy többszöri étkezése biztosítva legyen. A megkérdezettek mindössze 10-15 százaléka nyilatkozott úgy, hogy rendszertelenül étkezik, és kevesebb, mint 10 százalékuk, hogy kétszer vagy kevesebbszer eszik naponta. Azokban a családokban, ahol a családi viszonyok rendezettnek mutatkoznak, nincs munkanélküli a családban, mindkét szülő együtt lakik a gyerekkel, kevésbé fordul elő, hogy a megkérdezett fiatal rendszertelenül étkezik. Általánosságban elmondható, hogy ezeknek a fiataloknak az egészségi állapota is jobbnak értékelhető az átlaghoz képest. A középiskolás korosztályba tartozóknál a fiúkra inkább jellemző a rendszeres étkezés. Ennek magyarázata az lehet, hogy az ebbe a generációba sorolható lányokra erősebben hat a külsejükre vonatkozó megfelelési vágy, amiből sok esetben következik, hogy rendszertelenül és keveset esznek. 25

14-18 év közötti fiatalok étkezési szokásai Rendszertelenül Egyszer Kétszer Háromszor Több, mint háromszor 18-26 év közötti fiatalok étkezési szokásai Rendszertelenül Egyszer Kétszer Háromszor Több, mint háromszor 15% 1% 6% 29% 10% 1% 8% 40% 50% 41% Mindkét csoportban megfigyelhető az az összefüggés, hogy a magasabb vagyoni státusszal rendelkezők inkább étkeznek napi háromnál több alkalommal. A középiskolások körében ez a pozitív kapcsolat a fiúkra és az intenzívebb baráti kapcsolatokkal rendelkezőkre is igaz. A középiskolások körében módunkban állt részletesebben Milyen gyakran étkezel...? feltérképezni a fiatalok Meleg ételt otthon? 81 17 0 1 táplálkozási szokásait. A Az iskolai menzán? 21 20 1 75 középiskolások több mint négyötöde [81%] nyilatkozott Gyorsétteremben 1 13 24 41 21 úgy, hogy naponta Hagyományos' 1 6 étteremben? eszik otthon meleg ételt. 25 49 20 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100 Ötödük [21%] nyilatkozott % Naponta Hetente Havonta Ritkábban Soha % úgy, hogy az iskolai menzán eszik naponta meleg ételt. A vártnál kevesebben szoktak gyorsétterembe járni, a középiskolások mindössze 13 százaléka keresi fel legalább hetente az ilyen típusú éttermeket, s további 24 százalékuk havonta. Hagyományos éttermekben heti rendszerességgel a fiatalok mindössze 6%-a fordul meg, további negyedük [25%] pedig havonta. Iskolatípus szerinti bontásban az látható, 26

hogy a gimnáziumban tanuló fiataloknál jellemzőbb, hogy befizetik őket az iskolai menzára, mint a szakiskolákba járó társaiknál. Iskolai menzán étkezők aránya a középiskolásoknál 100 % A menzán étkezők legnagyobb hányada a kollégisták köréből kerül ki (a kollégisták 76 90 %-a). A legkevésbé a bejárók veszik igénybe 80 70 az iskolai menzát, közülük csupán 6 76 60 százaléknyian étkeznek az iskolában. A 50 40 szombathelyiek körében ez az arány 16 30 16 20 7 százalék. 10 0 A szakiskolai képzésben tanulók kisebb Szombathelyi Bejáró Kollegista arányban étkeznek az iskolai menzán (13%), mint a gimnáziumi (23%) vagy a szakközépiskolai diákok (22%). A magasabb iskolai végzettségű szülők inkább hajlamosak befizetni az iskolai menzát. A gyorsétterembe járás gyakorisága vagy egyáltalán használata leginkább az anyagi helyzettől függ. A gazdagabbak inkább mennek gyorsétterembe, míg a szegényebbek kevésbé. Az intenzívebb baráti kapcsolatokkal rendelkezők szintén nagyobb gyakorisággal járnak gyorséttermekbe, mint a kevésbé intenzív baráti kapcsolatokkal rendelkezők. A szakközépiskolások a leginkább, a szakiskolások a legkevésbé járnak ilyen típusú éttermekbe. A hagyományos étteremben való étkezés szintén az anyagi helyzettől függ. A gazdagabbak inkább járnak étterembe a szegényeknél. Ezen kívül hatással van még az étterembejárás gyakoriságára a szülők iskolai végzettsége is (a jövedelemhatáson kívül is). Az otthon minden nap meleg ételt fogyasztók a legnagyobb arányban a bejárók közül kerülnek ki (92%), tőlük kisebb arányban (87%) esznek minden nap otthon a szombathelyiek s értelemszerűen a legkevésbé a kollégisták fogyasztanak otthoni kosztot. Azt tapasztaltuk, hogy a lányokra kevésbé jellemző, hogy minden nap otthon étkeznének. 27

EGÉSZSÉGÜGYI PANASZOK Mindkét korosztályban a fáradtság a leggyakrabban előforduló egészségügyi panasz, ráadásul a középiskolások körében (kétharmaduknál!) még többször jelentkezik, mint az idősebbeknél (megkérdezettek majdnem fele). A középiskolások egyharmada [31%] emellett még levertségről is panaszkodott, ami az idősebb korosztály 16 százalékára jellemző. Magas értéket mutat még az allergia elterjedtsége, a korosztály majd 30 százaléka küzd ezzel a problémával. Gerincproblémákról a középiskolások 15 százaléka, az idősebbek 11 százaléka számolt be. A 14-18 évesek között előforduló különböző egészségügyi panaszoknak a gyakorisága nem különbözik az egyes iskolatípusok között. Két olyan jellemző tényező van, ami befolyással van a fiatalok egészségügyi állapotára. Az egyik nem meglepő módon a sport. Azok között a fiatalok között, akik valamilyen rendszerességgel sportolnak, kevésbé fordulnak elő megbetegedések, vagy egyéb egészségügyi panaszok. Hasonló összefüggést lehet felfedezni a nem dohányzás és az egészségügyi állapot, közérzet között. % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fáradtság 67,1 14-18 évesek körében tapasztalr egészségügyi problémák Levertség 30,9 Allergia 28,1 Megfázás 18,1 Gerincprobléma 15,6 12,3 Állandó betegség % 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 Fáradság 18-26 éves fiatalok körében tapasztalt egészségügyi problémák 45,8 Allergia 28,2 Leverség 15,6 Megfázás 12,5 10,1 10,8 Gerincprobléma Állandó betegség Nőgyógyászati panasz 3,2 A középiskolások körében általánosan elmondható, hogy a lányok inkább panaszkodtak egészségügyi panaszokra, mint a fiúk, ez az összes felsorolt betegségtünet esetében igaz. Az eltérés a legerősebben a gerincprobléma említése kapcsán jelentkezett. Ugyancsak növeli a 28

panaszok számát a különböző legális és illegális drogok használata. Azok, akik szedtek már nyugtatót, dohányoznak vagy fogyasztottak már valamilyen illegális drogot, több egészségügyi problémáról nyilatkoztak. Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében Fiú 27 32 25 16 Lány 18 25 26 32 0 10 20 30 40 50 60 70 80 90 100 % nincs panasza egy panasz két panasz több panasz Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében Használt már nyugtatót 11 20 27 41 Dohányzik 20 28 23 30 Fogyasztott már kábítószert 20 21 23 35 Középiskolások 22 28 26 24-10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% nincs panasza egy panasz két panasz több panasz A gimnáziumi tanulók nagyobb arányban említettek kettőnél több egészségügyi panaszt, mint a szakközép és szakmunkásképző iskolák tanulói. A felsorolt problémák közül leginkább az allergiát és a gerincproblémát emelték ki közülük többen. 29

A lelki folyamatok befolyásolják testünkhöz való viszonyunkat. Azon fiatalok, akik szélesebb és intenzívebb baráti körről számoltak be, egyben kevesebb egészségügyi panasszal is éltek. A középiskolásoknál még az is megfigyelhető, hogy a szüleikhez jobban kötődő diákok, kevesebb egészségügyi problémával rendelkeznek. Egészségügyi panaszok száma, középiskolások körében Gimnáziumi 19 25 25 31 Szakközép 24 29 25 22 Szakmunkás 23 29 28 20-10 20 30 40 50 60 70 80 90 100% nincs panasza egy panasz két panasz több panasz 30

SZŰRÉSEK A legelérhetőbb és a legtöbbek által teljesített szűrővizsgálat a fogászati, melyen a fiatalok többsége részt is vesz. A középiskolások vélhetően az iskolai szűrésnek is köszönhetően háromnegyede vizsgáltatta meg fogainak állapotát, míg az idősebbek 55 százaléka. A második legnépszerűbb szűrővizsgálat a tüdőszűrés, valamint sokan vettek részt szemészeti vizsgálaton. Az idősebbek körében gyakrabban fordult elő, hogy nemi betegség vizsgálata céljából kereste fel orvosát. % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% Fogászati 14-18 éves fiatalok egészségügyi szűrővizsgálaton való részvétel az elmúlt egy évben 77,3 Tüdőszűrés 55,2 Szemészeti 50,7 Sportorvosi 23,0 Rákszűrés 3,3 2,5 1,5 Koleszterin g Nemi betegsé 100 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 % Fogászati 18-26 éves fiatalok egészségügyi szűrővizsgálaton való részvétel az elmúlt egy évben 55,3 Tüdőszűrés 42,0 Szemészeti 31,7 Rákszűrés 15,9 13,4 Sportorvosi Nemi betegség 5,3 4,7 Koleszterin Egyéb szűrés 18,2 A szűrővizsgálatokon való részvétel nagyban összefügg az anyagi helyzettel. A magasabb vagyoni státuszúak, illetve a magasabb jövedelműek átlagosan többször és többfajta szűrésen vesznek részt. A középiskolás fiúk és lányok hasonló gyakorisággal mennek szűrővizsgálatokra, míg a 18-26 éves korosztály körében a fiúk hajlamosabbak jobban elhanyagolni az egészségügyi vizsgálatokat. A fiatalok korban minél távolabb kerülnek a középiskolától, annál kevésbé érzik szükségesnek az egészségügyi felmérést, így a kor előrehaladtával nemhogy egyre sűrűbben keresnék fel, inkább egyre ritkábban járnak szűrésekre. 31

DOHÁNYZÁS Dohányzás tekintetében nem változott a helyzet a 8 évvel ezelőtti felméréshez képest. A szombathelyi fiataloknak ma is kétharmada [66-68%] nyilatkozik úgy, hogy nem dohányzik. Mintegy negyedük [22-27%] gyújt rá legalább pár szálra naponta. A középiskolások 12 százalékára, az idősebbek 4,7 százalékára jellemző, hogy alkalmanként dohányzik. Ezen adatok 14-18 évesek dohányzási szokásai 65,9% Nem dohányzik Alkalmanként Napi pár szálat Napi fél doboz Napi egy doboz Napi több, mint egy doboz nagyjából egyeznek az Ifjúság 2004 kutatás során mért adatokkal. 1,6% 4,9% 8,7% 7,1% 11,9% A kapott adatok alapján megpróbáltunk utánajárni, hogy melyek lehetnek azok a tényezők, amik összefüggésbe hozhatóak a dohányzással. A középiskolások körében megállapítható, hogy a szakmunkás iskolában tanuló fiatalokra inkább jellemző a dohányzás. A családi háttér tekintetében az mondható el, hogy azoknál a tanulóknál, akik csonka családban élnek, jellemzőbb a dohányzás előfordulása. Megállapítható az is, hogy azok között, akik gyakrabban járnak szórakozóhelyekre értsd ez alatt diszkó, kocsma, inkább 18-26 éves fiatalok dohányzási szokásai 68,2% Nem dohányzik Alkalmanként Napi pár szálat Napi fél doboz Napi egy doboz Napi több, mint egy doboz előfordul a dohányzás. Tehát kimutatható, hogy azokon a helyeken, ahol a fiatalok 1,5% 7,4% 12,3% 6,0% 4,7% nagyszámban találkoznak egymással, gyakoribb a dohányzás, nagyrészt köszönhetően a társas hatásnak. Ezt támasztja alá az is, hogy a dohányzó fiatalok az átlagosnál nagyobb baráti kört tudhatnak magukénak. Érdekes, hogy a sportoló fiatalok között nem szignifikánsan alacsonyabb a dohányosok száma, nem sportoló társaikhoz viszonyítva. A fiatalabb generációba tartozó társaikhoz hasonlóan a 18 év felettiekre is elmondható, hogy azok 32

körében, akik diszkóba, kocsmába járnak, inkább előfordul a dohányzás. Mindkét korosztályra elmondható, hogy a több pénzből gazdálkodó fiatalok között nagyobb arányban találhatóak dohányosok. Különbség mutatkozik a dohányzás nemek szerinti eloszlásában. Mindkét korosztályban jellemzően a fiúk azok, akik inkább dohányoznak. Az eltérés leginkább a rendszeres dohányzók különbségéből adódik. Dohányzás gyakorisága a középiskolások körében Soha Alkalmanként Rendszeresen Dohányzás gyakorisága a 18-26 évesek körében Soha Alkalmanként Rendszeresen 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 67 10 23 Fiúk 67 13 19 Lányok 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 61 5 35 Fiúk 76 4 19 Lányok Szintén elmondható mindkét korosztályról, hogy a nagyobb jövedelemmel rendelkezők nagyobb valószínűséggel dohányoznak. Kismértékben ugyan, de szintén kimutatható az az összefüggés, hogy a szüleikhez intenzívebben kötődőek kevésbé dohányoznak. A középiskolásoknál erős eltérés mutatkozott a különféle képzési típusban tanulók között. A gimnáziumi tanulók között a legkisebb az aránya a rendszeresen dohányzóknak (13%), ettől jóval többen dohányoznak a szakközépiskolákban (23%), míg a szakképzésben tanulók a leginkább rendszeresen dohányzók (30%). 100% 80% 60% 40% 20% Dohányzás gyakorisága a középiskolások körében 0% 75 12 13 65 12 23 59 12 30 Gimnáziumi Szakközép Szakmunkás Soha Alkalmanként Rendszeresen 33

Hasonlóan erős összefüggést tapasztalhatunk, ha a különböző évfolyamokat hasonlítjuk össze dohányzás szempontjából. Minél magasabb évfolyamot vizsgálunk, annál nagyobb arányban találunk rendszeresen dohányzókat. Míg az első évfolyamosok 15 százaléka vallja magát rendszeres doházónak, addig ez az arány megduplázódik a 12-dikes végzősök körében (31%). Dohányzás gyakorisága a középiskolások körében 100% 80% 60% 40% 20% 0% 75 10 15 67 12 21 66 12 22 Soha Alkalmanként Rendszeresen 56 13 31 9. 10. 11. 12. Erősen összefügg a dohányzás mértékével a évfolyam tanulmányi átlag. A jó tanulók kevésbé dohányoznak, mint a gyengébb tanulmányi eredményt elérő diákok. A fiatal felnőttek körében különbség mutatkozik a tanulók és nem tanulók között. A tanuló fiatalok kisebb arányban dohányoznak rendszeresen (23%), mint a nem tanulók (32%). Tanulmányi átlag 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 Tanulmányi átlag dohányzás gyakorisága alapján 3,24 3,74 3,88 1,0 Rendszeresen Alkalmanként Soha Dohányzás gyakorisága 34

Dohányzás gyakorisága a 18-26 évesek körében Soha Alkalmanként Rendszeresen 100% 80% 60% 40% 20% 0% 72 4 23 Tanuló 62 5 32 Nem tanuló ALKOHOLFOGYASZTÁS Az alkoholfogyasztás gyakorisága szintén hasonlóságot mutat az 1998-as adatfelvétel eredményeivel. A fiataloknak 12-16%-a nyilatkozott úgy, soha nem iszik alkoholt. Az alkoholivás ténye jellemzőbb az idősebb korosztályra, de egyáltalán nem elhanyagolható a számuk a fiatalabbak körében sem. Az alkalmanként ivók arány a 18 év felettiek körében 44%-ra, míg a középiskolásoknál 52%-ra tehető. Heti rendszerességgel alkoholt fogyasztók a fiatal felnőttek negyede, míg a fiatalabbaknak hatoda. A fiataloknak 3% alatti része nyúl napi szinten a pohár után. Ez százalékát nézve nem túl magas arány, de számszerűen, és az ivásnak ezt a gyakoriságát nézve 14-18 éves fiatalok alkoholfogyasztásának sűrüsége 16,0% Soha Alkalmanként Havonta Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel 52,0% elgondolkodtató. Az alkoholt fogyasztó fiatalok hasonlóan jellemezhetőek, mint, ahogy azt már fentebb láttuk a dohányzás kapcsán. Az átlagosnál valószínűbben kerülnek ki alkoholt 3,3% 16,5% 12,2% fogyasztók azok közül, akik szórakozóhelyekre járnak, nagyobb baráti körrel jellemezhetőek, ellenben a szülővel való kapcsolattartás minősége gyengébb. Ez utóbbi inkább a középiskolásokra mondható el. Ahogy a dohányzás esetében is láthattuk már, azok a fiatalok, akik több pénzzel rendelkeznek, inkább fogyasztanak alkoholt, mint társaik. 35

Az alkohol fogyasztásának gyakorisága csakúgy, mint a dohányzás tekintetében jelentősen eltér a két nem esetében. A fiúk 18-26 éves fiatalok alkoholfogyasztásának sűrűsége Havonta Soha Alkalmanként rendszeresebben alkoholizálnak, mint a lányok. A középiskolások fiúk 28 százaléka Heti rendszerességgel Napi rendszerességgel fogyaszt heti rendszerességgel alkoholt, míg a lányok 12 százaléka. Körükben egyenlő mértékűnek mondható az alkoholt teljesen elutasítók aránya (15 ill. 18%). A 18 évesnél idősebb fiataloknál a két nem közötti 11,9% 1,8% 44,0% különbség még ennél is nagyobb. A 18 és 26 év közötti lányoknak ugyanúgy 12 százaléka fogyaszt alkoholt heti rendszerességgel, 25,7% 16,7% mint a középiskolásoknak, de ezen korosztály fiú tagjai sokkal intenzívebben alkoholizálnak, mint középiskolás társaik. Majdnem felük (42%) heti rendszerességgel fogyaszt valamilyen szeszes italt. A két nem közti különbség abban is tapasztalható, hogy a fiatal felnőtt lányok 17 százaléka, míg a fiúknak mindösszesen 7 százaléka absztinens. A lányokra inkább a "buli-ivás jellemző, egy-egy kiemelkedő alkalomkor (58 ill. 56%). Alkoholfogyasztás a középiskolások körében Soha Alkalmanként Havonta Hetente Alkoholfogyasztás a 18-26 évesek körében Soha Alkalmanként Havonta Hetente 100% 15 18 100% 7 17 80% 80% 32 60% 44 58 60% 18 56 40% 13 40% 20% 0% 28 11 12 Fiú Lány 20% 0% 42 15 12 Fiú Lány 36

Mindkét csoportban jól kimutatható összefüggés van a szülőkkel való kapcsolattartás intenzitása és az alkoholfogyasztás között, mely összefüggés természetszerűleg a középiskolásoknál erősebb. Akiknek intenzívebb a kapcsolatuk a szülőkkel, azok kevésbé fogyasztanak alkoholt rendszeresen. Ugyancsak kimutatható, és a középiskolásokra jobban jellemző, hogy a magasabb jövedelműek gyakrabban alkoholizálnak. Ez az összefüggés a vagyoni státuszra is igaz, de jóval halványabban. Szintén mindkét csoportban megfigyelhető, de sokkal inkább a tizennyolc évesnél idősebbekre jellemző, hogy az intenzívebb baráti körrel rendelkezők azok, aki sűrűbben isznak. E kapcsolat vélhetően a nyilvános találkozási helyszínek megválasztásával magyarázható. Jól látható az a tendencia, hogy a magasabb évfolyamokban nagyobb a rendszeresen alkoholt fogyasztók aránya, míg egyre csökken azok száma, akik egyáltalán nem isznak alkoholt. Az elsőévesek 11 százalékához képest a negyedévesek már 34 százaléka heti rendszerességgel alkoholizál. Érdekesség, hogy az alkalmanként alkoholt fogyasztók aránya lényegében nem változik. Alkoholfogyasztás a középiskolások körében 100% 80% 60% 40% 20% 0% 25 54 10 11 18 50 14 18 12 50 15 23 8 49 9 34 9. 10. 11. 12. Soha Alkalmanként Havonta Hetente évfolyam Egy másik lényeges változó, mely az alkoholfogyasztás gyakoriságával összefügg, a tanulmányi átlag. A jobb tanulók kevésbé isznak rendszeresen alkoholt, de ez az összefüggés nem olyan erős, mint a dohányzás esetében. Tanulmányi átlag Tanulmányi átlag alkoholfogyasztás gyakorisága alapján 5,0 4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 3,54 3,65 3,79 3,82 Hetente Havonta Alkalmanként Soha Alkohol fogyasztás gyakorisága 37

Míg a középiskolásoknál az alkoholfogyasztást nagyban befolyásolja az életkor (az idősebbek gyakrabban fogyasztanak alkoholt), addig ez az összefüggés a fiatal felnőttekre már nem igaz. Tizennyolc év felett a kor már nem befolyásolja az italfogyasztás rendszerességét. A dohányzással ellentétben az alkoholfogyasztás rendszeressége nem különbözik képzési típusonként. A gimnázium, szakközép- és szakiskola tanulói hasonló arányban fogyasztanak szeszes italt. Ugyanígy nem mutatható ki különbség a tanuló és a nem tanuló fiatal felnőttek (18-26 évesek) körében. 38

ILLEGÁLIS DROGOK Az önbevalláson alapuló kérdőíves adatfelmérés valószínűleg nem a legjobb módja, hogy meghatározzuk az illegális 14-18 éves fiatalok kábítószerfogyasztása drogfogyasztás mértékét, de arra mindenképp alkalmas, hogy a mért adatok különbségeiből a trendekre következtessünk. Mindenesetre a megkérdezettek kevesebb, mint két 1% 12% 87% százaléka hárította el a kérdést, s 88 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy még sosem fogyasztott illegális kábítószert. Ez az arány lényegében nem különbözik a két Kipróbálta Nem próbálta Nem válaszol korcsoportban. A '98-as kutatás során a megkérdezettek 95 százaléka mondta, hogy nem fogyasztott még illegális kábítószert, 18-26 éves fiatalok kábitószerfogyasztása tehát elmondható, hogy azóta nőtt a kábítószert kipróbálók aránya. Azon fiatalok, akik bevallottan 10% 88% fogyasztottak már illegális kábítószert 2% leginkább cannabis-származékokat (marihuána, hasis) használtak. A kábítószerhasználók 13-15 százaléka használt élénkítő és hallucinogén szereket, emellett kevesen Kipróbálta Nem próbálta Nem válaszol vannak azok, akik különböző bódítószereket. Megnyugtató lehet, hogy a kábítószert már kipróbálók döntő többsége (78%) ma már egyáltalán nem fogyaszt semmilyen illegális kábítószert, s a használók többsége is (15%) csak alkalmanként. A kábítószer-használat esetében is hasonlóakat tudunk elmondani, mint amit már a dohányzás és alkoholfogyasztás esetében már leírtunk. A biztos családi háttár befolyással van a fiatalokra és ez 39