NYELVTÖRTÉNET
Kérdések: Mi az? Miért van? Mit vizsgál? Hogyan vizsgál?
Nyelvtörténet mint problémakör és tudomány A nyelvvel mint társadalomtörténeti képződménnyel foglalkozik A társadalom változik, így a nyelv is A nyelv a kommunikáció eszköze, így folytonos alkalmazkodás jellemzi Alkalmazkodás egyszersmind változást jelent A változás időbeli
Nyelvtörténet mint problémakör és tudomány A tudományág tárgya a nyelv változása hogyan változott meg a nyelv miért változott milyen kezdőállapotból milyen végállapotba került (A nyelv folyton változik, így természetesen minden végállapot egyben egy újabb vizsgált változási periódus kezdőállapota is!)
Mi változik a nyelvben?
Minden! Hangok, morfémák, szavak A mondattan szabályai A szavak jelentése A stílus A helyesírás
Hogyan vizsgál a nyelvtörténész?
A nyelvtörténész vizsgálatának irányai Kétirányú, de egymással összefüggő Szinkrón Azt vizsgálja, hogy egy adott korszak nyelve (az időbeliségből kiszakítva) milyen nyelvállapotot tükröz Diakrón Azt vizsgálja, hogy az időbeliségben hogyan történik a nyelv változása
CT szinkrón : 1-1 szelet alapos vizsgálata
Diakrón vizsgálat Volt, nincs!
Vizsgálódás irányai, módszere Szinkrón vizsgálat Célja egy nyelvtörténeti időszak nyelvállapotának leíró vizsgálata (vö. a jelenben: leíró nyelvészet) Egy nyelvtörténeti pillanatot merevít ki Grammatika (leíró nyelvészeti szempontból) Lexica (szókincs), szociolektus, dialektus Diakrón vizsgálat Célja a nyelvtörténeti változás folyamatának vizsgálata A legfontosabb az időbeliség
A diakrón metszete a nyelvnek (olyan, mint a történelem) Kr.e. 500 -ig Előmagyar kor Az őshazában, az Ural lábainál, finnugor népekkel közösen. Ez az együttélés korszaka. Kr.e.500 896 Ősmagyar kor vándorlás, kalandozások, honfoglalás 896 1526 Ómagyar kor 1526 1772 Középmagyar kor 1772-1945 Újmagyar kor
A szinkrón metszete a nyelvnek A diakrón hasábból kimetszünk egy szeletet (kizárva az időbeliséget!!!) Olyan, mint egy CT-felvétel az adott korszak nyelvállapotáról Szavak + nyelvtani szabályok, (névelő, hangrendi illeszkedés, ragok, jelek, képzők, szókincs A mai kutató nyelvész grammatikus a 2013-as nyelvállapot szinkrón metszetét vizsgálja A nyelvtörténész meg tudja vizsgálni 1195. évi magyar nyelvállapotot is (HB.)
Miért van változás a nyelvben?
Lehetséges válaszok: Mert változhat! Vö. ösvényhasonlat (Nádasdy Ádám, Mindentudás Egyeteme) A változás nem fontos, hiszen csak a nyelvtörténészt érdekli A fontos az, hogy a nyelv mindig betöltötte és betöltse funkcióját; a kommunikáció legfőbb eszköze volt és lesz is! Valamilyen kényszer hatására változik legtöbbször
Kényszerek a változásért a háttérben Külső tényezők (nem a nyelvi okok) Anyagi, szellemi élet változásai Társadalmi, politikai változás Szokások megváltozása Tudatos beavatkozás (vö. nyelvművelés) Végső soron a nyelv alkalmazkodik, befogad pl. új szavakat Társadalom belső tényezői (egyénen belüli) Gondolkodásbeli változás Az egyén életmódjának felgyorsulása a gondolkodására is hatással van A gondolkodásban bekövetkezett változás hat a nyelvre is egyszersmind
Hogyan változik? Mi a folyamata?
Lassú, de biztos! (Ma akár napok alatt is lezajlik vö. országos médiumok, bár azok nem jelentős változások) Egy személy kitalálja, majd átveszi a környezete (csoport), majd a csoport környezete (terület) a nyelvi érintkezés során eljut akár mindenkihez egyszerre él két változat, amelyik közül az egyik lassan elhalványul
Hogyan vizsgálódik a nyelvtörténész?
Hiteles nyelvi bizonyítékokat kutat és elemez. Ezek a nyelvemlékek!
A nyelvemlékek típusai Szórványemlék Szövegemlék Fontos, hogy magyar nyelvű legyen! Ennek a megállapítása az ómagyar korban sem egyszerű, pedig mindössze alig 1000 év telt el azóta.
A nyelvemlékek típusai A szórványemlék: összefüggő idegen nyelvű szövegben 1-1 magyar szó, szókapcsolat, vagy mondattöredék A szövegemlék: összefüggő magyar szöveg Vendégszöveg: a kódexben idegen nyelvi szövegbe beékelődő magyar nyelvű szövegemlék
A Tihanyi Apátság alapítólevele (TA)
A Tihanyi Apátság alapítólevele részlet
A Tihanyi Apátság alapítólevele (TA) Részlet: Adhuc autem est locus mortis dictus, cuius incipit terminus a sar feu eri itu rea, hinc ohut cuta rea, inde ad holmodi rea, postea gnir uuege holmodi rea et exinde mortis uuasara kuta rea, ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic et feheruuaru rea meneh, hodu utu rea, post hec petre zenaia hel rea [ ]
A Tihanyi Apátság alapítólevele (TA) Részlet: Adhuc autem est locus mortis dictus, cuius incipit terminus a sar feu eri itu rea, hinc ohut cuta rea, inde ad holmodi rea, postea gnir uuege holmodi rea et exinde mortis uuasara kuta rea, ac postea nogu azah fehe rea, inde ad castelic et feheruuaru rea meneh, hodu utu rea, post hec petre zenaia hel rea [ ]
Értelmezése, fordítása Van még azután egy Mortis [Martos] nevű hely, amelynek határa a Sar feunél [Sárfőnél] kezdődik, innen az Eri iturea [Ériitatóra], innen Ohut cutarea [Óútkútjára] megy, innen holmodi rea [Halmocskára, majd
Értelmezése, fordítása majd Gnir uuege holmodia rea [Nyírerdő halmocskájáig] és innen Mortis uuasara kuta rea [Martos vásárterének kútjára] s ezután Nogu azah fehe rea [Nagyaszófejére], innen Castelichoz [Kesztölchöz] és a Feheruuaru rea meneh hodu utu rea [(Székes)fehérvárig menő hadiútig] [ ]
A Tihanyi Apátság alapítólevele A részlet az ómagyar nyelvtörténeti korszakból való (ez kb. 900 és 1526 közé esik) A részlet a Tihanyi apátság alapítólevélből való. a bencéseknek adományozott birtoktestek határait jelölték meg a magyar szavak 1055-ben íródott, s latin szövege már számos magyar szót (Földrajzi tulajdonnevet) és egy töredékes magyar mondatot is őriz Ez a mondattöredék a Feheruuaru rea meneh hodu utu rea Az alapítólevelet Pannonhalmán őrzik (láttuk a nyáron) A nyelvemlék típusa szórványemlék
A tihanyi apátsági múzeum
A tihanyi apátsági múzeum
A tihanyi apátsági múzeum
A magyar nyelv akkori (1055.) állapotának néhány jellemzője a részlet alapján: A szavak részben még un. tővéghangzókra végződnek: hodu (had), utu (út). (Az ómagyar korszak [Kr. u. 896-1526] kezdetétől megy végbe a tővéghangzók lekopása.) A magánhangzók még zártak, később kezdődik el a nyíltabbá válás (nogu nagy; o a) Még névutók állnak ragok helyett: utu rea (útra), holmodi rea (rea -+ -re, -ra).
Tővéghangzó A szavaink őrzik a finnugor CVCV fonémastruktúrát következésképpen a szavak (szótők) mgh.-ra végződtek Ezek idővel lekoptak (a 13. századra végleg), amely hatással van a szó tövére is pl.: kéz ~ keze de: kezet (leíró nyelvész nyelvtörténész )
Mgh.-k nyíltabbá válása U O A zárt < nyitott azaz felső nyelvállású < alsó nyelvállású I É E zárt < nyitott azaz felső nyelvállású < alsó nyelvállású
Ragok keletkezése A magyar ragok névutókból jöttek létre Pl.: utu rea Utu : a végén ott van a tővéghangzó Rea: végén ott van a tővéghangzó Utu rea: a két tővéghangzó lekopása után: út re: agglutináció után útre, majd hangrend szerint illeszkedik: útra
A magyar nyelv akkori (1055.) állapotának néhány jellemzője a részlet alapján: pl. a -cska kicsinyítő képző helyett még -di képző áll (holmodi) A magánhangzók még rövidek, csak a korszak végére alakul ki a hosszú és rövid mgh-k (Sar Sár) Még vannak kettőshangzók (diftongusok): sar feu (Sárfő). Ezek eltűnnek nyelvünkből.
Halotti beszéd Fontos nyelvészeti (nyelvtörténeti) és irodalmi vonatkozása is van
Halotti beszéd Több szempontból érdekes A finnugor nyelvcsalád első írásos szövegemléke Temetési beszéd magyarul 1195-ből? De kinek? Az átlagembernek nincs sermója. A király környezete tud latinul Miért van leírva? Magyarul prédikáltak, de nem volt magyar nyelvű írásbeliség, helyette latin jegyzetek, vázlatok voltak Megvan latinul és magyarul is
Halotti beszéd A részlet vendégszöveg; idegen nyelvi szövegbe beékelődő szövegemlék Teljes címe: Halotti beszéd és könyörgés 1182-1195 között keletkezett A kódexet Pray György jezsuita találta meg a 18. században napjainkban Esztergomban őrzik
A Pray-kódex Ebben van az első tollrajz Van zenei vonatkozása is: az első vonalrendszeres hangjegyírás itt található 1210-ig tartalmazza a magyar királyok névsorát
Halotti beszéd Látjátuk feleim szümtükhel mik vogymuk: isa pur es homou vogymuk. Menyi milosztben terümtrevé elevé miü isemüköt, Ádámut, es odutta volá neki paradicsomut hazoá. Es mend paradicsumben volu gyimilcsektűl munda neki élnie. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mundoá neki méret nüm eneik: isa, ki nopun emdül oz gyimilcstűl, halálnek haláláal holsz. [ ] es oz gyimilcsnek ol keseröü volá vize, hugy torkukat migé szokosztja volá. [ ]
Halotti beszéd Látjátuk feleim szümtükhel mik vogymuk: isa pur es homou vogymuk. Menyi milosztben terümtrevé elevé miü isemüköt, Ádámut, es odutta volá neki paradicsomut hazoá. Es mend paradicsumben volu gyimilcsektűl munda neki élnie. Heon tilutoá űt igy fá gyimilcsétűl. Gye mundoá neki méret nüm eneik: isa, ki nopun emdül oz gyimilcstűl, halálnek haláláal holsz. [ ] es oz gyimilcsnek ol keseröü volá vize, hugy torkukat migé szokosztja volá. [ ]
Halotti beszéd Látjátok, feleim, szemetekkel, mik vagyunk! Bizony por és hamu vagyunk. Mennyi malasztban (kegyelemben) teremtette először [Isten] a mi ősünket, Ádámot, és odaadta vala neki a paradicsomot házul (lakóhelyül). És a paradicsomban való (lévő) gyümölcsből, mondta neki, hogy éljen, csak egy fa gyümölcsétől tiltá el. De mondá neki, miért ne egyék: Bizony amely napon eszel azon gyümölcsből, halálnak halálával halsz. [ ]És azon gyümölcsnek oly keserű vala a vize (leve), hogy a torkát megszakasztja vala.
A magyar nyelv akkori (1195.) állapotának néhány jellemzője a részlet alapján: Már megfigyelhetők a ragok (agglutinálódva is): halalnec (halalnek), paradicsumben A hangrend szerinti illeszkedés még nem ment végbe (halálnak helyett még halálnek, paradicsomban helyett még paradicsumben). Még nem fejeződött be a névutók raggá válásának folyamata: pl. paradicsum nyugulma beli (nyugalmába). A belé még névutó. Ebből alakul ki a -ba/-be rag.
A magyar nyelv akkori (1195.) állapotának néhány jellemzője a részlet alapján: Az ómagyar korban kezdődik az igekötők számának növekedése A határozószókból lesznek az igekötők így: turkukat migé szakasztja vala (migé+; meg+) Kezdenek kialakulni a névelők: pl. es oz gyimilcstűl, de még csak oz (az) van meg. Az a még Balassi idejében sincs meg: az sok szép madár szól
A magyar nyelv akkori (1195.) állapotának néhány jellemzője a részlet alapján: Még nem fejeződött be a magánhangzók nyíltabbá válásának folyamata: pl. pur (por) Az igei személyragok, birtokos személyjelek hozzátapadnak már a szótőhöz. Pl: vogy+muk, fá gyimilcs+é+tűl
És ma? Ma is zajlik! Sebessége eltérő (nem feltétlen gyorsabb) A média lassítja is és gyorsítja is egyszerre A standard nyelvváltozat mindenkihez eljut A nyelvjárások halódnak (az is változás!) De a nyelvi innováció talán hamarabb terjed
És ma? Mi az innováció? A szavak hozzátartoznak-e a nyelvhez? (vö. fa-hasonlat; külsődleges, nem lényegi) Nyelvi kategóriák nagyon nehezen változnak, pedig az volna az igazi változás Pl. ha nyelvünk tipológiailag változna, vagy eltűnnék a névelő, eltűnnék a ragozás, megjelennék a nyelvtani nem, megjelennék a prepozíció Pl.: a autó, a Anna típusú jelenségek ez az az névelő teljes eltűnéséhez vezethet!
És ma? Iskolai oktatás, nemzeti nevelés Nyelvművelés Nyelvvédelem (nyelvtörvények, nyelvpolitika) Tudatos egyéni nyelvhasználat