1 ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI, TERMÉSZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI FELÜGYELŐSÉG mint elsőfokú környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi hatóság 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím : 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: 96/524-000, Fax: 96/524-024 Ügyfélfogadás az Ügyfélszolgálati Irodán: Hétfő, Kedd, Szerda: 9-15 óráig, Csütörtök: 9-16 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat JOGERŐS: év: hó: nap: KÜJ: KTJ: Iktatószám: H-1241-22/2006. Hiv. szám: Tárgy: Előadó: Fegyveresné Társi Mónika Melléklet: Balf, PET-PACK Kft.- ásványvízkitermelés bővítésének környezetvédelmi engedélyezése H a t á r o z a t I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a Bariczáné Szabó Szilvia (2840 Oroszlány, Bánki D. u. 39.) és Tósné Lukács Judit (2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 532.) által képviselt PET-PACK Kft. (2021 Dunakeszi, Fő út 143/a.) részére, a Sopron-Balf 01487/1 hrsz-ú ingatlanon lévő Balfi Ásványvíz Palackozó Üzemben folytatott vízkivételi tevékenységének 30.000 m 3 /év mennyiségről 100.000 m 3 /év mennyiségre történő növelésére környezetvédelmi engedélyt ad. 1.) A beruházás telepítése és a tevékenységet jellemző adatok: A tevékenységet jellemző adatok: a.) Telepítés A kapacitásbővítés egy már kiépített rendszerben történik. II. b.) Megvalósítás A telephely fűtését 1 db 72 kw-os gázkazán látja el. A víztermelés jelenleg 4 kútból folyik (K-5, K-73, K-74, K-75), a víztermelés hatását 2 monitoring kút regisztrálja. A tartalékként kiképzett K-74 és K-75 számú kút termelésbe állítására azért került sor, mert a K-4 és K-5 kutakban a felhomokolódás és a szűrő eltömődése miatt az engedélyezett vízmennyiségnek csak a töredékét lehetett kitermelni. A K-81 jelű kút a talajvíz, míg a K-82 jelű kút a letermelt réteg vízszintjét méri. A kutakból a víz a levegőztető tartályokhoz KPE nyomócsöveken érkezik, üzemszünet esetén a lyukfej nyomás alatt tartja a kutakat. A víz a termelő kutakból egy vízelőkészítő helyiségbe jut, ahol a vízben található szemcsék ülepítése, eltávolítása történik. Ülepítés után egy ózon
2 keverőrendszeren át jut a víz a reakciós tartályba, ekkor történik a víz kéntelenítése. Homokszűrés után aktívszenes szűrés következik. Innen a víz a szaturálóba kerül, ahol megtörténik a széndioxidos dúsítás. A kezelt és dúsított ásványvíz palackozásra kerül. A 100.000 m 3 /év vízmennyiségből 240 munkanapot számolva napi 192 m 3 mennyiség kerül palackozásra. c.) Felhagyás A tevékenység felhagyása esetén a termelő- és monitoring-kutakat szakszerűen eltömedékelik. A tevékenységhez kapcsolódó egyéb műveletek: A palackozást kísérő tisztítási, fertőtlenítési folyamatok jelentős mennyiségű technológiai víz felhasználását igénylik. A folyamatok vízigényét a kutak termeléséből biztosítják. A 414 m 3 /nap termelésből 222 m 3 /nap mennyiséget használnak fel az előöblítésre, mosásra, fertőtlenítésre. 2.) Az eljáró hatóság előírásai: 1.) A létesítmények üzemelése során a Kft folyamatosan gondoskodni köteles az alábbi zajkibocsátási határértékek megtartásáról: A Fő utca 148-154 számú lakóépületek védendő homlokzata előtt 2 méter távolságban: Nappal (06-22 óráig) L Aeq = 50 db Éjjel (22-06 óráig) L Aeq = 40 db A létesítmény északi, keleti és déli telekhatárain: Nappal, éjjel (00-24 óráig) L Aeq = 70 db 2.) A létesítmény tevékenységében bekövetkező változást (telepített gépek üzembe állítása, technológia változás) 30 napon belül be kell jelenteni a Felügyelőségnek. 3.) Az ásványi eredetű ill. a szénsavas víz palackozási technológiát úgy kell működtetni, hogy minél kevesebb szén-dioxid és ózon kerüljön a levegőbe. 4.) A víztisztítás során keletkező kimerült aktív-szén szűrőt és a durva és finom szűrésből származó szilárd hulladékokat mint termelési hulladékot külön kell gyűjteni, annak további kezelését csak olyan hulladékkezelő végezheti, aki annak kezelésére engedéllyel rendelkezik. 5.) A közcsatornára bocsátott szennyvizek minőségének meg kell felelnie a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak. 6.) A telep csapadékvizének elvezetése nem okozhatja település csapadékvíz-elvezető árokrendszere állagának romlását, a csapadékvíz elvezetése és szikkasztása nem okozhatja a felszín alatti víz, földtani közeg B szennyezettségi határértéknél kedvezőtlenebb állapotát. 7.) A kitermelés felszín alatti vizekre gyakorolt hatásának nyomon követésére a két monitoring-kútban telepített regisztációs műszert folyamatosan üzemeltetni kell. A műszerek által biztosított adatokat évente összesíteni és értékelni kell, az összesítést és értékelést tárgyévet követő január 31-ig meg kell küldeni Felügyelőségünknek.
3 III. Az engedély határozatlan ideig hatályos. IV. A határozattal szemben a kézhezvételtől számított 15 napon belül az Országos Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Főfelügyelőséghez (Budapest) címzett, de az elsőfokú környezetvédelmi hatósághoz két példányban benyújtandó, 10.000.- Ft értékű illetékbélyeggel ellátott fellebbezésnek van helye. INDOKOLÁS A PET-PACK Kft. (2021 Dunakeszi, Fő út 143/a.) képviseletében eljáró Bariczáné Szabó Szilvia (2840 Oroszlány, Bánki D. u. 39.) és Tósné Lukács Judit (2800 Tatabánya, Gál I. ltp. 532.) kérelmet nyújtott a Felügyelőséghez, melyben a Balfi Ásványvíz Palackozó Üzemben folytatott vízkivételi tevékenységének 30.000 m 3 /év mennyiségről 100.000 m 3 /év mennyiségre történő növelésének engedélyezését kérte. A kiegészített dokumentáció alapján a hatóság a következőket állapította meg: A tervezett tevékenység a környezeti hatásvizsgálatról szóló 20/2001. (II. 14.) (R.) 2.. (1) bek. bd.) pontja alapján jelentős módosításnak minősül, így a R. 1. sz. mellékletének 140. pontja alapján hatásvizsgálat-köteles. A tevékenység környezetre gyakorolt hatásai, és lehetséges rendkívüli események: A víztermelési kapacitás bővítése és tevékenysége természetvédelmi értéket nem veszélyeztet, nem károsít, mivel területbővítéssel nem jár. A Palackozó Üzem működése felszíni vizet nem érint. A Palackozó termelése a talajvízkészletre nincs számottevő hatással, a termelt rétegben a megnövelt kitermelés megnövekedett depressziót okoz. Az elvégzett mérések és a számítógépes szimuláció is azt mutatják, hogy Balf-Fürdő és a Palackozó Üzem földtanivízföldtani környezete nem teszi lehetővé a két víztermelés egymásra hatását, a két rendszer egymással nincs kapcsolatban. A Palackozó, mint nagy kút leszívási sugara maximális termelésnél mintegy 490 méter, amely hatás a Fertő felé képes csak érvényesülni, a település felé ennek a tektonika gátat jelent. A kapacitásbővítéssel országhatáron átterjedő hatás nem várható. A tevékenység vízellátása saját vízbázisról biztosítható, az üzem kommunális vízellátását a vezetékes rendszerről oldják meg. A tevékenység során kommunális és technológiai szennyvizek keletkeznek. A technológiai szennyvizek szennyvíztisztítási, mosási és fertőtlenítési folyamatok során keletkeznek. Mind a technológiai, mind a kommunális szennyvizeket közcsatornára bocsátják. A területre hulló csapadékvizeket ülepítő medencében gyűjtik, szikkasztják, majd annak vizsgálatát követően a település csapadékvíz-elvezető árokrendszerébe bocsátják. A nappali és éjszakai időszakban üzemelő létesítmény a kapacitás bővítésének következtében a várható zajkibocsátás a legközelebbi (Fő út 154. szám alatti) lakóépületnél nem haladja meg a területre megengedett zajterhelési határértéket. A vonatkozó jogszabályok szerint Balf a kijelölt városokhoz (Sopronhoz), a 11-es zónába tartozik. A zónák típusai alapján NO 2 tekintetében a C zónacsoportba tartozik (a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a határérték és a tűréshatár
4 között van), talajközeli ózon tekintetében B légszennyezettségi zónacsoportba tartozik (azon terület, ahol a légszennyezettség egy vagy több légszennyező anyag tekintetében a légszennyezettségi határértéket és a tűréshatárt meghaladja). A palackozó üzem jelenlegi állapotában és a kapacitásbővítést követően sem okoz levegőtisztaság-védelmi szempontból számottevő terhelést a jelenlegi imissziós szinthez képest. A bővített tevékenység nem tartozik abba a tevékenységi körbe, melyre levegővédelmi övezetet kellene megállapítani. A telephelyen folytatott tevékenység a munkagépek és a szállítójárművek által okozott kipufogógázok, valamint a tevékenységből adódó szén-dioxid terheléssel kell számolni. A porszennyezés nem jelentős. A vízkitermelés növelésével az EWC 190901 kódszámú, durva és finom szűrésből származó szilárd hulladék mennyisége évi 187 kg-ról kb. 294 kg mennyiségre, míg az EWC 190904 kódszámú kimerült aktív szén hulladék mennyisége 250 kg/év mennyiségről kb. 500 kg/év mennyiségre fog növekedni. A palackozó üzemben folyó tevékenység során települési (kommunális) hulladék és a technológiát kisegítő sűrített levegőt előállító berendezés időszakos karbantartása során keletkező veszélyes hulladék mennyisége várhatóan nem növekszik, az 20-40 kg/év. Az EWC 150202* veszélyes anyagokkal szennyezett szűrőanyag, és az EWC 130205* kódszámú ásványolaj-alapú, klórvegyületet nem tartalmazó motorhajtómű- és kenőolaj hulladékot munkahelyi gyűjtőhelyen (központi olajtárolóban) hordókban gyűjtik. A keletkező veszélyes hulladékokat SZ kísérőjegy kitöltését követően a Dunakeszi központi telephelyre szállítják és a további kezelése az ott keletkezett hulladékokkal együtt történik. A települési (kommunális) hulladékot a termelési hulladékokkal együtt a telephelyről közszolgáltatón keresztül szállíttatják el. Az üzemelés során egyéb hulladék képződéssel nem kell számolni, mivel a selejt PET palackot és a csomagolásból származó egyéb selejt gyártásközi anyagokat a központi telephelyen újra feldolgozzák, majd azok újra felhasználásra kerülnek, így a termelés körforgásából nem kerülnek ki. A keletkező hulladékok minőségében változás nem fog bekövetkezni, a hulladékok további kezelése a jogszabályi előírások betartása mellett nem jelent a jelenleginél nagyobb kockázatot a környezetre. A legnagyobb veszélyt az esetleges tűz, vagy természeti katasztrófa jelentheti. Mivel a telephelyen nem éghető anyagokat (kivéve a műanyag palackokat és csomagolóeszközöket) tárolnak, a tűzkár elsősorban az épületeket veszélyezteti, amely tűzkár kiküszöbölésére a telephelyen kellő számú tűzcsap került elhelyezésre. A kutak termeltetése, a palackozás pedig bármikor leállítható. Az eljáró hatóság a benyújtott dokumentációkkal a /R/ 8. (1) bekezdése alapján megkereste az ÁNTSZ Győr-Moson-Sopron Megyei Intézetét, a Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatalát, a Győr-Moson-Sopron Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságot és az Országos Gyógyhelyi és Gyógyfürdőügyi Igazgatóságot.. Az ÁNTSZ megyei Intézete a 1398-2/2006. számú, a Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság a 706-11/2006. számú, a Magyar Geológiai Szolgálat Területi Hivatala a 711/2/2006. számú, az Országos Tisztifőorvosi Hivatal 318-2/2006. számú állásfoglalása alapján hozzájárult az engedély kiadásához. A hatóság ezt követően a /R/ 7. (1) bekezdésének a) pontja alapján a kérelmet, az előzetes tanulmányt, valamint a hirdetményt megküldte a telepítés helye szerinti Sopron Önkormányzatának Jegyzője részére, hogy a hirdetményt 30 napon belül közszemlére tegyék, illetve a helyben szokásos módon tegyék hozzáférhetővé az érdeklődők számára. A hatóság ugyanakkor a /R/ 7. (1) b) pontja alapján a közérthető összefoglaló megküldésével megkereste a telepítési hellyel szomszédos települési önkormányzatok Fertőboz, Kópháza, Harka, Fertőrákos, Hidegség és Fertőhomok jegyzőit, hogy tíz napon belül jelezzék a felügyelőségnek a település esetleges érintettségét. A telepítési hellyel szomszédos települési
5 önkormányzatok közül Fertőhomok jelezte érintettségét, melyre a Felügyelőségre megküldte a kérelmet, a hatástanulmányt és a hirdetményt. A hatástanulmánnyal kapcsolatban nem érkezett észrevétel. A hatóság megállapította, hogy a bővítést a vízjogi engedélyeztetési eljárás során az Osztrák-Magyar Határvízi Bizottságnak is meg kell tárgyalnia. Az elsőfokú hatóság ezt követően a határozat rendelkező részében foglaltak szerint döntött, határozata a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. tv. 70. (2) bekezdésének b) pontján, valamint a /R/ rendelkezésein alapul. A tevékenység során keletkező veszélyes hulladékok kezelésére a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (IV. 15.) Korm. rendelet előírásai az irányadóak. Egyéb hulladékok vonatkozásában a hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi. XLIII. törvény és a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet rendelkezései szerint kell eljárni. A hulladékokra vonatkozó nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségeket a 164/2003. (X. 18.) Korm. rendelet előírásai szerint kell teljesíteni. A vízjogi engedély-köteles tevékenységekre vonatkozó engedélyek megszerzéséhez a szükséges kérelem követelményeit a 18/1996. (VI. 13.) KHVM rendelet tartalmazza. Az közcsatornára bocsátott szennyvizek minőségére vonatkozó határértékeket a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 2. sz. melléklete állapítja meg. A zajkibocsátási határértékeket a 8/2002. (III. 22.) KöM-EüM rendelet, valamint az MSZ 13-111:85 sz. szabvány határozza meg. A határozattal szemben a fellebbezési jogot a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL.tv. 98. és 99. -a biztosítja. A fellebbezés illetékének mértékét az illetékekről szóló módosított 1990. évi XCIII. tv. mellékletének XIII. Fejezet 2/a. pontja állapítja meg. A hatóság hatásköre a fent idézett jogszabályokon túlmenően a 276/2005. (XII. 20.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdés a.) pontján, illetékessége pedig a 29/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 1. sz. mellékletén alapul. Győr, 2006. augusztus 30. Dr. Hajdu Klára sk. igazgatóhelyettes