INFORMATIKA SZAKOK A KÉTCIKLUSÚ KÉPZÉSBEN: EREDMÉNYEK ÉS TERVEK 2008-BAN INFORMATI COURSES IN THE TWO-CYCLE DEGREE SYSTEM: ACHIEVEMENTS AND PLANS IN YEAR 2008. Selényi Endre Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Összefoglaló Az IF 2005-ös konferencia óta eltelt három év a magyar felsőoktatásban a különböző képzési területeken a kétciklusú képzésre való áttérés stabilizálódásának időszaka volt. Az informatikai képzési terület a kezdetektől élenjáró volt ebben az átalakulási folyamatban, 2005-re már kialakult az alap- és mesterképzés három szakja: a gazdaságinformatikus, a mérnök informatikus és a programtervező informatikus szak. Ezekre a szakokra az idei felvételiken 17 intézmény hirdetett meg alapképzést (BSc) és közülük 9 mesterképzést (MSc) is. A felvételi irányszám a két szinten országosan 5000 ill. 700 volt. Ezek az adatok azt mutatják, hogy az informatika továbbra is jelentős szegmense a hazai felsőoktatásnak. A cikkben áttekintjük az informatikai képzési terület országos helyzetét, értékeljük a BSc képzés során szerzett tapasztalatokat és megfogalmazzuk a jövőben megoldandó feladatokat. Kulcsszavak Bologna folyamat, informatika szakok, tapasztalatok a BSc képzésben. Abstract During three years since the IF 2005 conference the changeover to the two-cycle degree system in the Hungarian higher education reached stable state. The education of informatics was at the leading edge in this transformation process from the very beginning. By 2005 three courses of both the bachelor and the master levels were elaborated, namely Business Information Systems, Computer Science and Engineering, and Computer Science and Information Technology. This year for the above mentioned courses entrance examinations for the BSc level were announced by 17 educational institutions, and among them by 9 institutions for the MSc level as well. The national entrance examination quotas are 5000 students for the BSc and 700 students for the MSc. These high data prove that informatics is henceforward an important section of the domestic higher education. In the paper we will survey the domestic stance of the higher education in informatics, evaluate the experience gained in our BSc education and will determine our tasks for the future. Keywords Bologna process, informatics courses, experience in BSc education. 1
1. A Bolognai folyamat Az 1999-ben elfogadott Bolognai Nyilatkozat az alábbi fő célokat tűzte ki: Az összetartozó európai felsőoktatási térség kialakításáról szóló nyilatkozat megszületése 29 ország, köztük Magyarország képviselőjének aláírásával. Kimondja, hogy az Európai Felsőoktatási Térség kialakításához a résztvevő országok felsőoktatási politikájának koordinálására van szükség a következő célok érdekében: 1. A felsőoktatási diplomák átlátható és összehasonlítható rendjének kialakítása az európai állampolgárok foglalkoztathatósága és nemzetközi versenyképessége érdekében. 2. Az egymásra épülő, kétciklusos felsőoktatási rendszer bevezetése. 3. A hallgatói mobilitást elősegítő egységes hallgatói kreditrendszer kialakítása. 4. A hallgatói, oktatói, kutatói mobilitás elősegítése. 5. Az európai együttműködés támogatása a minőségbiztosítás terén. 6. Az európai felsőoktatási intézmények együttműködésének elősegítése, különösen tanulmányi, képzési és kutatási programok terén. Mindezt legkésőbb 2010-ig oly módon kívánják megvalósítani, hogy a nemzeti sokszínűség, a kulturális és nyelvi sajátosságok uniformizálását elkerüljék. Hol tart Európa és Magyarország ebben a folyamatban? A bolognai folyamat nemzeti trendjei alcímmel jelent meg 2007 májusában az EURYDI (Európa Oktatási Információs Hálózata) Fókuszban az európai felsőoktatás szerkezete című kiadványa [1] mely a Bolognai Nyilatkozatot aláíró 45 ország felsőoktatási rendszerét mutatja be a bolognai folyamat tükrében, a 2006/2007-es referenciaévben. Az Eurydice vizsgálata szerint kilenc ország teljesítette eddig maradéktalanul a három fő cikluson (alap-, mester- és doktori képzés) alapuló felsőfokú képzési rendszer, a kreditrendszer és az oklevélmelléklet bevezetése terén a kitűzött célokat. A három cikluson alapuló rendszert szinte valamennyi ország bevezette. Az országok fele a bolognai folyamat három központi eleme közül legalább kettőt megvalósított. A kiadvány országonként is tartalmazza a bolognai célok megvalósulásának aktuális helyzetét. Magyarországon 2004 decemberében fogadták el a három fő cikluson alapuló rendszert, és már szinte az összes terület átállt erre. Kivétel többek között az orvosok, gyógyszerészek, fogorvosok, jogászok és állatorvosok képzésénél van. [1] Egészen friss hír: a közelmúltban Magyarország Ausztriával közösen elnyerte a - 46 országot átfogó, az egységes Európai Felsőoktatási Térség megteremtését célzó - bolognai folyamatot megkoronázó 2010-es ünnepi esemény, az európai miniszteri találkozó megrendezésének jogát. A miniszteri találkozó 2010. március 11-én Budapesten kezdődik. A tagországok szakminiszterei a Parlament felsőházi üléstermében beszélnek majd az elmúlt 11 év eredményeiről és a jövőbeli együttműködésről. A konferencia meghatározza a következő évtized fejlődési irányát a bolognai folyamatban. Ugyanakkor a hazai felsőoktatás szellemi és tudományos eredményei is a nemzetközi figyelem középpontjába kerülnek. [2] Amint azt az előző szemelvények is mutatják, Magyarországon már eddig is jelentős lépések történtek a bolognai rendszer bevezetésében. 2. Az informatikai BSc és MSc szakszerkezet kialakítása 2
Az informatikai terület élenjáró szerepet játszott a kétciklusú képzés kidolgozásában, az itt elért eredmények mintául szolgáltak több más képzési terület számára is. 2002 őszén a BME Villamosmérnöki és Informatika Kar dékánja munkabizottságot kért fel a kétciklusú műszaki informatika szak képesítési követelmények kialakítására a BME-VIK és a BMF-NIK tantervei alapján. Ennek első eredményeiről számoltunk be [3]-ban. A Magyar Rektori Konferencia és a Magyar Főigazgatói Konferencia 2003 tavaszán kérte fel az Informatikai Bologna Bizottságot (tagjai: Benczúr András, Dömölki Bálint, Raffai Mária, Selényi Endre, Sima Dezső) az informatikai terület alapképzési (BSc) szakjainak az érdekelt felsőoktatási intézményekkel és a felhasználói oldallal történt egyeztetések útján való kidolgozására és ez a felkérés 2005-ben folytatódott az mesterképzés (MSc) kidolgozására. A BSc és MSc szakszerkezet kialakítása viszonylag egyértelmű feladat volt, hiszen az ACM és az IEEE irányításával több mint két évtizede folyamatosan napirenden van az, hogy hogyan tud a felsőoktatás megfelelni a rohamosan fejlődő informatikai terület egyre újabb kihívásainak (l. [4], [5], [6] és ezzel a kérdéssel Magyarországon is többször találkoztunk a hazai modern informatika oktatás 20 éves története során. A különböző nemzetközi tendenciák ismeretében és széleskörű konzultációk alapján akkor úgy gondoltuk, hogy legjobb, ha az előző 10-15 évben a hazai felsőoktatásban kialakult és jól bevált szakszerkezetet mentjük át a kétciklusú képzésbe. Ezek a korábbi duális rendszerben folyamatos közös munkával létrehozott informatika szakok sikeresek, az informatika fontos és sajátosan különböző területeit célozták meg, tehát nem volt indokolt a kötelező stílusváltást az alapvető szakmai tartalom és a kialakult értékek megváltoztatásával összekötni. A BSc és az MSc képzésben is tehát a korábbi duális rendszerben az 1. táblázatban bemutatott megalapozott három szakot, a gazdaságinformatikus, a mérnök informatikus és a programtervező informatikus szakot javasoltuk. 1. táblázat Informatikai szakszerkezet Képzési terület Képzési ág Alapszakok informatikai informatikai gazdaságinformatikus mérnök informatikus programtervező informatikus 3. A három magyar szak összehasonlítása A BSc alapszakokat részletes összehasonlítását [7] tartalmazza, most ugyanezt az MSc szinten vizsgáljuk a 2. táblázat alapján. A táblázatból jól láthatóak a rokon szakokon belüli hangsúlyeltolódások a természettudományi alapképzésben és a gazdasági és humán ismeretek blokkjában. Természetesen az igazi különbségek a szakmai törzsanyagban vannak, így a különbségek mélyebb megértéséhez a részletes tanterveket kellene elemezni. Erre itt nincs lehetőségünk, 3
így az egyes szakok eltérését legjobban a Képesítési és Kimenetei Követelményekben (KKK) megfogalmazott célkitűzések és a végzettektől elvárt kompetenciák alapján fejezzük ki. 2. táblázat MSc szakok összehasonlítása gazdaságinformatikus mérnök informatikus programterv. inf. Szemeszter 4 4 4 Össz. kredit 120 120 120 Természettudományi 8-10 20-30 20-30 alapismeretek Gazdasági és humán 10-20 12-15 5-8 ismeretek Szakmai törzsanyag kötelező 20-25 15-30 30-55 választható 55-80 50-60 30-55 ebből diplomamunka 30 30 15 Gazdaságinformatikus szak (GI): A képzés célja olyan szakemberek képzése, akik, képesek a komplex üzleti folyamatokat megérteni, problémákat feltárni és megoldási alternatívákat kidolgozni. Alkalmasak az értékteremtő folyamatokat támogató informatikai rendszerekkel szemben támasztott igények felismerésére, a fejlesztésre és a kész alkalmazások menedzselésére, valamint kutatásifejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. A végzettek alkalmasak: - a szakterület problémáinak a felismerésére, hatékony megoldások kidolgozására, a megoldások megvalósításának a kezdeményezésére, - az információtechnológia korszerű lehetőségeinek kihasználására, szervezetek üzleti intelligenciájának a növelésére, - az infokommunikációs technológiák együttműködésének megtervezésére, különböző modellnézetek generálására, - az IT-támogatott üzleti alkalmazások vállalati szintű, modellszemléletű tervezésére, - az implementálás, a működtetés valamint a kockázatok, a változások és a különböző szoftververziók menedzselésére; - szakmai, emberi és etikai szempontokat mérlegelve önálló irányítói feladatok ellátására, - kutatás-fejlesztési feladatok végzésére és irányítására; Mérnök informatikus szak (MI): A képzés célja olyan mérnökök képzése, akik az informatika szakterületéhez kapcsolódó természettudományos és specifikus műszaki ismeretek magas szintű elsajátítását követően képesek új informatikai rendszerek és eszközök tervezésére, informatikai rendszerek fejlesztésére és integrálására, az informatikai célú kutatási-fejlesztési feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. 4
A végzettek alkalmasak: - a törvényszerűségek, összefüggések megértésére megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására, - a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalat ismereti határairól származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, - a lehetőségek szerint helytálló bírálat vagy vélemény megfogalmazására, döntés-hozásra, következtetések levonására, - a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, - szakmailag magas szinten önállóan megtervezni és végrehajtani feladatokat; - önművelésre, önfejlesztésre a saját tudás magasabb szintre emelésére; - a műszaki gazdasági - humán erőforrások kezelésének komplex szemléletére, - komplex informatikai rendszerek fejlesztésére, az információ technológia eszközeinek készségszintű használatára, - formális módszerek használatára a tervezésben, - informatikai rendszerek teljesítményelemzésére, analitikus, szimulációs és mérési módszerek használatára, - informatikai rendszerek biztonságosságának analízisére és tervezésére, - adatbázisok tervezésére, - sokprocesszoros digitális rendszerek alkalmazására és fejlesztésére, - szakmai kooperációra az alkalmazói környezet szakértőivel; Programtervező informatikus szak (PTI): A képzés célja informatikus szakemberek képzése, akik szilárd elméleti alapokra épülő, a tudásuk fejlesztését hosszú távon biztosító képzés alapján informatikai rendszerek fejlesztési, létrehozási, alkalmazási, bevezetési, működtetési, szervizelési tevékenységét önállóan és csoportmunkában képesek magas szinten ellátni. Rendelkeznek továbbá az alkalmazási területük informatikai feladatainak megoldásához szükséges együttműködési és modellalkotási készségekkel, képesek informatikai célú kutatási feladatok ellátására, koordinálására, tanulmányaik PhD képzés keretében való folytatására. A végzettek alkalmasak: - a megszerzett tudás alkalmazására és gyakorlati hasznosítására, a problémamegoldó technikák felhasználására vállalati információs rendszerek tervezésében és készítésében, valamely korszerű modellező eszköz felhasználásával, - a tudományágban megszerzett szakmai tapasztalatból származó információk, felmerülő új problémák, új jelenségek feldolgozására, - döntéstámogató rendszerek tervezésére, készítésére, működtetésére, ilyen területen irányító feladatok ellátására, - a megoldandó problémák megértésére és megoldására, eredeti ötletek felvetésére, az informatika fennálló modelljeinek alkalmazására, - önművelésre, önfejlesztésre, a saját tudás magasabb szintre emelésére a multimédia eszközeinek felhasználásával is; A kialakított szakszerkezet alapján több intézmény már 2004-re megszerezte a BSc szakindítási jogot, 2006-tól pedig többen az MSc indítási lehetőséget is. A 2008-as felvételikre 17 intézmény (19 kara) hirdetett meg alapképzést egy vagy több informatikai szakon és közülük 9-en mesterképzést is indítanak. 5
A 3. táblázat mutatja az informatika képzési terület 2008. évi államilag finanszírozott felvételi irányszámait, a 4. táblázat pedig a jelentkezési adatokat foglalja össze.. 3. táblázat A 2008-as felvételi irányszámok GI BSc MI BSc PTI BSc GI MSc MI MSc PTI MSc Össz B-GTK 100 50 150 BME-VIK 635 170 805 BMF-NIK 395 50 445 DE-IK 99 120 120 100 439 DF 60 250 310 EKF-TTK 50 50 ELTE-IK 500 100 600 GDF 400 400 KF-GAMF 350 350 ME-GÉK 40 120 40 200 NYF-TTFK 120 120 NYME-FMK 50 50 PE-MIK 50 150 45 50 295 PPKE-ITK 173 120 293 PTE 35 275 90 400 SZE-MTK 60 230 290 SZTE-TTIK 130 200 200 60 590 Összesen 624 3298 1165 50 390 260 5787 Összehasonlításul 2005-ben az összes felvételi irányszámok a következők voltak: GI: 279, MI: 2814, PTI: 805, összesen: 3898 Csak a BSc irányszámokhoz hasonlítva az idei kereteket kb. 30%-os a létszámnövekedés, ami részben az intézményi kör bővülésének, részben a szakterület relatív súlya növekedésének következménye. A 4. táblázat adatait tékelve, ismét csak összehasonlításként, a felvi.hu adatai szerint 2005- ben összesen 13583 jelentkező volt, közülük 5246 első helyes. Ugyanezek a számok idén: 12394 és 3983. Ez azt jelenti, hogy a jelentkezők csökkenő száma itt kisebb mértékben ugyan, de követi az országos tendenciát és csökkent az első helyes jelentkezések száma is. 4. táblázat A 2008-as jelentkezések 6
GI MI PTI GI MI PTI 1. hely jelentkező első helyen jelentkező % B-GTK 374 151 40.4 BME-VIK 1416 735 51.9 BMF-NIK 1509 407 27.0 DE-IK 422 558 395 117 167 132 30.3 DF 120 377 30 97 25.6 EKF-TTK 171 63 36.8 ELTE-IK 1175 499 42.5 GDF 516 94 18.2 KF-GAMF 434 129 29.7 ME-GÉK 157 407 200 30 121 38 24.7 NYF-TTFK 212 50 23.6 NYME-FMK 58 17 29.3 PE-MIK 144 370 185 33 85 53 24.5 PPKE-ITK 465 89 19.1 PTE 166 463 203 43 174 61 33.4 SZE-MTK 188 434 36 142 28.6 SZTE-TTIK 302 495 478 67 147 176 30.6 Összesen 1931 7444 3019 524 2387 1072 32.1 4. Nemzetközi összehasonlítás Immár húsz éve örökzöld téma hazai és nemzetközi berkekben is az informatikai szakok értékelése és továbbfejlesztésük érdekében egymáshoz való hasonlításuk. Mivel az informatikai szakma nagyon gyorsan változik, a nagy nemzetközi szakmai szervezetek néhány évenként rendszeresen újra értékelik az informatikai felsőoktatással szemben támasztott igényeket, megfogalmazzák az elvárt kompetenciákat és ajánlásokat tesznek a tantervek kialakítására. A korábbi ACM IEEE javaslatokra [6] alapozva a 2000-es évek elején az Európai Unió a bolognai folyamat támogatására elindította az ún. Tuning projektet, amelynek célja az egyes szakterületek diplomái kimeneti követelményeinek harmonizálása volt. Ebbe a projektbe az informatika is bekerült. Az ET program (European Computing Education and Training, 2001-2003) [8] kidolgozásában 31 ország 142 informatikai intézete vett részt (Magyarországról a a SZTE szakemberei voltak a résztvevők). Az ET projektben négy alapszakra (computer engineering, computer science, information systems, software engineering) tettek javaslatot és a bolognai folyamat számára összeállították ezen szakok jellemzőit. Ezen belül megfogalmazták az egyes szakok kimeneti követelményeit (kompetenciáit), valamint tudásösszetételét. A leírások önmagukban kiválóak, jól kifejezik az 7
informatika általános sajátosságait és a tudáselemekben jól elhatárolódnak az egyes szakok is. Viszont csak a kimeneti követelményeket tekintve ez az elhatárolás nem valósul meg. Ennek bizonyítására a jobb összehasonlíthatóság érdekében a magyar szakokhoz leginkább hasonló,, leírásaiból az 5-8. táblázatokban egymás mellé szerkesztettük a hasonló kompetenciaelemeket, a táblázatokban a három szak közötti eltéréseket aláhúzott vastag betűs formátumban jelenítettük meg. 5. táblázat Common skills deploy appropriate theory, practices, and tools for the specification, design, implementation and evaluation of computer systems deploy appropriate theory, practices, and tools for the specification, design, implementation and evaluation of C&IT deploy appropriate theory, practices, and tools for the specification, design, implementation and evaluation of dermonstrate knowledge and understanding of essential facts, concepts, principles, and theories relating to dermonstrate knowledge and understanding of essential facts, concepts, principles, and theories relating to dermonstrate knowledge and understanding of essential facts, concepts, principles, and theories relating to as well of the spectrum of its reference disciplines identify and analyze criteria and specifications appropriate to specific problems identify and analyze criteria and specifications appropriate to specific problems identify and analyze multiple criteria for problems in the deployment and design of information systems use such knowledge and undersanding in the design of computer-based systems in a way that demostrates comprehension of the design choices use such knowledge and undersanding in the design of computer-based systems in a way that demostrates comprehension of the tradeoff involved in design choices use such knowledge and undersanding in the design of computer-based systems in a way that demostrates comprehension of different tradeoffs involves in design and deployment choices 6. táblázat Practical skills 1. apply the principles of advanced communication technologies to the design and implementation of wide range of apply the principles of advanced human-computer interaction techniques to design and implenemtation of wide range of C&IT apply the principles of advanced human-computer interaction techniques to design and implenemtation of wide range of apply the principles of effective information manegement to information of various kinds of sources, such as textbooks, lecture notes, Internet apply the principles of effective information manegement to information of various kinds of sources, such as textbooks, lecture notes, Internet apply the principles of effective information manegement to information of various kinds of sources, such as textbooks, lecture notes, Internet 8
deploy effectively the tools used for the construction and documentation of hardware and system software deploy effectively the tools used for the construction and documentation of software deploy effectively the tools used for the construction and documentation of 7. táblázat Practical skills 2. evalute systems in terms of general quality attributes evalute systems in terms of general quality attributes evalute systems in terms of general quality attributes operate computer hardware systems effectively and efficiency operate computer hardware and software systems effectively and efficiency operate computer hardware and software systems effectively and efficiency specify, design, and implement computer systems specify, design, and implement software systems specify, design, and implement software systems work with office applications work with office applications integrate computer and communication technologies for the development of hardware for mobile computing observe hunan activity and interview people Látszik, hogy a szakonkénti leírások között csak minimális a különbség pedig a gyakorlatból mindnyájan tudjuk, hogy a valóságban a különböző szakokon végzett szakemberek képességei között sokkal nagyobb eltérések vannak. És sokkal nagyobbak az eltérések a már említett 2005-ös ACM A IEEE vizsgálatoknál is [9], ahol az egyes tudáselemekre vonatkozó kompetenciákat a fentieknél sokkal árnyaltabban, egy hatfokozatú skálán fejezték ki. Ezt az árnyaltabb vizsgálatot a magyar informatika szakokra [10]-ben elvégeztük az alábbi szaktávolságokat kaptuk: GI MI: 66% GI PTI: 47% MI PTI: 27% Ezek a távolságok már sokkal jobban illeszkednek gyakorlati tapasztalatainkhoz. Véleményem szerint az ET-ben megkezdett munkát az árnyaltabb kompetencia-kezelés irányában folytatni kellene a magyar szakokra, ehhez jó keretet adhatna a MRK Informatikai Tudományok Bizottsága. 5. Röviden a színvonalváltozásról Már említettem, hogy a bolognai átmenet az informatikában viszonylag egyszerű volt, nem kívántuk megváltoztatni a korábban kialakult szakszerkezetet, csupán a duálisról az lineárisra való átmenetre akartunk koncentrálni. 2003-ban Sima Dezsővel [3]-ban erről az átmenetről a mérnök informatikus szakon azt mondtuk, hogy Szükséges változtatások a mai egyetemi szintű képzésben, annak érdekében, hogy a BSc diploma piacképes felkészültséget adjon: 9
Természettudományos alapképzés csökkentett témakörökkel, de változatlan igényességgel Jelentősen erősített laboratóriumi képzés (30-40 kredit) az első években Egyéni tervezett projektek vonulata az első években Szakirányú képzés megjelenése BSc szinten: elmélyülés szűkebb szakterületen, kiscsoportos oktatás A termelési gyakorlat visszaállítása Szükséges változtatások a mai egyetemi szintű képzésben, annak érdekében, hogy az MSc diploma a mai egyetemi diploma erős diszciplináris felkészültségét is megadja A BSc-ből kimaradt fontos diszciplináris ismeretek tanítása A természettudományi és a gazdaság- és humántudományi ismeretek blokkjában a szakmához közvetlenül kötődő ismeretekre kerül a hangsúly Az MSc diplomaterv a mai egyetemi diplomatervnél igényesebb, alaposabb munka Szükséges változtatások a mai főiskolai szintű képzésben, annak érdekében, hogy a BSc diploma kellő alapot adjon az MSc szinten való továbbtanuláshoz Növelt volumenű és mélységű természettudományos alapképzés A financiális okokból az utóbbi években lecsökkentett arányú gyakorlati képzés visszaállítása Az igényesebb diplomamunka készítés feltételeinek biztosítása (oktatással kevésbé terhelt félév ill. elosztottan két félév biztosítása) Fenti útravalóval kezdtünk hozzá mindnyájan saját intézményünkben az BSc és MSc tantervek kidolgozásához, az intelmekből többet vagy kevesebbet beépítettünk saját tanterveinkbe, majd bekopogtattunk a MAB-hoz szakindítási anyagaink akkreditálását kérve. Az akkreditálást (előbb-utóbb) megkaptuk és pár évvel ezelőtt megkezdhettük az oktatást a BSc szakokon és idén már MSc szakok is indulnak. Úgy gondolom, éppen ideje megnézni, hogy állunk a kétciklusra való áttérésben a hallgatók tudásának színvonalával? Általánosnak tűnik mind karunkon, mind más intézmények oktatóival beszélgetve az a vélemény, hogy a bolognai folyamat kapcsán a BSc képzésben határozott színvonal-romlás tapasztalható és ez megjelenik az informatika szakokon is. A sokunk által érzékelt színvonal csökkenés valószínűleg több okra vezethető vissza: A belépők természettudományos előképzettsége érzékelhetően csökkent (ennek objektív felmérésére kiváló kezdeményezésnek tartom a szeptemberi fizika-felmérő megíratását kezdeményező országos akciót, amihez többek között a BME-VIK is csatlakozott) A belépők nem látják tisztán, hogy választott szakukon milyen követelményeknek kell megfelelniük. Az informatika a középiskolában érdekes és könnyű tárgynak tűnik és sokan csak az egyetem-főiskola első félévében szembesülnek azzal, hogy ezekben a szakmákban széles tudományterületen alapos ismereteket várunk el tőlük. Hozzájárulhat az oktató oldal is ehhez, a magas követelmények támasztása mellett eléggé figyelünk-e az oktatás hozzáadott értékére? Fenti kérdésekre közösen kell keresnünk a válaszokat. Ehhez szeretnék pár gondolatébresztő statisztikai adattal hozzájárulni. 10
Vizsgáltuk a BME-VIK mérnökinformatikus szakán tizenkét tantárgy vizsgaeredményeit az 5 éves egyetemi képzésben (2001/2 tanév) és a BSc képzésben (2007/8 tanév). Két adatsort hasonlítottunk össze: a tárgyat teljesítők (2-5 osztályzatot szerzettek) arányát (1. ábra) és a a tárgyat teljesítők vizsgaátlagát, az un. érvényes átlagot (2. ábra) A tizenkét tantárgy közül az első három elméleti alapozó tantárgy, bármelyik informatika szak része lehet, a következő három a rendszertechnika blokkhoz tartozik, minden mérnök informatikus (MI) szakon megtalálható, utána három tantárgy villamosmérnöki kötődésű, ilyen mértékben nem minden MI része, végül három tantárgy a programozási blokk része, szintén minden informatika szakon megtalálható. Az utolsó oszlopok a 12 tantárgy átlagát mutatják. Fontos tudni, hogy ezen tantárgyak egyikénél sem nőtt az 5 éves BSc átmenet során a követelmény, viszont több esetben kisebb-nagyobb mértékben csökkent. A tárgyat teljesítők aránya % 100 80 60 40 20 0 5 éves BSC Bevezetés a számításelméletbe 1. Valószínűségszámí tás Algoritmuselmélet Digitális technia 1. Számítógép architektúrák Számítógép hálózatok Jelek és rendszerek Elektronika Szabályozástechnik a Programmozás alapjai 1. Szoftver technológia Operációs rendszerek Átlag 1. ábra A tantárgyat teljesítők aránya: 2001-2007 11
"Érvényes" átlag 5 4 3 2 1 0 5 éves BSC Bevezetés a számításelméletbe 1. Valószínűségszámí tás Algoritmuselmélet Digitális technia 1. Számítógép architektúrák Számítógép hálózatok Jelek és rendszerek Elektronika Szabályozástechnik a Programmozás alapjai 1. Szoftver technológia Operációs rendszerek Átlag 2. ábra Az érvényes átlag: 2001-2007 Megfigyelhető, hogy az érvényes átlag hat év alatt egyik tantárgynál sem változott szignifikáns mértékben, az átlagok átlaga pedig változatlan. Ez azt jelenti, hogy a tantárgyak stílusában és értékrendjében nem történt lényeges változás, aki teljesítette az azonos eséllyel szerzett jó vagy rosszabb jegyet. Lényeges változás volt azonban a teljesítők arányában! A teljesítők átlaga 2001-ben 68% volt, ez 2007-re 55%-ra csökkent. A teljesítés tekintetében hasonló tendenciát mutatnak az általam előadott Digitális technika c. kétféléves tantárgy statisztikai adatai is. Ennél a tantárgynál a követelményrendszer az átmenet során nem változott. A 3. ábra az utolsó három 5 ötéves és az első három BSc évfolyam adatait mutatja. (A teljesítette/összes a két félév adatainak szorzata, míg az eredményes átlag a két félév átlagának számtani közepe.) 100.00% 80.00% 60.00% 40.00% 20.00% 4.00 3.80 3.60 3.40 3.20 teljesítette/összes eredményes átlag 0.00% 2003 2004 2005 2006 2007 2008 3.00 3. ábra Eredmények digitális technikából 2003-2008 között Ennél a változatlan nehézségű tantárgynál azonban nem csak a teljesítési arány csökkent, de az átlag is jó 3 tizeddel romlott 5-6 év alatt. 12
Saját tárgyamnál azt is megfigyelhettem, hogy a nem teljesítők jelentős része semmit sem csinál, azaz már az első házi feladatot sem adja be. Az első szemeszterben 500 induló emberből 100 már az októberben esedékes első házit is kihagyja. Ez ilyen mértékben a régi ötéves képzésben soha sem fordult elő. A színvonalváltozás okainak mélyebb elemzése és a terápia kidolgozása a közeljövő feladata. 6. Feladatok és tervek Az előzőek alapján úgy tűnik, hogy a kétciklusú képzésre való áttérés az informatikai területen jól halad. Valóban az adminisztratív munkán nagyrészt túl vagyunk: kialakult a szakszerkezet, elkészültek a képesítési és kimeneti követelmények, beindultak a BSc és MSc szakok. Rendeződött az informatikai kétciklusú képzés mögött felsorakozó azt hosszú távon meghatározó intézményi kör. Megkezdődött tehát és rövid idő alatt be is feleződik a kétciklusú képzésre való formális átállás! De hogy állunk a tartalmi átállással? Sokan úgy gondoljuk, hogy feladat még van bőven! Befejezésül álljon itt ezek közül néhány olyan, amelynek jó vagy rossz megoldása véleményem szerint alapvetően meghatározza oktatásunk jövőjét. A BSc képzés kettős célja a piacképes ismeretek oktatása és egyben felkészítés az MSc képzésre. Ennek érdekében stílust kellett váltania a korábbi egyetemi oktatásnak is, de lényegesen meg kellett változnia a főiskolainak is. Valóban megtörténnek ezek a változások? Ehhez szorosan kapcsolódik a röviden már érintett színvonalváltozás kérdése is. Az MSc képzés célja az, hogy a mester valóban a szakma mestere legyen, felkészültsége érje el a mai jó egyetemi diplomához (és ne a mai alsó szinthez) tartozó felkészültséget. Elvárás a mai átlagnál igényesebb diplomamunka és a legjobbak számára az alkalmasság a doktori iskolában való továbbtanulásra. Úgy tűnik, ebben a kérdésben jól haladunk, de valóban így van? Izgalmas kérdés az informatikai szakszerkezet kérdése is. Elképzelhető, hogy hosszútávon felül kell vizsgálni a jelenlegi felállást, elsősorban a mester szinten várható a 2005-ben megfogalmazott szakszerkezet finomítása. Fenti kérdések megválaszolása további folyamatos együttgondolkodást kíván! Úgy gondolom, hogy nagy a felelősségünk abban, hogy a kétciklusú képzés valóban sikeres legyen. Olyan szakterületen oktatunk, amelynek hagyományosan magas a nemzetközi elismertsége, ezt a pozíciónkat az átmenet során is jó lenne megőrizni! Irodalomjegyzék [1] http://www.okm.gov.hu/ main.php?folderid=601&articleid=229322&ctag=articlelist&iid=1 [2] http://www.okm.hu/ main.php?folderid=2090&articleid=231501&ctag=articlelist&iid=1 [3] Selényi, Sima: Felkészülés a kétciklusú képzésre a műszaki informatika szakon., BMEU Konferencia, Budapest, 2003. január. 22-23. BN: 963-420-752-9, 19. 13
[4] Computer Science Program Requirements and Accreditation, ACM IEEE-, Communications of the ACM, vol. 27. No. 4, April 1984. [5] A Modular Curriculum in Computer Science, 1994. UNESCO IFIP [6] Computing Curricula 2004, ACM A - IEEE-, 22. November 2004. [7] Selényi: Informatika szakok a kétciklusú képzésben: eredmények és tervek, IF2005 konferencia, Debrecen, 2005. aug. 24-26. [8] http://ecet.ecs.ru.acad.bg/ ecet/index.php?command=dpage&pid=rpt [9] The Joint Task Force for Computing Curricula, ACM-A-IEEE, 2005 [10] Selényi: Az informatikai képzési terület értékelése az ACM-A-IEEE kompetenciarendszerekben, Társadalom és gazdaság 28 (2006) 2, 285-298. 14