Zalaapáti Önkormányzata Képviselő-testülete - módosított, egységes szerkezetbe foglalt 8/1994. /X. 21./ számú rendelete az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérbeadásának szabályozásáról Zalaapáti Önkormányzat Képviselő-testülete a lakások és helyiségek bérletéről, valamint elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló többször módosított 1993. évi LXXXVII. törvényben /továbbiakban: LT./ kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja: ELSŐ RÉSZ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.. /1/ A rendelet hatálya kiterjed a Zalaapáti Települési Önkormányzat tulajdonában álló minden lakásra és nem lakás céljára szolgáló helyiségre. /2/ A rendelet /továbbiakban R/ alkalmazása során használt fogalmakra Ptk-ban, a Ltv-ben foglalt értelmező rendelkezések az irányadók. /3/ Az önkormányzati tulajdonban lévő lakások /továbbiakban: önkormányzati bérlakások/ a./ szociális bérlakások b./ szakemberek elhelyezésére szolgáló bérlakások /szolgálati lakások/ /4/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő lakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek felsorolása a rendelet 1. számú melléklete tartalmazza. 2.. /1/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás esetén a bérlő kiválasztásának jogát a polgármester gyakorolja. /2/ A szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakások bérlő kiválasztásának jogát a polgármester gyakorolja. 3.. A Képviselő-testület az önkormányzati tulajdonú bérlakások és nem lakás céljára szolgáló helyiségek bérbeadásával, valamint elidegenítésükkel kapcsolatos bérbeadói feladatok ellátásával a polgármestert bízza meg. 4. A Körjegyzőség folyamatos nyilvántartást vezet az önkormányzati tulajdonban lévő és bérbeadó útján hasznosított és hasznosítható lakásokról és nem lakás célú helyiségekről.
2 MÁSODIK RÉSZ A LAKÁSBÉRLET SZABÁLYAI I. FEJEZET A lakásbérlet létrejötte 5. /1/ A lakásbérleti jogviszonyt /továbbiakban: lakásbérleti jog/ a bérbeadó és a bérlő szerződése határozott, vagy határozatlan időre, illetőleg feltétel bekövetkezéséig hozza létre. /2/ Az önkormányzati bérlakást az alábbi jogcímeken lehet bérbe adni: a./ szociális helyzet alapján, b./ szakemberek elhelyezésére, közérdekű feladatok ellátására. Bérbeadás szociális helyzet alapján 6. /1/ Szociális helyzet alapján csak megüresedő, komfortos, vagy komfort nélküli Lakásra köthető bérleti szerződés, legfeljebb ötévi időtartamra. 7. /1/ Szociális helyzet alapján önkormányzati bérlakásra azok a nagykorú magyar állampolgárok, továbbá azok az állandó tartózkodásra jogosított, személyi igazolvánnyal rendelkező bevándoroltak, valamint magyar hatóságok által menekültként elismert személyek jogosultak: a./ akik a község közigazgatási területén legalább 3 éve lakóhellyel, vagy tartózkodási hellyel rendelkeznek, vagy akiknek a munkahelye a községben van, b./ és akiknek a családjában az egy főre jutó havi nettó átlagjövedelem nem haladja meg a mindenkori saját jogú öregségi nyugdíj kétszeresét, egyedülálló esetében pedig a mindenkori saját jogú nyugdíj háromszorosát. /2/ Nem jogosultak szociális helyzet alapján önkormányzati lakás bérbevételére azok a személyek, akiknek a tulajdonában más településen személyi tulajdonú beköltözhető vagy üres lakás, üdülő, üdülőtelek, beépíthető lakótelek, vagy 200.000,- Ft értéket meghaladó személygépkocsi van. /3/ Nem adható bérbe szociális bérlakás annak, aki vagy a vele közös háztartásban élők, 5 éven belül rendelkeztek lakással, vagy bérlakásukat a lakásügyi hatóságnak pénzbeni térítés ellenében visszaadták. 8. /1/ A bérbeadó szociális helyzet alapján csak olyan lakásra köthet bérleti szerződést, amely a bérlő jogos lakásigénye mértékének felső határát nem haladja meg.
3 /2/ A jogos lakásigény mértékének számításánál a lakásba együtt költözők számát kell figyelembe venni. /3/ Az együtt költöző személyek számának megállapításakor fiatal házaspárnál - a házaspár egyike sem haladja meg a 35 éves kort legfeljebb két születendő gyermeket lehet figyelembe venni. /4/ A jogos lakásigény mértéke: a./ egy fő esetén 1 lakószoba b./ kettő fő esetén 1-2 lakószoba c./ három fő esetén 1,5 2,5 lakószoba d./ négy vagy több fő esetén 2-3 lakószoba. 9. /1/ A szociális helyzet alapján történő bérbeadás iránti kérelmeket az Önkormányzati Hivatalnál kell benyújtani. /2/ A kérelemhez csatolni kell: a./ az együtt költöző személyek jövedelmi igazolásait, b./ a vagyoni helyzetről szóló nyilatkozatot. /3/ A bérbeadó a kérelmet amennyiben az megfelel a rendeletben előírtaknak nyilvántartásba veszi és erről a kérelmezőt értesíti. /4/ A bérbeadó a benyújtott kérelmeket időrendi sorrendben köteles nyilvántartani. SZAKEMBEREK ELHELYEZÉSÉRE SZOLGÁLÓ SZOLGÁLATI LAKÁSOK BÉRBEADÁSA 10. /1/ Önkormányzati érdekből szakemberek elhelyezésére szolgáló szolgálati lakáshoz juttatható személyek köre: a./ intézmények működtetéséhez szükséges közalkalmazottak b./ az önkormányzati hivatal megfelelő szakemberrel történő ellátásához szükséges köztisztviselők. /2/ A bérbeadó a bérlőként kijelölt személlyel csak az intézménynél fennálló munkaviszonyának vagy köztisztviselői jogviszonyának időtartamára szóló bérleti szerződést köthet. A bérleti jog nem folytatható. /3/ Szolgálati lakásra bérlőtársi jogviszony nem köthető. /4/ A szolgálati lakások jegyzékét a rendelet 1. sz. melléklete tartalmazza.
4 11. Önkormányzati szolgálati lakást albérletbe, szobabérletbe, nem lakás céljára /vállalkozási célra/ bérbe adni nem lehet. BÉRBEADÓI HOZZÁJÁRULÁSOK 12. 1 II. FEJEZET A FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 14. /1/ A bérbeadó és a bérlő jogait és kötelezettségeit a bérleti szerződés tartalmazza. /2/ Ahol a Lt. A bérbeadó és a bérlő jogai és kötelezettségei vonatkozásában a felek megállapodására utal, a megállapodás tartalmának meghatározására a képviselőtestület a bérbeadót hatalmazza fel. 15. /1/ A lakást jogcím nélkül használó köteles a bérbeadónak használati díjat fizetni, amelynek mértéke azonos a lakásra megállapított lakbérrel. /2/ Amennyiben a jogcím nélküli használó az önkormányzattól másik lakásra nem tarthat igényt és a bérbeadó írásban felszólította a lakás elhagyására 6 hónap eltelte után a lakbér összegének ötszörösét köteles lakáshasználati díjként megfizetni a bérbeadónak. 16. /1/ Bérlakásra tartási szerződés csak a bérbeadó hozzájárulásával köthető. /2/ A bérbeadó megtagadhatja a hozzájárulást, ha az eltartó életkora, egészségi állapota vagy vagyoni, jövedelmi helyzete alapján eltartásra nem képes. Megtagadhatja a bérbeadó a tartási szerződéshez történő hozzájárulást akkor is, ha az eltartott életkora, vagyoni helyzete alapján nem szorul tartásra. III. FEJEZET A LAKÁSBÉRLET MEGSZŰNÉSE 17. /1/ Az önkormányzati bérlakásra megkötött lakásbérlet megszűnik a Lakástörvényben felsorolt esetekben. /2/ Amennyiben a felek a lakásbérleti jogviszonyt az Lt. 23. /3/ bekezdése alapján közös megegyezéssel szüntetik meg és a bérlő cserelakás biztosítására nem tart igényt, úgy a bérlőt pénzbeli térítésként maximum egy évi lakbér összege illeti meg. 1 Hatályon kívül helyezte az 5/2013.(III.04.) önk. rendelet, hatályos 2013. március 5-től
5 /3/ A bérbeadó a pénzbeli térítés összegét a bérlőnek a lakás átvételét követő 15 napon belül fizeti ki. 18. Ha a bérlőtárs kérelmére az Lt. 30. -a alapján a bíróság a másik bérlőtárs bérleti jogviszonyát megszünteti, az Önkormányzat a volt bérlőtárs elhelyezésére másik lakást nem biztosít. IV. FEJEZET A LAKBÉR MÉRTÉKE, A KÜLÖN SZOLGÁLTATÁS DÍJA 19. /1/ A lakbér mértékét a lakás alapterülete, a komfortfokozatonként megállapított alap bérleti díj, valamint a lakás egyéb jellemzői, a lakás és a lakást magába foglaló épület műszaki állapota alapján megállapított szorzószám figyelembevételével kell meghatározni. /2/ A lakásállomány komfortfokozaton belüli besorolását és a szorzószámot a rendelet 3. számú melléklete tartalmazza. /3/ 2 Az önkormányzati bérlakások alap bérleti díja a./ komfortos lakás esetén b./ összkomfortos lakás esetén 150,-Ft/m 2 /hó 190,- Ft/m 2 /hó 3 /4/ 20. /1/ A R. 19. -ában megállapított lakbérek nem tartalmazzák a lakások a./ villamosenergia költségét, b./ kábel antenna díjat, c./ víz- és csatornadíjat, d./ kéményseprést, e./ szemétszállítást. 4 /2/ az /1/ bekezdés a./ b./ d./ e./ pontjában felsorolt szolgáltatások díját a bérlő a szolgáltató vállalatok mindenkori érvényes díjszabása alapján, közvetlenül a szolgáltató vállalatnak. /3/ A víz- és csatornadíjat a bérbeadó almérőn mért mennyiség arányában számlázza ki a bérlő részére. 2 Módosította a 14/2011.(XII.21.) önk. rendelet, hatályos 2012. január 1-től 3 Hatályon kívül helyezte a 12/2006.(XII.15.) önk.rendelet, hatályos: 2006. december 15-től. 4 Megállapította 19/2003. /XII. 22./ számú rendelet, hatályos: 2003. december 22-től.
6 HARMADIK RÉSZ A HELYISÉGBÉRLET SZABÁLYAI 21. /1/ Az Önkormányzat tulajdonában lévő nem lakás céljára szolgáló helyiség csak pályázat útján hasznosítható, kivéve, ha a helyiség az Önkormányzat intézményének elhelyezéséhez van szükség, továbbá, ha a pályázat két esetben eredménytelen maradt. /2/ Az Önkormányzat Képviselő-testülete határozza meg a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet, a bérleti díj alsó határát. /3/ A megüresedett helyiségre a bérbeadó ír ki pályázatot. /4/ A pályázatnak tartalmaznia kell: a./ a hasznosításra meghirdetett helyiség adatait /fekvése, területe, felszereltsége, stb./, b./ a helyiség felhasználásának célját és az abban folytatható tevékenységet a Képviselő-testület döntésének megfelelően, c./ a bérbeadás időtartamát, d./ a helyiség használatra alkalmassá tételéhez szükséges saját költségen elvégzendő munkáit, e./ a bérleti díj alsó határát a Képviselő-testület döntésének megfelelően, f./ a pályázati ajánlat benyújtásának módját, helyét és határidejét, g./ a pályázati tárgyalás megtartásának helyét és időpontját. /5/ A bérbeadó a pályázati tárgyaláson részt vevők közül azt hirdeti ki a pályázat nyertesének, aki a pályázati feltételeknek megfelel és a pályázati tárgyalás során a legmagasabb összegű bérleti díj fizetésére tett ajánlatot. /6/ Ha a pályázat nyertese 15 napon belül nem köt a bérbeadóval bérleti szerződést, a helyiségre a pályázati tárgyaláson részt vett következő legmagasabb összegű bérleti díj fizetési ajánlatot tevő köthet bérleti szerződést. A bérlő és a bérbeadó jogait és kötelességeit a bérleti jogviszony idejére a bérleti szerződés tartalmazza. 22. /1/ A bérlő a helyiség bérleti jogát a bérbeadó hozzájárulásával másra átruházhatja vagy elcserélheti. Az erre vonatkozó szerződést írásba kell foglalni. /2/ A bérbeadó a helyiség bérleti jogának átruházásához vagy cseréjéhez akkor járulhat hozzá, ha: a./ az új bérlő vállalja, hogy a helyiségben ugyanazt a tevékenységet kívánja folytatni, mint a volt bérlő, vagy amelyet a bérbeadó meghatároz. b./ Az új bérlő olyan tevékenységet folytat, amely a lakosság jobb ellátását biztosítja és a szolgáltatás a településen eddig hiányzott.
7 23. /1/ 5 Az önkormányzati bérlakásokkal egy épületben, illetve azonos ingatlanon lévő nem lakás céljára szolgáló helyiségek /gépjárműtároló/ bérleti díja 150,- Ft+ÁFA/m 2 /hó. IV. FEJEZET 6 ELŐVÁSÁRLÁSI JOGGAL ÉRINTETT LAKÁSOK ELIDEGENÍTÉSE, VÉTELÁRÁNAK MÉRTÉKE ÉS MEGFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI 24. (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölhetőek az önkormányzat tulajdonában álló, határozott vagy határozatlan időre bérbe adott lakások, az Ltv. 49. - ában meghatározott jogosulti kör részére. (2) Az elidegenítésre történő kijelölésről az elővásárlási joggal érintett lakások bérlőit a írásban, valamint a hivatal hirdetőtáblájára történő kihelyezéssel kell tájékoztatni. (4) Az önkormányzat az elidegenítésre vonatkozó kijelölést követően az ajánlati kötöttség idejét záros határidőben állapítja meg, oly módon, hogy az hat hónapnál rövidebb nem lehet. (5) A jogosult elővásárlási jogával akkor élhet, ha a bérbeadóval szemben lakbér-, közüzemi, vagy egyéb díjtartozása nincs. 25. (1) A Képviselő-testület egyedi döntése alapján elidegenítésre kijelölt lakás forgalmi értékének megállapítása érdekében független ingatlanszakértőt (továbbiakban: szakértő) kell kirendelni, hogy azt az Ltv. 52. -ában meghatározott szempontok figyelembe vételével állapítsa meg. (2) Ha a jogosult elővásárlási jogával élni kíván, a lakás vételára azonos a szakértő által az Ltv. 52. -a alapján megállapított forgalmi értékkel. (3) A szakértő véleményének beérkezését követő 30 napon belül a jogosultat tájékoztatni kell a vétel feltételeiről. Az eladási árat és a fizetési feltételeket is tartalmazó vételi ajánlat elfogadásáról a közlésétől számított 30 napon belül az elővásárlási jog jogosultjának nyilatkoznia kell. Ennek eltelte után az ajánlat hatályát veszti, a késedelem miatt nincs helye igazolásnak. 26. (1) Ha a lakást az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, részére kérelmére 15 évi részletfizetési kedvezményt kell adni. 5 Módosította a 14/2011.(XII.21.) önk. rendelet, hatályos 2012. január 1-től 6 Megállapította a 13/2012.(VI.18.) önk. rendelet, hatályos 2012. június 19-től
8 (2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a szerződéskötéskor egyösszegben kell megfizetni a vételár a) 10 %-át, ha bérlő családjában az 1 főre jutó jövedelem nem haladja meg a nyugdíjminimum 150 %-át, b) 20 %-át, ha bérlő az a) pontban foglalt rendelkezéseknek nem felel meg. (3) Az első vételárrészlet befizetése után fennmaradó kamattal terhelt hátralékra a havonta fizetendő részleteket egyenlő mértékben kell megállapítani. (4) Az (3) bekezdésben előírt kamat összege azonos a szerződés megkötésekor fennálló jegybanki alapkamat összegének kétszeresével. (5) A kamat megfizetése alól mentesség nem adható. (6) Ha a vevő az (1) bekezdésben meghatározott 15 évnél rövidebb visszafizetési kötelezettséget vállal, a vételárat évente 1% -kal kell csökkenteni (7) Részletre történő vétel esetén a szerződésben elidegenítési és terhelési tilalmat kell kikötni az önkormányzat javára, amely a részletfizetés időtartamára szól. (8) A vételár hátralék erejéig az ingatlan-nyilvántartásba jelzálogjogot kell bejegyeztetni. 27. (1) A vételár egy összegben, vagy 1 éven belül történő megfizetése esetén a jogosultat a 25. (2) bekezdése alapján meghatározott vételárból 1 millió Ft vételár kedvezmény illeti meg. (2) A vételár kedvezmény igénybevételével történő adás-vétel esetén az önkormányzatok élni kívánnak visszavásárlási jogukkal, ennek biztosítására 5 éves visszavásárlási jogot jegyeztetnek be az ingatlan-nyilvántartásba. 28. Amennyiben a lakást nem az elővásárlási jog jogosultja vásárolja meg, a vételár a lakás forgalmi értékével azonos, amelyet egyösszegben kell megfizetni. 29. (1) Az értékesítés előkészítésére és lebonyolítására a Képviselő-testület ad megbízást az arra jogosult és alkalmas szervezeteknek, személyeknek. (2) Az értékesítéssel megbízott feladata az értékesítés előkészítése, az eladási ajánlat megtétele, a vevő által elkészíttetett adásvételi szerződés felülvizsgálata, valamint az eladó jogainak érvényesítése. Az adásvételi szerződés elkészítésével, a tulajdonos változásnak az ingatlan-
9 nyilvántartásba történő bejegyzésével, az illeték megfizetésével kapcsolatos költségek a vevőt terhelik. (3) Az elővásárlási jog jogosultjának az eladási ajánlatra tett írásbeli nyilatkozatától számított 30 napon belül az adásvételi szerződést meg kell kötni. Amennyiben a vételre jogosult a szerződést e határidőn belül nem köti meg, a vételi ajánlat hatályát veszti. (4) A képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert az adásvételi szerződés aláírására. 30. Ha az értékesítés során az előkészítéssel megbízott nem a lakástörvényben és e rendeletben foglalt feltételekkel értékesít, vagy a kedvezményeket nem a rendelkezések szerint számolja el, és ezzel az önkormányzatnak kárt okoz, vétkességre tekintet nélkül köteles azt az önkormányzatnak megtéríteni. 31. A lakások elidegenítéséből származó bevételek felhasználásának részletes szabályait külön önkormányzati rendelet tartalmazza. V. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 32. 7 /1/ az önkormányzati rendelet 1994. november 1-én lép hatályba, kivéve a rendelet 19. -át, amely hatálybalépésének napja: 1995. január 1. 8 /2/ Ez a rendelet megfelel a hatályos Európa Uniós jogszabályoknak. /3/ Az önkormányzati rendelet kihirdetéséről a Körjegyző gondoskodik. Zalaapáti, 1994. október 21. Farkas Ernő polgármester Kovács Katalin mb. körjegyző 7 Módosította a 13/2012.(VI.18.) önk. rendelet, hatályos 2012. június 19-től 8 Megállapította 6/2004. /VII. 13./ számú rendelet, hatályos: 2004. július 13-tól.
10 1. sz. melléklet a 8/1994. /X. 21./ számú önkormányzati rendelethez Zalaapáti Önkormányzata tulajdonát képező lakások és nem lakáscélú helyiségek. I. Lakások: a./ Vételi joggal nem érintett bérlakások /szolgálati lakások/ 1./ Szent István tér 5-6. Egészségházzal egybeépült 2./ Szent István tér 5-6. lakások 3./ Sportpálya utca 3. 4./ 5./ 6./ 7./ Szent István tér 3. 8./ 9./ Deák Ferenc utca 11. 10./ Deák Ferenc utca 64. 11./ 12./ 13./ 14./ Deák Ferenc utca 71. 15./ 16./ Deák Ferenc utca 9. (eladva) b./ Szociális bérlakások: 1./ Jókai M. u. 193. (elbontva) 2./ Jókai M. u. 193. (elbontva) 3./ Deák Ferenc u. 71. 4./ Deák Ferenc u. 64. II. Nem lakás céljára szolgáló helyiségek: 1./ Deák Ferenc u. 71. 3 db gépjárműtároló 2./ Deák Ferenc u. 64. 3 db 3./ Deák Ferenc u. 11. 1 db 4./ Sportpálya u. 3. 4 db 5./ Szent István tér 5-6. /Egészségház/ 3 db 6./ Szent István tér 3. /Rendőrség/ 2 db 7./ volt Labor épület (elbontva) 8./ volt Labor épület (elbontva) 9./ Raktár a volt laborépületnél (elbontva) 10./ Gázcseretelep /Diófasor utcában/ (nincs)