Helyi Esélyegyenlőségi Program. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2018

1 Helyi Esélyegyenlőségi Program Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata 2013-2018

2 Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) Bevezetés Összhangban az egyenlő Bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012. (VI. 5.) EMMI rendelet rendelkezéseivel, Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Esélyegyenlőségi Programban rögzíti az esélyegyenlőség érdekében szükséges feladatokat. Az önkormányzat vállalja, hogy az elkészült és elfogadott Esélyegyenlőségi Programmal összehangolja a település más dokumentumait 1, valamint az önkormányzat fenntartásában lévő intézmények működtetését. Vállalja továbbá, hogy az Esélyegyenlőségi Program elkészítése során bevonja partneri kapcsolatrendszerét, különös tekintettel a köznevelés állami és nem állami intézményfenntartóira. Jelen helyzetelemzés az Esélyegyenlőségi Program megalapozását szolgálja. A település bemutatása Szeged a dél-alföldi régió igazgatási, kulturális és gazdasági központja. Földrajzi helyzete miatt Szegedhez a két legnagyobb forgalmú határátkelőhely Röszke (Szerbia felé) és Nagylak (Románia felé) is nagyon közel van. Magyarország harmadik legnépesebb városa, a második legnagyobb lélekszámú vidéki, és egyben megyei jogú város, népessége a Központi Statisztikai Hivatal 2012 évi adatai szerint 170 052 fő. A város lakosságának összetételét tekintve a nők száma magasabb, mint a férfiaké. A házasságkötések, születések száma évről-évre csökkenő tendenciát mutat, míg a halálozások száma növekszik. (A demográfiai adatokat az 1. sz. melléklet 1.,2.,3.,4.,5. számú táblák tartalmazzák.) Értékeink, küldetésünk A város hagyományosan nagy figyelmet fordít az elesettekre, a szociálisan rászorultakra: a fiatalok, gyermekek felé fordulás egy egyetemi városnál természetes, emellett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata Idősbarát Önkormányzat Díjat is kapott 2007-ben. Az esélyegyenlőségi program az esélyegyenlőség kérdésével foglalkozó olyan átfogó dokumentum, amely ezt a társadalmi felelősségvállalást testesíti meg. Célok A Helyi Esélyegyenlőségi Program átfogó célja Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, 1 Költségvetési koncepció, Gazdasági program, Szolgáltatástervezési koncepció, Településfejlesztési stratégia, Településrendezési terv, Településszerkezeti terv, Településfejlesztési koncepció, Integrált Városfejlesztési Stratégia

3 szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket az óvoda kivételével érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP Intézkedési Terv (továbbiakban: IT) tartalmazza. A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzésértékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) 1. Jogszabályi háttér bemutatása 1.1. A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása A helyi esélyegyenlőségi program elkészítését az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) előírásai alapján végeztük. A program elkészítésére vonatkozó részletszabályokat a törvény végrehajtási rendeletei, a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII.27.) Korm. rendelet 2. A helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjai fejezete és a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének részletes szabályairól szóló 2/2012 (VI.5.) EMMI rendelet alapján alkalmaztuk, különös figyelmet fordítva a a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban: Mötv.)

4 a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény (továbbiakban: Szt.) a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény (továbbiakban: Flt.) a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény (továbbiakban: nemzetiségi törvény) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény (továbbiakban: Eütv.) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (továbbiakban: Gyvt.) a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (továbbiakban: Nkntv.) előírásaira. 1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 241/2006. (V. 12.) Kgy. számú határozatával elfogadta Szeged Megyei Jogú Város Esélyegyenlőségi Programját. Ez a dokumentum ágazatonként mutatja be az esélyegyenlőség helyzetét. A jelentős jogszabályi változások, az intézményi struktúrák módosulásai miatt a korábbi dokumentum felülvizsgálata oly módon történik, hogy helyette jelen dokumentum kerül elfogadásra. 2. Stratégiai környezet bemutatása 2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal,programokkal A helyi esélyegyenlőségi program elsősorban az alábbi dokumentumokhoz kapcsolódik: Költségvetési koncepció, költségvetési rendelet A költségvetési koncepció elkészítésének a célja, hogy a következő év költségvetésének a kidolgozásához iránymutatásokat, elképzeléseket fogalmazzon meg, és határozza meg az elérni kívánt főbb irányokat. A koncepció és a költségvetési rendelet az esélyegyenlőség megteremtésére, elősegítésére fordítható pénzügyi lehetőségek határait fekteti le. Gazdasági program Helyi szinten meghatározza mindazon célkitűzéseket, feladatokat, amelyek a költségvetési lehetőségekkel összhangban, a helyi társadalmi, környezeti, gazdasági adottságok átfogó figyelembevételével a kistérségi területfejlesztési koncepcióhoz illeszkedve az önkormányzat által nyújtandó kötelező és önként vállalt feladatok biztosítását, fejlesztését szolgálják. A gazdasági program hosszútávú célja a Szegeden élők életminőségének növelése. A helyi esélyegyenlőségi programhoz számos ponton kötődik, hiszen a program minden elemének megvalósulása maga után vonja az esélyegyenlőségi hátrányok leküzdését, akár városrész-rehabilitációról, akár a közszolgáltatások elérhetőségéről van szó. Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepciója Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése a 254/2006. (V. 12.) Kgy. sz. határozatával jóváhagyta, majd 2008-ban és 2011-ben felülvizsgálta Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzat Szociális és gyermekvédelmi szolgáltatástervezési koncepcióját, amely Szeged város szociális és gyermekvédelmi szolgáltatásainak legátfogóbb áttekintését tartalmazza. A koncepciót kétévente felül kell vizsgálni, amelynek során értékelni kell az elért eredményeket, aktualizálni a szükséges fejlesztési irányokat, feladatokat. A felülvizsgálat 2013-ban aktuális. A szolgáltatástervezési

5 koncepcióban főként az idősek, fogyatékos személyek, hajléktalanok, pszichiátriai és szenvedélybetegek sajátosságaihoz kapcsolódó speciális ellátási formákat, ezen szolgáltatások biztosításának szükségességét kell vázolni, így a HEP-hez közvetlenül kötődik. Szeged MJV közoktatási esélyegyenlőségi terve, Szeged MJV közoktatási feladatellátási, működtetési és fejlesztési terve Az óvoda kivételével a köznevelési intézmények állami fenntartásban működnek 2013. január 01. napjától, mely miatt a korábbi, elfogadott, közoktatási területre vonatkozó tervek létjogosultásága megszűnt, ugyanakkor egyes elemei beépítésre kerültek a HEP-be. Szeged MJV Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS), Antiszegregációs Terv A 429/2008. (VI. 27.) Kgy. sz. határozattal jóváhagyott 2009-ben aktualizálásra került IVS részét képező Antiszegregciós terv 2013-ban felülvizsgálatra került. A dokumentum főbb részei a HEP részét képezik. 2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása A Szegedi Kistérség Szeged települési környezetét foglalja magába, Szeged meghatározó gazdasági, foglalkoztatottsági, oktatási, közlekedési szerepkörével. Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 595/2004. (VI.25.) Kgy. számú határozatával fogadta el a Szegedi Kistérség Többcélú Társulás (továbbiakban: Társulás) létrehozását és egyben felhatalmazta Szeged Megyei Jogú Város Polgármesterét az Alapító Okirat és a Társulási megállapodás aláírására. A Társulás funkciói: önkormányzati feladat- és hatáskör ellátás, térségi közszolgáltatások (ellátási- és szolgáltatási rendszerek, intézményrendszerek szervezése, összehangolása, intézmények közös fenntartása, működtetése, fejlesztése) szervezése, összehangolása, biztosítása, fejlesztése területfejlesztés: a kistérség területének összehangolt fejlesztése (fejlesztési tervek, programok, pályázatok készítése, megvalósítása) településfejlesztés összehangolása A Társulás feladatellátás rendszerébe tartozó humán szolgáltatások köre: köznevelés egészségügyi-szociális ellátás-szolgáltatás gyermekjóléti-gyermekvédelmi ellátás-szolgáltatás kulturális-közművelődési-művészeti tevékenység Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Tv. 157. alapján 2013. január 1-jén hatályát veszti a helyi önkormányzatok társulásairól és együttműködéséről szóló 1997. évi CXXXV tv., valamint a települési önkormányzatok többcélú kistérségi társulásairól szóló 2004. évi CVII. Törvény. Hatályba lép ugyanakkor az önkormányzati törvény IV. fejezete a helyi önkormányzatok társulásaira vonatkozóan. A fenti jogszabályi változások önmagában nem eredményezik a többcélú kistérségi társulás és más egyéb társulás automatikus megszűnését, hanem a szabad társulás alkotmányos alapelve alapján, a jelenlegi társulási megállapodás és szervezeti- és működési szabályzat szerint működhet tovább. Ugyanakkor a társult feladatok ellátásának körében változás következett be szakágazati jogszabályi előírásoknak megfelelően, az óvoda kivételével pl.: a köznevelési feladatokat nem lát el a társulás. A kistérségi társulással Szeged Megyei Jogú Város felelősséget vállalt a környező, kisebb lélekszámú, Szegeddel azonos kistérséget alkotó magas szintű feladatellátásban is.

6 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A HEP elkészítéséhez az adatok jelentős része az Országos Területfejlesztési s Területrendezési Információs Rendszeren (továbbiakban: TEIR) keresztül volt elérhető. A TEIR web alapú informatikai rendszer, amelynek szolgáltatásai az Interneten keresztül érhetőek el. Működtetésének jogszabályi keretét a területfejlesztésről és területrendezésről szóló 1996. évi XXI. törvény és a területfejlesztéssel és területrendezéssel kapcsolatos információs rendszerről és a kötelező adatközlés rendjéről szóló 31/2007. (II. 28.) Korm. rend. adja. A rendszerben található adatok körét részletesen a Kormányrendelet mellékletei tartalmazzák. A TEIR rendszer esetében problémát jelentett, hogy az adatszolgáltatások nem minden adatszolgáltatótól, nem minden évben állnak rendelkezésre, így ez olykor a tendenciák vizsgálatát lehetetlenné tette. A 2011-es népszámlálás adatai a HEP készítésekor települési szintre lebontva egyáltalán nem, megyei szintre is csak részlegesen állnak rendelkezésre. A helyi adatgyűjtések egy része széles körben kiküldött megkeresések formájában történt, bizonyos esetekben pedig a Polgármesteri Hivatalban rendelkezésre álló statisztikai táblák vagy más dokumentumok (pl.: költségvetési beszámoló) figyelembevételével zajlottak. Néhány esetben sajnos egyáltalán nem álltak rendelkezésre adatok, egyes esetekben azok gyűjtését vagy nyilvántartását a jogszabályi előírások kizárják (pl: fogyatékosságra, vagy származásra vonatkozóan). Előfordult, hogy a TEIR-ből és a megkeresett társszervtől, vagy hatóságtól kapott adatok között eltérés volt, ilyen esetben a táblázatban feltüntetésre került, hogy mely adattartalom került a HEPben rögzítésre. A nem kötelező táblázatok közül a fentiekben jelzett adathiány miatt nem mindegyik került kitöltésre, ezek nem szerepelnek az 1. sz. mellékletben. A HEP 1. sz. mellékletét képező táblázatok számozása azonban az eredeti HEP sablon számozását követik a könnyebb kezelhetőség miatt. 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A regionális versenyképesség központi kategóriája a jövedelem, amely a régió gazdasági növekedését méri. A KSH adatai alapján egész Csongrád megyére jellemző, hogy az átlagbérek mintegy 17 %-kal elmaradnak az országos átlagtól. (A megyei átlagos havi bruttó átlagkereset 184.500,-Ft.) A vagyoni helyzet romlását jelzi, hogy az év folyamán épített lakóépületek száma is folyamatosan csökken: 2008-ban 198, míg 2011-ben már csak 107. Jellemző képet fest a lakossági eladósodottság mértékéről például a Szegedi Hőszolgáltató Kft. felé fennálló lakossági tartozások növekedése (2007. december 31-én 60 millió Ft, 2011. december 31-én 655 millió Ft) Különösen aggasztó, hogy a 361 napon túli tartozások száma közel négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban. Egyre nagyobb arányban szorulnak rá a szegedi lakosok valamilyen szociális segélyre, támogatásra. (2012. évben 15700 család részesült valamilyen szociális ellátásban.) 2008 és 2012. között a viszonylag állandó jogosultsági feltételekkel igényelhető átmenti segély esetszáma 6970-ről 7804 -re nőtt. A legrászorultabbak között említhetnénk a kisnyugdíjasokat, az egyedülálló, csak a gyermekhez kötődő ellátásból élő kisgyermekes szülőket, az egyedülálló aktív korúak ellátásában részesülő személyeket, a romákat. A korábban viszonylagos jobb körülmények között élő családok

7 is gyakrabban nyújtanak be kérelmet pl.: adósságkezelési szolgáltatásra, amikor a családfenntartó munkanélkülivé válik és a köztartozások felgyülemlenek. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció a) foglalkoztatottak, munkanélküliek, tartós munkanélküliek száma, aránya Az 1. számú melléklet 3.2.1, 3.2.2, 3.2.3. és 3.2.4. táblázatai kapcsolódnak ezen alponthoz. Megállapítható, hogy mind országos, mind térségi és helyi szinten a 2009-es évben - a válság begyűrűző hatására - kiugrás figyelhető meg a nyilvántartott álláskeresők lakónépességhez viszonyított arányában. Azóta csökkenő tendencia figyelhető meg. A 2009-es évet szintén a kiugrás jellemzi a regisztrált munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek számát illetően (6536 fő), ennek a válsághoz kapcsolódását jelzi, hogy 19,3 %-ra csökkent a tartós munkanélküliek aránya. Ez a szám a 2010-2011-es években csökkent, azonban a 2012. IV. negyedéves adatok szerint Szegeden a 2009-es kiugráshoz képest is több, 6764 fő munkanélküli volt, és 25,1%-uknál ez az élethelyzet viszonylag állandósult. A nemek szerinti megoszlást illetően Szegeden a nyilvántartott álláskeresők között 2009. óta valamennyivel kevesebb a nő, mint a férfi, ami nem követi az országos, illetve megyei tendenciákat. (Megyei szinten a 2012-es évben 52,7 % a nők aránya a nyilvántartott álláskeresők között, Mórhalom térségében az arány nem éri el az 50 %-ot, míg Hódmezővásárhelyen közel 60 % volt.) Aggasztó, hogy a pályakezdő álláskeresők száma folyamatosan növekszik: a vizsgált időszakban 476 főről 638 főre emelkedett. A nyilvántartott álláskeresők kor szerinti megoszlását tekintve a 20 éves és annál fiatalabb, valamint az 55 év felettiek esetében nőtt Csongrád megyében az álláskeresők aránya, a szegedi folyamatok ez utóbbi korosztályt tekintve hasonlóan alakulnak. b) alacsony iskolai végzettségűek foglalkoztatottsága A megyei adatokat is figyelembe véve jellemző, hogy a legtöbb nyilvántartott álláskereső (30 %-uk) rendelkezik általános iskolai végzettséggel, hasonlóan alakul a szakmunkásképzőt, szakiskolát végzettek aránya. Az általános iskolát sem befejezettek száma megyei szinten 2 %, Szegeden valamivel ennél kevesebb. A szegedi térségre jellemző, hogy minden 8. álláskereső (az álláskeresők 12,5 %-a) felsőfokú végzettséggel rendelkezik, a megyei átlag 8 %. (Ld.:3.2.5 és 3.2.6 táblák) Az általános iskolai felnőttoktatásban részt vevők száma 2009. és 2011. között 84 fő volt, azonban közülük egyetlen évben 4 fő fejezte be eredményesen a 8. évfolyamot (Ld.: 3.2.7. tábla). A középfokú felnőttoktatásban részt vevők száma (Ld.: 3.2.8 tábla) 756 főről 584 főre csökkent a vizsgált időszakban, a túlnyomó többség (2011-ben mindenki) szakiskolai felnőttoktatásban tanult. c) közfoglalkoztatás Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az Önkormányzat 2009. évi költségvetésében a Vállalkozói foglalkoztatás bővítése c. pályázati programra 50.000 eft keretösszeget hagyott jóvá. A program célja az volt, hogy Szeged Város közigazgatási határán belüli székhellyel rendelkező munkáltatók támogatásban részesüljenek a foglalkoztatási szint megőrzése és új munkahelyek létrehozása érdekében. A meghirdetett pályázatra összesen 61 vállalkozó adta be pályázatát, melyek közül 41 került támogatásra, összesen 26.292.474,-Ft összegben (ebből: munkahelymegtartó támogatás összesen 24.922.044,-Ft, foglalkoztatásbővítő támogatás összesen 1.370.430,-Ft volt). Ezzel összesen 199 fő munkavállaló járulékfizetését támogatta az Önkormányzat (munkahelymegtartó létszám: 189 fő, foglalkoztatás bővítő létszám: 10 fő).

8 A 2009. január 1-jétől bevezetett Út a munkához program keretén belül az önkormányzat kötelezettsége volt, hogy minden rendelkezésre állási támogatásra jogosult részére évente legalább 90 munkanap közfoglalkoztatásban való részvételt biztosítson. A program keretén belül a közfoglalkoztatás módja és lehetősége kiteljesedett, a közfoglalkoztatási munkaformák közül a közmunka és a közhasznú munka mellett a közcélú foglalkoztatás került előtérbe. A foglalkoztatást részben önkormányzati fenntartású intézményeknél, részben egyéb (kistérségi, megyei, egyházi, egyéb nonprofit) szervezeteknél biztosította az önkormányzat. 2010. év végén közcélú foglalkoztatásra irányuló megállapodás a Közfoglalkoztatási Bizottság döntése alapján 64 intézménnyel, szervezettel volt érvényben. A rendelkezésre állási támogatásra jogosultak részére a munka legalább 90 munkanap, legfeljebb 200 naptári nap időtartamra került felajánlásra. Az ellátásra jogosultak foglalkoztatásra kötelezettek létszámát (mely a program kezdetén 1553 fő volt) és a beérkezett foglalkoztatói igényeket figyelembe véve a foglalkoztatás részmunkaidőben, napi 6 órában valósult meg. A közfoglalkoztatás eddigi rendszerét 2011. évtől kezdődően a Nemzeti Közfoglalkoztatás Programja váltotta fel, az előirányzat a költségvetési törvény szerint 64 Mrd Ft volt, míg az Út a munkához programra fordított összeg 2010. évben 160 Mrd Ft volt. Kedvezőtlen változás volt, hogy a közcélú foglalkoztatásban részt vevő munkáltatók részéről a hosszabb távú közfoglalkoztatásban való részvételre is folyamatosan mutatkozik igény, azonban a nonprofit szervezetek egy része nem tudta vállalni a 30 %-os önrészt, ezért vett részt a rövid távú közfoglalkoztatási programban. A rövid távú közfoglalkoztatás a Munkaügyi Kirendeltség döntése alapján legalább kettő, de legfeljebb négy hónap időtartamú, négy órás foglalkoztatás lehet. Változott a bruttó bér összege is, mely a minimálbér, ill. a garantált bérminimum fele összege, a nettó bér ez alapján 32.175,-Ft, a legalább szakmunkás, vagy középfokú iskolai végzettséget igénylő munkakörben 38.775,- Ft, míg a bérpótló juttatás havi összege 28.500,- Ft. (A korábbi években a rendelkezésre állási támogatás és a közcélú nettó munkabér közötti különbség a legalacsonyabb iskolai végzettséget igénylő munkakörök esetén is több, mint 17.000,- Ft volt.) Szintén fontos változást jelentett az Út a munkához programhoz képest, hogy míg a korábban az iskolai végzettségnek, szakképzettségnek megfelelő, vagy eggyel alacsonyabb szintű iskolai végzettséget igénylő munkakört volt köteles elfogadni a rendelkezésre állási támogatásra jogosult személy, addig a bérpótló juttatásban részesülő bármely, részére felajánlott munkakört köteles ellátni. (Szegeden a közcélú foglalkoztatásban dolgozók és az ellátottak nagy része, több, mint 40%-a legalább középfokú végzettséggel rendelkezik.) A közös közteherviselés elvének megvalósulását célozza egy új szankció bevezetése is, miszerint a bérpótló juttatás éves felülvizsgálata során minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. A fenti szabály alkalmazásának eredményeképpen a felülvizsgálatokat követően közel 500 fő ellátása megszüntetésre került. A rövid és a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás esetén a Munkaügyi Központhoz a leendő foglalkoztató által benyújtani kívánt kérelem kötelező melléklete amennyiben a foglalkoztató nem maga az önkormányzat vagy kistérségi társulás a közfeladat ellátására vonatkozó, önkormányzattal kötött megállapodás. Jelenleg 62 szervezettel kötött az Önkormányzat együttműködési megállapodást. Ezen túlmenően a közfoglalkoztatáshoz a bér- és szociális hozzájárulási adónak a - Csongrád Megyei Kormányhivatal Szegedi Járási Hivatal Munkaügyi Kirendeltség által - meg nem térített részéhez is hozzájárul. E célból a költségvetési rendeletben 2011. évben eredeti előirányzatként 18.000 e Ft, míg 2012-ben 21.000 e Ft szerepelt, azonban a

9 felhasználás a tervezett összegnél jóval alacsonyabb, 2011. évben 10.922 e Ft, 2012-ben október 31-ig 9.973 e Ft volt. A terven aluli pénzfelhasználás oka részben az, hogy a Munkaügyi Kirendeltség nem tudta a kért támogatást biztosítani ezen munkáltatók számára sem. Az előírások szerint a rövid időtartamú közfoglalkoztatás legfeljebb 4 hónap időtartamra szólhat és napi 4 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra irányul. A hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás során legfeljebb 12 hónap időtartamra szóló, határozott idejű közfoglalkoztatási jogviszony keretében, napi 6 8 órás munkaidőben történő foglalkoztatásra nyújtható támogatás. 2011-ben az önkormányzatok támogatási igénye rövid, míg 2012-ben hosszabb időtartamú közfoglalkoztatásra irányulhatott. Az állami támogatás mértéke a rövid időtartamú közfoglalkoztatás esetén legfeljebb 95 %, a hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formánál pedig 70% - 100 %-ig terjedhet. A Munkaügyi Kirendeltség 2011. évben az igényelt támogatási összeg 58,3%-át, 2012. októberéig pedig 61,5 %-át biztosította. A létszám vonatkozásában 2011-ben 56,0 %, ill. 2012-ben 81,7 %-os arány volt. Ez azt mutatja, hogy 2012-ben törekedtek arra, hogy a rendelkezésre álló forrás figyelembe vétele mellett minél több álláskereső közfoglalkoztatási lehetőséghez jusson. Ugyanakkor az is látható, hogy a munkáltatók támogatási igénye a 2011-es évhez képest kevesebb, mint felére csökkent annak ellenére, hogy a közfoglalkoztatási bér és járulékai teljes egészében megtérülnének. A rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatási formán kívül Szegeden még az országos közfoglalkoztatási program keretein belül is foglalkoztatnak aktív korúak ellátásában részesülő álláskeresőket. Ebben a programban munkáltatóként az ATI-VIZIG-et, a Vízgazdálkodási Társulatot és a Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányságot érdemes megemlíteni. A közfoglalkoztatásban részvevők létszámának alakulását az alábbi diagram szemlélteti a 2009 2012 közötti időszakban (az összesített adatok a 3.2.9 táblában szerepelnek): 900 800 700 600 500 400 300 2009 2010. 2011. 2012. 200 100 0 február április június augusztus október december január március május július szeptember november d) a foglalkoztatáshoz való hozzáférés esélyének mobilitási, információs és egyéb tényezői (pl. közlekedés, potenciális munkalehetőségek, tervezett beruházások, lehetséges vállalkozási területek, helyben/térségben működő foglalkoztatási programok stb.)

10 Szegeden valamennyi foglalkoztató és a munkaügy területén közreműködő nagy hangsúlyt fektet az információk áramlására, és egymás, továbbá az érintettek tájékoztatására. Megyei jogú városként a munkaerő elvándorlása hazai viszonylatban egyedül a főváros felé jelenik meg, a környező településekről sokan azonban Szegeden dolgoznak. Ugyanakkor egyetemi városként a fiatal felnőttek esetében egyre jelentősebb a külföldre történő - elsődlegesen kedvezőbb munkafeltételek miatti - elvándorlás, pontos számadatok azonban nem állnak rendelkezésre ennek mértékéről. Az elvándorlás, illetve az állandó jellegű bevándorlás összességében kiegyenlíti egymást. A városban a kiskereskedelmi üzletek száma, a regisztrált vállalkozások száma, és a vendéglátóhelyek száma évről-évre nő, a befizetésre kerülő iparűzési adó bevétel azonban csökken. Az állami szektorban, az Önkormányzat fenntartásában lévő költségvetési szerveknél foglalkoztatottak száma kismértékben folyamatosan csökken. (Ld.: 3.2.10 tábla) e) fiatalok foglalkoztatását és az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok a településen; képzéshez, továbbképzéshez való hozzáférésük A Munkaügyi Központ Szegedi Kirendeltsége tájékoztatása alapján a munkaerő-piaci támogatások keretében az alábbi szolgáltatásokat biztosítja: Foglalkoztatást elősegítő képzés támogatása Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás Bértámogatás Álláskeresők vállalkozóvá válását elősegítő támogatások Közhasznú munkavégzés támogatása Bérköltség támogatás Helyközi utazás támogatása Munkaadós képzés támogatása A 2009-2012 közötti időszakban ezen támogatásokat a 25 év alattiak részére a Szegedi Kirendeltség az alábbiak szerint biztosította: fő férfi nő 2009 84 87 2010 94 107 2011 19 29 2012 225 196 A 2012. év folyamán az alábbi programok fókuszáltak a fiatalokra: Első munkahely garancia program A program a pályakezdő álláskeresők számára munkatapasztalat szerzését biztosította, valamint megalapozta a Kormány Munkahelyvédelmi Akcióterv -ének 25 év alattiakat érintő programelemét, ezáltal a munkáltató számára kockázatmentessé tette a foglalkoztatás munkakipróbálási szakaszát. A program továbbá elősegítette a nyugállományba vonulás miatt jelentkező szakember-utánpótlást azzal, hogy a támogatás ideje alatt lehetőséget biztosított a nyugállományba készülő munkavállalóknak az aktív életpálya alatt megszerzett széles körű tapasztalatuk és szaktudásuk átadására. Szegeden 43 fő pályakezdő álláskereső került bevonásra, akik elhelyezkedését egyéni igényeken alapuló munkaerő-piaci szolgáltatás nyújtásával segítették elő. Ezt követően foglalkoztatásukhoz

11 bérköltség, illetve munkába járáshoz szükséges utazási költségtérítés támogatást biztosított a Munkaügyi Központ. TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 Társadalmi Megújulás Operatív Program A hátrányos helyzetűek foglalkoztathatóságának javítása (Decentralizált programok a konvergencia régiókban) : A projekt célja a megvalósítás során, az inaktív népesség foglalkoztatottsági szintjének növelése és a regisztrált álláskeresők számának csökkentése a különböző támogatási-, szolgáltatási formák által. A program lehetővé teszi, hogy a térségben csökkenjen az alacsony iskolai végzettségű, a pályakezdő, az 50 év feletti, az ápolásból-, gondozásból visszatérő, a foglalkoztatást helyettesítő támogatásra jogosult és a tartós munkanélküliséggel veszélyeztetett álláskeresők száma. A TÁMOP-1.1.2-11/1-2012-0001 (25 év alatti bevontakra vonatkozó adatok) az alábbiak: 2011.10.01-2011.12.31 2012.01.01-2012.12.31 25 év alatti bevont 162 313 Férfi 104 169 Nő 58 144 Ebből: csak képzésben vett részt (25 év alatti) 98 162 Férfi 77 103 Nő 21 59 Ebből: képzés+támogatás (25 év alatti) 9 16 Férfi 4 6 Nő 5 10 Bérjellegű támogatásban részesülő Nők 129 305 Ebből: 25 év alatti 34 77 1-es célcsoport 7 1 Az oktatásból a munkaerőpiacra való átmenetet megkönnyítő programok Szegeden: A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának ügyintézői a 2012-es évben három iskolában, 5 végzős osztálynak Munkaerő-piaci és foglalkozási információ nyújtása címmel tartottak előadásokat. f) munkaerő-piaci integrációt segítő szervezetek és szolgáltatások feltérképezése (pl. felnőttképzéshez és egyéb munkaerő-piaci szolgáltatásokhoz való hozzáférés, helyi foglalkoztatási programok) A Munkaügyi Központ Szolgáltató Központ 2012. évi statisztikája alapján a Szegedi Kirendeltség egyéb munkaerő-piaci szolgáltatást 26-50 éves korúak esetében 646 fő (293 férfi, 353 nő) részére biztosított. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Munkaügyi Központja Szegedi Kirendeltség és Szolgáltató Központjának ügyintézői 2012-ben összesen 2445 ügyfelet tájékoztattak személyesen, telefonon vagy e-mailben, ill. csoportos formában. Ebből 1073 fő részére nyújtottak személyes tanácsadást. g) mélyszegénységben élők és romák települési önkormányzati saját fenntartású intézményekben történő foglalkoztatása Tekintettel arra, hogy az intézmények nem tartanak nyilván adatot foglalkoztatottjaik jövedelmivagyoni továbbá esetleges nemzetiségi hovatartozására figyelemmel, nem áll rendelkezésre információ e témában. A közfoglalkoztatottak tekintetében a valószínűsíthetően roma származásúak jellemzően parkgondozói feladatokat látnak el, alacsony iskolai végzettségükre tekintettel.

12 h) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén A diszkrimináció a munkahelyi felvételnél, illetve az elbocsátásoknál jelentkezik általában. E területen országos szinten is jellemző, hogy nagy a látencia. Hátrányos megkülönböztetésre vonatkozó panaszról a Munkaügyi Központ nem szolgáltatott információt, de valószínűsíthetően Szegeden is létező jelenségről van szó. Pontos adatok nem állnak rendelkezésre sem az előfordulás gyakoriságára, sem a védett tulajdonság szerinti megoszlására. Ugyanakkor a szociális segélyek, támogatások igénylése során a kérelmekben olykor a kisgyermekes szülők, az 55 év felettiek említik, hogy hátrányos megkülönböztetés érte őket, továbbá származás miatti és egészségi állapot miatti diszkriminációra is hivatkoznak. A hátrányos megkülönböztetés elleni küzdelemben az első lépés annak elszenvedőit támogatni, és tájékoztatni, hogy milyen fórumokhoz fordulhatnak segítségért. (Egyenlő Bánásmód Hatóság, civil jogvédők, sb). 3.3 Pénzbeli és természetbeni szociális ellátások, aktív korúak ellátása, munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások Szegeden a jogszabályi környezet változása miatt az álláskeresési támogatásban részesülők száma a lakónépességhez képest is drasztikusan csökken, ha a nyilvántartott álláskeresőkhöz viszonyítjuk, akkor változás még szembetűnőbb: a 2009-es közel 12 %-hoz képest, 2012-re 2 % alá csökkent. Álláskeresési járadék esetében ugyanez a helyzet: a 2009-es maximum érték közel 30 % volt, mely 2012-re kb. 11 %-ra esett vissza. Emellett a rendszeres szociális segélyben és foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesültek száma jelentősen nőtt. Vagyis a munkanélküliek álláskeresési támogatása helyett egyre többen szociális támogatásban részesülnek. A 2011-ben bevezetett új szabály szerint az aktív korúak ellátásának felülvizsgálata során minden jogosultnak igazolnia kell, hogy az előző évben legalább 30 nap időtartamban közfoglalkoztatásban vett részt, egyéb kereső tevékenységet folytatott, vagy önkéntes munkát végzett. A 30 napos kötelezettség munkaerő-piaci programban vagy képzésben való részvétellel is teljesíthető. (Minden új ellátás megállapításánál erről a kérelmezők tájékoztatást kaptak, 2012. évben a város területén azonban mégis közel 500 fő foglalkoztatást helyettesítő támogatását kellett megszüntetni az új szabályra figyelemmel. Jellemzően az alacsony iskolázottságú, mélyszegénységben élőket sújtotta ez a szankció, ahol a család egyedüli bevételei a segélyek, és támogatások. (A 3.3.1, 3.3.2 és 3.3.3 számú táblázatok kapcsolódnak ezen témakörhöz.) 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció a) bérlakás-állomány Szegeden a teljes lakásállomány száma emelkedést mutat: 2008-ban 75739 2011-ben 77517. (Ld.: 3.4.1 tábla) A városban önkormányzati tulajdonban lévő lakások kezelését az IKV Zrt. végzi. A 2012-es évben 4298 db lakás tartozott ebbe a körbe (11 lakással kevesebb, mint az ezt megelőző évben). Komfortfokozat szerinti megoszlásukat az alábbi táblázat mutatja be:

13 Komfortfokozat Lakások száma összkomfortos 2472 komfortos 1188 félkomfortos 128 komfort nélküli 482 szükséglakás 28 Az üres lakás új épületben 4, helyreállított 31. Helyreállítás után még hasznosítható üres lakások száma 102. b) szociális lakhatás A pályáztatással történő bérbeadás 2 alaptípusa a városban a piaci alapú és a szociális bérbeadás. A lakást bérbeadó szociális helyzet alapján a pályázó és vele együtt költöző személyek jövedelmi és vagyoni viszonyaira figyelemmel adhat bérbe, továbbá az alábbi szempontok alapján pontrendszert alakít ki: az igénylővel közös háztartásban élő, tankötelezettségét igazoltan teljesítő kiskorú, vagy nappali tagozaton tanulmányokat folytató, illetve a szülő gondnoksága alatt álló nagykorú gyermekek száma; szegedi bejelentett lakóhely (bejelentés óta eltelt idő); házassági életközösségben él; gyermekét egyedül nevelő szülő; egy főre eső jövedelem; a pályázó vagy az együttköltöző közül tartósan beteg/fő; a pályázó vagy házastársa, élettársa állami gondozott, állami nevelt volt/család. A lakbér mértéke az övezet, építési mód, komfortfokozat, besorolás szerint változik. 2012. évben 13 szociális alapú pályáztatásra került sor, ebből 12 sikerrel zárult. Hosszabbítás iránti kérelmet 2012. évben 43 szociális átmeneti garzonlakás és 42 szociális alapon 5 évre bérbeadott lakás vonatkozásában nyújtottak be. 96 lakás van szociális rászorultak átmeneti elhelyezésére. Jellemző tendencia, hogy a szociális alapon történő bérbeadás iránt nő az igény, a már ilyen jogcímen elhelyezést nyert bérlők egyre hosszabb ideig maradnak a lakott lakásban. c) egyéb lakáscélra használt nem lakáscélú ingatlanok Adatok e témában nem állnak rendelkezésre, de létező jelenség, hogy a lakások elvesztése után nem lakáscélra szolgáló helyiségekben (pl.: garázs) húzódnak meg, élnek emberek. d) elégtelen lakhatási körülmények, veszélyeztetett lakhatási helyzetek, hajléktalanság Az elégtelen lakhatási körülmények vonatkozásában az IKV Zrt. jelezte, hogy a jogszabályok alapján a bérbeadó alapvetően köteles a rendeltetésszerű használatot biztosítani, azaz köteles gondoskodni többek között az épület karbantartásáról, a központi berendezések állandó üzemképes állapotáról, a lakásban lévő elektromos vezetékek érintésvédelmi előírásoknak megfelelőségéről, mely követelményeknek az IKV Zrt. mind a lakások bérbeadásakor, mind egyedi hibabejelentések alapján eleget tesz. Ugyanakkor a jogszabályok a bérlők részéről is megkövetelik az állagmegóvást, miszerint a szociális alapon elhelyezett bérlők kötelezettsége a lakás burkolatainak, ajtóinak, ablakainak és a lakás berendezéseinek karbantartása, felújítása, illetve azok pótlása, cseréje. Erre tekintettel adatot e témában nem tudott szolgáltatni. A veszélyeztetett lakhatási helyzetek kezelésének az alábbi módjai biztosítottak: Amennyiben elemi csapás következtében vagy más elháríthatatlan ok miatt válik lakhatatlanná lakás, és a lakos elhelyezéséről önmaga gondoskodni nem tud, részére az Önkormányzat a

14 tulajdonában lévő lakásokban biztosítja az elhelyezést. Amennyiben magánszemély tulajdonában volt a megsemmisült lakás, úgy az elhelyezés legfeljebb 5 évre szólhat. Átmeneti segély iránti kérelmet nyújthat be az a szegedi lakos, akinek - elemi kár következtében - lakhatását biztosító ingatlana és ingósága megrongálódott, és helyrehozatali költségének teljesítése átmenetileg vagy tartósan a kérelmező és családja létfenntartását veszélyezteti. Ebben az esetben a segély összege legalább 10.000,- Ft, legfeljebb 420.000,- Ft, ugyanakkor nem lehet magasabb, mint a számlával igazolt helyreállítási költség 90%-a és a biztosító által fizetett kártérítés különbsége. A fentieken túlmenően felmerülő egyéb veszélyeztetett lakhatási helyzetek megoldásában elsődlegesen a szociális ellátórendszer bevonásával van lehetőség. Amennyiben gyermek is érintett, úgy a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekek Átmeneti Otthonában vagy Családok Átmeneti Otthonában történő elhelyezésre van lehetőség. Egyéb esetekben a hajléktalanellátó rendszer keretében biztosított a krízishelyzet megoldása. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata illetékességi területén működő hajléktalan személyek számára ellátást nyújtó szociális intézmények: 1. Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény keretében működő hajléktalanellátó hálózat Szeged, Moszkvai krt. 3. - időszakos férőhelyek hajléktalan személyek részére éjjeli menedékhely, engedélyezett férőhelyek száma: 50 fő férfi Szeged, Bajai út 9. - éjjeli menedékhely engedélyezett férőhelyek száma: 41 fő, hajléktalan személyek átmeneti szállása engedélyezett férőhelyek száma: 20 fő; éjjeli menedékhely időszakosan bővített férőhelyeinek száma: 12 fő férfi Szeged, Algyői út 3. - Népkonyha, Nappali Melegedő, engedélyezett férőhelyek száma: nappali ellátás esetén: 50 fő Szeged, Indóház tér 3. - Hajléktalan személyek átmeneti szállása, engedélyezett férőhelyek száma: 31 fő, hajléktalan személyek átmeneti szállása időszakosan bővített férőhelyeink száma: 9 fő nő. Szükség lenne új, hiányt pótló szolgáltatás kialakítására (hajléktalan személyek átmeneti szállása női), és az állandó engedélyezett férőhelyszámok növelésére. 2. Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület Gondviselés Háza Szegedi Hajléktalanellátó Központ Nappali Melegedő (6726 Szeged, Csanádi u. 9.) Engedélyezett férőhelyek száma: 30 fő Az intézmény 30 férőhelyre kapott működési engedélyt. Az ellátotti létszám a hideg időszakban minden évben jelentősen növekedett. Átlagosan a krízisidőszakban 69 fő napi ellátotti létszámmal dolgozik az intézmény. A 2010-2011. év krízisidőszakában 8366 alkalommal nyújtott a nappali melegedő étkeztetést. A 2011-2012. év krízisidőszakában 10203 alkalommal kaptak élelmet a hajléktalanok egy Közalapítványtól elnyert pályázati forrás segítségével. Ebben közrejátszott a melegedő szombati nyitvatartási napjain történő ellátás igénybevétele is. A tervek között szerepel a nappali melegedő férőhely bővítése. Utcai Gondozó Szolgálatok Utcai Gondozó Szolgálat 1. - 6726 Szeged, Csanádi u. 9. klienseinek száma: 89 fő (ebből 15 nő) Utcai Gondozó Szolgálat 2. 6725 Szeged, Moszkvai krt. 1-3. klienseinek száma: 82 fő (ebből 17 nő) Az MMSZ Szegedi Csoportja 2006. júliustól intézményi keretek között utcai szociális munka szociális alapszolgáltatás működtetését kezdte meg, amely 2007. novembertől kiegészült egy második utcai szolgálattal, valamint 2010. júniustól elindult a harmadik utcai szolgálat is, meghatározó szerepet vállalva Szeged város hajléktalan ellátásában. A 3. utcai gondozó szolgálat

15 2011. december 31-ével megszűnt, mivel pályázati forrásból csak 2 utcai szolgálat működtetésére van lehetőség. Az egy utcai szolgálatra jutó ellátottak száma jelentősen megnőtt, kb. 100 fő/utcai szolgálat, ez a minőségi munka végzését nagymértékben befolyásolja. Egészségügyi Centrum Engedélyezett férőhelyek száma: 16 fő Ágykihasználási százalék: 102% Hajléktalanok Háziorvosi Rendelője Személyi feltételek: 2 fő orvos részmunkaidőben, 1 fő asszisztens Bejelentkezett hajléktalanok száma: 1.488 fő Mozgó Orvosi Szolgálat Személyi feltételek: 4 fő mentő orvos Bejelentkezett hajléktalanok száma: 221 fő Krízisautó Szolgálat Ellátási terület: Csongrád Megye Ellátási időszak: november 1. és április 30. között 24 órában. Szakmai koordinátor: Dél-alföldi Regionális Diszpécser Szolgálat A hajléktalan életmódból adódó egészségi- és mentális állapotromlás, valamint a kedvezőtlen szociális háttér egyre több esetben indokolja a tartós ápolást, gondozást biztosító szociális intézményben történő elhelyezést. A hosszú várólista, a felvételi kérelemhez szükséges iratok beszerzése, a rendszeres jövedelem intézésének elhúzódása miatt az átlag várakozási idő, az otthoni elhelyezés realizálódásáig 3-4 hónap, sürgősségi, soron kívüli átvételi kérelmek esetén is. e) lakhatást segítő támogatások lakásfenntartási támogatás A lakásfenntartási támogatás a szociálisan rászoruló háztartások részére a háztartás tagjai által lakott lakás vagy nem lakás céljára szolgáló helyiség fenntartásával kapcsolatos rendszeres kiadásaik viseléséhez nyújtott hozzájárulás. A legkisebb adható összeg 2.500,-Ft (a támogatás havi átlaga az elmúlt évben 4.800,-Ft volt), mely a kérelmező által megjelölt szolgáltató felé kerül utalásra. (A támogatás mértéke függ a család összjövedelmétől, a család létszámához igazodó, törvény által elismert lakás nagyságától stb.) (Ld.: 3.4.3. tábla) lakbértámogatás Lakbértámogatásra jogosult az a szociális alapon bérbe adott lakás bérlője, aki életvitelszerűen a lakásban tartózkodik, lakáshasznosításból származó jövedelme nincs, akinek háztartásában az egy fogyasztási egységre jutó havi jövedelem nem haladja meg a 71.250,- Ft-ot és sem a kérelmező, sem a háztartása egyik tagja sem rendelkezik vagyonnal. A támogatás minimális összege 2.500,-Ft. Átlagosan 327 fő részesült 2012. évben ezen ellátásban. f) eladósodottság A közüzemi tartozások mértéke évről évre növekszik. A gazdasági válság begyűrűző negatív hatásai miatt egyre nehezebb helyzetbe kerülnek az eddig egyébként rendszeres számlafizetők is. Sajnos kiemelkedően nő az 1 éven túli tartozások száma is, mely tartós és elhúzódó fizetési nehézségeket tükröz. Az IKV. Zrt. esetében 2011-ben a 2010. évhez képest ezen tartozások száma 6,25 %-kal nőtt, míg a 2012-ben további 21,1 %-os emelkedés következett be. A Szegedi Hőszolgáltató Kft. felé fennálló lakossági tartozások alakulása: 2007. december 31-én 60 millió Ft, 2011. december 31-én 655 millió Ft. A 361 napon túli tartozások száma közel négyszeresére nőtt a vizsgált időszakban.

16 Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata az adósságkezelési szolgáltatás keretében segítséget nyújt azon családoknak vagy személyeknek, akiknek adóssága meghaladja az 50 eft-ot és tartozásuk legalább 6 havi, vagy a közüzemi díjtartozásuk miatt a szolgáltatást kikapcsolták; akiknek háztartásában az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg az önkormányzat rendeletében meghatározott összeghatárt, valamint aki a településen elismert minimális lakásnagyságot és minőséget meg nem haladó lakásban lakik, feltéve hogy vállalja az adósság és a települési önkormányzat által megállapított adósságcsökkentési támogatás különbözetének megfizetését, továbbá az adósságkezelési tanácsadáson való részvételt. Az adósságcsökkentési támogatás 90%-át az Önkormányzat központi költségvetésből hívja le, míg 10%-át saját költségvetéséből biztosítja. 2012. január 1. óta az adósságkezelési szolgáltatásból kizártak azok a háztartások, amelyek 24 hónapon belül már részesültek a támogatásban, az időszak 48 hónap akkor, ha az adósságkezelési szolgáltatás korábban a feltételek be nem tartása miatt megszüntetésre került. Sok család kiszorult ebből a szolgáltatásból a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény fenti módosítására figyelemmel. (Az adósságcsökkentési támogatásban részt vevők számának alakulását a 3.4.3. számú táblázat tartalmazza.) A kisebb összegű tartozások esetén átmeneti segély igénybevétele is megoldást jelenthet a problémára. Egy évben adható maximális összege családonként 25.000,-Ft. 2008-ban alakult a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány, amelynek alapítói a Szegedi Hőszolgáltató Kft., IKV Zrt. és az EDF Démász Zrt. Az Alapítvány célja: segítségnyújtás a Délalföldi régióban - elsősorban Szegeden élő - egyéneknek és családoknak, akik az önkormányzatoktól nem részesülnek olyan mértékű támogatásban, amely a díjhátralék csökkentésére hatékony segítséget nyújthatna, továbbá olyan családoknak is, akik önkormányzati támogatásban nem részesülnek. A támogatás odaítéléséről a Kuratórium dönt, a háztartás jövedelmi viszonyai, hátralékának nagysága, a vállalt önrész összegének figyelembevételével. A tavalyi év folyamán a Védőernyő a Díjhátralékosoknak Alapítvány pályázati forrásból és SZMJV Közgyűlésének Egészségügyi és Szociális Bizottsága által meghirdetett Idősügyi és városrészi közösségi programok keretből kapott támogatás felhasználásával több generációt összefogó környezettudatos háztartás-gazdálkodás kialakítása céljából csoportos tanácsadást szervezett. A tanácsadáson való részvétel feltétele volt a pénzbeli támogatás folyósításának. Ezen túlmenően 2012. folyamán az EDF Démász Zrt. és a Magyar Máltai Szeretetszolgálat Egyesület közös, 10 hónapig tartó hátralékkezelő programot indított, melynek során közel 3,8 millió Ft támogatásban részesült 114 szegedi lakos. g) lakhatás egyéb jellemzői: külterületeken és nem lakóövezetben elhelyezkedő lakások, minőségi közszolgáltatásokhoz, közműszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez való hozzáférés bemutatása Szegeden jelenleg két közösségi közlekedési szolgáltató (az önkormányzati tulajdonú Szegedi Közlekedési Kft, és az állami tulajdonú Tisza Volán Zrt.) végzi az utasok szállítását villamosokkal, trolibuszokkal és autóbuszokkal. A várost kettészeli a Tisza folyó, a meglévő két hídból a közösségi közlekedés túlnyomó részt a Belvárosi hidat használja. A fontos utasáramlási irányok a belváros felé mutatnak, azonban vannak harántirányú utasáramlási irányok a körutak mentén is A városban a közösségi közlekedés kiemelt terület: a Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt keretében az egész városra kiterjedő nagyszabású megújulás van folyamatban. Közműszolgáltatások szempontjából az elmúlt évek jelentős fejlesztése a közcsatornahálózat kiterjesztése volt.

3.5 Telepek, szegregátumok helyzete 17 Szeged Megyei Jogú Város Közgyűlése az 515/2008. (IX. 26.) Kgy. számú határozatával fogadta el Szeged Megyei Jogú Város Antiszegregációs tervét az Integrált Városfejlesztési Stratégia részeként. A 189/2013. (IV.12.) Kgy. sz. határozat az eltelt időre tekintettel megállapításokat és teendőket tartalmaz a dokumentum vonatkozásában. A rögzített célok között szerepel a Cserepes sori (móravárosi) szegregátum, valamint az Árpa utcai (kiskundorozsmai) szegregátum helyzetének rendezése, továbbá meghatározza a rövid-, közép- és hosszú távú beavatkozások típusait. Főbb elemei a következők: szociális ellátás (adósságkezelési szolgáltatás, átmeneti segély), egészségügyi ellátás biztosítása, oktatási integráció, foglalkoztatási integráció, lakhatási és mobilizációs integrációs program. A 2008-2013. évek között tervezett beavatkozások célja, hogy csökkenjen a szegregáltnak minősülő lakókörnyezet szegregáltsági foka, azaz az alacsony státuszú lakosok magas koncentrációja lehetőség szerint közelítsen a városi átlaghoz. A tervezett rövid-, közép és hosszú távú intézkedések között szerepel a Cserepes sori szegregátumban évente 2 lakás kiüresítése. a) a telep/szegregátum, mint lakókörnyezet jellemzői (kiterjedtsége, területi elhelyezkedése, megközelíthetősége, lakásállományának állapota, közműellátottsága, közszolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségei, egyéb környezet-egészségügyi jellemzői stb.) Cserepes sori szegregátum Ez a móravárosi szegregátum a város szövedékében helyezkedik el. Lényegében 1 utca képezi, jelenleg 28 bérlő, 20 tulajdonos és 16 üres lakás van. 247 személy él az érintett területen. A lakások komfort nélküliek, néhány helyen bevezetésre került a gáz és kialakítottak fürdőszobát. Az áramszolgáltatást a szolgáltató sok helyen megszüntette tartozás miatt. A lakások zsúfoltak, egy szobában 5-6-an vagy még többen élnek. A szobák falai vizesek, penészesek, dohosak, salétromosak, a vakolat kívül-belül mállik, az ablakok-ajtók nem szigeteltek. A főzést és a fűtést az esetek nagy százalékában szilárdtüzelésű tűzhelyen oldják meg. Az elhanyagolt udvar és környék (hatalmas bozótok és a házak körül háztartási hulladék) következtében elszaporodtak a rágcsálók. Sok a kóbor állat, főleg a kutya. Problémát jelentenek a csőtörések, kidőlt kerítések, oldalfalak. A felújítások évek óta elmaradnak, melynek oka az, hogy a négylakásos lakástömbökben önkormányzati tulajdonú és magántulajdonú lakások vannak, ezért az egységes, egész épületet érintő felújítások megvalósítása nehézkes. Ezen túlmenően csak a lakhatáshoz szükséges felújítások elvégzése tűnhet indokoltnak, mivel a hosszú távú cél a szegregátum felszámolása. Az érintett területen az egészségügyi ellátás az alábbiak szerint biztosított: háziorvos és fogorvos egy-egy körzetben, házi gyermekorvos két körzetben, védőnő egy körzetben. Az ebben a városrészben lakó rászorultak szociális ellátását a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény keretében működő Vám tér 5. szám alatti egysége biztosítja. Az Antiszegregációs Terv célja e szegregátum megszüntetése 2029-ig, 2008. évtől kezdve összesen 16 lakás üresedett meg. kiskundorozsmai szegregátum Kiskundorozsmán az Árpa utca egésze tekinthető szegregátumnak. 1973-ban Szegedhez csatolt Kiskundorozsmán, többségében oláhcigány lakosság él. A 80-as éveken a kiskundorozsmai cigány emberek többsége más városrészekbe költözött. Később újra benépesült a szegregátum. A dorozsmai Búza utca teljes lepusztulása után annak felszámolása megtörtént. Az utcával párhuzamosan az 1980-as évek második felében az Önkormányzat megépítette az Árpa utcai épületeket, amelyekbe vízvezeték nem került beépítésre. A közterületen egy közkifolyó kút

18 működik. Az utcában 2008-ig a közút és a járda nem volt szilárd burkolatú. Az Önkormányzat és a helyi képviselő közreműködésével 2008. évben az Árpa utca szilárd burkolatot kapott. Jelenleg 98-an laknak az érintett területen. A kiskundorozsmai szegregátumban élő roma családok hasonló problémákkal küszködnek, mint a móravárosiak. Jogcím nélküli lakáshasználóként 16 bérlakásban élnek, melyek téglablokkokból állnak, szigetelésük nem megoldott. Az ablakok, ajtók sok helyütt hiányoznak. A kétszobás lakásokban több család él együtt, nagy a zsúfoltság, jellemző a higiénia hiánya, mely kedvezőtlenül befolyásolja az itt élők egészségi állapotát. Jelenleg mindössze két lakossági fogyasztót tart nyilván a területen az áramszolgáltató. A közvilágítás kiépített, de ténylegesen nem működik. Fürdőszoba csak néhány helyen került kialakításra. Az illegális szemétlerakás miatt a környéken elszaporodtak a rágcsálók. A szociális szolgáltatások közül az étkeztetést, házi segítségnyújtást, családsegítést Szeged Megyei Jogú Város közigazgatási területén a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény biztosítja, az esélyegyenlőség érdekében kiskundorozsmai telephelyén keresztül. Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata területi ellátási kötelezettséggel rendelkező háziorvosok és házi gyermekorvosok illetékességi területét meghatározva figyelembe vette a szegregátum egészét, így az egészségügyi alapellátást egy felnőtt háziorvos és két házi gyermekorvos, illetve egy védőnő végzi. Az Antiszegregációs Terv célja ezen szegregátum esetében az életkörülmények javítása. b) a telepen/szegregátumokban élők száma, társadalmi problémák szempontjából főbb jellemzői (pl. életkori megoszlás, foglalkoztatottsági helyzet, segélyezettek, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek aránya, stb.) A lakcímnyilvántartás adatai alapján az érintett szegregátumban a lakók kor szerinti összetétele az alábbi: Korcsoport Cserepes sori szegregátum (fő) kiskundorozsmai szegregátum (fő) 0-3 éves 11 6 4-5 éves 4 4 6-14 éves 33 23 15-16 éves 4 0 17-18 éves 17 3 19-61 éves 155 59 62 év felettiek 23 3 Mindkét szegregátumra jellemző, hogy a rendszeres jövedelemmel nem rendelkezők aránya igen magas: az aktív korúak 70 %-a. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya is ezen a két területen a legmagasabb. 2011. évben a közfoglalkoztatás támogatása pályázati rendszerben valósult meg, amelynek keretében Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata rövid és hosszabb időtartamú közfoglalkoztatás támogatására pályázott. Jogszabályban előírt közfeladat ellátása esetén vagy a helyi önkormányzattal kötött együttműködési megállapodás alapján a közfoglalkoztatással összefüggő foglalkoztatás történhet az önkormányzat által fenntartott intézménnyel, nemzetiségi önkormányzattal, önkormányzati részesedéssel működő nonprofit gazdasági társasággal, vagy egyházi jogi személlyel, egyház által fenntartott intézménnyel, valamint civil szervezettel létesített munkaviszony alapján is. Fentiek alapján az Önkormányzat együttműködési megállapodást kötött - többek között - a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, a Csongrád Megyei Cigány Nemzetiségi Önkormányzattal, valamint a Gondi Márton Oktatási, Kulturális és Érdekvédelmi Egyesülettel. Az Önkormányzat

19 évek óta támogatja a Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzatnál közfoglalkoztatott személyek foglalkoztatását a szükséges önerő egészben vagy részben történő átvállalásával. Az idei év folyamán 2013. március 1-től 2013. december 31-ig 2 fő foglalkoztatásával összefüggő kiadás önerejének átvállalása valósulhat meg az említett formában. A tartozások rendezése érdekében a szegregátumokban élők közül 2012. évben 7 háztartás részesült adósságkezelési szolgáltatásban. 2012. január 1. óta az adósságkezelési szolgáltatásból kizártak azok a háztartások, amelyek 24 hónapon belül már részesültek a támogatásban, az időszak 48 hónap akkor, ha az adósságkezelési szolgáltatás korábban a feltételek be nem tartása miatt megszüntetésre került. Tekintettel arra, hogy a szegregátumokban élők jellemzően rossz anyagi körülmények között élnek, ebből adódóan nagy összegű közüzemi tartozásokat halmoznak fel, sok család kiszorult ebből a szolgáltatásból a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény fenti módosítására figyelemmel. Ezen személyek tartozásának rendezése a Védőernyő Alapítványon keresztül még mindig támogatható. Szeged MJV Önkormányzata költségvetésében évente támogatást biztosít a hátrányos helyzetű családok megsegítésére, karácsonyi csomag formájában. A Szegedi Cigány Nemzetiségi Önkormányzat részére 2012-ben 220 db csomag került átadásra, melyből a Cserepes sori szegregátumban élők 49 db-ot, az Árpa utcai szegregátumban élők 27 db-ot kaptak. c) szegregációval veszélyeztetett területek, a lakosság területi átrendeződésének folyamatai Alacsony társadalmi státuszú népesség koncentrációja figyelhető meg a városban az Olajbányász tér környékén, a Csillag térnél, továbbá az Odessza városrészben is. Az Olajbányász tér és a Csillag tér esetében a jelenséget főképp a környéken levő nagyszámú szociális bérlakásállomány okozza, amely miatt a rászorult családok koncentrálódnak. Az Odessza városrész Újszeged részét képezi, amely hagyományosan a város frekventáltabb területe, azonban itt is részben a bérlakásállományban lakó rászorultak (Székely sor 21.) részben a panellakásokban élő, alacsony nyugdíjjal rendelkező idősebb lakosok szociálisan hátrányos helyzete okozza a kedvezőtlen folyamatot. 3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés a) az egészségügyi alapszolgáltatásokhoz, szakellátáshoz való hozzáférés A városban a kötelező egészségügyi feladatok biztosítottak. Területi ellátási kötelezettséggel 67 háziorvos, 33 házi gyermekorvos és 34 fogorvos működik, az egészségügyi alapellátási körzetek a város teljes területét lefedik. A védőnői feladatokat, az Anyatejgyűjtő Állomás működtetését, a fogászati ügyeleti, az iskolaegészségügyi, járó- és fekvőbeteg szakellátáts a Szegedi Tudományegyetem látja el. Egyes egészségügyi szakellátási feladatokat Szegedi Sport és Fürdők Kft, valamint a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Dr. Farkasinszky Terézia Ifjúsági Drogcentrum is ellát. A város valamennyi lakosa számára a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása a mentőszolgálat közreműködésével biztosítja a háziorvosi-, házi gyermekorvosi ügyeleti ellátást. (Ld.: 3.6.1. tábla) A pénzbeli és természetbeni ellátások, melyek összefüggésben állnak az egészségügyi ellátással: Az ápolási díj a tartósan gondozásra szoruló személy otthoni ápolását ellátó nagykorú hozzátartozó részére biztosított anyagi hozzájárulás. A közgyógyellátás a szociálisan rászorult személy részére az egészségi állapota megőrzéséhez és helyreállításához kapcsolódó kiadásainak csökkentése érdekében biztosított hozzájárulás. 2013. január 01-től mindkét ellátás (a méltányos közgyógyellátás kivételével) a járási hivatalok hatáskörébe tartozik. (A 3.6.2. és a 3.6.3. táblák tartalmazzák ezen ellátásokra vonatkozó adatokat.)

20 b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés A városban a kötelező szűrővizsgálatok helyben elérhetőek. Sajnos egyre inkább jellemző, hogy még mindig kevesen veszik igénybe ezeket az egészségmegőrzés szempontjából fontos vizsgálatokat. A roma népesség esetében a megjelenési arány igen alacsony. A városban a népegészségügyi intézet mellett prevenciós feladatokat az Önkormányzat is ellát: A HPV és egyéb, a társadalombiztosítás által nem finanszírozott védőoltások rászoruló magánszemélyek részére történő biztosításáról döntött az Önkormányzat, amelyre a 2011. évi költségvetésben 9.000 eft összegű előirányzatot képzett. A támogatotti kör: az Önkormányzattól a tárgyévben április 01-én rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő, HPV elleni oltás tekintetében a tárgyévben 13. életévüket betöltő leányok, C csoportú Neisseia meningitidis okozta invazív fertőzések megelőzésére adandó oltóanyag vonatkozásában a tárgyévben 1., 2. és 3. életévüket betöltő fiú- és leánygyermekek. A Richter Gedeon gyógyszercég szervezésében Richter Egészségváros Program megrendezésére került sor 2011. szeptember 24-én. A szabadtéri ingyenes családi egészségprogram-sorozat szűrésekkel, egészségügyi tanácsadással, előadásokkal, tornával, fitnesz-és gyermekprogramokkal, színpadi műsorral várta az érdeklődőket. c) fejlesztő és rehabilitációs ellátáshoz való hozzáférés Szegeden az egészségügyi ellátórendszeren (alapellátás, Szegedi Tudományegyetem, mint szakellátást működtető intézmény túlmenően e területen fontos szerepet töltenek be a civil szervezetek is, a teljesség igénye nélkül: A Szegedi Korai Fejlesztést és Integrációt Támogató Alapítvány 2002. óta működteti az ODU Fejlesztő Központot. Célja a fogyatékos gyermekek fejlesztése, és a családok támogatása segítő csoportok létrehozásával. A Szegedi Sólyom Utcai Segítő Kezek Alapítvány a Sólyom utcai Óvoda, Általános Iskola és Logopédiai Intézet munkáját támogatja. Ezen iskola fogadja a speciális nevelési igényű gyermekeket. A civil szervezet tárgyi eszközök beszerzés mellett a szülőknek igyekszik segítséget nyújtani tanácsadó programokkal, szülőklub működtetésével. A Szegedi Mozgássérültek Alternatív Egyesülete és a Szivárvány Autizmus Egyesület is tart fenn fejlesztő iskolát. A gyermekek korai fejlesztésének feladatát, a fejlesztő felkészítés, és fejlesztő iskolai feladatokat 2013. január 01. napjától a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ látja el. d) közétkeztetésben az egészséges táplálkozás szempontjainak megjelenése A tavalyi évben Szeged város közigazgatási területén működő, és Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott gyermekintézményekben a gyermekétkeztetés kiszervezett közétkeztetés formájában valósult meg, a SULI-HOST Vendéglátó és Szolgáltató Kft.-vel (továbbiakban: SULI-HOST Kft.) kötött vállalkozási szerződés alapján. 2012. évben havi átlagban 12.290 fő gyermek vett rész a közétkeztetésben (bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola, kollégium). A közétkeztetés keretében, orvosi javaslatra a diétás étkeztetés is megoldott. Szegeden az Egyesített Szociális Intézmény keretén belül kb. évente 2200 fő szociálisan rászorul személy étkeztetése biztosított. Ennek keretében a diétás étkeztetés megoldott. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Élelmiszerlánc-biztonsági és Állategészségügyi Igazgatóságának feladata a közétkeztetés ellenőrzése.