Hulladékgazdálkodás A települési szilárd hulladékok szelektív kezelésének módszerei, alkalmazási lehetőségei Boruzs Adrienn, Bazsáné Dr. Szabó Marianne, Gyulai István
A hulladékok környezeti hatása Abiotikus, biotikus és antropogén hatások Szennyeződés a szennyezőanyag meghatározott térben való megjelenése, a környezetet előnytelenül változtatja meg Ártalom a szennyeződés következtében létrejött változás negatív hatása a környezetre Károsítás emberi tevékenység következtében létrejött szennyeződés A természeti erők okozta károk a természeti folyamatok hatására bekövetkezett változások Víz, levegő, talaj természetes öntisztulása Városodási, városiasodási változások Műszaki-tudományos fejlődés Felfokozódott termelési-fogyasztási tevékenység Az ember és a környezete közötti harmonikus kapcsolat megbomlott
A hulladékok környezeti hatása A talaj, talajvíz (felszín alatti vizek) és felszíni vizek szennyeződése hulladékok befogadója talajvízbe szivárgás vízbázisok veszélyeztetése vízminőség romlása (sók, nehézfémek, CH-ek, nehezen bomlószerves szennyezők) A levegő szennyeződése bűzös gázok (ammónia) szél öngyulladás (füstgáz, korom, pernye) CH 4 -kibocsátás üvegházhatás Fertőzésveszély kórokozó mikroorganizmusok (fertőző betegségek előidézői) fertőzést terjesztő közeg A rovarok és rágcsálók elterjedése fertőző betegségek terjesztői A környezet elszennyeződésének esztétikai jelentősége tönkreteszi a táj eredeti szépségét
Bevezetés Hulladékkezelési technológia Első fázisa: a hulladéknak a keletkezés üteméhez igazodó, szervezett, környezetkímélő összegyűjtése és tárolása az elszállításig Begyűjtés-szállítás: Milyenek a hulladék tulajdonságai? A keletkezési helyről milyen mennyiséget, milyen gyakran kell elszállítani? Közegészségügyi, környezetvédelmi követelmények? Gazdaságossági szempontok? Tárolási és anyagmozgatási folyamat: együtemű és kétütemű
Együtemű gyűjtési rendszer
Kétütemű gyűjtési rendszer
A hulladékkezelési technológiai rendszer
A hagyományos (vegyes) hulladékbegyűjtés, -szállítás 2003. január 1. minden településen kötelező a TSZH rendszeres, szervezett szolgáltatás formájában történő kezelése Begyűjtőrendszer Együtemű és kétütemű kialakítású Elhordásos hulladékgyűjtés (MSZ EN 840) Átürítéses korszerű, gyors, higiénikus por- és bűzmentes a szállítás gazdaságos Konténeres üresre cseréli vagy kiüríti előnyei: darabos hulladék befogadására alkalmas, higiénikus, munkaerőigénye minimális hátrányai: speciális szállítójármű Zsákos előnyei: olcsó, rugalmas, por- és bűzmentes, kiegészítő módszer hátrányai: nem minden fajtához alkalmas, rövid ideig tárolható
Típusedényzetek, szállító célgépek Típuseszközök kistartályok (35, 50, 60 l) középtartályok (80, 110, 120, 240, 360 l) kiskonténerek (660, 770, 1100 l) konténerek ( 1,1 m 3 ) öntömörítős konténerek telepített tömörítő berendezések Sokfajta szállítójármű követelmények: zárt tartály/felépítmény könnyű, gyors, pormentes rakodás és ürítés megfelelő méretű tartály alépítmény: jól manőverezhető képességű
Szabványos gyűjtőedényzetek típusai
Öntömörítős konténer elvi felépítése 1. hidraulika henger; 2. préselőszerkezet; 3. konténer; 4. tömörítőegység; 5. ürítőfal
Telepített tömörítő berendezés
Konténeres szállítójárművek alaptípusai
Dobozszerű tömörítő gyűjtő-szállító célgép felépítése 1. gyűjtőtartály; 2. elülsőkeret; 3. kitolópajzs; 4. hátsófedél; 5. gyűjtővályú; 6. zárószerkezet; 7. szeméttovábbítóés -tömörítő; 8. csúszófal; 9. préselőlap; 10. hidraulikaolaj tartály; 11. hidraulika szivattyú; 12. teleszkóphenger a kitolópajzshoz; 13. fedélnyitó hengerek; 14. csúszófalmozgató hengerek; 15. préslapmozgatóhengerek; 16. szivattyúhajtás; 17. csuklós tengely; 18. elektromágneses tengelykapcsoló
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban Gépesített válogató-hasznosítóüzemek gazdaságossága megkérdőjeleződött Keletkezés helyén történő, meghatározott anyagcsoportok elkülönített gyűjtése és kiegészítő utóválogatás olcsóbb, tisztább, jobb minőségben EU kötelező irányelvei csomagolóanyagok, csomagolási hulladékok kezelése (94/62/EK irányelv) lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyag-tartalmának csökkentése (99/31/EK irányelv 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet)
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban háztartási hulladék-mennyiség kb. 15-20 %-át gyűjtik szelektíven az EU-ban, néhol (Németország, Hollandia, Svájc, Svédország, Ausztria)25-35 % Másodnyersanyagkénti hasznosítás európai átlaga: 10 % Termikus hasznosítás átlagértéke: 25 % Magyarország lakosság nőtt a szelektív gyűjtésben való részvétel készsége és mértéke nem kellő előkészítés, rosszul szervezett gyűjtési akciók eredménye negatív okai nem alakult ki még a társadalmi-gazdasági igény- és feltételrendszer hiányosak a megfelelőösztönzőés szabályozási módszerek, kötelezések nincsenek meg a technikai feltételek
A szelektív hulladékgyűjtés helyzete és szerepe a hulladékgazdálkodásban Nemzeti Környezetvédelmi Program (NKP) A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. Törvény (HgT) a települési hulladékkezelésben ki kell alakítani a hasznosíthatóés a veszélyes összetevők szelektív gyűjtésének infrastrukturális hátterét és fokozatosan be kell vezetni a szelektív gyűjtési módszereket, az EU irányelveknek megfelelően fokozatosan redukálni kell a lerakásra kerülőhulladék biológiailag lebomlószervesanyag-tartalmát (2005-ig 75%-ra, 2008-ig 50%-ra, 2015-ig 35%-ra), 2006-ig el kell érni, hogy a hulladékkávált csomagolóanyagok legalább 50%-a hasznosításra kerüljön, ezen belül legalább 25%-a anyagában kerüljön hasznosításra úgy, hogy ez az arány minden anyagtípusnál legalább 15% legyen (94/2002. (V. 5.) Kormányrendelet). a szelektív gyűjtéssel kapcsolt másodnyersanyag-hasznosítás, szerves anyagok komposztálása, termikus hasznosítási eljárások alkalmazása A szelektív gyűjtés nem cél, hanem eszközrendszer.
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei Feltételek alapos, előkészített, jól szervezett, lakosság együttműködését megnyerni tudó szolgáltatási rendszer kialakítása és működtetése jogi szabályozás feldolgozóipar műszaki felkészültsége és gazdasági érdekeltsége Fokozatos bevezetés kombinált megoldások hulladékudvarok gyűjtőszigetek szelektív elhordásos megoldások
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei Gyűjtőterületek kijelölése a terület jellege, beépítettsége az ellátandólakosszám, a keletkezőhulladék mennyisége, a hulladék térfogatsűrűsége, jellemzői, a szelektíven gyűjtendő összetevők mennyisége és részaránya, a hulladékgyűjtés, -szállítás gyakorisága, szállításszervezési és -gazdaságossági szempontok. A szelektív gyűjtés megszervezése során figyelembe veendő fontosabb szempontok gyűjtőhelyek kialakítása, megközelítési távolság rugalmas, igényekhez alkalmazkodókialakítás, a települési környezetbe való harmonikus illesztés, esztétikus kivitel.
A szelektív gyűjtés alkalmazási feltételei és módszerei A házon (telken) belüli gyűjtőhelyek praktikus helykiválasztás, olcsó, egyszerűmegoldások, jó hozzáférhetőség, könnyű ürítés és tisztíthatóság vegyes hulladék szelektív gyűjtés gyűjtési naptár (hulladéknaptár) A közterületi hulladékgyűjtő szigetek edényzet zárhatósága könnyen hozzáférhető beürítési lehetőségek esztétikus, de figyelemfelkeltő kivitel jó megközelíthetőség gyűjtőszigetek hálózata szelektív gyűjtés gerince
Szelektív gyűjtési rendszer folyamata
Hulladékgyűjtő szigetek
Hulladékgyűjtő szigetek Funkció a lakosság által odahordott szilárd hulladékféleségek elkülönített, akadálytalan és időben folyamatos gyűjtési lehetőségének biztosítása, az elkülönítetten gyűjtött hulladékféleségek közegészségügyi és környezetvédelmi szempontból kifogástalan módon történő, rövid idejű, átmeneti tárolása Gyűjthető anyagok kizárólag a másodnyersanyagként hasznosítható összetevők papír, műanyagpalack, -fólia, színes és fehér üveg, fém italosdobozok Nem gyűjthető anyagok veszélyes hulladékok bomló szerves hulladékok más egészségre káros, továbbá nagydarabos hulladékok
Hulladékudvarok
Hulladékudvarok Funkció a lakosság által behordott hulladékok átvétele, az átadott hulladékok mennyiségi és minőségi adatainak nyilvántartása, a begyűjtött hulladékok rövid idejű szelektív tárolása, a begyűjtött hulladékok rendszeres elszállításának szervezése hasznosító vagy ártalmatlanító telephelyre. Gyűjthető hulladékok másodnyersanyagként hasznosítható összetevők, darabos hulladékok, lakossági körből származó veszélyes hulladékok, lakossági körből származó építési, bontási hulladékok.
Hulladékudvarok A telepítési helyszín kiválasztása településszerkezet, könnyű megközelíthetőség, terület látogatottsága, közúti forgalom rendje, működtetéshez szükséges közműcsatlakozások megléte, regionális hulladékhasznosítólétesítmények elhelyezkedése és megközelíthetősége. Területigényével szemben támasztott követelmények a fogadóépület és a fedett-zárt építmény területe, edényzet helyigénye, edényzet mozgatásához, szállításához, illetve a lakosság beszállításának zavartalanságához szükséges hely, kiegészítő létesítmények és eszközök elhelyezéséhez szükséges terület, a bővítési lehetőség területigénye, min. 400 m 2.
Hulladékudvarok Begyűjtendő hulladékok mennyisége települési szilárdhulladék ellátási területre vonatkozó elemzése alapján lehet meghatározni (Országos Hulladékgazdálkodási Tervben megadott hulladék-összetételre vonatkozó adatok) figyelembe kell venni, hogy a vonzáskörzetében lévő lakosságnak csak a 20-40%-a veszi igénybe a kezdeti időszakot követően az érintett lakosság legfeljebb 70-80%-os részvételével lehet számolni. fentiek minimális feltétele: jogszabály is erősíti a használatot, a hulladékgyűjtőudvar igénybevétele nem okoz különösebb kényelmetlenséget a lakosság számára, az udvar működtetéséről, annak használatáról rendszeres és részletes információkkal rendelkezik a lakosság.
Hulladékudvarok Hulladékösszetevő Gyűjtőedény mérete Minősége (anyaga) Papírhulladék 1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer fém Üveghulladék 1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer fém Műanyaghulladék 1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer fém Fémhulladék 1100 l-es vagy 5,2 m3-es konténer fém Akkumulátor Speciális konténer műanyag Fáradt olaj 220 l-es hordó fém Sütőzsiradék 60 l-es vagy 220 l-es hordó fém, illetve műanyag Gyógyszermaradék 120 l-es kuka műanyag Szárazelem 120 l-es kuka műanyag Festék 120 l-es kuka műanyag Növényvédőszer (szilárd) 120 l-es kuka műanyag Növényvédőszer (folyékony) 220 l-es hordó műanyag Fénycső Speciális konténer fém Az egyes hulladék-összetevőkre javasolható gyűjtőedényzetek fajtái
Hulladékudvarok Lakosszám kategóriánként Településszám, db Belterületi népsűrűség, fő/km2 Hulladékgyűjtő udvarok száma, db 100.000 felett 10 (*) 50.000-100.000 15 2925 9-12 20.000-50.000 50 2000 7-9 10.000-20.000 80 1900 2-3-4 5000-10.000 150 1350 2-3 1000-5000 1000 1050 1-2 1000 alatt 1600 600 1 (*) csak egyedi tervezés alapján dönthető el A tervezhetőhulladékudvarok száma különbözőtelepüléstípusoknál
Válogatóművek
Válogatómű telepítése A válogatómű technológiáját és telepítését oly módon kell megvalósítani, hogy: képes legyen a különbözőmódon gyűjtött hulladékok fogadására és feldolgozására, a technológia zárt rendszerűlegyen, zárt épületben nyerjen elhelyezést és messzemenően gondoskodjon az egészséges munkakörülményekről éppúgy, mint a környezete védelméről, a válogatóműnek a kívánt kapacitást megfelelően kell teljesítenie, a vas kiválasztása gépi úton történik, a nem vas fémek leválasztása kézzel és géppel történhet, a csekély mennyiségben előfordulóveszélyes hulladék vagy idegen anyagok kiválogatásáról gondoskodni kell, a tiszta munkahelyi körülmények és a termékek tisztaságának biztosítása érdekében gondoskodni kell a gyűjtött hulladékban elő forduló nem értékes résznek a technológiai folyamat elején történő leválasztásáról, a kézi válogatószalagot zárt térben kell elhelyezni, amelyben gondoskodni kell a megfelelőtiszta levegő ellátásáról és klimatikus viszonyokról; a létesítmény egészében és részleteiben is feleljen meg a tűzvédelmi és környezetvédelmi előírásoknak.
Válogatómű üzemvitele negatív válogatás(a válogatás nem a fő összetevőre irányul, hanem az azt szennyezőre): szelektíven begyűjtött hulladékot dolgoz fel a válogató, és a feldolgozandóhulladékban az egyik összetevőa döntő, míg a másik egy vagy két komponens mennyisége az előbbihez képest lényegesen kisebb. pozitív válogatás(vegyes összetételűhulladék feldolgozása esetén): a kinyerni kívánt összetevők közel ugyanazt az arányt képviselik a feladott hulladékáramban.
Utóválogatósor kialakítása