2009. Miskolc, 2010. 03. 16. Cserép János vezérigazgató
TARTALOMJEGYZÉK I. ÁLTALÁNOS RÉSZ... 2 I/A. A TÁRSASÁG ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA... 2 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA... 2 2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA... 7 2.3. A piaci értéken történı értékelés elveinek ismertetése... 10 2.4. Az éves beszámoló összeállítása során alkalmazott értékelések és amortizációs politika ismertetése... 11 2.5. Az értékvesztés elszámolásának módja... 12 2.6. Céltartalék képzés rendszere... 14 I/B. A TÁRSASÁG VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA... 16 1. A TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 16 2. A TÁRSASÁG LIKVIDITÁSI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 17 3. A TÁRSASÁG JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE... 18 II. SPECIFIKUS RÉSZ... 20 II/A. MÉRLEGHEZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK... 20 1. A TÁRSASÁG MÉRLEGÉNEK ELEMZÉSE - ESZKÖZÖK... 20 2. A TÁRSASÁG MÉRLEGÉNEK ELEMZÉSE - FORRÁSOK... 30 II/B. EREDMÉNYKIMUTATÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ KIEGÉSZÍTÉSEK... 35 1. AZ ÜZEMI EREDMÉNY ÖSSZETEVİI... 35 2. PÉNZÜGYI MÜVELETEK EREDMÉNYEINEK ÖSSZETÉTELE... 40 3. RENDKÍVÜLI EREDMÉNY ÖSSZETÉTELE... 40 4. ADÓZÁS... 41 5. A MÉRLEGSZERINTI EREDMÉNY LEVEZETÉSE... 41 III. TÁJÉKOZTATÓ RÉSZ... 42 1. SZEMÉLYI JELLEGŐ TÁJÉKOZTATÁS... 42 2. KÖTELEZETTSÉGVÁLLALÁSOK ÉS FÜGGİ KÖTELEZETTSÉGEK... 42 3. KÖRNYEZETVÉDELMI TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA... 43 4. ELLENİRZÉSEK... 45 5. MÉRLEG FOEDULÓNAPJÁT KÖVETİ ESEMÉNYEK BEMUTATÁSA... 45 6. EGYÉB TÁJÉKOZTATÁS... 45 IV. CASH-FLOW KIMUTATÁS... 46 ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 1
I. ÁLTALÁNOS RÉSZ I/A. A TÁRSASÁG ÉS A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA 1. A TÁRSASÁG BEMUTATÁSA Neve: Rövidített neve: ÉSZAKERDİ Erdıgazdasági Zártkörően Mőködı Részvénytársaság ÉSZAKERDİ Zrt. (a továbbiakban: Társaság ) Székhelye: 3525. Miskolc, Deák tér 1. Telephelyei: Fióktelepei: Lillafüredi Erdészeti Igazgatóság 3517. Miskolc-Lillafüred, Erzsébet sétány 75. Miskolci Főrész Üzemigazgatóság 3533. Miskolc, Ládi-telep Mőszaki Üzemigazgatóság 3525.Miskolc, Erdész u.24. Lillafüredi Állami Erdei Vasút 3525. Miskolc, Erdész út 24. Hegyaljai Erdészeti Igazgatóság 3934. Tolcsva, József A. u. 5. Hegyközi Erdészeti igazgatóság 3994. Pálháza, Ipartelep 1. Sajóvölgyi Erdészeti Igazgatóság 3630. Putnok, Serényi László tér 19. Hernádvölgyi Erdészeti Igazgatóság 3860. Encs, Kossuth u. 26/a Délbükki Erdészeti Igazgatóság 3556. Mocsolyástelep Keletbükki Erdészeti Igazgatóság 3777. Parasznya, Kossuth u. 9. Bódvavölgyi Erdészeti Igazgatóság 3752. Szendrı, Marx tér 29. Jósva-Tornai Erdészeti Igazgatóság 3761. Szín, Szabadság u. 84. Tállyai Erdészeti Igazgatóság 3907. Tállya, Gesztenyesor út 32. Bánhorváti Erdészeti Igazgatóság 3642. Bánhorváti, Jókai út 54. Telkibányai Erdészeti Igazgatóság 3896. Telkibánya, Szabadság u. 9. Répáshutai Erdészeti Igazgatóság 3559. Répáshuta, Herman u. 44. Sárospataki Faipari Üzem és Vállalkozói Park 3950. Sárospatak, Nagy L. u. 6. Sárospataki Erdészeti Igazgatóság 3950. Sárospatak, Kazinczy u. 1. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 2
Cégjegyzék száma: 05-10-000135 KSH jelzıszáma: 11071596 0210 114 05 Adószáma: 11071596-2-05 Alapító: Alapítás idıpontja: 1993. június 30. Állami Vagyonkezelı Részvénytársaság A társaság tulajdonosa: Magyar Nemzeti Vagyonkezelı Zártkörően mőködı Részvénytársaság (MNV Zrt) 1137. Budapest, XIII. Pozsonyi út 56. Jegyzett tıke: 1.278.670.000.- Forint Névérték Tulajdonosi részarány (%) Elızı év Tárgy év Elızı év Tárgy év e Ft e Ft % % MNV Zrt 1.188.090 1.278 670 100% 100% 1.188.090 1.278.670 100% 100% A társaság alaptıkéje (jegyzett tıkéje) 127.867 darab egyenként 10 000 Ft névértékő névre szóló törzsrészvénybıl áll. A cégbírósági bejegyzés alapján a következı tevékenységeket folytathatja a társaság: Erdészeti, egyéb erdıgazdálkodási tevékenység Gabonafélék, hüvelyes növény, olajos mag termesztése Növényi szaporítóanyag termesztése Növénytermesztési szolgáltatás Betakarítást követı szolgáltatás Vadgazdálkodás, vadgazdálkodási szolgáltatás Vadon termı, egyéb erdei termékek győjtése Édesvízi halászat Kıfejtés, gipsz, kréta bányászata Egyéb m.n.s. bányászat Főrészáru gyártás Épületasztalos-ipari termékek gyártása Egyéb fa-, parafatermék, fonottáru gyártása Kımegmunkálás M.n.s. egyéb általános rendeltetéső gép gyártása M.n.s. egyéb speciális gép gyártása Gépjármő-karosszéria, pótkocsi gyártása Mezıgazdasági, erdészeti gép gyártása Egyéb m.n.s. feldolgozóipari tevékenység Ipari gép, berendezés javítása Ipari gép, berendezés üzembe helyezése Egyéb nem évelı növény termesztése Egyéb, évelı növény termesztése Egyéb állat tenyésztése Állattenyésztési szolgáltatás Vetési célú magfeldolgozás Fakitermelés Erdészeti szolgáltatás Édesvízi haltenyésztés Kavics-, homok-, agyagbányászat Egyéb bányászati szolgáltatás Parkettagyártás Tároló fatermékek gyártása Mőtrágya, nitrogénvegyület gyártása Fémmegmunkálás Egyéb bútor gyártása Közúti jármő gépgyártása Vasúti, kötöttpályás jármő gyártása Sportszergyártás Játékgyártás Egyéb közlekedési eszköz javítása Egyéb ipari eszköz javítása ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 3
Gızellátás, légkondicionálás Víztermelés, -kezelés, -ellátás Szennyvíz győjtése, kezelése Nem veszélyes hulladék kezelése Szennyezıdésmentesítés, egyéb hulladékkezelés Épületépítési projekt szervezése Lakó- és nem lakóépület építése Út, autópálya építése Vasút építése Híd, alagút építése Folyadék szállítására szolgáló közmő építése Vízi létesítmény építése Elektromos, híradás-technikai célú közmő építése Egyéb m.n.ns. építése Épületasztalos-szerkezet készítése Bontás Üzem-, tüzelıanyag nagykereskedelme Tetıfedés, tetıszerkezet építés Egyéb speciális szaképítés m.n.s. Gépjármőjavítás, -karbantartás Egyéb nem bolti, piaci kiskereskedelem Építési terület elıkészítése Fa-, építı-, szaniter áru-nagykereskedelem Sportszer kiskereskedelem Iparcikk jellegő bolti vegye kiskereskedelem Játék kiskereskedelem Számítógép, periféria, szoftver kiskereskedelem Egyéb m.n.s. új áru kiskereskedelme Telekommunikációs termék kiskereskedelme Gépjármőalkatrész kiskereskedelme Takaró, szınyeg, fal-, padlóburkoló kiskereskedelme Helyközi vasúti személyszállítás Taxis személyszállítás Közúti áruszállítás M.n.s. egyéb szárazföldi személyszállítás Költöztetés Szárazföldi áruszállítást kiegészítı szolgáltatás Rakománykezelés Egyéb szállítást kiegészítı szolgáltatás Szállodai szolgáltatás Üdülési, egyéb átmeneti szálláshely-szolgáltatás Kempingszolgáltatás Egyéb szálláshely-szolgáltatás Éttermi, mozgó vendéglátás Egyéb vendéglátás Italszolgáltatás Egyéb kiadói szolgáltatás Könyvkiadás Saját tulajdonú ingatlan adásvétele Ingatlankezelés Saját tulajdonú ingatlan bérbeadása, üzemeltetése Jogi tevékenység Számviteli, könyvvizsgálói, adószakértıi tevékenység Üzletvezetés Üzletviteli, egyéb vezetıi tanácsadás Mőszaki vizsgáztatás, elemzés Mérnöki tevékenység, mőszaki tanácsadás Személygépkocsi kölcsönzés Egyéb természettudományi, mőszaki kutatás, fejlesztés Gépjármő kölcsönzés M.n.s. szakmai, tudományos, mőszaki tevékenység Szabadidıs, sporteszköz kölcsönzése Mezıgazdasági gép kölcsönzése Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése Összetett adminisztratív szolgáltatás Munkaközvetítés Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás Utazásközvetítés Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése Egyéb foglalás Gyermekek napközbeni ellátása Építményüzemeltetés Történelmi hely, építmény, látványosság mőködtetése Egyéb épület-, ipari takarítás Növény-, állatkert, természetvédelmi terület mőködtetése Egyéb takarítás Egyéb személyi-, háztartási cikk javítása Bútor, lakberendezési tárgy javítása Sportlétesítmény mőködtetése Zöldterület kezelés Egyéb sporttevékenység Kulturális képzés Vidámparki, szórakoztatóipari tevékenység Sport, szabadidıs képzés M.n.s. egyéb szórakoztatás, szabadidıs tevékenység Szakmai középfokú oktatás Háztartási gép, háztartási, kerti eszköz javítása M.n.s. egyéb oktatás Bútor, világítási eszköz, egyéb háztartási cikk kiskereskedelme Dísznövény, vetımag, mőtrágya, hobbiállat-eledel kiskereskedelme ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 4
A társaság adottságainak, piaci helyzetének bemutatása A társaság Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 105 eha állami tulajdonú erdıt kezel. Az erdıgazdálkodás általános szabályozásához való alkalmazkodást erıteljesen motiválják az ÉSZAKERDİ Zrt sajátos körülményei. Az erdı élıfa-készlete 26 millió bruttó m 3, a faállomány 48%-a tölgy, 27%-a bükk, 16% egyéb kemény lombos, 1%-a lágy lombos, 8%-a fenyı. Az ÉK-i országrészben a geológiai és talajviszonyok rendkívül változatosak. Egészségi állapotát tekintve bükkös erdıállományaink jelentıs hányada túltartott, álgesztesedı. A középkorú fenyıállományokban jelentıs a pusztulás a környezeti hatások változása és a nem optimálisan megválasztott termıhely következtében kialakuló kárláncolat miatt. A meglévı adottságok miatt a hozamok relatíve alacsonyak, a termelési ráfordítások különösen az erdıfelújításé igen magasak. Az erdıterületek nagy része különféle védelem alatt áll. A Bükki-, az Aggteleki-, a Hortobágyi Nemzeti Park folytatja párhuzamosan a természetvédelmi kezelést a területen. Az 49,4 ezer hektár természetvédelmi területen túl még 33,7 ezer hektár került a Natura 2000 területek közé. A természetvédelmi korlátozással érintett terület összesen több, mint 83 ezer hektár, a kezelt terület 76,2 %-a. A kor igényeinek megfelelıen törekszünk a természetszerő, a természetközeli erdıgazdálkodás megvalósítására. A természetvédelmi hatóság túlzott igénye komoly gazdálkodási konfliktus forrása. A idıbeli és térbeli korlátozások zömében a legproduktívabb, jellemzıen magas értékő, minıségi választékot adó tölgyes és bükkös állományokat érintik. Erdıgazdaságunknál a természetes erdıfelújítás bükk, tölgy és cser fafaj esetében - erıteljesen szorgalmazott, 2009-ben az összes alávont terület 79,5%-án ilyen módon újította fel az erdıket. A gazdálkodás fıbb mutatószámai 2009. évben M.e.: ha Erdısítés alá volt terület: 7 258 Talajelıkészítés 1 150 Erdısítés elsı kivitel összesen 654 -bıl természetes mag 485 -bıl természetes sarj 36 -bıl mesterséges 133 Pótlás 91 Erdısítések ápolása 6 162 Befejezett ápolás 1 181 Befejezett erısítés 426 Erdıfelújítási hátralék 0 Tisztítás 826 Vadászat: Terület nagysága 96 582 ebbıl állami ( 69,46%) 67 085 ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 5
M.e.: m 3 Fakitermelés: Nettó kitermelés 227 449 véghasználat 157 494 növedékfokozó gyérítés 23 875 törzskiválasztó gyérítés 13 652 tisztítás 1 761 egészségügyi és egyéb termelés 30 667 Főrészipar és fafeldolgozás: készterméktermelés 4 718 alapanyag-feldolgozás 10 472 Értékadatok M.e.: eft nettó árbevétel 3 545 640 - bıl hazai 3 091 649 - bıl export 453 991 üzemi eredmény 49 338 pénzügyi mőveletek eredménye 164 166 rendkívüli eredmény -1 997 adózás elıtti eredmény 211 507 Az általános gazdálkodási szabályokon túl a Társaság mőködését meghatározó speciális gazdálkodási jogszabályok: - az erdırıl, az erdı védelmérıl és az erdıgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. tv. - a vad védelmérıl és a vadgazdálkodásról, vadászatról szóló 1996. évi LV. Tv. - a természet védelmérıl szóló 1996. évi LIII. tv. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 6
2. A SZÁMVITELI POLITIKA BEMUTATÁSA 2.1. Az elszámolás alapja Az éves zárás fordulónapja: tárgyév december 31. A mérlegkészítés idıpontja: tárgyévet követı év január 31. Az éves beszámoló aláírására jogosult személy: Cserép János vezérigazgató Miskolc, Erdész u. 2. A társaság könyvvizsgálatra kötelezett: A társaság kötelezı könyvvizsgálatát és az éves beszámoló auditálását a B és Társa Könyvvizsgáló Kft nevében eljáró Beszeda István bejegyzett könyvvizsgáló (kamarai nyilvántartási szám: 000010, Eger, Nagy-Eged u. 13.) végzi. Tulajdonosi határozatban megállapított jelenlegi éves díja 2.308 eft+áfa. Az éves beszámoló a formai követelményeknek megfelelıen magyar nyelven készül, az összegek ezer forintban szerepelnek, tartalmazza az elızı idıszak adatait is. Az éves beszámolót készítette Galvácsné Kertész Viktória számviteli és pénzgazdálkodási osztályvezetı (Regisztrációs szám:162014, lakcím: Arnót, Petıfi út 7.) A társaság konszolidált beszámoló készítésére nem kötelezett. A Társaság a kezelésében, illetve a tulajdonában lévı eszközökrıl és azok forrásairól a Számviteli törvény elıírásai alapján kettıs könyvvitel szabályai szerint vezeti könyveit, mely biztosítja a gazdasági mőveletek folyamatos rögzítését, a számviteli elvek betartását, és a társaság pénzügyi-gazdasági helyzetérıl valós kép kialakítását teszi lehetıvé. A számlatükör és a szöveges számlarend a törvényi elıírások figyelembevételével, a Társaság specialitásainak szem elıtt tartásával került kialakításra. A Társaság költségei elsıdlegesen a 6-7. számlaosztályokban költséghelyenként, költségviselınként kerülnek könyvelésre, másodlagosan az 5. számlaosztályban költségnemenként. Az évközi folyamatos információ biztosítása érdekében a Társaság év közben februártól havonta fıkönyvi kivonatot, valamint erdészeti és ágazati eredménykimutatást készít. A Társaság rögzítette Számviteli politikájában, hogy a vállalkozás folytatásának elvébıl kiindulva biztosítani kell a (teljesség, valódiság, világosság, következetesség, folytonosság, összemérés, óvatosság, bruttó elszámolás, egyedi értékelés, az idıbeli elhatárolás, a tartalom elsıdlegessége a formával szemben, a lényegesség és a költség-haszon összevetés) számviteli alapelvek érvényesülését. A Társaság a könyvvezetésre, a bizonylatolásra vonatkozó részletes belsı szabályait úgy alakította ki, hogy az a mérleg és az eredménykimutatás alátámasztásán túlmenıen a kiegészítı melléklet adatainak közvetlen alátámasztására is alkalmas legyen. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 7
A közpénzek felhasználásának és a köztulajdon használatának nyilvánossága és ellenırizhetısége érdekében a gazdálkodó nyilvántartási (könyvvezetési) rendszerét, oly módon részletezte, hogy abból a vonatkozó külön jogszabályban meghatározott adatok rendelkezésre álljanak. A Társaság a számviteli törvénnyel összhangban kialakította és szükség szerint a tulajdonos elıírásait is figyelembe véve módosítja a pénzkezelési, leltározási, eszköz- és forrásértékelési, valamint önköltség számítási szabályzatait. A beszámoló összeállítása során alkalmazott szabályzatok: - Számviteli politika - Számlarend - Értékelési szabályzat - Önköltségszámítási szabályzat - Beruházási és tárgyi eszköz felújítási és karbantartási szabályzat - Bizonylati szabályzat - Leltározási szabályzat - Selejtezési szabályzat - Belsı ellenırzési szabályzat - Pénzügyi szabályzat - Számítástechnikai védelmi szabályzat - Iratkezelési szabályzat - Befektetési szabályzat A mérleg és az eredménykimutatás a számviteli törvény szerinti tagoláson túl további tagolást nem tartalmaz. Az arab számmal jelzett tételek egy-egy csoporton belül nem kerülnek összevonásra, illetve nem kerülnek elhagyásra azok az arab számmal jelzett sorok, amelyben sem a tárgyévben, sem az elızı évben nem szerepel adat. Ha egy eszköz vagy kötelezettség a mérleg több tételében is elhelyezhetı, illetve ha egy adott eszköz vagy kötelezettség minısítése az egyik üzleti évrıl a másikra megváltozik, akkor az alkalmazott megoldást a kiegészítı mellékletben számszerősítve, az összetartozás, az összehasonlíthatóság tételhivatkozásaival bemutatásra kerülnek.. Az éves beszámoló felépítése: - Mérleg: a Szt. 1. számú mellékletében meghatározott A változatban;. - Eredménykimutatás: a Szt. 2. számú mellékletében meghatározott A változatban, összköltség eljárással. (A társaság egyidejőleg a Szt. 3. számú mellékletében meghatározott A változatban forgalmi költség eljárással is összeállítja az éves beszámolójának eredménykimutatását a tulajdonos igényére.) - Kiegészítı melléklet - Üzleti jelentés 2.2. A számviteli politikában meghatározott kritériumok ismertetése 2.2.1. Az ellenırzés és önellenırzés során feltárt hiba, hibahatás minısítése Nem jelentıs összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében, a különbözı ellenırzések során, egy adott üzleti évet érintıen (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 8
eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı - értékének együttes (elıjeltıl független) összege nem haladja meg a jelentıs összegő hiba értékhatárát; Az ellenırzés által megállapított nem jelentıs összegő hibák eredményre gyakorolt hatását az eredménykimutatás megfelelı tárgyévi adatai tartalmazzák. Lényegesnek minısül a beszámoló szempontjából minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása befolyásolja a felhasználók döntéseit. A tárgyévet megelızı évekre vonatkozó, már közzétett éves beszámolót módosításokkal kiegészítve akkor teszi ismételten közzé a társaság, ha az ellenırzés, az önellenırzés olyan jelentısebb összegő hibákat tárt fel, amelyek a vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzetre vonatkozó megbízható és valós képet a saját tıkeváltozáson keresztül lényegesen, 2,5 %-ot meghaladóan befolyásolják és így a már közzétett adatok megtévesztık. Ennek megfelelıen 2009. évben a 115 614 eft összeget együttesen meghaladó tételeket minısíti lényegesnek a társaság. Az ellenırzés, önellenırzés során jelentısebb összegő a hiba, ha a hiba feltárásának évében a különbözı ellenırzések során ugyanazon évet érintıen megállapított hibák, hibahatások eredményt, saját tıkét növelı-csökkentı értékének együttes (elıjeltıl független) összege eléri az adott év mérleg fıösszegének 2%-át. Ez az összeg a 2009. évi beszámolót érintıen 99 980 eft. 2.2.2. Alapítás, átszervezés költségeinek minısítése A vállalkozási tevékenység indításával, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos költségeket a társaság az eredmény terhére számolja el a felmerülés évében. 2.2.3. Kutatás, kísérleti fejlesztés költségeinek minısítése A kísérleti fejlesztéssel kapcsolatos költségeket a felmerülés évében az eredmény terhére számolja el a Társaság, kivéve ha a kísérleti fejlesztés tevékenység révén használatba vehetı tárgyi eszköz létesül. 2.2.4. Adósonként együttesen kisösszegő követelés Adósonként együttesen kisösszegőnek minısíti a társaság azokat a követeléseket, melyek nem haladják meg a végrehajtás várható költségeinek háromszorosát. 2.2.5. A valuta és deviza tételek értékelése A mérlegben a valuta pénztárban lévı valutakészletet, a deviza számlán lévı devizát, továbbá a külföldi pénzértékre szóló és minısített követelést, befektetett pénzügyi eszközt, értékpapírt, illetve kötelezettséget az üzleti év mérleg fordulónapjára vonatkozó MNB hivatalos deviza árfolyamon átszámított forint értékben mutatja ki a társaság ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 9
2.3. A PIACI ÉRTÉKEN TÖRTÉNİ ÉRTÉKELÉS ELVEINEK ISMERTETÉSE 2.3.1 A társaság által választott fıbb értékelési szabályok bemutatása Az eszközök befektetett, illetve forgóeszközök csoportjába történı minısítésének elvei Az elkülönítés annak figyelembevételével történik, hogy az illetı eszköz a vállalkozási tevékenységet tartósan, legalább egy éven túl, vagy éven belül szolgálja-e. Az értékpapírok forgóeszközként, illetve befektetésként való számbavételének elve: Az elkülönítés annak figyelembevételével történik, hogy forgatási célból, vagy tartós befektetésként, vagyis legalább egy éven túli befektetés céljából történik az értékpapír beszerzése. Az értékvesztés elszámolásának alkalmazott elvei: A vevıpartnerek minısítése egyedileg történik, s az összes információ birtokában meghatározásra kerül az értékvesztés elszámolásának mértéke. Az értékvesztés a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti veszteségjellegő különbség, ha ez tartósnak mutatkozik. Tartósnak tekinti a részvénytársaság a nem rendezett követelést, ha a vevı fizetésképtelensége több számla tekintetében huzamosabb ideje fennáll, 3 hónapot meghaladó, illetve felszámolási eljárásba bevont követelések esetében. A céltartalékképzés alkalmazott elvei: A Számviteli törvény 41. -ában foglaltaknak megfelelıen történik. A szokásos és rendkívüli kategóriák meghatározása A rendkívüli ráfordítások és rendkívüli bevételek függetlenek a vállalkozási tevékenységtıl, a vállalkozó rendes üzletmenetén kívül esnek, a szokásos vállalkozási tevékenységgel nem állnak közvetlen kapcsolatban. A társaság alkalmazta a 2007. évi CXXVI. törvény 293.. (3) bekezdés szerint módosítását, a megbízható és valós összkép érdekében a beruházási támogatásokból származó halasztott bevételeket az egyéb bevételek között mutatja ki, mivel a költségek is üzemi szinten merülnek fel. (Számviteli törvény 86. (5) bekezdés) A társaság az alábbi jogcímeken számolt el rendkívüli tételeket (Számviteli törvény 86. ) térítés nélkül átadott eszközök forgalmi adóval növelt értéke, térítés nélkül kapott eszközök elszámolt értékcsökkenése összegében a bekerülés értékéig behajthatatlannak nem minısülı elengedett követelés könyvszerinti értéke, véglegesen adott pénzeszközök, támogatások, adományok, A kiegészítı mellékletben további információk is szerepelnek, amennyiben e törvény elıírásainak önmagában való alkalmazása, a számviteli alapelvek érvényesítése nem elegendı a megbízható és valós összképnek a mérlegben, az eredménykimutatásban történı bemutatásához. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 10
2.4. AZ ÉVES BESZÁMOLÓ ÖSSZEÁLLÍTÁSA SORÁN ALKALMAZOTT ÉRTÉKELÉSEK ÉS AMORTIZÁCIÓS POLITIKA ISMERTETÉSE A társaság a Számviteli törvény 59/A-F -ai által, a pénzügyi instrumentumok esetében lehetıvé tett valós értéken történı értékeléssel nem él. A számviteli törvény elıírásai szerint és a Társaság sajátos körülményeit figyelembe véve az immateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenése az egyedi értékelés elve alapján kialakított lineáris kulcsokkal kerül elszámolásra idıarányosan. Nem tekinti a Társaság jelentısnek, ezért 0 forintban határozza meg azon tárgyi eszközök maradványértékét, amely eszközök értéke a tervezett elhasználódási idı végén a beszerzési érték 10 %-a alatti értékre prognosztizálható, vagy ez az érték kisebb, mint 100 eft. A jármőveknél maradványérték kerül meghatározásra a rendeltetésszerő használatbavételkor az üzembe helyezés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján. Az amortizáció elszámolása a bruttó érték alapján lineáris kulcs alkalmazásával történik. A számítás alapja: maradványértékkel csökkentett bruttó érték. A leírás maradványértékig tart. A számviteli törvény által adott választási lehetıségekkel élve, a kis értékő eszközök (100 ezer Ft egyedi elıállítási vagy bekerülési érték alatti vagyoni értékő jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök) használatbavételkor egy összegben kerülnek értékcsökkenésként elszámolásra. A terv szerinti értékcsökkenés elszámolása havonta történik, a rendeltetésszerő használatbavétel napjától, az üzembe helyezéstıl kezdıdıen. Eszköz kivezetés (pl. selejtezés, értékesítés, hiány), átsorolás esetén az eszköz értékcsökkenését a kivezetés, illetve átsorolás naptári napjáig kell elszámolni. Terven felüli értékcsökkenés abban az esetben kerül elszámolásra, ha az immateriális javak, tárgyi eszközök megrongálódtak, véglegesen feleslegessé váltak, megsemmisültek, selejtezésre kerültek, vagy leltározás során hiányként kerültek feltárásra. Az ideiglenesen használaton kívüli eszközöket a számviteli törvény szerinti értéken a készletek közé kell átsorolni. A terven felüli értékcsökkenés az egyéb ráfordítások között kerül elszámolásra. Amennyiben az immateriális jószágnál, tárgyi eszköznél a piaci érték alapján meghatározott terven felüli értékcsökkenés elszámolásának okai már nem vagy csak részben állnak fenn, az elszámolt terven felüli értékcsökkenést meg kell szüntetni, az immateriális jószágot, a tárgyi eszközt piaci értékére (legfeljebb a terv szerinti értékcsökkenés figyelembevételével meghatározott nettó értékére) vissza kell értékelni. Számítástechnikai eszközök esetében 2 év leírási idıt határoz meg a Társaság, a gyors avulás és az intenzív technikai fejlıdés okán. Vadvédelmi berendezések leírási kulcsaként 20%-ot határoz meg, mert a vállalkozás tevékenységét, érdekeit 5 évig szolgálják ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 11
Az immateriális javak beszerzési, illetve elıállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve az ismert piaci értéküknél nem magasabb értéken kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik, az immateriális javak várható hasznos élettartama alatt történı leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Immateriális javak egyes csoportjaira a társaság a következıképpen határozta meg az értékcsökkenés elszámolását: vagyoni értékő jog leírási ideje 2-6 év, ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni jog esetében azonban az ingatlan várható élettartamával azonos idıtartam szellemi termékek leírási ideje-a gyors avulásra tekintettel 3 év, alapítás-átszervezés aktivált értékénél alkalmazott leírási idı 3 év A tárgyi eszközök a mérlegben beszerzési, illetve elıállítási költségen halmozott értékcsökkenéssel csökkentve kerülnek kimutatásra. Az értékcsökkenés kiszámítása a lineáris módszer alkalmazásával történik, az eszközök értékének a várható hasznos élettartam alatt történı leírásához szükséges értékcsökkenési kulcsok alapján. Az eszközök várható hasznos élettartama az alábbiak szerint alakul: - mőszaki berendezések, egyéb berendezések várható hasznos élettartama 7 év - telkekre nem számolható el értékcsökkenés - épületek várható hasznos élettartama 17-50 év között kerül meghatározásra szerkezetük alapján - egyéb építmények várható hasznos élettartama 13-50 év közötti 2.5. AZ ÉRTÉKVESZTÉS ELSZÁMOLÁSÁNAK MÓDJA Befektetések, értékpapírok A gazdasági társaságban lévı tulajdoni részesedést jelentı befektetésnél függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti veszteségjellegő különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. (SzV törvény 54. ) A hitelviszonyt megtestesítı, egy évnél hosszabb lejáratú értékpapírnál függetlenül attól, hogy az a forgóeszközök, illetve a befektetett pénzügyi eszközök között szerepel értékvesztést kell elszámolni, ha a hitelviszonyt megtestesítı értékpapír könyv szerinti értéke és (felhalmozott) kamatot nem tartalmazó piaci értéke közötti különbözet veszteségjellegő, tartósnak mutatkozik és jelentıs összegő. Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a befektetések és értékpapírok mérlegkészítéskori piaci értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a befektetés könyv szerinti értéke, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést visszaírással csökkenteni kell. Az értékvesztés visszaírásával a befektetés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a befektetés beszerzési értékét. Az értékvesztés elszámolásának és visszaírásának tekintetében jelentısnek minısül, ha a piaci érték és könyv szerinti érték különbözete meghaladja a könyv szerinti érték 10 %-át. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 12
A készletek értékelése, minısítése és értékvesztése A készletek fogalomkörébe tartozó vagyoni eszközök csoportosítását, analitikus nyilvántartásuk elveit, értékelésüket, a készletekkel összefüggı gazdasági mőveletek könyvviteli számlaösszefüggéseit a Számlarendben a 2. számlaosztály tartalmazza. A szállítóktól beszerzett készleteket a szállító által megküldött számla alapján beszerzési értéken kell nyilvántartásba venni. A beszerzési értékbe tartozó tételeket a számviteli törvény, a Számlarend és az Értékelési szabályzat részletesen meghatározza. A saját vállalkozásban elıállított készletnek minısülı vagyoni eszközöket az Önköltségszámítási szabályzat elıírásai szerint megállapított közvetlen önköltségen kell nyilvántartásba venni. A készletállomány leltározása során fellelt többlet készleteket piaci értéken kell nyilvántartásba venni. A munkavállalóknak használatba kiadott, tárgyi eszköznek nem minısülı munkaeszközöket, és egyéb készlet jellegő vagyontárgyakat a kiadással egyidejőleg idıbeli hatályát is figyelembe véve költségként kell elszámolni. Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken, ha pedig a saját termeléső készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (elıállítási), illetve könyv szerinti értéke jelentısen és tartósan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülı költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni, a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni. Minden esetben értékvesztést kell elszámolni azokra a készletekre, amelyek a tárgy évben, tartósan azaz 365 napot meghaladóan nem mozogtak. (Sztv. 56. ) Amennyiben az 54-56. szerint alkalmazott leírások miatt az eszközök könyv szerinti értéke alacsonyabb ezen eszközök eredeti bekerülési értékénél és az alacsonyabb értéken való értékelés okai már nem, illetve csak részben állnak fenn, a leírásokat meg kell szüntetni, a megbízható és valós összkép érdekében az eszközt piaci értékére, legfeljebb a nyilvántartásba vételkor megállapított bekerülési értékére az egyéb bevételekkel szemben vissza kell értékelni (visszaírás). A készletállományt selejtezni és a könyvekbıl ki kell vezetni, ha az feleslegessé vált és további hasznosítása nem lehetséges. A követelések értékelése, minısítése és értékvesztése A könyvviteli nyilvántartásokban szereplı valamennyi követelést adósonként (ideértve a vevıkkel szembeni, a munkavállalókkal, kilépett munkavállalókkal szembeni, és az egyéb követeléseket, valamint a szállítóknak folyósított elılegeket, az adott kölcsönöket is) az éves beszámoló összeállítását megelızıen a követelés lejárati idıpontja, az adós fizetési készsége, és fizetési képessége figyelembevételével minısíti a társaság. A követelések minısítési kategóriái: - határidın belüli, teljes értékő követelések, - határidın túli, (lejárt) követelések, - behajthatatlan követelések. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 13
A mérlegben behajthatatlan követelést nem mutat ki a társaság, a részben vagy egészében behajthatatlan követelést legkésıbb a mérlegkészítéskor - a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján - az üzleti év hitelezési veszteségeként leírja. Behajthatatlan az a követelés, - amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi, - amelyet a hitelezı a csıdlejárás, a felszámolási eljárás, adósságrendezési eljárás során egyezségi megállapodás keretében elengedett, - amelyre a felszámoló által adott írásbeli nyilatkozat szerint nincs fedezet, - amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet, - amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni, a bírósági eljárással, a végrehajtással kapcsolatos költségek nincsenek arányban a követelés várhatóan behajtható összegével, az adós nem lelhetı fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása igazoltan nem járt eredménnyel, - amelyet a bíróság elıtt érvényesíteni nem lehet, - amely a hatályos jogszabályok alapján elévült. A vevı, az adós minısítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés idıpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ide értve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követeléseket, a kölcsönként, az elılegként adott összegeket, továbbá a bevételek aktív idıbeli elhatárolása között lévı követelésjellegő tételeket is) értékvesztést kell elszámolni a mérlegkészítés idıpontjában rendelkezésre álló információk alapján a követelés könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülı összege közötti veszteségjellegő különbözet összegében, ha ez a különbözet tartósnak mutatkozik A határidın túli követelésekre a rendelkezésre álló információk alapján egyedi elbírálás szerint kell az értékvesztést megállapítani és elszámolni. Azon vevıkövetelésekre, ahol a vevı felszámolás alá került, és érvényesíthetı fedezet a vevıvel szemben nem került kikötésre, illetve egyéb, az ügyfél megítélésére vonatkozó információ nem áll rendelkezésre, 100 %-ban értékvesztést kell elszámolni. Ugyancsak 100%-ban számol el a társaság értékvesztést azon követelésekre, amelyek 365 napon túl állnak fent, kivéve, ha biztos információ áll rendelkezésre a teljes vagy részleges megtérülésre a mérleg készítés idıpontjáig. A behajthatatlannak minısített - és az elızı üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt - követelésekre kapott összeget, valamint a követelés eredeti jogosultjánál - ha a követelésre korábban értékvesztést számolt el - a követelés könyv szerinti értékét meghaladóan realizált összeget egyéb bevételként kell elszámolni (Sztv. 77. ). Amennyiben a mérlegfordulónapi értékelés során megállapítást nyert, hogy a vevı, az adós minısítése alapján a követelés várhatóan megtérülı összege jelentısen meghaladja a követelés könyv szerinti értékét, a különbözettel a korábban elszámolt értékvesztést csökkenteni kell. Az értékvesztés csökkentésével, tényleges befizetés esetén, visszaírásával a követelés könyv szerinti értéke nem haladhatja meg a nyilvántartásba vételi (devizakövetelés esetén a Sztv. 60. szerinti árfolyamon számított) értékét. 2.6. CÉLTARTALÉK KÉPZÉS RENDSZERE Az adózás elıtti eredmény terhére céltartalékot képez a Társaság azokra a jövıbeni (folyamatban lévı ügyletekbıl, szerzıdésekbıl származó, harmadik felekkel szembeni) ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 14
fizetési kötelezettségekre ide értve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, függı kötelezettséget, biztos jövıbeni kötelezettséget (korengedményes nyugdíj, végkielégítés miatt), környezetvédelmi kötelezettséget amelyek a mérlegkészítés idıpontjáig rendelkezésre álló információk szerint várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük idıpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította. Ipari termék elıállításakor, ha jogszabály elıírja vagy az üzleti partnerrel megkötött szerzıdés garanciális kötelezettséget tartalmaz, szintén céltartalékot képez a Társaság. Az adózás elıtti eredmény terhére a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben a törvény elıírása szerint céltartalék képezhetı az olyan várható, jelentıs és idıszakonként ismétlıdı jövıbeni költségekre (különösen a fenntartási-, az átszervezés-, a környezetvédelemmel kapcsolatos költségekre), amelyekrıl a mérlegfordulónapon feltételezhetı vagy bizonyos, hogy a jövıben felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük idıpontja még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív idıbeli elhatárolások közé. Ez a céltartalék a szokásos üzleti tevékenység rendszeresen és folyamatosan felmerülı költségeire nem képezhetı. A Társaság az erdısítéseit ért jelentıs mértékő természeti csapás esetén, a felmerült kár felszámolásával kapcsolatos költségekre képezhet céltartalékot. A Társaság jelentısnek tekinti a kárfelszámolás költségeit akkor, ha azok összege a bázis év erdıfelújítási költségeinek 10 %-át meghaladja. Peres ügyek várható jövıbeni költségeinek fedezetére céltartalékot képez a Társaság egyedi mérlegelés alapján az alábbi szerint: elsı fokú ítélet hiányában a képzés mértéke a perérték 50 %-a elsı fokú ítélet ismeretében és pervesztesség esetén a képzés mértéke a perérték100 %-a elsı fokú ítélet ismeretében és további II. fokú eljárás esetén a képzés mértéke a perérték 0 %-a. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 15
I/B. A TÁRSASÁG VAGYONI, PÉNZÜGYI ÉS JÖVEDELMI HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA Mutatószámok segítségével a Társaság valós vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetének, az eszközök összetételének, a saját tıke és kötelezettségek, a likviditás és fizetıképesség valamint a jövedelmezıség alakulásának elemzése és értékelése. 1. A TÁRSASÁG VAGYONI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mutató megnevezése Mutató számítása Elızı év Tárgy év Tıkeerısség (%) Saját tıke Források összesen Változás (%) 80,98 84,40 104,21 Kötelezettségek aránya (%) Hosszú lejáratú kötelezettségek aránya (%) Rövid lejáratú kötelezettségek aránya (%) Befektetett eszközök fedezete (%) Saját tıke növekedésének mértéke I. (%) Saját tıke növekedésének mértéke II. (%) Eszköz igényességi mutató Tárgyi eszközök használhatósági foka (%) Tárgyi eszközök megújítási mértéke (%) Eszközök forgási sebessége Tárgyi eszközök forgási sebessége Készletek forgási sebessége Saját tıke forgási sebessége Kötelezettségek Források összesen Hosszú lejáratú köt. Források összesen Rövid lejáratú köt. Források összesen Saját tıke Befektetett eszközök Mérleg szerinti eredmény Jegyzett tıke Mérleg szerinti eredmény Saját tıke Eszközök összesen Saját tıke Tárgyi eszközök nettó értéke Tárgyi eszközök bruttó értéke Tárgyév során aktivált érték Tárgyi eszközök bruttó értéke Értékesítés nettó árbevétele Eszközök összesen Értékesítés nettó árbevétele Tárgyi eszközök Értékesítés nettó árbevétele Készletek Értékesítés nettó árbevétele Saját tıke 11,49 7,72 67,19 0,18 0,18 100,00 11,31 7,54 66,71 191,70 204,27 106,56 13,14 15,09 114,86 3,97 4,57 115,31 123,48 118,49 95,96 51,62 50,68 98,17 3,20 5,89 184,29 0,74 0,71 95,78 1,83 1,78 97,28 8,86 18,87 212,93 0,91 0,84 91,91 ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 16
2. A TÁRSASÁG LIKVIDITÁSI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Adósságállományra vonatkozó mutatók Mutató megnevezése Mutató számítása Elızı év Tárgy év Hitelfedezeti mutató (%) Követelések Rövid lejáratú kötelezettségek Változás (%) 50,33 97,58 193,87 Adósságállomány aránya (%) Adósságszolgálati fedezeti mutató Adósságállomány fedezettsége (%) Átlagos vevı futamidı (nap) Átlagos szállító futamidı (nap) Vevıi/szállítói állomány aránya (%) Likviditási mutatók Adósságállomány Adósságállomány + Saját tıke Adózott er. + écs Hosszú lej. köt. esedékes törlesztı részlete Saját tıke Adósságállomány Vevık 1 napi értékesítési árbevétel Szállítók 1 napi anyagjellegő ráfordítás Vevık Szállítók ** ** ** ** ** ** ** ** ** 22,19 33,89 152,74 37,62 28,13 74,78 116,20 235,27 202,47 Mutató megnevezése Mutató számítása Elızı év Tárgy év Likviditási mutató I. Forgó eszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Változás (%) 505,14 772,34 152,89 Likviditási mutató II. Likviditási mutató III. Likviditási mutató IV. EBITDA fedezet I. EBITDA fedezet II. Forgóeszközök Készletek Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök + Értékpapírok Rövid lejáratú kötelezettségek Pénzeszközök Rövid lejáratú kötelezettségek Üzemi eredmény + Amortizáció Fizetett kamatok Szokásos váll. eredm. + Fizetett kamatok - Kapott kamatok +Amortizáció Fizetett kamatok 431,24 722,50 167,54 380,91 624,92 164,06 137,36 226,40 164,82 ** ** ** ** ** ** ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 17
3. A TÁRSASÁG JÖVEDELMI HELYZETÉNEK ÉRTÉKELÉSE Mutató megnevezése Mutató számítása Elızı év Tárgy év Átlagos fedezeti hányad (bruttó jövedelmezıség) (%) Fedezeti összeg Értékesítés nettó árbevétele Változás (%) 29,56 9,26 31,32 Árbevétel arányos üzemi eredmény (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (%) Tıke arányos üzemi eredmény (%) Sajáttıke arányos adózott eredmény (ROE) (%) Eszközarányos adózott nyereség (ROA) (%) Árbevétel arányos adózott eredmény (ROS) (%) Befektetés megtérülése (ROI) (%) 1 fıre jutó adózás elıtti eredmény (eft) 1 fıre jutó adózott eredmény (eft) Bérarányos jövedelmezıség (%) Élımunka-ráfordítás arányos jövedelmezıség (%) Üzemi tevékenység eredménye Ért. nettó árbevétele Adózott eredmény Ért. nettó árbevétele Üzemi tevékenység eredménye Saját tıke Adózott eredmény Saját tıke Adózott eredmény Eszközök összesen Adózott eredmény Értékesítés nettó árbevétele Mérleg szerinti eredmény Saját tıke+hátrasorolt+hosszú lejáratú kötelezettség Adózás elıtti eredmény Átl. stat. létszám Adózott eredmény Át. stat. létszám Adózás elıtti eredmény Bérköltség Adózás elıtti eredmény Személyi jellegő ráfordítások 2,53 1,39 54,98 6,06 5,44 89,79 2,31 1,17 50,53 5,54 4,57 82,53 4,49 3,86 86,01 6,06 5,44 89,79 3,96 4,56 115,33 480,93 418,83 97,09 419,41 382,09 91,10 25,90 22,10 85,33 15,47 13,23 85,54 A társaság mutatóit megvizsgálva látható, hogy vagyoni helyzete javult, a tıkeerısség, a saját tıke és a befektetett eszközök fedezete nıtt, a kötelezettségek aránya csökkent. A társaság fizetıképessége kimagaslóan kedvezı, likviditási mutatói jelentısen meghaladják az elızı évi megfelelı értékeket. Adóssága, hitelei 2005. év óta nincsenek, ezért az adósságszolgálati és az adósságfedezeti mutatók nem értelmezhetıek. A társaság 2008. év végén a tulajdonostól tıkeemelést kapott, melynek cégbírósági bejegyzésére 2009. januárjában került sor. Ez a bázis évben a rövid lejáratú kötelezettségek állományában, a beszámoló készítésének évében pedig a saját tıke elemei között került kimutatásra. A hitelfedezeti mutató jelentıs változásának a 90 580 eft tıkeemelés jegyzett tıkébe való átvezetése az oka. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 18
A gazdasági környezet romlására mutat, -még annak ellenére is, hogy a vevı- és a szállítóállomány 2009. december 31.-ei statikus mutatói egy adott pillanatot jeleznek,- hogy az átlagos vevı futamidı 50%-kal haladja meg az elızı évit, az ebbıl eredı likvid pénz kiesését a társaság nem tudja a szállítóira áthárítani. Az átlagos szállítói futamidı 25%-kal csökkent, a vevıállomány az év végén kétszerese a szállítói állománynak. Szintén a gazdasági környezet válságával magyarázható az eredményarányos mutatók mérsékelt romlása. A bruttó jövedelmezıség aránytalan csökkenését a Tulajdonos által elrendelt új elszámolási rend okozta, mely szerint az elızı években irányítási költségként elszámolt erdészeti általános költségek az erıkezelés költségei között kerülnek kimutatásra. ÉSZAKERDİ Zrt. 2009. 19