Az E g ri Hunyadi M á tyá s Általá nos I s kola. Há zirendje 2013

Az E g ri Hunyadi M á tyá s Általá nos I s kola Há zirendje 2013 1

TAR TAL O M Oldal A köznevelési intézmények házirendjére vonatkozó jogszabályi előírások 3 Az iskolai házirend célja és feladata 3 A házirend hatálya 4 A házirend nyilvánossága 4 A tanuló kötelessége (az iskola által elvárt viselkedés szabályai) 5 A tanulók jogai 7 A tanulók közösségei 9 A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 11 Az iskola működési rendje 12 A létesítmények és helyiségek használati rendje 15 Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 16 A napközi otthonra vonatkozó szabályok 20 A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 21 A tanulók tantárgyválasztása 22 A tanulmányok alatti vizsgák szabályai 23 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 25 A tanulók mulasztásának igazolása 26 A tanulók jutalmazása 29 A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 30 Az elektronikus napló használatával kapcsolatos szabályok 31 Térítési díj és tandíj befizetése, visszafizetése 32 A szociális ösztöndíj, illetve a szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 33 A tankönyvkölcsönzéssel kapcsolatos szabályok 33 Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 35 A helyhiány miatt nem teljesített felvételi, átvételi kérelmek közötti sorsolás lebonyolításának szabályai 36 A házirend elfogadásának és módosításának szabályai 36 A házirend elkészítéséhez, elfogadásához kapcsolódó feladatok, jogkörök 37 2

HÁZIREND mely az Egri Hunyadi Mátyás Általános Iskola tanulói jogviszonyra vonatkozó rendelkezéseit tartalmazza a magasabb jogszabályok előírásai alapján. A házirend elkészítéséhez felhasznált források: a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény. (a továbbiakban: Nkt.) 20/2012. (VIII.31.) EMMI r. a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról 2001. évi XXXVII. törvény a tankönyvpiac rendjéről Az országos rendőrfőkapitány 22/2012. (XII. 21.) ORFK utasítása az iskolakerülő gyermekkorú személlyel szemben foganatosítható rendőri intézkedés részletszabályairól Az emberi erőforrások minisztere 16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata; eddig érvényben lévő házirend; a szülők, tanulók, pedagógusok véleménye; minta házirendek; A házirend célja és feladata 1. A házirend állapítja meg a tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával, valamint az iskola munkarendjével kapcsolatos rendelkezéseket. 2. A házirendbe foglalt előírások célja biztosítani az iskola törvényes működését, az iskolai nevelés és oktatás zavartalan megvalósítását, valamint a tanulók iskolai közösségi életének megszervezését. 3

A házirend hatálya 1. A házirend előírásait be kell tartania az iskolába járó tanulóknak, a tanulók szüleinek, az iskola pedagógusainak és más alkalmazottainak. 2. A házirend előírásai azokra az iskolai és iskolán kívüli, tanítási időben, illetve tanítási időn kívül szervezett programokra vonatkoznak, melyeket a pedagógiai program alapján az iskola szervez, és amelyeken az iskola ellátja a tanulók felügyeletét. 3. A tanulók az iskola által szervezett iskolán kívüli rendezvényeken is kötelesek betartani a házirend előírásait. 4. Ez a házirend 2013. év 04. hó 30. napján az iskola fenntartójának jóváhagyásával lépett hatályba. A rendelkezésekkel egyetért a nevelőtestület, a szülői szervezet és a diákönkormányzat. A házirend nyilvánossága 1. A házirend előírásai nyilvánosak, azt minden érintettnek (tanulónak, szülőnek, valamint az iskola alkalmazottainak) meg kell ismernie. 2. A házirend elolvasható az iskola honlapján. Az iskolai honlap internet címe: www.hunyadiiskeger.axelero.net 3. A házirend egy-egy példánya megtekinthető az iskola aulájában; az iskola irattárában; az iskola könyvtárában; az iskola nevelői szobájában; az iskola igazgatójánál; az iskola igazgatóhelyetteseinél; az osztályfőnököknél; a diákönkormányzatot segítő nevelőnél, az intézményi tanács elnökénél; 4

4. Az újonnan elfogadott vagy módosított házirend előírásairól minden osztályfőnöknek tájékoztatnia kell: a tanulókat osztályfőnöki órán; a szülőket szülői értekezleten. 5. A házirend rendelkezéseinek a tanulókra és a szülőkre vonatkozó szabályait minden tanév elején az osztályfőnököknek meg kell beszélniük: a tanulókkal osztályfőnöki órán; a szülőkkel szülői értekezleten. 6. A házirendről minden érintett tájékoztatást kérhet az iskola igazgatójától, igazgatóhelyettesétől, valamint az osztályfőnököktől a nevelők fogadó óráján vagy ettől eltérően a pedagógussal előre egyeztetett időpontban. A tanuló kötelességei (az iskola által elvárt viselkedés szabályai) Az iskolánkba járó tanulóktól elvárjuk, hogy betartsák a jogszabályok, az iskolai házirend, illetve más intézményi szabályzat rendelkezéseit, tartsák tiszteletben az intézményben dolgozó pedagógusok és más felnőttek, valamint tanulótársainak emberi méltóságát, senkivel szemben ne használjanak hangos, trágár, sértő beszédet, senkivel szemben ne legyenek agresszívek, senkit ne bántalmazzanak, ne verekedjenek, törekedjenek szeretetteljes emberi kapcsolatok kialakítására társaikkal, a nevelőkkel és az iskolában dolgozó más felnőttekkel, viselkedjenek mindenkivel szemben udvariasan, kulturáltan, legyenek a felnőttekkel szemben tisztelettudóak, előzékenyek, köszönjenek a felnőtteknek előre a napszaknak megfelelően vagy a felnőtt által megengedett formában, tartsák be a nevelők és az iskolában dolgozó más felnőttek utasításait, becsüljék meg az emberi szorgalmat, a tudást és a munkát, igyekezzenek megismerni nemzeti kultúránk és történelmünk eseményeit, kiemelkedő személyiségeit és hagyományait, ismerjék meg iskolánk névadójának életét, vegyenek részt az iskola hagyományainak 5

ápolásában, óvják, ápolják a természet, a környezet értékeit, vigyázzanak egészségükre, eddzék testüket, sportoljanak rendszeresen, legyenek nyitottak, érdeklődők, iskolai kötelezettségeiknek folyamatosan tegyenek eleget, vegyenek részt az osztályközösség és az iskola rendezvényein, működjenek együtt társaikkal, rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással tegyenek eleget tanulmányi feladataiknak, fegyelmezetten, aktívan vegyenek részt a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, az iskolai foglalkozásokon magatartásukkal ne zavarják társaikat a tanulásban, az iskola helyiségeit, eszközeit tanári felügyelet mellett használják, az iskolai foglalkozásokról csak indokolt esetben hiányozzanak, ne késsenek el, távolmaradásukat az iskolai foglalkozásokról a házirend előírásai szerint igazolják, a tanuláshoz szükséges felszerelést, ellenőrző könyvet minden órára hozzák magukkal, az elméleti tanulnivalókat minden órára tanulják meg, írásbeli házi feladataikat minden órára készítsék el, segítsenek társaiknak a tanulnivaló elsajátításában, az iskolai feladatok megoldásában, értesítő könyvüket minden nap hozzák magukkal, érdemjegyeiket abban naprakészen vezessék, tanáraiknak és szüleiknek szükség szerint adják át láttamozásra minden nap, az értesítő könyvük elhagyása és meghamisítása büntetést von maga után, védjék az iskola felszereléseit, létesítményeit, a kulturált környezetet, ügyeljenek környezetük tisztaságára, ne szemeteljenek az iskolában tiszta, ápolt, kulturált külsővel, az iskolához illő öltözékben jelenjenek meg (ne viseljenek feltűnő nagyméretű ékszert; ruhájukon ne legyen sértő vagy rasszista felirat hajuk, körmük, arcuk ne legyen kifestve), az iskolai ünnepélyeken javasoljuk az alkalomhoz illő ruhát (fehér ing vagy blúz, illetve sötét nadrág vagy szoknya) és viseljék az iskola jelvényét ne hozzanak az iskolába olyan dolgokat, amelyek nem szükségesek a tanuláshoz, tartsák be a házirendben szereplő, a tanulók egészségének és testi épségének megőrzését szolgáló szabályokat, és erre másokat is figyelmeztessenek, 6

ne hozzanak az iskolába, ne fogyasszanak egészségre ártalmas szereket (elsősorban dohányárut, szeszesitalt, drogot), mobiltelefonjaikat a tanítási órákon és egyéb foglalkozásokon kikapcsolva a táskában tartsák, az iskola területén talált gazdátlan eszközöket, felszerelést, egyéb dolgokat adják oda valamelyik nevelőnek, vagy adják le az iskola portáján, ne végezzenek az iskolában kereskedelmi tevékenységet (adás-vétel, csere), engedély nélkül az iskola területén nem készíthetnek hang- és videó felvételeket, ne folytassanak az iskolában politikai célú tevékenységet. A tanulók jogai A tanulói jogok kiemelt iskolai területei: személyiségi jog: így különösen személyiségének szabad kibontakoztatásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát, családi élethez és magánélethez való jogát a nevelési-oktatási intézmény tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat ugyanezen jogainak érvényesítésében, továbbá nem veszélyeztetheti a saját és társai, a nevelési-oktatási intézmény alkalmazottai egészségét, testi épségét, valamint a művelődéshez való jog érvényesítéséhez szükséges feltételek megteremtését, fenntartását, állapotának, személyes adottságának megfelelő megkülönböztetett ellátásban különleges gondozásban, rehabilitációs célú ellátásban részesüljön, és életkorától függetlenül a pedagógiai szakszolgálat intézményéhez forduljon segítségért, a tanuló személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben kell tartani, és védelmet kell számára biztosítani fizikai és lelki erőszakkal szemben. A gyermek és a tanuló nem vethető alá testi és lelki fenyítésnek, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak. a gyermek, tanuló joga, hogy a nevelési-oktatási intézményben, családja anyagi helyzetétől függően, külön jogszabályban meghatározott esetekben kérelmére térítésmentes vagy kedvezményes étkezésben, tanszerellátásban részesüljön, továbbá, hogy részben vagy egészben mentesüljön az e törvényben meghatározott, a gyermekeket, tanulókat terhelő költségek megfizetése alól, vagy engedélyt kapjon a fizetési kötelezettség teljesítésének halasztására vagy a részletekben való fizetésre. 7

válasszon a pedagógiai program keretei között a választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá pedagógusok közül, igénybe vegye az iskolában rendelkezésre álló eszközöket, az iskola létesítményeit és az iskolai könyvtári szolgáltatást, vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzetiségi önazonosságát tiszteletben tartsák, és azt kifejezésre juttassa, feltéve, hogy e jogának gyakorlása nem ütközik jogszabályba, nem sérti másoknak ezt a jogát, és nem korlátozza a társai tanuláshoz való jogának gyakorlását, kérelmére jogszabályban meghatározott eljárás szerint független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról, kérelmére a jogszabályoknak megfelelően diákigazolványt rendeljen kérje az átvételét másik nevelési-oktatási intézménybe Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített dolgok vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 30 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján, a szülővel történt egyeztetés után az iskola igazgatója dönt. kérdés intézésének joga (A tanuló a személyét és tanulmányait érintő valamennyi ügyben kérdést intézhet az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, a szülői szervezethez, a diákönkormányzathoz.); érdemi válaszhoz való jog (A tanulónak a kérdésére legkésőbb a megkereséstől számított tizenöt napon belül az intézményi tanácstól, az iskolaszéktől a tizenötödik napot követő első ülésen érdemi választ kell kapnia.); tájékozódási jog (A tanulónak joga van tájékoztatást kapni a személyét és tanulmányait érintő valamennyi kérdésről.); véleményezési jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); részvételi jog (Kiterjed az iskolában működő tanulóközösségekre, valamint az iskola 8

által szervezett tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokra.); választójog (A tanuló választó és választható minden tanulóközösségi tisztség esetében.); kezdeményezési jog (A tanuló kezdeményezheti diákönkormányzat vagy diákkör létrehozását, valamint kezdeményezéssel élhet saját ügyeivel kapcsolatosan.); javaslattevő jog (Kiterjed a tanulókat érintő összes kérdésre. A tanuló egyénileg vagy valamely tanulóközösségen keresztül élhet ezzel a jogával.); használati jog (Kiterjed az iskola létesítményeinek, helyiségeinek, berendezéseinek és eszközeinek használatára.); szociális támogatáshoz való jog (A tanuló egyéni körülményei alapján kérelmére jogszabályi előírásoknak megfelelően szociális támogatásban részesülhet, amennyiben az ilyen jellegű támogatásra a fedezet az iskola költségvetésében rendelkezésre áll.); jogorvoslathoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint jogorvoslati eljárást indíthat.); nyilvánossághoz való jog (A tanuló jogai megsértése esetén igénybe veheti a nyilvánosságot.); vallásgyakorlással összefüggő jog (A tanuló szabadon gyakorolhatja vallását a nem állami és nem önkormányzati fenntartású oktatási intézményekben is.). Az iskola tanulói az iskola életével kapcsolatos jogaikat egyénileg vagy a tanulók közösségein keresztül gyakorolhatják. A jogok sérülése esetén az oktatási jogok biztosához forduljon. A tanulók közösségei Az osztályközösség 1. Az azonos évfolyamra járó, közös tanulócsoportot alkotó tanulók osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösség élén mint pedagógus vezető az osztályfőnök áll. 2. Az osztály tanulói maguk közül az osztály képviseletére, valamint közösségi munkájának szervezésére az alábbi tisztségviselőket választják meg: osztálytitkár, két fő képviselő (küldött) az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe, 9

A diákkörök 1. Az iskolában a tanulók a neveléssel-oktatással összefüggő közös tevékenységük megszervezésére, a demokráciára, közéleti felelősségre nevelés érdekében a házirendben meghatározottak szerint diákköröket hozhatnak létre. A diákkör lehet: szakkör, érdeklődési kör, önképzőkör, énekkar, művészeti csoport stb. 2. A diákkörök létrehozására javaslatot tehet az iskola igazgatójának az adott tanévet megelőző tanév végéig bármely tanuló, szülő, nevelő, illetve a diákönkormányzat, a szülői munkaközösség iskolai vezetősége vagy az iskolaszék. A javasolt diákkör létrehozásáról minden tanév elején az adott lehetőségek figyelembevételével a tantárgyfelosztás, valamint az éves munkaterv elfogadásakor a nevelőtestület dönt. 3. A diákköröket vezetheti nevelő, szülő vagy az iskola igazgatója által felkért nagykorú személy. 4. Diákkört önkéntes alapon létrehozhatnak a szülők írásbeli engedélyével az iskola tanulói is. Az így létrehozott diákkör munkáját a diákkör által felkért nagykorú személynek kell segítenie. A diákkör megalakulását az iskola igazgatójának be kell jelenteni, és a diákkör működésének helyszínét, idejét és egyéb feltételeit vele egyeztetni kell. A felnőtt segítő személyével kapcsolatosan be kell szerezni az iskola igazgatójának egyetértését. 5. A diákkörökbe a tanulóknak a tanév elején kell jelentkezniük, és a diákkör tevékenységébe a tanév végéig részt kell venniük. 6. A diákkörök saját tagjaik közül egy-egy képviselőt választanak az iskolai diákönkormányzat vezetőségébe. Az iskolai diákönkormányzat 1. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeiknek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. 2. Az iskolai diákönkormányzat tevékenységét az osztályokban megválasztott küldöttekből, valamint a diákkörök képviselőiből álló diákönkormányzat vezetősége irányítja. 3. A diákönkormányzat tevékenységét az iskola igazgatója által a diákönkormányzat javaslatára megbízott nevelő segíti. 10

4. Az iskolai diákönkormányzat képviseletét az iskolai diákönkormányzatot segítő nevelő látja el. A diákönkormányzatot megillető javaslattételi, véleményezési és egyetértési jog gyakorlása előtt a diákönkormányzatot segítő nevelőnek ki kell kérnie az iskolai diákönkormányzat vezetőségének véleményét. 5. A diákönkormányzat véleményét ki kell kérni: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt. 6. Az intézményi diákönkormányzat megalakulására, működésére, jogállására a diákönkormányzatra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. Az iskolai diákközgyűlés 1. Tanévenként legalább egy alkalommal (januárban) iskolai diákközgyűlést kell összehívni. 2. A diákközgyűlés összehívásáért minden tanév május hónapjában az iskola igazgatója a felelős. 3. Az iskolai diákközgyűlésen minden tanulónak joga van részt venni. 4. A diákközgyűlésen a diákönkormányzatot segítő nevelő, valamint a diákönkormányzat gyermekvezetője beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, valamint az iskola igazgatója tájékoztatást ad az iskolai élet egészéről, az iskolai munkatervről. 5. Rendkívüli diákközgyűlés összehívását az iskolai diákönkormányzat vezetője kezdeményezheti. A rendkívüli diákközgyűlés napirendi pontjait a közgyűlés megrendezése előtt tizenöt nappal nyilvánosságra kell hozni. A tanulók, a szülők tájékoztatása és véleménynyilvánítása 1. A tanulókat az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális tudnivalókról az iskola igazgatója o az iskolai diákönkormányzat vezetőségi ülésén legalább kéthavonta, o a diákközgyűlésen tanévenként legalább egy alkalommal, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, valamint az osztályfőnökök az osztályfőnöki órákon folyamatosan tájékoztatják. 11

2. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a nevelők folyamatosan szóban és a tájékoztató füzeten (ellenőrző könyvön) keresztül írásban tájékoztatják. 3. A tanulók a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az osztályfőnökükhöz, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy a szülő szervezethez fordulhatnak. 4. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel, a nevelőtestülettel, vagy a szülői szervezettel. 5. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója o a szülői szervezet ülésén minden félév elején, o az aulában elhelyezett hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, az osztályfőnökök: o az osztályok szülői értekezletein tájékoztatják. 6. A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: o egyéni megbeszéléseken, o a szülői értekezleteken, o a nevelők fogadóóráin, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben). 7. A szülői értekezletek és a nevelők fogadóóráinak időpontjait tanévenként az iskolai munkaterv tartalmazza. 8. A szülők a tanulók és a saját a jogszabályokban, valamint az iskola belső szabályzataiban biztosított jogaiknak az érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik, tisztségviselők útján az iskola igazgatóságához, az adott ügyben érintett tanuló osztályfőnökéhez, az iskola nevelőihez, a diákönkormányzathoz vagy az iskolaszékhez fordulhatnak. 9. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy 12

választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőivel vagy a szülői szervezettel. Az iskola működési rendje 1. Az iskola épületei szorgalmi időben hétfőtől péntekig reggel hét órától este húsz óráig vannak nyitva. 2. Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola reggel 7 óra 15 perctől a tanítás végéig, illetve az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások idején biztosítja. A tanuló a tanítási órák után az iskola épületében és létesítményében felügyelet nélkül nem tartózkodhat. A 7óra 50 perces jelzőcsengetésig jó idő esetén az udvar erre kijelölt részén, rossz idő esetén az aulában a megbeszéltek szerint várakozhatnak. Ezután az ügyeletes tanárok irányításával elfoglalják helyüket a tanterem előtt. 3. Az iskolában a tanítás reggel 8.00. órakor kezdődik, a tanórák 45 percesek. 4. Az iskolában a tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a következő: 1. óra 8:00 8:45 2. óra 9:00 9:45 3. óra 10:00 10:45 4. óra 10:55 11:40 5. óra 12:00 12:45 6. óra 12:55 13:40 7. óra 13:50 14:35 Minden ki- és becsengetés előtt 5 perccel jelző csengetés van. Napközis foglalkozás A tanítási óra végétől: szervezett foglalkozások, játék, étkezés, 14:30 15:30Tanulási idő 15:30 16:00 Uzsonna 16:00 17:00 Ügyelet 5. A tanulóknak az őszi és a tavaszi hónapokban (szeptember, október, március, április, május) az óraközi szünetekben kivéve az első szünetet az udvaron kell tartózkodniuk. Jelző csengetés után felsorakoznak, és a megbeszélt rend szerint felvonulnak 13

osztálytermeikhez. Rossz idő esetén, valamint november, december, január február hónapokban az ügyeletes nevelő utasítása alapján a tanulók az aulában és a folyosókon tartózkodnak. Jelző csengetés után a tantermek előtt felsorakozva várják a pedagógusokat. Felügyelet nélkül a tanteremben gyermek nem tartózkodhat. 6. A tanítási órák kezdete előtt az osztályoknak az udvaron sorakozniuk kell, majd az ügyeletes nevelő utasítása szerint osztályonként kell az osztálytermekbe vonulniuk. 7. A tanuló tanítási idő alatt az iskola épületét csak a szülő írásbeli kérésére hagyhatja el. Rendkívüli esetben szülői kérés hiányában, de a szülővel történt telefonos egyeztetés után az iskolából való távozásra az igazgató vagy az igazgatóhelyettes írásbeli engedélyt adhat. 8. A tanulók távozását az iskola épületéből a nevelők csak írásos kilépővel (igazgató vagy szülő) engedélyezhetik. A kilépőt a tanulóknak távozáskor a portán fel kell mutatniuk. 9. Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése a titkárságon és a gazdasági irodán a harmadik szünetben, a pénztári befizetéseket az előre kihirdetett befizetési napokon kereshetek fel. A pedagógusokkal való rendkívüli ügyek megbeszélése a tanítási szünetekben és a tanítási órák után a tanári szobából való kihívás után lehetséges. A tanári szobában tanuló nem tartózkodhat. 10. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola fenntartója és igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 11. Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, illetve azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 12. Az iskola épületébe érkező szülők, illetve idegenek belépését a portaszolgálat ellenőrzi és nyilvántartja. Tanítási időben a tanulókkal vendégek csak a porta előtt találkozhatnak. 13. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói tanulók és felnőttek felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, 14

az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a tanulói házirendben megfogalmazott viselkedési szabályok és előírások betartásáért. A létesítmények és helyiségek használati rendje Aula: a baleset megelőzése végett tilos a lépcsőkön és a folyosókon rohangálni, lökdösődni. Az aulában elhelyezett hirdetőtáblák kezelése a titkárság, a diákönkormányzat és a szakmai munkaközösségek feladata. Faliújságra a tanulók csak engedéllyel tűzhetnek ki plakátot, írásos anyagot. Engedélyt az igazgató, a helyettesei és a diákönkormányzatot segítő tanár adhat. Tantermek: a tantermek rendjéért a hetes, az osztályközösség, ill. a teremrend szerint otttartózkodó osztály, csoport a felelős. A szaktantermekbe, a technikaterembe, a tornaterembe csak a pedagógussal együtt mehetnek be a tanulók, s csak az ő felügyelete mellett dolgozhatnak. Az iskola területén délutáni osztályrendezvényeket csak az osztályfőnök felügyeletével és az igazgatóhelyettesek vagy az igazgató engedélyével lehet tartani. Az osztálytermek takarítását a rendezvényt tartó osztálynak kell elvégezni. Tornaterem: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat. A testnevelés órákon, sportfoglalkozásokon a tanulóknak kötelező sportfelszerelést (pl.: tornacipőt vagy edzőcipőt, egészségügyi és higiéniai szempont alapján javasoljuk a fehér pólót, világoskék rövid tornanadrágot vagy melegítőt) kell viselniük. A sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót, hajcsatot. A lányoknak balesetvédelmi szempontból kötelező a hajukat összefogni. Számítástechnika termek: a számítástechnikai tanárok engedélyével és felügyeletével, az Internetet a jogosultságuknak megfelelően használhatják. A gépterembe ételt, italt bevinni és ott elfogyasztani szigorúan tilos! A gépteremben tüzet okozó tevékenységet folytatni szigorúan tilos! A számítógépeket csak rendeltetésszerűen lehet használni. A berendezések belsejébe nyúlni tilos! Öltözők és mellékhelyiségek: a helyiségek használatkor fokozottan törekedni kell a balesetvédelmi és higiéniai elvárások betartására. Ezen helyiségekben a nem megfelelő magatartás vagy az ott lévő berendezések rendeltetéstől eltérő használata szigorúan tilos és büntetést von maga után. Udvar: a tanulók csak a kijelölt területét használhatják. Itt labdázni és veszélyes játékot játszani (rohangálni, dobálni, hógolyózni, kerékpározni stb.) tilos. 15

Sportudvaron: a tanítási idő és napközis foglalkozás ideje alatt csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat tanuló. Ezen túl csak saját felelősségre vehető igénybe. Sötétedés után tanuló csak szervezett formában tartózkodhat a sportudvaron. A ruhatári szekrényekre vonatkozó szabályok: ruhatári szekrényeket az osztályok beosztása szerint kell használni, s azt vagyonvédelmi okokból állandóan zárva kell tartani. A szekrények rendjéért, tisztaságáért az azt használó diákok a felelősek. Az osztályfőnök, illetve az igazgató megbízottja jogosult a szekrényrend, illetve a rendeltetésszerű használat ellenőrzésére a szekrényt használó diák jelenlétében. Könyvtár: használatára és az iskola működésével kapcsolatos egyéb információkat a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza. Egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások 1. Az iskola a tanulók számára a tanórai foglalkozások mellett az alábbi tanórán kívüli foglalkozásokat szervezi: Napközi otthon: amennyiben a szülők igénylik az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az első-nyolcadik évfolyamon napközi otthon működtet. A tanítási szünetekben a munkanapokon igény esetén összevont napközis csoport üzemel, ha ezt olyan tanulók szülei igénylik, akik gyermekeiknek otthoni felügyeletét nem tudják megoldani. Hagyományőrző tevékenységek Az iskola fontos célkitűzései közé tartozik a nemzet, a lakóhely, valamint iskolánk múltjának megismerése, megbecsülése; az iskola hagyományainak ápolása. Ennek érdekében végzett egyéb (tanórán kívüli) tevékenységek: az iskola névadója emlékének ápolása; az iskolai ünnepségek, megemlékezések; iskolai évkönyvek kiadása. Diákönkormányzat. A tanulók és a tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítésére az iskolában diákönkormányzat működik. Diákétkeztetés. A tanulók számára igény esetén napi háromszori étkezést (tízórai, ebéd, uzsonna) vagy ebédet (menzát) biztosítunk. Az étkezési térítési díjakat az iskola által a házirendben meghatározott módon kell befizetni. 16

Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások. Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az 1-4. évfolyamon az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére heti két felzárkóztató órát szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk heti egy órában magyar nyelv és matematika tantárgyakból. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Fejlesztő foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni vagy kiscsoportos foglalkozásokon a köznevelési törvény előírása alapján heti egy-három órában elsősorban azok a tanulók vesznek részt, akiknek ezt a szakértői bizottság által kiállított szakértői javaslat előírja. Képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés. Az iskola amennyiben a feltételek adottak a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló miniszteri rendeletben szereplő előírásoknak a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók szociális helyzetéből és fejlettségéből eredő hátrányainak ellensúlyozása céljából képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítést szervez. A képesség-kibontakoztató és integrációs felkészítés keretei között a tanulók egyéni képességének, tehetségének kibontakoztatása, fejlődésének elősegítése, a tanuló tanulási, továbbtanulási esélyének kiegyenlítése folyik. Integrációs felkészítésben vesznek részt azok a képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók, akik egy osztályba, osztálybontás esetén egy csoportba járnak azokkal a tanulókkal, akik nem vesznek részt a képesség-kibontakoztató felkészítésben. A képesség-kibontakoztató felkészítésben részt vevő tanulók nevelése-oktatása, tudásának értékelése az oktatásért felelős miniszter által kiadott program alkalmazásával történik. 17

Iskolai Diáksport Egyesület. Az iskolai sportkör foglalkozásain részt vehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök. A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyi, művészeti, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését az igazgató beleegyezésével olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók. A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat a pedagógusok az iskolán kívüli versenyekre is felkészítik. Témahetek, témanapok (projekthetek, projektnapok). Az iskola nevelői a tanulók számára projektoktatást (témaheteket, témanapokat) szerveznek. A projektoktatás több iskolai órán, tanítási napon át zajló tanítási-tanulási folyamat. Ennek során elsősorban a tantárgyi rendszerbe nehezen beilleszthető ismeretek feldolgozása történik egy-egy témakör köré csoportosítva a gyerekek aktív részvételével zajló közös, sokféle tevékenységre építve. A hosszabb (több napos, egy hetes) témahetet (projekthetet) a tanulócsoportok ismereteket összegző vagy művészeti bemutatója zárja. Iskolánkban évente ismétlődnek azok a téma napok, amelyek a tudományos élettel, az egészségvédelemmel, az elsősegélynyújtással, a természet- és környezetvédelemmel, iskolánk névadójával, illetve a honismerettel kapcsolatos ismereteket dolgozzák fel. Tanulmányi kirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából a tanulók számára tanulmányi kirándulásokat szerveznek a lakóhely és ország természeti, történelmi, kulturális értékeinek megismerése céljából. A kirándulásokat egy napra tervezzük. Osztálykirándulások. Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy 18

alkalommal osztálykirándulást szerveznek, ha ezzel a szülők 90 %-a egyetért. Az osztálykiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Az iskola nevelői a pályázati lehetőségek minél jobb kihasználásával törekednek arra, hogy ezeken a programokon a nehezebb szociális körülmények között élő családok elsősorban halmozottan hátrányos helyzetű gyermekei is részt tudjanak venni. Azok a tanulók, akik nem vesznek részt a kiránduláson az évfolyam tanítási óráin vesznek részt. A kirándulásokat egy munkanapra tervezzük. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás. Egyegy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel ha az költségekkel is jár önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások. A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Iskolai könyvtár. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata. A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók tanári felügyelet mellett egyénileg vagy csoportosan használják. 2. A délutáni egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokat az iskola nevelői a 7-8-9. órában 14.00. óra és 18.00 óra között szervezik meg. Ettől eltérni csak az igazgató beleegyezésével lehet, de ilyen esetben a szülőket előre értesíteni kell. 3. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokra való tanulói jelentkezés önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozásokra a tanulónak az adott tanév elején kell jelentkeznie, és a jelentkezés egy tanévre szól. 19

4. A felzárkóztató és fejlesztő foglalkozásra kötelezett tanulókat képességeik, tanulmányi eredményeik, szakértői javaslat alapján a tanítók, szaktanárok jelölik ki. A tanulók részvétele a felzárkóztató foglalkozásokon, valamint az egyéni foglalkozásokon kötelező, ez alól felmentést csak a szülő írásbeli kérelmére az iskola igazgatója adhat. 5. Az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról történő távolmaradást is a házirendben előírt módon igazolni kell. A tanórán kívüli foglalkozásokról ismételten igazolatlanul mulasztó tanuló az igazgató engedélyével a foglalkozásról kizárható. 6. A könyvtár szolgáltatásait csak az iskolai könyvtárba beiratkozott tanulók és iskolai dolgozók vehetik igénybe. A beiratkozás minden tanév elején egyénileg történik, és a tanulói jogviszony fennállásáig szól. A napközi otthonra vonatkozó szabályok 1. A napközi otthoni foglalkozásra történő felvétel a szülő kérésére történik. 2. A napközi otthonba tanévenként előre a tanévet megelőző május hónapban illetve beiratkozáskor kell jelentkezni. Indokolt esetben a szülő tanév közben is kérheti gyermeke napközi otthoni elhelyezését vagy annak megszüntetését. 3. Az iskola a napközi otthonba minden hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű, valamint felügyeletre szoruló tanulót felvesz. 4. Amennyiben a napközis csoportok létszáma meghaladná a közoktatási törvényben előírt maximális csoportlétszámot, a felvételi kérelmek elbírálásánál előnyt élveznek azok a tanulók, akiknek mindkét szülője dolgozik, akik állami gondozottak, akik nehéz szociális körülmények között élnek. 5. A napközis foglalkozások a délelőtti tanítási órák végeztével a csoportba járó tanulók órarendjéhez igazodva kezdődnek és délután 16.00. óráig tartanak. Szülői igény esetén a napköziben az iskola a tanulók számára 16.00. óra és 17.00. óra között felügyeletet biztosít. 6. A napközis és a tanulószobai foglalkozásról való hiányzást a szülőnek jeleznie kell. 20

7. A tanuló a napközis foglalkozásról csak a szülő személyes vagy írásbeli kérelme alapján távozhat el. Rendkívüli esetben telefonon történő egyeztetéssel a tanuló eltávozására a csoportvezető tanár, igazgató vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat.. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzését szolgáló szabályok 1. A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját maga testi épségét, egészségét; óvja társai testi épségét, egészségét; elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal értesítse az iskola valamelyik dolgozóját, ha saját magát, társait vagy másokat veszélyeztető helyzetet, tevékenységet; illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy azt, ha megsérült; megismerje az iskola épületének kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 2. A testnevelési órákra, edzésekre (a sportfoglalkozásokra) vonatkozó külön szabályok: a tanuló a tornateremben csak pedagógus felügyeletével tartózkodhat; a sportfoglalkozásokon a tanulóknak tiszta sportfelszerelést (tornacipő, edzőcipő, fehér póló, rövid kék tornanadrág, melegítő) kell viselniük; a sportfoglalkozásokon a tanulók nem viselhetnek hajcsatot, karórát, gyűrűt, nyakláncot, lógó fülbevalót vagy nagyon laza ruházatot. 3. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyeletét és ellátását az iskolában az iskolaorvos és az iskolai védőnő biztosítja. Az iskolaorvos és az iskolai védőnő heti egy alkalommal rendel az 21

iskolában tanévenként meghatározott napokon és időpontban. 5. Az iskolaorvos elvégzi vagy szakorvos részvételével biztosítja a tanulók egészségügyi állapotának ellenőrzését, szűrését az alábbi területeken: fogászat: évente két alkalommal, szemészet: évente egy alkalommal, általános szűrővizsgálat: évente egy alkalommal, a tanulók fizikai állapotának mérése: évente egy alkalommal, a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók vizsgálata a hetedik évfolyamon. 6. Az iskolai védőnő elvégzi a tanulók higiéniai, tisztasági szűrővizsgálatát évente két alkalommal, illetve szükség esetén, az osztályfőnökök jelzése alapján, 7. A nevelési-oktatási intézmény a jogszabályban meghatározottak szerint kivizsgálja és nyilvántartja a tanuló- és gyermekbaleseteket, teljesíti az előírt bejelentési kötelezettséget A tanulók tantárgyválasztása 1. Az iskola helyi tanterve a tanulók számára az alábbi választható (nem kötelező) tantárgy tanulását teszi lehetővé: angol tagozat (heti 5 óra). 2. Az iskola igazgatója minden tanév áprilisában az osztályfőnökök közreműködésével szülői értekezleteken, illetve osztályfőnöki órákon értesíti a szülőket és a tanulókat a következő tanévben választható tantárgyakról, az azt tanító nevelőkről. 3. Kiskorú tanuló esetén a szülő, a tizennegyedik életévét betöltött tanuló esetén a szülő és a tanuló közösen minden év május 20-ig írásban adhatja le a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az osztályfőnöknek. 4. A szülő, illetve 14 év fölött a szülő és a tanuló írásban május 20-ig, valamint a beiratkozó tanuló és szülő a beiratkozáskor adja le osztályfőnökének a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését. 5. Sikeres különbözeti vizsga letételével a tanulónak joga van emelt szintű oktatásban résztvenni. 22

A tanulmányok alatti vizsgák szabályai Az iskolában az alábbi tanulmányok alatti vizsgák tehetők le: 1. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához: - ha a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve, - engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, - ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet. - ha az első félévben hiányzás miatt nem osztályozható. 2. Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné, és ezt igazolja. 3. Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén legfeljebb három tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott. 4. Különbözeti vizsgát tehet emeltszintű oktatásra jelentkezéskor és félévenként. 5. A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni. 6. A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szülei Osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két hónappal, Javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) tudják meg. Különbözeti vizsgát tanév elején és félévkor tehet emelt szintű idegen nyelvből 23

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak: TANTÁRGY ÍRÁSBELI SZÓBELI GYAKORLATI VIZSGA ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI Erkölcstan SZÓBELI Környezetismeret SZÓBELI Ének-zene GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv ÍRÁSBELI SZÓBELI Magyar irodalom ÍRÁSBELI SZÓBELI Idegen nyelvek ÍRÁSBELI SZÓBELI Matematika ÍRÁSBELI SZÓBELI Erkölcstan SZÓBELI Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek ÍRÁSBELI SZÓBELI Hon- és népismeret SZÓBELI Természetismeret SZÓBELI Fizika ÍRÁSBELI SZÓBELI Kémia ÍRÁSBELI SZÓBELI Biológia és egészségtan ÍRÁSBELI SZÓBELI Földrajz SZÓBELI Ének-zene GYAKORLATI Vizuális kultúra GYAKORLATI Informatika SZÓBELI GYAKORLATI Technika, életvitel és gyakorlat GYAKORLATI Testnevelés és sport GYAKORLATI 24

A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 1. Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 2. Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 3. Az iskolában az alábbi tanulói felelősök működnek: osztályonként két-két hetes, tantárgyi felelősök. 4. A hetesek megbízatása egy-egy hétre szól. A heteseket az osztályfőnök jelöli ki. A hetesek feladatai: gondoskodnak a tanterem megfelelő előkészítéséről a tanórákra (tiszta tábla, kréta stb. az órát tartó nevelő utasításai szerint); az óra kezdetén a nevelő megérkezéséig felügyelnek az osztály rendjére, a fegyelmezetlen tanulókat figyelmeztetik; az órát tartó nevelőnek az óra elején jelentik a hiányzó tanulókat; ha az órát tartó nevelő a becsöngetés után öt perccel nem érkezik meg a tanterembe, értesítik az igazgatóságot; az óra végén a táblát letörlik, és ellenőrzik a tanterem rendjét, tisztaságát, a tantermet kiszellőztetik 5. Az egyes tanítási órákon a tanulók önkéntes jelentkezése alapján különféle tantárgyi felelősök segítik a tanórai munka lebonyolítását, a tanulók felszerelésének és házi 25

feladatának ellenőrzését, az órához szükséges eszközök előkészítését. Ilyen tantárgyi felelős lehet: leckefelelős, pontozó, szertáros, térképfelelős stb. A tanulók mulasztásának igazolása A beteg gyermek, tanuló az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja a nevelésioktatási intézményt. Ha a pedagógus megítélése szerint a gyermek, a tanuló beteg, gondoskodik a többi gyermektől, tanulótól való elkülönítéséről, és kiskorú gyermek, tanuló esetén a lehető legrövidebb időn belül értesíti a gyermek, a tanuló szüleit. Azt, hogy a gyermek, a tanuló ismét egészséges és látogathatja a nevelési-oktatási intézményt, részt vehet a foglalkozásokon, orvosnak kell igazolnia. Az igazolásnak tartalmaznia kell a betegség miatt bekövetkezett távollét pontos időtartamát is. 1. A tanuló hiányzását (távolmaradását, illetve késését) az iskolai foglalkozásokról tanítási órákról, valamint az egyéb (tanórán kívüli) foglalkozásokról igazolni kell. Csak a tájékoztató (ellenőrző könyvbe) beírt szülői és orvosi igazolás fogadható el. 2. A tanuló hiányzása esetén a szülő telefonon vagy személyesen 2 napon belül köteles tájékoztatni az iskolát a hiányzás okáról. (Telefon: 36 324-828) 3. A szülő egy tanév folyamán gyermekének három nap hiányzását igazolhatja, az osztályfőnökkel való előzetes egyeztetés alapján. Ez alól mentesítést indokolt esetben csak az iskola igazgatója adhat. 4. A tanuló a szülő előzetes engedélykérése nélkül csak indokolt esetben maradhat távol az iskolától. A szülő ilyen esetben is köteles a lehető leghamarabb bejelenteni a mulasztás okát az osztályfőnöknek. 5. A mulasztó az alsó tagozatos tanuló iskolába jövetelének első napján, felső tagozatos tanuló a következő osztályfőnöki órán, de legkésőbb három tanítási napon belül orvosi vagy egyéb hivatalos igazolással igazolhatja. 6. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. Abban az esetben, ha a mulasztott órák száma eléri a 10 órát az iskola igazgatója értesíti a szülőt és a gyermekvédelmi és gyámügyi feladat- és hatáskörök ellátásáról, valamint a gyámhatóság szervezetéről és illetékességéről szóló 331/2006. (XII. 23.) Korm. Rendeletben foglaltakkal összhangban tanköteles tanuló esetén a kormányhivatalt és a gyermekjóléti szolgálatot. Az értesítést követően a gyermekjóléti 26

szolgálat az iskola haladéktalanul intézkedési tervet készít, amelyben a mulasztás okának feltárására figyelemmel meghatározza a tanulót veszélyeztető és az igazolatlan hiányzást kiváltó helyzet megszüntetésével, a tanulói tankötelezettség teljesítésével kapcsolatos, továbbá a gyermek, a tanuló érdekeit szolgáló feladatokat. 30 óra igazolatlan óra szabálysértési eljárást von maga után. 7. A tanuló hiányzása automatikusan igazolatlannak minősül, ha az előírt határidő alatt nem igazolják távolmaradását és az eljárás megkezdődik 8. Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül-e az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell adni, és amennyiben a késések idejének összege eléri a negyvenöt percet, az egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül. 9. Az iskolai és iskolán kívüli ünnepségekről, nem oktatási jellegű rendezvényekről való igazolatlan távolmaradás fegyelmező intézkedést vagy igazolatlan órát von maga után. 10. A tanuló mulasztását igazoltnak kell tekinteni, ha az iskola képviseletében van távol. A tanulók jutalmazása 1. Azt a tanulót, aki példamutató magatartást tanúsít a tanév folyamán, tanév végén kiváló tanulmányi eredményt ér el, vagy az iskola érdekében közösségi munkát végez, vagy azt az iskolánk által felkészített és iskolánk nevében versenyző tanulót, aki tanulmányi, sport, diákolimpia, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön vagy előadásokon, bemutatókon eredményesen szerepel, vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. 2. Az iskolában a tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret, osztályfőnöki dicséret, igazgatói dicséret, 27

nevelőtestületi dicséret. 3. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. 4. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén: szaktárgyi teljesítményért, példamutató magatartásért, kiemelkedő szorgalomért, dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. 5. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki érdemjegyei alapján mindig kitűnő tanulmányi eredményt ért el, oklevelet és Hunyadi-díjat vehet át a ballagási ünnepélyen az iskola közössége előtt. A Kis-Hunyadi-díjat a tantestület adományozza a nyolc év során kiemelkedő magatartásért, közösségi munkáért, tanulmányi és versenyeredményért. 6. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevél jutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. A városi és megyei szintű sportversenyek 1-3 helyezettje, a tanulmányi versenyek 1-6. helyezettje igazgatói dicséretben részesül. Az országos versenyeken eredményesen szereplő tanuló nevelőtestületi dicséretben részesül és tárgyjutalmat kap. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések 1. Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni. 2. Az iskolai büntetések formái szaktanári figyelmeztetés, napközis nevelői figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, osztályfőnöki intés, 28