A Diplomás Pályakövetési Rendszer eredményei 2013 Gyorsjelentés Educatio Nonprofit Kft Felsőoktatási Osztály 2014 március Készítette: Veroszta Zsuzsanna
A 2013-as DPR kutatási szakasz főbb adatai A Diplomás Pályakövetési Rendszer 2013-as adatfelvételére 2013 első félévében került sor. A kutatás az alapsokaság a 2008-ban, 2010-ben és 2012-ben abszolutóriumot szerzettek teljes körére kiterjedt, beleértve a hagyományos egyetemi, főiskolai, az osztatlan és az alap és mesterképzések végzettjeit. Az adatfelvételt a Diplomás Pályakövető Rendszer országos programjában résztvevő 32 felsőoktatási intézmény végzi, az online kérdőíves megkeresésre beérkezett anonim válaszokból az országos adatbázist az Educatio Nonprofit Kft. állítja elő. Az adatbázis súlyozása a Felsőoktatási Információs Rendszer adatai alapján történik. Az alapsokaság létszáma 154.671 fő. A vizsgálatban résztvevő intézmények alapján számított alapsokaság: 148.548 fő. Az adatfelvételek (önkéntes válaszadás) révén összeállt adatbázis elemszáma 24.233 fő. Az átlagos válaszadási ráta eszerint 16,3 százalékot ér el. 2
Frissdiplomások a munkaerőpiacon - főbb eredmények A 2013-as, frissdiplomások körében végzett adatfelvétel eredményeinek áttekintését az alábbi kérdések köré csoportosítottuk: Megéri-e diplomát szerezni? Érezhető-e a gazdasági válság kilépésre gyakorolt hatása? Érdemes-e külföldön tanulni/dolgozni? Mekkorák a jövedelmi egyenlőtlenségek? 3
Megéri diplomát szerezni A diplomások körében kisebb a munkanélküliség előfordulási gyakorisága A DPR által a frissdiplomások körében mért munkanélküliség i arány 5,8%. A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján a 25 54 évesek, azaz az ún. legjobb munkavállalási korúak munkanélküliségi rátája 2013. március-májusban 9,6%. A diplomások jövedelme meghaladja az átlagot A DPR alapján a Magyarországon dolgozó frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme 168.400 Ft A Központi Statisztikai Hivatal adatai alapján nemzetgazdasági szinten az átlagos nettó kereset 2013. január-májusban 149.200 Ft A megkereséskor munkanélküliek aránya a végzés éve szerint N=23042 2012. 2010. 2008. Havi nettó átlagjövedelem a végzés éve szerint (Magyarországon foglalkoztatottak körében, ezer Ft, N=15156) 2012 2010 2008 5,50% 3,10% 9,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 154,25 165,61 187,34 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 4
A gazdasági válság érezteti hatását a frissdiplomások kilépésén Az abszolutórium-szerzés utáni munkaerőpiaci átmenet évfolyam-alapú vizsgálata azt mutatja, hogy a 2009-es válság előtti időszakhoz képest romlottak a frissdiplomás kilépés körülményei. A 2008-as, válság előtt kilépő frissdiplomások körében nagyobb arányban vannak olyanok, akik egy hónapon belül munkát találtak, mint a későbbi kilépő évfolyamok esetében. 2008 után az elhelyezkedéshez szükséges idő mellett az álláskeresési aktivitás is növekedett. Átlagosan több munkáltató felé irányuló kapcsolatfelvételre volt szüksége az első állás betöltéséhez. A végzettség után egy hónapon belül munkát találók aránya Abszolutóriumszerzés után munkát keresők körében, N=10533 2012. 2010. 2008. 29,80% 29,50% 40,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Egy munkáltatói visszajelzésre jutó jelentkezések száma Abszolutórium után állást keresők körében, N=10389 2012. 2010. 2008. 5,91 0,00 1,00 2,00 3,00 4,00 5,00 6,00 7,00 7,01 6,99 5
A végzettség megszerzése utáni első munka jellemzői is azt mutatják, hogy 2008 után némileg nehezedtek a képzés és munkaerőpiac közti átmenet feltételei. A gazdasági válság előtti, 2008-as évhez viszonyítva 2010-ben többen voltak azok, akik diplomázás után szerzett első munkájukban nem a tanulmányaik szakterületéhez illeszkedő feladatot láttak el. Ugyanakkor 2008 után egyre csökkent a nagyobb munkaerő-piaci stabilitást jelentő határozatlan idejű szerződésekkel foglalkoztatott frissdiplomások aránya, szintén a diploma utáni első állás esetében. Első diplomás munkájukat nem a tanulmányok szakterületén végzők aránya. Abszolutórium után állást keresők körében, N=8875 2012. 2010. 2008. 21,80% 24,20% 20,80% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Első diplomás munkájukat határozatlan idejű szerződéssel végzők aránya. Abszolutórium után állást keresők körében, N=8888) 2012. 2010. 2008. 64,00% 69,00% 72,60% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 6
A külföldi tanulmányok gyakorisága A felsőfokú évek alatti külföldi tanulmányokat végzők aránya mind képzési terület, mind képzési szint szerint nagy eltérést mutat. Képzési területi bontásban a bölcsészettudományi és jogi területek hallgatóit jellemzi a 9,8 százalékos átlag feletti mértékben. Képzési szint szerint tekintve azt találjuk, hogy a hagyományos egyetemi és osztatlan képzések nyújtottak kedvezőbb lehetőséget a külföldi tanulmányokra. Úgy tűnik, az új rendszerben a mesterképzési évek alatt erre kevésbé nyílik lehetőség. Külföldi tanulmányok a felsőoktatási évek alatt, N=22661 Összesen Hagyományos főiskolai képzés Hagyományos egyetemi képzés Egységes és osztatlan képzés MA/MSc BA/BSc 9,9% 4,7% 17,9% 17,7% 12,1% 6,5% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% Külföldi tanulmányok a felsőoktatási évek alatt, N=23296 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és Művészetközvetítői Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 9,8% 10,1% 10,1% 8,8% 4,3% 10,4% 11,6% 8,4% 8,2% 8,4% 13,3% 6,0% 11,0% 14,1% 6,8% 0,0% 20,0% 40,0% 60,0% 80,0% 100,0% 7
A külföldi tanulmányok munkaerő-piaci hozadéka A végzettek alig tíz százalékát jellemző, felsőoktatási évek alatt szerzett nemzetközi mobilitási tapasztalatok éreztetik hatásukat a későbbi munkaerő-piaci kilépésen is, jóllehet a mobilitási részvétel számos háttértényező által meghatározott. A külföldi tanulmányokat folytatók esetében a végzés után lényegesen magasabb jövedelem mérhető. Azok a frissdiplomások, akik felsőfokú tanulmányaik alatt külföldön is tanultak, a későbbiekben kisebb eséllyel végeznek felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát. A külföldi tanulmányokat végzők diplomázás utáni, munkával kapcsolatos elégedettsége átlagosan magasabb, mint azoké, akik nem vettek részt nemzetközi tanulmányi célú mobilitásban. Jövedelem és külföldi tanulmányok - Havi nettó átlagjövedelem, Magyarországon foglalkoztatottak körében, ezer Ft, N= 16189 Nem folytatott külföldi tanulmányokat Külföldi tanulmányokat folytatott Nem folytatott külföldi tanulmányokat Külföldi tanulmányokat folytatott 179,05 247,04 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 Illeszkedés és külföldi tanulmányok - A felsőfokú végzettséget nem igénylő munkát végzők aránya, foglalkoztatottak körében, N= 19330 Nem folytatott külföldi tanulmányokat Külföldi tanulmányokat folytatott 18,50% 10,50% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% Elégedettség és külföldi tanulmányok - Munkájukkal teljesen elégedettek aránya, foglalkoztatottak körében, N= 19072 18,70% 24,20% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 8
Összesen Természettudományi 6,2% 7,4% 6,6% 6,2% Társadalomtudományi 5,4% 5,8% Sporttudományi 7,6% 7,0% Pedagógusképzés 3,0% 5,1% Orvos és egészségtudományi 4,2% 6,6% Közigazgatási, rendészeti és katonai 5,9% 5,9% Igen Művészetközvetítői 3,1% 3,1% Művészeti 13,1% 6,6% jelenleg is külföldön dolgozik Műszaki 7,5% 7,7% Jogi 3,7% 2,9% Informatika 7,3% 6,5% Nem Gazdaságtudományi 6,7% 7,0% Bölcsészettudományi 6,6% 6,9% Agrártudományi 6,8% 9,3% A frissdiplomások külföldi munkavállalása A végzettség megszerzését követően a frissdiplomások 13 százaléka végzett avagy végez a megkeresés időpontjában is külföldi munkát. A diplomázás utáni külföldi munkavállalás előfordulási gyakorisága képzési területenként eltérő. Az átlagnál gyakoribb a művészeti, műszaki képzési területek frissdiplomásai között. Ritkább ugyanakkor a külföldi munkavállalás előfordulási gyakorisága a jogi, társadalomtudományi, pedagógusképzési frissdiplomások körében. Külföldi munkavállalás a végzettség megszerzése után, képzési területenként, N=22452 87,2% 86,4% 88,8% 85,5% 91,9% 89,2% 88,2% 93,9% 80,3% 84,8% 93,4% 86,2% 86,3% 86,4% 83,9% 0% 10% 20% 30% 40% 50% 60% 70% 80% 90% 100% 9
A külföldi munkavégzés szakterületi illeszkedése A frissdiplomás külföldi munkavégzés képzési területi gyakorisága mellett a külföldön végzett munka szakterületi illeszkedése is nagy különbségeket mutat. Az orvos- és egészségtudományi, műszaki vagy informatikai diploma nagy eséllyel külföldön is szakterületi munkához juttatja a végzetteket. Ugyanakkor a társadalomtudományi, pedagógiai, jogi vagy bölcsészettudományi frissdiplomások külföldi munkavállalása igen gyakran nem szakmai munkát jelent. Szakmai munkát végzők aránya a külföldön dolgozók körében N=2552 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 45,40% 53,80% 48,10% 65,40% 66,40% 61,80% 61,20% 60,00% 63,80% 62,50% 92,20% 83,70% 89,10% 0,00% 20,00% 40,00% 60,00% 80,00% 100,00% 10
Összes foglalkoztatott A külföldi munkavállalás jövedelmi előnye A frissdiplomás jövedelmek képzési terület szerinti átlagai azt mutatják, hogy a magyarországi átlagkeresetekhez képest a külföldi munkavállalással szerzett jövedelmek magasabbak. Az összes tehát akár Magyarországon, akár külföldön foglalkoztatott frissdiplomás átlagjövedelme magasabb, mint a hazai kereseti átlagértékek. Havi nettó átlagjövedelem a foglalkoztatottak körében, ezer Ft, N= 15617 Magyarországon foglalkoztatottak Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészetközvetítői Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 169,31 186,24 140,19 161,56 162,51 148,54 160,23 151,37 130,86 124,77 142,44 175,98 194,03 179,29 141,58 130,14 132,84 130,95 195,37 223,55 187,95 181,23 248,05 231,51 209,09 193,45 155,63 139,58 157,33 145,27 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 11
Szakterületi jövedelemkülönbségek A magyar munkaerőpiacon foglalkoztatott frissdiplomások által megadott havi nettó átlagjövedelem 169 ezer forint. Nagy eltéréseket tapasztalhatunk ugyanakkor az egyes képzési területeken végzett diplomások keresete között. A legmagasabb átlagjövedelem az informatikai diplomákhoz társul, de műszaki, gazdaságtudományi és jogi végzettséggel is átlag feletti keresetet találunk. A legalacsonyabb frissdiplomás kereset a pedagógusképzési, művészeti, művészetközvetítői, természet- és bölcsészettudományi diplomákhoz társul. Átlagjövedelmek képzési területenként Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=14594 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészetközvetítői Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 124,77 140,19 142,44 130,14 130,95 148,54 151,37 139,58 145,27 169,31 179,29 195,37 181,23 193,45 231,51 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 12
Átlagjövedelmek szakos eltérései A frissdiplomások jövedelmi visszajelzései alapján a legnagyobb kibocsátású szakok diplomásainak havi jövedelme között átlagosan akár 130 ezer forintos különbség is fennáll. E szakokon diplomázók közül a legnagyobb átlagkeresetről a gazdálkodási szakon végzettek számoltak be, de a műszaki és informatikai végzettségek is magas jövedelemmel társulnak. A pedagógusképzési diplomák megtérülése a legalacsonyabb. Átlagjövedelmek a legnagyobb szakokon, Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=4402 óvodapedagógus tanító gyógypedagógia szociálpedagógia andragógia turizmus vendéglátás igazgatásszervező általános orvos pénzügy és számvitel kommunikáció és médiatudomány gazdálkodási és menedzsment marketing kereskedelem és marketing gépészmérnöki jogász közgazdász gazdálkodási villamosmérnöki mérnökinformatikus gazdálkodási 95,09 102,52 112,16 114,22 129,13 139,03 149,99 156,67 157,49 164,65 173,24 182,38 184,46 190,85 204,95 206,62 210,28 221,21 229,33 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 Szórás Átlag 13
Szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt Nem szakmai munkavégzés a tanulmányok alatt Felsőoktatási tanulmányok időszakához kötődő jövedelmi egyenlőtlenségek A frissdiplomás jövedelmek alakulását a felsőfokú tanulmányok képzési szintje szerint vizsgálva úgy tűnik, hogy a BA/BSc végzettséghez képest az MA/MSc és az egységes és osztatlan képzéseken szerzett diplomák jelentős munkaerő-piaci bérelőnyt eredményeznek. A tanulmányok alatti munkavégzés esetében azt találjuk, hogy a képzés szakterületéhez kapcsolódó párhuzamos munkavállalás a diplomaszerzés utáni időszakra is kedvezően hat ki. Jövedelmek képzési szintenként, Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=9063 Egységes és osztatlan képzés Ma/MSc Ba/BSc Nem Igen 153,57 178,41 177,46 0,00 100,00 200,00 300,00 Jövedelmek és munkaerő-piaci kapcsolódás a tanulmányok alatt, Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=16182, 16057 184,31 185,95 Átlagjövedelem szintjén nem mutatkozik ugyanakkor a tanulmányok alatti nem szakterületi munkavégzés és a későbbi frissdiplomás jövedelem között érdemi összefüggés. Nem 167,52 Igen 196,58 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 14
Jövedelmi egyenlőtlenségek a frissdiplomás munkaerőpiacon A Magyarországon foglalkoztatott frissdiplomások havi nettó átlagjövedelme a munkaerőpiac különböző szegmenseiben nagy eltérést mutat. Alacsonyabb átlagfizetésekről számolnak be az állami szférában foglalkoztatottak. Átlagjövedelmük több mint 40 ezer forinttal kevesebb, mint a magántulajdonú cégeknél dolgozóké. A munkáltató tulajdonviszonyai alapján a legmagasabb átlagjövedelem a külföldi tulajdonú cégekhez kapcsolódik. Az e vállalatoknál foglalkoztatott frissdiplomások havi átlagos bérelőnye a hatvanezer forintot is meghaladja, a teljes mértékben magyar tulajdonban lévő cégeknél dolgozók jövedelméhez képest. Jövedelem a munkáltató tulajdonviszonya alapján, Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=15058 Teljes mértékben magántulajdonú Részben állami, részben magán tulajdonú Teljes mértékben állami/önkormányzati tulajdonú Teljes mértékben külföldi tulajdonú Részben magyar tulajdonú Teljes mértékben magyar tulajdonú 162,17 143,52 189,76 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 Jövedelem a munkáltató tulajdonviszonyai alapján, Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=15071 146,10 229,88 208,11 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 15
Munkaerőpiac és jövedelmi egyenlőtlenségek Ágazati különbségek Jövedelmek a munkáltató ágazata szerinti bontásban - a tizenöt legnagyobb ágazatban Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N=13056 A munkáltató ágazata szerinti bontásban a legnagyobb 15 ágazat közül az információ, kommunikáció, a pénzügyi, biztosítási tevékenység, feldolgozóipar, valamint az energiaszektor kínálja a legmagasabb havi nettó 200 ezer forintot meghaladó - frissdiplomás fizetéseket. A legalacsonyabb átlagfizetésekről az oktatás, vendéglátás, művészet illetve egészségügy területéhez tartozó cégeknél foglalkoztatottak számoltak be. Az itt mért frissdiplomás jövedelmek havi nettó 140 ezer forint alatt maradnak. Összesen Oktatás Szálláshely szolgáltatás, vendéglátás Művészet, szórakoztatás, szabadidő Humán egészségügyi, szociális ellátás Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Feldolgozóipar Villamosenergia, gáz, gőzellátás, légkondicionálás Pénzügyi, biztosítási tevékenység Információ, kommunikáció 123,19 132,59 134,57 139,10 144,46 149,99 168,41 166,54 167,49 177,97 180,34 Szórás Átlag 204,72 219,89 221,17 226,52 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 16
Nemek szerinti jövedelmi különbségek A férfiak és nők átlagkeresete közti különbségek minden képzési területen élesek. Összességében havi nettó ötvenezer forinttal magasabb a frissdiplomás foglalkoztatott férfiak jövedelme, mint a nőké. Képzési területenként a legnagyobb férfibérelőny az informatikai és gazdaságtudományi diplomákhoz kötődik. Kevésbé élesek, ám még így is jelentősek az eltérések a bölcsészettudomány, társadalomtudomány, egészségügy férfi és női frissdiplomásainak átlagkeresete között. Jövedelmek nemek és képzési terület szerinti bontásban Magyarországon foglalkoztatottak körében, havi nettó ezer Ft, N= 14437 Összesen Természettudományi Társadalomtudományi Sporttudományi Pedagógusképzés Orvos és egészségtudományi Közigazgatási, rendészeti és katonai Művészetközvetítői Művészeti Műszaki Jogi Informatika Gazdaságtudományi Bölcsészettudományi Agrártudományi 149,84 199,87 127,01 155,27 141,18 171,56 Nő 140,18 168,25 118,60 Férfi 153,23 134,54 165,74 170,86 201,12 117,28 149,61 107,61 156,32 158,52 206,16 167,55 210,15 178,13 242,20 176,47 230,08 135,33 153,64 128,92 162,29 0,00 50,00 100,00 150,00 200,00 250,00 300,00 17
További információ felsooktatas@educatio.hu http://www.educatio.hu/