170/2005. (XII. 15.) Kgy. határozat. Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére

170/2005. (XII. 15.) Kgy. határozat Pályázat kiírása a Baranya Megyei Kórház működtetésére 1. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése a Baranya Megyei Kórház új szakmai fejlesztési koncepcióját az 1. számú melléklet szerinti tartalommal elfogadja. Határidő: 2005. december 15. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 2. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése dönt arról, hogy a Baranya Megyei Kórház új szakmai-fejlesztési programjának megvalósítása céljából egészségügyi szakellátás átvállalására, az emeltszintű szociális szakellátási tevékenység feltételeinek a kialakítására, a kórház-ingatlanok felújításához szükséges források biztosítására, valamint a kórház likviditási egyensúlyának helyreállítása érdekében a 7. számú melléklet szerinti Pályázati felhívást tesz közzé, és egyidejűleg elfogadja a Pályázati felhívás mellékletét képező Pályázati dokumentációt. Határidő: azonnal Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 3. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felhatalmazza elnökét, hogy a 2. pontban meghatározott Pályázati dokumentációban szereplő Beruházási és vagyonhasználati szerződés tervezet IV. fejezetében dolgozza ki az egészségügyi ellátás és az önkormányzati feladatellátás folyamatosságának garanciális feltételeit biztosító részletes szabályokat a szerződésszegés, a Közreműködő/Szolgáltató megszűnése, illetve a szerződés megszűnése eseteire. Határidő: 2005. december 28. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 4. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház működtetésének átalakítására vonatkozó Pályázati felhívást az Új Dunántúli Naplóban, valamint a Népszabadságban kettő alkalommal jelentesse meg. Határidő: 2005. december 31. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 5. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése felkéri dr. Kékes Ferencet, a közgyűlés elnökét, hogy a Baranya Megyei Kórház szakmai fejlesztési programjának megvalósítására, a működtetés átalakítására 2006. január 31-ig benyújtott pályázatokat az Egészségügyi, Szociális, és Gyermekvédelmi Bizottság, a Költségvetési és Gazdasági Bizottság, valamint a Pénzügyi Bizottság véleményezését követően - terjessze a közgyűlés február havi ülése elé. Határidő: 2006. február 28. Felelős: dr. Kékes Ferenc, a közgyűlés elnöke 6. A Baranya Megyei Önkormányzat Közgyűlése hozzájárul a Baranya Megyei Kórház belső struktúramódosításához az alábbiak szerint: - a Kardiológiai Osztálytól 10 ágy kerüljön átcsoportosításra a Sürgősségi Osztályra, - a Krónikus Tüdőgyógyászati Osztályról 15 ágy kerüljön átcsoportosításra az Ápolási Osztályra, - a Csecsemő Osztálytól 6 ágy, a Gyermekgyógyászati Osztálytól 4 ágy kerüljön átcsoportosításra a Geriátriai Osztályra, - a Gyermekgyógyászati Osztálytól 2 ágy kerüljön átcsoportosításra a Gyermeksebészeti Osztályra. Határidő: 2006. január 31. Felelős: Horváth Zoltán, a Baranya Megyei Kórház főigazgatója

A 170/2005. (XII. 15.) Kgy. határozat 1. számú melléklete

A Baranya Megyei Kórház átalakulásának szakmai koncepciója I. A Baranya Megyei Kórház története, szerepe, struktúrája A Baranya Megyei Kórház 1956-ban, a Pécsi Orvostudományi Egyetem (POTE) által átadott épületegyüttesben a Központi Telephelyen kezdte meg működését. Az intézmény kezdeményei az 1730-as években alakultak ki. A ma két legrégebbi épülettömb 1868-ban már 100 ágyas közkórházat jelentett, mely Pécs Városi Kórházként funkcionált az 1920-as évek elejéig, majd a POTE központi klinikai telephelyeként. Az egészségügyi és szociális ellátás a régi időkben is szervesen összefüggött, egyik épületünk szegényházi szerepet töltött be. A Megyei Kórház másik nagy telephelye az eredeti Tüdőgyógyintézet, a Mecsek oldalban épült az 1960-as évek közepén, az országos tuberkulózis elleni kampány keretében. A megye fekvő- és járóbeteg ellátásában szerepünk meghatározó: a fenntartó Baranya Megyei Önkormányzat legnagyobb intézményeként és munkáltatójaként, a Pécsi Tudományegyetem Orvos- és Egészségtudományi Centruma (PTE OEC) mellett a kórház a második legjelentősebb egészségügyi szolgáltató mind a kapacitást, mind a betegforgalmat tekintve. A kórház egységeinek többsége megyei progresszivitási szintre sorolt, néhány osztályunk azonban egyetemi szintnek megfelelő akkreditációval bír (Sebészet-Érsebészet, Infektológia, Pulmonológia, Onkológia, Gyermekgyógyászat-nephrológia). Kórházunkon kívül a PTE OEC klinikái és a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények jelentik az egészségügyi szakellátás különböző szintjeit Pécsett. Baranya megyében működik még a Komlói Városi Kórház (20 km), a Szigetvári és a Siklósi Városi Kórház (30-30 km), továbbá a Mohácsi Városi Kórház (40 km). Az elmúlt években a szakmai munka optimalizálása és költséghatékonysága érdekében 1000 ágyról 604 ágyra csökkentettük ágyszámunkat. Két nagy kórházi telephely (Pécsbányatelepi részleg: 120 ágy, Dischka utcai részleg: 90 ágy) került megszüntetésre. A fenntartó döntése értelmében 2004. november 1-én a volt Baranya Megyei Gyermekkórház integrálódott intézményünkbe, így ágyszámunk 724-re növekedett. Jelenleg 3 fő telephelyünk a 300 aktív ággyal és a központi diagnosztikus egységekkel működő Központi Telephely, a 304 ágyas Ángyán János úti Telephely (volt Tüdőgyógyintézet, 124 krónikus, 180 aktív ággyal), valamint a 120 ágyas Gyermekegészségügyi Központ. Járóbeteg rendeléseket és gondozó intézeteket további külső telephelyeken (Veress E. utca, Papnövelde utca, közreműködői szerződéssel Sásd és Őz utca) üzemeltetünk. Összességében 24 fekvőbeteg osztállyal, négy gondozó intézettel és mintegy 60 járóbeteg szakrendeléssel dolgozunk. A diagnosztikus tevékenységet központosítottuk, a három fő egység a Központi Laboratórium, a Központi Radiológiai Osztály és a Pathológiai Osztály. Emlőszűrő Centrumunk a népegészségügyi program keretében Komplex Mammographiás Központként lett befogadva. Baranya megyében pulmonológiai, fertőző, érsebészeti, gerontopszichiátriai, kardiológiai rehabilitációs fekvőbeteg ellátás csak a Megyei Kórházban történik osztályszerkezetben.

Elsősorban ezen szakterületeken egyetemi klinika hiányában graduális és posztgraduális oktatókórházként működünk. Sebészet-Érsebészeti Osztályunk a PTE Sebészeti Tanszéke, Gerontopszichiátriai Osztályunk Gerontológiai Tanszéki Csoport is egyben. A változó igényekhez többször adaptált struktúra jelzi, hogy az aktív fekvőbeteg ellátáson túl nagy hangsúlyt helyezünk a krónikus és időskorú ellátásra, a rehabilitációra, valamint a szűrő, gondozó tevékenységre. A régió legjelentősebb struktúramódosítását hajtottuk végre, melynek során a két vezérlő elv a lakosság tényleges egészségügyi ellátási szükséglete és az intézmény pénzügyi stabilitásának megőrzése volt. Az ágyszám csökkentéssel és a profil átalakítással párhuzamosan növekvő betegforgalmat és egyre súlyosabb betegösszetételt látunk el: a 10 évvel ezelőtt kezelt évi 16.000-ről 30.000-re emelkedett a fekvőbetegek száma, évente átlagosan 700.000 járóbeteget fogadunk. Fekvőbeteg ágystruktúra: TÍPUSA Rákóczi úti Telephely: Aktív Aktív Aktív M E G N E V E Z É S E Á G Y S Z Á M O K Engedélyezett Működő SÜRGŐSSÉGI OSZTÁLY SO2 (2005-ben befogadott) - - BELGYÓGYÁSZAT- ENDOSZKÓPIA 20 15 BELGYÓGYÁSZAT- GASZTROENTEROLÓGIA 30 20 BELGYÓGYÁSZAT- ANYAGCSERE 40 40 Aktív SEBÉSZET 40 40 Aktív ÉRSEBÉSZET 40 40 Aktív INTENZÍV ELLÁTÁS 10 10 Aktív INFEKTOLÓGIA 30 30 Aktív ONKOLÓGIA 30 30 Aktív SZÜLÉSZET- NŐGYÓGYÁSZAT 60 60 Rákóczi úti Telephely összesen: 300 285

Ángyán úti Telephely: Aktív GERONTOPSZICHIÁTRIA 30 30 MOZGÁSSZERVI Krónikus REHABILITÁCIÓ 30 17 Krónikus KRÓNIKUS TÜDŐGYÓGYÁSZAT 15 - Aktív TÜDŐGYÓGYÁSZAT "A" 47 47 Aktív TÜDŐGYÓGYÁSZAT "C" 73 73 Krónikus ÁPOLÁS 30 21 Krónikus HOSPICE 15 15 Aktív KARDIOLÓGIA 30 22 Krónikus KARDIOLÓGIAI REHABILITÁCIÓ 34 15 Ángyán úti Telephely összesen: 304 240 Gyermekközpont Telephely: Aktív CSECSEMŐ 23 23 Aktív GYERMEKGYÓGYÁSZAT 22 22 Aktív GYERMEKSEBÉSZET MÁTRIX 30 30 Aktív GYERMEK TÜDŐGYÓGYÁSZAT 20 20 Aktív GYERMEK INTENZÍV 5 5 Aktív GYERMEK FERTŐZŐ 20 20 Gyermekközpont Telephely összesen: 120 120 Aktív betegellátás: 600 577 Krónikus betegellátás: 124 68 ÖSSZES BETEGELLÁTÁS: 724 645

Járóbeteg és gondozói struktúra: Megnevezés SZAKRENDELÉSEK: Heti óraszám Nem Szakorvosi szakorv. Belgyógyászat és társszakmák összesen: 176 - Gasztroenterológia összesen: 37 - Kardiológia összesen: 59 - Sebészet és társszakmák összesen: 80 - Aneszteziológia összesen: 40 - Szülészet-nőgyógyászat összesen: 103 - Csecsemő- és gyermekgyógyászat összesen: 220 - Bőrgyógyászat összesen: 176 - Ideggyógyászat összesen: 30 - Gyermek és ifjúsági pszichiátria összesen: 10 - Onkológia összesen: 30 - Gyermeksebészet összesen: 30 - Gyermekortopédia összesen: 5 - Rheumatológia és fizioterápia összesen: 30 - Addiktológia összesen: 10 - Pszichiátria összesen: 70 - Tüdőgyógyászat összesen: 73 - Labordiagnosztika összesen: 70 - Képalkotó eljárások összesen: 76 - Pathológia összesen: 18 - Szakrendelések mindösszesen: 1 343 - GONDOZÓK: Bőr és nemibeteggondozás 60 Onkológiai gondozás és szűrés 69 Tüdőgondozás és szűrés 48 50 Pszichiátria 138 63 Gondozók mindösszesen: 315 113 A rekonstrukció helyzete 1996-ban az ÁNTSZ szakmai, személyi és tárgyi hiányosságok megszüntetését célzó határozatának és az egészségügyi reform követelményeinek megfelelően, egyeztetve a Pécsett más felügyelethez tartozó egészségügyi intézményekkel, a kórházvezetés elkészítette az intézmény komplex rekonstrukciós programját.

1998-99-ben a Központi Telephelyen címzett támogatásból megvalósult a C jelű épület rekonstrukciója kialakításra került a Központi Műtőblokk, a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály, a járóbeteg ellátás egy részének helyiségei, a Központi Könyvtár és a Konferenciaterem. 2000-2001-ben szintén címzett támogatásból elkészült a T jelű épület, itt alakítottuk ki a kor igényeinek megfelelő Szülészet-Nőgyógyászati Osztályt, a Központi Recepciót és a Belgyógyászati Ambulancia központi egységét. Címzett támogatásból az idén befejeződik a belgyógyászati osztályok egy részét (gasztroenterológia, kardiológia) magába foglaló A épület rekonstrukciója. Hangsúlyoznunk kell, ha a 2 milliárd Ft összértékű címzett és céltámogatások nem valósultak volna meg, a kórház vagyoni értéke nullára íródott volna mind az ingatlanokban, mind a műszerállományt tekintve. A rekonstrukció során a létfontosságú szakmák kubatúráját felújítottuk-kialakítottuk. Nem tudtuk azonban megoldani a Sürgősségi Betegellátó Osztály, a Megyei Tüdő- és Bőrgondozó Intézet elhelyezését, a Sebészeti Osztály hotelrészének, az Ángyán úti Telephely, a Központi Élelmezés Üzem, a Központi Sterilizáló felújítását. A Központi Gyógyszertár felújítása külső tőke bevonásával ez évben megkezdődik, 95 millió Ft értékben. A következő öt évben a működés szinten tartásához, a működési engedély megújításához szükséges építészeti beruházások értéke az Ángyán úti Telephely nélkül minimum 1.780 mft, vele együtt minimum 3.480 mft. A biztonságos betegellátáshoz szükséges gépek és műszerek beruházási értéke évente minimum 120 mft. II. Környezet- és helyzetelemzés Településszerkezet és népesség A Baranya Megyei Kórház ellátási kötelezettsége a teljes Baranya megye 402.260 fős lakosságára terjed ki. A megye településeinek száma 347, ebből 1 megyei jogú város, 11 város, 49 nagyközség és 286 község. A népesség hattizede él városban (40% Pécsett), négytizede községekben. A falvak közel kilenctizede 1000 fő alatti apró település, ezekben él az összlakosság 22 %-a. A törpe- és kisközségek teszik ki a településállomány 67 %-át, az összlakosság 13 %-ával. A településsűrűség országos szinten az egyik legmagasabb. Pécs város agglomerációja 62 település, a város lakosságával együtt 209 ezer főt jelent. A megye kistérségeinek száma 8, eltérő fejlettségi szinteken. A népsűrűség elmarad az országos átlagtól. A népesség 7 %-a tartozik valamely kisebbségi nemzetiséghez (jellemzően német, roma, horvát). A megyében a természetes szaporodás/fogyás -4,9/ezer lakos (az országos érték -4,1), fogyó népességű. A régióra számított ugyanezen érték a legrosszabb régiós értékek közé tartozik. A lakosság kor szerinti struktúrája romlik, a születések számának csökkenése miatt a népesség elöregedése hosszú évek óta jellemző folyamat. A 60 éven felüliek aránya lényegében az országos átlagnak megfelelő, a kistérségek vonatkozásában azonban az eltérések jelentősek. Az öregedési index értéke meghaladja az országos átlagot. 60 év alatt a férfiak és nők aránya közel azonos, a 60 évesnél idősebbek körében a nők aránya lényegesen meghaladja a férfiakét, a 70 éven felülieknél a különbség már 25 % körüli. A kedvezőtlen korösszetételt súlyosbítja a Dél-Dunántúlról történő jelentős elvándorlás.

Gazdasági adottságok Baranya megyében a II. világháborút követő 40 évben a nehézipari struktúra volt a jellemző. Az iparszerkezet a 90-es években lényegesen megváltozott, ismét az évszázados múltú feldolgozóipar lett a meghatározó. A mezőgazdaság a GDP-ből az országos átlagnál jóval nagyobb arányban részesedik. A Baranyában működő vállalkozások száma 36 ezer volt 2001-ben. A gazdasági szervezetek többsége alkalmazott nélkül vagy kis létszámmal működik, a vezető szerep az ingatlanügyek, gazdasági szolgáltatás és a kereskedelem, javítás területeké. A külföldi érdekeltségű vállalkozásokból a régió 5 %-al részesedik, csak az Észak- Magyarországi Régiót előzi meg. A versenyszférához tartozó cégek száma a Dél-Dunántúlon a legalacsonyabb, összefüggésben a rendkívül kedvezőtlen közlekedési-infrastrukturális feltételrendszerrel. Különösen fejletlen a minőségi közúti közlekedési- és a telefonhálózat. Ebből is adódóan az egészségügyi-szociális szolgáltatások hozzáférésében jelentős területi egyenlőtlenségek alakultak ki, az időbeli hozzáférés joga szintén csorbul. Az egészségügyi beruházásokat tekintve régiónk az országos átlag alatt van, csak Közép- Dunántúlt előzi meg. Kiemelhető az alacsony vállalkozási kedv és tőkebefektetés, a növekvő gazdasági lemaradás és a jelentős különbségek megyei-kistérségi szinten. Az egy főre jutó bruttó hazai termék alapján a Dél-Dunántúli Régió az országos GDP 7,1 %- át adta 2002-ben, ezzel az utolsók között áll. A megyei rangsorban Baranya a középmezőnybe sorolt: az egy főre jutó GDP 2002-ben 1.225 eft, az országos átlag (1.648) 74 %-a volt. Az 1997-2002 közötti időszakban az egy főre jutó GDP növekedés mértéke Baranyában 85 % (az ország egészét tekintve 99,9 %). Foglalkoztatottság, szociális környezet A Dél-Dunántúli Régió a jövedelmek tekintetében is szomorú képet mutat. A megye gazdasági struktúrájának megváltozásával párhuzamosan a foglalkoztatottak jövedelmi helyzete kedvezőtlenebb lett az országos átlagnál. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete az országos átlag 86 %-a. A régió foglalkoztatottsági helyzetét tekintve tartósan rosszabb pozíciójú az országos átlagnál. A magas agrárfoglalkoztatotti arány és a tercier szektor alacsony súlya jelzi elmaradottságunkat. Baranyában a munkanélküliség aránya 2004-ben 7 % (az országos átlag 5,8 %) volt, 2005. I. félévében tovább emelkedett. A munkanélküliek közel fele Pécs és Komló körzetéből származik, ugyanakkor a megye déli, aprófalvas, gazdaságilag elmaradott, munkahelyhiányos része 31 %-os munkanélküliségi rátával jellemezhető. A munkanélküliek jelentős része alacsonyan képzett, ez tovább nehezíti az elhelyezkedés esélyeit. A regisztrált munkanélküliek közel 50 %-ának legfeljebb általános iskolai végzettsége van, többségük a fizikai munkavállalók, ennek megfelelően a férfiak közül kerül ki.

A foglalkoztatottság csökkenése nemcsak a munkanélküliség, hanem az inaktívak számának és arányának növekedését is jelentette. Az inaktívvá válás általános formája a nyugdíjba vonulás, jelentősen megnőtt a korhatár elérése előtti nyugdíjba vonulók száma. A korhatárt be nem töltött rokkantsági nyugdíjban részesülők száma meghaladja az országos átlagot. Az eltartottak és a foglalkoztatottak népességen belüli aránya csökkent, az inaktív keresők és a munkanélküliek aránya nőtt, rendkívül kedvezőtlenül érintve a régió versenyképességét. A Dél-Dunántúlon a régiók közül a harmadik leggyakoribb a 18-74 éves népesség körében a szegénység előfordulási gyakorisága. Mind a települési hátrány, mind az etnikai szegénység jelenléte erőteljes. A szegénység a régió peremvidékein (Siklós, Sellye) valamint a belső területeken (Szigetvár, Sásd, Pécsvárad) egyaránt megfigyelhető. A megye településszerkezete determinálja az egészségügyi ellátás szempontjából is hátrányos helyzetűek magas számát. A falun élők betegebbek, mint a városi lakosok, a társadalom egyes leszakadt csoportjai között halmozottan fordulnak elő egészségügyi problémák. A megbetegedések és a jövedelmi viszonyok együttes elemzése az alacsony jövedelműek mint potenciális egészségügyi szolgáltatást igénylők számának növekedésére hívja fel a figyelmet. A szociális elmaradottság kedvezőtlen hatásokkal bír az egyén életmódjára, így egészségi állapotára is. Életmód, rizikófaktorok A rendszeresen dohányzók aránya mindkét nem esetében magasabb az országos átlagnál. A régió felnőtt férfi lakosságának 26, a nők 7 %-a tekinthető nagyivónak ez a férfiaknál a régiók között az első, a nőknél a második helyet jelenti. A dél-dunántúli 18 éven felüli férfiak 47 %-a túlsúlyos, ez a régiók között a legmagasabb érték. Az elhízott csoportban a nők állnak az első helyen 23 %-al, közülük rendkívül magas a 65 éven felüliek 34 %-os aránya. Az alkohol- és drogfogyasztás, a regisztrált függőségi állapotok száma az utóbbi évtizedben nagymértékben és folyamatosan emelkedik. Pécs évek óta megoldatlan (és nem is finanszírozott) problémája a detoxikálás, mely belgyógyászati ambulanciánkon történik minden második napon, veszélyeztetve az ellátás biztonságát és színvonalát. Az életmóddal összefüggő rizikófaktorok kiemelkedő súlyt képviselnek, közvetkezésképp az egészségi állapotra gyakorolt negatív hatásuk is nagyobb az országosnál. Mortalitás A születéskor várható átlagos élettartam nagymértékben függ a gazdasági, szociális, életmódbeli tényezőktől. 2002-ben a várható élettartam a Dél-Dunántúlon a férfiak esetében 67,9, a nőknél 75,8 év (Magyarországot tekintve 68,2, illetve 76,5 év). A kistérségekben feltehetően a különbségek számottevőbbek. Az elveszett életévek száma magasabb, mint az Unió fejlettebb régióiban. A magyar férfiak várható élettartama 8, a nőké 5 évvel marad el az uniós átlagtól. A halálozás 13,2 fő/ezer lakos az Európában egyedülállóan magas országos mortalitás regionális értékei közül az egyik legrosszabb. Az 1000 élveszületésre számított csecsemőhalálozás 2001-ben 9,6 volt, az országban a legmagasabb. Ez az egészségügyi ellátás színvonalára, az állam egészségügy iránti elkötelezettségére jellemző mutató az Európai Unióban 4,8 volt ugyanabban az évben!

A WHO az utóbbi két mortalitási indikátor alapján országunkat az Európa Régió C kategóriájába sorolta, Fehér-Oroszország, Észtország, Kazahsztán, Lettország, Litvánia, Moldova, Ukrajna és Oroszország mellett. Régiónk bizonyos területei tehát még ennél is rosszabb mutatókkal rendelkeznek. A Dél-Dunántúli Régióban a halálozási kockázat 2 %-al magasabb, mint az országban általában. Oka elsősorban a magas kardiovaszkuláris halálozás. Az országos szintet jelentősen meghaladja a gyomorrák és a vastagbélrák halálozása. A légzőszervi betegségek okozta halálozás szintén az országos átlag felett van. Az emésztőrendszer betegségeinek halálozása közül az alkoholos májkárosodás emelendő ki, mely ebben a csoportban a leggyakoribb és kiemelkedően magas. A vezető halálokok: a keringési rendszer betegségei, a daganatok, a külső okok és az emésztőrendszer betegségei. 100.000 lakosra vetített értékeik nem különböznek érdemben az országos értékektől, ugyanolyan rosszak. Morbiditás A régió kórházi kezelést igénylő kórképei között meghatározó súlyt képviselnek a keringési rendszer megbetegedései (magas vérnyomás, ischaemiás és egyéb szívbetegség, stroke). A tumoros megbetegedések között a légcső, hörgő, tüdő, emlő, az emésztőrendszer és a vérképző rendszer daganatai számottevőek. Baranya megye szinte minden daganatos betegség incidenciájában és prevalenciájában meghaladja az országos átlagot. A cukorbetegség előfordulási gyakorisága szintén magasabb az országosnál, ugyanígy az alkoholizmus mértéke és a májzsugor. Magas a bejelentett foglalkozási megbetegedések és a korhatár alatti rokkant nyugdíjasok száma, utóbbi az országos érték 10 %-át teszi ki. Várható demográfiai változások Régiónkban a következő 15-25 évben jelentős népmozgalmi változások prognosztizálhatók. A népesség számának csökkenése folytatódik, a lakosság tovább öregszik. Az országos szinten várható népességvesztés 10 %, a régióban 12 %! A nők aránya tovább növekszik, miután a népességcsökkenés körükben 9, a férfiaknál várhatóan 14 %. A korösszetétel tekintetében a fiatalok aránya csökken, a középkorosztályoké szintén, ugyanakkor az idősek számának és arányának nagymértékű növekedése várható. A településtípusokat tekintve, súlyosan öregedő városokkal és visszafiatalodó községekkel kell számolnunk jelentős területi, kistérségi differenciákkal. 2020 körül a városi lakosság már sokkal idősebb lesz a községinél, a régió nagyobb városaiban legalább 26 %-os idős arányra lehet számítani. Pécsett 12, a többi baranyai városban 18 %-al több idős ember valószínűsíthető! Következmények: a nyugdíj- és társadalombiztosítási rendszerek növekvő terhelése, új feladatok és problémák az önkormányzatok, a család, az egyén, a szociális és egészségügyi ellátó szféra, de az egész társadalom számára is.

A szociális ellátórendszer helyzete A szociális szolgáltatások hozzáférhetősége terén nagy területi egyenlőtlenségek és lefedetlenségek mutathatók ki. A települések számára törvényben előírt feladatok biztosítása terén komoly hiányosságok tapasztalhatók. A kötelezett települések az ellátási formák megszervezéséről mulasztásos törvénysértést elkövetve nem gondoskodnak. A néhány ezer fős, városi ranggal, de tényleges városi funkcióval nem rendelkező központú kistérségek ellátása a leghiányosabb. Így a kisebb és távoli településeken élők ellátási igényei is Pécsett jelentkeznek, az ilyen mértékű koncentrációra azonban a megyeszékhely ellátórendszere nincs felkészülve. A megyei önkormányzatok számára rendelt feladatok teljesítése is hiányos. A segélyben részesítettek aránya a közgyógyellátás és az ápolási díj kivételével meghaladja az országos szintet. A társadalmi-gazdasági szempontból halmozottan hátrányos térségek (sásdi, sellyei, siklósi, szigetvári kistérség) ellátottsági mutatói a legmagasabbak. Az idősellátás alapszintjén az étkeztetés és a házi segítségnyújtás fontos szerepet játszana. Számos, (főként kis) település azonban bár a jogszabály 1999-ig adott haladékot a fenti ellátások valamennyi településen való megszervezésére nem biztosítja az alapellátási formákat. Az étkeztetési ellátás lefedettsége Baranya megyében csak 51 %. A forráshiánnyal küzdő önkormányzatok a szolgáltatás díját csak kismértékben támogatják, így a viszonylag magas térítési díj az idősek egy részét eleve kizárja az igénybevevők köréből. A házi segítségnyújtás területén megyénk ellátottsági mutatója 50 %. A speciális, krízishelyzetekben gyors segítséget jelentő, jelzőrendszeres házi segítségnyújtás Baranyában három központtal működik. Az alapellátás biztosításának másik formája, a falugondnoki szolgálat a régió kistelepüléseinek (600 lakos alatt) csak egyharmadában biztosított. Miután a szociális törvényben előírt alapellátások nem megfelelően kiépítettek, a rászorulók ellátása a szakosított (elsősorban a bentlakásos) intézményekre hárul. Ez a legköltségesebb ellátási forma, ugyanakkor a lakókörnyezet elhagyására, jelentős életmódi változtatásokra kényszerít, mely kihat a mentális és fizikális állapotra. A szakosított ellátások közül az idősek klubjának megszervezését a megye településeinek csak 18 %-a biztosítja. Az időskorúak átmeneti elhelyezésére szolgáló intézményeket tekintve, Baranyában közel 20.000 60 éven felüli lakos számára nem biztosított ez az ellátási forma. 2003-ban a megyében 10 helyhatóság és 3 egyházi szervezet működtetett idősek számára átmeneti vagy tartós elhelyezést nyújtó intézményt. A bentlakásos intézményeknek jogszabály szerint fel kell vállalniuk az átlagot meghaladó minőségű elhelyezési körülmények, az intenzív gondozás, gondozási csoport kialakítását. Az emeltszintű szolgáltatás elterjedtsége szemben a Somogy megyei 26 %-kal Baranyában mindössze az összes férőhely 14 %-a. Csupán 2 baranyai intézményben működik demens részleg. A férőhelyek gyakorlatilag 100 %-osan kihasználtak, az emeltszintűek kihasználtsága ettől némiképp elmarad. A bentlakásos ellátórendszer kapacitáshiányát, valamint az alap- és nappali ellátás alacsony kiépítettségét jellemzi az intézményi elhelyezésre várakozók működő férőhelyekhez viszonyított magas aránya.

A fogyatékos személyek nappali ellátásának kiépítettsége sem megfelelő, a települési önkormányzatok közel fele nem tesz eleget előírt kötelezettségének. Baranya megyében 9 bentlakásos intézmény gondoskodik a zömében értelmileg sérült fogyatékosok elhelyezéséről. Mindössze egy pécsi intézmény vállalja a mozgásfogyatékosok ellátását. Az átmeneti elhelyezést nyújtó fogyatékos gondozóházak terén is nagyfokú a területi lefedetlenség, Baranyában egyedül Pécsett működik. A bentlakást nyújtó szakosított intézmények működtetésében a Megyei Önkormányzat túlsúlya jellemző, de a non-profit szektor is vállal szerepet. A megyei fenntartók otthonai elsősorban kistelepüléseken találhatók, nagy férőhelyszámúak, nem cél-, hanem kastélyépületekben kerültek kialakításra. A műemlékvédelem alatt álló épületek az egyre szigorúbb feltételrendszernek nem tudnak eleget tenni. A fogyatékosok rehabilitációját Baranyában egy megyei fenntartású intézmény látja el. A bentlakásos intézményi férőhelyek kihasználtsága itt is 100 %. A hajléktalan ellátórendszer kiépítettsége, intézményi kapacitása sem kielégítő. Az utcai szociális munka például Baranyában mindössze Pécsett biztosított, éjjeli menedékhely a megyeközpontban hozzáférhető, átmeneti szálló három baranyai városban működik. Ápolóotthon Pécsett van, reintegrációjukat pécsi rehabilitációs otthon és kiléptető lakás segíti. Csak Pécsett megszervezett háziorvosi ellátásuk. További probléma, hogy az intézmények túlnyomórészt férfiak számára elérhetőek, kivételt képez a pécsi intézményrendszer. A fentiekből következik, hogy mind az ellátórendszer, mind a hajléktalan személyek Pécs városára koncentrálódnak. Egy intézmény kivételével valamennyit non-profit szervezet működteti. A hajléktalanok száma pécsi egészségügyi ellátórendszerünkben nő. Ezzel a speciális kórházi igénybevételt jelentő réteggel növekvő mértékben kell számolnunk szolgáltatásszerkezetünk kialakításánál. A szociálisan hátrányos helyzetűek emelkedő száma komoly megterhelés elé állítja gondozóintézeteinket, az ambuláns-sürgősségi és az aktív-krónikus fekvőbeteg ellátást egyaránt (a hajléktalan ellátás céljára évek óta krónikus fekvőbeteg kontingenst biztosítunk, a klinikákról is hozzánk kerülnek). Az egészségügyi ellátórendszer helyzete Alapellátás A körzeti orvosi rendszert 1992-ben felváltó háziorvosi szolgálat tekintetében a régióban a funkcionális privatizáció mértéke 2002-ben elérte a 90, a házi gyermekorvosi praxisoknál a 94 %-ot. A baranyai háziorvosi szolgálatok száma 233, a házi gyermekorvosi szolgálatoké 68 (évek óta gyakorlatilag azonos értékek). A lakosságszámra vetített alapellátási szolgálatok száma alapján Dél-Dunántúl a második legjobban ellátott régió. A körzeti ápolónői és védőnői ellátottság az országosnál jobb értékeket mutat. Az egy háziorvosra jutó lakosok száma alacsonyabb, a házi gyermekorvosoknál magasabb az országos átlagnál. Az 1000 lakosra jutó megjelenési esetszám megyénkben jóval magasabb, ugyanakkor a háziorvosi ügyeleten megjelentek száma jóval alacsonyabb az országos átlagnál. Utóbbi jelzi a fekvőbeteg intézmények fokozott ügyeleti igénybevételét.

Szakellátás Baranyában működik a régió legtöbb egészségügyi szolgáltatója, összesen 28. Az aktív fekvőbeteg kapacitás elemzése a PTE OEC dominanciáját jelzi. A megyei kapacitásból részesedése 50 %, a Baranya Megyei Kórházé 21 %. A Baranya megyei lakhellyel rendelkező intézményi ápolási esetek 94 %-a saját megyéjében részesül ellátásban. Baranya megyébe kerül a Somogy megyei lakosok 10, a Tolna megyeiek 11 %-a. Így Baranya a Dél-Dunántúl legnagyobb befogadója, az ország más területeiről érkezett esetek arányát is beleértve. Régiónkon belül az egészségügyi szolgáltatások szinte teljes spektruma rendelkezésre áll (kivétel pl. a gyermek szívsebészet). A 10.000 lakosra jutó aktív ágyszám a 2004. évi állapot szerint Baranya megyében 70,9 (regionális érték 61,0, országos érték 60,1). A megye országos átlagot jelentősen meghaladó, de annak megfelelő kihasználtságú kapacitását az orvosegyetemi kapacitás okozza. A lakosságszámra vetített baranyai aktív ágykapacitás az országos átlagnál alacsonyabb az alábbi, intézményünket érintő szakterületeken: belgyógyászat, sebészet, tüdőgyógyászat. A krónikus fekvőbeteg ellátás vonatkozásában Baranya megyében a 10.000 lakosra jutó ágyszám csupán 13,7 (regionális érték 14,3, országos érték 20,0!). A krónikus kapacitás elmaradás elsősorban az országosan két legnagyobb krónikus/rehabilitációs ágyszámmal rendelkező szakmában, a belgyógyászatban és pszichiátriában jelentős. Krónikus belgyógyászati kapacitás Baranya megyében nem létezik (a 10.000 lakosra jutó országos érték 5,4)! Az ágykihasználtsági mutatók jobbak az országos értékeknél. A Baranya Megyei Kórház a megyei krónikus kapacitásból 21 %-ot képvisel, a Szigetvári Kórház után a második legjelentősebb szolgáltató. Baranya megye 10.000 lakosra jutó járóbeteg óraszáma 373, duplája a másik két régiós megye értékének és jelentősen meghaladja az országos átlagot (270). A PTE OEC rendelkezik a megyei járóbeteg kapacitás 45 %-ával, a Pécsi Egyesített Egészségügyi Intézmények 15 %- ával, intézményünk 9 %-ával. A kapacitások kihasználtsága régiós szinten az országos átlagnak megfelelő, az átlag alatti kihasználtságúak között fellelhető a gyermeksebészet, az átlag felettiek között a tüdőgyógyászat. A járó- és labor kasszákból finanszírozott diagnosztikák kapacitása és kihasználtsága megfelel az országos átlagnak. A labordiagnosztika Baranya megyei óraszáma 10.000 lakosra 26, szemben a régiós és országos 15-el. Ugyanakkor az egy esetre jutó pontszám megegyezik az országos értékkel (1900 körül). A Baranya megyei 10.000 lakosra jutó gondozói óraszámok a bőrgyógyászat és a tüdőgyógyászat területén kissé alacsonyabbak az országos értéknél. Kihasználtságuk országos átlag körüli, a tüdőgyógyászat itt is kiemelkedik.

Sürgősségi ellátás A régióban az Országos Mentőszolgálat sürgősségi feladatainak száma az országos átlagnál 24 %-al, a sürgős feladattal megtett kilométerek száma 30 %-al magasabb. Az elmúlt 9 évben a sürgős feladatok száma 36 %-al növekedett! Egyidejűleg az egyszerű betegszállítási feladatok száma is lényegesen, 20 %-al meghaladja az országos értéket, mely a szociális ellátás diszfunkcióját jelzi. A mentőszolgálat a hivatalos normaidőt (1 perc = 1 km, 15 percen belüli helyszínre érkezés) a régió úthálózatán mérő térképeket készített. Sürgős mentési feladatok esetén mindhárom megyében jelentős nagyságúak azon területek, ahol a feladatot vagy a sebesség vagy a normaidő túllépésével lehet csak ellátni. Ugyanezen normatívákat az egyes kórházak köré definiálva, Baranya déli, Sellye környéki és északkeleti, Pécsvárad környéki része az, ahonnan a betegek csak 30 percen túl érik el a kórházakat. Baranya megyében mindössze négy! sürgősségi ágy működik, a mohácsi kórházban. A Baranya Megyei Kórház mindhárom fekvőbeteg telephelyén sürgősségi fogadóhelyet működtet. Forrás: KSH, Dél-DunántúliRegionális Egészségügyi Egyesület (DREE) által készíttetett Egészségfejlesztési tervtanulmány és operatív programjavaslat, Dél-Dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség egészségügyi és szociális helyzetelemzése III. A 2004. év betegforgalmi adatai A 2004. évi fekvő- és járóbetegellátás összesített forgalmi mutatóit az 1. és 2. sz. melléklet részletezi. A kórházból az elmúlt évben megközelítőleg 1000-el több beteg távozott, mint az előző évben. Betegeink közül 1820 volt más megyéből való. A kórházi aktív ellátásban több, mint 137 ezer, a krónikus ellátásban több, mint 25 ezer ápolási napot teljesítettünk. Az ágykihasználás az aktív ellátásban 74,1 %, a krónikus ellátásban 74,8 % volt. Az átlagos ápolási idő az aktív ellátásban 6,2 nap, a krónikus ellátásban 18,1 nap. Az ellátott betegek 57 %-a pécsi, 41 %-uk férfi, 59 %-uk nő. Az exitusok száma közel 900, aránya az országos átlagnak megfelelő. Fekvőbetegeink másik 50 %-a a megye egyéb településeiből, speciális profiljainkat (érsebészet, terápiás endoszkópia) tekintve a szomszédos megyékből, sőt az egész országból érkezik. A kórházba beutaltak így a sürgősséggel beutaltak száma évről-évre növekszik, a sürgősséggel felvettek aránya egyharmados. A lakosság öregedési folyamata a kórházban ápolt időskorúak számának emelkedését eredményezte, különösen a nők esetében. A 60-70 év közötti férfi betegek száma (kerekítve) 2340, a nőké 2250, a 70 év feletti férfi betegek száma 2540, a nőké 3500 volt. Összesítve a felnőtt fekvőbetegek 43 %-át jelenti. A magasabb életkor növeli az egyén multi-morbiditásának előfordulási valószínűségét, mely az egészségügytől való függőség irányába hat és az intézményi ellátásban, részben a sürgősségi ellátásban realizálódik.

Felnőtt betegforgalmunk 2004. évi morbiditási-mortalitási adatait az alábbiakban elemezzük: Betegségcsoport megnevezése Nem Kiírt Összes Ápolási Meghalt beteg távozott nap férfi 292 21 313 3 716 I. Fertőző és élősdiek általi ok nő 324 12 336 2 785 Összesen 616 33 649 6 501 férfi 2 483 127 2 610 15 011 II. Daganatok nő 2 804 101 2 905 15 647 Összesen 5 287 228 5 515 30 658 III. férfi 156 3 159 975 Vér és vérképző szervi nő 210 2 212 1 293 betegségek Összesen 366 5 371 2 268 IV. Endokrin, táplálkozás és anyagcsere V. Mentalhygienes esetek VI. VII. VIII. IX. Idegrendszeri és érzékszervek Szem - és függelékei betegségei Fül és csecsnyúlvány betegségei Keringési rendszer betegségei X. Légzőszervek betegségei XI. XII. Emésztőrendszer betegségei Bőr és bőr alatti szövet betegségei férfi 330 2 332 2 149 nő 445 8 453 3 054 Összesen 775 10 785 5 203 férfi 239 27 266 5 012 nő 466 39 505 8 415 Összesen 705 66 771 13 427 férfi 40 1 41 662 nő 82 6 88 800 Összesen 122 7 129 1 462 férfi - - - - nő 1-1 3 Összesen 1-1 3 férfi 8-8 48 nő 8-8 31 Összesen 16-16 79 férfi 2 109 76 2 185 17 634 nő 2 328 87 2 415 19 061 Összesen 4 437 163 4 600 36 695 férfi 1 321 130 1 451 11 897 nő 1 058 101 1 159 9 428 Összesen 2 379 231 2 610 21 325 férfi 900 35 935 6 940 nő 1 040 26 1 066 7 524 Összesen 1 940 61 2 001 14 464 férfi 187 16 203 1 447 nő 225 20 245 1 985 Összesen 412 36 448 3 432

XIII. XIV. XV. XVI. XVII. XVIII. férfi 85-85 758 A csontváz izomrendszer és nő 279-279 3 183 kötőszövet Összesen 364-364 3 941 férfi 133 22 155 1 358 Urogenitális rendszer nő 1 535 10 1 545 4 963 Összesen 1 668 32 1 700 6 321 férfi - - - Terhesség és szülés nő 2 797-2 797 14 665 Összesen 2 987-2 987 14 665 férfi 659-659 2 893 Perinatális állapotok nő 608-608 2 440 Összesen 1 267-1 267 5 333 férfi 18-18 78 Veleszületett rendellenességek nő 35-35 154 Összesen 53-53 232 férfi 100 1 101 616 Máshova nem osztályozható nő 194 1 195 991 betegségek Összesen 294 2 296 1 607 XIX. XX. XXI. Sérülés, mérgezés Morbiditás, mortalitás külső okai Eü. állapotot és eü. szolg. befolyásoló állapot Sine morbo 2004.év összes távozott beteg : férfi 85 1 86 375 nő 50 1 51 186 Összesen 135 2 137 561 férfi - - - - nő - - - - Összesen - - - - férfi - - - - nő - - - - Összesen - - - - férfi 82-82 163 nő 100-100 240 Összesen 182-182 403 férfi 9 227 462 9 689 71 732 nő 14 588 414 15 002 96 845 Összesen 23 815 876 24 691 168 577 A fentiek tendenciája intézményünk és a régió szintjén évek óta hasonló. Elsősorban a daganatos, kardiovaszkuláris, anyagcsere, légző- és emésztőszervi megbetegedések, kiemelten az időskorúak komplex ellátására kell felkészülnünk. Aktív fekvőbeteg osztályaink várható leggyakoribb HBCS-it a 3. sz. melléklet részletezi. A 2005. október 1-től érvényes teljesítmény átnormálás 1 % bevétel kiesést jelent (jelenleg tervezni ezzel tudunk).

IV. A Baranya Megyei Kórház Dél-Dunántúli Régióban elfoglalt helyzetének SWOT elemzése Gyengeségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Hátrányos településszerkezet, infrastruktúra és gazdasági pozíció - Szabályozatlan betegutak - Primer és szekunder prevenció gyengeségei - Sürgősségi ellátás kiépítettsége súlyosan hiányos - Alap- és fekvőbeteg ellátás közötti kommunikáció nem megfelelősége - Szolgáltatók ellátási kötelezettségeinek átfedése - Járóbeteg kapacitás és teljesítmény túlzott, ismételt és párhuzamos vizsgálatok - Aktív ágyszám magas, krónikus kapacitás hiányos - Finanszírozás komplex problematikája - Szakellátás struktúrája nem követi a demográfiai változásokat b./ Megyei-régiós szociális ellátás: - Rosszul strukturált: alapellátás jórészt kiépítetlen, testi fogyatékosok ellátása alulreprezentált - Szakellátás túlterhelt - Emeltszintű szolgáltatás erősen hiányos - Egészségügyi ellátórendszer következményes terhelése c./ Kórház: - Több telephelyes struktúra - Részben amortizált épület- és gép-műszer állomány - Állandósult likviditási zavar - Sürgősségi Betegellátó Osztály hiánya Veszélyek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Gazdasági leszakadás folytatódása - Folytatódó lakossági öregedés, romló korösszetétel - Finanszírozási rendszer átalakításának elmaradása (költségarányos térítés, amortizáció) - Humán erőforrás elvándorlása, elöregedése - Sikertelen regionális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás - Sikertelen városi-konzorciális egyeztetés, elmaradó struktúra átalakítás és uniós forrásbevonás (NFT II. projektterv kudarca) b./ Kórház: - Adósságállomány növekedése, csődhelyzet - Épületek és berendezések állagának további romlása, felújítás és pótlás elmaradása - Ellátási színvonal romlása, működési engedély visszavonása - Rosszul kommunikált átalakulás politikai és társadalmi hatásai - Rosszul kommunikált átalakulás kórházszervezeti hatásai

Lehetőségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Költségvetési formától eltérő jogi formájú működtetés - Regionális szervezetrendszer (Regionális Területfejlesztési Tanács, DRET) - Interregionális együttműködés (Alpok-Adria, Duna-Száva-Dráva Eurorégió) - Egészséges Nemzetért Népegészségügyi Program - Uniós források, regionális és kistérségi szinten b./ Kórház: - Bázisként felhasználható épület- és gép-műszerállomány - Rendelkezésre álló humán tőke - Rendelkezésre álló kapacitás - Épített és természetes környezet rendezése Erősségek: a./ Megyei-régiós egészségügy egésze: - Határ menti lokalizáció - Nemzetiségi kapcsolatok - Civil szféra erőssége - Egészségügyi képzés és kutatás - Szociális képzés és kutatás - Önellátó egészségügyi struktúra (szinte teljes szolgáltatás spektrum) - Egészségügyi alapellátás jól kiépített - Intézményközi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4.) b./ Kórház: - Humán erőforrás - Kórházmenedzsment - Adaptációs készség, rugalmasság (lakossági szükségletek felismerése) - Országosan egyedülálló komplex minőség- és környezetirányítási rendszer - Elkötelezettség az ellátási színvonal emelésére - Elkötelezettség a beteg- és munkatársi elégedettség emelésére - Intézményközi és intézményi informatikai fejlesztés (HEFOP 4.4) - Országosan elismert speciális profilok (érsebészet, gasztroenterológia) - Magas szintű diagnosztikai háttér V. A Baranya Megyei Kórház stratégiája Az egészségügyben a racionális ellátásszervezés csak regionális együttműködésben képzelhető el. Abban vagyunk érdekeltek, hogy a jelenlegi statisztikai tervezésű régióknál kisebb számú, nagyobb régió jöjjön létre. Az egészségügy regionális átalakítása, a közigazgatás regionalizálásával együtt, fokozatosan fog megtörténni, a progresszivitás elvének, mint változatlan alapelvnek megfelelően. Az új progresszivitási szintek azt a térségi szintet fogják jelenteni, amelyen az ellátás azonos esélyű hozzáférését biztosítani lehet. A megye/fővárosi szintre képzelt ellátástípus a súlyponti kórház speciál szakrendelésekkel.

A jövőben ezt az ellátási szintet szeretnénk képviselni, mind a tervezett általános, mind a speciális (*-os homogén betegségcsoportok) szolgáltatások nyújtásával. A régiós érdekeken kívül figyelembe kell vennünk a kistérségi érdekeket, továbbá a pécsi egészségügyi szakellátó rendszer négy tulajdonosa által létrehozott konzorcium érdekeit is. Mindenekelőtt azonban a helyzetelemző részben foglaltak alapján az ellátási területünkön élő, idősödő lakosság szükségleteit. A stratégia alapelvei A kórház 10 éve elkészített Stratégiai Tervét továbbfejlesztve, a DREE által 2005. januárban elfogadott Regionális Egészségfejlesztési Tervtanulmány és Középtávú Operatív Programjavaslat-ban foglaltak alapján: Küldetésünk: Baranya megye, Pécs város és a Dél-Dunántúli Régió kiemelten időskorú lakosságának egészségügyi ellátása érdekében a kor színvonalának megfelelő gyógyászat alkalmazása, biztonságos, innovatív, betegközpontú szolgáltatásokkal, korszerű menedzsmenttel, stabil, átlátható és tervezett gazdasági-pénzügyi bázissal. Jövőképünk: Stabilan meg kívánunk maradni a megye és a város második vezető egészségügyi ellátó intézményének. Nyitottak kívánunk lenni a régión belüli és kívüli, a szomszédos országok betegei számára is. Magas színvonalon, etikus és humánus magatartással, bizalmas adatkezeléssel, széleskörű szolgáltatás nyújtása, három (két) telephelyen, a környezetterhelés mérséklésével, a munkahelyi biztonság megteremtésével. A hagyományos, fekvő- és járóbeteg egészségügyi ellátáson túl komplex geriátriai centrum megvalósítása és működtetése, mely egy rendszerben biztosítja a gazdasági fenntarthatóságot és a lakossági szükségleteknek való megfelelést. Minőségpolitika: Tudatában annak, hogy az egészségügyi intézményektől magas színvonalú és biztonságos ellátási szolgáltatást vár el a társadalom, az integrált minőségirányítási rendszer működtetését elengedhetetlennek tartjuk. Felvállalása stratégiai döntés, jelentése: a betegellátásban a korszerű tudás és szakmai hatásosság, szolgáltatásainkban a szervezettség és hatékonyság folyamatos fejlesztésére úgy törekszünk, hogy szem előtt tartjuk környezetünk megóvását, munkatársaink egészségének védelmét egyaránt. A szolgáltatások minőségének fejlesztése érdekében ösztönözzük és támogatjuk munkatársaink megfelelő képzettségének megszerzését, a nemzetközi standardok elérését. Fontosnak tartjuk a környezettel harmonizáló hosszú távú működőképességet és biztonságot, az infrastruktúra tervszerű karbantartását és fejlesztését. A betegellátás hatékony támogatása, betegeink adatbiztonsága és a minőségirányítási rendszer eredményes működése érdekében folyamatos feladatnak tekintjük információ technológiánk fejlesztését. E célkitűzések megvalósulása nyilvánuljon meg érdekelt partnereink megelégedettségében.

További elveink: 1./ Szolidaritás és pozitív diszkrimináció elvének érvényesítése, a társadalom hátrányos helyzetű csoportjai közül az időskorúakat és a nőket preferálva. 2./ Időben és térben egyenlő esélyű hozzáférés biztosítása az egészségügyi (és a kapcsolódó szociális) ellátáshoz, a területi kötelezettségünkbe tartozó 400.000 ember részére. 3./ Hatékonyság, megvalósíthatóság, tervezés optimális struktúrában, stabil forrásokkal. 4./ Multiszektoriális és a civil szférával való együttműködés. 5./ Különböző fenntartású pécsi egészségügyi szolgáltatók 1999-ben deklarált, közös fejlesztési stratégiájának következetes továbbvitele. 6./ Stratégiánk folyamatos visszacsatoláson alapuló ellenőrzése és módosítása. Stratégiai célok és eszközök Intézményen belüli célok: 1./ Betegeink várható élettartamának növelése, az idő előtti halálozás miatt elveszett életévek számának csökkentése. Eszközei: - Prevenció, szűrés, korai diagnózis lehetőségeinek fejlesztése (az emlő- és méhnyakrák szűrésen kívül a vastagbélrák szűrésének megkezdése). - Sürgősségi ellátásunk fejlesztése (Sürgősségi Betegellátó Osztály kialakítása, Országos Mentőszolgálattal és alapellátó központi ügyeletekkel való együttműködés). 2./ Ellátási területünk morbiditási-mortalitási mutatóinak javítása. Eszközei: - Betegeink magas szakmai színvonalú, megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel végzett, költséghatékony kezelése. Aktív korúak munkaképességének mielőbbi helyreállítása, utókezelés biztosítása. Gyógyíthatatlan betegek palliatív ellátása, hospice. - Az intézmény által okozott környezetterhelés csökkentése. - Munkatársaink munkakörülményeinek, munkabiztonságának javítása, foglalkozási betegségeik megelőzése, korai észlelése és kezelése. 3./ Betegeink életminőségének javítása. Eszközei: - Szekunder prevenció, rizikófaktorok komplex felmérése és felszámolása. - Hatékony gondozás. - Komplex geriátriai centrum megszervezése és fenntartása.

4./ Beteg- és munkatársi elégedettség növelése, ellátási színvonalunk javítása. Eszközei: - Tárgyi és személyi minimumfeltétel rendszer biztosítása. - Komplex minőségirányítási rendszerünk továbbfejlesztése. - Evidence based betegellátás. - Partneri kapcsolatok kialakítása. 5./ Intézményünk költséghatékony működtetése, folyamatos fenntarthatóság és likviditás biztosítása. Eszközei: - Kapacitás és struktúra optimális kialakítása, az ellátás három vagy kettő telephelyre való koncentrálása. - Szükséges beruházások, felújítások elvégzése. 6./ Struktúránk igényekhez történő adaptálása. Eszközei: - Krónikus kapacitás növelése, ugyanakkor a likviditás fenntartása. - Új ellátási formák kialakítása (komplex geriátria, mobil hospice team). Intézményen kívülre mutató célok: 7./ Megyei-regionális egészségügyi és szociális ellátórendszer átalakításában való részvétel. Eszközei: - Kapacitások allokációjának módosítása. - Résztvevők társadalmi igényeken és kölcsönös előnyökön alapuló együttműködése. - PTE OEC és saját ellátásunk profiltisztítása, párhuzamosságok megszüntetése. 8./ Megyei-regionális betegutak ésszerűsítése, felesleges teljesítmények csökkentése. Eszköz: HEFOP 4.4 projekt megvalósítása. (Integrált intézményközi informatikai infrastruktúra mintarendszer kiépítésével régiónk társult egészségügyi intézményei számára internet alapú, biztonságos kommunikációs csatornát használó ehealth szolgáltatásokat fog nyújtani. Az ellátási hátrányokat csökkenti a betegutak rövidítésével, a betegek helyett az adatok utaztatásával. Az ellátás minden szintjén on-line elérhetővé teszi a holisztikus megközelítésű, az egész betegéletutat átfogó gyógyításhoz szükséges információkat. Hozzájárul az egészségügyi erőforrások jobb kihasználtságához.) Konkrét, rövid távú célok: 1./ Telephelyszűkítés (Megyei Tüdő-és Bőrgondozó, Mentálhygiénés Intézet elhelyezése), aktív és krónikus ellátás telephely elkülönítése. 2./ Hotelszolgáltatás komfortosságának növelése.

3./ Sürgősségi betegellátás megszervezése. 4./ Egynapos sebészet fejlesztése (érsebészet, gasztroenterológia, urológia) aktív ágyak terhelésének alternatívájaként, aktív korú betegeknél. 5./ Geriátriai ellátás fejlesztése kórházhoz integrált ápolási-szociális ellátó (home care) rendszer kialakítása, aktív betegellátás tehermentesítése. 6./ Pulmonológiai tevékenység koncentrálása (járó-fekvőbeteg ellátás, diagnosztika) a Központi Telephelyen. 7./ Járulékos szolgáltatások (Központi Élelmezés Üzem, Központi Sterilizáló, Gyógyszertár) fejlesztése. 8./ Labortevékenység koncentrálása (városi-megyei szinten), mikrobiológia átszervezése. 9./ Gasztroenterológiai Centrum (belgyógyászati-sebészeti járó-fekvőbeteg ellátás, diagnosztika, rákszűrés) működtetése. VI. Konkrét program I./ Központi Telephely felújításának befejezése, Rákóczi úti aktívdiagnosztikai Telephellyé fejlesztése Ellátás típusa: aktív fekvőbeteg, sürgősség, járóbeteg, diagnosztika, szűrés, gondozás Ágyszám, ágytípus: 429, aktív Tervezett fekvőbeteg struktúránkat a 4. sz. melléklet, az átalakulással érintett osztályok ágyszám változásait az 5. sz. melléklet tartalmazza. Épületegységenként: 1. B épület teljes körű rekonstrukciója I. szint: Sürgősségi Betegellátó Osztály és detoxikáló kialakítása, 10 ágy II. szint: Központi Radiológiai Osztály felújítása III.-IV. szint: Sebészet-Érsebészeti Osztály felújítása, 69 ágy V. szint: Nővérszálló (14 férőhely), nővéröltöző (115 férőhely), gyógytorna helyiség kialakítása Sürgősségi Betegellátó Osztály (SBO, SO): SO2-re irányuló többletkapacitási pályázatunkat az OEP ez évben SO1-ként befogadta. Az Egészségügyi Minisztérium sürgősségi betegellátó rendszer fejlesztését célzó felhívására új pályázatot nyújtottunk be, a befogadott kapacitás személyi és tárgyi feltételeinek megteremtése érdekében. A 125 millió forintos forrásból 2006. május 31-re tervezett megvalósítás után megfelelünk a sürgősségi ellátással szemben támasztott uniós elvárásoknak: folyamatos rendelkezésre állás, egy telephelyi betegbelépési pont, optimális betegutak, progresszivitás, költséghatékonyság (életév nyereség).

A Baranya Megyei Kórház C épületében 2000. óta működik a Központi Aneszteziológiai és Intenzív Betegellátó Osztály. A rekonstrukció kapcsán történt kialakítása hatalmas szakmai igényt elégített ki, hiszen intézményünk a 60-as évektől intenzív osztály nélkül, szubintenzív részlegekkel működött. A sürgősségi ellátás, a reanimációs készenlét a fekvőbeteg ellátás szintjén ezzel megoldódott, azonban az ambuláns akut betegellátás továbbra is problémát jelentett. 2002-ben szerveztük meg a Központi Belgyógyászati Ambulanciát. Jelenleg központi diszpécser és három vizsgáló helyiséggel, betegváróval ( T épület), négy ágyas megfigyelő ( C épület), valamint detoxikáló részleggel ( B épület) működik. A belgyógyászati akut betegellátást biztosítani tudja, fekvőbeteg hátterét három belgyógyászati osztályunk adja. Összkórházi irányító-elosztó funkciót végez. Az esetszám 40 %-a kerül felvételre, bizonyos része azonban az egynapos, sürgősségi ellátás keretein belül is kezelhető lenne. Pécs kórházi felvételes ügyeleti szolgálatát a PTE OEC klinikáival közösen végezzük. Hetente egy-két hétköznapon és egy hétvégi napon látjuk el a belgyógyászati és sebészeti ügyeleti eseteket. Az érsebészet, infektológia, tüdőgyógyászat, szülészet-nőgyógyászat folyamatosan, a gyermekgyógyászat minden második napon felvételes. A folyamatos sürgősségi betegellátás strukturális alapja a Központi Belgyógyászati Ambulancia SBO-vá való fejlesztése. Célunk az akut ellátás színvonalának emelése (a betegek adekvát, lehető legrövidebb időn belüli definitív ellátása), a fekvőbeteg osztályok tehermentesítése, elektív betegforgalmuk és ágykihasználtságuk optimalizálása. A sürgősségi homogén betegségcsoportok (HBCS) alapján a jelenleg járóbeteg pontrendszerben elszámolható ambuláns finanszírozás HBCS alapúvá válhat, a betegek 6-24 órás ellátására megfelelő fedezetet nyújt. Betegforgalom 2002. 2003. 2004. Járóbeteg esetszám 7290 8620 9730 Várható betegforgalom (eset/nap): Belgyógyászati jellegű 35-50 Sebészeti jellegű 15-20 Szülészeti jellegű 5-10 Pulmonológiai jellegű 10-15 Egyéb 5-15 A tervezett betegösszetétel a jelenlegihez hasonló: döntően kardiovaszkuláris, gasztroenterológiai, pulmonológiai és metabolikus jellegű esetek várhatók fekvőbeteg osztályaink fő szakmai profiljaival összhangban, a diagnosztika és a definitív ellátás biztosított. Emellett növekvő számú intoxikált, hajléktalan, leromlott általános állapotú, szociális okokból elesetté vált és időskorú beteggel is számolnunk kell. Összesen 10 ágy (kapacitás átcsoportosítással), szociális és tároló helyiségek, kis ágyszámú, komplexen felszerelt betegmegfigyelő helyiségek kialakítása, az orvos- és nővérlétszám fejlesztése, valamint megfelelő műszerezettség biztosítása szükséges a szakmai minimumfeltételek szerint. A pályázati forrás limitált volta miatt egyelőre SO2 kialakítását céloztuk meg, mely a későbbiekben SO1-é bővíthető. A helikopter leszállóhelyet a P épület tetejére tervezzük.