MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap Régi neve: MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834, 268-8184 telefax: 268-7509 e-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666.
MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap elnevezésű nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési alap Régi neve: MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap TÁJÉKOZTATÓJA Alapkezelő: MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 268-7834, 268-8184 telefax: 268-7509 e-mail: mkbalapkezelo@mkb.hu Forgalmazó: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 269-0922 Letétkezelő: MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. telefon: 06-40-333-666. 1
1. SZ PÓTLAP Az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap Befektetési Jegyeinek folyamatos forgalmazási szabályai megváltoznak. A változást a PSZÁF E-III/110.044-14/2009., 2009. február 20-án kelt határozatával engedélyezte. A befektetési jegyek folyamatos forgalmazásának módosított szabályai 2009. április 10.-én lépnek hatályba. Az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap Tájékoztatója, Rövidített Tájékoztatója és Kezelési szabályzata alábbiak szerint módosul: 1. 2. A Tájékoztató 3.2 pontjában, valamint a Kezelési szabályzat 7.1 és 7.2 pontjában az eladási és visszaváltási megbízások teljesítésére meghatározott T+2 határidő T+3-ra, azaz a megbízás felvételét követő harmadik banki munkanapra módosul. A Tájékoztató 2. pontjában és a Rövidített Tájékoztató 6. pontjában meghatározott Kockázati tényezők között feltüntetett Forgalmazásban rejlő kockázat szövege az alábbira módosul: A T+3 napos elszámolású befektetési jegyek vásárlására, illetve eladására adott megbízások bejelentésének napján még nem ismert a befektetési jegyek teljesítés napi árfolyama. Így a Befektető tényleges vásárlási és eladási árfolyama eltérhet a megbízás napján érvényes árfolyamoktól. Budapest, 2009. április 1. MKB Alapkezelő zrt. Alapkezelő MKB Bank Zrt. Forgalmazó
TARTALOMJEGYZÉK 1. AZ ALAP BEMUTATÁSA...5 1.1. AZ ALAP BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁJA... 6 1.2. AZ ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA... 6 1.3. ALAPKEZELÉSI DÍJAK... 6 1.4. AZ ALAPOT TERHELŐ EGYÉB KÖLTSÉGEK... 6 1.5. KIBOCSÁTÁSRA KERÜLŐ BEFEKTETÉSI JEGYEK MENNYISÉGE... 6 2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK...6 3. A BEFEKTETÉSI JEGY LÉNYEGES JELLEMZŐI...8 3.1. A BEFEKTETÉSI JEGYEK HOZAMA... 8 3.2. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ÁRA... 8 4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA, FORGALMAZÁSI HELYEK...8 5. A BEFEKTETŐK KÖRE...9 6. JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK...9 6.1. JOGHATÓSÁG... 9 6.2. JOGVITÁK RENDEZÉSE... 9 6.3. A KIBOCSÁTÁSBAN ÉRINTETT JOGI ÉS TERMÉSZETES SZEMÉLYEK ÉRDEKELTSÉGE... 9 6.4. ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG... 9 6.5. ÉRDEKÜTKÖZÉS ELKERÜLÉSE...10 7. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK... 10 8. A PIAC BEMUTATÁSA... 10 9. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA... 11 10. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA... 13 11. A SZABÁLYZAT MÓDOSÍTÁSA... 18 12. FELELŐSSÉGVÁLLALÓ NYILATKOZAT... 19 1. SZ. MELLÉKLET A TÁJÉKOZTATÓBAN HASZNÁLATOS EGYES FOGALMAK MAGYARÁZATA... 21 2. SZ. MELLÉKLET A FORGALMAZÓI FELADATOKAT ELLÁTÓ MKB BANK ZRT. FIÓKJAI:... 25 3. SZÁMÚ MELLÉKLET AZ ALAPKEZELŐ ÁLTAL MÁR LÉTREHOZOTT BEFEKTETÉSI ALAPOK... 29 4. SZ. MELLÉKLET AZ MKB BEFEKTETÉSI ALAPKEZELŐ ZRT. 2005-2007. ÉVI MÉRLEGEI, EREDMÉNYKIMUTATÁSAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓI NYILATKOZATOK... 41 5. SZ. MELLÉKLET AZ MKB BANK ZRT. 2005-2007. ÉVI KONSZOLIDÁLT MÉRLEGEI, EREDMÉNYKIMUTATÁSAI ÉS A KÖNYVVIZSGÁLÓI NYILATKOZATOK... 65 3
4
Jelen kibocsátási dokumentum az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. által létrehozott MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap Tájékoztatóját tartalmazza régi neve MKB Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap a Tőkepiacról szóló, többször módosított 2001. évi CXX. törvény előírásainak megfelelően. E kibocsátási dokumentum hivatott arra, hogy a Magyar Köztársaság törvényeivel és más jogszabályaival összhangban meghatározza mindazokat a működési szabályokat és feltételeket, amelyek betartásával az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. valamint az MKB Bank Zrt. mint Forgalmazó és mint Letétkezelő az MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap működtetése során a Befektetők általános érdekével egyezően eljár. A Tájékoztatót az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt., mint Alapkezelő valamint az MKB Bank Zrt. mint Forgalmazó maga készítette. Jelen tájékoztató a Felügyelet jóváhagyó határozatának keltétől számítva az Alap megszűnéséig érvényes. 1. AZ ALAP BEMUTATÁSA Az Alap neve MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap Előzmények A Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap Tájékoztatójának nyilvánosságra hozatalát a Felügyelet (Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete illetve annak jogelődjei) hagyta jóvá az 1995. július 25-én kelt 110.044/95 számú határozatával. Ez az Alap 1997. május 30-ától viseli a Bonus Nyílt végű Részvény Befektetési Alap elnevezést a Felügyelet 1997. április 26-án kelt 110.044-4/97 számon hozott engedélyező határozata alapján. A Felügyelet 110.045-5/99. számú határozatának engedélyével 1999. március 29-étől kizárólag B-sorozatú befektetési jegyek kerülnek forgalmazásra. A Befektetési Alap Tájékoztatójának további módosításait a Felügyelet a 110.044-2/96. (1996.11.11.), 110.044-3/97. (1997.03.13.), 110.044-5/97. (1997.11.27.), 110.044-6/98. (1998.08.06.), 110.044-7/99. (1999.03.23.), 110.044-8/2000. (2000.07.24.) 110.044-9/2002. (2002.11.13.), III/110.044-10/2003. (2003.02.04.), III/110.044-11/2003 (2003.06.12) határozataival engedélyezte. Az Alap 1111-08 lajstromszámon szerepel a Felügyelet nyilvántartásában. Az Alapkezelő Igazgatósági határozatainak száma: 6/1995.,: 30/2008., 2008. december 10. A Tájékoztató közzétételét a Felügyelet engedélyezi. Felügyeleti engedély száma, kelte: E-III/110.044-13/2009., 2009. január 21. A Befektetési Alap típusa, fajtája: nyilvános, nyílt végű értékpapír befektetési Alap A Befektetési Alap futamideje: határozatlan időre szóló. Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Forgalmazó MKB Bank Zrt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Letétkezelő MKB Bank Zrt. Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. 5
Könyvvizsgáló Mádi-Szabó Zoltán (kamarai bejegyzés száma: 003247) a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.) munkatársa 1.1. Az Alap befektetési stratégiája Az Alap befektetési stratégiáját a közép-európai részvénypiac viszonylatában alacsony kockázatra és e mellett elérhető kedvező hozamra való törekvés jellemzi Az Alapkezelő az Alappal a közép-európai részvénypiacokba történő befektetést szeretné a Befektetők számára elérhetővé tenni. 1.2. Az Alap befektetési politikája Az Alapkezelő a befektetőktől összegyűjtött tőkét elsődlegesen közép-európai vállalati részvényekbe (a Budapesti, Varsói, Prágai, Pozsonyi, Ljubljanai, és Zágrábi Értéktőzsdén jegyzett) fekteti be. Az Alapkezelő célja, hogy a befektetési lehetőségek figyelembe vételével hosszú távon az Alap forrásainak átlagosan 90%-át fordítsa közép-európai vállalati részvények (CETOP20 Indexben szereplő részvények) vásárlására. Az Alapkezelő aktív portfólió kezeléssel, elemzésekre támaszkodva alakítja az alap portfólió összetételét a referenciahozam elérése, illetve annak túlteljesítése érdekében. A referenciahozam 90%-ban a Közép-Európai Blue Chip Index (CETOP20) forintban számított, valamint 10%-ban az RMAX Index teljesítménye. Az egyes részvények portfolióban lévő arányáról - a mindenkori törvényi előírásokat figyelembe véve - az Alapkezelő dönt. Az Alapkezelő a tőle elvárható gondossággal, a törvényi, valamint a kezelési Szabályzatban foglaltak szerint fekteti be az Alap rendelkezésére álló forrásokat. Az Alap befektetési politikája csak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) engedélyével és a közzétételt követő 30 nap elteltével változtatható meg. 1.3. Alapkezelési díjak Az Alapkezelő az Alapra maximálisan 2% Alapkezelői díjat számít fel a nettó eszközértékre vetítve. 1.4. Az Alapot terhelő egyéb költségek Az Alapot terhelő egyéb költségek részletes bemutatását a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza. 1.5. Kibocsátásra kerülő befektetési jegyek mennyisége A kibocsátásra kerülő befektetési jegyek darabszámát az Alapkezelő nem korlátozza. 2. KOCKÁZATI TÉNYEZŐK Mivel a Befektetési Alap működése tőkepiaci kockázattal jár, az Alapba történő befektetési döntés során e kockázatok átgondolása, felmérése szükséges, tekintettel arra, hogy a Befektetési jegy megvásárlásával a Befektető befektetési kockázatot vállal. A befektetéseken elszenvedett veszteségekért az Alapkezelő a Befektetőt nem kárpótolja. Ezért az Alapkezelő felhívja a Tisztelt Befektetők figyelmét arra, hogy hosszú távon a pénz- és tőkepiacon érvényesül az az elv, mely szerint a magasabb hozam eléréséhez a Befektetőnek magasabb kockázatot kell vállalnia. Kérjük ezért az alábbi kockázati tényezők fokozott figyelembe vételét! Általános gazdasági környezetből adódó kockázat A részvénypiac teljesítménye függ az őt körülvevő nemzet, illetve régió gazdasági helyzetének alakulásától, ami jelentős mértékben ki van téve a nemzetközi gazdasági folyamatoknak. A nemzetközi pénz- és tőkepiacok erősödő integráltsága miatt egy-egy országban, illetve régióban eszközölt befektetésre más országok és régiók tőkepiaci folyamatai is hatást gyakorolnak, ezek a rövid- és középtávú ingadozások negatívan is befolyásolhatják az Alap eszközeinek értékét. Részvénypiaci kockázat A különböző pénzügyi, makrogazdasági, iparági vagy egyéb folyamatok hatására a részvényárfolyamok jelentős változé- 6
konysággal bírnak. Az előbbi ingadozás megjelenik az Alap befektetési jegyeinek hozamában is. A részvénypiac hozamát alapvetően meghatározza, hogy az adott gazdaság a konjuktúraciklusnak éppen melyik szakaszában van, ezért a befektetési jegyek árfolyam ingadozása is függ az adott ország makrogazdasági helyzetétől. Ezen túlmenően az egyes vállalatok gazdálkodási tevékenysége is hordoz magában kockázatokat (pl. vesztséges gazdálkodás, csőd, felszámolás, stb.), ami a részvények áralakulásában tükröződik. Az egyes vállalatokhoz kapcsolódó egyedi kockázat is kedvezőtlenül érintheti a befektetési jegyek árfolyamát. Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatal előtt körültekintően tájékozódik a részvényeket kibocsátó társaságok vagyoni, pénzügyi helyzetéről, gazdálkodási eredményességéről. A társaságok gazdálkodási helyzete, piaci megítélése idővel változhat és jelentősen módosíthatja a részvények árfolyamát.. Devizakockázat Az Alap eszközeit különböző közép-európai országokban működő vállalatok egymástól eltérő devizanemekben kibocsátott részvényeibe fektetheti. Ennek következtében az Alap eszközeinek az egyes devizákban kifejezett értéke magyar forintra konvertálva az adott deviza és a forint közötti árfolyam ingadozástól függően változhat. Az árfolyam ingadozások kedvezőtlenül is befolyásolhatják a befektetési jegyek árfolyamát. Inflációs kockázat Az inflációs ráta, illetve a piaci kamatok változékonysága különösen az Alap portfoliójának részét képező állampapírok értékére lehet negatív, de pozitív hatással is. Mindez befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, ezen keresztül a befektetési jegyek árfolyamát. Kamatláb kockázat Az Alap eszközeinek egy része állampapírokba, és bankbetétekbe kerül befektetésre. A piaci kamatszintek változása befolyásolja a portfolióban levő értékpapírok árfolyamát, ami az értékelési eljáráson keresztül a befektetési jegyek nettó eszközértékében is érezteti hatását. Likviditási kockázat Az Alapkezelő a befektetési döntések meghozatala előtt mérlegeli a portfólióban lévő eszközök likviditását, amely változhat. Ez esetben, ha jelentősen romlik az eszköz likviditása, akkor azt az Alapkezelő csak nyilvántartási értéke alatt tudja értékesíteni, ami kedvezőtlenül befolyásolja az Alap nettó eszközértékét, így a befektetési jegyek árfolyamát. Partnerkockázat Amennyiben az Alap által birtokolt értékpapírok kibocsátója, vagy az Alap betéteit őrző hitelintézet fizetésképtelenné válik és nem tudja teljesíteni fizetési kötelezettségét, a fizetési kötelezettség teljesítését részben vagy egészben megtagadja, vagy a fizetési kötelezettségének nem megfelelő időben tesz eleget, ez befolyásolja az Alap nettó eszközértékét és a befektetési jegyek árfolyamát. Derivatív ügyletek kockázat Az Alap működése során a befektetési politika megvalósítása érdekében határidős ügyleteket köthet. Ekkor olyan kötelezettségeket vállal, amelyeknél az ügylet jellegéből adódóan számos bizonytalansági tényező léphet fel (pl. az esedékességkori piaci ár). Ezek az előre ki nem számítható események kedvezőtlenül érinthetik a portfolió értékét. A forgalmazásban rejlő kockázat A T+2 napos elszámolású befektetési jegyek vásárlására, illetve eladására adott megbízások bejelentésének napján még nem ismert a befektetési jegyek teljesítés napi árfolyama. Így a Befektető tényleges vásárlási és eladási árfolyama eltérhet a megbízás napján érvényes árfolyamoktól. Értékelésből eredő kockázat Az Alapkezelő a törvényi előírások betartásával úgy igyekezett meghatározni az eszközök értékelési szabályait, hogy azok a lehető legpontosabban tükrözzék az Alapban szereplő befektetések aktuális piaci értékeket. Egyes kevésbé likvid értékpapíroknál azonban előfordulhat, hogy azok utolsó piaci ára, amely az értékelés alapja, nem friss, ezért nem tükrözi helyesen az adott eszköz piaci értékét. Külső elszámolások kockázata A külföldi értékpapírok adásvételének lebonyolításához elszámolóházak és letétkezelők közreműködése szükséges. A közreműködők magas színvonalú biztonsági és minőségi követelmények melletti kiválasztása ellenére előfordulhat azonban, hogy késedelmes vagy hibás elszámolás miatt az Alapot olyan kár éri, amely megtérítésére csak késedelemmel vagy esetleg nem minden esetben kerülhet sor. 7
Adózási kockázat A befektetési jegyekre vonatkozó jelenleg hatályos belföldi adózási szabályok a jövőben megváltozhatnak, ezek a változások befolyásolhatják a befektetések hozamát. A különböző országok kormányainak adópolitikája, a különféle befektetések megadóztatása vagy a már meglévő adók emelése szintén kockázatot hordoz magában. Visszavásárlási kockázat A befektetési jegy visszavásárlását az Alapkezelő kizárólag a Befektetők érdekében, a Felügyelet haladéktalan tájékoztatása mellett a hatályos törvényi előírások figyelembevételével függesztheti fel. Az Alap megszűnésének kockázata A nyilvános, nyílt végű alapot az Alapkezelő köteles megszüntetni, amennyiben az Alap saját tőkéje három hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot. 3. A BEFEKTETÉSI JEGY LÉNYEGES JELLEMZŐI A felajánlott értékpapír neve: MKB Bonus Közép-Európai Részvény Befektetési Alap befektetési jegy, amely a Tpt. alapján nyilvános forgalomba hozatal útján, határozatlan futamidejű, B sorozatú, visszaváltható, dematerializált értékpapírként kerül Magyarországon kibocsátásra. A kibocsátás pénzneme: forint. A befektetési jegy névértéke: 1 Ft A Befektetési jegyek megjelenési formája: az Alap befektetési jegyei Dematerializált értékpapírként kerülnek kibocsátásra. A Dematerializált értékpapír, olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos nevét egyértelmű azonosítására szolgáló adatait pedig az Értékpapírszámla tartalmazza. A befektetési jegyet az Alapkezelő a KELER Zrt.-nél keletkezteti meg. Dematerializált befektetési jegy megszerzésére és átruházására kizárólag Értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A dematerializált befektetési jegy tulajdonosnak az ellenkező bizonyításig azt kell tekinteni, akinek Értékpapírszámláján azt nyilvántartják. A befektetési jegy fizikailag nem kerül kinyomtatásra, éppen ezért fizikai formában nem kérhető ki. ISIN kód: HU0000702964 3.1. A befektetési jegyek hozama Az Alap hozamot nem fizet, a Befektetők a hozamot a Befektetési jegyek visszaváltásával realizálhatják, a Befektetési jegyek nettó eszközértékében. 3.2. A befektetési jegyek ára Az Alapkezelő az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazón keresztül - minden banki munkanapon, a pénztári órák alatt folyamatosan - értékesíti, illetve visszaváltja. A Forgalmazó minden banki munkanapon köteles a Befektetőtől befektetési jegy vételi, illetve eladási megbízást felvenni. A megbízás teljesítése a megbízás felvételét követő második banki munkanapon (T+2) történik az erre a napra közzétett egy jegyre jutó nettó eszközértéken, mint eladási, illetve vételi árfolyamon. A befektetési jegyek vételére és eladására szóló megbízást a Befektetőtől a Forgalmazó akkor veszi át, ha a teljesítéshez szükséges fedezet a megbízás napján rendelkezésre áll a Forgalmazónál. 4. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALMAZÁSA, FORGALMAZÁSI HELYEK A befektetési jegyeket az Alapkezelő Magyarországon hozza forgalomba, a forgalmazási feladatokat ellátó MKB Bank Zrt. fiókjaiban. (2. sz. melléklet) 8
5. A BEFEKTETŐK KÖRE A befektetési jegyeket devizabelföldi és devizakülföldi magán- és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok vásárolhatják. 6. JOGHATÓSÁG, HÁTTÉRSZABÁLYOK 6.1. Joghatóság A jelen Tájékoztató valamint a Kezelési szabályzat alapján létrejött bármely jogviszonyra a Magyar Köztársaság joga az irányadó. A Befektető, az Alapkezelő, az Alap, a Letétkezelő, valamint a Forgalmazó között a jelen Tájékoztatóban, a Kezelési szabályzatban, a jegyzési jognyilatkozatokban illetve szerződésekben nem szabályozott kérdésekben a Tpt.-ben, Bszt.-ben, valamint a Ptk.-ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A Tpt. mellett az Alapkezelő, Forgalmazó és a Letétkezelő szervezetére, törvényes működési rendjére, tevékenységi körére, továbbá a tevékenység gyakorlása során kötött ügyletek polgári jogi bázisszabályozására vonatkozó jelentős háttérszabályok a Ptk. a Gt. a Bszt., valamint a Hpt. Adózási kérdésekben a Magyar Köztársaság mindenkor hatályos adózási jogszabályait kell alkalmazni. 6.2. Jogviták rendezése Az Alapkezelő a Forgalmazó és a Letétkezelő az Alap működése során esetlegesen felmerülő vitás kérdéseket elsősorban egyeztetés útján igyekszik rendezni a Befektetővel. Az egyeztetés sikertelensége esetén a felek részére a polgári peres eljárás adhatja a vita törvényes rendezését. 6.3. A kibocsátásban érintett jogi és természetes személyek érdekeltsége A befektetési jegy kibocsátásában és az Alap nyilvántartásba vételében jogi személyként érintett az Alapkezelő, a Forgalmazó és a Letétkezelő. Az Alapkezelő és a Forgalmazó abban érdekelt, hogy az Alap a jelen Tájékoztatóban megfogalmazott befektetési célokat a lehető legteljesebb mértékben megvalósítsa. A Letétkezelő érdekeltsége, hogy a Bszt.-ben megfogalmazott letétkezelői feladatokat ellássa. A befektetési jegy kibocsátásában érdekelt természetes személyek az Alapkezelő vezető tisztségviselői, vezető állású dolgozói, valamint a munkaszervezetben tevékenykedő alkalmazottai. A Forgalmazónál és a Letétkezelőnél a kibocsátásban érdekelt természetes személyek a vezető tisztségviselők, a Felügyelő Bizottság tagjai, továbbá a befektetési szolgáltatási terület irányítását ellátó, valamint a forgalmazási, illetve letétkezelési feladatokat ellátó munkavállalók. 6.4. Összeférhetetlenség A Tpt. 242. -a szerint az érintett természetes személyek összeférhetetlenségére az alábbi törvényi szabályozás vonatkozik. 242. (1) A befektetési Alapkezelő vezető tisztségviselője, illetve a befektetési döntéshozatalban, végrehajtásban résztvevő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye nem lehet közvetlenül a befektetési alapkezeléshez kapcsolódó területen tevékenykedő alkalmazottja, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személye a 295. (1) bekezdésben meghatározott Letétkezelőnek; a befektetési döntések végrehajtásában közreműködőnek, így különösen befektetési vállalkozásnak, hitelintézetnek, ingatlanértékelőnek, ingatlanforgalmazónak, másik befektetési alapkezelőnek, valamint a befektetési alapkezelő ügyfelének. (2) Az a személy, aki esetében az előzőekben meghatározott összeférhetetlenség merül fel, köteles azt haladéktala nul a Felügyeletnek bejelenteni és az összeférhetetlenséget haladéktalanul megszüntetni. Jelen Tájékoztató aláírásával az MKB Befektetési Alapkezelő zárkörűen működő Rt és az MKB Bank Zrt kijelenti, hogy legjobb tudomásuk szerint a Tájékoztató készítésének időpontjában nem állt fenn összeférhetetlenség az érdekelt személyek tekintetében. 9
6.5. Érdekütközés elkerülése Az érdekütközés elkerülése érdekében az Alapkezelő a Tpt. alábbi rendelkezéseit következetesen szem előtt tartja: az alapkezelő az alap működése során a befektető érdekében a jogszabályoknak, működési szabályoknak és a mindenkor érvényes alapkezelési szabályzatnak megfelelően köteles eljárni (Tpt. 236. (2)), a befektetési alapkezelő az egyenlő elbánás elve alapján köteles eljárni a befektetők tekintetében (Tpt. 236. (3)), a befektetési Alapkezelő egymástól elkülönítetten több befektetési alapot is létrehozhat és kezelhet és befektetési alaponként több, különböző befektetési jegy sorozatba tartozó befektetési jegy forgalomba hozásáról is dönthet (Tpt. 239. (1)), a befektetési alapkezelő a befektetési alapok és az ügyfelek vagyonát a saját és az alapkezelő egyéb ügyfelei vagyonától elkülönítetten köteles kezelni és nyilvántartani (Tpt. 239. (2)), a befektetési alapkezelő által kezelt portfólióban lévő eszközök nem képezik az alapkezelő tulajdonát (Tpt. 239. (3)), a befektetési alapkezelő az általa kezelt vagyonról befektetési alaponként és ügyfelenként elkülönített nyilvántartást köteles vezetni (Tpt. 239. (4)). 7. A BEFEKTETÉSI JEGYEKHEZ FŰZŐDŐ JOGOK A befektetési jegyek minden tulajdonosa: jogosult arra, hogy az Alap befektetési jegyeit a Forgalmazó közreműködésével visszaváltsa, bármely banki munkanapon megbízást adjon a Forgalmazónak a visszaváltásra, jogosult arra, hogy az Alap jogutód nélküli megszűnése esetén a meglévő vagyonból részesedjen a tulajdonában lévő befektetési jegyeknek az összes kibocsátott befektetési jegyhez viszonyított arányának megfelelően, az Alap megszűnése esetén jogosult a végelszámolási jelentés megtekintésére, kérheti az Alapkezelőtől, hogy nevezze meg az Alap nyereségének forrásait osztalék, kamat- és árfolyamnyereség megoszlása szerint, a befektetési jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Kezelési szabályzatát és Rövidített tájékoztatóját a befektetőnek térítésmentesen át kell adni. Az Alap tájékoztatóját, legutóbbi éves és féléves jelentését a befektető kérésére térítésmentesen rendelkezésre kell bocsátani, jogosult arra, hogy részére a befektetési jegy folyamatos forgalmazása során a Rövidített Tájékoztatót, a Tájékoztatót, Kezelési szabályzatot, a féléves, vagy éves jelentést, valamint a legfrissebb portfólió jelentést kérésére térítésmentesen megkapja. 8. A PIAC BEMUTATÁSA A CETOP20 indexben megcélzott közép-európai régió gazdasági teljesítménye alapvetően Euró-zóna függő. Az index jelenleg magyar, lengyel, cseh és horvát részvényeket tartalmaz. A magyar gazdaság nem kerülheti ki a recessziót 2009-ben, amit három tényező valószínűsít. Először is az Euró-zónás gazdasági visszaesés jelentősen mérsékelheti a magyar exportnövekedést, ami kis, nyitott gazdaság révén meghatározó lehet. Másodszor a szűk likviditási feltételek mellett várható banki hitelezés csökkenés az eddig sem túl fényes fogyasztási és beruházási dinamikát vetheti vissza. Harmadszor az IMF-EU-Világbanki segélycsomag feltételeként szabott fiskális restrikció, a 2009-ben a GDP 2,5%-ra leszorított költségvetési hiánycél is növekedési áldozattal járhat. Az egyensúlyi mutatók javulása, a 2009-ben várhatóan a GDP 4%-a alá kerülő folyó fizetési mérleg hiány ugyanakkor mérsékli a gazdaság külföldi finanszírozási igényét. A forint 260-270 között mozoghat az euróval szemben, miközben a MNB 7-8%-ra vághatja vissza az irányadó kamat 11%-os szintjét 2009 végéig. A 25 mrd dolláros pénzügyi csomag a valutaválság lehetőségét elenyészővé teszi. A nyugat-európai lassulás negatív hatásaitól legvédettebb közép-európai gazdaság a lengyel. A 2008-as 5%-os GDP növekedés 2009-re 2,8%-ra mérséklődhet. Az ennél nagyobb teljesítmény visszaeséstől megóvhatja viszonylagos zártsága, mivel az euró-zóna recessziója kisebb kárt okozhat a lengyel exportdinamikában a nyitott gazdaságokhoz képest. Bár a fogyasztást és a beruházási költekezést mérsékelheti a hitelfeltételek szigorodása, azonban a robosztus lakossági jövedelembővülés és a folyamatosan érkező tekintélyes mértékű uniós támogatás támogathatja a belföldi keresletet. A folyó fizetési mérleg hiánya 5,9%-ra nőhet 2009-ben, de a finanszírozása biztonságos maradhat. A kormányzati és a magánszektor külföldi eladósodottsága relatíve kicsi, ami csökkenti a zloty gyengülésének valószínűségét. Ha a jelenlegi extrém 10
kockázatkerülési attitűd enyhül a nemzetközi pénzpiacokon, akkor a zloty erősödhet 2009-ben. A kamatpálya az EMU csatlakozási forgatókönyvtől függ, a jelenlegi 5,75%-os irányadó kamat 4,50%-ra mérséklődhet. A cseh makro egyensúlytalanság alacsony a régió többi gazdaságával összehasonlítva. A nyugat-európai lassulásra viszont igen érzékenyen reagálhat az ország, mivel az export a cseh GDP 80%-át teszi ki. A kibocsátás növekedése 4-ről 1,8%-ra csökkenhet 2009-ben. Bár 2010-ig a növekedés normalizálódhat, azonban potenciális gazdasági növekedés 3%- os szintjétől továbbra is elmaradhat. Az Euró-zónás recesszió ugyanis tartósan nyomás alatt tarthatja az exportot, miközben a romló munkaerő piaci kilátások a magánszektor hitelfelvételének lassulásával karöltve gyengébb fogyasztási és beruházási költekezést eredményezhet. A 2009-es növekedéshez ugyanakkor hozzájárulhat a Hyundai autógyár termelésének felfuttatása. Az infláció mérséklődése további kamatcsökkentést tehet lehetővé 2%-ig a jelenlegi 2,75%-ról. A figyelemreméltó külkereskedelmi többlet, a működő tőke beáramlás és az uniós támogatások a külső finanszírozási kockázatot alacsonyan tarthatják. Az államháztartási mérleg szolid egyenlege lehető tesz egy korlátozott költségvetési lazítás melletti gazdasági élénkítést. A horvát gazdasági növekedés 4,5-ről 3,9%-ra mérséklődhet 2009-ben. A beruházás aktivitás biztosíthatja a növekedés motorját, bár a belföldi fogyasztás bővülése is robosztus. A balkáni háborút követő építőipari fellendülés adta a gazdasági teljesítmény magját, de kiemelkedő a turizmus részesedése is. A világpiaci olajárak meredek esése az inflációt 6,3- ról 3,5%-ra felezheti 2009-re. Jóllehet a 2,9%-os GDP arányos költségvetési deficit nem értékelhető veszélyes mértékű túlköltekezésnek, a GDP 10%-ára rúgó folyó fizetési mérleg hiány azonban sebezhetővé teszi a kunát. Az Európai uniós csatlakozás megnyíló perspektívájával a külső tényezők csökkenő kockázatot hordozhatnak. 9. AZ ALAPKEZELŐ BEMUTATÁSA Az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. az alap törvényes képviselője. Adatok az Alapkezelőről Az Alapkezelő MKB Befektetési Alapkezelő Részvénytársaság néven, a Fővárosi Bíróságnál, mint Cégbíróságnál a 01-10- 044106 számon került bejegyzésre. (Kelt: 1999. június 30.) Alaptőke: 100.000.000 Ft Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. Félfogadás: kedd 10 órától 13 óráig Tevékenységi köre Az Alapkezelő a Felügyelettől kapott engedéllyel összhangban kizárólag befektetési alapkezeléssel foglalkozik (TEÁOR: 6430 08 Befektetési alapok és hasonlók, ezen belül kizárólag értékpapír, valamint ingatlan befektetési alapok kezelése). Tevékenységét az ÁPTF 1999. július 12-én kelt, 100.007-3/1999.számú határozatával, valamint a PSZÁF 2002. december 20-án kelt III/100.007-6/2002. számú határozatával engedélyezte., Üzleti év Az Alapkezelő üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám 2008. április 1-én 9 fő. Tulajdonosi struktúrája Az MKB Bank Zrt. (székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38.) az MKB Befektetési Alapkezelő zártkörűen működő Rt. 100%-os tulajdonosa. Az Alapkezelő tagja az MKB Bank Zrt. által irányított vállalatcsoportnak Az Alapkezelő sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. Az Alapkezelő szervezeti felépítése Az Alapkezelő stratégiai irányítását az Igazgatóság, tevékenységének ellenőrzését a Felügyelő Bizottság látja el. Az Alapkezelő munkaszervezete a vezérigazgató közvetlen irányítása alatt áll. A munkaszervezet Front-office és Back-office egységekre tagozódik, a Front-office irányítását a kereskedési igazgató látja el. Az Alapkezelő teljes munkaidős munkavállalóinak száma 2008. április 1-től: 9 fő. 11
Az Alapkezelő feladatai meghatározza az Alap célját, elkészíti az Alap Tájékoztatóját, Kezelési szabályzatát és Rövidített Tájékoztatóját, megvalósítja az Alap befektetési politikáját, befekteti az Alap tőkéjét, kezeli az Alap eszközállományát a Kezelési szabályzatban meghatározottak szerint, meghatározza az alap hozamfizetési politikáját, megbízást ad értékpapír vételre és eladásra, szerződést köt és biztosítja a folyamatos együttműködést a Forgalmazóval, a Letétkezelővel és a Könyvvizsgálóval köteles minden az Alap nettó eszközértékének megállapításához szükséges dokumentumot naponta megküldeni a Letétkezelőnek, elkészíti és közzéteszi az Alap havi portfólió jelentést, az Alap féléves és éves jelentését és az Alappal kapcsolatos összes tájékoztatót eleget tesz az Alappal kapcsolatos PSZÁF adatszolgáltatási kötelezettségeknek, ellátja az Alap adminisztrációját, kifizeti az Alappal kapcsolatos díjakat, költségeket mindenkor a vonatkozó törvényeknek megfelelően jár el. Az Alapkezelő Igazgatóságának és Felügyelő Bizottságának tagjai A Társaság Igazgatóságának elnöke: Fokas-Rodatos Dimitrios Fokas-Rodatos-Dimitrios az Eötvös Lóránd Tudomány Egyetemen matematika és számítógép-programozó szakán 1977- ben végzett, majd 1985-ben a budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen matematikai közgazdaságtan szakirányban egyetemi diplomát szerzett.1985-től 1989-ig az MTA közgazdasági laboratóriumának, valamint a Művelődési Minisztériumhoz tartozó Oktatási Kutató Intézet munkatársa. 1989. évtől az MKB Bank Zrt. alkalmazottja. A bankban különböző területeken, különböző beosztásokban (osztályvezető, cash flow alapú projekt- és ingatlanfejlesztés finanszírozásáért felelős igazgató, a Központi Ügyfelek Igazgatóságának ügyvezető igazgatója) dolgozott, jelenleg a Vállalati Ügyfélkapcsolatok I. ügyvezető igazgatója. 2008. június 10-től az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. Igazgatóságának elnöke. Az Igazgatóság tagjai: Dr. Kraudi Adrienne, Dr. Gagyi Pálffy Andrásné, Katona Ildikó dr. Kraudi Adrienne az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet. 1989-ben címzetes docensi címet kapott. 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Dr. Kraudi 1988-tól dolgozik a Magyar Külkereskedelmi Banknál. 2003-ban a Társasági Igazgatás és Humánpolitikai Igazgatóság ügyvezető igazgatójává nevezték ki. 2005. június 1-től társasági igazgatási és marketing-kommunikációs vezérigazgató-helyettes. 2008. március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, tagja az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. Igazgatóságának, valamint az MKB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának. Dr. Gagyi Pálffy Andrásné (Dr. Bejó Mária) a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen szerzett diplomát okleveles közgazdász. Doktori disszertációját 1972-ben védte meg. Különböző vállalatoknál elemző közgazdászként, 1980-1990 között az Erőmű- és Hálózattervező Vállalat gazdasági igazgatójaként dolgozott. 1991-2002. években a Magyar Külkereskedelmi Bankban a számviteli és pénzügyi területeken főosztályvezető, majd igazgató. 2003. február 1-től az MKB Befektetési Alapkezelő zrt vezérigazgatója. Katona Ildikó 1996-ban a Külkereskedelmi Főiskolán Tőzsde és Pénzintézetek Szakirányon 1999-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen kapott diplomát. 2005-ben VAP vizsgát tett, ami Magyarországon megszerezhető legmagasabb vagyonkezelői képesítés. 1996-tól dolgozik az MKB Bank Zrt.-nél különböző beosztásokban, 2004-től az MKB Private Banking terület igazgatója. 2008. június 10-től az MKB Befektetési Alapkezelő zrt. Igazgatóságának tagja. A Felügyelő Bizottság tagjai Nyemcsok János, igazgató, MKB Bank Zrt. 1056. Budapest, Váci utca 38. Bereczki Zsuzsanna, ügyvezető igazgató, MKB Bank Zrt. 1056 Budapest, Váci utca 38. Bajusz Péter főosztályvezető helyettes, MKB Bank Zrt. Budapest, Váci utca 38. Az Alapkezelő 2005-2007. évi mérlegeit, eredménykimutatásait és a könyvvizsgálói nyilatkozatokat az 4. sz. melléklet tartalmazza. Az Alapkezelő által már létrehozott befektetési alapok bemutatását a 3. sz. melléklet tartalmazza. 12
10. A LETÉTKEZELŐ BEMUTATÁSA A Forgalmazói, Letétkezelői feladatokat az MKB Bank Zrt. látja el. Befektetési alapok letétkezelésére vonatkozó engedély száma: ÁPTF 975/1997/F Cégjegyzék száma a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróságnál: Cg.01-10-40952, (Kelt: 1950. december 12.) Székhelye: 1056 Budapest, Váci utca 38. A Bank cégneve 2005. augusztus 31-ig Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. volt. A Letétkezelő sem az elmúlt három évben, sem jelenleg nem állt, illetve áll csőd- és felszámolási eljárás alatt. A Letétkezelő feladatai letétkezeli az Alap birtokában lévő összes értékpapírt kiszámítja és közzéteszi az Alap összesített és egy jegyre jutó nettó eszközértékét, nyilvántartja a forgalomban lévő befektetési jegyek számát és végzi a befektetési jegyek keletkeztetését és megsemmisítését a forgalmi jelentések alapján a forgalmazó részére, elvégzi a hozamfizetéssel kapcsolatos technikai teendőket, ellátja az adás-vételi megbízások lebonyolításával kapcsolatos banki, technikai teendőket, biztosítja, hogy az Alap eszközeit érintő ügyletekből, valamint a befektetési jegyek forgalmazásából származó valamennyi ellenszolgáltatás a szokásos határidőn belül az Alaphoz kerüljön, ellenőrzi az Alapkezelő jogszabályok és a Kezelési szabályzatban meghatározott szabályoknak való megfelelést, tevékenysége során független módon, kizárólag a befektetők érdekében jár el, elvégez minden a törvény által számára előírt feladatot. Az MKB Bank Zrt. bemutatása A Bank Magyarországon bejegyzett nyilvános részvénytársaságként MKB Bank Zrt. néven működik. A Bankot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság a 01-10-040952 cégjegyzékszám alatt tartja nyilván. A Bankot a Magyar Állam alapította 1950-ben Magyar Külkereskedelmi Bank néven. Létrehozásának célja a nemzetközi fizetési forgalomban való részvétel, elsősorban a külkereskedelemmel kapcsolatos bankári feladatok ellátása volt. Az 1987-es bankreform során, a kétszintű bankrendszer kialakulásakor az MKB teljeskörű kereskedelmi banki felhatalmazást kapott. 1994. évi privatizációját követően a Bank vállalati és projektfinanszírozási tevékenységét, intézményi és lakossági bankszolgáltatásait, valamint pénz- és tőkepiaci aktivitását továbbfejlesztve a hazai bankpiac meghatározó szereplőjévé vált. A Bank 2003. év végén megvásárolta a Konzumbank Rt. részvényeinek 99,6 százalékát. 2004 júliusában a Konzumbank Rt. beolvadt az MKB Bankba, az operációs integráció 2004. december 31-ével valósult meg. A Konzumbank Rt. akvizíciójával az MKB bővítette fiókhálózatát, növelte piaci súlyát a lakossági és a kis-és középvállalati ügyfelek középső és felső szegmensében. Az MKB Bank a BayernLB regionális hídfőállásaként képviseli a bankcsoportot a Közép-kelet európai régióban a bulgáriai MKB Unionbank és a román MKB Romexterra bankokkal. 2007-ben az összességében kedvezőtlenebb hazai gazdasági környezet ellenére az MKB Bank és Bankcsoport dinamikusan bővíteni tudta üzleti teljesítményét mindegyik üzletágában. Külön kiemelendő a befektetési alapok térnyerése, ahol a húzótermék garantált alapokban közel 12%-os piacrészt ért el az MKB, a lakossági jelzálog-fedezetű hitelezés, melyben a vezérterméknek számító lakáshitelek esetén az új ügyleteknél 15%-ot is elért az MKB piacrésze az év során. Hasonló jelentőségű, hogy az egyik legnagyobb abszolút állománynövekedést mutatta fel az MKB a lakossági betétgyűjtésben tavaly, valamint tovább erősítette Private banking üzletágát. A vállalati üzletágban a Bank a bankszektor folytatódó átalakulása ellenére is megerősítette legnagyobb finanszírozói pozícióját, miközben növelni tudta piaci részesedését a forrásgyűjtésben is. A faktoringban 30%-os piacrészt elérve messze piacvezető, miközben trade finance üzletágának felfu ttatását is megkezdte. Ugyanakkor a kedvezőtlen gazdasági környezet a korábbi évekénél magasabb céltartalékszintet tett szükségessé alapvetően a kis és középvállalati szektorban. A fiókhálózat folytatódó fejlesztése mellett részben megújultak az elektronikus csatornák. A pénztári szegmens stratégiai fontosságú az MKB számára; ezt is jelzi, hogy az MKB Egészségpénztár immár a 3. legnagyobb a piacon. Az MKB-Euroleasing csoport megerősített folyamati és kockázatkezelés alapon gyorsította növekedését és az új ügyletekben dobogós pozíciót ért el. KKEU érdekeltségeinél az MKB Unionbanknál illetve az MKB Romexterra Banknál befejeződött a BayernLB-MKB csoportsztenderdeknek való megfelelés biztosítása ide értve többek között az üzleti modellek lefektetését. A leánybankok helyi tevékenysége illetve a közös üzletek dinamikus felfutást mutattak. Az MKB teljesítményét, fejlesztéseit, minőségi ügyfélkiszolgálás iránti elkötelezettségét igazolta vissza a 2007 során elnyert több nemzetközi és hazai szakmai díj. 13
2007-ben az MKB Bank tevékenységében a Minőség, a minőségi szolgáltatásra való törekvés kiemelt szerepet kapott. A termékválasztékban és az ügyfelek kiszolgálásában elért eredményeket több neves nemzetközi díjjal is honorálták. The Banker szaklap a Bank of the Year 2007 Hungary megtisztelő címet adományozta az MKB-nak a Bank of the Year Award sorozat keretében. Kiemelkedő eredményeket ért el a Master Card Az Év Bankja versenyében, amelynek négy kategóriájában egy első és három második helyezést szerzett Az MKB Bank aranyérmet nyert a Kivételes folyószámla termék, Az év folyószámla terméke kategóriában, Az év megtakarítási terméke kategóriában az MKB Hozamsuli terméke ezüst díjat eredményezett a Bank számára. A Bank idén elnyerte a Superbrand státuszt is. Az MKB könyvvizsgálója a KPMG Hungária Könyvvizsgáló, Adó- és Közgazdasági Tanácsadó Kft. (székhelye: 1139 Budapest, Váci út 99.). MKB Bank Zrt. által kibocsátott értékpapírok: Fix kamatozású: MKB 2008/10.21., 2010/10.21., 2013/02.15, 2016/02.15. lejáratú kötvények bevezetve a BÉT-re; 2009/10.27. lejáratú EUR kötvény, bevezetve a Luxemburgi Tőzsdére, SKK FIX (2008), 2009/A (2009) Változó kamatozású: MKB II., III. kötvény, bevezetve a BÉT-re, MKB kötvények (EUR), bevezetve a Luxemburgi Tőzsdére (Luxemburg Stock Exchange) Az MKB Bank Zrt. rendszeres és rendkívüli tájékoztatási kötelezettségeit a www.mkb.hu honlapján teljesíti. Tevékenységi köre (TEÁOR) 6419 08 Egyéb monetáris közvetítés, mint főtevékenység. Engedélyhez kötött tevékenységek A Társaság a pénzügyi szolgáltatási és a kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységeket az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1997. november 26-án kelt 975/1997/F számú határozata alapján végzi, míg a befektetési szolgáltatási és a kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenységeit az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet 1998. február 27-én kelt 41.0005/1998. számú engedélye, valamint a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2001. augusztus 7-én kelt III/41.005-3/2001. számú engedélye alapján folytatja. Üzleti év Az MKB Bank Zrt. üzleti éve megegyezik a naptári évvel. Alkalmazotti létszám Az MKB Bank Zrt. 2007. december 31.-i aktív állományi létszáma: 2.000 fő. Tulajdonosi struktúra A Bank alaptőkéje 14.094.483 darab, egyenként ezer forint névértékű, azonos jogokat megtestesítő törzsrészvényből áll. A 2008. május 31-i részvénykönyv állapota alapján a tulajdonosi szerkezetet az alábbi táblázat tartalmazza: Részvényesek Részvények száma (db) Külföldi részvényesek Jogi személyek 14.094.155 Külföldi összesen 14.094.155 Belföldi részvényesek Vállalkozások 150 Magánszemélyek 178 Belföldi összesen 328 Mindösszesen 14.094.483 14
A Bank jegyzett tőkéjének 5 százalékát meghaladó részesedéssel rendelkező részvényesek köre: Részvényes Részvények száma Tulajdoni hányad (db) (%) Bayerische Landesbank (BayernLB) 12.631.238 89,62 P.S.K. Beteiligungsverwaltung GmbH 1.462.917 10,38 Fő tulajdonos A BayernLB közvetlen irányítást biztosító befolyással rendelkezik az MKB Bank Zrt-ben. A BayernLB 1972-ben jött létre a Bayerische Gemeindebank és a Bayerische Landesbodenkreditanstalt fúziójaként. Székhelye: 80333 München, Brienner Strasse 20. A bankot a BayernLB Holding AG-n keresztül 50-50 százalékban tulajdonolja a Bajor Szabad Állam és a Bajor Takarékpénztári Szövetség (Sparkassenverband Bayern). A BayernLB univerzális hitelintézetként működik, valamint 77 bajor takarékpénztár (Sparkassen) központi bankja és a Sparkassen-Finanzgruppe Bayern tagja. Jogelődjeinek funkcióit megtartva a Bajor Szabad Állam és önkormányzatai elsődleges bankja. Stratégai érdekeltségei az MKB Nyrt. mellett, a DKB Deutsche Kreditbank Aktiengesellschaft (Berlin), Landesbank Saar (Saarbrücken), a Banque LB Lux S.A. (Luxembourg) és az LB(Swiss)Privatbank AG (Zurich). A BayernLB. Az MKB Bank Zrt. az általa irányított vállalatcsoport anyavállalata. Az alábbi táblázat a lényeges leány- közös vezetésű és társult vállalatokat tartalmazza. Megnevezés Bejegyzés országa Fő tevékenységi köre Leányvállalatok Filease Rt. Magyarország Gépjármű-finanszírozás MKB-Euroleasing Autóhitel Zrt. Magyarország Gépjármű-finanszírozás és fogyasztói hitelezés MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. Magyarország Befektetési alapkezelés MKB Üzemeltetési Kft. Magyarország Ingatlanüzemeltetés MKB Unionbank AD. Bulgária Teljes körű engedéllyel rendelkező kereskedelmi bank MKB Romexterra Bank S.A. Románia Teljes körű engedéllyel rendelkező kereskedelmi bank MKB Romexterra Fond de Pensil S.A. Románia Nyugdíjpénztár Romexterra Leasing S.A. Románia Gépjármű-finanszírozás Resideal Zrt. Magyarország Ingatlanforgalmazás és értékelés Közös vezetésű vállalkozások Ercorner Kft. Magyarország Vagyonkezelés MKB-Euroleasing Zrt. Magyarország Pénzügyi lízing MKB-Euroleasing Autópark Zrt. Magyarország Flottafinanszírozás Euro Ingatlan Csoport Magyarország Építőipar Társult vállalkozások GIRO Zrt. Magyarország Központi fizetési műveletek Pannonhalmi Borház Kft. Magyarország Borászat Az MKB Bank Zrt. Igazgatósága Erdei Tamás az Igazgatóság elnöke, vezérigazgató 1954-ben született Budapesten, magyar állampolgár. 1978-ban szerzett üzemgazdász diplomát a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán, majd 1983-ban okleveles könyvvizsgálói képesítést szerzett. 1972 és 1981 között az Országos Takarékpénztárnál dolgozott különböző ügyviteli munkakörben, majd fiókigazgatónak nevezték ki. 1981-től 1983-ig a Pénzügyminisztériumnál helyezkedett el a bankfelügyeleti területen. 1983 óta a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. munkatársa, 1985-től ügyvezető igazgató, 1990-től vezérigazgató helyettes. 1991- től tagja a bank igazgatóságának, 1994-ben nevezik ki vezérigazgatónak. 1997. január 1-től a Bank elnök-vezérigazgatója. 1997-től 2008-ig a Magyar Bankszövetség elnöke volt. A Nemzetközi Gyermekmentő Szolgálat felügyelő bizottságának elnöke. 2007-től az ÁPV Zrt. Igazgatóságának tagja. 15
Dr. Balogh Imre vezérigazgató-helyettes 1959-ben született Budapesten, magyar állampolgár. 1985-ben a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem tervgazdasági szakán szerzett közgazdász diplomát, majd 1986-ban doktori címet. 1985-től 1988-ig a Pénzügykutatási Intézetnél (később Pénzügykutató Rt.) helyezkedett el tudományos munkatársként. 1988-tól dolgozik a Bankban, először a közgazdasági osztály vezetőjeként, majd 1990-től főosztályvezető, vezető közgazdász. 1990-től MKB igazgatósági tag. 1992-től ügyvezető igazgató, a Stratégiai és Controlling Igazgatóság vezetője. 1994 és 2001 között ügyvezető igazgató és a stratégiai, operációs és pénzügyi szakterületek vezetője. 2001-ben az MKB csoport pénzügyi igazgatójává és a stratégiai, számviteli, marketing szakterületek vezetőjévé nevezik ki. 2004 júliusáig a Stratégiai területet irányította, majd 2004. július 1-től az MKB Kockázatkezelési és Stratégiai vezérigazgató-helyettese. 2002. óta az MKB Euroleasing Zrt. igazgatóságának tagja. 2003. december 22. és 2004. június 30. között a Konzumbank Rt. Igazgatóságának elnöke. 2004. július 1-től az MKB igazgatóságának tagja. Balogh Imre jelenleg Retail vezérigazgató-helyettes. 2006- tól az MKB Unionbank Felügyelő Bizottságának elnök-helyettese, 2008-tól elnöke. 2007 óta az MKB Általános Biztosító Zrt. és az MKB Életbiztosító Zrt. Felügyelő Bizottságának tagja. Bolla Csilla vezérigazgató-helyettes 1966-ban született Budapesten, magyar állampolgár. A Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem külgazdasági szakán folytatott tanulmányokat, diplomáját 1989-ben szerezte. 1989 márciusában kezdett dolgozni a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt-nél előadóként, először a Bankműveletek Főosztályán, majd 1990-től a Devizafőosztályon. 1992-ben a Treasury Igazgatóságon helyezkedett el, és még abban az évben a Likviditási Főosztály főosztályvezetőjévé lépett elő. 1994-től a Bankműveleti Igazgatóság főosztályvezetője, 1997-től igazgatója, 2000-től pedig az említett tisztség mellett a Számítástechnikai és Szervezési Igazgatóság élére is kijelölték. 2003-tól a Kockázatellenőrzési és Operációs vezérigazgató-helyettesi poszt mellett a Globus project vezetőjeként is dolgozott, majd 2004 januárjában az Informatikai Igazgatóság, a Bankműveleti Igazgatóság, valamint a Bankfejlesztési szakterület irányítására is megbízást kapott. 2004. július 1-től a Bank igazgatóságának tagja. Bolla Csilla jelenleg Operációs vezérigazgató-helyettes. A Giro Zrt. Igazgatóságának elnökhelyettese. Dr. Kraudi Adrienne, magyar állampolgár. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam és Jogtudományi Karán szerzett doktori címet. 1989-ben címzetes docensi címet kapott. 2000-től a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem adjunktusa. Dr. Kraudi 1988-tól dolgozik a Magyar Külkereskedelmi Banknál. 2003-ban a Társasági Igazgatás és Humánpolitikai Igazgatóság ügyvezető igazgatójává nevezték ki. 2005. június 1-től társasági igazgatási és marketing-kommunikációs vezérigazgató-helyettes. 2008. március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Euroleasing Zrt. Felügyelő Bizottságának elnöke, valamint tagja az MKB Befektetési Alapkezelő Zrt. Igazgatóságának, valamint az MKB Nyugdíjpénztár Igazgatótanácsának. Dr. Patyi Sándor vezérigazgató-helyettes 1957-ben született Győrben, magyar állampolgár. 1981-ben diplomázott a Budapesti Közgazdasági Egyetem Külkereskedelmi szakán. 1983-ban egyetemi doktori tudományos fokozatot szerzett. Első munkahelye a Hungarotex Külkereskedelmi Vállalat volt, majd 1982-ben helyezkedett el a Magyar Külkereskedelmi Banknál közgazdászként. 1988-tól a Bank Nemzetközi Osztályának osztályvezetője, majd 1990-től 1996-ig ügyvezető igazgató az MKB Nemzetközi Bankkapcsolatok Igazgatóságán. 1996-tól a Vállalati és Pénzintézeti Igazgatóság vezetője, majd 2001-ben kinevezték az MKB értékesítésért és ügyfélkapcsolatokért felelős vezérigazgató-helyettesévé. 2003-tól tagja az Igazgatóságnak. Az MKB-Euroleasing Zrt. igazgatóságának tagja. 2005. május 1-től Wholesale vezérigazgató-helyettes. 2005 óta az MKB Veszprém KC elnökségének tagja. 2007-től az MKB Romexterra Bank Igazgatóságának tagja, 2008-tól elnöke. Dr. Simák Pál, magyar állampolgár. Felsőfokú tanulmányait a torontói egyetemen végezte. Simák úr 1995-től a torontói Royal Bank of Canada munkatársa - három év kitérővel - 2000-ig. 2000-ben csatlakozott a McKinsey & Company budapesti irodájához, melynek partnere 2007. év végéig. Itt elsődlegesen a pénzügyi szolgáltatási ágazatban tevékenykedett és az elmúlt öt évben több MKB Bankkal kapcsolatos projekten dolgozott. Dr. Simák Pál 2008. február 1-jével az MKB Bank vezérigazgató helyettese, 2008. március 26-tól tagja a Bank Igazgatóságának. Az MKB Bank Zrt. Felügyelő Bizottsága Dr. Michael Kemmer, a Felügyelő Bizottság elnöke német állampolgár. Tanulmányait a müncheni Ludwig Maximilians egyetemen folytatta, ahol közgazdasági tanulmányokból szerzett diplomát, majd doktorátusi fokozatot, valamint okleveles adószakértői képesítést szerzett. Banki pályafutását a Bayerische Vereinsbanknál kezdte 1988-ban, később a DG Banknál, majd a Hypo Vereinsbanknál folytatta, mely utóbbi igazgatóságának tagja lett. A Bayerische Landesbankhoz 2006. évben került pénzügyi vezetőként, és egyúttal megválasztják az Igazgatóság tagjának. 2008. március 1-jétől a BLB Igazgatóságának elnöke. 2008. március 26-tól az MKB Bank Felügyelő Bizottságának tagja, akit a tagok a Bizottság elnökévé választottak. Paul Bodensteiner 1950-ben született Albersriethben, német állampolgár. Diplomáját a Regensburgi Egyetemen szerezte. 1993-ban helyezkedett el a Bajoroszági Pénzügyminisztériumnál, ahol jelenleg is osztályvezetőként dolgozik. 16
Dr. Ralph Schmidt, 1962-ben született, német állampolgár. Matematikai és fizikai tanulmányokat folytatott. Az elméleti fizika terén PhD címmel rendelkezik. 1991 és 1997 között a Berliner Bank AG-nál különböző területeken dolgozott, majd a következő két évben a WestLB Düsseldorf Londoni fiókjánál a kockázatkezelési módszerek terület vezetője volt. 1999-től 2001-ig a Landesbank Sachsen Girozentrale, Lipcse Kockázatellenőrzési divízióját irányította. 2001 végétől a Bayerische Landesbank munkatársa, kezdetben a csoportkockázat és pénzügyi ellenőrzési divízió, majd a vállalatfejlesztési divízió vezetője. Ezután kinevezték az Igazgatótanács feladataival megbízott első ügyvezető alelnöknek. 2007. július 1-től a pénzpiaci, 2008. áprilisától a kockázati terület vezetője. 2005. április 27-től 2008. június 19-ig tagja volt az MKB Bank Zrt. Igazgatóságának. Andreas Dörhöfer: Andreas Dörhöfer, német állampolgár. Közgazdasági tanulmányait Münchenben, illetve Kölnben folytatta. 1994-ben a Deutsche Banknál helyezkedett el. Pályafutását a workout terület munkatársaként kezdte Frankfurtban, majd vezető hitelelemzőnek, később igazgatónak nevezték ki. 2003-ig a bank déli régiója hitelkockázat-kezelésével foglalkozó területének vezetője volt. 2003 novemberében a Bayerische Landesbankhoz került, és a kockázatkezelési területen dolgozott vezető beosztásban ügyvezető alelnökként. Karrierje során feladatai kiegészültek a work-out tevékenységgel, követelésbehajtással, valamint nagyvállatokkal és pénzintézetekkel kapcsolatos kockázatkezelési feladatokkal. 2008 májusa óta a Hypo-Alpe-Adria-Bank kockázati területének vezetője, továbbá a bank igazgatóságának tagja. Dr. Siegfried Naser 1951-ben született Iphofenben, német állampolgár. Würzburgban és Münchenben végzett jogi tanulmányokat, 1978-ban avatták doktorrá, és második államvizsgát is tett. Számos helyen dolgozott közigazgatási területen jogtanácsosként, majd 1979-ben a Bajorországi Belügyminisztériumnál helyezkedett el, ahol többek között az Európai Uniós jogi kérdésekkel foglalkozott. Egyidejűleg oktatási tevékenységet folytatott és jogi szakfolyóiratokban publikált. 1984-ig a kitzingeni járási hivatalban osztályvezetőként dolgozott, majd közigazgatási vezetőnek választották meg. 1990- ben és 1996-ban is újraválasztották. 2000. október 1-je óta a Bajorországi Takarékpénztárak Szövetségének ügyvezető elnöke. 2001. április 25. óta a Felügyelő Bizottság tagja. 2005. szeptember 1-jétől a Bayerische Landesbank Felügyelő Bizottságának elnöke. Alois Steinbichler, osztrák állampolgár. Ausztriában és az Egyesült Államokban folytatott felsőfokú tanulmányai után a chicagói Continental banknál kezdte pályafutását. A Creditanstalt Bank munkatársa 1987-2000-ig, először Bécsben vezérigazgató-helyettes, majd Londonban vezérigazgató. 2000-2001-ig a Bank Austria munkatársa, majd 2001-től az UniCredit csoport olasz, majd 2003-tól horvát bankjánál dolgozik. 2006. júniusától a BAWAG P.S.K. AG munkatársa és Igazgatóságának tagja. Asbóthné Tóth Éva, a munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tag 1953-ben született, magyar állampolgár. A Pénzügyi és Számviteli Főiskolán 1984-ben üzemgazdász diplomát szerzett. 1989-ben kezdett dolgozni az MKB Banknál a Belföldi Finanszírozási Főosztályon főelőadóként. 1992-től az Üzletfinanszírozási Főosztályon belül a Belső hitelek Osztályán folytatta munkáját. 1995-ben vállalati referensi munkakörbe került a vállatok finanszírozásával foglalkozó területen. 1999-ben tanácsosi kinevezést kapott a Vállalati Ügyfélkapcsolatok II. szakterületen. 2000-ben a kockázatkezeléssel foglalkozó szervezeti egységünkben végezte tovább munkáját, 2005-től a Mérlegalapú Hitelezési Kockázatok szakterület egyik kulcsmunkakörét betöltő kockázati munkatárs. 2007. március 26-tól az MKB Bank Felügyelő Bizottságának tagja. Dr. Kotulyák Éva, a munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tag 1954-ben született, magyar állampolgár. Az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán szerzett diplomát 1979-ben. 1979 és 1982 között a Külkereskedelmi Minisztérium Jogi Főosztályán dolgozott. 1982 és 1989 között az Állami Gazdaságok Kereskedelmi Kft., majd a következő két évben egy mezőgazdasági külkereskedelmi kft. jogtanácsosaként tevékenykedik. 1992-től egyéni ügyvédként gazdasági jogi ügyekkel foglalkozott. Az MKB Banknál jogtanácsosi munkakörben a Nemzetközi és Pénzügyi Jogi Kapcsolatok területén 1997-től, a Compliance szakterületen 2001-től, majd a Lakossági, Szindikált és Projektfinanszírozási Jogi szakterületen 2003-tól végzi feladatait. 2007. március 26-tól az MKB Bank Felügyelő Bizottságának tagja. Dudásné Lőrincz Ibolya, a munkavállalók által delegált felügyelő bizottsági tag. Egészségügyi tanulmányai után az Országos Bőr- Nemikórtani Intézet nél helyezkedik el, kontaktuskutatással foglalkozik. Az MKB Banknál a klíring csoport munkatársaként kezdi pályafutását 1989-ben, majd bankkártya ügyfélszolgálati munkatárs. 1992.-től a devizalevelezés csoportvezetője. 2000-től a Privát Ügyfélszolgálat, majd a call Center, telefonos Ügyfélszolgálat csoportvezetője. 2006-tól főosztályvezető helyettes. 1998.-tól szakszervezeti bizalmi, 2000-től Üzemi Tanácstag, 2003-tól az Üzemi Tanács Segélyezési Bizottság Elnöke. A Felügyelő Bizottság tagjainak üzleti címe: 1056 Budapest, Váci utca 38. 17