Munkaerő-piaci helyzetkép a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai alapján 2012
NEMZETI MUNKAÜGYI HIVATAL Készült: A Nemzeti Munkaügyi Hivatal Kutatási és Elemzési Főosztályán Főosztályvezető: Busch Irén Készítette: Ignits Györgyi, főosztályvezető-helyettes Nagy Ágnes, munkaerő-piaci elemző Budapest, 2013. május 1 1 Elérhetőség az elemzéssel kapcsolatban felmerülő kérdések esetén: Nagy Ágnes; e-mail: nagyag@lab.hu 2
Tartalomjegyzék A. Vezetői összefoglaló... 4 B. Nemzetközi kitekintés... 6 A gazdasági környezet bemutatása a bruttó hazai termék vonatkozásában... 6 Munkaerőpiac... 7 C. A magyarországi munkaerő-piaci helyzet alakulása... 16 D. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter adatai... 20 I. Nyilvántartott álláskeresők... 20 A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása... 20 A munkanélküliség regionális különbségei... 21 Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva... 24 Az álláskeresők összetétele... 27 Pályakezdők... 32 Diplomás pályakezdők... 39 A megváltozott munkaképességűek... 43 Az álláskeresők fluktuációja... 43 A nyilvántartásban töltött idő... 50 II. A passzív és szociális ellátottak... 53 Álláskeresési járadékban részesülők száma és változása... 56 Álláskeresési/ nyugdíj előtti álláskeresési segélyben részesülők száma és változása... 56 III. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálathoz bejelentett munkaerőigények... 57 Strukturális egyensúlytalanság a munkaerő-piacon... 61 IV. Csoportos létszámcsökkentési bejelentések... 63 E. Módszertani leírás... 64 F. Grafikon jegyzék... 66 G. Szövegközi táblázatjegyzék... 69 H. Táblázatjegyzék... 70 I. Táblázatok... 72 3
A. Vezetői összefoglaló A gazdaság lassulása, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt (néhány hónapos késéssel) a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. 2009-ben az erőteljes, 6-7%-os gazdasági teljesítmény visszaesésének következményeként a foglalkoztatás is szignifikánsan visszaesett, 2007-ről 2010-re közel 150 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű volt (163 ezer fős), hiszen a fiskális megszorítások aktív munkaerő-piaci szerepvállalásra kényszerítették az inaktív státusban lévő népességet. A csökkenő tendencia megállt 2011-ben, és a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére 2012-ben tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A foglalkoztatottak száma a GDP mérséklődésének ellenére tovább emelkedett, a 2012. júliusszeptemberi időszakban pedig elérte a válság előtti szintet. Az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak száma csökkent. A 2012-es évben a 15-64 éves foglalkoztatotti létszám negyedévek közötti mozgásának sávja kiszélesedett, 145 ezerre, míg ez 2011-ben 121 ezres volt, 2010-ben csupán 103 ezer. 2012 átlagában a foglalkoztatottak száma 3842,8 ezer főre kúszott fel 1,7%-os (63,8 ezer fős) növekedést követően. 2011-hez és 2010-hez képest már magasabb létszámbővülést tapasztalhatunk (2,5%-ost; 2,4%-ost). Az Európai Unió országai közül a foglalkozatási ráta növekedésének mértékében Magyarország a negyedik legnagyobb emelkedést könyvelhette el 2012-ben. A magyar foglalkoztatási szint növekedése Lettországot, Észtországot és Litvániát követve érte el az említett helyezést: egy év alatt 1,4%-ponttal emelkedett a foglalkozatási ráta a 15-64 éves népességen belül, bár továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít európai összevetésben. Az ILO definíción alapuló munkanélküliségi ráta (15-74 éves népesség körében) 2012-ben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 10,9%-ot jelentett, ami 0,8%-pontos emelkedés eredménye. Magyarország relatív helyzete (10.) az uniós rangsorban nem javult és nem is romlott, de csökkent az EU-27 átlagától való eltérésünk, amely néhány tagország kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének köszönhető (rontották az EU27 átlagát). Továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Ausztria, Németország, Luxemburg és Hollandia (gyakorlatilag az aktív 15-74 éves népesség kevesebb mint 6% munkanélküli), míg a legkritikusabb értékkel Görögország és Spanyolország (az aktívak negyede állást kereső) rendelkezett 2012 ben. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2012-ben 559,1 ezer főt tett ki, ami 23,8 ezer fővel kisebb mint 2011-ben volt. A csökkenés 4,1%-os mértékű. A trend a tavalyi évben hosszú időt követően fordult csökkenésbe, hiszen az álláskeresők száma 2006 óta mutatott növekedést. 4
Az éves változás üteme az ország különböző térségeiben igen eltérő volt, annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma az ország minden régiójában és megyéjében csökkent 2012-ben. A legnagyobb mértékű mérséklődés azon két régióban következett be, ahol már 2011-ben is erőteljesen csökkenő ágban volt az álláskeresők száma, tehát tulajdonképpen ezen trend folytatódásáról beszélhetünk. Így Nyugat-Dunántúlon éves átlagban 8,8%-kal, Közép-Dunántúlon pedig 7,6%-kal mérséklődött az álláskeresők száma. A nyilvántartott álláskeresők létszámára természetesen lényeges befolyást gyakorol az aktív foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás lehetősége, az azokban való részvétel. Ennek nagysága pedig az adott időszakban rendelkezésre álló, felhasználható források nagyságától függ. A 2011-ben megfigyelt stagnálást követően jelentősen emelkedett 2012-ben a pályakezdő álláskeresők száma, a növekedés mértéke éves átlagban 16%-ot tett ki. Számuk éves átlagban 61,5 ezer főre, arányuk az álláskeresők körében 11%-ra emelkedett. 2012-ben a nyilvántartott álláskeresők összetétele a kapott ellátás típusa szerint jelentősen megváltozott, köszönhetően annak, hogy 2011 szeptemberétől módosultak az álláskeresési ellátások formái és feltételei. 2012-ben éves átlagban 68,9 ezer fő (az álláskeresők mindössze 12,3%-a volt jogosult álláskeresés járadékra és segélyre, további 200,3 ezer fő (35,8%) részesült foglalkoztatást helyettesítő támogatásban vagy rendszeres szociális segélyben, míg az álláskeresők több mint fele semmilyen ellátásra nem volt jogosult ebben az évben. A 2012-es év folyamán 45 ezer foglalkoztató összesen 482 ezer darabos munkaerőigényét jelezte az illetékes munkaügyi kirendeltségen. Az újonnan bejelentett állások száma 12,2%- kal (67,1 ezerrel) csökkent 2011-hez képest, amely mind a támogatott, mind a nem támogatott álláskínálat mérséklődésének eredménye. 2012-ben jelentősen emelkedett a csoportos létszám-csökkentési döntésben érintett munkavállalók száma, amelyben jelentős szerepet játszott a nemzeti légitársaság felszámolása (amely később továbbgyűrűzött a beszállítói hálózatra) illetve az év elején végrehajtott kormányzati létszámcsökkentés. 5
B. Nemzetközi kitekintés A gazdasági környezet bemutatása a bruttó hazai termék vonatkozásában Magyarország a makrogazdasági mutatókat tekintve 2009-ben rendkívül mély válságot élt át, a gazdasági válság következtében a külső és belső piacok jelentősen beszűkültek, a fogyasztás és kibocsátás erőteljesen csökkent. A nemzeti jövedelem az Európai Unió tagországaiban átlagosan 5-8%-kal esett vissza. A magyar gazdaság 2009 közepén érte a mélypontját, amikor is 7,7%-kal esett vissza a gazdaság teljesítménye. 2010 II. negyedévétől lassú emelkedésbe fordult, az év második felében a növekedés dinamikája pedig már elérte a válság előtti szintet. A kedvezőtlen külső, nemzetközi környezet hatására (elsősorban az euróövezeti válság kibontakozása) 2011-ben a növekedés üteme megtorpant, majd 2012. II. negyedévtől ismét csökkenésbe fordult a bruttó hazai termék volumenindexe az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés mértéke az évvégével növekedett, 2012-ben elérte a -2,8%-ot, amely a szezonális- és naphatásoktól megtisztított kiegyensúlyozott adatok változását tükrözte. 1. ábra % A bruttó hazai termék volumenének változása az előző évhez képest 6,0 4,5 4,8 3,7 3,9 4,0 3,9 4,0 3,2 2,1 1,6 2,0 3,3 0,9 2,1 2,5 0,1 2,1 0,0 1,3 1,5 1,6 0,3 1,3-2,0-4,3-4,0-0,3-1,7-6,0-8,0-6,8 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 EU-27 Magyarország Forrás: Eurostat Az eurózónát sújtó adósságválság gazdasági hatásai fékezőerőnek bizonyultak az európai konjunktúrában és a globális gazdaságban egyaránt. A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint a globális konjunktúra lendületvesztése 2012-ben is folytatódott: a világgazdaság 3,2%-kal bővült. A túlnyomórészt fejlett országokat tömörítő OECD egészére számított bruttó hazai termék 2012-ben 1,4%-kal emelkedett a megelőző évihez képest. 2 2 A KSH jelenti: Gazdaság és társadalom, 2012. év, 2013. január, 2013. március 27 6
Ugyanakkor az Európai Unió tagállamaiban összességében 0,3%-kal szűkült a gazdaság teljesítménye az előző évhez képest, amely csökkenésben jelentős szerepet játszott Görögország, Portugália, Olaszország, Ciprus, Szlovénia gazdaságának visszaesése, esetükben 2,0% feletti volt a GDP volumenének csökkenése. Ahogy az a KSH gyorsjelentésében is olvasható a csökkenését némileg ellensúlyozta Németország növekedése, de annak dinamikája jelentősen mérséklődött, 0,7%-ra. 2. ábra % 8,0 A bruttó hazai termék volumen változása az előző évhez képest 2010 2011 2012 az Európai Unió tagállamaiban 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0-6,0-8,0 Forrás: Eurostat Magyarországon uniós átlag alatti volt a bruttó hazai termék volumenének mérséklődése (- 1,7%). A mezőgazdaság, az ipar és az építőipar teljesítménye összességében 4,3%-kal, a szolgáltatásoké pedig 0,5%-kal csökkent. A mezőgazdaság teljesítménye a száraz időjárásnak, az iparé a beszűkült külső keresletnek, az építőiparé a stagnáló lakáspiacnak volt vélhetően köszönthető. A belső kereslet idén nem segítette elő a növekedést, míg a háztartások tényleges fogyasztása csökkent, addig a közösségi fogyasztása enyhén emelkedett, így összességében csökkent a fogyasztás. A beruházási aktivitás volumene szintén csökkenést produkált, amelynek mértéke 5,2%-os volt 2012-ben. A nemzetgazdasági ágak többségében továbbra is csökkenésről számolhatunk be a beruházás vonatkozásában. Bővülés figyelhető meg a feldolgozóiparban, a közigazgatásban, az információ és kommunikáció területén. Munkaerőpiac A Munkaerő-felmérés 2012. évi adatai szerint a 15-64 éves népesség aktivitása néhány tagállam (Dánia, Németország, Portugália) kivételével nőtt az előző évhez képest. A legnagyobb aránynövekedést elkönyvelők között az élvonalban jelenik meg Magyarország 7
1,6%-ponttal Litvánia mellett. Uniós átlag (0,6%-pontos) feletti rátaemelkedés tíz országban történt a vizsgált évben. 3. ábra % Az aktivitási ráta (15-64 évesek) alakulása az Európai Unió %-pont tagállamaiban 2,0 1,5 1,6 1,5 1,6 1,5 1,5 1,2 1,1 0,9 0,9 1,0 0,6 0,6 0,6 0,6 0,5 0,5 0,4 0,4 0,3 0,4 0,5 0,2 0,2 0,2 0,1 0,0 0,0-0,1-0,2 0,0 85,0 80,0 75,0 70,0 65,0-0,7-0,5 60,0-1,0 2012. évi aktivitási ráta, % A ráta változása 2011-hez képest, %-pont Forrás: Eurostat A ráta változása mellett érdemes megvizsgálni az abszolút létszám alakulását is, hiszen annak számításából következően a népesség is befolyásolhatja annak értékét. A három csökkenést elkönyvelő tagállamból Németországban nőtt a gazdaságilag aktívak száma, míg a másik kettőben csökkent. Magyarországon a 15-64 éves aktív népesség száma szintén jelentősen, 1,7%-kal bővült, amellyel a növekedés tekintetében az első öt legjobb tagország közé sorolható. A tagországok közül Lettországban, Németországban, Romániában, Finnország és az Egyesült Királyságban ment végbe az aktív népesség gyarapodása a legoptimálisabb feltételek mellett (foglalkoztatottak számának emelkedésével, a munkanélküliek számának csökkenésével). 8
4. ábra % 15-64 éves népesség számának változása 2012-ben 2011-hez képest 50,0 Aktívak Foglalkoztatottak Munkanélküliek 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0-10,0-20,0 Forrás: Eurostat, LFS Az Európai Unió országai közül a foglalkozatási ráta növekedésének mértékében Magyarország a negyedik legnagyobb emelkedést könyvelhette el 2012-ben. A magyar foglalkoztatási szint növekedése Lettországot, Észtországot és Litvániát követve érte el az említett helyezést: egy év alatt 1,4%-ponttal emelkedett a foglalkozatási ráta a 15-64 éves népességen belül, bár továbbra is az egyik legalacsonyabbnak számít európai összevetésben. Az Európai Unió átlaga 64,2%-ot tett ki 2012-ben, amely egy év alatt gyakorlatilag nem változott köszönhetően néhány tagállam foglalkoztatási rátájának alacsony szintjének. A tagországok szignifikáns hányadánál növekedés realizálódott, ami kiegyenlítette Görögország, Portugália, Ciprus és Spanyolország esetében megfigyelhető erőteljesebb visszaesést, így stagnált az uniós átlag. 9
5. ábra % 2,3 80,0 A foglalkoztatási ráta a 15-64 éves népesség körében az Európai Unió tagállamaiban, 2012 %-pont 3,0 75,0 2,0 1,9 1,4 1,4 2,0 1,0 0,8 0,6 0,4 0,4 0,4 0,3 0,2 0,2 0,2 1,0 70,0 1,2 0,0 0,0-0,1-0,1-0,1-0,3-0,5 0,0 65,0-0,1-1,0 60,0 55,0-2,3-2,4-3,0-4,3-2,0-3,0-4,0 50,0-5,0 Foglalkoztatási ráta, % A ráta változása 2011-hez képest, %-pont Forrás: Eurostat, LFS A foglalkoztatási rátát tovább bontva nemenként megállapítható, hogy továbbra is jelentős különbségek tapasztalhatók a tagországokban néhány kivétellel. A legnagyobb szakadék Máltán, Olaszországban, Görögországban és Csehországban figyelhető meg. A magyarországi eltérés kisebb csökkenést követően és a szintjét megtartva 10,4%-pontot tett ki 2012-ben, amelytől az EU27 különbség egy kicsivel magasabb, 11,2%-pont volt. Annak ellenére, hogy a két nem közötti eltérés nem változott jelentősen, mindkét nem esetében arány-emelkedésről adhatunk számot (1,3%-pont; 1,5%-pont). A nők magasabb inaktivitása következtében az arányokban nem tükröződik, hogy Magyarországon a női (2,4%-kal, 42,0 ezerrel) foglalkoztatottak száma nagyobb mértékben emelkedett, mint a férfiaké (1,1%-kal; 21,8 ezerrel). A magasabb inaktivitási arány mellett még okként említhető a nyugdíjba vonulási szabályok szigorodása, amely a női nemre volt nagyobb befolyással. Az ILO definíción alapuló munkanélküliségi ráta (15-74 éves népesség körében) 2012-ben az Európai Unió 27 tagállamának átlagában 10,4%-ot jelentett, ami 0,8%-pontos emelkedés eredménye. Magyarország relatív helyzete (10.) az uniós rangsorban nem javult és nem is romlott, de csökkent az EU-27 átlagától való eltérésünk, amely néhány tagország kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetének köszönhető (rontották az EU27 átlagát). Továbbra is a legalacsonyabb munkanélküliségi rátával Ausztria, Németország, Luxemburg és Hollandia (gyakorlatilag az aktív 15-74 éves népesség kevesebb mint 6% munkanélküli), míg a legkritikusabb értékkel Görögország és Spanyolország (az aktívak negyede állást kereső) rendelkezett 2012 ben. 10
6. ábra Európai Unió tagállamiban a munkanélküliségi ráta alakulása, 2012 (%) Forrás: Eurostat, LFS A fiatalok munkaerő-piaci helyzete mind Magyarországon, mind az Európai Unióban kulcsfontosságúvá vált napjainkra. Európai fiatalok milliói, a magyar fiatalok tízezrei küzdenek a munkába lépés nehézségeivel. A Munkaerő-felmérés 2012 éves adatai szerint a 15 24 évesek 74,1%-a tartozott az inaktívak közé, amiben közrejátszik a folyamatosan kitolódó oktatási részvétel. A magyar aktív fiatalok aránya a válság következtében csökkent, majd a teljes népességhez hasonlóan 2010- ben enyhe növekedés volt megfigyelhető körükben, 2011-ben pedig ismét kismértékű csökkenést tapasztaltunk. 2012-ben az aktivitási ráta 25,9%-os volt, ami jóval alatta maradt az Unió hasonló adatának (EU-27: 42,6%). Az alacsony és csökkenő munkapiaci részvétel eredményeként a fiatalok foglalkoztatási rátája is alacsony nemzetközi összehasonlításban, és jelentős mértékben elmarad nemcsak az EU átlagától. Az Unió 27 tagállamának rangsorában Magyarország az elmúlt években az utolsó helyek valamelyikén állt a fiatalok foglalkoztatását tekintve: a foglalkoztatási ráta a 11
15 24 évesek körében folyamatos csökkenést követően 2012-re 18,6%-ot tett ki, ami jelentős, 14,3%-pontos elmaradást mutat a közösségi átlaghoz viszonyítva. A foglalkoztatási ráta szintjének alakulásában jelentős szerepet játszik az, hogy mennyire jellemző az adott országban a tanulás melletti munkavállalás. Magyarországon ennek hagyományának hiányában, nagyon kevesen dolgoznak tanulás mellett, míg több országban a tanulók/hallgatók szignifikáns hányada dolgozik az iskola mellett vagy annak keretében. A fiatalok foglalkoztatási rátájának szóródása a különböző európai országokban jórészt az eltérő oktatási rendszereket tükrözi vissza. A különbségek a 15 19 éves korosztályban még szembeszökőbbek, mivel a duális képzési rendszereket alkalmazó országokban a középfokú szakképzésben a tanulók az oktatás mellett jelentős részben dolgoznak. (Pl. Németországban és Hollandiában 50%, Ausztriában 40% környékén van e korcsoport foglalkoztatási rátája, ellenben Magyarországon 3% alatt). Ez arra utal, hogy a fiatalok ezekben az országokban sokkal közelebb állnak a valós munkaerőpiachoz már ilyen fiatal korban is. A következő ábrán is nagyon jól látszik, hogy az Európai Unió tagállamainak döntő többségében a 15 24 éveseknek alig néhány százaléka dolgozik a tanulás mellett, míg vannak olyan országok, ahol a 20%, sőt a 30%-ot is meghaladja, Hollandia és Dánia rendelkezik a legmagasabb értékkel (46,0%; 41,9%). 7. ábra % 50,0 45,0 40,0 35,0 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-0,5-0,5 A tanuló és dolgozó fiatalok (15-24 évesek) aránya és annak változása 2012-ben az Európai Unió tagállamaiban 0,3 0,1 0,2 0,3-0,8-0,9 0,4-0,7 0,5 0,5 0,1 0,2 0,2-0,1 0,3 1,9 0,0 2,9-3,6 0,4 0,6 0,9-0,3 0,0-2,1 0,1 %-pont 4,0 3,0 2,0 1,0 0,0-1,0-2,0-3,0-4,0 A tanuló és dolgozó fiatalok aránya, 2012 Az aránya változása 2011-hez képest Forrás: LFS, Eurostat A fiatalok munkaerő-piaci lehetőségei tekintetében jelentős súllyal bír a megszerzett iskolai végzettség szintje. Jellemzően az iskolai végzettségi szint emelkedésével nőnek a foglalkoztatási esélyek, és ezzel párhuzamosan csökken a munkanélküliség szintje. A tárgyévben a felsőfokú végzettségűek körében 54,4%-ot, a középfokú végzettek esetében 29,3%-ot tett ki a foglalkoztatási ráta. Az alapfokú iskolai végzettséggel rendelkező 15 24 éves népességnek viszont csak minimális hányada, 9,3 %-a volt aktív státuszú (szemben a 28,2%-os uniós átlaggal), 5,1%-os foglalkoztatási ráta és 44,7%-os munkanélküliségi ráta mellett. 12
8. ábra % 60,0 50,0 40,0 30,0 20,0 10,0 0,0 A 15-24 évesek foglalkoztatási rátája a legmagasabb iskolai végzettség szerint, 2012 Eu27 Magyarország 19,6 5,1 43,5 29,3 54,5 54,4 Alapfokú (ISCED 0-2. szint) Középfokú (ISCED 3-4. szint) Felsőfokú (ISCED 5-6. szint) Forrás: LFS, Eurostat Míg az alapfokú és középfokú végzettségűek foglalkoztatottsága jelentősen elmarad hazánkban az EU átlagos szintjéhez képest, a fiatal diplomások körében eltűnik ez a különbség. Azonban nem felejtkezhetünk meg arról, hogy a fiatalok gyakran olyan munkakörbe kényszerülnek elhelyezkedni, ami nem a végzettségi szintjüknek megfelelő, kiszorítva ezzel az alacsonyabb végzettségű, de a munkakörnek megfelelő szinten végzetteket, ezzel rontva azok foglalkoztatási esélyeit. A fiatal munkavállalók körében az alkalmazotti státusz az átlagosnál jóval jellemzőbb 2012- ben a 15 64 évesek között 88%, a 15 29 évesek között 96%. A fiatal alkalmazottak negyede dolgozott határozott idejű szerződéssel, de a 25 29 évesek körében is az átlag feletti volt az arányuk. Az önfoglalkoztatók aránya a fiatalok között igen alacsony, Uniós összehasonlításban a magyar adatok ennél valamivel kisebb elmaradást mutatnak. Bár a részmunkaidős foglalkoztatás az elmúlt időben Magyarországon is terjedt, uniós összevetésben a magyar munkáltatók még mindig ritkán választják ezt a megoldást a fiatalok alkalmazásakor. A 15 24 évesek között a részmunkaidőben dolgozók aránya 9,7% szemben az Uniós 31,1%-os átlagos aránnyal. Jelentős az országok közötti szóródás, Hollandiában 76,7%, Dániában 65,0% ez az arány. Hazánkban a nők, az alacsonyabb végzettségűek, valamint a legfiatalabbak körében gyakoribb a részmunkaidős foglalkoztatás. A hazai ifjúsági munkanélküliségi ráta 2008-ban megközelítette a 20%-ot, majd a globális válság következtében a korábbi 4-5 évben mért stagnálást követően dinamikusan emelkedett 2009-től. A munkanélküliség teljes népesség körében megfigyelt alakulásától eltérően az ifjúsági munkanélküliségi mutató gyorsabb ütemű romlást jelzett. A magyar fiatalok (15 24 évesek) munkanélküliségi rátája 2012-ben 28,1% volt, ami 5,3 százalékponttal magasabb az uniós átlagnál (EU-27: 22,8%). az Európai Unió 27 tagállama között Magyarország a 9. legmagasabb munkanélküliségi szinttel rendelkezett. A munkanélküliség főként az alacsonyan képzettek körében jelentős, az alapfokú végzetséggel rendelkezők 44,7%-os rátája jelentősen kedvezőtlenebb, mint az uniós átlag 13
(30,3%), ezzel szemben a diplomás fiatalok körében mért munkanélküliség (18,9%) alig marad el az uniós átlagtól (17,9%). A munkanélküliségi ráta mellett a fiatalok munkaerő-piaci helyzetének másik bevett indikátora a munkanélküliek aránya a népesség körében. Ez a mutató azt méri, hogy adott korosztályban mekkora a munkanélküliek hányada, és így nem függ a gazdaságilag aktívak, és az azt nagyobb részt meghatározó foglalkoztatottak számától. Ha a 15 24 évesek körében elemezzük ezt az adatot, a magyarországi arány 7,3%-ot tesz ki, amely jobb, mint az uniós arány (9,7%). Vagyis a munkanélküliségi ráta esetében látott az uniós átlaghoz képest vett kedvezőtlenebb pozíciónk már nem is olyan kedvezőtlen, ha az adott népesség összlétszámához viszonyítjuk a munkanélküliek számát. Emögött az a megfigyelés áll, hogy míg a 15 19 évesek 92,5%-a még tanult, az ezt követő korszakokban fokozatosan csökken a tanulók aránya, a 25 29 éves fiataloknak már csak alig több mint 10%-a volt jelen az oktatási rendszerben 2012-ben. A hagyományos indikátorok így a munkanélküliségi és foglalkoztatási ráta alapján csak korlátozottan lehet megítélni a fiatalok munkaerő-piacon betöltött szerepét, hiszen csak azokról nyújtanak képet, akik már foglalkoztatottak vagy éppen aktív munkakeresők. Ám a fiatalok aránya rendkívül magas az oktatási rendszerben, mind a közoktatásban, mind pedig a felnőttképzésben. Másrészt az oktatási rendszerből kiáramló fiatalok többsége bizonytalannak látva a munkaerőpiacot, és az esetleges továbbtanulás lehetőségét szem előtt tartva, rövidebb-hosszabb időre inaktívvá válik. A fenti statisztikai problematikát hivatott orvosolni az ún. NEET ráta 3, amely megmutatja azon fiatalok arányát, akik nem résztvevői az oktatási, képzési rendszernek és nem is dolgoznak. A nem dolgozó körbe ebben az esetben, nem csak azok tartoznak bele, akik dolgozni szeretnének, csak valamilyen okból kiszorultak a munkaerőpiacról, hanem azok is, akik nem akarnak. 9. ábra % 15,0 A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség aránya Eu27 Magyarország 14,7 14,0 13,0 12,0 11,5 12,4 13,4 12,8 12,9 12,4 13,3 13,2 11,0 10,9 10,0 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: LFS, Eurostat Magyarország az Európai Unió 27 tagállama között a NEET-rátát figyelembe véve a középmezőnybe tartozik a 14,7%-os értékkel, ami az EU-27 átlagánál 1,5%-ponttal magasabb. 3 NEET= Young people not in employment and not in any education and training. 14
A 27 tagállam közül négynek 7% alatti (Dánia, Hollandia, Ausztria, Luxemburg) és öt tagállamnak 18% feletti volt az értéke (Írország, Görögország, Bulgária, Spanyolország, Olaszország). 10. ábra 25,0 % A nem tanulók, nem dolgozó 15-24 éves népesség aránya 2012 2011 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Forrás: LFS, Eurostat 15
C. A magyarországi munkaerő-piaci helyzet alakulása 11. ábra % A gazdaság teljesítményének, a munkanélküliek és foglalkoztatottak számának változása 132,0 127,0 122,0 117,0 112,0 107,0 102,0 97,0 92,0 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 Forrás: Eurostat, KSH A bruttó hazai termék volumenindexe elızı év=100,0 Foglalkoztatottak (15-64 éves) számának volumenindexe elızı év=100 Munkanélküliek (15-74 éves) számának volumenindexe elızı év=100 A gazdaság lassulása, majd a globális válság miatt tovább csökkenő keresletre viszonylag gyorsan válaszolt (néhány hónapos késéssel) a munkaerőpiac. Az Európai Unió tagállamaiban hasonló irányú munkaerő-piaci folyamatok játszódtak le a válságot követő időszakban, amelynek fő jellemzője a foglalkoztatás csökkenése és a munkanélküliség növekedése volt. 2009-ben az erőteljes, 6-7%-os gazdasági teljesítmény visszaesésének következményeként a foglalkoztatás is szignifikánsan visszaesett, 2007-ről 2010-re közel 150 ezer fővel csökkent a foglalkoztatottak száma, ezzel párhuzamosan a munkanélküliek számának növekedése már nagyobb mértékű volt (163 ezer fős), hiszen a fiskális megszorítások aktív munkaerő-piaci szerepvállalásra kényszerítették az inaktív státusban lévő népességet. A csökkenő tendencia megállt 2011-ben, és a gazdaság teljesítményének mérséklődése ellenére 2012-ben tovább javult a munkaerő-piaci helyzet Magyarországon. A foglalkoztatottak száma a GDP mérséklődésének ellenére tovább emelkedett, a 2012. júliusszeptemberi időszakban pedig elérte a válság előtti szintet. Az előző évhez képest emelkedett a foglalkoztatottak, a gazdaságilag aktívak száma, míg az inaktívak száma csökkent. A 2012-es évben a 15-64 éves foglalkoztatotti létszám negyedévek közötti mozgásának sávja kiszélesedett, 145 ezerre, míg ez 2011-ben 121 ezres volt, 2010-ben csupán 103 ezer. 2012 átlagában a foglalkoztatottak száma 3842,8 ezer főre kúszott fel 1,7%-os (63,8 ezer fős) növekedést követően. 2011-hez és 2010-hez képest már magasabb létszámbővülést tapasztalhatunk (2,5%-ost; 2,4%-ost). Ahogy azt a nemzetközi kitekintésben már érintettük a 2012-es foglalkoztatási helyzet javulása a nők körében volt jelentősebb, a foglalkoztatottak egy év alatti 63,8 ezres bővüléséhez a nők számának 42 ezres növekedése járult hozzá. A férfiak esetében ez kisebb volt, 21,8 ezer fős (1,1 %-os) növekedés volt. Bár a nők körében a foglalkoztatási ráta értéke továbbra is 10%-ponttal alacsonyabb, mint a férfiaknál, ez a jóval nagyobb arányú 16
inaktivitással magyarázható. A nők körében mért munkanélküliségi ráta ugyanis kisebb, mint a férfiak között (11,3% vs. 10,7%). Míg a nők körében a munkanélküliségi ráta csökkenéséről, addig a férfiak esetében annak növekedéséről számolhatunk be. A női foglalkoztatottság javulása a szigorodó nyugdíjba vonulási szabályokkal függ össze, a korai nyugdíjba vonulás lehetőségeinek korlátozása ugyanis ezt a nemet érinti jobban. Az hogy a munkaerőpiacon tovább (idősebb korig) maradnak aktívak az emberek, a foglalkoztatottak számának korcsoportos alakulása is mutatja. Egy év alatt ugyanis a legdinamikusabb növekedés a 40-44, 45-49 évesek csoportja mellett az 55-59 évesek körében következett be. 2010-hez képest ebben a korcsoportban közel 10%-kal, 2011-hez képest 3,6%-kal dolgoztak többen. Bár 2011-hez képest a 60-64 éves foglalkoztatottak száma némileg csökkent, 2010-hez képest ebben a korcsoportban is jelentős a növekedés. A csökkenőbe forduló trend mögött ebben a korcsoportban feltételezhetően a nagy létszámú Ratkó-generációk nyugdíjba vonulása húzódik meg, ami a közeljövőben még inkább jelentkezni fog illetve a nők 40 év jogosultsági idővel igénybe vehető kedvezményes nyugdíja. Az 50-es évek első felében születettek fokozatosan vonulnak ki a munkaerőpiacról, az őket követő kohorszok kisebb létszáma miatt a foglalkoztatottak száma ebben a korcsoportban a jövőben jelentősebben mérséklődhet. 12. ábra % 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-6,8-14,9 A foglalkoztatottak számának változása korcsoportonként, nemenként 2012-ben 2011-hez képest -10,0-2,0 1,1 0,3-0,6-3,2 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés -1,7-1,9 A foglalkoztatottak létszámbővülés elsősorban az előző évhez hasonlóan a főiskolát, egyetemet végzetteket érintette, körükben 4,3%-os emelkedésről számolhatunk be. Emellett jelentősebb növekedés az egyéb érettségivel rendelkezők esetében történt, a szakmunkás, szakiskolát végzettek száma 0,3%-kal, a gimnáziumi érettségivel rendelkezőké 0,9%-kal nőtt 2012-ben egy év alatt. A legfeljebb 8 általános iskolát végzettek létszáma tovább csökkent a vizsgált évben, de dinamikájában mérséklődött. 2,3 3,2 5,5 3,84,7 5,2 5,3 2,3-0,3-2,4 15 19 20 24 25 29 30 34 35 39 40 44 45 49 50 54 55 59 60 64 11,6-7,1 2,6 0,5 7,8-0,4 3,6-8,4 2,6-3,7 Férfiak Nők Együtt 17
13. ábra fő 1 200,0 A foglalkoztatottak száma és annak változása 10,9 % 12,0 1 000,0 10,0 8,0 800,0 600,0 400,0 200,0-0,4-3,3 0,3-0,8 3,4 0,9 2,0 0,9 4,3 6,0 4,0 2,0 0,0-2,0-4,0 0,0 Legfeljebb 8 általános iskola Szakiskola és szakmunkásképző Gimnázium Egyéb érettségi Főiskola, egyetem Foglalkoztatottak száma, 2012 Változás 2011-hez képest Változás 2010-hez képest -6,0 Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés Egy év alatt a nemzetgazdasági ágak többségében emelkedett a foglalkoztatottak száma, arányait tekintve a legnagyobb mértékben 24,1%-kal (12,4 ezerrel) a vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladék-gazdálkodás és az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység ágban 17,0%-kal (19,4 ezerrel). A legnagyobb létszámvesztő ág az építőipar volt 2012-ben, ahol 6,9%-kal (18,1 ezerrel) csökkent a foglalkoztatottak száma. A feldolgozóipar összlétszámának stagnálása mögött a járműgyártás (16,5%) és a számítástechnikai termék gyártás (-18,6%) ágazatok ellenkezőirányú létszámdinamikái találhatók. 18
14. ábra fı 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 8,2 A foglalkoztatottak száma és változása a foglalkoztató gazdasági tevékenysége szerint 2012-ben 24,1 17,0 13,5 8,9 5,5-0,9-0,3 0,8 4,4 0,3 2,2-0,7 0,1-3,3-6,7-6,9-18,4 % 11,5 30,0 25,0 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0-5,0-10,0-15,0-20,0-25,0 A 15-74 éves foglalkoztatottak létszáma, fı Változás az elızı évhez képest, % Forrás: KSH, Munkaerő-felmérés A foglalkoztatottak számának változása régiókat tekintve eltérően alakult, de azok nagyobb részében emelkedett a számuk. Közép-Magyarországon bővült a foglalkoztatottak száma a legnagyobb mértékben, de emellett még megemlíthető az országos átlag feletti növekedéssel Észak-Alföld és Nyugat-Dunántúl is. Az ILO hármas kritériuma szerinti (nincs munkája, keres és rendelkezésre áll) munkanélküliek száma 475,6 ezer főt tett 2012-ben, amely 10,9%-os munkanélküliségi rátát eredményezett. A kínálati oldalt a munkaerő-piaci kilépési lehetőségek szűkülése (emelkedő nyugdíjkorhatár, a rokkantnyugdíjazás felülvizsgálata, illetve szabályainak szigorítása), valamint az elért életszínvonal megtartása érdekében az addig nem dolgozó további háztartástagok munkavállalási szándéka folyamatosan bővítette. 4 4 Központi Statisztikai Hivatal: Munkaerı-piaci folyamatok, 2012. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1212.pdf 19
D. Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszter adatai I. Nyilvántartott álláskeresők A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében nyilvántartott álláskeresők átlagos zárónapi száma 2012-ben 559,1 ezer főt tett ki, ami 23,8 ezer fővel kisebb mint 2011-ben volt. A csökkenés 4,1%-os mértékű. A trend a tavalyi évben hosszú időt követően fordult csökkenésbe, hiszen az álláskeresők száma 2006 óta mutatott növekedést. 2007 és 2008 során mérsékeltebben emelkedett a számuk, a válság mélypontját jelentő 2009-es évben azonban egy év alatt csaknem 120 ezer fővel nőtt az álláskeresők száma. Ez az erőteljes növekedés 2010-re jelentősen enyhült, ekkor egy év alatt valamivel több, mint 20 ezer fővel emelkedett a nyilvántartott álláskeresők létszáma. 2011-ben a trend stagnálásba fordult, ám éves szinten mért csökkenés először 2012-ben jelentkezett. Ezzel együtt is az álláskeresők 2012-ben mért átlagos száma mintegy 130 ezer fővel volt magasabb, mint a válság kitörése előtti évben (2007). 15. ábra fő 700 680 Nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma, havonta 2010 2011 2012 660 640 620 600 580 560 540 520 Forrás: NSZF regiszter Az álláskeresők számának éven belüli változása a szokásos szezonális hatások mellett elsősorban a legnagyobb volumenű aktív eszköz, a közfoglalkoztatási programok létszámának havi alakulásával mutat összefüggést. 2012 év első hónapjában az álláskeresők létszáma mintegy 35,9 ezer fővel (5,2 %-kal) kisebb volt mint egy évvel korábban, ez az alacsonyabb létszám azonban a magasabb bázis-értékkel is magyarázható, 2011 év elején ugyanis az Út a munkához program kifutása valamint a téli foglalkoztatási holtszezon 20
szokásos szezonális hatásai miatt jelentősen megugrott az álláskeresők száma, az új közfoglalkoztatási program beindulása pedig az év során fokozatosan szívta fel az álláskeresőket. 2012. év elején azonban már jóval magasabb volt a közfoglalkoztatási programok áthúzódó létszáma, így a magasabb bázishoz képest viszonylag nagyobb csökkenés volt megfigyelhető a 2012-es év első hónapjaiban az előző év azonos időszakához viszonyítva. Az év utolsó két hónapjára a trend megfordult és az álláskeresők létszáma elérte, és meg is haladta a 2011. évi létszámot. 1. táblázat Megnevezés Nyilvántartott álláskeresők száma 2012. Zárónapi számuk, fő Változás az előző hónaphoz (%) Változás az előző év azonos hónapjához (%) Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva, % Január 648399 17,4% -5,2% 14,6 Február 646686-0,3% -4,0% 14,5 Március 591200-8,6% -9,0% 13,3 Április 554518-6,2% -9,4% 12,5 Május 534581-3,6% -6,5% 12,0 Június 524352-1,9% -5,2% 11,8 Július 527583 0,6% -4,8% 11,9 Augusztus 526861-0,1% -4,0% 11,8 Szeptember 526701 0,0% -1,9% 11,8 Október 522996-0,7% -1,5% 11,8 November 536091 2,5% 1,9% 12,0 December 569261 6,2% 3,1% 12,8 Forrás: NSZF regiszter A munkanélküliség regionális különbségei Az éves változás üteme az ország különböző térségeiben igen eltérő volt, annak ellenére, hogy a nyilvántartott álláskeresők átlagos száma az ország minden régiójában és megyéjében csökkent 2012-ben. A legnagyobb mértékű mérséklődés azon két régióban következett be, ahol már 2011-ben is erőteljesen csökkenő ágban volt az álláskeresők száma, tehát tulajdonképpen ezen trend folytatódásáról beszélhetünk. Így Nyugat-Dunántúlon éves átlagban 8,8%-kal, Közép-Dunántúlon pedig 7,6%-kal mérséklődött az álláskeresők száma. A megyék közül a legnagyobb, 13,8%-os csökkenés Győr-Moson-Sopron megyében volt megfigyelhető. A többi régióban az országos átlag körül vagy azt el nem érő mértékben csökkent az álláskeresők száma, Hajdú-Biharban és Budapesten lényegében stagnálás (1 % alatti mértékű csökkenés), ellenben Békésben, Veszprémben és Vasban az országos átlagot jelentősen meghaladó mértékű csökkenés (9,6-10,2% között) következett be. A területi 21
folyamatok esetében folytatódott az a visszarendeződés, amely a válságot kísérő munkaerőkeresleti visszaesésben leginkább érintett területek munkaerőpiacain volt érezhető a 2010-es évtől a kereslet újbóli növekedése és a munkanélküliség csökkenése révén (elsősorban Nyugat- és Közép-Dunántúl megyéiben). Meg kell jegyezni, hogy a nagy volumenű és 2012- ben dominánsan hosszabb ideig, több hónapon át tartó közfoglalkoztatási programok egyes, hátrányos helyzetű megyékben szintén javították a mutatót (pl. Békés megye). Ha a hosszabb távú trendeket vizsgáljuk az elmúlt 5 évben a Közép-magyarországi régió volt az, ahol a legnagyobb mértékű volt az álláskeresői létszám emelkedése: 2008 és 2012 között csaknem a duplájára emelkedett a központi régióban az álláskeresők száma, amely növekedés 2012-ben lényegében stagnálássá szelídült. Mindehhez hozzájárult, hogy az euróövezeti válsággal együtt járó pénzügyi válságban valamint a magyar makrogazdasági intézkedéseket kísérő kereslet-csökkenésben érintett ágazatok nagyobb arányban koncentrálódnak a fővárosra, amely abból is jól látszik, hogy 2012-ben a csoportos leépítésekben érintett munkavállalók 40%-át a központi régió munkaerőpiacáról bocsátották el. Ezen kívül a közszféra létszámcsökkentése és létszámstopja is nagyobb arányban érintette e régió munkaerőpiacát. A megyék közül a legtöbb nyilvántartott álláskeresőt éves átlagban továbbra is Borsod- Abaúj-Zemplén (66,6 ezer fő) és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (59,2 ezer fő) tartottak nyilván a munkaügyi központok és kirendeltségeik 2012-ben. 22
2. táblázat A nyilvántartott álláskeresők és az aktív eszközökben résztvevők éves átlagos zárónapi létszáma és annak változása, 2010-2012 Közép-Magyarország Közép-Dunántúl Nyugat-Dunántúl Dél-Dunántúl Észak-Magyarország Észak-Alföld Dél-Alföld Összesen 2010 2011 2012 Változás 2012-2011 év, % 87784 90468 88991-1,60% 59310 54 294 50 172-7,60% 42764 36 631 33 424-8,80% 68868 69 134 67 349-2,60% 108766 110 699 106 910-3,40% 130275 138 454 134 265-3,00% 84896 83 188 77 992-6,20% 582664 582 868 559 102-4,10% Aktív eszközökben résztvevők éves átlagos zárónapi létszáma 82752 109194 109167 0,0% Ezen belül: munkaerő-piaci képzés 18681 10 959 19 778 80,5% bér-jellegű támogatások 5 19193 19 170 23 801 24,2% közfoglalkoztatás 6 37687 75 810 63 023-16,9% vállalkozóvá válás támogatása 2088 2 172 1 807-16,8% egyéb eszközök 7 5103 1 083 758-30,0% Forrás: NSZF regiszter A nyilvántartott álláskeresők létszámára természetesen lényeges befolyást gyakorol az aktív foglalkoztatási programokba való bekapcsolódás lehetősége, az azokban való részvétel. Ennek nagysága pedig az adott időszakban rendelkezésre álló, felhasználható források nagyságától függ. A két létszám közötti kölcsönhatás egyrészt abból adódik, hogy azon álláskeresők, akik aktív eszközökbe kapcsolódnak be, a programokban való részvétel idejére nem szerepelnek az álláskeresők nyilvántartásában. Másrészt természetesen az aktív eszközök közvetett (pl. képzések, szolgáltatások) vagy közvetlen (pl. támogatott foglalkoztatás) módon segítik az elhelyezkedést, a munka világába történő visszailleszkedést. 2012-ben az aktív eszközökben résztvevők érintett létszáma 8 471,6 ezer fő volt, mely 20%-os emelkedést mutat 2011-hez képest. A vállalkozóvá válást elősegítő programokban résztvevők számának kivételével valamennyi eszközben nőtt a résztvevők 5 Bértámogatás, Bérköltség támogatás, Távmunka, Pályakezdők munka tapasztalat szerzési támogatása, Részmunkaidős foglalkoztatás támogatása, RÁT bértámogatás, Válság következtében elbocsátottak bértámogatása, lakhatási támogatás 62010-ben Közhasznú foglalkoztatás, közcélú munka, közhasznú munka együtt 7 Helyközi utazás támogatása, Csoportos személyszállítás támogatása, Munkahelymegőrzés DEC Fa, Munkahely teremtés támogatása, Álláskereső klubban való részvétel idejére keresetpótló juttatás 8 Az érintett létszám azokat jelenti, akik az év során részt vettek akár egy napig is - valamilyen aktív támogatásban, így ez a létszám tartalmazza a korábbi évről áthúzódó létszámot, valamint azok létszámát is, akik az év során léptek be a támogatásokba függetlenül attól, hogy befejezték-e azokat. 23
száma, különösen a képzésekben valamint a bér-jellegű támogatásokban. A közfoglalkoztatásban résztvevők érintett létszáma 15%-kal nőtt. A közfoglalkoztatás tekintetében változás 2011-hez képest, hogy 2012-ben azt már nem a rövidebb idejű, részmunkaidős munkák dominálták, hangsúlyosabbá váltak a hosszabb időtartamra szóló, magasabb napi óraszámban, mintaprogramok keretében végzett munkák. Nyilvántartott álláskeresők aránya a gazdaságilag aktív és a munkavállalási korú népességhez viszonyítva A nyilvántartott álláskeresők számának területi különbségeit jobban kifejezik az álláskeresők számának relatív mutatói, hiszen ezen mutatók figyelembe veszik az egyes területeken élők különböző létszámát és kor szerinti összetételét (ld. munkaképes korú lakossághoz viszonyított relatív mutató) valamint a gazdaságilag aktív népesség eltérő létszámát is (ld. gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutató). A tárgyévben a nyilvántartott álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatója 12,6 %-ot tett ki, egy év alatt 0,5 %-ponttal csökkent. Az álláskeresők gazdaságilag aktív népességhez viszonyított relatív mutatójában igen jelentős területi különbségek mutatkoznak E relatív mutató szerint a nyilvántartott álláskeresők aránya Észak-Magyarországon (21,5%) és Észak-Alföldön (20,6%) a legmagasabb (ezen belül kiemelkedik Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 24,4%-os, Nógrád, 23,6%-os valamint Borsod- Abaúj-Zemplén megye 23,5%-os rátával). A mutató a legalacsonyabb értéket Közép- Magyarországon (6,5%) és Nyugat-Dunántúlon (7,3%) veszi fel (a megyék közül a legalacsonyabb az értéke Győr-Moson-Sopron megyében, 5,0%). A Nyugat-Dunántúli és központi régió relatív mutatója közötti különbség tovább csökkent a tavalyi év során. A két ellentétes póluson található régió közötti különbség mintegy 15%-pontnyi (megyei szinten ugyanez a különbség csaknem 20 %-pont), s évek óta stabil képet mutat. 24
16. ábra % 25,0 A nyilvántartott álláskeresők zárónapi száma a gazdaságilag aktív népességhez viszonyítva, 2012* Relatív mutató, 2012 országos átlag (12,6%) 20,0 15,0 10,0 5,0 0,0 Budapest Pest Fejér Komárom- Esztergom Veszprém Győr-Moson- Sopron Vas Zala Baranya Somogy Tolna Borsod- Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Hajdú-Bihar Jász-Nagykun- Szolnok Szabolcs- Szatmár-Bereg Bács-Kiskun Békés Csongrád KM KD NYD DD ÉM ÉA DA KM: Közép-Magyarország; KD: Közép-Dunántúl; NYD: Nyugat-Dunántúl; DD: Dél-Dunántúl; ÉM: Észak-Magyarország; ÉA: Észak-Alföld; DA: Dél-Alföld Forrás: NSZF regiszter A megyék között megfigyelt különbségek azonban nem fejezik jól ki a munkaerőpiac kistérségi, települési szintű különbségeit, holott ezek a különbségek igen jelentősek, akár egy-egy megyén belül is. A regionális kutatások alapvető megállapítása, hogy a rendszerváltást követően a gazdasági folyamatok térségi, kistérségi szinten szerveződnek, az előnyök és hátrányok nem egy-egy településhez, (vagy mint korábban elsősorban a települési hierarchiában elfoglalt helyhez) kötődnek, hanem egy-egy lokális térséghez (pl. egy sikeres városhoz és agglomerációs zónájához). A lokális szinten mért nagyfokú különbségek a magyar munkaerőpiac alapvető jellemzői, amelyet a következő térkép a nyilvántartott álláskeresők munkavállalási korú népességhez mért relatív arányát szemlélteti (az egyének állandó lakóhelyük szerint vannak besorolva a településekhez). 25
17. ábra A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkavállalási korú népességhez viszonyítva 2012-ben településenként az egyén állandó lakhelye szerint, % Relatív mutató nagysága, % 35 16,2 11,7 7,4 0,7 Forrás: NFSZ regiszter és a KSH Népszámlálás (ill. Népességnyilvántartás) adatai (2012. január 1-i állapot szerint a 15-61 éves népességre vonatkozóan) 26
A térkép jól szemlélteti az ország belső (pl. Pest megye dél-keleti szeglete) és külső perifériáit, a keleti országrész rendkívül kedvezőtlen munkaerő-piaci helyzetét, és azt, hogy ebben az országrészben egy-két nagyváros tud csak környezetét is mobilizálva jobb mutatókat nyújtani (elsősorban Debrecen illetve kiemelkedik még Dél-Alföldön Szeged és környezete). Az ország legrosszabb munkanélküliségi mutatóival rendelkező térségei Baranyában (Ormánság) és Észak-Kelet Magyarországon találhatóak (Encsi, Gönczi kistérség) Az álláskeresők összetétele Nemek szerint Eltérően alakult a nemek esetében a nyilvántartott álláskeresők trendje: A férfi álláskeresők száma egy év alatt 7,2%-kal mérséklődött, a nőké csak 0,9%-kal, amely jelentősen kisebb az átlagos, 4,1%-os csökkenéshez képest. Ez a két nem esetében ellentétes irányú trend már tavaly is megfigyelhető volt és azt eredményezte, hogy 2012-ben éves átlagban kisebb volt a férfiak száma a nyilvántartott álláskeresők között (49,3%), amire ebben az évezredben még nem volt példa. Ha ugyanis a férfi és női álláskeresők számának hosszú idősorát vizsgáljuk, azt láthatjuk, hogy a férfi álláskeresők száma jellemzően meghaladja a nőkét, s a gazdasági válságot megelőző években a két görbe együtt mozgott. Majd a válság munkaerő-piaci hatásai negatívabban érintették a férfiakat, számuk 2008 és 2009 során a nőkhöz képest erőteljesebben emelkedett. Ez a trend fordult meg 2012-ben, amikor is a férfi álláskeresők számának erőteljesebb csökkenése következtében éves átlagban számuk a nőké alá esett. 18. ábra fő Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2000-2010 között (éves átlagok) 300000 250000 200000 150000 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 férfiak nők Forrás: NFSZ regiszter Ez összefügg azzal, hogy a nyári foglalkoztatási csúcsszezonban már 2011-ben is, de 2012- ben még jelentősebben a női álláskeresők száma alá csökkent a férfiak száma. Érdekes, hogy nemcsak a gazdasági konjunkturális hatásoknak, de az éven belüli szezonális hatásoknak is 27
jobban ki vannak téve a férfiak, mint a nők. Nagyobb arányban dolgoznak ugyanis azokban az úgynevezett szezonális ágazatokban (pl. építőipar) amelyek foglalkoztatotti létszáma erősen hullámzik az év során. Így a férfi álláskeresők számának alakulása is nagyobb mértékben emelkedik és süllyed az év során, mint a nőké. A munkaerőpiac normális szezonális ingadozásainak hatását 2012-ben tovább erősítette a még a 2011-es évnél is nagyobb volumenű közfoglalkoztatás, amely résztvevői között kétharmad-egyharmad a férfiak és nők aránya. 19. ábra fő 380000 360000 Nyilvántartott álláskereső férfiak és nők számának alakulása 2009-2012 években havonta férfiak nők 340000 320000 300000 280000 260000 240000 Forrás: NSZF regiszter A női és férfi álláskeresők iskolai végzettsége lényegesen eltér egymástól. A női munkanélküliség a szakképzettséggel nem rendelkező érettségizett fiatalok valamint a diplomások körében jelentősebb. Míg ugyanis az összes álláskereső 51%-a volt nő 2012-ben, addig a gimnáziumot végzett álláskeresők több mint két-harmada tartozik a nők közé, de a diplomások körében is csaknem eléri ez az arány a két-harmadot (s különösen a főiskolát végzettek körében felülreprezentáltak a nők). Korcsoportok szerint Ahogy a KSH Munkaerő-felmérésének adatain is láttuk 2012-ben Magyarországon a növekvő foglalkoztatottság növekvő munkanélküliséggel párosult, amely elsősorban a kínálati oldalon bekövetkezett ösztönző intézkedéseknek tudható be (nyugdíjkorhatár növelése, korhatár előtt nyugdíjba menetel szigorítása, szociális segély munkához kötése). A nyilvántartott álláskeresők számának korcsoportonkénti növekedése esetén nagyon jól látszik az, hogy a korhatár előtti nyugdíjazás korlátozása és a nyugdíjkorhatár emelkedése miatt az idősek egyre tovább maradnak aktívak a munkaerőpiacon. Az idősebb népesség 28
(50-64 évesek) foglalkoztatási rátájának fokozatos javulása mellett ugyanis növekszik körükben a munkanélküliség is, amelyet a KSH adatai mellett jól mutat az, hogy az 50 feletti álláskeresők száma és aránya az összes álláskereső között fokozatosan emelkedett. 2012-ben éves átlagban az álláskeresők 15,4%-a tartozott a 25 évesnél fiatalabbak korcsoportjába, 23%-uk a 25-34 évesek 25%-uk a 35-44 évesek, s további 23%-uk a 45-54 évesek közé tartozott. Az 55 évesnél idősebbek aránya 12,6% volt. Míg a legidősebbek kivételével valamennyi korcsoport létszáma csökkent, addig az 55 éven felülieké egy év alatt 8,6%-kal két év alatt 22,7%-kal emelkedett. Különösen a nők körében volt látványos az idős álláskeresők bővülése: az 55 éven felüli nők száma egy év alatt 10,5%-kal, két év alatt 27,1%- kal emelkedett. 3. táblázat Nyilvántartott álláskeresők zárónapi számának alakulása nemeként, főbb korcsoportonként 2009-2012 2009 2010 2011 2012 férfiak 58231 56403 55159 53228 25 év és alatta 26-50 év 50 év felett Mindösszesen nők 46023 46438 47111 47853 Összesen 104254 102841 102270 101081 férfiak 183979 187416 178238 159320 nők 171055 176481 179879 174320 Összesen 355034 363897 358116 333640 férfiak 55698 61193 63685 63258 nők 46782 54734 58797 61123 Összesen 102480 115927 122482 124381 férfiak 297907 305012 297082 275806 nők 263860 277652 285786 283296 Mindösszesen 561768 582664 582868 559102 Forrás: NSZF regiszter Az 50 felettiek elhelyezkedési esélyei nehezebbek, amit alátámaszt az a tény is, hogy körükben magasabb a tartós állástalanok aránya. A teljes álláskeresők között az egy éven túl nyilvántartottak aránya 25,7% volt 2012-ben, míg az 50 év felettiek esetében ez az arány 39% volt. Bár az 50 év feletti álláskeresők aránya igen eltérően alakul az ország egyes területein (a legkedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű megyékben jóval kisebb arányban szerepelnek a regisztráltak között, mivel a szociális ellátórendszerek más ágaiba vagy éppen a fekete/szürke gazdaságba húzódtak vissza és igen kis arányban keresnek aktívan állást). Általánosságban elmondható, s - ezt számuk emelkedése is jelzi hogy a munkaerő-piac átrendeződése, mindenekelőtt az aktív életkor folyamatos kitolása következtében munkaerőpiaci kötődésük, munkakereséshez való hozzáállásuk fokozatosan változik, tovább maradnak aktívak. Mivel az elmúlt években mind a korai nyugdíjazás mind a rokkantosítás 29
feltételei jelentősen szigorodtak, így egyre nehezebb kilépniük a munka világából, és ezáltal tovább maradnak az NFSZ látókörében is. 20. ábra 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% A nyilvántartott álláskeresők megoszlása főbb korcsoportonként, megyénként, 2012 25 év és alatta 26-50 év 50 év felett Forrás: NSZF regiszter Iskolai végzettség szerint A nyilvántartott álláskeresők legnagyobb hányada (40,3%-a) továbbra is a 8 általános osztályt vagy kevesebbet végzettek köréből kerül ki. További valamivel kevesebb, mint 30%- uk szakiskolát, szakmunkásképzőt végzett. Fontos megjegyezni, hogy bár valamennyi iskolai végzettségű álláskeresői csoport létszáma csökkent, a szakiskolában végzettek számában következett be a legnagyobb mértékű, átlagon felüli csökkenés egy év alatt (6,1%). Ennek a végzettségi csoportnak a súlya az elmúlt négy évben egyenletesen csökkent, s ezzel párhuzamosan a felsőfokú végzettséggel rendelkezőké valamelyest emelkedett. Az álláskeresők 15%-a tartozott 2012-ben a szakközépiskolában végzettek csoportjába, s további csaknem tizedük érettségizett gimnáziumban. A diplomások aránya további 5,6%-ot tesz ki. 30
4. táblázat Megnevezés 8 általános osztály vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző Szakközépiskola (technikummal együtt) Az álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint % 2009 2010 2011 2012 40,1% 39,3% 40,3% 40,3% 32,5% 31,4% 29,8% 29,2% 14,4% 15,0% 14,9% 15,1% Gimnázium 8,5% 9,1% 9,5% 9,7% Főiskola 3,2% 3,7% 3,8% 3,8% Egyetem 1,2% 1,6% 1,7% 1,8% Összesen 100,0% 100,0% 100,0% 100,0% Szakképzetlenek összesen 48,6% 48,4% 49,7% 50,0% Forrás: NSZF regiszter Az álláskeresők iskolai végzettség szerinti összetétele nagymértékű regionális különbségeket mutat. Budapesten jelentősen felülreprezentáltak a diplomás álláskeresők, az országos átlaghoz képest (5,6%) ugyanis csaknem háromszor annyi diplomás álláskereső szerepel a regisztrációban (14,6%), míg az országos átlagnál több mint 10 %-ponttal kevesebb a legfeljebb 8 általános osztályt végzettek aránya. A kedvezőtlenebb munkaerő-piaci helyzetű területeken éppen fordított a helyzet, itt az álláskeresők összetétele is kedvezőtlenebb képet mutat. Például Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a nyilvántartott álláskeresők mintegy fele maximum 8 általános osztályt végzett, s mindössze 3,6%-uk rendelkezik főiskolai vagy egyetemi diplomával. 31