Zala Hőerőmű Kft. Söjtörön tervezett szalmatüzelésű erőművének Környezeti Hatástanulmánya és Egységes Környezethasználati Engedélykérelme 2007. december
Tartalomjegyzék 1. BEVEZETÉS... 3 2. A TERVEZETT TEVÉKENYSÉG ISMERTETÉSE... 4 2.1 A LÉTESÍTMÉNY TELEPÍTÉSI HELYÉNEK JELLEMZŐI...4 2.2 ALKALMAZOTT TECHNOLÓGIA BEMUTATÁSA...4 3. KÖRNYEZETRE VÁRHATÓAN GYAKOROLT HATÁSOK BEMUTATÁSA... 5 3.1 LEVEGŐ MINŐSÉGÉRE GYAKOROLT HATÁS...5 3.2 ZAJ ÉS REZGÉSVÉDELEM HATÁSAI...8 3.3 FELSZÍNI VIZEKRE GYAKOROLT HATÁS...12 3.4 FELSZÍNI ALATTI VIZEKRE ÉS TALAJRA GYAKOROLT HATÁS...15 3.5 HULLADÉKGAZDÁLKODÁS...17 3.6 ÖKOLÓGIAI RENDSZEREKRE, ÉS TÁJRA GYAKOROLT HATÁS...17 3.7 TÁRSADALMI, GAZDASÁGI HATÁSOK...24 4. KÖRNYEZETVÉDELMI INTÉZKEDÉSEK... 26 4.1 A KÖRNYEZETKÁROSODÁS ELKERÜLÉSÉNEK, MÉRSÉKLÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI...26 4.1.1 Levegőtisztaság védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések...26 4.1.2 Zaj és rezgésvédelemre szolgáló környezetvédelmi intézkedések...27 4.1.3 Felszíni vizek védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések...27 4.1.4 Felszín alatti vizek, talaj védelmére szolgáló környezetvédelmi intézkedések...28 4.1.5 Hulladékgazdálkodás...28 4.1.6 Táj és természetvédelem...28 4.2 A LÉTESÍTMÉNYBŐL SZÁRMAZÓ KIBOCSÁTÁSOK MÉRÉSE...29 4.2.1 Levegőbe történő kibocsátások nyomon követése...29 4.2.2 Zajkibocsátás ellenőrzése...29 4.2.3 Szennyvíz kibocsátás nyomon követése...30 4.2.4 Talajvíz monitoring...30 4.2.5 Keletkezett hulladékok nyilvántartása, minőségi ellenőrzése...30 5. RENDKÍVÜLI ESEMÉNYEKRE VALÓ FELKÉSZÜLÉS... 31 6. AZ ELÉRHETŐ LEGJOBB TECHNIKÁNAK VALÓ MEGFELELÉS... 32 7. A LAKOSSÁG TÁJÉKOZTATÁSA ÉRDEKÉBEN MEGTETT, ILLETVE TERVEZETT INTÉZKEDÉSEK... 33 2007, M Solution Kft. 2
1. Bevezetés A fosszilis energiahordozó készletek rohamos csökkenése, a széndioxid kibocsátás okozta üvegházhatás enyhítése szükségessé teszik a megújuló, környezetkímélő energiaforrások minél nagyobb mértékű bevonását az energiatermelésbe. Napjainkban a biomassza az ércek, a szén és az olaj mellett a világ legfontosabb nyersanyagai közé tartozik, és közöttük az egyetlen, amely magát környezetkímélő módon megújítani képes. Hazai természeti adottságaink lehetővé teszik, energiapolitikai és környezetvédelmi szempontból pedig hosszabb távon kikényszerítik, a biomassza energetikai hasznosításában rejlő lehetőségeink fokozottabb kihasználását. A megújuló energiaforrások előtérbe helyezésének szükségességét támasztja alá az a körülmény, hogy hazánk egy olyan gazdasági közösségnek, az Európai Uniónak a tagja, amelyik maga is jelentős energiahordozó behozatalra szorul, sőt az alternatív energiahordozók fokozott mértékű felhasználása nélkül az EU jelenlegi mintegy 50 százalékos energia importfüggősége az elkövetkező évtizedben jelentősen, akár 70 százalékra is nőhet. Ennek a függőségnek a csökkentésére az Európai Unió kidolgozta környezetvédelmi politikáját, melynek a legfőbb céljai: a megújuló energiaforrások mind nagyobb mértékű felhasználása, a szennyező anyag kibocsátások csökkentése, valamint az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése. Az Európai Unió megújuló erőforrásokról szóló Fehér könyvében megfogalmazott és kitűzött cél 2010 re a tagországok egésze számára a teljes energiafelhasználásból a megújuló energia felhasználás 6% ról 12 % ra növelése. A megújuló energiaforrásokból történ villamosenergia termelés részarányának növelésére vonatkozóan pedig az Európai Parlament és Tanács 2001/77/EG irányelve ad iránymutatást, mely szerint a cél a teljes energia felhasználásban a 14% os részarány 22% ra növelése 2010 re. Magyarország vállalása szerint az ország a megújuló energiaforrás felhasználás 3,6 % os részarányát 7,2 % ra, a megújuló energiaforrásból származó villamos energia 0,9 % os részarányát pedig 3,6 % ra növeli 2010 re. Az ország összes energia felhasználásából a megújuló energiaforrások közel 3,6% kal részesednek, aminek 85 % a tűzifa és egyéb szilárd biomassza energetikai hasznosításából származik. Az energia megtakarítások ellenére a gazdaság fejlődése fokozott energiafelhasználással és további széndioxid kibocsátással is jár. Ha ezt a többlet széndioxid kibocsátást az alternatív energiahordozók fokozott felhasználásával nem ellensúlyozzuk, akkor belátható időn belül már ez a gazdasági növekedés fékezőjévé is válhat. Az előzőeken túl a biomassza energetikai célú felhasználása mellett szóló másik fontos érv még, a mezőgazdasági felesleg felhasználása. Az EU ban és Magyarországon is 2007, M Solution Kft. 3
élelmiszer túltermelés van, aminek a visszafogása megélhetési problémákat okozna a termelők körében, ezért jó megoldás lehet a felesleg betáplálása az energiaellátásba, illetve a jelenleg az élelmiszerpiacra termelő kapacitások egy részének átállítása energetikai célú termelésre. Ezen hátteret figyelembe véve a Zala Hőerőmű Kft. által tervezett beruházás célja: 1. a kihasználatlan megújuló biomassza tüzelőanyag energetikai célokra történő hosszú távú hasznosítása, 2. üvegházhatású gáz kibocsátás csökkentése, 3. új technológia alkalmazása, 4. kistérség gazdasági helyzetének javítása, 5. nemzeti és nemzetközi célok eléréséhez történő hozzájárulás. 2. A tervezett tevékenység ismertetése 2.1 A létesítmény telepítési helyének jellemzői A tervezési terület Söjtör közigazgatási területén helyezkedik el, a településtől É i irányban, a Söjtört Bakkal összekötő 7536 sz. út Ny i oldalán. Az érintett külterületi helyrajzi számok: 0335/3 5, 0336, 0337/3, 0338, 0339/2. A tervezési terület megközelítően 62 400 m 2, távolsága a belterülettől kb. 1 km. A területen jelenleg mezőgazdasági használat zajlik. A teljes tervezési területnek kb. 30 % a szántóföldi használat alatt áll, melyen 2007 ben részben gabona termesztés, részben ugaroltatás történt. A terület közel ötödét kaszálják, az ingatlancsoport többi része nem áll művelés alatt. A hatályos település rendezési tervet 2007. május 22 én fogadta el Söjtör község Önkormányzatának Képviselő Testülete a 7/2007. számú önkormányzati rendelettel. A rendezési terv (TRT) szerint a tervezési terület Egyéb ipari gazdasági övezet (bioerőmű) Gip2 övezeti besorolásban van. 2.2 Alkalmazott technológia bemutatása A kiválasztott erőművi technológia hagyományos kondenzációs víz gőz körfolyamaton alapuló villamosenergia termelés. A tervezett erőmű kapacitására vonatkozó adatokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 1. táblázat: Éves átlagos teljesítmény és termelési adatok Beépített teljesítmény: MWe 49,91MW Termelt villamos energia MWh/a 434 500 Villamos önfogyasztás MWh/a 40 000 Kiadott villamos energia MWh/a 356 720 Tüzelőanyag hőfogyasztás GJ/a 4 074 906 Tüzelőanyag fűtőértéke MJ/kg 15,33 2007, M Solution Kft. 4
Tüzelőanyag igény t/a 264 948 Erőművi villamos hatásfok (termelt) % 35,02 Erőművi villamos hatásfok (kiadott) % 31,51 Maximális villamos kapacitás (BT) MW 49,95 Rendelkezésre álló teljesítmény (RTki) MW 44,56 Tényleges üzemórák száma óra 8000 Frissgőz adatok: bar C t/h Az erőmű főberendezései, rendszerei a következők: 92 540 ~190 Tüzelőanyag (gabona szalma, kukorica szár és egyéb mezőgazdasági biomassza) tárolók a telephelyen, rakodó, szállító és adagoló berendezésekkel. 2 db szalmatüzelésű gőzkazán, a hozzájuk kapcsolódó füstgáz tisztító berendezésekkel, kéményekkel. Salak pernye kezelő és ideiglenes tároló adagoló rendszerrel. 1 db kondenzációs gőzturbina generátor gépcsoport és segédberendezései levegő hűtésű kondenzátorral. Villamos energia kiszállítás berendezései transzformátorokkal és villamos légvezetékkel vagy földkábellel. Erőművi körfolyamat pótvíz előkészítő és hulladék víz kezelő berendezések. Az erőműben alkalmazott technológia a Magyarországon elsőként Szerencsen létesülő Első Szalmatüzelésű Erőmű technológiájával megegyező lesz, amely nyugat Európában nagy számban üzemelő dán BIOENER tüzelési technológián alapul. A cég több mint 15 éves tapasztalattal rendelkezik a biomassza kazánok tekintetében. A kidolgozott technológia kizárólagosan csak a mezőgazdaságban keletkezett gabona szalma, kukoricaszár, valamint egyéb mezőgazdasági biomassza (napraforgószár, cukorcirok) bálázott formában történő eltüzelésére alkalmas. Minden más tüzelőanyag égetése a kazán meghibásodásához vezetne. 3. Környezetre várhatóan gyakorolt hatások bemutatása 3.1 Levegő minőségére gyakorolt hatás Alapadatok A jogszabályi zóna besorolás alapján Söjtör, illetve a tervezett beruházási helyszín a legkevésbé szennyezett levegőjű területek közé tartozik az országban; a kifejezetten csekély intenzitású helyi gazdasági tevékenység és közlekedés következtében is kifejezetten alacsony a levegőterhelés és kedvező az alapszennyezettség. (Hasonló jellegű zalai településen mért szennyezettségi értékek is ezt támasztják alá.) Leggyakoribb szélirány az ÉNy i, második és harmadik helyen a D i illetve DNy i szélirány áll. 2007, M Solution Kft. 5
Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai Ebben a fázisban hatótényező egyrészt a földmunkagépektől származó, beruházási helyszínen tapasztalható porképződés és kipufogógáz kibocsátás, amely viszont csak a közvetlen beruházási helyszínt és annak közvetlen környezetét (néhány10 méteres, esetleg 100 m es környezetét) érinti. Söjtör területén található legközelebbi lakóház több mint ~850 m re található, a területet pedig erdő vagy legalább erdősáv határolja, így a települést ez nem érinti. További lényegi hatótényező a teherszállítás és közlekedés, amely mértéke kb. 110 220 jármű naponta, de ez szinte kizárólag északi irányból bonyolódik a 7536. sz. úton, a közelebbi nagyvárosok felől (Zalaegerszeg, Keszthely), legfeljebb 6 20 óra között. A forgalmi növekmény a 74 75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva 2,3 4,9% ot ér csak el. A hatások a fenti hatótényezők számbavétele után nem tekinthetők jelentősnek, a szennyezettség növekedése a leginkább terhelt útszakasz mentén is maximum néhány százaléka a vonatkozó határértéknek; Söjtör lakott területét gyakorlatilag nem, vagy alig érintik. Modellszámítás alapján a légszennyezettségi határértékek nagy biztonsággal teljesülnek az érintett utak mentén, tartósságuk csak az építkezés idejére fennállóan időszakos (néhány hónapos), visszafordítható hatás. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai A normál működés egyik releváns hatótényezője a tüzelőanyag (biomassza) beszállítása teherautókkal, illetve az ezzel járó kibocsátások. Az építéshez hasonlóan a beszállítás abszolút domináns módon észak felől (7536. sz. úton), Söjtör lakott területét nem érintve történik, a működés során folyamatosan, hétköznapokon 6 20 h között, óránként 6 7 teherautó intenzitással. Ez a forgalmi növekmény a 74 75 utak forgalomszámlálási adataihoz viszonyítva ~2,5% ot ér csak el; modellszámítás alapján pedig a vonalforrás (leginkább terhelt útszakasz) mentén a maximális légszennyezettség növekmény csak néhány százalékos a vonatkozó határértékhez képest, az úttól távolodva pedig ez az érték gyors ütemben csökken. A domináns hatótényező a normál működés fázisában az erőmű két kazánjához kapcsolódó egy egy kémény légszennyező anyag kibocsátása. Az erőműhöz tehát mindössze két pontforrása fog kapcsolódni. Ezek a biomassza tüzelőanyag (elsődlegesen szalmaszár; másodlagos tüzelőanyagként: naprafogószár, kukoricaszár, esetleg energiafű). Ezek égetéséből a következő légszennyező anyagok kerülnek kibocsátásra: szilárd anyag (por), szén monoxid, nitrogén oxidok, kén oxidok, kloridok, fluoridok, egyes fémek. A technológia beszállítójával kötött megállapodás szerint a technológiának természetszerűleg teljesítenie kell a vonatkozó (Európai Uniós irányelvvel harmonizáló) magyar jogszabályban (10/2003. (VII.11.) KvVM rendeletben) megállapított határértékeket. Emellett a technológia (pontosabban a kazánok) dán beszállítójától rendelkezésre áll egy azonos technológiával működő angliai (Elean) erőműből mérési jegyzőkönyv, amely alapján a ténylegesen várható kibocsátások minden légszennyező esetében még jelentősen alatta is maradnak a vonatkozó kibocsátási határértékeknek (sokszor azoknak csak felét érik el). Hasonló technológia működik az említett Angliai mellett, például Spanyolországban, Dániában is. 2007, M Solution Kft. 6
A működés megkezdése után a tényleges kibocsátásokat erre akkreditációval rendelkező mérőszervezettel rendszeresen ellenőriztetni kell. A kéményekből származó kibocsátások okozta légszennyezettség növekedésre szabvány szerinti, számítógépes modellszámítás készült, melynek eredményeként a várható maximális légszennyezettség növekedés a leggyakoribb meteorológiai feltételek mellett: por esetében 1,3%, szén monoxid esetében 0,27%, nitrogén oxidok esetében 20%, kéndioxid esetében 8%, kloridok esetében 20%, fluoridok esetében 7%, fémek esetében (együttesen) ~4% a vonatkozó határértékhez viszonyítva. Ezek tehát a maximális növekmény értékek, amelyek kb. 1 km re alakulnak ki, de ezen túl szennyezettség mértéke viszonylag gyorsan csökken. Tekintve a kifejezetten alacsony alapszennyezettséget és ezzel egyidejűleg figyelembe véve a növekményt, a kialakuló összes légszennyező anyag koncentráció sok esetben jelentősen alacsonyabb, mint a vonatkozó légszennyezettségi határérték. A kémények (pontforrások) körül a vonatkozó kormányrendelet szerinti 500 m sugarú védelmi övezet kerülne kialakításra. Havária, rendellenes működés A levegőkörnyezetet érintő haváriák, rendellenes üzemállapotok megelőzése az elsődleges cél, ennek érdekében pedig számos technológiai (pl. tartalék berendezések a füstgáztisztító rendszerhez, érzékelők), építészeti (pl. tűzgátló falak, szakaszolás, saját tűzivíz rendszer), szervezési (havária tervek, tűzvédelmi terv) intézkedést alkalmaznak. Részletes leírás a hatástanulmányban található, de legfontosabb, hogy a füstgáztisztító rendszer részleges meghibásodása vagy teljes leállása esetében az adott kazán visszaterhelésre vagy leállításra kerül a hiba elhárításáig. Ilyen rendellenes működésre (teljes és mindkét tisztító rendszer egyidejű leállására) is készült számítógépes terjedésszámítás, ráadásul kedvezőtlen meteorológiai viszonyok mellett. Ennek eredményeként a kialakuló maximális légszennyezettség értékek legrosszabb esetben többszörösen meghaladnák a (kültéri levegőre) vonatkozó egészségügyi határértékeket (kb. 440 m es távolságban), azonban még ebben az esetben sem közelítenék meg a munkahelyeken megengedhető átlagos határértékeket az adott szennyező anyagokra vonatkozóan; ráadásul ilyen állapot csak igen rövid időre (max. kb. 1 óra) alakulhatna ki a visszaterhelés vagy leállítás miatt és nagyon jelentős felülbecslésekkel ( legrosszabb eset ) készült a számítás (mindkét, független tisztító rendszer egyidejű teljes leállására, amely gyakorlatilag nulla valószínűségű esemény). Hatásterület a telepítés fázisában Maga a beruházási terület, főleg annak középső része (ahol az építmények készülnek), valamint a közlekedéssel és levegőterheléssel leginkább érintett útszakasz a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74 75 főutak találkozásáig húzódó 5 km es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m es környezete Hatásterület a normál működés fázisában: A két kémény súlypontja köré írható 2540 m sugarú kör valamint a szállítás és közlekedés által leginkább érintett útszakasz, a 7536 sz. országos mellékút beruházási területtől északra húzódó, a 74 75 főutak találkozásáig húzódó 5 km es szakasza és ezen szakasz kb. 10 m es környezete. 2007, M Solution Kft. 7
3.2 Zaj és rezgésvédelem hatásai Alapadatok A szalmatüzelésű erőmű számára kijelölt ingatlan Söjtör településtől északi irányban 700 m re, a 7536 jelű összekötőút nyugati oldala mellett, Gip2 egyéb ipari gazdasági övezetbe sorolt területen helyezkedik el. A terület megközelítése a Söjtör és Bak települések közötti 7536 jelű összekötőúton lehetséges, ami közúti kapcsolatot biztosít déli irányban a 7. számú főúthoz és az M7 autópályához, északi irányban a 74. és a 75. számú főutakhoz. A zaj ellen védendő területekre a tervezési terület felöl a távolság, a növényborítottság és a domborzat átszeldeltsége miatt nincs rálátás. Az észak keleti irányban elhelyezkedő Kispuszta mezőgazdasági és szállásépületeinek távolsága 1100 m. A zaj ellen védendő területeket a következő táblázat foglalja össze. 2. táblázat: Zaj ellen védendő területek Söjtör településen Terület, építmény Jellemző Távolság Deák Ferenc utca 1. szám alatti Falusias lakóterület.st = 700 m földszintes lakóház Temető, ravatalozó a terület Kt különleges terület.st = 400 m közepén helyezkedik el Transzformátor állomás Különleges terület, zaj ellen.st = 500 m 120 kv os alállomás nem védendő Gazdasági tárolóépületek Különleges terület, zaj ellen.st = 650 m település szélén nem védendő Deák Ferenc utca 2. és 4. szám alatti földszintes lakóházak Falusias lakóterület.st = 700 m Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A létesítmény kialakításához szükséges tereprendezés, földmunka és betonozás, az épületek kialakítása és a szerkezetépítés, ezt követően a szerelvényezés és az egyéb építőipari szakmunka, valamint a technológiai berendezések telepítése idején a telekhatárokkal szomszédos területeken és a legközelebbi lakóterületen időszakosan az építési és az ehhez kacsolódó szállítási műveletektől származó zajterheléssel számolunk. Esetünkben az alkalmazott építőipari munkagépek, és a kézi szerszámok működtetéséből, valamint a szállításból eredő zaj lesz a meghatározó. A kivitelezésre vonatkozó tényleges tervek (pl. kiviteli tervek, a később kiválasztott kivitelező által alkalmazott pontos technológia) még nem ismertek, de a tervezett létesítmény mérete és kialakítása alapján figyelembe vettünk minden olyan építőipari gépet, amit hosszabb vagy rövidebb ideig használnak majd az építési munkaterületen. Az építőipari kivitelezéstől származó zaj legnagyobb értéke Deák Ferenc utca 1. szám lakóház előtt 45 db, temető ravatalozó épülete előtt 50 db, Kispuszta épületei előtt 41 db. Az építési helyszín oldalhatárai mentén a 70 db es kibocsátási követelményérték teljesül. 2007, M Solution Kft. 8
A várható zajterhelést az építőipari gépek folyamatos 8 órás működtetésére vonatkoztatva, a munkavégzés helye és a védendő homlokzatok közötti legkisebb távolságok figyelembe vételével határoztuk meg. Az építőipari kivitelezéstől származó zajterhelés számított értékei alapján a tevékenység telepítése idején, az előírt zajterhelési határértékek teljesülnek. Az építéshez kapcsolódó szállítási forgalomtól származó zajterhelést a legrosszabb esetre vonatkoztatva határoztuk meg, a vizsgálat során feltételeztük, hogy minden jármű azonos útvonalon közelíti meg és hagyja el az építkezés helyszínét, illetve a legnagyobb forgalmi terhelést vettük figyelembe. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés 59 és 60 db < 60 és 65 db, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db szállítási útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt határértékeket. Amennyiben 2 db szállítási útvonal használatára kerül sor, a várható zajterhelés 3 db lel kisebb, 56 db lesz. A zajterhelés tovább csökkenthető a szállítások gondos szervezésével, valamint a járművek területről történő kihajtásának forgalomtechnikai szempontú irányításával, és az időszakos torlódások elkerülésével. Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az erőmű zajkibocsátását meghatározó létesítmények, berendezések és tevékenységek az alábbi táblázatban szerepelnek. 3. táblázat: A létesítmény zajforrásai Létesítmény, berendezés Jellemző 2 db szalmatüzelésű gőzkazán Zajvédelmi szempontból meghatározó 1 db kondenzációs gőzturbina generátor Zajvédelmi szempontból meghatározó Szárazhűtők (levegőhűtésű kondenzátorok) Zajvédelmi szempontból meghatározó Kazánház és segédberendezései Zajvédelmi szempontból meghatározó Vízelőkészítő és segédberendezései Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Villamos épületrész, transzformátorok Zajvédelmi szempontból meghatározó Vezénylő, irányító berendezések Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Irodák, szociális helyiségek Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Szalmatárolók (szalma, kukoricaszár, energia Zajvédelmi szempontból meghatározó fű), rakodó és szállító berendezésekkel Gázfogadó, raktár, műhely Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Tüzivíz szivattyúakna, tüzivíz tárolómedence Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Személygépkocsi parkoló Zajvédelmi szempontból nem meghatározó Azokat a létesítmény részeket és jelentős zajforrásokat vettük figyelembe a vizsgálatnál, melyek az erőmű üzemvitele és kialakítása miatt meghatározzák a környezetben okozott zajterhelést. Hatásviselők a létesítményhez legközelebb elhelyezkedő zaj ellen védendő területek és építmények, az ott élő lakosság és a természeti értékek. 4. táblázat: A létesítmény zajforrásai Zajforrás Zajkibocsátás Jellemző Kazánházak Hangnyomásszint Lp = 88 db Zajforrások épületen belül 2007, M Solution Kft. 9
Zajforrás Zajkibocsátás Jellemző Turbinacsarnok Hangnyomásszint Lp = 92 db Zajforrások épületen belül Kazán és gőzrendszer Hangteljesítményszint LW = 110 db Zajforrások szabadban lefúvató szerelvények Légtechnikai befúvó és Hangteljesítményszint LW = 96 db Zajforrások szabadban kifúvó nyílások Kémények Hangteljesítményszint LW = 84 db Zajforrások szabadban Füstgáz ventilátor Hangteljesítményszint LW = 83 db Zajforrás épületen belül Füstgáz szűrő Hangteljesítményszint LW = 78 db Zajforrás épületen belül Ventilátoros segédhűtő Hangteljesítményszint LW = 75 db Zajforrás szabadban Léghűtéses kondenzátor Hangteljesítményszint LW = 87 db Zajforrás szabadban Fő transzformátor Hangnyomásszint Lp = 92 db Zajforrások épületen belül Gázfogadó Hangteljesítményszint LW = 91 db Zajforrás szabadban Vízlágyító Hangnyomásszint Lp = 75 db Zajforrások épületen belül Rakodógépek, konvejor Hangnyomásszint Lp = 78 db Zajforrások épületen belül Szállítójárművek Hangteljesítményszint LW = 105 db Zajforrás szabadban A kapcsolódó közúti forgalom, és a szállítások a 7536 jelű út, valamint a 74. és 75. számú főutak mentén elhelyezkedő területek járulékos zajterhelésében okozhat változást. A beszállítás idején óránként 7 db gépjármű érkezésével számolunk, ami 14 órás munkarendet feltételezve naponta 98 db nehéz jármű érkezését jelenti. Az erőmű megközelítése során az összegződő forgalom a 7536 jelű utat veszi majd igénybe. A környezetben okozott zajterhelés mértékét és az értékelést az alábbi táblázatban foglaltuk össze. 5. táblázat: Környezetben okozott zajterhelés és minősítése Vizsgálati pont Számított zajterhelés Határérték Minősítés helye Nappal Éjjel Nappal Éjjel Nappal Éjjel Üzemi telekhatár 45 db 45 db 70 db 70 db Megfelel Megfelel Temető ravatalozó 15 db 15 db 60 db 50 db Megfelel Megfelel Deák Ferenc utca 1. 11 db 11 db 50 db 40 db Megfelel Megfelel Kispuszta épületei 14 db 14 db 60 db 50 db Megfelel Megfelel A létesítmény működéséhez kapcsolódó szállítási forgalomból a nehéz tehergépjárművek (III, akusztikai járműkategória) aránya, emiatt az ebből származó zajterhelés a meghatározó. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 60 db < 65 db, éjjel 46 db < 55 (50) db, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előírt zajterhelési határértékek. Zaj ellen védendő terület vagy építmény a létesítmény együttesnek helyet adó ingatlan környezetében 100 m en belül nincs. 2007, M Solution Kft. 10
A zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendeletben előírt követelményeknek a nagyobb távolságban, Söjtör lakóterület szélén (700 m) és a temető területén (400 m), valamint Kispuszta épületei előtt (1100 m) kell teljesülni. A vizsgálati eredmények alapján a létesítmény oldalhatárai mentén az előírt 70 db es kibocsátási határérték nagy biztonsággal teljesül. A telephelyi határokhoz legközelebbi védendő területeken a legnagyobb zajterhelés 15 db, ami nem haladja meg az előírt 50/40 db es és 60/50 db es határértékeket, illetve a jelenlegi környezeti alapzajtól elkülönülten szubjektív megfigyeléssel nem lesz észlelhető, műszeres méréssel nem lesz kimutatható. Az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a tervezett létesítmény építése során, valamint megvalósulását követő üzemeltetési időszakban a zaj és rezgésvédelemről szóló 12/1983. (V. 12.) MT rendeletben előírt követelmények teljesülnek. Az üzemi telekhatárok mentén és a legközelebbi védendő területeken, illetve a szállításokkal érintett utak mentén a zaj és rezgésterhelési határértékek megállapításáról szóló 8/2002. (III. 22.) KöM EüM együttes rendeletben foglalt határértékek teljesülnek. Havária, rendellenes működés Havária esetén a zajforrások működtetése, valamint a tevékenység leáll, ekkor a szokásos üzemmenetre jellemző zajkibocsátás nem lesz. Baleset vagy egyéb veszélyhelyzet elhárítása esetén átmenetileg a szokásostól eltérő, az elhárítással és kármentesítéssel kapcsolatos tevékenységtől származó zaj terheli a környezetet, ami a havária helyzet elhárítását követően megszűnik. Havária során a közvetlenül szomszédos területek zajterhelése változik, hatásviselők az ott található épületek és a területen élő lakosság. A havária zajkibocsátása rövid ideig tart, utána ismét az eredeti funkcióra jellemző szokásos viszonyok mellett okozott zaj lesz a meghatározó. Hatásterület Az üzemeltetési sajátosságok, a várható zajkibocsátás és a környezeti adottságok figyelembe vételével zaj és rezgésvédelmi szempontú közvetlen hatásterületként a létesítmény közvetlen környezete és az oldalhatárokkal szomszédos területek jelölhetők meg. Közvetett hatásterületként a használni kívánt utak menti területek jelölhetők meg. A számított legnagyobb közlekedési zajterhelés nappal 63 db < 65 db, éjjel 46 db < 55 (50) db, tehát a közlekedéstől származó zaj 1 db megközelítési útvonal használata esetében sem haladja meg az előírt terhelési határértékeket. Ezzel együtt a 7536 jelű út, tervezési terület és 75. számú főút közötti, összegződő forgalommal érintett szakasza mentén teljesülnek az előírt zajterhelési határértékek. 2007, M Solution Kft. 11
3.3 Felszíni vizekre gyakorolt hatás Alapadatok Söjtör község a Felső Válicka és a Principális csatorna által közrefogott Zalaszentmihály Söjtöri háton található. A településen átfolyó, helyi jelentőségű közcélú vízfolyás Söjtör patak a Válicka patakba torkollik. Söjtör közég ivóvízellátása Pusztaszentlászló községgel együtt 1976 ban valósult meg. Az ivóvízellátás működe során a kistérségi vízműhöz csatlakozott Pusztamagyaród, Bucsuta és Szentlászló település. A rendelkezésre álló vízkészlet és kapacitás a 10.445/6/1986 ban módosított vízjogi üzemeltetési engedély alapján 1760 m 3 /22h. Söjtör község területén jelenleg két vízmű kút üzemel. Jelentős vízfogyasztással bíró egyéb ipari létesítmény a község területén nem található. A vízmű a távlati igények kielégítésére is képes. Söjtör településen jelenleg szennyvízelvezetés nincs, a keletkező szennyvizeket gyűjtik, majd a község határában lévő ún. barázdás elhelyező telepen semmisítik meg. A község a közelmúltban csatlakozott a zalaegerszegi agglomerációhoz, így az EU által támogatott Kohéziós Alap révén várhatóan 2007 2008. során megvalósulhat a szennyvízcsatorna rendszer. A meglévő jogerős vízjogi létesítési engedélyes terv a település teljes csatornaellátásával számol, figyelembe véve az esetleges fejlesztési igényeket is. A terv szerint a gravitációs csatornák és a szükséges átemelők kiépítésével, a keletkező szennyvizek az utolsó S01 átemelőtől D140 es nyomóvezetéken jutnak a Bak Sárhida Bocfölde Zalaegerszeg i rendszerbe. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A telepítés során az építési munkákkal együtt járó szakaszos vízfelhasználás várható. Az üzembe helyezés során a berendezések, csővezetékek tisztítása és nyomáspróbái járnak vízfelhasználással. Az építési munkák (szociális) ivóvízigénye csúcsidőszakban kb. 14 m 3 /nap. A szükséges többlet víz mennyiség a település vízhálózatáról biztosítható. A telepítési munkák technológiai szennyvíz kibocsátással nem járnak. Az üzembe helyezés során az új, még használatlan berendezések, csővezetékek tisztításához, nyomáspróbáihoz felhasznált víz ülepedő anyagokkal szennyeződhet. Ez az időszakosan keletkező szennyvíz, valamint a kivitelezésen dolgozók kommunális szennyvize a tervezett térségi szennyvíztisztítóban kezelhető. A tervezett szennyvízcsatorna rendszer és a térségi szennyvíztisztító a telepítés során keletkező többlet szennyvíz mennyiséget fogadni és kezelni képes. A telepítési munkák kivitelezési minőségétől függően a felszíni vizekre elviselhető hatások várhatók a telepítés időtartama alatt ideiglenesen. A kapcsolódó hatások az építési időszak alatt lokálisnak mondhatók, gyakorlatilag csak az igénybevett területekre terjednek ki. 2007, M Solution Kft. 12
Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Vízfelhasználás A tervezett szalmatüzelésű erőmű működése során a sótalan víz előállításhoz és hűtéshez összesen évi mintegy 70 400 m 3 technológiai víz igénnyel, valamint a kezelőszemélyzet létszámától függően várhatóan évi 2000 m 3 szociális célú víz igénnyel kell számolni. A tervezett erőmű a működéséhez szükséges nyersvizet a települési ivóvíz hálózatából vételezi. Az erőmű nyersvíz igényét csökkenti, hogy egyes technológiai vízfogyasztásoknál más technológiai egységek hulladékvizeit használhatják fel. A salakhűtést a pótvíz előkészítő hulladékvizéből látják el, ezáltal az erőmű nyersvíz igénye (és az erőműből kiadott technológiai szennyvíz mennyisége) csökkenthető. Keletkező szennyvizek A tervezett erőműnél keletkező szennyvizek a következők lehetnek: Gőzrendszeri szennyvizek: A kazán kigőzölögtető tartályokból elfolyó hűtővíz és lelúgozási víz keveréke a települési szennyvízhálózatba engedhető. Vízüzemi szennyvíz: A sótalanvíz előállítás közben folyamatosan keletkezik a RO koncentrátum 1,6 m 3 /h intenzitással és kb. 1200 mg/l sótartalommal. A vízüzemben kéthetente kb. 20 30 m 3 mennyiségben keletkezik a nyers vízszűrő mosás szennyvize, melynek sótartalma megegyezik a nyers víz sótartalommal, a szilárd szennyezőanyag tartalma legfeljebb 700 mg/l. Havonta kb. 30 m 3 mennyiségben keletkezik a kevertágyas ioncserélők magas sótartalmú regenerálási szennyvize, melyet közömbösítés után salaknedvesítésre használnak fel. Amikor a regenerátum elfogyott, a salaknedvesítéshez a vizet a RO koncentrátum vizéből biztosítják. Gőzrendszeri leürítések során keletkező karbantartási szennyvizek: A karbantartások, javítások során a kazán leiszapolástól, mintavételi elfolyóktól, víztelenítésektől származó szennyvizek intenzitása kazánonként 0,6 m 3 /h, sótartalma alacsony. Generátor hűtőrendszerének leürítésekor keletkező szennyvíz: A generátor hűtőkörének leürítéséből származó karbantartási szennyvizet külön tartályba gyűjtik, amelyből azt amennyiben esetleges mechanikai szennyeződése miatt nem táplálható vissza a technológiába ártalmatlanításra elszállítják. Szociális szennyvíz: Az öltözőktől, fürdőktől és kézmosóktól származó, szakaszosan keletkező napi kb. 6 m 3 kommunális szennyvizet, maximálisan 100 l/min intenzitással a települési szennyvíz csatornába vezetik el. A közcsatornába bocsátható szennyvizek minőségének a 28/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértékeknek meg kell felelni. A technológiai és kommunális szennyvizek befogadója a tervezett zalaegerszegi térségi szennyvíztisztító lesz. 2007, M Solution Kft. 13
Csapadékvíz elvezetés A telephelyen az útburkolatra hulló csapadékvizek elvezetését a burkolatok kereszt és hosszirányú esése biztosítja a mélypontokban elhelyezett víznyelő aknákon, rácsos folyókákon át az erőmű csapadékcsatornájába, amely csatornákba kötnek az épületek tetővíz lefolyói is. A csapadékvíz az erőművet körülvevő csapadékvíz árokból zárt rendszerű csapadékcsatornán keresztül a Söjtör patakba, mint befogadóba vezethető. A parkolókból és az erőművi berendezések térburkolatáról a csapadékvizeket koaleszcenciaszűrővel és utószűrővel ellátott olajleválasztó műtárgyon keresztül vezetik az erőmű belső csapadékvíz rendszerébe. Havária, rendellenes működés A tervezett erőmű létesítése kapcsán a környezetet érintő potenciális kockázatok minimalizálása érdekében Havária Terv készítése szükséges, mely összefoglalja a bekövetkező káresemények kezelésére vonatkozó akcióterveket, meghatározza az egyes üzemzavar kategóriákhoz előírt intézkedéseket, felsorolja a kárelhárításhoz szükséges eszközöket, gépeket és előírja az elhárítás utáni teendőket az eredeti állapot visszaállítására. A haváriás vízszennyezések adódhatnak a csapadékvízgyűjtők, kondenzátumok és a hűtővizek szennyezéséből, vegyi anyagok vagy szennyvizek ellenőrizetlen kijutásából. Az esetleges tartályszivárgás, lyukadás esetére a vegyi anyag tartályok, a transzformátor, valamint a turbinaszivattyúk olajrendszerei zárt kármentővel rendelkeznek, melyek alkalmasak a betárolt teljes vegyi anyag mennyiség és az esetleges oltóhab befogadására. A csatornarendszerbe került olajat az olajfogó berendezések képesek felfogni. A szennyvízvezetékek esetleges meghibásodásának (lyukadás, törés) megelőzése és feltárása a csatornarendszer rendszeres ellenőrzésével biztosítható. A szállításnál, illetve az anyagok mozgatási útvonalán bekövetkező esetleges elfolyások káros hatásainak megelőzésére a telephelyen az utak szilárd burkolatúak. A felszíni vízminőség és vízgazdálkodás értékelése alapján, a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. A jelentkező többlet vízigény és a keletkező technológiai és kommunális szennyvíz következtében a tervezett fejlesztés a felszíni vizekre a jelenlegi állapothoz képest elviselhető hatást gyakorol, a hatások tartóssága folyamatos. Hatásterület A tervezett erőművi technológia felszíni vízvédelmi hatásterülete a vízkezelő létesítmények műtárgyaira, az azokat összekötő vezetékhálózatra, az elkeveredési ponton túl a Söjtör patakra, mint befogadóra terjeszthető ki. 2007, M Solution Kft. 14
3.4 Felszíni alatti vizekre és talajra gyakorolt hatás Alapadatok A fejlesztési terület Söjtör külterületén, az Egerszeg Letenyei domság kistájon helyezkedik el. A kistáj felszínét agyagbemosódásos és pszeudoglejes barna erdőtalajok borítják. A kistáj összefüggő talajvízben szegény, a völgyekben 4 6 m között áll. Söjtör a 240/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet szerint a Balaton vízgyűjtő területéhez tartozik, a 27/2006. (II. 7.) Korm. rendelet alapján nitrátérzékeny területen helyezkedik el, valamint a 27/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet szerint a felszín alatti víz szempontjából érzékeny besorolású település. Az erőművi területet É ról, Ny ról és D ről rét és szántóterületek, K ről a7536 sz. közút határolja. A fejlesztési területen korábban mezőgazdasági termelés folyt, így ipari szennyezettség nem valószínűsíthető a területen. A mezőgazdasági tevékenységek következtében a magasabb nitrát koncentráció valószínűsíthetően a talajban. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai A tervezett fejlesztések a földtani közeg összetevői közül az alapkőzetre nincsenek sem közvetlen, sem közvetett hatással. A beruházás megvalósulásának hatására a terület használati funkciója gazdasági ipari területté változik. A telepítés során külső terület igénybe vétele nem szükséges. A kivitelezés során az érintett területen előreláthatólag csak fizikai hatások várhatók: A munkagépek mozgása a burkolatlan területeken a felszín közeli talajréteg kismértékű tömörödését idézheti elő. A talajfeltöltés, talajrendezés, a közművek és egyéb vezetékek létesítése, az alapok építése során a talaj megbontásra kerül és szerkezete megváltozik. A kitermelendő talaj szennyezettségét az alapozás tervezése során végzendő részletes talajmechanikai vizsgálatok keretében ellenőrizni szükséges. Az építési munkák során kockázatos anyagnak a talajba, talajvízbe történő bevezetésére nem kerül sor. Normál esetben nem következhet be talajszennyezés. Havária esetén azonnal be kell avatkozni, a szennyezett felszíni rétegeket eltávolítva kell megakadályozni a kiömlött anyag szétterjedését. A talaj és a felszín alatti vizek szennyeződésének elkerülése érdekében a tervezés és kivitelezés során a megfelelő biztonsági intézkedések betartására kiemelt figyelmet kell fordítani. A telepítéshez kapcsolódó fizikai hatások a létesítmények telepítési helyein és a felvonulási területeken következhetnek be. A terület használati funkciójából (gazdasági ipari terület) következően ezek a hatások nem jelentenek a későbbi hasznosítás szempontjából káros hatást. Megállapítható, hogy a létesítés hatása ideiglenes és a műszaki előírások betartása esetén elviselhetőnek minősíthető. 2007, M Solution Kft. 15
Megvalósítás (normál működés) hatótényezői és várható hatásai Az új erőművi berendezések normál működésének a talajra nincs hatása. A tervezett tevékenység következtében a talajba, talajvízbe üzemszerűen kockázatos anyag bevezetésére sem közvetlenül, sem közvetve nem kerül sor. A föld alatti tartályok, illetve a veszélyes anyag és hulladék tárolására szolgáló létesítmények oly módon kerülnek kialakításra (zárt rendszerű technológiák, biztonsági szerelvényekkel ellátott tartályok, vegyszerálló burkolatok, rendezett vízelvezetés és kármentő medencék, olajfogók), ami a talajszennyezés kockázatát minimálisra csökkenti. A szennyvizeket elvezető felszín alatti vezetékek állapotának rendszeres, tervszerű ellenőrzésével és karbantartásával megelőzhető az esetleges káresemények kialakulása. Az üzemelés már nem jár építési és földmunkával, ezért a felszín közeli rétegek mennyiségi és szerkezeti változásaival nem kell számolni. Havária, rendellenes működés Figyelembe véve a felhasznált veszélyes anyagok jellemzőit és mennyiségét, megállapítható, hogy az erőmű nem minősül veszélyes üzemnek. Talajszennyezés lehetősége kizárólag havária esetben állhat fenn. A haváriák megelőzésére és az esetleg bekövetkező kisebb haváriák hatásainak mérséklésére, felszámolására megfelelő műszaki megoldások és intézkedési tervek készülnek, a szükséges mentesítő anyagok és eszközök, valamint kiképzett személyzet rendelkezésre fognak állni. A talajt és felszín alatti vizeket érintő havária lehetőségek az olaj vagy egyéb vegyi anyag kifolyása, kiszóródása, szennyvíz ellenőrizetlen kijutása és tűzesetek lehetnek. A vegyi anyag talajra jutásának megakadályozására a vegyi anyag tárolására és kezelésére szolgáló létesítmények zárt kármentővel rendelkeznek, a csatornarendszerbe került olajat olajfogók fogják fel. Közlekedési baleset során a szállított anyagok talajba kerülését szilárd útburkolatok alkalmazásával előzik meg. Szennyvíz ellenőrizetlen kijutásának megelőzését a csatornarendszer folyamatos ellenőrzésével biztosítják. Az esetlegesen bekövetkező tűzeset után a kikerült szennyező anyagokat fel kell itatni, és szükség esetén a szennyeződött talajt tisztítani kell. A talaj és felszín alatti víz védelme értékelése alapján a vizsgálat során a tervezett fejlesztés kapcsán kizáró tényezőt nem azonosítottunk. Összefoglalóan megállapítható, hogy a tervezett szalmatüzelésű erőmű működése a szükséges védelmi rendszerek megvalósításával talajvédelmi szempontból semleges hatású. Hatásterület A tervezett szalmatüzelésű erőmű talaj és talajvízvédelmi hatásterülete a telephely határain belül marad. 2007, M Solution Kft. 16
3.5 Hulladékgazdálkodás A berendezések üzemelése során folyamatosan eltávolítandó technológiai hulladékok a tüzelésből származó égési maradék, a kazánban kihulló rostélyhamu és a zsákos szűrőkből származó pernye és füstgáztisztítási maradék. A keletkező maradékanyagok mennyisége: rostélyhamu (nedvesítve): 2,38 t/h 19 040 t/év pernye és füstgáztisztítási maradék: 0,4 t/h 3200 t/év Elsődleges cél ezen maradékanyagok minél nagyobb arányú újrahasznosítása, vagy újrafelhasználása, ezért a lerakás csak addig tervezett, amíg az összetételre és felhasználhatóságra megfelelő adatok és tapasztalok nem állnak rendelkezésre. A tüzeléshez közvetlenül kapcsolódó hulladékok mellett kisebb volumenben képződnek különböző technológiai berendezések üzemeltetéséhez kötődő hulladékok. Az erőmű működéséhez köthető veszélyes hulladékok elsősorban a karbantartás során keletkeznek, ezért időszakos megjelenésűek. A karbantartás, javítás során keletkező hulladékokat, valamint a kommunális jellegű hulladékot zárt helyen, illetve térburkolaton gyűjtik és a munka befejezése után átadják az ártalmatlanítására, hasznosításra engedéllyel rendelkező cégnek. A hulladékokkal kapcsolatos tevékenységeket a hulladékgazdálkodási terv és a belső kezelési utasítások fogják szabályozni. Összefoglalva elmondható, hogy a üzemelés során keletkező veszélyes és nem veszélyes hulladékok keletkezésére kell számítani, de a kialakított gyűjtési feltételek, a szervezett elszállítás megfelelő biztonságot nyújtanak és megfelelnek a jogszabályi előírásoknak. 3.6 Ökológiai rendszerekre, és tájra gyakorolt hatás Alapadatok Tájkép és tájhasználat A tervezési terület Zala megyében található, az Egerszeg letenyei dombság kistáj része. A tervezési terület és környéke változatos domborzatú, északon és keleten 200 250 m magasságig terjedő, változatos formájú dombok találhatóak, míg a nyugati és déli oldal, a Felső Válicka mente sík geomorfológiájú (egykori árterület). Táj képét jelenleg a természetes domborzat, az agrár használat és a lombos erdők mozaikja jellemzi. A terület alapvetően agrár jellegű, a művi elemek mennyisége mérsékelt, azok elsősorban vonalas létesítmények (csatornák, légvezetékek, utak). A tervezési területről település nem látható. Sem a területen belül, sem annak közvetlen közelében értékes, vagy védett kultúrtörténeti emlék, illetve épület nem található. 2007, M Solution Kft. 17
A tervezési terület és környezete tájképi és tájhasználati jellemzői alapján összességében kedvező hatást kelt, agrár területhasználattal jellemezhető, erdőkkel szabdalt dombsági képet mutat, mérsékelt mennyiségű művi elemmel. A tervezési terület a hatályos TRT szerint részben tájképvédelmi övezetbe tartozik. A tájképvédelmi övezet a Felső Válicka menti gyepes erdős dombsági területet foglalja magába. A tervezett erőmű szabályozása és a tájképvédelmi övezet szabályozása a TRT szintjén úgy lett összehangolva, hogy az erőmű engedélyezési dokumentumaiban kötelező elemként kell szerepelnie színes látványtervnek és fotómontázsnak. A tervezési terület jelenlegi és tervezett területhasználata nem egyezik, 2007. májusban jóváhagyott TRT szerint a tervezési terület egyéb ipari gazdasági övezet (bio erőmű) Gip2 övezeti besorolásba került. A beépíthető övezeti típusban a beépíthetőség mértéke 50 %, az elhelyezhető építménymagasság alapvetően 33 m, de ettől amennyiben a technológia szükségesség teszi el lehet térni. A területen 25 % zöldfelület kialakítása kötelező. Ezeket az előírásokat a terv teljesíti, azzal az eltéréssel, hogy technológiai okok miatt a kémények magassága 50 m. A tervezési terület közvetlen környezete a hatályos TRT szerint döntően általános mezőgazdasági (Má1) és gazdasági erdő (Eg) övezeti besorolásban van. Élővilág, ökológia és természetvédelem A tervezési terület és közvetlen környezete a Zalai dombvidék (Saladiense) flórajárásba tartozik, annak a Göcseji (Petovicum) flórajárással érintkező szélén helyezkedik el. Az állatvilág szempontjából Söjtör térsége az Illírvidék (Illyricum) faunakörzethez tartozik. Az elmúlt évszázadok során a terület intenzív emberi használat alatt állt, melynek következtében a természetes vegetáció mennyisége lecsökkent, az egykori növényzet a beszántások miatt feldarabolódott és a folyamatos használat (erdőgazdálkodás, gyepgazdálkodás) miatt degradálódott, fajszegényebbé vált. A vízfolyások menti üde élőhelyek szintén fragmentálódtak, mozaikosan fordulnak elő nádasok, nem zsombékoló magassásrétek, dombvidéki mocsárrétek, patakparti magaskórósok, bokorfüzesek, fűzligetek. A térségben található gyepek a használat intenzitásától függően közepesen, vagy erősen degradálódtak, de a természetközeli állapotú mocsárrétek és üde kaszálók mennyisége a Felső Válicka mentén még mindig jelentős. A tervezési területen található vegetáció erősen degradált, a terület középső része jelenleg nem túl intenzív szántóföldi művelés alatt áll. A területen előforduló élőhelytípusok (Á NÉR kóddal): aranyvesszős magaskórós (O6), gyomvegetáció (O5), csatorna nádasodott parttal (U8, O1 és A1), facsoportok (R1, R3 és S7), kaszált mezofil gyep (O6), gyomos szántó (T1) és részben burkolt út (U4). Az élőhelytípusok természetessége értéke 1 3. A tervezési terület növényzete részben a térség természetes üde vegetációtípusainak (patakmenti ligeterdők, mocsárrétek, patakmenti magaskórósok) tág tűrésű fajaiból, részben pedig kozmopolita, gyomjellegű fajokból állnak. Igen jelentős az idegenhonos, invazív magas aranyvessző (Solidago gigantea) mennyisége, mely gyakorlatilag 2007, M Solution Kft. 18
minden kaszálatlan gyepterületen és erdőszegélyben tömegesen jelenik meg, erőteljes degradációt okozva. A területen védett növényfaj előfordulását nem észleltük. A terület állatvilágáról összességében elmondható, hogy a területen és közvetlen környezetében érzékelhető az intenzív emberi jelenlét (agrár használat és gépjárműves forgalom) miatt kiemelkedően ritka és érzékeny fajok a területen nem fordulnak elő. Időszakosan, vagy tartósan előfordul ugyanakkor számos olyan védett állatfaj elsősorban madárfajok, mely jól alkalmazkodik a mezőgazdasági használathoz, illetve, amely megtalálja életfeltételeit a tervezési területen és környékén előforduló nagy kiterjedésű üde gyepeken és lombos erdőkben. Kiemelendő a Söjtör patak vízi életközössége (halak, hüllők, kétéltűek), bár a tervezési területen jelentős kétéltű szaporodó helyet nem találtunk. A tervezési terület sem országos, sem helyi jelentőségű természetvédelmi oltalom alatt nem áll, nem érinti sem Natura 2000, sem egyéb nemzetközi természetvédelmi kijelölés. Nem található rajta ex lege védelem alatt álló természeti érték és nem képezi részét a 2/2002. (I. 23.) KöM FVM együttes rendelettel kihirdetett ÉTT területeknek sem. Az Országos Területrendezési Tervről szóló 2003. évi XXVI. törvény 3/1. számú melléklete szerint részét képezi a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak (továbbiakban NÖH). Ez a kijelölés Söjtör község hatályos Település Rendezési Tervében pontosításra került, így jelenleg a terület nem képezi a NÖH részét, de azzal a déli, nyugati és északi oldalon közvetlenül határos. A tervezési terület önmagában kiemelt ökológiai funkciókkal nem rendelkezik, általános élőhelyi értékekkel bír: táplálkozó és pihenőterület madárfajok számára és eseti fészkelések helyszíne. A tervezési terület nyugati szegélyén haladó Söjtör patak alacsony vízhozamú, szabályozott patak, ugyanakkor a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként szolgál (terjedési útvonal és egyúttal élőhely is). A tervezési terület élőhelyi jelentősége a Felső Válicka menti nagy kiterjedésű üde gyepekhez képest nem jelentős. A terület elsősorban pufferterületként, a műút felőli védőzónaként szolgál, szerepe főleg a szegélyhatás csökkentése. Telepítés (építkezés, szerelés) hatótényezői és várható hatásai Tájképi, tájesztétikai romlás Az építés során fokozatosan kialakul az erőmű területének erőteljes ipari művi jellege, mely a földmunkák előrehaladásától kezdve végig az építés során, majd folyamatosan az üzemeltetés során meghatározó lesz. A létesítmény a jelenleg döntően agrár tájhasználattal jellemezhető, mérsékelt mennyiségű művi elemmel (vonalas létesítményekkel) terhelt tájban markáns és meghatározó negatív változás lesz: a jelenleg harmonikusnak mondható szabdalt dombsági tájban erőteljes beépítettségű, robusztus méretű és megjelenésű épületekkel jellemezhető ipartelep jelenik meg. A) Minősítés: károsító B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos 2007, M Solution Kft. 19
Tájhasználat megváltozása A tájhasználat változása az építési munkák alatt megtörténik, majd az üzemeltetés során folyamatossá válik. A területen erőteljes infrastruktúrával, folyamatos emberi jelenléttel és környezetterhelő kibocsátásokkal jellemezhető ipari használat jelenik meg, mely kedvezőtlenebb, mint a térségben hagyományosnak tekinthető agrár használat. Ugyanakkor a hatályos TRT ben rögzített területhasználati mód a bio erűmű létesítés, a tervezett beruházás megvalósításával tehát összhangba kerül a tényleges és a jogilag jóváhagyott területhasználat. A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos Élőhelyek és fajok megsemmisülése a területfoglalás miatt Az infrastruktúra fejlesztések élővilágra gyakorolt hatásának legmarkánsabb, legerőteljesebb és legkevésbé csökkenthető része a területfoglalással járó pusztulás, mely az építés első fázisában, a földmunkák elvégzése során teljes körűen bekövetkezik. A tervezett beruházás megépítése során megközelítően 2,5 ha közepes természeti értékű és megközelítően 1,6 ha erősen degradált élőhely semmisül meg. Az építés védett növényfajokat nem károsít, a védett állatfajokra gyakorolt negatív hatások minimalizálhatók. A Söjtör patak vízi életközösségét az építés területileg nem érinti. A területfoglalás élőhelyekre gyakorolt hatásának értékelése: A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): tartós C) Időbeli lefolyása: folyamatos A területfoglalás fajokra gyakorolt hatásának értékelése: A) Minősítés: semleges B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): alacsony intenzitás C) Időbeli lefolyása: folyamatos Ökológiai funkciók változása a területfoglalás miatt A terület beépítésével mind a pufferzóna funkció, mind az esetleges élőhely helyreállítási lehetőség megszűnik, mindez alacsony mértékben ugyan, de a térség ökológiai rendszerének sérülékenységét, további fragmentálódását fokozza. Figyelembe kell azonban venni, hogy a terület a Nemzeti Ökológiai Hálózatnak a hatályos TRT szerint nem képezi részét. A Söjtör patak a vízi szervezetek számára ökológiai folyosóként és élőhelyként szolgál, mivel azonban a vízfolyást területfoglalás nem érinti, e funkciója nem sérül. A) Minősítés: terhelő B) A hatás várható intenzitása (tartóssága): közepes intenzitás 2007, M Solution Kft. 20