A bankrendszer elmúlt évtizedéről - távirati stílusban Karvalits Ferenc alelnök 21. december 16. 1
A magyar bankrendszer fejlődése a Lehman-bukás előtti évtizedben A privatizációs folyamat végével külföldi bankok dominanciája jellemezte a magyar bankrendszert, a lokális bankok vezető piaci helyzete megszilárdult Az új évezredben a verseny áthelyeződik a háztartási szegmensbe Eleinte főként költség alapú versenyt láthattunk Később a kockázat alapú verseny válik dominánssá Áralapú verseny nem jellemző a magyar bankrendszerben részben a lakosság mobilitásának hiánya miatt Javuló, de még mindig alacsony hatékonyság A hitelnövekedést finanszírozni kellett Magas külföldi hitelekre és FX swappiacra való ráutaltság Magas jövedelmezőség, de ennek ára a hitel és likviditási kockázatok felépülése Relatíve magasabb hitelkockázatok jellemezik a külföldi bankokat, míg a lokális bankok esetén a likviditási kockázatok a magasabbak. 2
Az átalakulás folyamán a külföldi szereplők (főként osztrák, német, olasz) váltak dominánssá A hazai bankrendszer tulajdonosi struktúrájának alakulása 1 8 6 4 2 1988 1989 199 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 Hazai tulajdon Ausztria Németország Olaszország Belgium Egyéb 3
A verseny legfőbb terepévé a lakossági piac válik a hazai bankrendszerben a 9-es évek végétől Néhány Herfindahl index a magyar bankrendszerben 3 2 7 2 4 2 1 1 8 1 5 1 2 9 6 3 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 1 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Mérlegfőösszeg Vállalati hitel Lakossági fedezett hitel (jobb skála) Háztartási betét Lakossági fedezetlen hitel 4
A hazai bankok részesedése csökken a háztartási szegmensben, de még mindig dominánsak Hazai tulajdonú bankok piaci részesedése néhány mérlegtételnél 1 1 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 1998 1999 2 21 22 23 24 25 26 27 28 Vállalati hitel Fedezetlen lakossági hitel Mérlegfőösszeg Háztartási betét Fedezett lakossági hitel 5
Áralapú verseny helyett kockázat alapú verseny jellemezte a magyar bankrendszert, uralkodóvá vált a devizaalapú hitelezés Ingatlannal fedezett háztartási hitelek devizális szerkezete Mrd Forint 4 5 4 Mrd Forint 9 2 25 9 Külföldi bankok leányai Hazai tulajdonú bankok 8 2 8 3 5 7 1 75 7 3 6 1 5 6 2 5 5 1 25 5 2 4 1 4 1 5 3 75 3 1 2 5 2 5 1 25 1 2.jan. 2.júl. 21.jan. 21.júl. 22.jan. 22.júl. 23.jan. 23.júl. 24.jan. 24.júl. 25.jan. 25.júl. 26.jan. 26.júl. 27.jan. 27.júl. 28.jan. 28.júl. 29.jan. 29.júl. 2.jan. 2.júl. 21.jan. 21.júl. 22.jan. 22.júl. 23.jan. 23.júl. 24.jan. 24.júl. 25.jan. 25.júl. 26.jan. 26.júl. 27.jan. 27.júl. 28.jan. 28.júl. 29.jan. 29.júl. HUF EUR CHF JPY Devizahitelek aránya az állományon belül (jobb skála) 6
A hitelezési feltételek folyamatosan lazultak, a korábban igen alacsony LTV-k elkezdtek növekedni LTV-k az új kibocsátású, ingatlannal fedezett hiteleknél 1 Külföldi bankok leaányai Hazai tulajdonú bankok 1 9 9 8 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 24. I. 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 24. I. 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. <LTV<3 3<LTV<5 5<LTV<7 7<LTV 7
5 4,5 4 3,5 3 2,5 2 1,5 1,5 A gyakran használt hatékonysági mutatók csökkentek Működési költségek a mérlegfőösszeg és a működési eredmény arányában 1 5 1 Külföldi bankok leányai Hazai tulajdonú bankok 9 4,5 9 8 4 8 7 3,5 7 6 3 6 5 2,5 5 4 2 4 3 1,5 3 2 1 2 1,5 1 8 1999.dec. 2.jún. 2.dec. 21.jún. 21.dec. 22.jún. 22.dec. 23.jún. 23.dec. 24.jún. 24.dec. 25.jún. 25.dec. 26.jún. 26.dec. 27.jún. 27.dec. 28.jún. 28.dec. 29.jún. 1999.dec. 2.jún. 2.dec. 21.jún. 21.dec. 22.jún. 22.dec. 23.jún. 23.dec. 24.jún. 24.dec. 25.jún. 25.dec. 26.jún. 26.dec. 27.jún. 27.dec. 28.jún. 28.dec. 29.jún. Működési költség/ Mérlegfőösszeg Működési költség/ Működési eredmény (jobb skála)
A hazai megtakarítások kevésnek bizonyultak a magánszektor hitelfelvételének finanszírozására, a hitel/betét mutatók jóval 1 fölé emelkedtek Hitel/betét mutató alakulása (árfolyamszűrt adatok) 19 19 19 19 Külföldi bankok leányai Hazai tulajdonú bankok 17 17 17 17 15 15 15 15 13 13 13 13 11 11 11 11 9 9 9 9 7 7 7 7 5 5 5 5 3 3 3 3 1997.dec. 1998.dec. 1999.dec. 2.dec. 21.dec. 22.dec. 23.dec. 24.dec. 25.dec. 26.dec. 27.dec. 28.dec. 1997.dec. 1998.dec. 1999.dec. 2.dec. 21.dec. 22.dec. 23.dec. 24.dec. 25.dec. 26.dec. 27.dec. 28.dec. Hitel/Betét mutató Hitel/Betét mutató a külföldi leányok figyelembevételével 9
A külföldi források szerepe folyamatosan nőtt. A külföldi bankok a hazai hitelexpanziót, a hazaiak pedig a külföldi terjeszkedést finanszírozták belőle Külföldi eszközök és források aránya a mérlegfőösszegen belül 45 45 45 45 Külföldi bankok leányai Hazai tulajdonú bankok 4 4 4 4 35 35 35 35 3 3 3 3 25 25 25 25 2 2 2 2 15 15 15 15 1 1 1 1 5 5 5 5 1997.dec. 1998.dec. 1999.dec. 2.dec. 21.dec. 22.dec. 23.dec. 24.dec. 25.dec. 26.dec. 27.dec. 28.dec. 1997.dec. 1998.dec. 1999.dec. 2.dec. 21.dec. 22.dec. 23.dec. 24.dec. 25.dec. 26.dec. 27.dec. 28.dec. Külföldi források/mérlegfőösszeg Külföldi eszközök/mérlegfőösszeg 1
Magas jövedelmezőség a külföldi bankok leányainál a hazai bankok azonban még ezt is túlszárnyalták Jövedelmezőségi mutatók 6 6 6 6 Külföldi bankok leánybankjai Hazai tulajdonú bankok 5 5 5 5 4 4 4 4 3 3 3 3 2 2 2 2 1 1 1 1 1999.dec. 2.jún. 2.dec. 21.jún. 21.dec. 22.jún. 22.dec. 23.jún. 23.dec. 24.jún. 24.dec. 25.jún. 25.dec. 26.jún. 26.dec. 27.jún. 27.dec. 28.jún. 28.dec. 29.jún. 1999.dec. 2.jún. 2.dec. 21.jún. 21.dec. 22.jún. 22.dec. 23.jún. 23.dec. 24.jún. 24.dec. 25.jún. 25.dec. 26.jún. 26.dec. 27.jún. 27.dec. 28.jún. 28.dec. 29.jún. ROE ROA (jobb skála) 11
A bankok tőkemegfelelése az expanzió alatt is jócskán meghaladta a szabályozói minimum szintet Tőkemegfelelési mutató alakulása 2 2 18 18 16 16 14 14 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 1998.dec. 1999.jún. 1999.dec. 2.jún. 2.dec. 21.jún. 21.dec. 22.jún. 22.dec. 23.jún. 23.dec. 24.jún. 24.dec. 25.jún. 25.dec. 26.jún. 26.dec. 27.jún. 27.dec. 28.jún. 28.dec. 29.jún. Anyabankkkal rendelkező bankok Hazai tulajdonú bankok 12
amit a magas profitok visszaforgatásával értek el Osztalék-kifizetési ráta 9 8 7 6 5 4 3 2 1 21 22 23 24 25 26 27 28 9 8 7 6 5 4 3 2 1 Hazai bankok (hazai leányok nélkül) Külföldi bankok 13
A Lehman utáni időszak 1. szakasz A likviditási kockázatok realizálódtak A válság új szakaszba lép bizonytalanság lesz úrrá pénzpiacok kiszáradnak likviditási feszültségek A forrás költségek ugrásszerűen megnőnek különösen a külföldi anyabankkal nem rendelkező bankoknál A finanszírozás nehézkessé válik a swap-finanszírozás szerepe tovább nő a hazai bankoknál (illetve néhány külföldi bank esetében is) A likviditási feszültségekre a bankrendszer gyorsan alkalmazkodott, elsősorban a vállalati hitelezés esett vissza A likviditási helyzetet a külföldi tulajdonú bankoknál főként az anyabankok stabilizálták A hazai bankok helyzetének stabilizálásához főként állami szerepvállalására volt szükség A korábbi kockázat alapú verseny lezárult. Elsődleges cél a likviditás biztosítása lett. A hiteloldali alkalmazkodás folytatódása mellett elindult a harc a betétekért. 14
Mind az anyabankok, mind a hazai bankok forrásköltsége jelentősen megemelkedett válság során CDS szpredek az anyabankoknál és hazánkban bázispont bázispont 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 1 1 27.jan. 27.márc. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.nov. 28.jan. 28.márc. 28.máj. 28.júl. 28.szept. 28.nov. 29.jan. 29.márc. 29.máj. 27.jan. 27.márc. 27.máj. 27.júl. 27.szept. 27.nov. 28.jan. 28.márc. 28.máj. 28.júl. 28.szept. 28.nov. 29.jan. 29.márc. 29.máj. Unicredit Raiffeisen Zentral KBC Group Intesa Sanpaolo Erste Magyarország 5 éves CDS felára 15
A hazai bankok (és néhány külföldi bank) swap piacra való ráutaltsága megnövekedett Swapállományok alakulása 3 3 25 25 2 2 15 15 1 1 5 5-5 -5-1 -1-15 -15-2 -2 16 23.jan. 23.ápr. 23.júl. 23.okt. 24.jan. 24.ápr. 24.júl. 24.okt. 25.jan. 25.ápr. 25.júl. 25.okt. 26.jan. 26.ápr. 26.júl. 26.okt. 27.jan. 27.ápr. 27.júl. 27.okt. 28.jan. 28.ápr. 28.júl. 28.okt. 29.jan. 29.ápr. 29.júl. Mérlegfőösszeg arányos állomány (külföldi leányok) Mérlegfőösszeg arányos állomány (hazai tulajdonú bankok)
Az alkalmazkodás részeként a bankok visszafogták hitelezésüket (először főként a vállalatoknál), illetve elindult a harc a betétekért Hitel / Betét mutató változása összetevőnként (28. december és 29 augusztus között) 5 százalékpont -5-1 -15-2 Teljes bankrendszer (144) Hazai tulajdonú bankok (14) Külföldi tulajdonú bankok (155) Háztartási hitelek Vállalati hitelek Egyéb hitel (főként PV-knek nyújtott) Háztartási betétek Vállalati betétek Egyéb betét (főként pénzpiaci alapoktól) Megjegyzés: zárójelben a 29 augusztusi adatok. Az ábrán a negatív elmozdulás betét beáramlást, vagy hitelállomány csökkenést jelent 17
A külföldi tulajdonú bankok helyzetét főként az erősödő anyabanki szerepvállalás stabilizálta Anyabanki források aránya 8 8 7 7 6 6 5 5 4 4 3 3 2 2 23.dec. 24.márc. 24.jún. 24.szept. 24.dec. 25.márc. 25.jún. 25.szept. 25.dec. 26.márc. 26.jún. 26.szept. 26.dec. 27.márc. 27.jún. 27.szept. 27.dec. 28.márc. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. Tulajdonosi források arány a külföldi forrásokon belül Csoporton belüli swap állomány aránya a teljes állományon belül 18
A hazai bankok helyzetének stabilizálásában pedig az állam, illetve a jegybank játszott jelentős szerepet A Magyar Nemzeti Bank mérlege 35 Eszközök 35 Források 3 3 25 25 2 2 15 15 1 1 5 5 27.márc. 27.jún. 27.szept. 27.dec. 28.márc. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 27.márc. 27.jún. 27.szept. 27.dec. 28.márc. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. Egyéb eszközök Külföldi eszközök (tartalék) Belföldiek által kibocsátott részvények és egyéb részesedések Belföldiek által kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok Belföldi hitelek Egyéb források Külföldi tartozások Devizaswap MNB kötvény (belföldieknél) Bankok betétei Kormányzat betétei Készpénz 19
A Lehman utáni időszak 2. szakasz A hitelkockázatok realizálódtak A bankrendszer likviditási helyzete sokat javult 28 októbere óta szolvencia kerül középpontba Több bank esetében tőkeemelésre kerül sor, a külföldi bankoknál az anyabank által, a hazaiak esetében pedig állami segítséggel A gazdasági visszaesés miatt jelentősen romlik a banki portfolió minőség, különösen a külföldi tulajdonú bankok esetében A bankok kockázatvállalási hajlandósága drasztikusan visszaesik, kiemelt cél az RWA és a hitel/ betét mutató csökkentése Az új kibocsátású hitelek volumene visszaesik A forint alapú hitelezés válik meghatározóvá 2
Aktuális pénzügyi stabilitási üzenetek Az erős svájci frank árfolyam fennmaradása, a bankadó és a kilakoltatási moratórium fenntartása kedvezőtlenül érinti a bankrendszer jövedelemtermelő képességét. A regionális versenyképességi előny elvesztése miatt a hazai bankrendszer hátrányos helyzetbe kerülhet a külföldi anyabanki finanszírozás elosztásában A gazdasági növekedést követve jövőre már bővülő hitelállományokat várunk, de lefelé mutató kockázatok veszélyeztetik a fordulópontot A portfolióminőség nagymértékben romlik: a vállalatoknál döntően a projekthitelek rossz teljesítménye, a háztartásoknál az erős svájci frank miatt Az NPL arány kissé meghaladhatja a 15 százalékot 211 végére, a hitelezési veszteségek aránya idén tetőzhet valamivel 3 százalék felett A külföldi refinanszírozásra való ráutaltság továbbra is magas, a sérülékenységet a külföldi források rövidülése tovább növeli A bankrendszer tőkeellátottsága megfelelő, alappályán a pótlólagos tőkeigény minimális, stresszpályán is kezelhető mértékű
Az idei visszaesés után, jövőre már keresletoldali hitelnövekedés várható, de a kockázatok jelentősek 5 Mrd Ft (A belföldi hitelezés előrejelzése (árfolyamszűrt nettó állományváltozás)) Mrd Ft 5 4 Előrejelzés 4 3 3 2 2 1 1-1 -1-2 -2-3 -3 23. I. 24. I. 25. I. 26. I. 27. I. 28. I. 29. I. 21. I. 211. I. Belföldi lakossági hitelek Belföldi vállalati hitelek Forrás: MNB.
A vállalatoknál növekvő nem-teljesítési arány és jelentősen bővülő értékvesztés szükséglet a projekthiteleknél 14 Nem-teljesítő hitelek aránya 14 4.5 Értékvesztés eredményrontó hatása 4.5 12 12 4. 3.5 4. 3.5 1 1 3. 3. 8 8 2.5 2. 2.5 2. 6 6 1.5 1. 1.5 1. 4 4.5.5 2 2. -.5. -.5-1. -1. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. 27.I. 28.I. 29.I. 21.I. 3-9 napon túl lejárt hitelek aránya 9 napon túl lejárt hitelek aránya Értékvesztés eredményrontó hatása az állományhoz -éves görgetett Projekthitelek értékvesztésének eredményrontó hatása az állományhoz - éves görgetett Vállalati hitelek értékvesztésének eredményrontó hatása projekthitelek nélkül - éves görgetett Forrás: MNB.
A háztartásoknál minden termék esetén növekszik a nem-teljesítési arány (NPL) (A 9 napon túli késedelemmel rendelkező hitelek állományon belüli aránya az egyes lakossági terméktípusoknál) 22 22 2 2 18 18 16 16 14 14 12 12 1 1 8 8 6 6 4 4 2 2 28. 29. I. 21. I. Forrás: MNB.
Alappályán az értékvesztés eredményt rontó hatása idén tetőzhet, stresszpályán 212-re tolódhat a csökkenés (Az alap-, illetve a stresszpálya mentén feltételezett hitelezési veszteségráták szektorok szerint) 4,5 Előrejelzés 4,5 4, 4, 3,5 3, 2,5 Vállalatok - alappálya Vállalatok - stresszpálya Háztartások - alappálya Háztartások - stresszpálya 3,5 3, 2,5 2, 2, 1,5 1,5 1, 1,,5,5, 26.dec. 27.dec. 28.dec. 29.dec. 21.dec. 211.dec. Forrás: MNB.,
35 3 25 2 15 1 5 - Csökkenő jövedelmezőség, növekvő aszimmetria ROE és súlyozott relatív szórása 35 45 R ROE megoszlása a mérlegfőösszeg alapján 3 4 25 35 3 2 25 15 2 1 15 1 5 5-26.dec. 27.márc. 27.jún. 27.szept. 27.dec. 28.márc. 28.jún. 28.szept. 28.dec. 29.márc. 29.jún. 29.szept. 29.dec. 21.márc. 21.jún. 21.szept. <-5-5- -5 5-1 1-15 15-2 2-25 25-3 >3 ROE bankok közötti súlyozott relatív szórása ROE (jobb skála) 29.dec. 21.jún. 21.szept. Forrás: MNB.
Mind regionális, mind pedig az anyabanki összehasonlításban gyenge jövedelmezőség ROE ROE és ROA mutatók a régióban (százalék) 2 15 1 5-5 -1-15 -2-25 -3-35 -4-45 -5-55 LT HU - becsült év végi mutatók EE LV CZ PL HU SK BG RO -5-4 -3-2 -1 1 2 ROA ROE 12 1 8 6 4 2 Egyes anyabanki és hazai ROE és ROA mutatók (százalék) BayernLB HU HU - becsült év végi mutatók Raiffeisen Erste Intesa Sanpaolo,,2,4,6,8 ROA Forrás: MNB.
8 7 6 5 4 3 2 A tőkeellátottság megfelelő TMM és súlyozott relatív szórása TMM eloszlása mérlegfőösszeg alapon 14 6 13 5 12 4 11 3 1 2 9 1 8 27.jan márc máj júl szept nov 28.márc máj júl szept nov 29.jan márc máj júl szept nov 21.jan márc máj júl szept 8-8,5 8,5-9 9-9,5 9,5-1 1-11 11-12 12-13 >13 TMM bankok közötti súlyozott relatív szórása TMM (jobb tengely) 29.dec. 21.jún. 21.szept. Forrás: MNB.
Konklúzió Pre-Lehman korszak: magas jövedelmezőség fenntartása, de egyre nagyobb kockázatvállalás árán Hitelkockázat: lakosság gyors, devizában történő eladósodottsága Likviditási kockázat: hitelezés finanszírozása miatt külföldi forrásokra és az FX-swap piacra való egyre nagyobb ráutaltság Post-Lehman korszak: kockázatok realizálódtak Likviditási kockázat: jelentősen megnehezült a hitelintézetek ( és ezen keresztül főként a háztartások) adósságának refinanszírozása, fenntarthatatlanná vált a magas hitel/betét arány Hitelkockázat: a túlzott eladósodottság és a deviza hitelek magas aránya miatt a pénzpiaci és makrogazdasági környezet megváltozása radikális portfolió romláshoz vezetett A válság rámutatott, hogy a bankrendszer magas jövedelmezősége fenntarthatatlan, a jövőben alacsonyabb, de az anyabankok országainál még magasabb jövedelmezőség várható Tartalékok: hatékonyság javítás, termék innováció, pénzügyi közvetítés mélyülése, árverseny hiányában még mindig magas profitmarzs a háztartási szegmensben 29
Konklúzió Külföldi bankok egyértelmű dominanciája jellemezte a KKE-6 országok bankrendszereit már a válság előtt Ennek köszönhetően a bankrendszerek hatékonysága javult, a verseny erősödött és nőtt a jövedelmezőség A hitelexpanzióval együtt ugyanakkor a régió egyre sérülékenyebbé vált A Lehman-bukás után közvetlenül az anyabankok egyértelműen kiálltak a régióbeli leányaik mellett, meg a legsérülékenyebb országok esetében is (Bulgária, Magyarország, Románia) 29 tavaszától/ nyarától kezdve az anyabankok kockázati étvágya megcsappant, a fő cél az RWA kitettségük csökkentése lett a régióban a helyettesítési hatás válik uralkodóvá A magyar bankrendszer jövedelemtermelő képességének csökkenése, a versenyképességi előny elvesztése növeli annak kockázatát, hogy a pénzügyi rendszer hitelkibocsátása és így a gazdasági növekedéshez való hozzájárulása tovább csökken,, de működési környezet romlása az erős tulajdonosi háttér és a hazai bankok magas tőkeellátottság miatt nem veszélyezteti a pénzügyi stabilitást.