HÁZIREND
1. Bevezető rendelkezések 1.1 Az intézmény adatai, a házirend jogszabályi alapjai Intézmény neve: Székhelye: Salgótarján, Úttörők útja 6. OM azonosítója: 200620 Intézményegységek: 1. Gesztenyekert Napköziotthonos Óvoda (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 99.) 2. dr. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.) 3. Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.) 4. Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 101-103.) A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX törvény (a továbbiakban Kt.) 40. (7)-(9) bekezdésének előírásai értelmében az nevelési-oktatási intézmények életével kapcsolatos egyes kérdéseket a házirendben kell szabályozni. A házirend tartalmára vonatkozóan a 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 4/A. (1) rendelkezései az irányadók. A Petőfi Sándor Művelődési Ház és Könyvtár számára könyvtárhasználati szabályzat készül az 1997. évi CXL. törvény 68. alapján, mely egyúttal jelen házirend részét képezi. 1.2 Általános rendelkezések Mivel a többcélú intézmény, melynek intézményegységei alapfeladataikat tekintve és földrajzilag is elkülönülnek, ezért az óvodai, az iskolai és a közművelődési intézményegységekre külön intézményegységi házirend (könyvtárhasználati szabályzat) készül, melyek egymástól függetlenül módosíthatók. Az intézményegységek házirendjei az általános résszel együtt képezik az intézmény egységes házirendjét. Az intézményegységek házirendjének elkészítésénél a fent említett jogszabályok alapján kell eljárni. 1.3 Szervezeti hatály Az intézményegységek házirendjének rendelkezései az adott intézményegységre érvényesek. Amennyiben azt a házirend elkészítésében elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések módosíthatók. A módosításnál a Közoktatási tv. 40. (7)-(9) szerint kell eljárni. 1.4 Személyi hatály A házirend előírásai kiterjednek valamennyi intézményegység tanulóira, az oktató-nevelő munkában résztvevő pedagógusokra, az oktatást segítő intézményi dolgozókra és a szülőkre (törvényes képviselőkre). A házirend, valamint az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatának betartása minden tanuló kötelessége (Kt. 12. (1) bekezdése h) pontja). 2
1.5 Területi hatály Házirend A házirend előírásai valamennyi intézményegység területén, a tanórai, tanulói és a tanórán kívüli foglalkozásokon érvényesek és számon kérhetők, továbbá hatályuk kiterjed a különböző közterületeken tanítási idő alatti közlekedésre, az intézményi keretekben történő gyermekétkeztetésre, valamint az intézmény területén és azon kívül szervezett iskolai rendezvényekre (színház, mozi, kiállítás, hangverseny, kirándulás, tanulmányi kirándulás, tanulmányi és sportversenyek, stb). 1.6 Időbeni hatály, felülvizsgálat, módosítás Az intézményegységek házirendje időbeni korlát nélkül érvényes a következők figyelembe vételével. Az intézményegységek házirendjüket a nevelési év, tanév nyitóértekezletén felülvizsgálják, ha szükséges módosítják. Amennyiben azt a házirend elkészítésében, elfogadásában és jóváhagyásában érdekelt valamely fél szükségesnek tartja, az egyes intézményegységekre vonatkozó speciális rendelkezések év közben is módosíthatók. A módosításnál a Közoktatási tv. 40. (7)-(9) szerint kell eljárni. A módosított szöveget minden tanulónak, óvoda esetén szülőnek át kell adni. 1.7 A házirend nyilvánossága A házirendet az intézménybe való felvételkor minden tanuló és szülő megkapja nyomtatott formában, és elfogadja annak érvényességét. A házirend és függelékei elhelyezésre kerülnek az intézmény könyvtárában, az intézményegységek hirdetőtábláján, ahol a tanulók, pedagógusok, szülők (törvényes képviselők) megtekinthetik. A házirend egy példányát a diákönkormányzatnak, minden pedagógusnak, az iskolaszék vagy a szülői munkaközösség iskolai vezetőségének át kell adni. A csoportvezető/osztályfőnök tanárok minden tanév elején az első tanítási nap első óráján és az első szülői értekezleten tájékoztatást adnak a házirendről, válaszolnak a diákok és a szülők házirenddel kapcsolatos kérdéseire. 3
Hibó Tamás Alapfokú Művészetoktatási Intézmény (3100 Salgótarján, Úttörők útja 6.) Házirend 4
1. Általános rendelkezések Megegyeznek az intézmény házirendjének általános rendelkezéseivel, lásd ott. 2. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos rendelkezések A tanuló joga, hogy az iskolában biztonságos és egészséges környezetben neveljék és oktassák, személyét, emberi méltóságát tiszteletben tartsák. Iskolai tanulmányi rendjét, pihenő- és szabad idejét életkorának és fejlettségének megfelelően alakítsák ki. 2.1 A tanulók tájékoztatásának információ szerzésének, véleménynyilvánításának rendje A tanulói jogok egyéni érvényesítésének formái 2.1.1. Amennyiben a tanuló független vizsgabizottság előtt kíván számot adni tudásáról, kérelmét írásban a tanév vége előtt 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához. 2.1.2. A tanuló kérheti érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha tudását nem a Pedagógiai programban leírtak szerint értékelték. 2.1.3. A tanuló szaktanárán keresztül betekinthet az osztálynaplóba és felvilágosítást kérhet érdemjegyeiről. 2.1.4. A tanuló joga, hogy a vizsga idejét, témáját 20 munkanappal hamarabb megismerje. 2.1.5. A tanuló az iskola igazgatójától kérhet felvilágosítást arról, milyen személyes adatokat kezel a tanulóról, s hogyan biztosítja azok védelmét. 2.1.6. A tanuló jogai megsértése esetén panaszt nyújthat be az iskola igazgatójához, valamint törvényességi kérelemmel fordulhat Nógrád Megye Főjegyzőjéhez. Érdeksérelem estén felülvizsgálati kérelemmel fordulhat az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez. 2.1.7. (A tanuló az iskola igazgatójának engedélyével a két vagy több évfolyamra megállapított követelményeket egy tanévben, ill. az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti a vizsgaszabályzatban foglaltak szerint.) 2.2 A szülők tájékoztatásának információ szerzésének, véleménynyilvánításának rendje 2.2.1 A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója: a szülői szervezet iskolai választmányi ülésén minden félév elején, hirdetőtáblán keresztül folyamatosan tájékoztatja, a csoportvezetők/osztályfőnökök: az osztályok/ csoportok szülői értekezletein tájékoztatják. 2.2.2 A szülőket a nevelők a tanulók egyéni haladásáról az alábbi módon tájékoztatják: szóban: a szülői értekezleteken, a nyílt tanítási napokon, 5
a tanuló értékelésére összehívott megbeszéléseken, írásban a tájékoztató füzetben (ellenőrző könyvben), valamint az év végi bizonyítványban 2.2.3 A szülői értekezletek és a fogadó órák időpontjai a tájékoztató füzetben kerülnek beírásra. 2.2.4 A szülők, a tanulók jogaik érvényesítése érdekében szóban vagy írásban, közvetlenül vagy választott képviselőik útján a csoportvezetőkhöz/osztályfőnökökhöz, a nevelőkhöz, az iskola vezetőjéhez, a diákönkormányzathoz, az iskolaszékhez vagy szülői munkaközösség iskolai vezetőségéhez fordulhatnak. 2.3 A tantárgyválasztással és annak módosításával összefüggő eljárási kérdések 2.3.1 A tanulók joga, hogy tanulmányaik során nem kötelező tantárgyakat válasszanak. Ezek kínálata az iskola Pedagógiai programjában megtalálható, melyekről az osztályfőnök/ csoportvezető/osztályfőnök a tanév elején tájékoztatja a tanulókat és szüleiket (szülői értekezleten). 2.3.2 Az iskolába újonnan beiratkozó tanuló, illetve a szülő a beiratkozáskor közölheti a tantárgyválasztással kapcsolatos döntését az iskola igazgatójának. 2.4 A szociális támogatás megállapításának és felosztásának elvei 2.4.1 A fenntartó saját költségvetéséből ösztöndíjat, térítési díj támogatást biztosíthat annak a tanulónak, akinek szociális helyzete ezt indokolttá teszi. 2.4.2 Az támogatás feltételeit a tanulók és a szülők számára a beiratkozás alkalmával ismertetni kell, az ösztöndíjszabályzatot a faliújságon el kell helyezni. 3. A tanulók kötelességei és a tanulmányi kötelességeken kívüli kötelezettségek végrehajtásának módja A tanuló kötelessége, hogy mások emberi méltóságát tiszteletben tartsa, érdekeit ne sértse, és ne akadályozza jogaik gyakorlásában. 3.1 Tanulmányi kötelezettségek 3.1.1 A tanuló köteles az iskola munkarendje szerint részt venni az iskola életében a tanórai foglalkozásokon pontosan megjelenni és a szükséges taneszközökkel az órákon részt venni. a tanuló a tanórai munkához nem szükséges, a tanulást zavaró eszközöket (walkman, mobil- telefon, kártya, stb.) a tanítási órákon nem használhat, a tanuló köteles a tanár által megszabott rendben tudásáról számot adni. 3.1.2 A tájékoztató füzetet, mint hivatalos okmányt, a tanuló köteles a tanítási idő alatt magánál tartani és a valóságnak megfelelően, felelősséggel vezetni. 3.2 A tanulók munkájának értékelése 6
3.2.1 A tanulók tanulmányi munkájának értékelése a pedagógiai programban leírtak szerint történik. A tanulók értékelésének, minősítésének szempontjait (magatartás, szorgalom, tantárgyi jegyek, osztályzatok) és az értékelés módját, formáját a pedagógiai program tartalmazza. 3.2.2 Ha a tanuló a tanítási év végén hiányzásai miatt nem osztályozható, ill. nem teljesítette az évfolyamra előírt tanulmányi követelményeket, tanulmányait az évfolyam megismétlésével folytathatja. 3.2.3 A tanulmányi követelmények nem teljesítése az alábbiakat jelenti: év végi vizsgáján elégtelen osztályzatot kapott, (vagy jogerős fegyelmi büntetéssel a tanév folytatásától eltiltották.) az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztása miatt a tanítási év végén nem volt osztályozható, és a nevelőtestület az osztályozó vizsga letételét az igazolatlan mulasztások száma miatt nem engedélyezte, a vizsgán igazolatlanul nem jelent meg, vagy engedély nélkül távozott. 3.2.4 Ha a tanuló a tanév végén elégtelen osztályzatot kapott, javítóvizsgát tehet. Ha az elégtelen osztályzatok száma meghaladja a kettőt, akkor a tanuló a nevelőtestület engedélyével tehet javítóvizsgát. A vizsgák időpontjáról a tanulót hivatalos levélben (és hirdetőtáblán keresztül) tájékoztatni kell. A javítóvizsga folytatásától eltiltható az, aki a vizsgáról igazolatlanul távol maradt, vagy engedély nélkül távozott. Javítóvizsga letételével folytatható a tanulmányok, akkor is, ha a tanuló az osztályozó ill. a külön- bözeti vizsgáról igazolatlanul távol maradt vagy azt nem fejezte be, az előírt időpontig nem tette le. 3.3 A tanulók feladatai saját környezetük rendben tartásában, a tanítási órák, az iskolai rendezvények előkészítésében 3.3.1 Az iskola épületeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően kell használni. Az iskola helyiségeinek használói felelősek: az iskola tulajdonának megóvásáért, védelméért, az iskola rendjének, tisztaságának megőrzéséért, a tűz- és balesetvédelmi, valamint a munkavédelmi szabályok betartásáért, az iskola szervezeti és működési szabályzatában, valamint a házirendben megfogalmazott előírások betartásáért. 3.3.2 Minden tanuló feladata, hogy az iskola rendjére, tisztaságára vigyázzon, ne szemeteljen, erre társait is figyelmeztesse, maga és társai után az iskola udvarán és helyiségeiben rendet hagyjon. 4. Az intézményi munkarend, a foglalkozások rendje 4.1 A nyitva tartás és a tanítás rendje 4.1.1 Az iskola épülete(i) szorgalmi időben hétfőtől péntekig 8 órától 20 óráig van(nak) nyitva. Az ettől való eltérést az igazgató engedélyezheti. 7
4.1.2 A tanítási szünetekben (őszi, téli, tavaszi, nyári) az iskola nyitva tartása az épületekben kifüggesztett rend szerint történik. 4.1.3 Az iskolában tartózkodó gyermekek felügyeletét az iskola az iskolába érkezéstől a tanítás végéig, illetve a tanórán kívüli foglalkozások idejére tudja biztosítani, legkésőbb 20 óráig. 4.1.4 Az iskolába a tanulóknak az első tanítási óra előtt 5 perccel kell megérkezniük.. 4.1.5 A tanítási órák és az óraközi szünetek rendje a csoportok illetve az egyéni tanulók órarendje alapján csoportonként kerül meghatározásra. 4.1.6 A tanulóknak az óraközi szünetekben az udvaron kell tartózkodniuk. (Rossz idő esetén a nevelő utasítása alapján a tanulók ezekben a hónapokban is a tantermekben, ill. a folyosón maradhatnak.) 4.1.8 A tanulók az óraközi szünetekben és a lyukas órákon az iskola épületeit és az iskolaudvart csak az ellenőrző könyvben rögzített szülői kérésre hagyhatják el. Egyéb esetekben a tanuló tanítási időben csak az osztályfőnök vagy az igazgató helyettes engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. 4.1.9 Valamennyi tanórán kívüli iskolai és nem iskolai rendezvény csak az igazgató jóváhagyásával tartható (szükség szerint az épület nyitásáért zárásáért felelős személy jelenlétében). 4.1.10 Az iskolán kívüli rendezvényeken is kötelező betartani a vagyonvédelmi, biztonsági, munka és tűzvédelmi szabályokat. 4.1.11 A tanulók az iskola helyiségeit csak pedagógusi felügyelettel, azok működési rendje és szabályzata szerint használhatják. 4.1.12 Az iskolai eszközöket, bútorokat rendeltetésüknek megfelelően, a vagyon- és munkavédelmi előírások betartásával használhatják a tanulók, különösen az egészségügyi szabályok és a tisztaság megtartására. 4.4 Az ügyintézés, térítési díj és tandíj befizetés, visszafizetés rendje 4.4.1 Tanítási napokon a hivatalos ügyek intézése az iskolatitkári irodában történik (a nagy szünetben) 8.00. óra és 16.00. óra között. 4.4.2 Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva, melyet a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. 4.4.3 Az iskola épületében az iskolai dolgozókon és a tanulókon kívül csak a hivatalos ügyet intézők tartózkodhatnak, ill. azok, akik erre az iskola igazgatójától engedélyt kaptak. 4.4.4 Az iskolában folyó alapfokú művészetoktatás igénybevétele a Közoktatási törvény értelmében térítési díj, illetve tandíjköteles. 8
4.4.6 A közoktatási törvény előírásai alapján, az iskola fenntartója által megállapított szabályok szerint az oktatással összefüggő térítési díjak és tandíjak mértékéről és az esetleges kedvezményekről tanévenként az iskola igazgatója a fenntartó határozata alapján dönt. 4.4.7 A térítési és más díjakat (tandíj) az igazgató erre vonatkozó határozata szerint kell befizetni. Indokolt esetben a befizetési határidőtől az igazgató engedélye alapján el lehet térni. 4.4.8. Az előre befizetett térítési díj visszafizetéséről az iskola igazgatója a konkrét ügy körülményeit megvizsgálva dönt. 4.5 Késések, mulasztások, hiányzások igazolásának rendje, távolmaradási, távozási engedélyek rendje 4.5.1 A tanuló hiányzását, ill. késését a tanítási órákról, valamint a tanórán kívüli foglalkozásokról igazolnia kell. 4.5.2 Hiányzás esetén a szülőnek, ill. a tanulónak 3 napon belül jelezni kell csoportvezetőjének/osztályfőnökének a hiányzás okát. 4.5.3 A szülő egy tanév folyamán gyermekének 3 nap hiányzását igazolhatja. Ennél hosszabb időtartam esetén mentesítést az iskola igazgatója adhat. 4.5.4 A mulasztó tanuló iskolába jövetelének első napján köteles igazolni mulasztását. A tanuló órái igazolatlannak minősülnek, ha az előírt határidő alatt nem igazolja távolmaradását. 4.5.5 Amennyiben a tanuló elkésik a tanítási óráról, az órát tartó nevelő a késés tényét, a késés idejét, valamint azt, hogy a késés igazoltnak vagy igazolatlannak minősül az osztálynaplóba bejegyzi. Több késés esetén a késések idejét össze kell, adni, és amennyiben az eléri a 45 percet, egy tanítási óráról történő hiányzásnak minősül.(3 igazolatlan késsé után a tanuló osztályfőnöki figyelmeztetésben részesül.) 4.5.6 A tanuló késését, hiányzását a pedagógus az osztálynaplóban rögzíti, mulasztott órák havi összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. 4.5.7 Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. 4.5.8 Az csoportvezető/osztályfőnök köteles a szülőt értesíteni a tanuló első igazolatlan foglalkozás mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. 4.5.10 Ha egy tanév során a tanuló igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a tanítási órák 30%-át meghaladja, a tanév végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. 4.6 Védő, óvó rendszabályok 4.6.1 A tanuló kötelessége, hogy: óvja saját és társai testi épségét, egészségét; 9
elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és a biztonságát védő ismereteket; betartsa, és igyekezzen társaival is betartatni az osztályfőnökétől, illetve a nevelőitől hallott, a balesetek megelőzését szolgáló szabályokat; azonnal jelentse az iskola valamelyik dolgozójának, ha saját magát, társait vagy másokat, veszélyeztető helyzetet, tevékenységet, illetve valamilyen rendkívüli eseményt (pl.: természeti katasztrófát, tüzet, robbantással történő fenyegetést) vagy balesetet észlel; azonnal jelentse az iskola valamelyik nevelőjének amennyiben ezt állapota lehetővé teszi, ha rosszul érzi magát, vagy, ha megsérült; megismerje az épület kiürítési tervét, és részt vegyen annak évenkénti gyakorlatában; rendkívüli esemény (pl.: természeti katasztrófa, tűz, robbantással történő fenyegetés) esetén pontosan betartsa az iskola felnőtt dolgozóinak utasításait, valamint az épület kiürítési tervében szereplő előírásokat. 4.7 A tanulók értékei biztonságos megőrzésének rendje, a tanuló anyagi felelőssége Az iskolai tanuláshoz nem szükséges dolgok behozatala az iskolába 4.7.1 A tanulók az iskolába a tanuláshoz szükséges eszközökön, felszerelésen túl más dolgokat (ékszert, mobiltelefont, személyhívó készüléket, értékes órát stb.) csak a szülő engedélyével és saját felelősségre hozhatnak magukkal. 4.7.2 Tanítási órán a mobiltelefont és a személyhívó készüléket a tanóra védelme érdekében csak kikapcsolt állapotban szabad bevinni, s azt óra alatt bekapcsolni tilos. 4.7.3 Nagyobb értékű tárgyat valamint nagyobb összegű pénzt a tanulók az iskolába érkezéskor kötelesek leadni megőrzésre az iskolatitkári irodába. 4.7.4 Az iskolában, továbbá az intézményen kívül a tanulók részére szervezett rendezvényeken tilos a szervezetre káros élvezeti cikkek behozása, árusítása, fogyasztása. 4.7.5 A tanulók az iskolába kerékpárral csak a szülő írásbeli engedélyével járhatnak.az engedélyt az iskola igazgatójának be kell mutatni. A kerékpárt az iskola területén csak tolni lehet, és azt az udvar kijelölt részén kell tartani. 4.8 A tanulók által készített termékek vagyoni jogállása 4.8.1 A tanuló által tanári segítséggel, irányítással készített szellemi termékek (pályázat, publikáció, informatikai anyag stb) 1 példánya elhelyezésre kerül az iskola könyvtárában, melyeket az alkotó megjelölésével az iskola szabadon felhasználhat. 4.8.2 Amennyiben az iskola az iskolai foglalkozás keretében a tanulók által készített tárgyak vagyoni jogát átruházza, az elkészítésben közreműködő tanulóknak díjazás jár. A tanulóknak kifizetett díj mértéke az iskola számára kifizetett összeg 25 százaléka, melyet az adott dolog elkészítésében közreműködő tanulók között a végzett munka arányában kell szétosztani. (Az egyes tanulóknak járó összegről az adott iskolai foglalkozást vezető iskolai alkalmazott javaslata alapján az iskola igazgatója dönt..) 5. A tanulók jutalmazása és a fegyelmezése 5.1 A tanulók jutalmazása 10
A jutalmazás elvei 5.1.1 Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat vagy példamutató magatartást tanúsít ill. hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola dicséretben részesíti, ill.. jutalmazza. 5.1.2 Az iskola ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki tanulmányai során minden tanévben kitűnő bizonyítványt szerzett, kiemelkedő tanulmányi versenyeredményével tűnt ki a tanév során, eredményes művészeti, kulturális tevékenységet folytat, 5.1.3 A kiemelkedő eredménnyel végzett közösséget (csoportot) csoportos dicséretben és jutalomban részesíti az iskola. A jutalmazás formái 5.1.4 Elismerésként a következő írásos dicséretek adhatók egyéneknek és csoportoknak egyaránt: szaktanári, igazgatói, nevelőtestületi. 5.1.5 Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanulók tantárgyi, magatartási és szorgalmi dicséretét a bizonyítványba be kell vezetni. Ezek a tanulók tanév végén könyv és oklevél jutalomban részesülnek, melyet a tanévzáró ünnepélyen, az iskola közössége előtt, nyilvánosan vesznek át. 5.1.6.A Hibó Tamás Díjat a Művészeti Iskola legtehetségesebb tanulói díjat kaphatják. A díj odaítéléséről az alapítvány kuratóriuma az intézmény vezetőjének előterjesztése alapján dönt. A díj odaítélése tanévtől független, éves kiadási kötelezettség nincs. 5.1.7 A jutalmazottak és az arra érdemes tanulók neve és fényképe az iskola dicsőségtábláján kerül kifüggesztésre. 5.1.8 Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás hozzájárulás kulturális programok látogatásához (színház, hangverseny, kiállítás, kirándulás stb.) oklevél 5.2 A tanulók fegyelmezése Fegyelmező intézkedések 5.2.1 Az a tanuló, aki kötelezettségeit, a Házirend előírásait enyhébb formában szegi meg, fegyelmező intézkedésben részesítendő. 5.2.2 A tanulóval szemben a következő fegyelmező intézkedések alkalmazhatók: szóbeli figyelmeztetés: szaktanári írásbeli figyelmeztetés: szaktanári 11
igazgatói intés: szaktanári igazgatói 5.2.3 A fegyelmező intézkedések és büntetések alkalmazásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára tekintettel a nevelőtestület javaslatára el lehet térni. Fegyelmi büntetések 5.2.4 Ha a tanuló a kötelességeit a Házirend előírásait vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján írásbeli határozattal fegyelmi büntetést kap, melyet írásban a szülő tudomására kell hozni. 5.2.5 Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek: az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása; az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása; a szándékos károkozás; az iskolatársak, a nevelők és alkalmazottak emberi méltóságának megsértése; 5.2.6 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni. 5.2.7 A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a tanulóval szemben fegyelmi eljárás is indítható. A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület javaslatára az igazgatója dönt. 5.2.8 A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője vagy gondviselője kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények figyelembe vételével az iskola igazgatója határozza meg. 5.2.9 A fegyelmi büntetés lehet: - megrovás, - szigorú megrovás, - meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése ill. megvonás, - eltiltás a tanév folytatásától- kizárás az iskolából 5.2.10 A fegyelmi büntetést a fegyelmi bizottság hozza. 12
6. A hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések 6.1 A házirendet nyilvánosságra kell hozni e dokumentum 1.4 pontja szerint. 6.2 A házirendnek egységes szerkezetűnek kell lennie, tartalmazni kell a függelékeket is. 6.3 A házirend módosítására bármely tanuló, pedagógus, dolgozó, szülő tehet javaslatot a diákönkormányzatnál vagy az igazgatónál. Az így beterjesztett javaslatról 30 napon belül a nevelőtestület dönt. 6.4 Minden tanév megkezdése előtt (augusztusban) az iskola vezetősége és a diákönkormányzat áttekinti a házirendet és határoz arról, hogy szükséges-e módosítani. 6.5 Jelen házirend 2007. szeptember 1-től visszavonásig hatályos. 6.6 Jelen házirend kihirdetéséről az intézmény vezetője a jóváhagyást követő 5 napon belül gondoskodik. A házirend függeléke Könyvtár használati rendje Egyetértési, véleményezési, jóváhagyási záradékok A házirendet a nevelőtestület 2007. augusztus 30-i értekezletén fogadta el... a nevelőtestület képviseletében Az iskola szülői szervezete a házirend előírásaival egyetért, azt elfogadja... a szülői szervezet képviseletében A házirendet a fenntartó 2007. augusztus 31-én jóváhagyta. Kuratóriumi határozat száma:.. a fenntartó képviseletében a kuratórium elnöke A hatálybalépés napja: 2007. szeptember 1. 13
Dr. Krepuska Géza Általános Iskola (3121 Somoskőújfalu, Semmelweis út 2.) Házirend 14
I. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos részletes rendelkezések 1. A tanulónak joga, hogy személyiségi jogait, így különösen személyiségének szabad kibontakozásához való jogát, önrendelkezési jogát, cselekvési szabadságát az iskola tiszteletben tartsa, e jogának gyakorlása azonban nem korlátozhat másokat e jogainak érvényesítésében. 2. A tanuló joga, hogy személyiségét, emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsák, vele szemben fizikai és lelki erőszakot, testi fenyítést ne alkalmazzanak, kínzásnak, kegyetlen, embertelen, megalázó büntetésnek vagy bánásmódnak ne vessék alá. Ha a tanuló úgy érzi, hogy erkölcsi mivoltában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülők munkaközösségéhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását. 3. A tanuló joga, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásával szabadon véleményt nyilvánítson minden kérdésről, az őt nevelő és oktató pedagógus munkájáról, az iskola működéséről, tájékoztatást kapjon személyét és tanulmányait érintő kérdésekről, valamint e körben javaslatot tegyen, továbbá kérdést intézzen az iskola vezetőihez, pedagógusaihoz, szülői munkaközösséghez, s arra legkésőbb a megkereséstől számított harminc napon belül érdemi választ kapjon. 4. A tanuló joga, hogy választó és választható legyen a diákképviseletbe. A választás részletes szabályait a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzata tartalmazza. 5. A tanulót nem érheti hátrány lelkiismereti meggyőződése, véleménye, kifejtett nézete miatt. A tanuló joga, hogy vallási, világnézeti vagy más meggyőződését, nemzeti vagy etnikai önazonosságát tiszteletben tartsák. Ha a tanuló úgy érzi, hogy e jogában megsértették, segítségért fordulhat osztályfőnökéhez, a diákönkormányzathoz, az iskola igazgatójához, a szülők munkaközösségéhez, illetve írásban panaszt tehet az iskola igazgatójánál, és a törvényben meghatározottak szerint kérheti az őt ért sérelem orvoslását az iskola fenntartójánál. 6. Ha a tanulót az iskolai tanulmányai folytatásával összefüggésben kár éri, az iskolától kérheti a kár megtérítését. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a tanuló elháríthatatlan magatartása okozta, vagy ha a kárt az iskola működési körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő, valamint ha olyan dologban következett be kár, amelynek behozatalát jelen házirend nem javasolja, de a tanuló mégis behozta azt. 7. A tanulónak joga, hogy ellene kollektív büntetéseket ne alkalmazzanak, azaz más(ok) viselkedése, magatartása miatt őt hátrány ne érje. 8. A tanuló joga, hogy képességeinek, érdeklődésének, adottságainak megfelelő nevelésben és oktatásban részesüljön, képességeihez mérten tovább tanuljon, és válasszon a választható tantárgyak, foglalkozások közül; benevezzen tanulmányi, sport és egyéb versenyekre; tagja legyen iskolai, művészeti, ismeretterjesztő, sport- és más köröknek, részt vegyen a diákkörök munkájában, és kezdeményezze azok létrehozását, az igazgató előzetes tájékoztatásával és engedélyével. A tanórán kívüli foglalkozások meghirdetése szeptember folyamán történik, a jelentkezéseket az osztályfőnököknek vagy a szaktanároknak kell leadni. A versenyekre, pályázatokra a kiírásban meghatározott feltételek alapján lehet jelentkezni. 15
9. A tanulónak joga, hogy levelezéshez való jogát tiszteletben tartsák. Névre szóló és az iskolába érkező postai küldeményeit az iskola nevelői szobájában veheti át, azt az iskola nem bontja fel és nem iktatja. A küldemény érkezéséről az osztályfőnöke tájékoztatja őt. 10. A tanulónak joga, hogy kérje érdemjegyeinek felülvizsgálatát abban az esetben, ha azt törvénysértő módon állapították meg. Ilyen irányú kérvényét írásban az iskola igazgatójához kell benyújtania. 11. A tanulónak joga, hogy a hatályos jogszabályok figyelembevételével független vizsgabizottság előtt adjon számot tudásáról. Az ilyen típusú kérelmét a tanulónak írásban, a tanév, illetve a félév vége előtt legalább 30 nappal korábban kell benyújtania az iskola igazgatójához, aki továbbítja kérelmét az illetékes szervekhez. 12. A tanulónak joga, hogy igénybe vegye az iskola könyvtárát, más kulturális szolgáltatásait, számítógépes termét, az iskola sportfelszereléseit és létesítményeit térítésmentesen, de csak nevelői felügyelet mellett használja. 13. A tanulónak joga, hogy jogszabályban meghatározott feltételek teljesülése esetén ingyenes tankönyvellátásban és kedvezményes étkezésben részesüljön. Az igénylés módjáról az osztályfőnök és a gyermekvédelmi felelős ad felvilágosítást. 14. A tanulónak joga, hogy az iskolában tanórán kívüli foglalkozás keretében fakultatív hit- és vallásoktatásban részesüljön, melyet egyházi jogi személy szervez. 15. A tanuló joga, hogy magántanuló legyen, továbbá, hogy kérje tanórai foglalkozásokon való részvétel alól a felmentését. A szülő a kérelmet írásban nyújtja be az iskola igazgatójának, aki jogszabályban meghatározottak szerint dönt. A magántanulót ugyanazon jogok illetik meg, mint a többi tanulót. A félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához a magántanulónak osztályozó vizsgát kell tennie a szaktanárokkal egyeztetett időpontban. Felkészítéséről a szülő gondoskodik, kivéve, ha a tanuló orvosi szakvélemény alapján magántanuló. Magatartását és szorgalmát egyik esetben sem kell minősíteni. 16. Az iskolák a Közoktatási törvény 2.sz. mellékletében meghatározott adatokat tarthatják nyilván és kezelhetik. A pedagógust és a nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli. A mellékletben felsorolt adatok statisztikai célokra felhasználhatóak. 17. A tanulónak joga van ahhoz, hogy saját döntése alapján önkéntes munkát végezzen az intézményben. 18. A tanulónak joga van tanévenként és tantárgyanként egyszeri alkalommal arra, hogy a tananyagot tőle ne kérjék számon. Ezt az óra elején kell kérnie. II. A tanuló kötelességei, fegyelmező intézkedések 1. A tanuló kötelességei 1.1. A tanuló kötelessége, hogy részt vegyen a kötelező és a választott foglalkozásokon, eleget tegyen rendszeres munkával és fegyelmezett magatartással, képességeinek megfelelően tanulmányi kötelezettségeinek és másokat se akadályozzon ebben. 1.2. A tanuló kötelessége, hogy az írásbeli számonkéréseken jelen legyen, a dolgozatokat megírja, a tantárgyak teljesítési követelményeinek megfeleljen. Annak a tanulónak, aki a tanulmányok alatti vizsgán vagy az írásbeli dolgozat alatt meg nem engedett segédeszközt használ (jegyzet, puska, funkcionális számológép, mobiltelefon), a vizsgáját, dolgozatát az addigi teljesítményét figyelmen kívül hagyva értékeli a szaktanár. 1.3. A tanuló kötelessége, hogy megtartsa az iskolai tanórai és tanórán kívüli foglalkozások, az iskola helyiségei és az iskolához tartozó területek használati rendjét, az iskola szabályzatainak előírásait. 16
1.4. A tanuló kötelessége, hogy az iskola vezetői, tanárai, alkalmazottai, tanulótársai emberi méltóságát és jogait tiszteletben tartsa. 1.5. A tanulók kötelesek az iskola épületén belül váltócipőt viselni a folyosók és a tantermek tisztaságának megőrzése végett. 2. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirend előírásait szándékosan vagy gondatlanul megszegi, fegyelmező intézkedésben részesítendő. Fegyelmező eljárással élhet minden osztályfőnök, kezdeményezheti minden szaktanár és alkalmazhatja az igazgató is. 3. A fegyelmező intézkedés fokozatai: - osztályfőnöki figyelmeztetés szóban (ellenőrzőbe beírandó) - osztályfőnöki figyelmeztetés írásban - osztályfőnöki intő - osztályfőnöki megrovás - igazgatói figyelmeztetés - igazgatói intő - nevelőtestületi fegyelmi eljárás 4. A fegyelmező intézkedéseket ellenőrző útján a szülővel is közölni kell (a szóbeli figyelmeztetést is). 5. Fegyelmi eljárást súlyos fegyelmi vétség esetén kell kezdeményezni. 6. Súlyos fegyelmi vétségnek tekintendő: lopás, szándékos rongálás, garázdaság, alkoholizálás, a 30 órát meghaladó igazolatlan mulasztás, a felnőttekkel szembeni durva, sértő magatartás, politikai vagy államellenes izgatás, a közerkölcsöt sértő magatartás. III. A tanulók jutalmazása A tanulónak joga, hogy kiemelkedő tanulmányi munkájáért, közösségi tevékenységéért dicséretben, jutalomban részesüljön. A jutalmak odaítéléséről az iskola igazgatója, a nevelőtestület, az osztályfőnök és a diákönkormányzat dönthet. A tanulmányi eredmények szerinti jutalmazás részletes szabályai az iskola pedagógiai programjában vannak lefektetve. 1. Év közbeni jutalmazási lehetőségek: - szaktanári dicséret - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret 2. Év végi jutalmazási lehetőségek: - osztályfőnöki dicséret - igazgatói dicséret - nevelőtestületi dicséret - oklevél, - jutalomkönyv. 3. Tanulóknak adható kitüntetések, jutalmak: 4. évfolyam elvégzése után: az Évfolyam Legjobb Tanulója. 8. évfolyam elvégzése után: dr. Krepuska Géza Díj a kiemelkedő tanulmányi munkáért és példamutató magatartásért jár. IV. Az iskola működési rendje, a tanulói kötelezettségek végrehajtásának módja 1. Az iskola munkarendje 1.1. Az iskola nyitva tartása - A szorgalmi időszakban minden nap 7 00-18 00 óra között 17
- A szünidőben ügyeleti nyitva tartás működik, melynek idejéről az igazgató dönt. 1.2. A csengetés és az ebédeltetés rendje: 1. óra 8.00 8.45 (utána tízórai szünet) 2. óra 9.05 9.50 3. óra 10.00 10.45 4. óra 10.55 11.40. 5. óra 11.50 12. 35 6. óra 12.45 13.30 7. óra 13.35 14.20 Az 1-2. osztály iskolaotthonos csengetési rendje: 1. tanóra 8.00 8.45 (utána tízórai szünet) 2. tanóra 9.05 9.50 3. tanóra 10.00 10.45 4. tanóra 10.55 11.40. 5. ebédidő 12.00 12. 45 6. tanóra 13.30 14.15 7. tanóra 14.45 15.30 8. uzsonna 15.30 16.00 Az osztályok a számukra kijelölt időpontban ebédeljenek. A tízóraizás az osztálytermekben, a napközisek részére pedig az ebédlőben történik. Az óraközi szünetek rendjét az ügyeletes pedagógusok felügyelik. A tanulók a kifüggesztett időpontban fizessék ki minden hónapban az ebédjüket. Minden nap reggel 8 óráig lehet lemondani a másnapi ebédet. A lemondott ebéd összegét a következő hónapban jóváírják. 1.3. A tanuló az órarend szerinti első órája előtt minimum 10 perccel tartózkodjon a számára kijelölt terem előtt a nevelő megérkezéséig. Vásárlás céljából a tanulók nem hagyhatják el az iskola épületét, a reggelit vagy ebédet hozzák magukkal. A tanítási órák alatt (osztályteremben és azon kívül) a tanítást semmilyen módon sem szabad zavarni. Az óraközi szünetet a tanulók számára biztosítani kell. Az óraközi tízperces szüneteket a tanulók a folyosón, a nagyszüneteket a tízóraizás után az udvaron töltik (megfelelő időjárás esetén). Ez idő alatt a tantermekben csak a hetesek tartózkodhatnak. 1.4. Egy-egy osztály (csoport) megbízott felelőse a hetes. - Egy osztályban mindig 2 hetes van. Ha mindkettő hiányzik, a névsorban a következő köteles a hetesi teendőket ellátni. - Csoportbontás esetén a hetesi teendők ellátása a szaktanárral egyeztetett módon történik. A hetes feladatai: - tanítási óra előtt vegye számba a hiányzókat és jelentse az órát tartó tanárnak, gondoskodjon krétáról, - a szünetekben küldje ki a tanulókat a tanteremből, - az órák végén gondoskodjon a terem szellőztetéséről, a tábla tisztaságáról, - gondoskodjon a tanterem rendjéről, 18
- ha becsengetés után 5 perccel a tanár nem ment be az osztályukba, jelentse ezt a nevelői irodában. 1.5. A tanulók a tanítási órán, más foglalkozáson, rendezvényeken, ünnepélyeken pontosan, megfelelő időben és módon jelenjenek meg. (Egyenruhában v. az alkalomnak megfelelő öltözetben; egyenruha: lányoknak sötétkék v. fekete szoknya, fehér blúz; a fiúknak sötét nadrág, fehér ing.) A tanuló részt vesz a tanítási órák, rendezvények és iskolán kívüli programok előkészítésében az osztályfőnök útmutatása szerint. A csoportot csak az osztályfőnök engedélyével hagyhatja el. 1.6. A tanulók az ellenőrző könyvet a tanév végéig őrizzék meg, és azt mindennap hozzák magukkal az iskolába. Az iskola a szülőkkel írásban az ellenőrző könyv útján tartja a kapcsolatot. A kapott érdemjegyek ellenőrző könyvbe való beírása a szaktanárok kötelessége, a bejegyzéseket a szülők írják alá. Az osztályfőnök 2 havonta ellenőrizze, hogy a kapott érdemjegyek bekerültek-e az ellenőrzőbe, és azt aláírásával lássa el. 1.7.A tanulók orvosi vizsgálatra lehetőség szerint tanítási órán kívül menjenek el. A rosszullétet, balesetet azonnal jelentsék a szaktanárnak, az osztályfőnöknek, illetve a nevelői irodában lévő pedagógusnak. Mindenfajta iskolai mulasztást és késést igazoljanak az ellenőrző könyv útján az iskolába érkezésük utáni három munkanapon belül. Ha a távolmaradást nem igazolják, a mulasztás igazolatlan. Az iskola köteles a szülőt értesíteni a tanköteles tanuló első igazolatlan mulasztásakor. Az értesítésben fel kell hívni a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha az iskola értesítése eredménytelen maradt, és a tanuló ismételten igazolatlanul mulaszt, a gyermekvédelmi felelős a gyermekjóléti szolgálat közreműködését igénybe véve megkeresi a tanuló szülőjét. Az óráról való késés fegyelmező intézkedést von maga után. 2 óráról való késés 1 óra igazolatlan hiányzásnak minősül. Az elkéső tanuló nem zárható ki a tanóráról. 1.8. Egy-egy tanítási óráról (v. más foglalkozásról) a szaktanár, több óráról, egy-két tanítási napról az osztályfőnök, 3 vagy több napról az igazgató adhat távolmaradási engedélyt a tanulóknak a szülő előzetes írásbeli kérelmére. Indokolt esetben a szülő 3 napot igazolhat a tanév során. Ha a tanulónak a hiányzása meghaladja a 250 órát vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30 %- át, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozó vizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha a tanulónak több az igazolatlan mulasztása mint az igazolt, és az iskola felhívta a szülő figyelmét az igazolatlan mulasztás következményeire. Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. 1.9.Tanulmányi versenyekre, sportversenyekre, nyelvvizsgára és nyílt napokra (8. osztály) hiányzási kedvezmények kaphatók. 1.10. Egy napon csak 2 témazáró dolgozat íratható. A témazáró dolgozat időpontját a tanár a dolgozat írása előtti órán egyeztesse az osztállyal. A dolgozatokat a tanár 10 munkanapon belül javítsa és adja ki. 1.11. A tanuló jogutódjaként az iskola szerzi meg a vagyoni jogokat minden olyan a birtokába került dolog felett, amelyet a tanuló állított elő. A tanuló kérésére tanulói jogviszonya megszűnésekor kapja meg a létrehozott dolgot abban az esetben, ha jogszabály másként nem rendelkezik. 1.12. A tanítási idő után a tanulók csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhatnak az iskolában. 2. A tanulók egészségének, testi épségének megőrzése érdekében szükséges előírások 2.1. A tanuló kötelessége, hogy óvja saját és társai testi épségét, egészségét, elsajátítsa és alkalmazza az egészségét és biztonságát védő ismereteket, továbbá haladéktalanul jelentse a felügyeletét ellátó pedagógusnak vagy más alkalmazottnak, ha saját magát, társait, az iskola alkalmazottait 19
vagy másokat veszélyeztető állapotot, tevékenységet, illetve balesetet észlel, továbbá amennyiben állapota lehetővé teszi, ha megsérült. Ha az iskola a tanulónál észleli a betegség tüneteit vagy tudomást szerez a balesetről, telefonon értesíti a szülőt ill. gondoskodik a tanuló szükség szerinti elkülönítéséről és orvosi ellátásáról. 2.2. Az iskola biztosítja a tanulóknak a törvényben előírt orvosi szűrővizsgálatokat (gyermekorvosi, fogorvosi), melynek időpontját az osztályfőnök közli. A további orvosi ellátásról a szülőnek kell gondoskodni. 2.3. Védő-óvó előírások: - Tanulóink ügyeljenek a külső és belső lépcsők balesetmentes használatára. -A veszélyhelyzetről (tűz, csőtörés, stb.) azonnal értesítsék a pedagógusokat vagy iskola bármely dolgozóját, bombariadó esetén pedig a pedagógusok vezetésével azonnal el kell hagyniuk az épületet a kiürítés rendjének megfelelően. - Az épület elhagyására vonatkozó kiürítési tervet az osztályfőnök az első tanítási napon ismerteti, és évente egy alkalommal tűzriadó keretében a gyakorlatban is kipróbáljuk. - A baleseti forrást (pl. törött villanykapcsoló, konnektor, törött, hasadt asztal, szekrény, üveg, csúszós út, lépcső, stb.) a tanulók jelezzék az osztályfőnöknek, szaktanárnak vagy az iskola vezetőségének. - Iskolánkban különösen nagy az emeletről, illetve a korlátról való leesés veszélye, valamint veszélyes terület a salakos pálya melletti betonlelátó, ezért nagyon elővigyázatosnak kell lenni. (A tanulók ne üljenek rá, ne lökdösődjenek a közelében, ne hajoljanak át rajta, stb.) - A testnevelésórákon használt eszközök is balesetet okozhatnak. A tanulók azonnal jelezzék a testnevelő tanároknak, ha bármit veszélyesnek, hibásnak találnak. Tanítási idő alatt az iskola tornatermében csak tanári felügyelettel lehet tartózkodni. Utcai cipőben a tornaterembe bemenni tilos! - A termekben lévő mindenféle elektromos berendezések csak tanári engedéllyel működtethetők. - Tűzveszélyes anyagot, sérülést okozó veszélyes tárgyakat tilos az iskolába ill. az iskola által szervezett külső programokra vinni. - A tanuló minden tanévben tanulóbiztosítást köthet az iskolában, meghatározott feltételek szerint. 2.4. A tanuló kötelessége, hogy az iskola területén, illetve az iskola által szervezett foglalkozásokon, tanulmányi kirándulásokon ne dohányozzon, szeszesitalt és kábító hatású szereket ne fogyasszon és ne árusítson. Az 1999. évi XLII. törvény a nemdohányzók védelméről kimondja, hogy nem jelölhető ki dohányzóhely közoktatási intézménynek a tanulók által is használt helyiségeiben. A dohányzási törvényt megsértő 14. életévét betöltött tanulóval szemben külön jogszabály szerinti fegyelmi eljárás kezdeményezhető. 3. A tanulók értékeinek biztonságos megőrzése, az épület berendezési tárgyainak, felszereléseinek védelme érdekében szükséges rendelkezések 3.1. A tanuló kötelessége, hogy megőrizze, illetőleg az előírásoknak megfelelően kezelje a rábízott eszközöket, óvja az iskola létesítményeit, felszereléseit, közreműködjön saját környezetének és az általa alkalmazott eszközöknek a rendben tartásában. Ha a tanuló a nevelési - oktatási intézménynek kárt okoz, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének szabályai szerint vonható felelősségre. A kártérítés mértékére a Közoktatási törvény 77. -a az irányadó. 3.2. Értékes órát, ékszereket, tárgyakat, mobiltelefont, stb. a tanulók lehetőleg ne hozzanak magukkal, mert azokért nem tudunk felelősséget vállalni. A tanórán, a tanítás ideje alatt a tanórán kívüli foglalkozásokon és az ünnepségeken az épületben a mobiltelefont ki kell kapcsolni. 3.3. A tanulók kabátjukat és felszerelésüket a kijelölt helyen helyezzék el. 20
3.5. Az iskola területén talált tárgyakat a nevelői irodában kell leadni, ahol 60 napig őrzik. A 60. napot követően az iskola a nem keresett tárgyakat karitatív célra felajánlja. 3.6. A tanulók által az iskolába behozott, de a tanításhoz nem szükséges tárgyak elvehetők, a tanítási nap végén a tanulónak, nagyobb érték esetén a szülőnek vissza kell adni, kivéve a jogszabályban tiltott eszközöket. A tanulók nem tarthatnak maguknál tűz gyújtására alkalmas eszközöket, valamint fegyvert. VI. Az iskolai diákközösségek és a diákönkormányzat jogainak gyakorlásával kapcsolatos szabályok 1. A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök a tanulók érdekeinek képviseletére diákönkormányzatot hozhatnak létre. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját a tanulók által felkért nagykorú személy segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján eljárhat a diákönkormányzat képviseletében is. 2. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, valamint a tájékoztatási rendszer (iskolaújság, iskolarádió, stb.) létrehozásáról. A diákönkormányzat évente legalább egyszer diákközgyűlést tart. 3. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. 4. A diákönkormányzat az aktuális ügyeket a következő módon ismerheti meg: -az iskola igazgatója és a DÖK vezető rendszeres találkozása során - a DÖK munkáját segítő tanár tájékoztatása alapján. 5. A diákönkormányzat véleményt nyilváníthat, javaslattal élhet a nevelési-oktatási intézmény működésével és a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben. A diákönkormányzat véleményét írásban juttatja el az iskola igazgatójának a vele egyeztetett időpontig. 6. Az iskolai diákönkormányzat egyetértési jogot gyakorol a tanulókat érintő következő kérdésekben: - jogszabályban meghatározott ügyekben az iskolai Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor; - tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározásakor; - az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor; - a házirend elfogadásakor, illetve módosításakor. 7. A diákönkormányzat feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit, ha ezzel nem korlátozza az iskola működését. VII. A diákproblémák feltárásának, kezelésének iskolai módszerei 1. A tanulónak joga, hogy jogainak megsértése esetén jogszabályban meghatározottak szerint eljárást indítson. 2. Jogorvoslati és problémakezelési lehetőségek 2.1.Tantárgyi probléma esetén a tanuló fordulhat szaktanárához. 2.2. Bármely kérdés megoldásában a tanuló kérheti osztályfőnöke segítségét. 2.3. Felmerülő problémáját megbeszélheti az iskola gyermekvédelmi felelősével. 21
2.4. Igénybe veheti a DÖK érdekvédelmi szolgáltatását. Ezek időpontját a DÖK munkaterv tartalmazza. 2.5. Indokolt esetben megkeresheti az iskola igazgatóját. 3. A szülők a gyermeküket érintő kérdésekben élhetnek a fent felsorolt lehetőségekkel, ill. részt vehetnek a szülői fogadóórán. Több tanulót vagy az egész tanuló csoportot érintő kérdésekben a szülők megbízott képviselőik útján jelezhetik gondjaikat az iskola igazgatójának. VIII. Értelmező rendelkezések Intézményünkben a tanulók kétharmados többsége minősül a tanulók nagyobb közösségének. Salgótarján 2007. augusztus 30... igazgató 22
IX. Egyéb, záró, a hatálybalépéssel kapcsolatos rendelkezések A házirendet a nevelőtestület elfogadta. 2007. augusztus 30.. a nevelőtestület nevében A diákönkormányzat állásfoglalása 1. A szülői munkaközösség állásfoglalása 2. A házirendet a fenntartó jóváhagyta. Kuratóriumi határozat száma: 2007. augusztus 31... a fenntartó képviselője A házirend hatályba lép: 2007. szeptember 1. 1 Mivel az intézményben jelenleg csak az általános iskola 1. és 2. évfolyamán tanulnak, diákönkormányzat (DÖK) a tanulók életkori sajátosságai alapján nem működik. Diákönkormányzat választását az 5. évfolyam elindulásával tervezzük. Értelemszerűen a házirend diákönkormányzat általi elfogadására is akkor kerülhet sor. 2 A házirend elkészítésekor az iskola indulása miatt szülői szervezet még nem működött. A szülői szervezet a házirendet megalakulása után véleményezi. 23
Gesztenyekert Napköziotthonos Óvoda (3121 Somoskőújfalu, Somosi út 99.) Házirend 24
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A HÁZIREND az óvoda dolgozóira, az óvodába járó 3-8 éves gyermekekre és szüleikre egyaránt kötelező érvényű. Óvodánk házirendje a szülői, a gyermeki jogok és kötelességek gyakorlásával, a gyermekek óvodai életrendjével kapcsolatos rendelkezéseket állapítja meg. A házirend a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A házirend egy példányát a beiratkozáskor betekintés, tanulmányozás céljából átadjuk a szülőnek. A nyilvánosságra hozatala a szülői értekezleten történik, majd a megismerhetőség folyamatos biztosítása érdekében az óvoda hirdetőtábláin kifüggesztésre kerül. A házirendet felülvizsgáljuk a jogszabályi és egyéb változások alkalmával minden nevelési év kezdete előtt. A házirend módosítására akkor kerül sor, ha a vonatkozó jogszabályokban változás áll be, vagy ha a szülők képviselőik útján, a nevelőtestület, illetve a fenntartó erre javaslatot tesz. II. AZ ÓVODA MUNKARENDJE, MŰKÖDÉSÉNEK SZABÁLYAI A nevelési év rendje - a nevelési év szeptember 1-től a következő év augusztus 31-ig tart - a szorgalmi időszak szeptember 1-től május 31-ig tart - a nyári életrend időszaka június 1. és augusztus 31. közötti időszak. Az óvoda július 1- július 31-ig zárva tart. - az óvoda 5 napos munkarenddel (hétfőtől-péntekig) működik. A szülők munkarendjéhez igazodva tart nyitva. - nevelés nélküli munkanapok felhasználása: nevelési értekezletek, tapasztalatcsere. A nevelés nélküli munkanapokról tíz nappal előtte értesítjük a szülőket. Az óvoda nyitva tartása - a szülők óvodai nyitvatartási igényét minden nevelési év elején felmérjük írásban, s ehhez igazodóan tartunk nyitva. A nyitvatartási idő az az időszak, amikor a gyerekekkel óvónő foglalkozik. A napi nyitva tartás: 6,30-17,00 óráig van. - összevonás reggel 6,30-7,00 -ig, délután 16,30-17,00- ig. csoportok összevonása ezen kívül csak indokolt, vagy rendkívüli esetben történik. - a gyermekek az óvodában napi tíz óránál többet lehetőleg ne töltsenek. Mikor veheti igénybe a gyermek az óvodát? - az óvoda három éves kortól az iskolába járáshoz szükséges fejlettségi szint eléréséig, legfeljebb nyolc éves korig nevelő intézmény. - óvodába az a gyermek vehető fel, aki a harmadik életévét betöltötte, amennyiben a gyermek megbízhatóan ágy- és szobatiszta. A gyermek csak abban az esetben veheti igénybe az óvodát, ha egészséges, és szülője befizette az étkezési térítési díjat. - ha a gyermek elutasításra került felvételkor, a szülő fellebbezést nyújthat be az Önkormányzat Jegyzőjéhez, melyet az óvoda vezetőjének ad be a jegyzőnek címezve. Az intézményegység vezető továbbítja a fellebbezést a jegyző felé. 25
- a gyermekek átvétele más óvodából hivatalos átjelentkezés útján történik, amelynek nyomtatványát az intézményegység vezetők töltik ki és küldik meg egymásnak. - V. GYERMEKEK AZ ÓVODÁBAN A gyermekek jogai - a gyermekek napirendjét életkoruknak megfelelően a folyamatosság lehetséges biztosításával alakítjuk ki. Biztonságuk érdekében az óvodában tartózkodásuk teljes ideje alatt végig óvónő felügyel rájuk. A gyermekcsoportban a gyerekek életkorának megfelelően ismertetjük az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat és az elvárható magatartásformát, amit a gyerekeknek be kell tartaniuk. - tiszteletben tartjuk a gyermekek emberi méltóságát, személyiségét. A gyermekek közvetlen vagy közvetett hátrányos megkülönböztetésben nem részesülnek, de előnyös megkülönböztetésben sem. - a képesség szerinti fejlesztést segítjük logopédus és fejlesztőpedagógus szükség szerinti bevonásával. A tanulási tevékenységet a játékba ágyazva valósítjuk meg, ezáltal érhető el leginkább, hogy ki-ki érdeklődésének megfelelően vehessen részt benne. - a gyermekek vallási nézetét tiszteletben tartjuk. Több szülő együttes kérésére és gyermeki érdeklődés esetén helyet biztosítunk hittan foglalkozások megtartására az óvodai élet megzavarása nélkül. Ennek szervezésében és lebonyolításában az óvoda nem vállal feladatot. - a gyermekek cselekvési szabadságát, családi élthez, magánélethez való jogát nem korlátozzuk, de a gyerek ezen jogának gyakorlása közben nem veszélyeztetheti saját, illetve társai, az óvoda alkalmazottainak egészségét, testi épségét. Nem akadályozhatja viselkedésével a többiek fejlődéséhez való jogát. - a gyermek családja anyagi helyzetétől függően ingyenes étkezésben részesülhet, melynek jogosultságát az önkormányzat illetékes osztálya állapítja meg a szülő kérésére. Egyéb esetekben kedvezményes étkezésben részesülhetnek azon gyermekek, ahol a családban három vagy több kiskorú gyermek él, illetve tartós betegség esetén is. - a gyermekek az óvoda eszközeit, berendezéseit, felszereléseit ingyenesen használhatják, de arra vigyázniuk kell. - a gyermekek életkoruknak és fejlettségüknek megfelelően a napirendben megfogalmazottak szerint részt kell hogy vegyenek saját környezetük és az általuk használt játékok rendben tartásában. A gyermekek ruházata az óvodában - ajánlott a gyermekek személyes holmijait óvodai jelével ellátni. Váltóruháról ( alsónemű, felsőruházat, benti cipő ) a szülők jellel ellátva gondoskodnak, az öltözőben a jellel ellátott szekrényrészben helyezik el. A váltóruha tárolására ajánlott egyszerű ruhazsákot használni, melyen szintén rajta van a gyermek óvodai jele. - a mozgásfejlesztéshez tornafelszerelést ( rövid nadrág, póló, tornacipő ), a délutáni pihenéshez háló ruhát, benti váltócipőnek megfelelően fűzhető, jól kapcsolható lábbelit hoznak be az óvodába a szülők gyermekeiknek. - Az egészséges életmód kialakítása érdekében minden gyermek ápoltan, tiszta ruhában, naponta váltott fehérneműben érkezzen az óvodába. - A gyermekek étkeztetése az óvodában 26