Az energiapolitika szerepe és kihívásai Felsmann Balázs 2011. május 19. Óbudai Szabadegyetem
Az energiapolitika célrendszere fenntarthatóság (gazdasági, társadalmi és környezeti) versenyképesség (közvetlen és általános gazdasági) ellátásbiztonság (stabil energiarendszerek, forrásdiverzifikáció, tartalékok) A fenti célok természetszerűleg ütköznek egymással. A konzisztens energiapolitika célja, hogy irányokat jelöljön ki, amelyekhez a gazdaság és a társadalom szereplői tartósan alkalmazkodhatnak. Eszközök Vidékfejlesztés Oktatás és foglalkoztatás Ellátásbiztonság Versenyképesség Fenntarthatóság Környezet-és természetvédelem Társadalmi és szociális szempontok Forrás: NFM Energiastratégia 2030 Gazdaságélénkítés 2.
A NES 2030 legfontosabb célterületei A stratégia fő üzenete: függetlenedés az energiafüggőségtől. Eszközök: Energiatakarékosság Megújuló energia a lehető legmagasabb arányban Biztonságos atomenergia és erre épülő közlekedési elektrifikáció Multifunkcionális mezőgazdaság Európai energetikai infrastruktúrához való kapcsolódás Legfontosabb beavatkozási területek: Energiatakarékosság / épületenergetika Megújuló és alacsony szén-dioxid kibocsátású energiatermelés növelése Erőmű-korszerűsítés A közösségi távfűtés és egyéni hőenergia előállítás korszerűsítése A közlekedés energiahatékonyságának növelése és CO2 intenzitásának csökkentése Zöld ipar, megújuló mezőgazdaság Állami szerepvállalás erősítése 3.
Globális kihívások környezeti fenntarthatóság 42 40 38 36 Milliárd tonna CO 2 Referencia szcenárió Csökkenés a referencia szcenárióval összehasonlítva CO 2 34 32 30 28 450 ppm szcenárió 26 2007 2010 2013 2016 2019 2022 2025 2028 Source: IEA: World Energy Outlook (WEO), 2009., p. 211 4.
Az üvegházhatású gázkibocsátás megoszlása szektoronként Az GHG kibocsátás főbb tényezői (IPCC 2007) A kibocsátás szektorok szerinti megoszlása Magyarországon 2007-ben A kibocsátás energiaszektoron belüli megoszlása Magyarországon 2007-ben Total: 75.944 Mt CO2 eq. Total: 56.936 Mt CO2 eq. Forrás: UNFCCC 5.
Kötelezettségek a megújuló energia részarányára 18,0% 20,5% 23,3% 28,5% 34,9% 39,8% 24% 25% 31% 34% 38% 42% 49% Románia Észtország Portugália Ausztria Finnország Lettország Svédország 4,3% 5,2% 5,8% 6,1% 6,7% 6,9% 13% 17% 18% 13% 14% 18% Magyarország Olaszország Németország Csehország Szlovákia Görögország 6. 7,2% 8,7% 9,4% 10,3% 15,0% 16,0% 17,0% 17,8% 15% 20% 16% 23% 23% 25% 30% 24% Lengyelország Spanyolország Bulgária Franciaország Litvánia Szlovénia Dánia Románia 2020 2005 0,0% 0,9% 1,3% 2,2% 2,4% 2,9% 3,1% 4,3% 10% 11% 15% 13% 14% 13% 16% Málta Luxemburg Egyesült Királyság Belgium Hollandia Ciprus Írország
Az energiamix dilemmái lehetséges erőműfejlesztési stratégiák a) Atom-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és a Magyarország Megújuló Energia Hasznosítási Cselekvési Tervében (NCsT) rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása b) Anti Atom-Zöld: Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása c) Atom-Zöld(+): Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST- ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya d) Atom(+)-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen, majd 2030 után új telephelyen is, illetve az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása e) Atom-Szén-Zöld: Új atomerőművi blokkok létesítése a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzített megújuló energia felhasználási pálya meghosszabbítása, valamint egy új szénerőmű létesítése f) Anti Atom-Zöld(+): Nem épülnek új blokkok a paksi telephelyen és az NCST-ben rögzítettnél ambiciózusabb megújuló energia felhasználási pálya 7.
Árprognózisok és az erőműfejlesztés kapcsolata 12 Forgatókönyvek összefoglalása 2030-ra becsült áramár és CO 2 kibocsátás alapján Paks bőv. & új szén & NCST Nincs Paks bőv. & NCST CO2 kibocsátás [mt] 10 8 6 Paks bőv. (+új atom) & NCST Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & új szén & NCST Paks bőv. (+új atom) & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Nincs Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & NCST+ 4 85 90 95 100 105 110 Nagykereskedelmi áramár [ /MWh] Nyugat-európai spot árakhoz indexált gázár Hagyományos olajindexált gázár Forrás: REKK 8.
A tőkeigény és az erőműfejlesztés kapcsolata Forgatókönyvek összefoglalása 2030-ra befektetésigény és CO 2 kibocsátás alapján 24 22 20 Nincs Paks bőv. & NCST Paks bőv. & új szén & NCST CO2 kibocsátás 2050-ben [mt] 18 16 14 12 10 8 6 4 2 0 Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. +új atom & NCST Paks bőv. & NCST Paks bőv. & új szén & NCST Nincs Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. & NCST+ Paks bőv. +új atom & NCST Paks bőv. & NCST+ 5 6 7 8 9 10 Összes fejlesztési igény 2011-2050 [ezer milliárd Ft] Forrás: REKK CCS nélkül CCS alkalmazásával 9.
A lehetőségek közötti választás nehézségei Klímavédelem földgázzal? Egy MOL-os elemzés tanulságai A tőkeköltség figyelembe vétele legalább annyira fontos, mint a folyó működés költségeié! 10.
A gázforrás-diverzifikáció lehetőségei 2/13/2008 11.
Konklúzió helyett Jó energiapolitika nem létezik, a tényleges cselekvések az érdekeltek / érintettek várakozásai, elvárásai és konkrét cselekvései határozzák meg. De Az állam (mint az energiapolitika formálója) nem eszköz nélküli a szereplők szándékainak befolyásolásában. Lehetőségei: Ágazati szabályozási környezet változtatása (pl. KÁT, jövedéki adók) Fejlesztéspolitikai döntések (pl. ÚSZT) Közvetlen tulajdonosi akciók (pl. MVM stratégiai szerepvállalása) Szociálpolitika átalakítása (pl. távhőáfa, árkompenzáció) Kutatás-fejlesztés és innováció támogatása Szemléletformálás, oktatás. A Nemzeti Energiastratégia 2030 elsődleges szerepe, hogy iránymutatást adjon az állami szerepek és szándékok várható alakulásáról, de nem pótolhatja a konkrét cselekvéseket. 12.