2009/143 Összeállította: Központi Statisztikai Hivatal www.ksh.hu III. évfolyam 143. szám 2009. szeptember 23. Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban A tartalomból 1 Bevezető 1 Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás az Európai Unió tagállamaiban 2 Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint 3 Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban 5 Táblázatok Bevezető A lakossági fogyasztás szintje és szerkezete fontos életszínvonal-mutató, amire vonatkozóan az Európai Unió 5 éves gyakorisággal összehasonlítható információkat gyűjt. Az utolsó harmonizált felvételre 2005-ben került sor, valamennyi tagállam, az EFTA-országok 1, valamint több tagjelölt és akkor még csatlakozásra váró ország 2 által közösen elfogadott módszertan alapján. A harmonizált felvétel nemzeti adatgyűjtési alapját a magánháztartások 3 kiadási naplóvezetése jelentette. A tagországok kétharmadában folyamatos, évenkénti adatgyűjtési rendszer működik, 9 országban ötévente kerül sor az adatgyűjtésre. Az alábbi elemzés az Eurostat által nemrég közzétett táblázatok felhasználásával készült. Az adatgyűjtés nem kötelező törvényi keretben, hanem megállapodáson nyugvó harmonizált elvek szerint történik legközelebb 2010-ben lesz esedékes. A háztartások fogyasztási kiadása magába foglalja a kiskereskedelmi forgalomban megvásárolt, a más háztartástól kapott áruk értékét, illetve a saját termelésből származó fogyasztást. Ez utóbbi beszámítása vagy figyelmen kívül hagyása azonban csak néhány ország köztük Magyarország fogyasztási szintjét befolyásolja érdemben. A kiadási adatok összehasonlíthatósága érdekében a nemzeti valutákban megadott adatok átszámítása nem keresztárfolyamon, hanem a vásárlóerő-egység- (PPS Purchasing Power Standard) -érték alapján történt, ami azonos mennyiségű áru és szolgáltatás megvásárlását teszi lehetővé minden országban az adott időszakban. Ezáltal az árszínvonal- és az árfolyamkülönbségek okozta hatások is kiszűrődött. Elemzésünk valamennyi adata a PPS szerint számított adat. Az összehasonlított kör az unió 27 tagállama, jóllehet az adatgyűjtés időszakában Románia és Bulgária még csak tagjelölt volt, azonban a táblázatokban és az ábrákban az EU-25 adatát is kiemeltük. Az Európai Unióban a jelenlegi 27 tagországra vetítve 2005-ben a háztartási kiadások átlagos nagysága vásárlőerő-paritáson számolva 24 667 PPS, miközben Magyarországon 10 694 PPS volt, ami az uniós átlag 43, az unió régi tagországai átlagának (EU 15) pedig 37%-a. Míg a rangsor végén álló Romániában a kiadás nagysága 5324 PPS, addig a leggazdagabb Luxemburgban ennek csaknem tízszerese: 51 932 PPS. A luxemburgi érték még az unió régi tagállamai között is kiemelkedően magas, az EU 15 átlagos kiadásának mintegy 1,8-szerese. Az újonnan csatlakozott kelet-közép-európai tagországok átlagos háztartási fogyasztási kiadása csupán a régi tagállamok kiadásainak kevesebb mint felét érte el. A 2004-ben csatlakozott országok lemaradása kisebb, ellenben Románia és Bulgária esetében a kiadás még ezen országcsoport átlagának is körülbelül a fele, az EU-27-eknek pedig alig negyede. Az egy háztartásra jutó éves kiadás az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben EU-15 EU-25 EU-27 Románia Portugália Magyarország Luxemburg 0 10 20 30 40 50 60 ezer PPS 1. ábra Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unió tagállamaiban A háztartás-összetétel tagországonkénti különbségeinek hatása az ekvivalenciaskála alkalmazásával szűrhető ki. Az unióban a háztartási kiadások összehasonlító vizsgálatánál alkalmazott skála a háztartás első felnőtt (14 évesnél idősebb) tagjához 1,0-es, a további felnőttekhez 0,5- es, a 14 éves és ennél fiatalabb háztartástagokhoz pedig 0,3-es értéket rendelt hozzá. Az egy fogyasztási egységre jutó kiadás Magyarország esetében 6241 PPS, az Európai Unió (EU 27) átlaga 15 225 PPS volt. A 1 EFTA (European Free Trade Association) Európai Szabadkereskedelmi Társulás, tagjai: Izland, Lichtenstein, Norvégia, Svájc. 2 Románia, Bulgária, Horvátország, Macedónia, Törökország. 3 Az adatgyűjtés úgynevezett mikromegközelítésben vizsgálja a fogyasztást, tehát az intézményekben, például gyermek- és idősotthonokban, kórházakban, börtönökben stb. történő fogyasztást, illetve a külföldi állampolgárok adott országban történő tartózkodása alatti fogyasztását figyelmen kívül hagyja. A GDP-számítás ezzel szemben a makromegközelítést alkalmazva az előbb említett tételeket is ideszámolja.
2 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban Statisztikai tükör 2009/143 magyar érték 41%-a az EU 27-ének, illetve 35%-a a régi tagországokénak (17 825 PPS). A tagországok sorrendje mind az egy háztartásra, mind az egy fogyasztási egységre jutó adatok alapján számolva többékevésbé azonos, a rangsorszám szerinti különbség legfeljebb két pozíció. Magyarország helye mindkét közelítésben megegyezik, a 27 ország rangsorában hátulról a 6. A 27 tagország között az egy fogyasztási egységre számított érték is Románia esetében a legalacsonyabb: 2866 PPS; a legmagasabb pedig Luxemburgé: 32 794 PPS, ami több mint 11-szeres különbség. A keletközép-európai csatlakozók közül egyedül Szlovénia (13 299 PPS) értéke haladja meg az unió régi tagországai közül a legalacsonyabb mutatójú Portugáliáét (11 674 PPS). 2. ábra Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az Európai Unióban és néhány kiemelt tagországban 2005-ben EU-15 EU-25 EU-27 Románia Portugália Magyarország Luxemburg 0 10 20 30 40 ezer PPS Az egy háztartásra jutó éves kiadás a referenciaszemély társadalmi-gazdasági jellemzői és a háztartás összetétele szerint Az átlagos háztartási kiadás nagyságát alapvetően a megszerzett jövedelem befolyásolja. Az összehasonlítás referenciaszemélynek a háztartás tagjai közül a legmagasabb jövedelemmel rendelkezőt tekintette, akinek társadalmi-gazdasági jellemzőin keresztül elemezhetők a háztartási kiadás nagyságát befolyásoló tényezők. Jóllehet az egyes tényezők súlya, szerepe országonként eltér, az általános tendenciák megegyeznek. 3. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély gazdasági aktivitása szerint 2005-ben Egyéb inaktív Nyugdíjas Munkanélküli Vállalkozó Szellemi dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén) Fizikai dolgozó (ipar vagy szolgáltatás területén) 0 5 10 15 20 25 30 35 40 ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Az unió egészére érvényes megállapítás, hogy többet költenek azok a háztartások, amelyekben a referenciaszemély aktív kereső, mint azok, amelyekben nem. Az egy háztartásra jutó kiadás összességében a vállalkozói státusú referenciaszeméllyel rendelkező háztartások esetében a legnagyobb: 32 634 PPS (EU 27), azonban ez nem feltétlenül igaz valamennyi tagországra. Magyarországon a tagországok többségéhez hasonlóan a vállalkozók kiadásai a legmagasabbak (15 724 PPS), ám például Litvániában és Lengyelországban a legmagasabb összeget a szellemi dolgozó referenciaszemélyű háztartások költik. 4. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a referenciaszemély életkora szerint, 2005 Teljes népesség 60 éves és idősebb 45-59 éves 30-44 éves 30 év alatti 0 10 20 30 40 ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Mind a régi tagállamok (EU 15), mind az unió egésze (EU 27) esetében a referenciaszemély életkora mentén növekszik a kiadás nagysága, egészen a nyugdíjazásig, amikor az átlag alá csökken. A 2004-ben csatlakozott tíz országból nyolcban (kivétel Ciprus és Málta) már a 45 59 éves korcsoport kiadása is némileg elmarad az eggyel fiatalabb korcsoportétól. Ez feltehetően az eltérő nyugdíjkorhatárral, a munkaerőpiacról történő korábbi kilépéssel van összefüggésben, de az is szerepet játszhat benne, hogy a közvetlenül nyugdíjazás előtt állók a nyugdíjazással várható jövedelem-visszaesésre megtakarításaik növelésével reagálnak. A 60 év felettiekre jellemző kiadáscsökkenés átlaghoz viszonyított aránya Romániában (47%) és Cipruson (44%) a legnagyobb, Svédországban a legkisebb (10%); Magyarországon ez az arány 34%. A 60 évnél fiatalabb korcsoportok helyzete nálunk meglehetősen kiegyenlített, a 30 év alatti korcsoporthoz viszonyítva a 30 44 évesek kiadása 9,1%-kal, a 45 59 éveseké 7,1%-kal magasabb az EU 27 esetében ugyanez 31,5, illetve 39%. Ebből következik, hogy a legfiatalabb korcsoportba tartozó referenciaszeméllyel rendelkező háztartások EU 27-hez viszonyított relatív kiadási pozíciója Magyarországon (56,6%) jobb, mint a 30 44 éves (47%), illetve 45 59 éves korcsoportba tartozóké (43,7%). Érthető módon a nagyobb taglétszámú háztartások kiadása összességében meghaladja a kisebb taglétszámúakét, a képet azonban árnyalja a gyermekek jelenléte. A régi tagországokban (EU 15) a gyermekszám és a háztartási taglétszám emelkedésével párhuzamosan nőnek a kiadások. A kibővített unióra (EU 27) számolva viszont a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartások 31 993 PPS nagyságú kiadása ha csak kevéssel is, de meghaladja a három vagy több felnőttből álló háztartásokét. Ez alapvetően annak tudható be, hogy az új tagországokban, így Magyarországon is a taglétszám és a kiadás között nem feltétlenül lineáris a kapcsolat.
Statisztikai tükör 2009/143 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban 3 Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusok szerint, 2005 Teljes népesség Három és több felnőtt eltartott gyermekkel Három és több felnőtt 5. ábra Az élelmiszer-fogyasztásnak része a házon kívüli (pl. vendéglői) fogyasztás is, ennek elszámolása azonban a vendéglátás, szálláshely-szolgáltatás főcsoportban történik. Utóbbi főcsoport aránya az EU 27-eknél 5,7%; 1,1% (Románia) és 10,8% (Portugália) között szóródik. (A magyar adat az uniós átlag kb. fele.) Alapvetően életmódbeli különbségekkel magyarázható, hogy a dél-európai országokban a legnagyobb súlyú ez a kiadási tétel. 6. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása az Európai Unió régi tagállamaiban (EU 15), %, 2005 Két felnőtt és eltartott gyermek Két felnőtt Egyfelnőtt és eltartott gyermek Egy felnőtt 0 10 20 30 40 50 ezer PPS Magyarország EU-27 EU-25 EU-15 Magyarországon az egyedülálló szülő eltartott gyermekkel összetételű háztartás egy háztatásra jutó kiadása 10 585 PPS, a két felnőttből álló háztartásé 9979 PPS, a két felnőttből és eltartott gyermekből álló háztartásoké 14 039 PPS volt; utóbbi magasabb, mint a három vagy több felnőtt tagból álló háztartások 13 375 PPS nagyságú kiadása. Ennek oka egyrészt a gyermek eltartásához kapcsolódó kiadások magasabb részaránya az új tagországokban, másrészt az, hogy a tisztán felnőttekből álló háztartások között jelentős (60 75%) azok aránya, melyekben nyugdíjasok is élnek, akiknek már életkorukból adódóan is csökkennek a szükségleteik, illetve a kiadásaikból bizonyos csoportok már hiányoznak. Az egy háztartásra jutó kiadások szerkezete az Európai Unió országaiban A háztartási fogyasztási kiadások szerkezetében jelentősek a tagországok közti különbségek, amelyek az eltérő gazdasági, kulturális fejlettségből, életmódbeli sajátosságokból következnek. A háztartási fogyasztás szerkezetét a nemzetközi ajánlásnak megfelelően rendeltetés szerinti csoportosításban (12 főcsoport) közöljük. Az unió (EU 27) egészében a háztartási kiadásokon belül a legjelentősebb tételt a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások jelentik (28,2%), a második helyen az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított (14,6%) kiadás áll. A harmadik legjelentősebb kiadási csoport a közlekedés, ennek aránya 12,5%. Ezen három főcsoport a legjelentősebb a magyar háztartások kiadásaiban is, azonban más sorrendben. Magyarországon az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra fordított kiadások aránya 22,6%, ezt követik a lakásfenntartásra és háztartási energiára fordított kiadások 19,4%-kal, míg a harmadik helyen a teljes uniós átlagot kissé még meg is haladó aránnyal a közlekedésre fordított kiadások (14,1%) állnak. Az élelmiszerekre és alkoholmentes italokra szánt kiadások nagysága fordított arányban áll az életszínvonallal: minél szegényebb egy ország, annál magasabb ez az arány (Engel-törvény). Az adatok ezt az összefüggést egyértelműen alátámasztják, hiszen az élelmiszer-kiadások aránya Luxemburgban (9,3%) és Nagy-Britanniában (9,9%) a legkisebb, miközben a másik végletet Románia (44,2%) és Lettország (33,8%) képviseli. Az újonnan csatlakozott tagállamokban 15,1% (Ciprus) és 44,2% (Románia) között változik ez az arány. 1,0 9,1 2,8 6,5 6,0 12,8 14,1 9,6 13,5 Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok 2,2 Ruházkodás 5,8 Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés 28,4 Hírközlés 3,2 Kultúra, szórakozás 5,8 Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások 7. ábra Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezetének megoszlása Magyarországon, %, 2005 3,2 7,5 0,8 8,5 4,1 4,7 22,6 19,4 3,6 5,0 Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás, háztartási energia Lakberendezés, háztartásvitel Egészségügy Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás Egyéb termékek és szolgáltatások A lakásfenntartási kiadás arányának értelmezésénél fontos megjegyezni, hogy az unió régi tagországai lakáspiacának szerkezete alapvetően eltér a kelet-európaitól: náluk magas a lakásbérlők aránya, akik jelentős bérleti díjat fizetnek, míg nálunk zömében magántulajdonú lakásokban élnek az emberek. Ezen eltérést kezeli az imputált lakhatási költség tétel, ami korrekciós tételként épül be e főcsoportba. Ha a hazai kiadási struktúrát az unió régi tagországaiéval hasonlítjuk össze, az eltérések még markánsabbak. A két legjelentősebb kiadási főcsoport a régi tagországokban (EU 15) és nálunk is kb. a teljes kiadás 42%-át teszi ki, s a közlekedésre fordított aránya is nagyságrendileg hasonló, ám Magyarországon a hírközlési kiadások aránya az unió egészében (EU 27) a legnagyobb (6,5%), meghaladja az uniós átlag kétszeresét, és nominális értékében is magasabb annál. Hasonlóan többet költünk az EU 15-re jellemzőnél élvezeti cikkekre (dohányra és alkoholos italokra) és egészségügyre, kevesebbet ruházkodásra, lakberendezésre
4 Fogyasztási szokások nemzetközi összehasonlításban Statisztikai tükör 2009/143 és háztartásvitelre a legnagyobb lemaradásunk azonban a vendéglátás és szálláshely-szolgáltatás főcsoportnál jelentkezik. A kultúrára és szórakozásra fordított kiadás aránya a magas életszínvonalú országokban a legjelentősebb (Ausztria 12,6%, Svédország 13,3%); nálunk ez a főcsoport a kiadások 8,5%-át jelenti. A tagországok kiadási szerkezetének különbségei részben a finanszírozási rendszer sajátosságaiból következnek. Például Svédországban, ahol teljes mértékben ingyenes az oktatás, a háztartások erre gyakorlatilag nem költenek, míg Cipruson az oktatásra fordított kiadások aránya eléri a 4%-ot, ami az uniós átlag (EU 27) négyszerese. Ehhez hasonlóan az egészségügyi kiadásokban jelentkező különbségek is jórészt a finanszírozási és biztosítási rendszer különbségeivel magyarázhatók. Az elemzéshez felhasznált nemzetközi adatok az Eurostat nyilvános honlapjáról származnak, ahol a magyar adatok is megtalálhatók. A magyar adatok a többi tagországéhoz hasonlóan az Eurostat részletes megbízhatósági vizsgálatán estek át, ami kiterjedt az alkalmazott mintanagyságra és az adatok hibahatárára is. A tagországok közül mindössze négy ország, köztük Magyarország felelt meg e vizsgálatnak már az első adatátadás után mind a 12 kiadási főcsoportra vonatkozóan. A mellékletben található, illetve az uniós adatbázisban http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page/portal/living_ conditions_and_social_protection/data/database útvonalon elérhető adattáblák a téma további részletesebb vizsgálatát is lehetővé teszik. Elérhetõségek: eva.menesi@ksh.hu Telefon: 345-6153 Információszolgálat www.ksh.hu KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL, 2009 A kiadvány kialakítása egyedi, annak tördelési, grafikai, elrendezési és megjelenési megoldásai a KSH tulajdonát képezik. Ezek átvétele, alkalmazása esetén a KSH engedélyét kell kérni. Másodlagos publikálás csak a forrás megjelölésével történhet!
TÁBLÁZATOK 1. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Éves kiadás Ausztria 30 167 Belgium 30 048 Bulgária 7 099 Ciprus 34 208 Csehország 12 142 Dánia 24 062 Észtország 10 848 Finnország 24 360 Franciaország 27 886 Görögország 30 975 Hollandia 29 368 Írország 36 373 Lengyelország 10 594 Lettország 10 589 Litvánia 9 378 Luxemburg 51 932 Magyarország 10 694 Málta 28 605 Nagy-Britannia 31 959 Németország 28 501 Olaszország 28 782 Portugália 20 869 Románia 5 324 Spanyolország 26 028 Svédország 25 612 Szlovákia 11 855 Szlovénia 23 806 EU 27 24 667 EU 25 25 870 EU 15 28 608 5
2. Az egy fogyasztási egységre jutó éves kiadás nagysága az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Éves kiadás, PPS Ausztria 19 344 Belgium 18 831 Bulgária 4 213 Ciprus 17 094 Csehország 6 520 Dánia 16 199 Észtország 6 531 Finnország 16 082 Franciaország 17 523 Görögország 17 391 Hollandia 19 018 Írország 20 583 Lengyelország 5 817 Lettország 5 316 Litvánia 5 892 Luxemburg 32 794 Magyarország 6 241 Málta 15 108 Nagy-Britannia 20 047 Németország 18 952 Olaszország 17 663 Portugália 11 674 Románia 2 866 Spanyolország 13 940 Svédország 17 414 Szlovákia 6 517 Szlovénia 13 299 EU 27 15 225 EU 25 15 990 EU 15 17 825 6
3. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély gazdasági aktivitása szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok Alkalmazott fizikai nem fizikai Vállalkozó Munkanélküli Nyugdíjas Egyéb inaktív Ausztria 30 627 36 156 39 283 20 025 27 240 23 716 Belgium 28 499 36 508 16 741 32 622 24 012 Bulgária 8 102 10 205 8 729 5 135 5 923 5 051 Ciprus 33 701 46 544 37 139 32 342 21 959 17 600 Csehország 13 090 14 359 14 790 7 198 Dánia 26 414 30 050 26 282 20 861 Észtország 10 675 16 045 15 378 6 986 7 241 6 657 Finnország 25 245 33 075 34 285 13 899 17 550 16 961 Franciaország 27 287 35 524 35 038 20 078 17 520 22 686 Görögország 31 449 44 510 39 691 23 926 18 179 23 375 Hollandia 31 269 34 335 41 961 21 112 22 348 22 811 Írország 39 927 47 206 41 326 25 837 25 707 25 316 Lengyelország 10 271 15 186 12 401 6 504 7 367 8 138 Lettország 10 143 13 874 9 504 5 596 7 041 5 638 Litvánia 10 589 15 905 13 537 5 735 6 163 5 239 Luxemburg 47 073 59 758 66 495 35 441 38 342 45 674 Magyarország 10 942 15 175 15 724 7 440 8 534 7 169 Málta 30 198 39 245 34 275 15 156 19 570 Nagy-Britannia 30 938 41 664 41 524 21 575 25 344 22 148 Németország 27 655 34 122 41 554 17 943 15 255 24 397 Olaszország 28 766 35 298 36 685 22 135 21 106 24 411 Portugália 23 991 23 991 25 448 17 124 13 255 14 441 Románia Spanyolország 26 525 33 942 29 325 20 128 23 309 20 644 Svédország 25 545 31 083 15 233 15 823 20 754 Szlovákia 12 691 15 081 15 365 7 407 7 785 7 860 Szlovénia 22 820 32 299 32 113 12 570 20 190 16 331 EU 27 25 454 32 276 32 634 17 975 18 345 20 133 EU 25 25 746 32 647 33 036 18 199 18 559 20 390 EU 15 28 447 35 841 36 628 20 036 20 272 22 793 7
4. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága a refernciaszemély életkora szerint az unió tagállamaiban, 2005 (PPS) Tagállamok 30 év alatti 30 44 éves 45 59 éves 60 éves és idősebb Ismeretlen Összesen Ausztria 26 197 33 404 35 516 23 603 30 167 Belgium 27 820 33 971 32 513 23 965 30 048 Bulgária 8 435 8 922 8 145 5 212 7 099 Ciprus 38 327 38 559 43 721 19 153 34 208 Csehország 11 962 14 551 13 812 8 293 12 142 Dánia 18 549 27 912 28 828 18 685 24 062 Észtország 10 422 14 039 11 630 7 630 10 848 Finnország 19 735 30 868 28 184 17 853 24 360 Franciaország 23 632 31 728 32 181 22 041 27 886 Görögország 25 747 37 247 39 564 21 543 30 975 Hollandia 22 177 33 447 33 445 22 849 29 368 Írország 38 889 42 513 43 039 22 634 36 373 Lengyelország 10 627 12 424 11 152 8 270 10 594 Lettország 10 537 11 608 10 256 6 193 9 378 Litvánia 13 206 12 902 11 723 6 313 10 589 Luxemburg 44 541 53 941 59 954 43 792 51 932 Magyarország 11 827 12 905 12 680 7 022 10 694 Málta 33 060 31 315 34 051 19 483 28 605 Nagy-Britannia 28 918 35 742 38 198 24 334 31 959 Németország 19 121 30 218 34 207 25 428 28 501 Olaszország 24 955 31 594 34 558 23 405 28 782 Portugália 20 688 23 750 25 159 14 838 20 869 Románia 6 261 5 919 3 685 2 841 6 071 5 324 Spanyolország 23 095 27 928 31 830 20 464 26 028 Svédország 18 665 28 669 28 677 22 985 25 612 Szlovákia 12 393 13 629 13 074 8 088 11 855 Szlovénia 25 230 27 486 26 912 16 322 23 806 EU 27 20 891 27 479 29 031 19 618 6 071 24 667 EU 25 21 787 28 802 30 571 20 648 25 870 EU 15 23 665 31 700 33 983 23 008 28 608 8
5. Az egy háztartásra jutó éves kiadás nagysága háztartástípusonként az unió tagállamaiban Tagállamok Egy felnőtt Egyfelnőtt és eltartott gyermek Két felnőtt Két felnőtt és eltartott gyermek Három és több felnőtt Három és többfelnőtt eltartott gyermekkel Ismeretlen (PPS) Összesen Ausztria 19 530 28 847 31 384 39 257 39 126 43 053 30 167 Belgium 19 341 24 723 30 451 41 583 33 455 40 335 30 048 Bulgária 4 153 7 338 6 286 9 185 9 145 9 971 7 099 Ciprus 14 242 27 797 22 056 42 836 39 209 55 790 34 208 Csehország 6 401 10 647 12 084 16 493 20 063 21 211 12 142 Dánia 15 175 19 730 26 891 34 918 36 932 36 203 24 062 Észtország 5 703 9 157 10 285 15 494 15 399 16 607 10 848 Finnország 14 176 21 795 26 776 38 309 31 471 46 864 24 360 Franciaország 17 251 24 125 28 059 37 849 34 201 40 311 27 886 Görögország 16 552 31 720 24 637 41 541 37 984 42 161 30 975 Hollandia 29 368 29 368 Írország 18 150 24 188 32 203 46 686 51 737 55 071 36 373 Lengyelország 6 710 9 427 10 368 12 836 11 904 13 217 10 594 Lettország 5 607 9 215 9 349 12 901 11 856 14 086 9 378 Litvánia 5 081 8 869 9 527 14 689 13 253 15 804 10 589 Luxemburg 35 071 44 167 53 537 65 721 58 839 74 110 51 932 Magyarország 5 714 10 585 9 979 14 039 13 375 15 254 10 694 Málta 14 817 22 767 23 426 32 774 33 765 41 143 28 605 Nagy-Britannia 18 927 25 177 32 911 41 200 46 010 50 954 31 959 Németország 17 476 22 685 32 433 38 798 42 036 46 745 28 501 Olaszország 18 966 28 008 27 449 35 786 34 875 37 814 28 782 Portugália 11 338 21 026 17 121 25 926 24 314 27 303 20 869 Románia 2 596 4 417 4 524 6 493 6 324 7 032 5 324 Spanyolország 14 266 24 903 21 286 31 132 28 906 34 537 26 028 Svédország 16 434 22 036 28 839 35 569 32 728 35 893 35 175 25 612 Szlovákia 6 427 8 858 10 591 13 245 15 165 16 017 11 855 Szlovénia 12 670 22 359 21 310 29 825 27 446 33 496 23 806 EU 27 14 798 21 331 24 483 31 993 31 971 36 057 18 034 24 667 EU 25 15 577 22 397 25 771 33 630 33 616 37 924 31 435 25 870 EU 15 17 355 24 815 28 724 37 447 37 456 42 278 31 435 28 608 9
6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban Tagállamok Élelmiszerek és alkoholmentes italok Dohány és alkoholos italok Ruházkodás Lakásfenntartás háztartási energia Lakberendezés háztartásvitel (%) Egészségügy Ausztria 13,0 2,8 5,6 22,3 6,2 3,1 Belgium 13,5 2,2 4,7 25,3 5,6 4,7 Bulgária 31,5 3,8 3,1 34,7 3,0 4,3 Ciprus 15,1 1,9 7,7 21,6 5,9 4,7 Csehország 20,6 2,9 5,6 20,1 6,7 2,0 Dánia 11,9 3,3 4,9 29,9 6,1 2,7 Észtország 22,5 2,8 5,5 29,9 5,2 2,6 Finnország 12,7 2,4 3,8 27,2 5,1 3,5 Franciaország 13,4 2,3 6,6 26,3 6,1 4,2 Görögország 15,5 3,4 7,0 24,0 6,2 5,9 Hollandia 10,5 2,1 5,8 25,6 6,4 1,3 Írország 12,3 5,6 5,1 23,4 7,2 2,5 Lengyelország 25,3 2,5 4,6 31,3 4,5 4,5 Lettország 33,8 3,5 7,9 18,9 4,2 4,7 Litvánia 29,2 3,1 7,3 17,1 5,2 3,7 Luxemburg 9,3 1,7 6,4 30,1 7,1 2,6 Magyarország 22,6 3,6 5,0 19,4 4,7 4,1 Málta 21,3 2,7 8,3 9,1 10,7 3,0 Nagy-Britannia 9,9 2,4 5,0 29,6 6,5 1,2 Németország 11,2 1,7 4,8 29,6 5,4 3,6 Olaszország 18,6 1,8 7,0 29,6 5,8 3,9 Portugália 15,5 2,3 4,1 26,6 4,8 6,1 Románia 44,2 5,8 6,3 15,6 3,8 3,8 Spanyolország 18,0 2,3 6,9 30,3 4,7 2,2 Svédország 11,4 2,1 5,0 32,2 6,4 2,5 Szlovákia 24,5 2,8 5,6 30,4 4,2 2,8 Szlovénia 18,2 2,6 7,7 25,1 6,4 1,6 EU 27 14,6 2,3 5,7 28,2 5,7 3,2 EU 25 14,2 2,2 5,7 28,2 5,8 3,2 EU 15 13,5 2,2 5,8 28,4 5,8 3,2 10
6. Az egy háztartásra jutó éves kiadások szerkezete COICOP-főcsoportok szerint az unió tagállamaiban (folytatás) Tagállamok Közlekedés Hírközlés Kultúra, szórakozás Oktatás Vendéglátás és szálláshely szolgáltatás (%) Egyéb termékek és szolgáltatások Ausztria 16,1 2,6 12,6 0,8 5,5 9,3 Belgium 12,9 2,9 9,5 0,5 6,3 11,9 Bulgária 5,0 4,6 2,9 0,5 3,6 3,1 Ciprus 14,6 3,4 6,0 4,0 8,3 6,9 Csehország 11,1 4,6 10,6 0,5 5,1 10,2 Dánia 13,8 2,4 11,4 0,4 4,0 9,3 Észtország 10,0 5,5 6,4 1,3 3,1 5,2 Finnország 15,7 2,8 11,2 0,2 4,2 11,2 Franciaország 13,5 3,3 6,9 0,6 4,6 12,2 Görögország 10,4 3,8 4,1 2,4 8,6 8,7 Hollandia 10,9 3,1 10,9 1,0 5,6 16,8 Írország 11,6 3,5 10,1 1,9 6,0 10,9 Lengyelország 8,1 4,8 6,2 1,3 1,7 5,3 Lettország 8,1 4,6 4,3 1,1 4,6 4,2 Litvánia 10,9 5,8 6,3 1,4 5,3 4,8 Luxemburg 16,2 2,2 7,4 0,4 7,9 8,6 Magyarország 14,1 6,5 8,5 0,8 3,2 7,5 Málta 16,6 2,9 10,1 1,2 7,1 6,9 Nagy-Britannia 13,5 2,7 12,3 1,4 8,0 7,6 Németország 13,3 2,9 11,1 0,8 4,3 11,3 Olaszország 11,9 2,2 5,8 0,7 5,0 7,8 Portugália 12,9 3,0 5,7 1,7 10,8 6,5 Románia 6,5 4,9 4,2 0,8 1,1 3,0 Spanyolország 10,5 2,7 6,4 1,1 9,3 5,8 Svédország 14,1 3,1 13,3 0,0 3,8 6,1 Szlovákia 8,3 4,3 6,0 0,8 4,4 6,0 Szlovénia 17,0 4,4 1,1 0,9 4,7 10,2 EU 27 12,5 3,0 8,9 1,0 5,7 9,3 EU 25 12,6 3,0 8,9 1,0 5,8 9,4 EU 15 12,8 2,8 9,1 1,0 6,0 9,6 11