A DUNA BORRÉGIÓ
Magyarország Borrégiói 1. 2. 3. 4. 5. 6. Duna Borrégió Balaton Borrégió Pannon Borrégió Észak Magyarország Borrégió Észak-Dunántúl Borrégió Tokaji
Miért szükséges a borrégió? 22 Borvidék > nagyon sok Nincs egységes imázs, megjelenés Közösségi bormarketing kialakítása Közös márka bevezetése Borturizmus kialakítása, fejlesztése Eredetvédelem Összefogás
Borrégió fogalma A borrégió fogalma a 2004. évi XVIII. törvényben jelent meg először, amely szerint: Borvidéki régió: meghatározott termőhely, a hasonló természeti adottságokkal és hagyományokkal rendelkező, vagy egymással földrajzilag egységet képező, illetve szomszédos borvidékek társulása, amelynek területéről a borvidéki régió szabályzatáról szóló rendelet alapján meghatározott termőhelyről származó minőségi bor hozható forgalomba. A borvidéki régió szabályzatát az érdekelt borvidékek együttes kezdeményezésre a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter rendelettel adja ki.
Duna Borrégió kialakulása A régió elődje az Alföldi szőlészek és borászok egyesülete volt, amely 1988- ban alakult. A három borvidék hegyközségi tanácsa alakította a 2002-es évben a Duna Borrégiót. Csak a 2004-es törvény hatályba lépése után kezdett el hivatalosan működni. Ekkor határozták meg a régió rövid és hosszú távú stratégiáját. A régió öt megye Bács-Kiskun, Csongrád, Heves, Jász- Nagykun- Szolnok és Pest megye területét érinti több kevesebb mértékben.
A régió területe A Duna Borvidéki Régió a Dunától keletre helyezkedik el, nyugati határa a fővárostól a déli ország határig a Duna folyó. Magába foglalja a Csongrádi, a Hajós- Bajai, és a Kunsági borvidékek településeinek I és II. osztályban szőlőkataszterbe sorolt területeit, a borrégió hegyközségeinél vezetett kataszterben nyilvántartott szőlőültetvényeit és pincészeteit.
A régió célja a régió szőlőtermelése és borászata közép és hosszú távú stratégiájának kialakítása, a mt. minőségi borok termelésének szabályozása, a mt. minőségi borok származásának igazolása, a származási bizonyítványok kiadása és azok nyilvántartása, a marketing tevékenység egységesítése, a szőlőtermesztés és fajtahasználat összehangolása, a borászati fejlesztés teendőinek meghatározása, a szőlőtermelés és a borászat integrációs kapcsolatrendszerének kiépítése, a borrégió országos szintű képviselete,
A régió célja a borrégió értékesítés szervezeti rendszerének kiépítése, belföld piacokon, EU közösségi piacokon, harmadik országok felé irányuló export, terén a meglévő pozíciók megőrzése, bővítése. a borvidékek sajátosságainak megőrzése mellett a régió egységes arculatának megteremtése, a borrégió Borvizsgáló Bizottságának működtetése, kapcsolat tartása a régió Megyei Közgyűléseivel a megyei FM Hivatalokkal, az MVH kirendeltségeivel, jövedéki hatósággal,
Borvidéki ültetvény statisztika 2007 Borvidék terület(ha) új telepítés(ha) kivágás(ha) Összterület (régió) 32429,0488 87,0902 284,1993 Csongrádi Hajós-Bajai Kunsági 2294,0908 2436,6801 27698,2779 0,0000 6,0000 81,0902 40,4584 15,4108 228,3301 Országos 82354,2299 210,6305 637,3424 1 2 3 4
A Duna Borrégió részesedése az országos borértékesítésből Eu csatlakozás előtti 3 év 2002-2004 évek átlagában 59, 7 % 56, 2 % 57, 4 % Eu csatlakozás utáni két borpiaci év 2005-06, 2006-07 borpiaci évek átlagában 57, 4 % 53, 1 % 55, 5 % Export palackos Export hordós Export összesen 12, 2 % 18, 5 % 15, 6 % 33, 6 % 41, 6 % 37, 6 % 23, 6 % 30, 3 % 27, 0 % Összes értékesítés palackos Összes értékesítés hordós Értékesítés mindösszesen 46, 5 % 52, 9 % 50, 5 % 49, 5 % 50, 5 % 49, 9 % 48, 4 % 51, 8 % 50, 2 % Belföldi palackos Belföldi hordós Belföldi összesen 2002 2007 évek átlagában 58, 2 % 54, 9 % 56, 9 %
Jövőbeni tervek A 8 Ft os borforgalmi járulék visszaforgatása a marketing tevékenységekbe. Új tervezet létrehozása: - a borforgalmi járulék részarányos elosztása. Pl.: 3 % - os befizetés valósuljon meg. 100 Ft - os bor után > 3 Ft 1000 Ft os bor után > 30 Ft járulék fizetése lenne kötelező
Termék szabályozási rendszer A Duna Borrégió területén előállított borászati terméket "Duna Borrégió" megjelöléssel, valamint a borvidék nevének feltüntetésével lehet forgalomba hozni. Pl.: egy Csongrádi és egy Kunsági bor házasítása során a fajta csak úgy szerepelhet a címkén ha fel van rajta tüntetve a "Duna Borrégió" megnevezés.
Generosa Ezerjó x Piros tramini, Bíró Károly 1951-ben állította elő. Kiértékelését 1976-tól dr. Hajdú Edit, az FVM Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetének kutatási csoportvezetője végezte. A Generosát 2004-ben minősítették. Termesztési tulajdonsága: Rügyeinek tél és fagytűrése -21 C-ig kiváló, hasonló a Cserszegi fűszereséhez. A Generosa tõkéje erőteljesen nő, vesszeje felfelé törő, egyenes, közép vastag. Szellős lombot nevel, ezt az egyenesen felfelé növekvő hajtások alakítják ki. Önmagától rendezett vesszőit könnyű metszeni. Hónaljhajtást alig hoz, levelei középnagyok, A bőtermő Generosa közepesen nagy fürtjei kedvezően tömöttek - 130 g - a fürtkocsány középhosszú, néha zöld bogyók maradnak a fürtben. A megnyúlt gömb alakú bogyók kicsik, húspiros-lilás árnyalattal, alig hamvas, héja szívós, az íze különösen finom, zamatos, savas. Hosszú kocsánya miatt könnyű szüretelni. A Generosa fajta az aszályt is jól tûri. Magasművelésre alkalmas. (Moser) Minőseg:18-20 mustfokkal érik szeptember végén. Kórtani jellemzői: Fürtjei nem rothadnak. A lisztharmatra és peronoszpórára közepesen érzékeny.) Bora: A szőlő ízeit megörző, illata szőlővirágra emlékeztető, az Ezerjóhoz hasonlóan finom savú, kellemes ízhatású bor.
ODYSSEUS 1993- SZÜRET 2003. átlag: IX. 9. - X. 6. TERMÉS CUKOR SAV FÜRT BOGYÓ kg/m2 mustfok g/l g g 1,17 18,7 10,0 169 1,5
Odysseus A fajta származása: a keresztezést Dr. Koleda István végezte 1966-ban. (Vitis amurensis x Vitis vinifera) x Thallóczy Lajos muskotály x Szürkebarát. Termesztési tulajdonságok: Virágzása egybeesik a Chardonnay fajtával. Közepes növekedési erélyű, rügytermékenysége jó, 7-8 db/m2 rügyterhelés esetén is bőven terem. Szálvesszőzést nem igényel, rövid csapos metszéssel termeszthető. Moser művelésmód kedvező. Túlterhelés esetén gyenge minőségű homok talajon növekedése visszaeshet. Vessző beérése nagyon jó. Vesszői vékonyak. Szárazságra mérsékelten érzékeny. Az Odysseus fajta jól alkalmazkodik a szélsőséges ökológiai körülményekhez, ezért a Duna borrégióban ajánlott fajta. Kórtani jellemzők: Normál üzemi növényvédelem mellett sem peronoszpórára, sem lisztharmatra nem fogékony. Minőség: Nagyon jól termékenyül. Fürtje közepes méretű (169g), bogyója kicsi. A fajta mustfok beérése jó. 18 20 MM fokkal szüretelhető szeptember végén október elején. Bora: savas karakterű, a meleg száraz évjáratokban sem lágyul le. Extrakt tartalma a Chardonnay borának értékei körül alakul (20-24 g/l). Önálló borként és házasítási alapanyagként is számításba jöhet felhasználása.
Aletta Dr. Csizmazia Darab József és Bereznai László nemesítette a Seyve-Villard12375 E.2 és a Muscat ottonel fajták keresztezésével. Termesztési tulajdonságok: Rövid tenyészidejű (160 nap). Közép későn fakad és korán érik. Tőkéje erős növekedésű. vesszői egyenesek, hosszú ízközűek. Termésbiztonsága miatt magas művelésre alkalmas. Nagy lombot nevel, ezért nagy tenyészterületre van szüksége. Rügyei termékenyek. Rügyei és vessző téltűrőek és fagytűrőek (-22 C-ig kiváló). 15t/ha termés felett fürtkocsány bénulásra hajlamos. Nem vízigényes, viszont rendkívül tápanyagigényes. Túlérésben hajlamos a bogyópergésre. Kórtani jellemzők: Peronoszpórával szemben jól, lisztharmattal szemben közepesen ellenálló. Rothadásra nem érzékeny. Redukált növényvédelemmel termeszthető. Minőség: fürtje kicsi vagy középnagy, vállas. Bogyói kicsik, gömbölyűek. Szeptember első felében érik 18-19 mustfokkal és 7-8 g/l savtartalommal. Bora: intenzív muskotályos illatú, kissé lágy, testes, alkoholban gazdag asztali minőségű fehérbor. Csak redukív technológiával, megfelelő must és borkezelési eljárással készülhet belőle megfelelő ízhatású bor!
PANNON FRANKOS 1993- SZÜRET 2003. átlag: IX. 9. - X. 8. TERMÉS CUKOR SAV FÜRT BOGYÓ kg/m2 mustfok g/l g g 1,28 18,5 10,1 125 1,4
Pannon frankos A fajta származása: Dr. Koleda István keresztezte 1965-ben. Fajhibrid, ( Vitis amurensis x Vitis vinifera) x Irsai Olivér. Termesztési tulajdonságok: A fajta fakadása korai, több nappal megelőzi a Cabernet fajtákét. Virágzása is korai. Erős növekedésű, sok hajtást nevel. Zöldmunka igénye nagy. Rügyterhelését 8-9 db/m2 re célszerű beállítani. A szárazságot igen jól tűri. Téli fagytűrő képessége kiváló > sokkal jobb mint a Kékfrankosé. Magasművelésre alkalmas. Jól alkalmazkodik a szélsőséges időjárási viszonyokhoz. Terméshozama duplája a Kékfrankos fajtának. Szeptember végén október elején szüretelhető. Kórtani jellemzők: peronoszpórára kissé, lisztharmatra közepesen fogékony. Lisztharmat érzékenysége a Merlot és Cabernet fajtákhoz képest nagyobb. Szürkerothadásra nem hajlamos. Minőség: Fürtje közepes nagyságú, bogyója kicsi. Fürt átlagtömege 137 g. A fajta mustfok beérése jó 17-18 MM. A must savtartalma kissé magas. Általában 0,5 0,8 el magasabb min a Kékfrankosé. Extrakt tartalma magas, hasonló a Merlot és Cabernet fajtákhoz. Színanyag tartalma magas. Bora: Színe igen mély, savas, csersavas. Zamata, íze semleges.
KUNLEÁNY (Vitis amurensis x Vitis vinifera F2) fajtahibrid és az Afuz Ali keresztezésével állította elő dr. Koleda István és dr. Tamássy István. Területe a Duna Borrégió területén 1570 ha. MORFOLÓGIAI JELLEMZŐI: Tőkéje igen erős növekedésű; vesszői egyenesek, hosszúak, elterülőek. Fürtje középnagy, vállas, közepesen tömött, fürtkocsánya hosszú. Bogyói középnagyok, megnyúlt gömbölyűek, sárgászöldek, hamvasak, lédúsak, savasak, semleges ízűek. TEMESZTÉSI ÉRTÉKEI: Hosszú tenyészidejű. Az egyik legkorábban fakadó fajták egyike és későn, október elején érik 17-18 mustfokkal. Rügyei termékenyek, átlagtermése: 15 t/ha Kiváló fagy és téltűrő. Vízhiányt megsínyli. Bogyói nem rothadnak. Peronoszpórával szemben ellenállnak, lisztharmatra fogékony. Nagy tenyészterületet kíván óriási lombja miatt. Sok hónaljhajtást hoz. Magasművelésre alkalmas. Gondos zöldmunkát igényel. Redukált növényvédelemmel termeszthető. BORA: Finom illatú és ízű, savakban gazdag, tartalmas fehérbor. Jó pezsgő alapbor.
Köszönöm figyelmüket!