17. szám 127. évfolyam 2012. július 27. Utasítások 37/2012. (VII. 27. MÁV Ért. 17.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás a MÁV Zrt. Egészségmegőrző Programjának 2012.II. félévi - 2013.I. félévi működtetéséről ÉRTESÍTŐ magyar államvasutak zártkörűen működő részvénytársaság TARTALOM Oldal 797 3/2012. (VII.27. MÁV Ért.17.) GÁVIGH számú utasítás a Kapcsolt vállalkozások és nem független felek között alkalmazott árak nyilvántartási és adózási követelményeiről 4/2012. (VII.27. MÁV Ért.17.) GÁVIGH számú utasítás a GIR készletmozgási bizonylatok kezeléséről Oldal 810 828 Utasítások 37/2012. (VII. 27. MÁV ÉRT. 17.) EVIG számú ELnök-VEzÉRIGAzGATóI UTAsíTÁs A MÁV zrt. EGÉszsÉGMEGőRző PROGRAMjÁnAk 2012. II. félévi - 2013. I. félévi MűködTETÉsÉRőL 2.2. Az utasítás időbeli hatálya: Az utasítás 2012. július 20-tól 2013. június 30-ig hatályos. 2.3. felelősség: Az Utasítás kidolgozásáért, karbantartásáért és működtetéséért felelős az Egészség-, Biztonság- és Környezetvédelmi főosztályvezető. 1. Az UTAsíTÁs CÉLjA Jelen utasítás célja, hogy az Egészségmegőrző program működésének eljárási rendjét szabályozza. 2. HATÁLY És felelősség MEGHATÁROzÁsA 2.1. Az Utasítás személyi hatálya: Az Utasítás 1. sz. mellékletében felsorolt munkakörökben foglalkoztatott munkavállalókra terjed ki. 3. fogalmak MEGHATÁROzÁsA A fogalmak külön magyarázatot nem igényelnek. 4. Az UTAsíTÁs LEíRÁsA 4.1. Egészségmegőrző Program célja: Az Utasítás 1. sz. mellékletében meghatározott munkakörökben foglalkoztatott munka-vállalók: egészségének és munkavégző képességének megőrzése, a megbetegedések megelőzése,
798 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám a szűrési program alapján kimutatott esetlegesen kialakuló betegségek korai stádiumának felismerése, a rizikó-faktorok meghatározása, az éjszakai munkavégzés egészségügyi kockázatainak csökkentése. 4.2. A Program tartalma: A Program a következőket tartalmazza a rehabilitációs célú, fekvőbeteg ellátást nyújtó egészségügyi intézetekben: a komplex egészségügyi szűrési programot /4. sz. melléklet/, az elvégzett vizsgálatok alapján a betegségek és a rizikó-faktorok meghatározását, felvilágosító előadások, tréningek megtartását /életmód, helyes táplálkozás, diétás tanácsadás, tréning, gyógytorna/, az egészségi állapotra vonatkozó összegző szakorvosi véleményt, orvosi beutaló, reumatológiai szakrendelés javaslata alapján fizio- és balneoterápiás kezelés igénybevételét, 7 napos (6 éjszaka) teljes ellátást /napi háromszori étkezés és szállás/. A MÁV Zrt. 7 napos ellátás igénybevételét biztosítja térítésmentesen rehabilitációs célú fekvőbeteg ellátást nyújtó intézetekben. Az elhelyezés 2 és 4 ágyas /2x2 ágyas apartman/ egy szobában azonos neműek fürdőszobás szobákban történik. 4.3. A munkavállalói együttműködési kötelezettség tartalma: önkéntesen vállalja a Programban történő részvételét éves rendes szabadsága terhére, együttműködik a foglalkozás-egészségügyi orvossal az egyénre szóló és egészségi állapotának megfelelő intézeti profil meghatározása érdekében, részt vesz a szűrővizsgálatokon és a felvilágosító előadásokon, tréningeken, szükség esetén orvosi javaslatra igénybe veszi a fizio- és balneoterápiás kezeléseket, intézeti összegző szakmai véleményt, javaslatot átadja a házi-orvosának/üzemorvosának. 4.4. A Programban történő részvétel feltétele: A Program igénybevételére jogosult munkavállalók az éves szabadságuk terhére vállalják a részvételt. 4.5. A munkavállalók kiválasztása 4.5.1. jelentkezés feltétele Az Egészségmegőrző Programban történő részvétel feltétele: az Utasítás 1. sz. mellékletében meghatározott munkakör 4.5.2. jelentkezés A jelentkezéshez szükséges Igénybejelentő lap -ot, Tájékoztatót, Protokoll lap -ot a humánpartner a munkavállaló kérésére átadja, a Protokoll lap a foglalkozás-egészségügyi orvosnál is elektronikusan rendelkezésre áll. A nyomtatványok a www.mav.hu oldalról is letölthetők. A munkavállaló részvételi szándékát a 2. sz. melléklet szerinti Igénybejelentő lap -on kezdeményezi. A Protokoll kérdőívet a megfelelő intézeti profil kiválasztása érdekében a munka-vállaló kérésére a foglalkozás-egészségügyi orvos tölti ki és tesz javaslatot az intézeti ellátásra (kizárólag egy típusúra). A javasolt intézetet a foglalkozás-egészségügyi orvos az igénybejelentő lapon aláírásával igazolja. Orvosi záradék és pecsét nélkül az igény-bejelentés érvénytelen! A munkavállaló a kitöltött és aláírt Igénybejelentő lap -ot leadja a szervezeti egység humánpartnerének. A kiállított protokoll kérdőívet a munkavállaló a javasolt intézetbe viszi magával. jelentkezési határidő: 2012. augusztus 06. 4.5.3. A munkáltatói jogkörgyakorló záradéka A humánpartner a kitöltött Igénybejelentő lap -ot a 4.5.1. pontban meghatározott feltétel vizsgálatát követően átadja a munkáltatói jogkör gyakorló részére aláírásra, ezt követően a területi humánpartner vezetőnek megküldi. Területi központonként az 5. sz. melléklet szerinti Excel táblát kitöltve a területi humánpartner vezető elektronikus úton küldi meg az Egészség-, Biztonság-, és Környezetvédelmi Főosztály (a továbbiakban EBKF) részére, a szedlakneszm@mav.hu e-mail címre. A Jelentkezési lapokat az Excel táblában feltüntetett sorrend szerint, sorszámozva, sorba rakva, papír alapon is megküldi az EBKF részére (1087 Budapest, Könyves Kálmán krt. 54-60.). Az EBKF a beérkezett igény-bejelentőket, az elutasított igénybejelentéseket is nyilvántartásba veszi) Határidő: 2012. augusztus 13.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 799 4.5.4. Döntés a kapacitás elosztásáról Az intézetek 2012.09.03-től 2013.06.30-ig felhasználható kapacitásáról az EBKF adott tájékoztatást a Humánerőforrás Igazgatóság részére. A Humánforrás Igazgatóság az intézeti kapacitásokat a forgalmi szakterület érintett munkaköreinek 1,5 szorzóval történt figyelembevételével szakterületenként (Pálya-TEB-Forgalom) területi központonként az adott munkakörök létszámával arányosan az alábbiak szerint felosztotta. 4.5.5. A jelentkezések elbírálása: Az EBKF a jelentkezéseket a 4.5.1 és a 4.5.4 pontban foglaltak figyelembe vételével két ütemben elbírálja. Előnyt élvez: - aki 2010. és 2011. évben a programban nem vett részt és - legalább öt éves szolgálati idővel rendelkezik. Elbírálási határidő:2012. augusztus 21. a 2012.december 31-ig betöltendő kapacitásokra 2012. október 26. a 2013. június 30-ig betöltendő kapacitásokra 4.5.6.A munkavállaló értesítése Az EBKF a területi humánpartner vezetőt Excel táblában összesítve I. ütemben 08.21-ig, II. ütemben 10.26- ig - értesíti az elbírálás eredményéről. A területi humánpartner vezető gondoskodik arról, hogy a 6. sz. melléklet szerinti értesítőt és az intézeti tájékoztatót az illetékes humánpartner személyre szólóan elkészíti, a munkáltatói jogkör gyakorlóval aláíratja és a munkavállaló részére dokumentáltan átadja, első ütemben 2012. augusztus 24.-ig, második ütemben 2012. október 31-ig. A humánpartner a turnusbeosztást vezényelt munkakör esetén megküldi a vezénylőtisztnek. 4.5.7. A munkavállaló kötelezettsége A munkavállaló a névre szóló értesítőben szereplő időpontban és intézetben a Programban részt vesz. Amennyiben a munkavállaló a programban nem vesz részt részkártérítés címén a lefoglalt szállás költsége a munkavállalót terheli. Részkártérítés fizetési kötelezettség alól egyedi elbírálás alapján mentesül az a munkavállaló, aki önhibáján kívül eső rendkívüli ok miatt /hozzátartozó halála, betegség, elemi csapás, stb./ távolmaradását hitelt érdemlően igazolja. 4.5.8.A munkáltatói kötelezettség: A munkáltató köteles az értesítésben megadott időpontra a munkavállaló részére szabadságot biztosítani 5. HATÁLYBA LÉPTETÉS Jelen utasítás 2012. július 20. napján lép hatályba. 6. MELLÉKLETEK 6.1. Munkakörök listája 6.2. Igénybejelentő lap + Tájékoztató 6.3. Protokoll kérdőív 6.4. Szűrési program 6.5. Területi központonként összesített jelentkezési igény (Excel tábla) 6.6. Munkavállalói értesítő levél Dávid Ilona elnök-vezérigazgató s.k. Lemondás, csere lehetőség nincs!
800 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 1. sz. melléklet
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 801 2. sz. melléklet
802 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 2/A. sz. melléklet
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 803 3. sz. melléklet
804 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 3. sz. melléklet (folytatás)
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 805 4. sz. melléklet
806 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 5. sz. melléklet
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 807 6/A. sz. melléklet
808 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 6/B. sz. melléklet
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 809 6/C. sz. melléklet
810 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 3/2012. (VII.27. MÁV Ért.17.) GÁVIGH számú utasítás a Kapcsolt VÁllalKozÁsoK És nem független felek Között alkalmazott ÁraK nyilvántartási És adózási KöVetelMÉnyeIről 1.0. az utasítás célja A vállalkozásoknak a 22/2009 (X.16.) PM rendeletben előírt kötelezettsége olyan nyilvántartások készítése, amelyek bemutatják a cégcsoporton belüli ügyletek esetében a szerződéses feltételeket, az ügyletek ellenértékének meghatározásánál használt módszereket, és az ezek alapján megállapított, a szokásos piaci árnak megfelelő árat. Jelen utasítás célja a szokásos piaci ár meghatározásával, az attól történő eltéréssel összefüggő adókötelezettségek teljesítésének és a kapcsolódó nyilvántartási kötelezettség teljesítésének szabályozása a MÁV Zrt.- nél. 2.0. HatÁly És felelősség MeGHatÁrozÁsa 2.1 az utasítás hatálya 2.1.1 személyi hatály Az utasítás hatálya kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szervezeti egységére és munkavállalójára. 2.1.2 Időbeli hatály Az utasítás a MÁV Zrt. Értesítőjében történő megjelenés napján lép hatályba, azzal, hogy előírásait a 2012. adóévi adókötelezettséghez kapcsolódó nyilvántartásokra is alkalmazni kell. A nyilvántartási kötelezettség kiterjed a MÁV Zrt. valamennyi szerződéskötő egységére, ha a kapcsolt vállalkozásokkal kötött hatályos szerződés, megállapodás alapján az adóévben teljesítés történt. A 2011.12.31-ig megkötött szerződések esetében újabb nyilvántartást kell készíteni, ha a szerződéssel, vagy az ár meghatározásával kapcsolatban bármely lényeges feltétel módosul. 2.2 az utasítás kidolgozásáért és karbantartásáért felelős Számviteli szervezet vezetője. 3.0. fogalom-meghatározások Az utasításban használt értelmezések megegyeznek a hivatkozott jogszabályok fogalom meghatározásaival. Ezek közül jelen utasítás szempontjából kiemelendők: 3.1 szokásos piaci ár Az ÁFA tv. 255. (1) bekezdése szerint a szokásos piaci ár az a teljes pénzösszeg, amelyet tisztességes versenyfeltételek mellett az adott termékértékesítéssel vagy szolgáltatásnyújtással összehasonlítható körülmények között a teljesítés helye szerinti államban és a teljesítés időpontjában a beszerzőnek vagy az igénybevevőnek fizetnie kellene egy tőle független értékesítőnek vagy nyújtónak. Az ÁFA tv. 255. (2) bekezdése alapján összehasonlítható körülmények hiányában az előző bekezdésben foglaltaktól eltérően a szokásos piaci ár: a) termék értékesítése esetében nem lehet alacsonyabb a termék vagy az ahhoz hasonló termék beszerzési áránál, ilyen ár hiányában pedig a teljesítés időpontjában megállapított előállítási értékénél; b) szolgáltatás nyújtása esetében nem lehet alacsonyabb annál a pénzben kifejezett összegnél, amely a nyújtónál a teljesítés érdekében kiadásként felmerül (önköltség) 3.2 Kapcsolt vállalkozás a) az a személy, amelyben a MÁV Zrt. a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; b) az a személy, amely a MÁV Zrt.-ben a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve többségi befolyással rendelkezik; (Magyar Állam) c) a MÁV Zrt. és más személy, ha harmadik személy a Ptk. rendelkezéseinek alkalmazásával közvetlenül, vagy közvetve mindkettőjükben többségi befolyással rendelkezik. A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásait tartalmazó lista (a 2012.06.01-jei állapot szerint ) az 1. számú mellékletben található. A kapcsolt vállalkozások aktuális listája elérhető, az alábbi útvonalon. http://www.mav.hu/kozerdeku_adatok2.php?mid=14fb 36934a524d 3.3 többségi és meghatározó befolyás A Ptk. 685/B. szerint a többségi befolyás: az olyan kapcsolat, amelynek révén természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság (a továbbiakban együtt: befolyással rendelkező) egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával vagy meghatározó befolyással rendelkezik.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 811 A befolyással rendelkező akkor rendelkezik egy jogi személyben meghatározó befolyással, ha annak tagja, illetve részvényese és - jogosult e jogi személy vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsága tagjai többségének megválasztására, illetve visszahívására, vagy - a jogi személy más tagjaival, illetve részvényeseivel kötött megállapodás alapján egyedül rendelkezik a szavazatok több mint ötven százalékával. A meghatározó befolyás akkor is fennáll, ha a befolyással rendelkező számára a fenti jogosultságok közvetett módon biztosítottak. A befolyással rendelkezőnek egy jogi személyben a szavazatok több mint ötven százalékával közvetett módon való rendelkezése vagy egy jogi személyben közvetetten fennálló meghatározó befolyása megállapítása során a jogi személyben szavazati joggal rendelkező más jogi személyt (köztes vállalkozást) meg illető szavazatokat meg kell szorozni a befolyással rendelkezőnek a köztes vállalkozásban, illetve vállalkozásokban fennálló szavazatával. Ha a köztes vállalkozásban fennálló szavazatok mértéke az ötven százalékot meghaladja, akkor azt egy egészként kell figyelembe venni. A Ptk. 685. b) pontja szerinti közeli hozzátartozók közvetlen és közvetett tulajdoni részesedését vagy szavazati jogát egybe kell számítani. 3.4 személy a) Belföldi személy: a belföldi jogszabály alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet (pl.: jogi személyiséggel nem rendelkező társaság, személyi egyesülés), valamint a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint belföldi illetőségűnek minősülő magánszemély; b) Külföldi személy: a külföldi jogszabályok alapján létrejött jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező társas cég, személyi egyesülés, egyéb szervezet; c) Külföldi magánszemély. 3.5 nem független fél Az ÁFA Tv. 259. 13. pontja alapján: a) a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai; b) olyan személy, aki névre szóló tulajdonosi/tagsági jogviszonyban áll a MÁV Zrt-vel; c) a MÁV Zrt. vezető tisztségviselői, felügyelő bizottsági tagjai; d) a MÁV Zrt-vel munkaviszonyban, munkaviszony jellegű jogviszonyban, munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony álló magánszemélyek; e) az előző pontokban felsoroltak közeli hozzátartozói. 3.6. ellenőrzött ügylet A kapcsolt vállalkozások egymással kötött szerződése, megállapodása alapján megvalósuló ügylet, beleértve a 4.1.2 pontban felsorolt ügyleteket is. 3.7. funkcionális elemzés A kapcsolt vállalkozások által az ellenőrzött ügyletek során, valamint a független vállalkozások által az összehasonlítható független ügyletek során végzett tevékenységek a felhasznált erőforrások és a vállalt üzleti kockázatok elemzése. 3.8. Vállalatcsoport Kapcsolt vállalkozások és/vagy telephelyek csoportja. 3.9. Alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások A kapcsolt vállalkozások közötti olyan alacsony kockázattal járó, rutin jellegű szolgáltatások, amelyekre teljesül, hogy - Azokat a csoport egyik tagja a csoport másik, vagy több tagjának, vagy a vállaltcsoport valamennyi tagjának nem főtevékenysége (főszolgáltatása) keretében nyújtja, illetve az igénybevevő fél fő üzleti tevékenységéhez közvetlenül nem kapcsolódik. - A nyújtott, illetve igénybevett szolgáltatások értéke a szokásos piaci áron (áfa nélkül számított) a 150 millió Ft-ot nem haladja meg a vizsgálat tárgyát képező adóévben, és nem haladhatja meg a szolgáltatást nyújtó fél adóévi árbevételének 5 %-át, valamint a szolgáltatást igénybe vevő fél adóévi üzemi költségeinek és ráfordításának 10 %-át, azzal, hogy e feltételeket a nyilvántartást készítő adózó vonatkozásában kell vizsgálni. - Az értékhatár megállapításánál az összevonás tényétől függetlenül az összevonható szerződésekben szereplő ügyletek értékét együttesen kell figyelembe venni, tekintetbe véve ugyanakkor azt, hogy a különböző jellegű, alacsony hozzáadott értékű szolgáltatások nem tekintendők összevonhatónak. Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásoknak minősülnek a PM rendelet 1. számú mellékletében meghatározott szolgáltatások. A felsorolást jelen utasítás 5. számú melléklete tartalmazza. 3.10. Bizonylat megőrzés a számviteli törvény 169. (1) szerint: A gazdálkodó az üzleti évről készített beszámolót, az üzleti jelentést, valamint az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, továbbá a naplófőkönyvet, vagy más, a törvény követelményeinek megfelelő nyilvántartást olvasható formában legalább 8 évig köteles megőrizni.
812 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 4.0. Az UTAsíTÁs LeíRÁsA A hatályos MSZSZ alapján a piaci árpolitika kialakítása, a kapcsolódó áralkalmazás a szerződéskötésre jogosult szervezetek hatás- és feladatkörét képezi. Az árképzés és áralkalmazás során a Számviteli tv. és az egyes adótörvények előírásaira tekintettel, Az árszabályozás és áralkalmazás szabályairól szóló 11/2007. portfolió-kezelési általános vezérigazgatói-helyettesi utasításnak megfelelően, az alábbiak szerint kell eljárni. 4.1 Termékértékesítés és szolgáltatás nyújtás esetében az árképzés és áralkalmazás előírásai 4.1.1 szokásos piaci ár meghatározása termékértékesítésnél és szolgáltatásnyújtásnál Az árak meghatározása a Ptk. szerződéses szabadságra vonatkozó elve alapján a felek közötti megállapodás függvénye. A piaci áraktól történő eltérés kizárólag adózási szempontból releváns. MÁV Zrt. ármeghatározásánál a független felek által alkalmazott ellenérték az irányadó, melyet a következő módszerekkel lehet meghatározni: a) Összehasonlító árak módszerével, amelynek során a szokásos piaci ár az, az ár, amelyet független felek alkalmaznak az összehasonlítható eszköz vagy szolgáltatás értékesítésekor, feltéve, hogy a független és a kapcsolt ügylet nagyjából ugyanazon időben, a termelési, értékesítési láncban ugyanazon a fokozaton, hasonló körülmények között következik be, azaz ha a két ügylet gazdaságilag összehasonlítható piacokon megy végbe. b) Viszonteladási árak módszerével, amelynél a szokásos piaci ár az eszköznek, szolgáltatásnak független felek felé változatlan formában történő értékesítése során alkalmazott ár, csökkentve a viszonteladó költségeivel és a szokásos haszonnal. A viszonteladási árak módszere akkor alkalmazható, ha a kapcsolt vállalkozástól megvásárolt termék, szolgáltatás továbbértékesítésre kerül egy független vállalkozásnak. Ebben az esetben a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árat a viszonteladási árnak a viszonteladási költségekkel és szokásos haszonnal csökkentett összegével kell összevetni. c) Költség és jövedelem módszerrel, amelynél a szokásos piaci árat az önköltség szokásos haszonnal növelt értékében kell meghatározni. Szokásos haszon a viszonteladási árak módszeréhez hasonlóan az összehasonlítható ügyletben ugyanannak a vállalkozónak nem kapcsolt viszonylatban elért haszna, vagy egy független vállalkozó által elért haszon. d) Ügyleti nettó nyereségen alapuló módszerrel, amely azt a megfelelő vetítési alapra (költségek, árbevétel, eszközök) vetített nettó nyereséget vizsgálja, amely az ügyleten realizálható. e) Nyereség megosztásos módszerrel, amelynek során az ügyletből származó összevont nyereséget gazdaságilag indokolható alapon olyan arányban kell felosztani a kapcsolt vállalkozások között, ahogy független felek járnának el az ügyletben. f) Egyéb módszer alkalmazható abban az esetben, ha a szokásos piaci ár a felsorolt módszerekkel nem állapítható meg. Ha a felsorolt módszerek egyikével sem közelíthető meg a reális ár, az adózó jogosult lesz a saját maga által kialakított egyéb eljárással is meghatározni a szokásos piaci árat. Ennek azonban feltétele, annak bizonyítása, hogy az öt (nevesített) módszernél a választott kalkulációval jobban közelíthető a reális ár. Alkalmazása szempontjából a Tao. tv. kizárólag azt a követelményt támasztja, hogy a módszer alkalmas legyen a szokásos piaci ár megállapítására. Ennek teljesülését szerződésenként egyedileg kell vizsgálni. Az egyes szerződések esetében az adózó választhatja a tevékenységének sajátosságait leginkább tükröző módszert, de elsősorban az összehasonlító árak módszerét célszerű alkalmazni és amennyiben erre nincs mód, akkor más összevetési mód szerint kell elkészíteni a nyilvántartást. 4.1.2 szokásos piaci ár további alkalmazási területei - A jegyzett tőke apporttal történő teljesítésekor, emelésekor, ha az apportot, illetve a tőkeemelést, a többségi befolyással rendelkező vagy az alapítással ilyenné váló tag teljesíti. - A jegyzett tőke leszállításakor és a társaság jogutód nélküli megszűnésekor a nem pénzben történő vagyonkiadásra, valamint az osztalék nem pénzbeli vagyoni értékű juttatásként történő teljesítésére, ha jogosultja a többségi befolyással rendelkező tag. Jogutód nélküli megszűnés esetén a rendelkezés a zárómérleg elkészítése előtt kivont vagyonra alkalmazható. 4.1.3 Az alábbi ügyletekre nem kell a nyilvántartást elkészíteni - Az 50 millió Ft-ot meg nem haladó ügyletek esetében, amennyiben azok piaci ára az 50 millió Ft-ot nem haladja meg a szerződés megkötésétől az adóév utolsó napjáig terjedő időszakban. - Az olyan kapcsolt vállalkozási ügyletek esetében, amelyek szokásos piaci árát az állami adóhatóság határozatban megállapította. A mentesség a határozat érvényességének időtartamára terjed ki.
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 813 - A nem főtevékenységhez kapcsolódó, független féltől igénybevett szolgáltatásnyújtás, termékértékesítés esetén, amennyiben az változatlan összegben (felár nélkül) kerül kiszámlázásra a kapcsolt vállalkozás felé. - Az ingyenes pénzeszköz átadásra. - A hatósági áras szolgáltatásokra. A nyilvántartási kötelezettség alóli mentesülés nem érinti az adókötelezettség meghatározása szempontjából végrehajtandó feladatokat 4.2 A szokásos piaci ártól eltérő árak alkalmazásának adóvonzatai ellenértékes ügyleteknél 4.2.1 Társasági adóalap meghatározása 4.2.1.1 A Tao. tv. 18. előírása szerint, ha a kapcsolt vállalkozások közötti alkalmazott árak eltérnek (magasabbak vagy alacsonyabbak) attól, mint amilyen ellenértéket független felek összehasonlítható körülmények esetén egymás között érvényesítenek, vagy érvényesítenének, akkor a szokásos piaci ár és az alkalmazott ellenérték különbözete az adózás előtti eredményt: a) csökkenti: ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredmény nagyobb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna és a MÁV Zrt. rendelkezik a másik fél által is aláírt, a különbözetet tartalmazó okirattal (pl. a szerződés mellékleteként csatolandó piaci ár nyilvántartás), b) növeli: ha az alkalmazott ellenérték következtében az adózás előtti eredmény kisebb, mint a szokásos piaci ár alkalmazása mellett lett volna. 4.2.1.2 A szerződéskötő szervezetek a kapcsolt vállalkozásokkal a naptári negyedévben megkötött szerződések alapján a szokásos piaci ártól eltérő szerződéses ár alkalmazása esetén negyedéves kimutatást kötelesek készíteni és az Adózási szervezet részére megküldeni a tárgynegyedévet követő hónap 20-ig, a következő tartalommal: a) kapcsolt vállalkozás neve, GIR partner azonosítója, b) érintett naptári év, c) szerződés száma, tárgya, d) szerződés szerinti ár, e) szokásos piaci ár, f) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete (társasági adóalap módosító tétel). A negyedéves kimutatás (formanyomtatvány a 7. számú mellékletben) analitikáját jelen utasítás 4.4. pontja szerinti nyilvántartások biztosítják. Ha a szerződéskötő szervezet a naptári negyedévben kapcsolt vállalkozásokkal csak olyan szerződést kötött, mely esetében a szerződéses ár nem tér el a szokásos piaci ártól, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt írásban jelentenie kell az Adózási szervezet részére. 4.2.2 Az általános forgalmi adó alapjának meghatározása 4.2.2.1 A nem független felek közötti termékértékesítés, szolgáltatásnyújtás során a szerződéses ár (=ellenérték) helyett a szokásos piaci érték az ÁFA alapja, ha: a) az ellenérték aránytalanul magas a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet az adólevonási jog nem egészben illeti meg; b) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és a vevőt/igénybevevőt az adólevonási jog nem egészben illeti meg; c) az ellenérték aránytalanul alacsony a szokásos piaci árhoz képest és az értékesítő/szolgáltatásnyújtó felet a szerződés tárgyát -az adólevonási jog nem egészben illeti meg, és képező termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás a közérdekű jellegére, vagy egyéb sajátos jellegére tekintettel (ÁFA tv. 85. (1) bekezdése, 86. (1) bekezdése) mentes az adó alól, vagy - az értékesítést megelőzően a terméket kizárólag adómentes tevékenységhez használta az értékesítő fél és emiatt a termékhez adólevonási jog nem kapcsolódott (ÁFA tv. 87. ), - az értékesítést megelőzően a termékhez kapcsolódó előzetesen felszámított adó levonása tiltott az ÁFA tv. 124. és 125. -ában foglaltak alapján. Az ÁFA alap korrekciókat nem kell alkalmazni, ha a felek közötti ellenértéket kötelező erővel jogszabály határozza meg, vagy az ellenérték megállapítása jogszabályi rendelkezések kötelező erejű alapulvételével történt. 4.2.2.2 A szerződéskötő szervezetek a nem független felekkel megkötött szerződések alapján a szokásos piaci ártól aránytalanul eltérő szerződés szerinti ár alkalmazása (aránytalan az eltérés, ha a szerződés szerinti ár a szokásos piaci árnál 25 %-kal magasabb/alacsonyabb ) esetén összesítő kimutatást kötelesek készíteni és a Bejövő számla könyvelés, ill. Kimenő számla könyvelés részére megküldeni a tárgyhónapot követő hónap 10-ig, a következő tartalommal: a) a nem független fél neve, GIR partner azonosítója, b) érintett naptári év, hónap, c) a szerződés száma, tárgya, d) szerződés szerinti ár, e) szokásos piaci ár, f) szerződéses ár és a szokásos piaci ár különbözete. Ha a szerződéskötő szervezet a tárgyhónapban a nem független felekkel csak olyan szerződést kötött, mely esetében a nem állnak be a 4.2.2.1. pont szerinti feltételek, azaz nincs ÁFA alap módosítási kötelezettség, akkor az esedékes adatszolgáltatási időpontban ezt is írásban jelentenie kell a Bejövő számla könyvelés ill. Kimenő számla könyvelés részére.
814 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám A Bejövő számla könyvelés ill. Kimenő számla könyvelés feladata és felelőssége, hogy a nem független felekkel érvényben lévő szerződések és a szerződéskötő egységek adatszolgáltatásai alapján az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra és rögzítésre a GIR-ben. 4.3 Az ingyenes ügyletek adózási szabályai Az ingyenes ügyleteknél nincs jelentősége annak, hogy a szerződő partner kapcsolt vállalkozás vagy független fél. ÁFA fizetési kötelezettséget keletkeztet ha: - a termékértékesítés vagy szolgáltatásnyújtás nem ellenérték fejében valósul meg; - a termék vagy szolgáltatásnyújtás ingyenesen, a vállalkozástól idegen célok elérésére (pl. magánszükségletek kielégítése,) kerül átadásra, felhasználásra; - és e termék (vagy annak alkotórészei) vagy szolgáltatás szerzéséhez kapcsolódóan a MÁV Zrt-t egészben vagy részben adólevonási jog illette meg, függetlenül attól, hogy az élt-e ezzel a jogával. Az ÁFA alapja: - a termék vagy az ahhoz hasonló termék teljesítéskor megállapított beszerzési ára, ilyen ár hiányában pedig a teljesítéskor megállapított előállítási értéke; - a szolgáltatás nyújtójánál a teljesítés érdekében kiadásként felmerült összeg. A Kimenő számla könyvelés feladata és felelőssége, hogy a térítésmentesen történt termék értékesítések és szolgáltatásnyújtások esetén a szerződéskötő szervezetektől kapott havi összesítő kimutatások alapján az ÁFA fizetési kötelezettség a törvényi előírások figyelembevételével kerüljön elszámolásra és könyvelésre. Társasági adó törvény 3. számú melléklet A fejezet 13. pontja szerint: Az adózó által az adóévben nem adomány céljából, térítés nélkül átadott eszköz könyv szerinti értékével, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatás bekerülési értékével, valamint a juttatással kapcsolatban ráfordításként elszámolt áfa összegével, az adózás előtti eredményt növelni kell, ha az adózó nem rendelkezik a juttatásban részesülő nyilatkozatával. A juttatásban részsülőnek arról kell nyilatkoznia, hogy a juttatás következtében elszámolt bevétel nélkül számítva nem lesz negatív a juttatás adóéve szerinti eredménye. nem eredményez adófizetési kötelezettséget: - az áruminta és kis értékű termék vállalkozási célból bárkinek ingyenesen történő átadása - a közcélú adomány A közcélú adományozás fogalma az Áfa tv. 259. 9/A pontja szerint: 9/A. közcélú adomány, adományozás: a közhasznú szervezet részére az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben nevesített közhasznú tevékenység támogatására, valamint a külön törvényben meghatározott feltételeknek megfelelő egyház részére az ott meghatározott tevékenysége támogatására fordított termék, szolgáltatás, feltéve, hogy a) az ügyletre vonatkozó okirat, egyéb körülmény valós tartalma alapján nem állapítható meg, hogy az nem szolgálja, vagy csak látszólag szolgálja a közhasznú, a közérdekű, továbbá - egyház esetében - a külön törvényben meghatározott célt, b) az nem jelent vagyoni előnyt az adományozónak, az adományozó tagjának (részvényesének), vezető tisztségviselőjének, felügyelő bizottsága vagy igazgatósága tagjának, könyvvizsgálójának, illetve ezen személyek vagy a természetes személy tag (részvényes) közeli hozzátartozójának azzal, hogy nem minősül vagyoni előnynek az adományozó nevére, tevékenységére történő utalás, és c) az adományozó rendelkezik a közhasznú szervezet, az egyház által kiállított igazolással, amely tartalmazza az adományozó és az adományozott nevét, székhelyét vagy állandó lakóhelyét, adószámát, adószám hiányában egyedi azonosítására szolgáló jelét és a támogatott célt; 4.4. nyilvántartási kötelezettség Függetlenül attól, hogy a Tao tv. 18. (5) bekezdése alapján a közvetlen, vagy közvetett többségi állami befolyás alatt lévő vállalkozásoknál nem kötelező a piaci ár nyilvántartás elkészítése, az adózás jogszabályok által előírt, a társasági adóalap és az általános forgalmi adóalap módosítására vonatkozó kötelezettség miatt a piaci ár nyilvántartás vezetésétől eltekinteni nem lehet. Ezek a dokumentációk képezik az adóalap korrekciós tételek analitikus bizonylatait. Az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 172. (16) bekezdése szerint a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettség nem teljesítése, valamint a nyilvántartással összefüggő iratmegőrzési kötelezettség megsértése esetén az adózó nyilvántartásonként 2 millió forintig terjedő, ismételt jogsértés esetén nyilvántartásonként 4 millió forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Ugyanazon nyilvántartás vezetésének ismételt elmulasztása esetén az adózó első esetben kiszabott mulasztási bírság mértékének négyszereséig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. Az ismételt jogsértésre vonatkozó szabályok nem alkalmazhatók, ha a két egymást követő mulasztás között 2 évnél több telt el. A nyilvántartási kötelezettség megsértése a hivatkozott jogszabály (1) bekezdés e) pontja alapján a jogszabályban előírt nyilvántartások vezetésének elmulasztását, ezek hiányosan vagy az előírásoktól eltérő vezetését je-
17. szám A MÁV Zrt. Értesítője 815 lenti. A PM rendelet értelmében az adózónak a nyilvántartásokat szerződésenként kell elkészítenie (kivéve, ha azok tárgyuk alapján összevonhatóak), ezért a mulasztási bírság is szerződésenként állapítható meg. A szerződéskötő szervezetei egységek az éves zárási feladatokhoz kapcsolódóan kötelesek megküldeni az Adózás szervezet részére nyilatkozatukat arra vonatkozóan, hogy a piaci ár nyilvántartások aktualizálása megtörtént, és a szükséges könyvelési feladásokat elkészítették. 4.4.1 piaci ár nyilvántartási alapelvek A piaci ár nyilvántartás elkészítésének célja azoknak a körülményeknek, feltételeknek a bemutatása, ami alapján az ellenérték megállapítása történt. Az ármegállapítást az adóhatóság vizsgálhatja, és kidolgozásával a bizonyítás terhe átkerül az ellenőrzést végzőre. Dokumentáció elkészítésének követelményei: - A piaci ár meghatározásakor a szerződés megkötésekor, de legkésőbb, az azzal kapcsolatos teljesítéskor rendelkezésre álló információkat, a szerződéskötő szervezeti egységtől elvárható gondossággal megismerhető jelentős tényt és körülményt figyelembe kell venni. - Minden szerződésről, megállapodásról el kell készíteni az aktualizált nyilvántartást (4. számú melléklet 7. pont szerint) ha az adóévben teljesítés történt, és/vagy az ár meghatározásával kapcsolatos körülményekben változás következett be. - Meghatározottak a nyilvántartási formák és ezek tartalmi elemei. - Nem várható el a nyilvántartás olyan részletezettségű kimunkálása, ami aránytalanul magas költség ráfordítással jár. - Nem felel meg a nyilvántartási kötelezettségnek az a dokumentáció, amelyből egyértelműen nem állapítható meg az alkalmazott szokásos piaci ár és meghatározásának 4.1.1. szerinti módszere, illetve amely valótlan tényt, körülményt tartalmaz, vagy elhallgat. A társasági adóról szóló bevallásban nyilatkozni kell, hogy a társaság melyik nyilvántartási módot választotta (közös vagy önálló). 4.4.2 önálló nyilvántartás 2010. január 1-jétől a MÁV Csoport vonatkozásában az önálló nyilvántartási módszer került bevezetésre. A nyilvántartást a 3.6. pontban meghatározott ellenőrzött ügyletenként kell elkészíteni. A nyilvántartásokat a szerződés mellékleteként meg kell őrizni és azt az ellenőrző szerv (pl. adóhatóság) rendelkezésére bocsátani. Az önálló nyilvántartást a PM rendelet 4. -ban meghatározott módon és tartalommal kell kidolgozni, a jelen utasítás 2. sz. mellékletének megfelelő szerkezetben. A nyilvántartással minden szerződő félnek rendelkeznie kell. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a dokumentáció egy példányát a vevői szerződések esetében az értékesítő, szolgáltatásnyújtó MÁV Zrt. szervezet a vevő/igénybevevő kapcsolt vállalkozás részére, illetve szállítói szerződések esetében az értékesítő kapcsolt vállalkozás a MÁV Zrt. szervezet részére köteles rendelkezésre bocsátani. 4.4.3 önálló nyilvántartás teljesítése, összevont nyilvántartással A PM rendelet 3. (2) bekezdése szerint a nyilvántartási kötelezettség összevontan is teljesíthető, ha az összevonás az összehasonlíthatóságot nem veszélyezteti és a szerződések - tárgya azonos, továbbá teljesítésük minden lényeges feltétele előre rögzített és azonos, vagy a feltételek között az eltérések nem jelentősek, vagy - egymással szorosan összefüggnek. E feltételek megléte esetén függetlenül attól, hogy a szokásos piaci ár meghatározására a Tao. tv. 18. (2) bekezdésében rögzített mely módszer kerül alkalmazásra nyilvántartási kötelezettség összevontan is teljesíthető. Az összevonást a szerződést kötő MÁV szervezet, illetve a társaság köteles megindokolni a nyilvántartásban. 4.4.4 Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások nyilvántartása Az alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatások szokásos piaci árát összehasonlító elemzés nélkül, a rendelkezésre álló információk alapján kell meghatározni, a költség és jövedelem módszer segítségével. A PM rendelet 6. (4) bekezdése a szokásos piaci haszonkulcs mértékét 3 %-tól - 7 %-ig terjedő tartományban határozza meg. Amennyiben, az alacsony hozzáadott értékű szolgáltatás nyújtója nem a 3 % és 7 % közötti tartományba eső haszonkulcsot alkalmazza, az érintett szolgáltatások esetében összehasonlító adatokkal köteles alátámasztani az alkalmazott haszonkulcs piaci jellegét. Továbbá, az adózó nem készíthet alacsony hozzáadott értékű, csoporton belüli szolgáltatásra vonatkozó nyilvántartást (3. számú melléklet ), amennyiben a társaság független félnek nyújtott, vagy független féltől vett igénybe az adóévben vagy az azt megelőző két adóévben hasonló típusú alacsony hozzáadott értékű szolgáltatást, és megállapítható, hogy a 3 %-tól - 7 %-ig terjedő tartományon belüli haszonkulcs alkalmazása a szokásos piaci ártól eltérő ár megállapítására vezetne. 4.4.5. A piaci árnyilvántartás módosítása Csoporton belüli ügyletek esetén a szerződést kötő szervezeti egység a nyilvántartást a szerződés hatálya alatt akkor köteles módosítani, ha olyan változás következik be, amelyet független felek az ár meghatározásánál érvényesítenek vagy érvényesítenének.
816 A MÁV Zrt. Értesítője 17. szám 4.4.6 A piaci ár nyilvántartásával összefüggő további feladatok 4.4.6.1 Bizonylatmegőrzés A szerződés nyilvántartást végző szervezet köteles a piaci ár nyilvántartásokat és azok későbbi módosításainak egy-egy példányát a szerződéssel együtt, annak mellékleteként megőrizni, a 3.10. pontban meghatározottak szerint. 4.4.6.2 A kapcsolt vállalkozások körének nyilvántartása, tájékoztatás A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozási körét a Portfolió-gazdálkodási Igazgatóság tartja nyilván. A MÁV Zrt. Portfolió-gazdálkodási Igazgatósága az utasítás hatályba lépését követően alapítói határozattal, közgyűlési/taggyűlési határozathozatal kezdeményezésével intézkedik a MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai felé annak érdekében, hogy az érintett társaságok az utasításban foglaltakat saját belső szabályzatukban érvényesítsék. 4.4.6.3. Folyamatos feladatok A szerződéskötő szervezetnek a jelen utasítás kiadáskor hatályos 4/2010. (I.29. MÁV Ért.2.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás alapján a szerződések pénzügyi-számviteli felülvizsgálatához az általa összeállított piaci árnyilvántartást is mellékelnie kell. A szerződéskötő szervezet köteles a nyilvántartást és annak későbbi módosításainak egy-egy példányát a szerződés aláírását követő 5 munkanapon belül a szerződéssel együtt a Bejövő számla könyvelés ill. Kimenő számla könyvelés részére rendelkezésére bocsátani, aki ezt köteles a szerződéshez mellékelni és azzal együtt megőrizni, a 3.10. pontban leírtak szerint. A szerződéskötő szervezet a 22/2007. (MÁV Ért. 29.) VIG. utasítás 1. számú módosításáról szóló 69/2010. (XI.05. MÁV Ért. 32.) EVIG számú elnök-vezérigazgatói utasítás 4.8.1. pontjában foglaltak alapján köteles a szerződés egy példányát (mellékleteit is) illetve annak módosításait megküldeni a Levéltár részére. A Jogi Igazgatóság felelős az érvényben lévő szerződések központi nyilvántartásáért, azok előírás szerinti megőrzéséért. Az utasítás végrehajtása az alábbi jogszabályok figyelembe vételével kell, hogy történjen: 22/2009 (X.16.) PM rendelet a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggő nyilvántartási kötelezettségről (PM rendelet), 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről (Ptk.) 1996.évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról (Tao. tv.), 2000. évi C törvény a számvitelről (Sz. tv.), 2003. évi XCII. törvény az adózás rendjéről (Art), 2007. évi CXXVII. törvény általános forgalmi adóról (ÁFA tv.). 6.0. HATÁLYBALÉPTETŐ RENDELKEZÉS Ez az utasítás a MÁV Zrt. értesítőjében történő megjelenés napján lép hatályba. 7.0. MELLÉKLETEK 1. számú melléklet: A MÁV Zrt. kapcsolt vállalkozásai 2011. XII. 31-én 2. számú melléklet: Önálló nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben 3. számú melléklet: Egyszerűsített nyilvántartás a szokásos piaci ár meghatározásával összefüggésben (az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatásokra) 4. számú melléklet: Kitöltési útmutató 5. számú melléklet: Az alacsony hozzáadott értékű csoporton belüli szolgáltatások felsorolása 6. számú melléklet: Szerződéskötő szervezetek kötelezettségei 7. számú melléklet: Adatszolgáltatás formanyomtatványa Erdélyi Barna gazdasági általános vezérigazgató-helyettes s. k. 5.0. HIVATKOZÁSOK, MÓDOSÍTÁSOK, HATÁ- LYON KÍVÜL HELYEZÉSEK Ezen utasítás hatálybalépésével a kapcsolt vállalkozások közötti árak nyilvántartási és adózási követelményeiről szóló 3/2010. (III.26. MÁV Ért. 10.) GÁVIGH utasítás hatályát veszti.