2013. július 14.napját követően kezdődő pénzbeli ellátásra való jogosultság esetén 1997.évi LXXXIII. törvény változásai Farkasné Gondos Krisztina
39/a (1) bekezdés változik Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál jövedelemként azt az összeget kell figyelembe venni, amely után a biztosított pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett volt Az egészségbiztosítási pénzellátás (terhességigyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a táppénz) összegének megállapításánál az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet lehet figyelembe venni.
Jövedelem meghatározása Ebtv. 5/B. -a kiegészül Jövedelem: az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásai összegének kiszámításánál az e törvényben meghatározott időszakban a biztosított által elért, a Tbj. 19.. (3) bekezdése szerinti fizetendő pénzbeli egészségbiztosítási járulék alapját képező jövedelem.
Táppénz
44. e) pontja változás a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli; a szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli;
Gyermek betegsége miatti keresőképtelenség kiegészül (44.. d) ponttal Keresőképtelennek minősül a szülő, a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelésének időtartamára, abban az esetben ha a gyermeke mellett tartózkodik.
46.. (1) bekezdés b)- e) pontjában a változás egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg ápolása címén a gyermek egyéves koráig; egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetőleg otthoni ápolása címén és gyermek fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő kezelése esetén a gyermek fekvőbeteg szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig;
46.. (3) bekezdése változik Az, aki keresőképtelenségét közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt folyamatosan biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő időn át kaphat. Az, aki a keresőképtelensége első napját közvetlenül megelőző egy évnél rövidebb ideig volt biztosított, táppénzt csak a folyamatos biztosításának megfelelő ideig kaphat.
Hatályát veszti 46. (7) bekezdés biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamába nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának az ideje.
Irányadó, számítási időszak Vhr. 1.. (2) bekezdés c pontja irányadó időszak: az ellátásra jogosultságot megelőző naptári év első napjától az ellátásra jogosultságot megelőző napig terjed, ha a biztosítás folyamatos, Az ellátásra való jogosultság kezdő napján fennálló biztosítási jogviszony első napjától az ellátásra való jogosultságot megelőző napig terjed, azzal, hogy az irányadó időszak kezdő napja nem lehet korábbi az ellátásra való jogosultságot megelőző naptári év első napjánál, ha a biztosítás folyamatos
számítási időszak: az Ebtv. 48. (2)-(3) bekezdésében meghatározott időszak, Az irányadó időszakon belül az Ebtv. 48.. (2)-(3) bekezdésben meghatározott időtartam.
Vhr. 27/A. (1) táppénz összegének megállapításánál a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelmet akkor lehet figyelembe venni, ha azt az irányadó időszakban megszűnt biztosításból származó, rendszeres jövedelemként a számítási időszakra vagy nem rendszeres jövedelemként a számítási időszakban fizették ki. Egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a megszűnt biztosítási jogviszonyból származó biztosításban töltött napokat abban a jogviszonyban kell figyelembe venni, amelyik előbb kezdődött.
Ha a biztosított egyidejűleg fennálló több jogviszony alapján jogosult táppénzre, az egy-egy biztosítási jogviszony alapján járó táppénz összegének megállapításánál az irányadó időszakban megszűnt biztosítási jogviszonyból származó jövedelemnek a számítási időszakra jutó részét annak a táppénznek az alapjába kell beszámítani, ahol az egyidejűleg fennálló több jogviszony közül a jogviszony korábban kezdődött. Egyidejűleg kezdődő több jogviszony esetén abba a jogviszonyba kell beszámítani, amely alapján az igényt korábban érvényesítették. (2) bekezdés A megszűnt biztosítási jogviszonyban töltött biztosítási napokat egyidejűleg fennálló, egy időben kezdődő biztosítási jogviszonyok esetén annál a biztosítási jogviszonynál kell figyelembe venni, amelyikben magasabb a jövedelem, azonos jövedelem esetén a biztosított választása esetén.
Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [46. (7) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni. 48.. (3) bekezdés Ha a biztosított a (2) bekezdésben megjelölt időtartam alatt nem rendelkezett legalább 180 naptári napi jövedelemmel, a táppénz összegét a táppénzre jogosultság kezdő napját megelőző 180 naptári napi jövedelem napi átlaga alapján kell megállapítani. A 180 naptári napi jövedelmet legfeljebb a táppénzre jogosultság kezdő napját közvetlenül megelőző naptári év első napjáig lehet figyelembe venni, ha a biztosítási idő folyamatos. A folyamatos biztosítási idő [48/A. (1) bek.] megszakítása esetén a táppénz alapjaként a megszakítást megelőző jövedelmet nem lehet figyelembe venni.
Változik a 48. (4) bekezdés Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a szerződés szerinti, ennek hiányában a tényleges jövedelem. Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben (irányadó időszakban) táppénzalapként meghatározott jövedelemmel nem rendelkezik, táppénzét - az (5) bekezdésben foglaltak kivételével - a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a szerződés szerinti vagy a tényleges jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
Kiegészül a 48.. (6a) bekezdéssel Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, de a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően van legalább 180 napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a tényleges ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelme alapján kell megállapítani.
Kiegészül a 48.. (6.b) bekezdéssel Ha a biztosított a (2)-(3) bekezdésben meghatározott időszakban nem rendelkezik 180 naptári napi jövedelemmel, és a táppénzre való jogosultság első napját megelőzően nincs legalább 180 naptári napi folyamatos biztosítási jogviszonya, táppénzét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapulvételével kell megállapítani, kivéve, ha a tényleges vagy a szerződés szerinti jövedelme a minimálbért nem éri el. Ez esetben a táppénz alapja a tényleges, ennek hiányában a szerződés szerinti jövedelem.
Változik a 48.. (8) bekezdés A táppénz összege folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka, ennél rövidebb biztosítási idő esetében vagy a fekvőbeteggyógyintézeti ellátás tartama alatt ötven százaléka, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét. A táppénz összege a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának a) hatvan százaléka folyamatos, legalább kétévi biztosítási idő esetén b) ötven százaléka ba) az a) pont szerintinél rövidebb folyamatos biztosítási idő esetében bb) a fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátás tartama alatt, valamint bc) a 44.. d) pontjában meghatározott esetben, azzal, hogy a táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér 200 százalékának harmincad részét.
Ebtv. Kiegészül 48/A.. (hatálytalan volt 2011.július 01-jétől) (1) A biztosításban töltött idő akkor folyamatos, ha abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs. A 30 napi megszakítás időtartamában nem számít be a táppénz, a baleseti táppénz, a terhességi-gyermekágyi segély, a gyermekgondozási díj, a gyermekgondozási segély folyósításának ideje. (2) A 48. (6a) és (6b) bekezdése szerinti napi átlag megállapításánál 180 napi folyamatos biztosításban töltött időként a Tbj. 5. -ában meghatározott biztosítási időket lehet figyelembe venni. E szabály alkalmazásában a biztosítás akkor tekinthető folyamatosnak, a abban 30 napnál hosszabb megszakítás nincs.
T Terhességi- Gyermekágyi segély
40.. kiegészül (3a)Terhességi-gyermekágyi segély megállapításakor határozatban kell rendelkezni a folyósítás naptári napi összegéről időtartalmáról (3b)Ha a biztosított ugyanazon gyermek után ismételten terhességi-gyermekágyi segély iránti kérelmet nyújt be, azt újra elbírálni nem lehet, a már határozatban megállapított összegben kell folyósítani.
Vhr. 26.. változása a terhességigyermekágyi segély és gyermekgondozási díj alapjául szolgáló jövedelem meghatározására
(1) bekezdés Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. A tényleges, illetőleg a szerződés szerinti jövedelem naptári napi összegét a 31. (7)-(8) bekezdésének megfelelő alkalmazásával kell kiszámítani. Az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér figyelembevételével kell megállapítani. Tényleges jövedelem hiányában az ellátásra való jogosultság kezdő napján érvényes szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. az egyéni és társas vállalkozók ellátását tényleges jövedelem hiányában a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér másfélszeresének figyelembe vételével kell megállapítani. A mezőgazdasági őstermelő ellátását tényleges jövedelem hiányában a Tbj. 30/A (1)-(3) bekezdésében meghatározott járulékfizetési kötelezettsége szerint kell megállapítani.
(2) bekezdés Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély összegét az Ebtv. 42. (3) bekezdése szerint, a gyermekgondozási díj összegét pedig az Ebtv. 48. (4) bekezdése szerint kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét. Annak, aki álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék folyósításának szünetelése alatt, vagy ezek megszűnését követő 42 napon belül szül, és tényleges jövedelemmel nem rendelkezik, a terhességi-gyermekágyi segély és a gyermekgondozási díj összegét a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér alapján kell megállapítani, azonban a pénzbeli ellátás naptári napi alapja nem haladhatja meg az álláskeresési támogatás vagy vállalkozói járadék alapját képező átlagkereset harmincad részét.
Gyermekgondozási díj
42/D.. (2) bekezdés A gyermekgondozási díj alapjául szolgáló naptári napi átlagkeresetet a 48. (2)-(5) bekezdése szerint kell megállapítani. + a (6a) és (6b) bekezdése szerint (lásd a táppénznél)
Kiegészül (3) bekezdéssel Határozatban kell rendelkezni a folyósítás időtartamáról és naptári napi összegéről
Változik a 42/D.. (4) bekezdése A 48. (2)-(3) és a (6a) bekezdése alapján maximális összegben megállapított gyermekgondozási díj összegét minden év január 15-éig - hivatalból felül kell vizsgálni, és a tárgyévre érvényes összeghatár figyelembevételével január 1-jei időponttól újra meg kell állapítani.
Változik a 42/D. (5) bekezdése Ha a gyermekgondozási díjat ugyanazon gyermek után és ugyanazon személy számára ismételten állapítják meg, úgy a díj összege azonos lesz az első ízben megállapított, de a (4) bekezdésben foglaltak szerint korrigált díj összegével. Ugyanazon személy részére ugyanazon gyermeke jogán ismételten benyújtott gyermekgondozási díj iránti kérelmet újra elbírálni nem lehet, a gyermekgondozási díj időtartama alatt a határozatban megállapított összegben kell tovább folyóstani
FONTOS 2014. május 11-ét megelőzően született gyermekekre tekintettel igényelt és megállapított terhességi-gyermekágyi segély Gyermekgondozási díj összege nem lehet alacsonyabb mint ami a 2013. július 15-ét megelőzően hatályos szabályok alapján járna.
Baleseti ellátás
Vhr. 1.. (2) pontja kiegészül m) ponttal Baleset meghatározása: balesetnek minősül az emberi szervezet ért olyan egyszeri külső hatás, amely a sérült akaratától függetlenül, hirtelen vagy rövid idő alatt következik be, és sérülést, mérgezést vagy más (testi, lelki) egészségkárosodást, illetőleg halált okoz
55.. (1) -a kiegészül 1(a) Üzemi baleset bekövetkeztekor egyidejűleg fennálló biztosítási jogviszonyok esetén a biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. 1(b) A biztosított baleseti táppénzre jogosult akkor is, ha ugyanabból a balesetből ismételten keresőképtelenné válik
Hatályát veszti az 55. (6) bekezdése A baleseti táppénz összegét annál a munkáltatónál elért jövedelem alapján kell megállapítani, ahol az üzemi baleset bekövetkezett, illetőleg ahol az üzemi balesetet szenvedett személy biztosítási jogviszonya fennáll
Hatályát veszti az 56. (1) A biztosított baleseti táppénzre abban a jogviszonyában jogosult, amelyben az üzemi baleset éri. (3) A saját jogú nyugdíj mellett munkát végző biztosított baleseti táppénzének alapjaként csak a nyugdíjasként elért és a (2) bekezdésben említett jövedelmet lehet figyelembe venni.
Eljárási rend változások
Vhr. 37. -a A biztosított a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszony létesítésekor az Igazolványt a foglalkoztatónak átadja. A foglalkoztató 3 napon belül bejegyzi a biztosítási jogviszony létrejöttét és megőrzi a jogviszony megszűnéséig.
Jogviszony megszűnésekor az Igazolványba a foglalkoztató a jogviszony megszűnését bejegyzi, biztosítási jogviszony megszűnésének napján átadja és az átvételt igazolja. A biztosítás fennállása alatt újabb biztosítási jogviszonnyal járó jogviszony létesítésekor az újabb foglalkoztató bejegyzi a jogviszony kezdetét és visszajuttatja ahhoz a foglalkoztatóhoz ahol a biztosítás előbb kezdődött.
Kivételt képez a 2003. évi XCII. törvény 16. (8) bekezdésében meghatározott alkalomszerű megbízási jogviszony
Vhr. 37.. (5) bekezdése változik Ha a biztosított az újabb biztosítási jogviszony kezdetekor az Igazolványt nem adja át, a foglalkoztató köteles a biztosítottat írásban felhívni, hogy az Igazolványt szerezze be az előző foglalkoztatótól. Ha a biztosított nem szerzi be, erről a tényről a biztosítottnak írásban kell nyilatkoznia. Az írásbeli felhívást és a nyilatkozatot a foglalkoztató 5 évig köteles megőrizni.
Átmeneti rendelkezés kiegészül 82/E bekezdéssel Amennyiben 2010. április 30. után született gyermek vonatkozásában gyermekgondozási díjat igényelnek, és a jogosultság megszerzésekor, vagy az azt megelőző két éven belül a jogosult az e törvény 2010. április 30-áig hatályos szabályai szerint jogosult volt gyermekgondozási díjra, akkor a gyermekgondozási díj folyósításának időtartama a korábbi gyermekgondozási díjra való jogosultság megszerzését megelőző két évben, valamint a korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően az e törvény 42/A. (4) bekezdése szerint számított, biztosításban töltött napok számával egyezik meg, de nem lehet rövidebb 365 napnál, és legfeljebb a gyermek 2. életévének betöltéséig jár. A korábbi gyermekgondozási díj lejártát követően biztosításban töltött időbe az új gyermekgondozási díj időtartamának kiszámítása vonatkozásában nem számít bele a gyermekgondozási segély, valamint a terhességi gyermekágyi segély folyósításának időtartama.
(2) bekezdéssel A 2013. július 15-ét megelőzően megállapított terhességi-gyermekágyi segély és gyermekgondozási díj esetében az ellátás összegét a megállapításkor hatályos szabályok alapján megállapított összegben kell továbbfolyósítani. A jogosultság fennállásának időtartama alatt az ellátás összegét ismételten megállapítani nem lehet.
Néhány fontos kérdés
Nyugdíjas Néhány fontos tudnivaló akkor köteles fizetni 3 %-os egészségbiztosítási járulékot, ha a nyugdíj szünetel. ha az éves keretösszeget december hónapban haladja meg a nyugdíjas, akkor a nyugellátás szüneteltetésére nem kerül sor, de a nyugdíjat vissza kell fizetni. Nem szünetel a nyugdíj, nem kell fizetni 3%-os pénzbeli egészségbiztosítási járulékot
Behívás alapján történő munkavégzés Részmunkaidős foglalkoztatás speciális esete Feladatok esedékességéhez igazodva teljesíti a munkavégzési kötelezettséget Munkavégzés időpontját legalább 3 nappal előbb kell közölni a munkavállalóval A két behívás közötti időszakban is folyamatosan fennáll a munkaviszony, így a biztosítás sem szünetel.
2012. évi I. törvény 2013. augusztus 01-től
Szabadság változása 124. (1) A szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) A napi munkaidő mértékétől eltérő munkaidő-beosztás esetén, a munkavállaló a szabadság kiadása során a beosztással azonos tartamra mentesül munkavégzési kötelezettsége alól és a kiadott szabadságot ezzel egyező óraszámban kell elszámolni és nyilvántartani. 124. (1) A szabadságot a munkaidőbeosztás szerinti munkanapokra kell kiadni. (2) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság kiadása során a hét minden napja munkanapnak számít, kivéve a munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapot és a munkaszüneti napot. (3) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás esetén a szabadság - a (2) bekezdéstől eltérően - az adott naptári évben úgy is kiadható, hogy a munkavállaló a munkaidő-beosztással azonos tartamra mentesül a rendelkezésre állási és munkavégzési kötelezettsége alól.
Szabadság 3) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni. (4) A szabadságot az (1) és (2) bekezdés esetén munkanapban, a (3) bekezdés esetén a munkavégzés alóli mentesülés tartamával egyező óraszámban kell nyilvántartani. (5) Munkaidő-beosztás hiányában a szabadságot az általános munkarend és a napi munkaidő figyelembevételével kell kiadni, valamint a (4) bekezdésben foglaltakra tekintettel kell nyilvántartani.
Betegszabadság változása 126. (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. 126. (1) A munkáltató a munkavállaló számára a betegség miatti keresőképtelenség tartamára naptári évenként tizenöt munkanap betegszabadságot ad ki. (2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően nem jár betegszabadság a társadalombiztosítási szabályok szerinti üzemi baleset és foglalkozási betegség miatti keresőképtelenség, valamint a veszélyeztetett várandósság miatti keresőképtelenség tartamára. (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult.
Betegszabadság (3) Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult. (4) A betegszabadság kiadásánál a 124. -ban foglalt rendelkezést kell azzal az eltéréssel alkalmazni, ha a munkavállaló a munkaszüneti nap miatt mentesülne a munkavégzési kötelezettsége alól, ezt a napot munkanapként kell figyelembe venni. (5) A betegszabadság tekintetében a 121. (2) bekezdése megfelelően irányadó. (4) A betegszabadság kiadásánál a 124. -ban foglalt rendelkezéseket kell alkalmazni. A 124. (3) bekezdés alkalmazásakor, ha a betegszabadságként elszámolható idő a beosztás szerinti napi munkaidőnél rövidebb, a teljes beosztás szerinti napi munkaidőt betegszabadságként kell elszámolni. (5) A betegszabadság tekintetében a 121. (2) bekezdése megfelelően irányadó. (A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít)
Díjazás munkavégzés hiányában 146. (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. (2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg a) a szabadság tartamára,. 146. (1) A munkavállalót, ha a munkáltató foglalkoztatási kötelezettségének a beosztás szerinti munkaidőben nem tesz eleget (állásidő) - az elháríthatatlan külső okot kivéve - alapbér illeti meg. (2) A munkavállalót, ha a munkáltató hozzájárulása alapján mentesül a munkavégzés alól, a kiesett munkaidőre megállapodásuk szerint illeti meg díjazás. (3) A munkavállalót távolléti díj illeti meg a) a szabadság tartamára, b) az 55. (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. (2) bekezdésben meghatározott esetben, c) az 55. (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg,
Díjazás munkavégzés hiányában b) az 55. (1) bekezdés c)-g) pontban és 55. (2) bekezdésben meghatározott esetben, c) az 55. (1) bekezdés i) pontban meghatározott esetben, ha tanúként hallgatják meg, d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő. (4) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár. d) óra- vagy teljesítménybérezés esetén a napi munkaidőre, ha az általános munkarend szerinti munkanapra eső munkaszüneti nap miatt csökken a teljesítendő munkaidő, e) ha munkaviszonyra vonatkozó szabály, munkavégzés nélkül munkabér fizetését annak mértéke meghatározása nélkül írja elő. (4) A (3) bekezdés d) pontjától eltérően, ha a munkavállaló a munkaszüneti napon keresőképtelen, részére a távolléti díj hetven százaléka jár. Nem illeti meg távolléti díj, ha a keresőképtelenségére tekintettel táppénzben vagy baleseti táppénzben részesül. (5) A betegszabadság tartamára a távolléti díj hetven százaléka jár.
Köszönöm a figyelmet!