I. A JAVASLATTEVŐ ADATAI 1. A javaslatot benyújtó (személy/intézmény/szervezet/vállalkozás) neve: Balatonfüred Városi Értéktár 2. A javaslatot benyújtó személy vagy a kapcsolattartó személy adatai: Név: Molnár Judit Levelezési cím: 8230 Balatonfüred, Szent István tér 1. Telefonszám: 70/36-86-870 E-mail cím: balatonfured.ertektar@gmail.com II. A NEMZETI ÉRTÉK ADATAI 1. A nemzeti érték megnevezése A balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep 2. A nemzeti érték szakterületenkénti kategóriák szerinti besorolása - és élelmiszergazdaság x épített környezet természeti környezet s 3. A nemzeti érték fellelhetőségének helye Balatonfüred Gyógy tér, Blaha Lujza utca, Kisfaludy utca, Kiserdő, Tagore sétány. Területi körülhatárolása: a fürdőházak (ma Szívkórház), Kerek templom és az Anna Grand Hotel (volt Gyógy terem) által meghatározott terület, amely magába foglalja a Gyógy teret, a Blaha Lujza és a Kisfaludy utcát, a felső parkot (volt Angolkert) és az alsó parkot (ma Tagore sétány). 4. Értéktár megnevezése, amelybe a nemzeti érték felvételét kezdeményezik si x megyei 5. A nemzeti érték rövid, szöveges bemutatása, egyedi jellemzőinek és történetének leírása A Flasker András seborvos által a mai Kossuth Lajos forrásnál 1702-ben alapított savanyúvízi gyógyfürdő körül 1782 és 1915 között épült fel a ma is látható fürdőtelep, korabeli nevén Savanyúvíz, mai nevén reformkori városrész, 1755- től a kamarai időszakot leszámítva 1949-ig a tihanyi bencés apátság tulajdonában volt. Barokk alaprajza báró Schilson Jánosnak, a pesti Lipótváros tervezőjének és munkatársainak az elképzeléseit tükrözi.
Kiépítése folyamatosan, több szakaszban és több nemzedék munkájával történt. 1782-ben felépült a felső vendéglő, 1783-ban az első balatoni hidegfürdő, 1792-ben az Ófürdőház, az 1790-es években a Horváth-, Thurszky- és az Ardrich-ház (Kedves cukrászda), 1816-ban a postaház, 1817-ben a zsidó vendéglő, 1821-ben a szegénykórház. Az 1826. és 1834. évi tűzvész utáni fejlesztések legfontosabb eredménye az Újfürdőház és a Keresztház. Az 1866-72. évi beruházásokkal európai színvonalú fürdőtelepet hoztak létre, amely 1878-ban a Gyógy teremmel, 1880-ban a fedett sétánnyal, 1889-ben a balatoni hidegfürdővel egészült ki. 1894-ben elkészült a Kisfaludy utca déli részén az Ipolyudvar, Kisfaludy vendéglő és Balaton vendéglő. Az 1912-15. évi nagyberuházás eredményeként egy világszínvonalú fürdőtelep jött létre az Erzsébet szanatóriummal és a Tibor fürdővel, amely elsősorban a szívbetegek szénsavas fürdőkkel való kezelését szolgálta. Az európai fürdőintézetekhez szervesen tartozó intézmények közül Balatonfüreden a sétatér és az angolkert 1790-ben, a kőszínház 1831-ben, az első nyári színház 1842- ben, a második 1861-ben, az első lövölde 1844-ben, a második 1852-ben, a fürdőtelepi kápolna (Kerek templom) 1846-ban készült el. 6. Indoklás az értéktárba történő felvétel mellett Az 1782-1915 között felépített balatonfüredi savanyúvízi fürdőtelep elrendezése és épületei funkcionális és esztétikai szempontból az európai fürdőkultúra követelményrendszerének a legsikeresebb magyarországi megvalósulását képviselik. 7. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Miskolcyz Károly: Balaton-Füred mint savanyú víz: Úgy, a mint jelenleg van, minden oldalról regényesen előadva. Veszprém, 1837. Carl Ludwig Sigmund: Füred s Mineralquellen und der Plattensee für Aerzte und Badegäste. Pest, 1837. Horváth Bálint: A füredi-savanyúviz s Balaton környéke: kézi-könyvül a savanyúvizi, s balatongőzösi minden karu, s rendü tisztes vendégelnek. Magyaróvár, 1848. Török József: A két magyar haza első rangú gyógyvizei és fürdő-intézetei: Természet- vegy- s gyógytani sajátosságaiban előterjesztve: A Magyar Tudós Társaság által koszorúzott pályamunka. Pest, 1848. Jalsovics Aladár: A balatonfüredi gyógyhely és kirándulási helyei. Budapest, 1878, Balatonfüredi emlék, a fürdővendégek tájékoztatására. Mangold Gusztáv szerk. Budapest, 1896. A magyar birodalom ásványvizei és fürdőhelyei. Szerk.: Papp Samu és Hankó Vilmos. Budapest, 1907. Magyar fürdőkalauz. Szerk: Erdős József. Tata, 1911. Sörös Pongrác: A tihanyi apátság története 2. Tihany mint fiókapátság 1701-től napjainkig. Budapest, 1911. Balatonfüred gyógyfürdő és éghajlati gyógyintézet: Természetes szénsavas fürdők - Balatoni meleg-, hidegfürdők Radioaktiv iszapfürdők. Budapest, [év nélkül] Balatonfüred szanatóriumos gyógyfürdő, nyaralóhely és ásványvíztelep. [Borítócím]: Az újjáépített Balatonfüred: Előzetes jelentés az 1913.-iki évadra Balatonfüred
szanatóriumos gyógyfürdőről, nyaralóhelyről és ásványvíztelepről. Balatonfüred, 1913. Balatonfüred gyógy- és tengerfürdő: szanatórium, vízgíógyintézet: klimatikus gyógyhely. Balatonfüred, 1914. Magyarország fürdőinek, ásványvizeinek, üdülőhelyeinek ismertetése. Összeáll.: Frankl Miklós, Kunszt János, Rausch Zoltán. Budapest, 1932. Balatonfüredi emlék: Gyógy- és fürdővendégek, víkendezők és turisták számára. [Schmidt Ferenc előszavával]; Szerk: Mangold Gusztáv. Balatonfüred, 1935. Iván József: Balatonfüred környéke és a Balaton. Balatonfüred, 1935. Lipták Gábor Zákonyi Ferenc: Balatonfüred. Veszprém, 1956. Entz Géza Gerő László: A Balaton környék műemlékei. Budapest, 1958. Szalai Imre: Balatonfüred. Budapest, 1964. Zákonyi Ferenc: Balatonfüred: Adalékok Balatonfüred történetéhez a kezdetektől 1945-ig. Veszprém, 1988. Koppány Tibor: A Balaton környékének műemlékei. Budapest, 1993. Kósa László: Fürdőélet a Monarchiában. Budapest, 1999. Sólymos Szilveszter: Balatonfüred-fürdő bencés kézben 1743 1949 között. Pannonhalma, 2003. Némethné Rácz Lídia: Balatonfüred nevezetes épületei. Balatonfüred, 2008. Lichtneckert András: A balatonfüredi Angolkert, a Játékszín és az Aréna építéstörténete. Balatonfüred, 2011. Lichtneckert András: A balatoni hidegfürdők története (1783 1889). = Füredi História. 2011/1. sz., 15 19. oldal Némethné Rácz Lídia: A fürdő- és a villatelep kialakulása. = Füredi História. 2011/1. sz., 20 23. oldal Lichtneckert András: A balatonfüredi savanyúvízi gyógyfürdő története az alapítástól az államosításig, 1702-1949. Balatonfüred 2013. Lichtneckert András: Az anarchiától a keresztig a füredi fürdőtelep kialakulásának vázlata. = Füredi História. 2013/ 2. sz., 3-13. oldal Némethné Rácz Lídia: 100 éve írta a Balatonfüredi Hírlap.= Füredi História. 2013/4. sz., 16-27. oldal [fürdőtelepi építkezések] 8. A nemzeti érték hivatalos weboldalának címe:
III. MELLÉKLETEK 1. Az értéktárba felvételre javasolt nemzeti érték fényképe vagy audiovizuálisdokumentációja 2. A Htv. 1. (1) bekezdés j) pontjának való megfelelést valószínűsítő dokumentumok, támogató és ajánló levelek *j) nemzeti érték: magyar alkotótevékenységhez, termelési kultúrához, tudáshoz, hagyományokhoz, tájhoz és élővilághoz kapcsolódó, nemzetünk történelme, valamint a közelmúlt során felhalmozott és megőrzött minden szellemi és anyagi, természeti, közösségi érték, vagy termék, amely ja) hazai szempontból meghatározó jelentőségű, így nemzetünk de legalább egy meghatározott tájegység lakossága a magyarságra jellemzőnek és közismertnek fogad el, jb) jelentősen öregbíti hírnevünket, növelheti megbecsülésünket az Európai Unióban és szerte a világon, jc) hozzájárul új nemzedékek nemzeti hovatartozásának, magyarságtudatának kialakításához, megerősítéséhez; 3. A javaslathoz csatolt saját készítésű fényképek és filmek felhasználására vonatkozó hozzájáruló nyilatkozat
Ajánlás Balatonfüred Fürdőtelep Nemzeti Értéktárba felvételéhez A Fürdőtelep Balatonfüred közvetlen vízparti fekvésű, legfiatalabb városrésze. Története, mintegy két évszázados múltra nyúlik vissza. Az itt létesített fürdők, kapcsolódó szolgáltató és kulturális intézmények sora, valamint nyaraló épületek egy varázslatos hangulatú üdülőkörnyezetet teremtettek, amelyben ugyanakkor pezsgő kulturális élet is zajlott. A reformkorban és a kiegyezés korában virágzó városrész országos hírűvé és jelentőségűvé fejlődött, ez a terület alapozta meg Balatonfüred országos és nemzetközi hírű fürdővárosi rangját. A közben eltelt idők során a városrész fénye megkopott ugyan, de a történeti épített környezet legfontosabb elemei a jeles történelmi múltat őrző középületek, szállodák, neves történeti személyiségek nyaralói megmaradtak, megmenekültek az enyészettől. A város vezetésének legutóbbi két évtizedben tett erőfeszítései hangsúlyozottan e városrész rekonstrukciójára, értékeinek megmentésére irányultak. A felelős hatóságokkal együttműködve a műemléki védettség alatt álló épületek mellett a teljes területet műemléki jelentőségű területté nyilvánították. Ezt követően szakszerűen felújították az épületeket, utcákat és parkokat, amelynek során az épületek megőrizték eredeti rendeltetéseiket, több városi tulajdonú épületbe pedig új kulturális funkciók képtár, múzeum, galéria kerültek. A tudatos és szakszerű fejlesztés eredményeként a városrész mára visszanyerte fénykorának csillogását, megőrizve eredeti karakterét és régi értékeinek nagy részét. A Fürdőtelep megújulásával Balatonfüred városa is vonzóbbá vált, magyarországi és külföldi látogatóinak száma fokozatosan növekszik. A területet 2015-ben világörökség várományos területnek nyilvánították. Balatonfüred Fürdőtelep városrész területét különleges értékei és állapota, valamint országos jelentősége alapján a Nemzeti Értéktárba felvételre feltétlenül javasolom. Budapest, 2016.01.13. András István Balatonfüred főépítésze
Gyógy tér A képet a Közalapítvány Balatonfüred Városért részére térítésmentesen rendelkezésre bocsátom, de kérem a www.szabo-miklos.hu nevet (névvel egybekötött webcím) megjeleníteni szíveskedjenek, ahol on-line médiában megjelentetik a képet. Szabó Miklós
Gyógy tér
Kossuth Lajos forrás
Anna Grand Hotel árkádai
Állami Szívkórház
Tagore sétány
Kossuth Lajos forrás
Állami Szívkórház
Horváth ház Gyógy tér
Anna Grand Hotel
Kiserdő
Blaha Lujza utca