SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV

A hátrányos helyzetűek társadalmi integrációjának új esélyei a Szentgotthárdi Járásban ÁROP-1.A.3.-2014-2014-0050 SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁSI ESÉLYTEREMTŐ PROGRAMTERV Pályázó: Szentgotthárd Város Önkormányzata Készítette: BFH Európa Projektfejlesztő és Tanácsadó Kft. 2015. október 31.

Tartalomjegyzék 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ... 1 1.1. Összefoglaló problémaleírás... 2 2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE... 7 2.1. A helyzetelemzés célja... 7 2.2. A vizsgálat menete... 8 2.3. A Programterv célja, tartalma... 9 3. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS HELYZETKÉPE... 11 3.1. Demográfiai helyzetkép... 11 3.2. Iskolázottsági helyzetkép... 17 3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok... 17 3.2.2. Általános iskolai adatok... 18 3.2.3. Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók... 22 3.3. Munkanélküliség, foglalkoztatottság... 24 3.4. Közművelődési helyzetkép... 37 3.5. Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép... 41 3.6. Jövedelmi viszonyok, életminőség... 48 3.7. Egészségügyi, szociális helyzetkép... 53 3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer... 53 3.7.2. Szociális helyzetkép és intézményrendszer... 57 3.8. Hivatkozások, források... 74 4. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS PROBLÉMATÉRKÉPE A FÓKUSZCSOPORTOS VIZSGÁLAT EREDMÉNYEIVEL... 75 4.1. Problématérkép... 75 4.1.1. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége... 77 4.1.2. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység... 78 4.1.3. A nők helyzete, esélyegyenlősége... 78 4.1.4. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége... 79 4.1.5. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége... 79 5. Jó gyakorlatok a térségben... 80 6. Stratégiai környezet bemutatása... 87 6.1. 2014-20-as Operatív Programok... 87 6.2. Szentgotthárd Város Integrált Településfejlesztési Stratégiája... 112 6.3. Szentgotthárdi Kistérség szociális szolgáltatástervezési koncepciója... 114 6.4. Szentgotthárdi Kistérség esélyegyenlőségi programja... 115 6.5. Szentgotthárd Helyi Esélyegyenlőségi Programjának intézkedései - összefoglaló... 116 7. Járási esélyteremtési szempontú SWOT analízis... 119

8. PROGRAMTERV... 121 8.1. A programterv célrendszer... 121 8.1.1. Átfogó célok... 121 8.1.2. Konkrét célok... 121 8.2. Prioritások leírása... 122 8.2.1. Prioritások és intézkedések... 122 8.3. Akcióterv... 126 8.3.1. Intézkedések összegző bemutatása... 126 8.3.2. Az intézkedések részletes bemutatása... 133 8.4. Partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági terv... 212 8.4.1. Partnerségi terv... 212 8.4.2. Kommunikációs/nyilvánossági terv... 213

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Szentgotthárdi járás a nyugat-dunántúli régióban, Vas megye délnyugati részén található, Ausztriával és Szlovéniával is határos. Kedvező elhelyezkedése az európai integráció mélyülésével egyre nagyobb lehetőségeket nyújt a térség számára, csökkentve a főváros távolságából fakadó hátrányokat. A járás központja a 8 834 lakost számláló Szentgotthárd, össznépessége 15 227 fő volt 2013-ban, területe 255 km 2. A járást 15 községi jogállású település és a központ a térség egyetlen városa Szentgotthárd alkotja. Az említett községi rangú települések: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Kondorfa, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, valamint Vasszentmihály. 1 Ahogy általánosságban Vas megyéről is elmondható, a Szentgotthárdi járás településhálózata is aprófalvas jellegű, mindössze a térség egyetlen városa, Szentgotthárd rendelkezik ezer főt meghaladó lakosságszámmal. Az ilyen települési szerkezettel rendelkező térségek egyik legsúlyosabb problémája az elnéptelenedés, viszont a Szentgotthárdi járás esetében meg kell jegyezni, hogy a legkisebb falvak 2003. és 2013. között több esetben növelték lakosságszámukat. Összességében azonban itt is tapasztalható a népesség fogyása, amely az országos átlaghoz képest kicsit magasabb, nagyjából megegyezik a megyei népességcsökkenés mértékével. A Szentgotthárdi járás foglalkoztatási mutatói alapján jól lekövethetők az elmúlt évtized társadalmi, gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai eseményei, intézkedései: 2003 és 2009 között összességében több mint 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, amely tendencia egyértelműen a 2008 2009-es gazdasági világválság, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedések következménye. 2009-től kezdődően javuló tendencia mutatkozik, évről-évre csökken az álláskeresők száma, amely egyrészről visszavezethető a válság, valamint annak hatásainak enyhülésére, másrészről pedig a szakpolitikai szinten támogatott közfoglalkoztatás megnövekedésére. Ennek hatásai a statisztikában is megmutatkoznak, hiszen az utóbbi években a nyilvántartott álláskeresők száma jóval a tíz évvel korábbi szint alá csökkent. A Szentgotthárdi járás mind a munkaerő-piacára, mind a területi elhelyezkedését illetően különleges helyzetben van. Az elhelyezkedése számos előnnyel, ugyanakkor hátránnyal is jár: a határ közelsége, a migráció lehetősége jelentősen csökkenti a regisztrált munkanélküliek számát. A fiatalok általában rendelkezik a külföldi munkavállaláshoz szükséges nyelvismerettel és szakmai képesítéssel, az idősebb korosztályt viszont itthon tartja a nyelvismeret hiánya. A térségben gazdasági húzóerőt képvisel a feldolgozóipar, azon belül is a gépgyártás, a fémfeldolgozás és a textilipar, ezek intenzíven a szentgotthárdi Ipari Parkra koncentrálódnak, a bedolgozó cégek az elmúlt évben változatlanok. Jelentős munkaerő-felvevő piacot teremt a térségben a textilipar, amelynek képviselői olyan olasz tulajdonban álló cégek, amelyek termékeiket elsősorban külföldi piacokon értékesítik, így rendelésállományuk stabil, és a nagy fluktuáció ellenére szinte folyamatosan növelni tudják a foglalkoztatott létszámukat. A térségben jelentős számú munkavállalót foglalkoztatnak még a vendéglátásban, illetve az építőiparban, de ezeket az ágazatokat a szezonalitás jellemzi, intenzíven csak a nyári időszakban működnek. Éppen emiatt gyakran jelentkezik szakemberhiány, hiszen a képzett, tapasztalt munkaerő a közeli Ausztriában vállal munkát, az itthoni fizetésekhez képest jelentősen magasabb bérért.

Szentgotthárd nem csak gazdasági, hanem kulturális szempontból is központi szerepet tölt be a térség életében. Az kulturális intézményrendszer és a kínálat centralizált, a térségi települések helyzete igen korlátozott, így leginkább a könyvtár és a művelődési ház nyújtja a helyi közösségi szolgálatokat: ezek a civil szerveződések és közösségi programok színterei, de arra is alkalmasak, hogy egyesületeket és alapítványokat működési székhelyként befogadjanak. 1.1. Összefoglaló problémaleírás 2 A Szentgotthárdi Járás környezeti, gazdasági és társadalmi viszonyainak áttekintése alapján a következő beavatkozási területek állapíthatók meg a helyi társadalom esélyegyenlőségi problémáinak tükrében: 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése A térség több településén is magas a munkanélküliség, ahogy a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma is, ők nagyjából a regisztrált munkanélküliek felét teszi ki. Többségük alacsony iskolai végzettséggel rendelkezik, ami komoly hátrányt jelent a jelenlegi helyzetükből való kitörésben. A munkanélküli családok egészsége és életminősége nem megfelelő, romlanak a lakhatási körülményeik, ezért szükséges lenne a célzottabb támogatásuk, illetve a jelenlegi önkormányzati hatáskörben nyújtott támogatások felülvizsgálata. A lakosság körében alacsony az energiatudatosság és jellemző az energiaszegénység, kevés attitűdformáló, felvilágosító előadás, program áll rendelkezésre a témában. A térségben magas az eladósodottság, illetve a közüzemi tartozások szintje. A törvényi változások következtében megszűnt az adósságkezelési szolgáltatás a Családsegítő Szolgálatnál, emiatt égető fontosságú az adósságcsökkentési támogatás és szolgáltatás további biztosítása helyi önkormányzati forrásból, erre keret elkülönítése a költségvetésben. A szélesebb körű jogosultság biztosítása érdekében a jogosultsági feltételek felülvizsgálata is szükséges. Szentgotthárdon kevés a bérlakás, többségében az állapotuk sem kielégítő, illetve nincs Fiatal Házasok Otthona, nincsenek célzott támogatások, programok a fiatalok megtartására a térségben a migráció csökkentésére. Egyre nagyobb mértéket ölt a családok szétszakadása, a családon belüli konfliktusok megerősödése, amely elidegenedéshez, deviáns viselkedésformákhoz vezethet. A családok szétesése leginkább anyagi okokra vezethető vissza. A térségben nincs főállásban foglalkoztatott gyermekpszichológus, akik a gyerekek segítségére lehetne. A szülők számára nehézséget jelent a gyermekek szünidőben történő elhelyezése és a szabadidejük hasznos kitöltése. Több településen a nyári étkeztetés sem megoldott és hiányoznak vagy rossz minőségűek a közösségi terek, játszóterek, a nyári táborokon pedig a szegénységben élő gyermekek anyagi okoknál fogva nem tudnak részt. Több településen nincs óvoda, iskola, amelynek következtében a gyermekek elszakadnak egymástól, illetve a járás székhelyen kívül nem megoldott a 0-3 éves korú gyermekek nappali elhelyezése ellátó intézmény hiányában. Az oktatási intézményekben elavultak az eszközök, nincsenek anyagi lehetőségek a tárgyi eszközök lecserélésére, új, modern eszközök vásárlására.

Nem működik a jelzőrendszer, kevés preventív jellegű program van a térségben a gyermek számára. Nincs kiépített kommunikáció a szülőkkel, tájékozatlanok a gyermekek lehetőségeit javító programokról, a gyermekvédelmi kedvezményt is kevesen veszik igénybe. Sem önkormányzati, sem civil szinten nem megoldott ezen tevékenységek ellátása. Kevés közösségi program áll a lakosság rendelkezésére, ahol lehetőség nyílna a generációk találkozására, az együttműködések fejlesztésére. Magas az egyedül álló idős lakosság aránya, amely beszűküléshez, elmagányosodáshoz vezethet. Gyakrabban válhatnak bűncselekmények áldozataivá is. Nappali ellátásuk nem megoldott, nincs tartós, bentlakásos gondozást biztosító intézmény a járás területén, és hiányos a falugondnoki szolgáltatás is a térségben. Megfigyelhető az idősebb korosztály nyelvi, számítástechnikai ismereteinek hiánya. 3 2. Munkaerő-piaci aktivizálás A nők munkába állásának lehetőségei korlátozottabbak, ez részben köszönhető a könnyűipar és a textilipar térségi leépülésének, részben a női foglalkoztatást igénylő vállalkozások kevés számának. A nők munkába állásának egyik fontos feltétele a gyermekek napközbeni elhelyezése, ez a 0-3 éves korú gyermekek esetén nem megoldott a térségben a járási székhely kivételével. A GYED/GYES-ről visszatérő kisgyermekes anyukák munkahelyi problémákkal szembesülnek, elveszíthetik állásukat, mert kevés a bababarát munkahely, kevés munkáltató kínál otthonról végezhető munkát. A fogyatékkal élő személyek elhelyezkedési esélyei alacsonyak, nehezítettek a védett környezetet, iskolát elhagyva. Nincs megfelelő akadálymentesítettség a munkahelyeken, komoly segítségre lenne szükségük a foglalkoztatásuk megoldásában nincs olyan szervezet a térségben, aki felkarolná az ügyüket. 3. Fogyatékkal élőkkel kapcsolatos szolgáltatások és érzékenyítő programok fejlesztése A térségben nem megfelelő az akadálymentesítés a közintézményekben, közterületeken, csak néhány intézményben megoldott teljesen. Komoly nehézségekbe ütközik a fogyatékkal élő személyek munkába állása, pedig tudnának és akarnának is dolgozni a megváltozott munkaképességű emberek. Hiányosak a fogyatékkal élő személyek nappali ellátásának és a közösségi élet színterei. Az egészségügyi prevenciós szolgáltatásokat, illetve a szűrővizsgálatokat a mozgásukban erősen korlátozott személyek nehezebben veszik igénybe, szükséges a támogatásuk a szűrőprogramokra való eljuttatásukban. Az elérésükben problémát jelent, hogy nincs pontos, aktuális adatbázis a fogyatékkal élő személyekről. Az oktatási intézményekben kevés a speciális tudással rendelkező szakember, jelentkező lenne a továbbképzésekre, de nem kapnak ehhez anyagi támogatást, továbbá a speciális tanterv megvalósításához szükséges tárgyi eszközök beszerzésére, tantermek kialakítására sincs elegendő anyagi forrás.

4. Egészségtudatos lakosság Kevés az egészségügyi szűrővizsgálat, illetve az egészséges életmódról, a betegségek megelőzéséről szóló prevenciós és felvilágosító előadás, program a térségben, ezeken is igen alacsony a lakossági részvétel. Nincs igény, nyitottság az egészségfejlesztő és prevenciós kezdeményezések irányában, ennek fejlesztése minden korosztályban fontos lenne. 4 Átfogó célok: modellértékű együttműködési program megvalósítása a járási településeken, esélyegyenlőségi területeken tevékenykedő állami, önkormányzati, civil, egyházi szervezetek és vállalkozások bevonásával, energiaszegénység csökkentése, energiahatékonyság növelése, az esélyteremtés területén fenntartható járási partneri hálózat létrehozása és működtetése, Szentgotthárd járásszékhely funkciójának erősítése a koordinációs tevékenység megvalósítása révén, a humán közszolgáltatások szakmai színvonalának és költséghatékonyságának javítása, együttműködési gyakorlatának fejlesztése a járás teljes területén. Konkrét célok: tudatos partnerség-építés megvalósítása a járási esélyteremtő intézményrendszer fejlesztése érdekében, bekapcsolódás a megyei együttműködési fórumba, partnerségi kapcsolatok fejlesztése az esélyegyenlőségi területen tevékenykedő szervezetek között, szakmai kapacitások erősítése, igényfelmérések, tudatos programozás elvégzése az összehangolt akciók előkészítése érdekében, felkészülés a 2014-20-as EU-s források fogadására, nyári gyermekfelügyeleti szolgáltatások bővítése, a generációk közötti kapcsolatok erősítése, energiatudatos lakásüzemeltetéssel kapcsolatos ismeretek terjesztése, a szociális gazdaság lehetőségeinek feltérképezése, a fiatalok számára az idős lakósságot is segítő munkalehetőségek biztosítása, A fogyatékkal élő és megváltozott munkaképességű emberek helyzetének javítása, a társadalom érzékenyítése.

Prioritások és intézkedések: 1. Társadalmilag leszakadó rétegek segítése, generációk közti kapcsolatok erősítése 1.1. Szülők iskolája létrehozása és működtetése 1.2. Generációk együttműködését célzó program 1.3. Közösségfejlesztés a járás településein 1.4. Időszakos gyerekfelügyelet megszervezése 1.5. Átmeneti gondoskodást nyújtó szolgáltatások indítása 1.6. Családi Erőforrásközpont létrehozása 1.7. Fiatal Házasok Otthona létrehozása 1.8. A helyi piaci szereplők ösztönzése társadalmi felelősségvállalási programok indítására 1.9. Idősgondozás kiterjesztése 1.10. Humán szolgáltatási jelzőrendszer kiterjesztése, hatékonyságának javítása 1.11. Szociális és egészségügyi tájékoztató rendszer fejlesztése, információk biztosítása a célcsoportok számára 1.12. Civil aktivitás növelése a humán szolgáltatásokban, a hátrányos helyzetű célcsoportok képviseletében 1.13. Szociális szakemberek képzése, továbbképzésüknek támogatása, kapacitásfejlesztése, munkaerő utánpótlás biztosítása, a szakma elismertségének növelése 5 2. Fogyatékkal élő emberek és pszichiátriai betegek támogatása és érzékenyítő programok fejlesztése 2.1. Fogyatékkal élő emberek munka-rehabilitációja, megváltozott munkaképességűek számára munkahelyek létesítése 2.2. Fiatal fogyatékkal élők segítése, értelmes akadálymentesítés a járás településein 2.3. Pszichiátriai betegek visszaillesztése a helyi és térségi társadalomba 2.4. Érzékenyítő programok esélyegyenlőségi célcsoportok bevonásával (lakosság, vállalati és helyi önkormányzati döntéshozók) 3. Munkaerő-piaci aktivizálási program 3.1. A foglalkoztatási paktum létrehozása és megyei rendszerbe illesztése 3.2. Szociális gazdaság fejlesztését célzó program 3.3. Alacsony iskolai végzettségűek számára felzárkóztató és szakképzési programok indítása 3.4. Munkatapasztalat-szerzést célzó programok indítása (önkéntesség horizontálisan a teljes programban, középiskolások kötelező közösségi szolgáltatásnak térségi szervezése) 3.5. Foglalkoztatók érzékenyítése a hátrányos helyzetű munkavállalók foglalkoztatására (a munka világába illeszthető pszichiátriai betegekre is figyelemmel) 3.6. Közfoglalkoztatottak készségfejlesztése, képzése 3.7. Bérlakás program 3.8. Munkahelyre jutás segítése térségi szolgáltatók együttműködésével (falubusz, falugondnoki szolgálat, szociális szolgáltatók, telekocsi rendszer, stb.)

4. Egészségtudatos lakosság 4.1. Általános egészségügyi állapotfelmérések elvégzése, egészségügyi szűrések a háziorvosok bevonásával 4.2. Életmódváltással kapcsolatos tanácsadás megvalósítása, életmód klubok indítása, valamint sport és fizikai aktivitást ösztönző programok megvalósítása 4.3. Települési és járási egészségtervek alapján egészségprogramok felülvizsgálata és megvalósítása (EFOP 2016-2020) 6

2. A HELYZETELEMZÉS MÓDSZERTANI HÁTTERE 2.1. A helyzetelemzés célja A projekt megvalósítása során járási szintű esélyteremtő programterv készül, amelynek megalapozó dokumentuma a jelen helyzetelemzés. A pályázati előkészületek során már született egy rövid előzetes helyzetfeltárás is a térség főbb mutatóinak vizsgálatára alapozva. 7 Jelen elemzésben nem csupán a térség aktuális és releváns mutatóit kívánjuk részletesebben bemutatni, hanem a jelentkező problémákra koncentrálva a problématérkép és igényfelmérő vizsgálat eredményeit is ismertetjük. Szándékunk a projekt célcsoportok aktuális helyzetének megismerése, továbbá a prioritási terültek mentén a kialakult problémák megoldási lehetőségeinek felmérése. Bemutatásra kerülnek továbbá olyan projektek, helyi kezdeményezések, amelyek a járáson belüli lokális problémákra kívánnak megoldási lehetőségeket nyújtani. A járási környezet bemutatásáról korábban nem készült olyan tanulmány, amely átfogóan megmutatná a térségben jelentkező problémákat és azok megoldási igényeit, és kezdeményezéseit. A helyzetelemzés célcsoportja megegyezik a projekt célcsoportjával. Az elemzés kiemelten mutatja be a romák, mélyszegénységben élők, a gyermekek, fiatalok (kitérve a hátrányos helyzetű és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekekre, alkohol, drog problémákra), az idősek (generációk közti együttműködés), a fogyatékkal élő személyek (integráció), és a nők státuszát a járásban. A vizsgálat eredményei átfogó képet nyújtanak a járásban élők gazdasági és társadalmi helyzetéről, az intézményi és szervezeti háttérről. Az összegyűjtött problémákat és azok megoldási lehetőségeit egy fókuszcsoportos interjú során vizsgáltuk meg a térség véleményformálói, intézményi vezetői, civil szervezetei közreműködésével. Bemutatásra kerülnek a járási problémákra nyújtott megoldási gyakorlatok, amelyeket jó gyakorlatok megnevezéssel foglalunk össze. Elkészül a járáson belül felmerült, és a települések együttműködését igénylő problémák komplex kezelését megalapozó a járási felzárkózási kerekasztal által elfogadott - Esélyteremtőprogramterv, amely megerősíti a partnerséget, felkészíti a járást a releváns szakmai területeken a 2014-20-as EU-s források fogadására is. Sikeres esélyegyenlőségi akciók valósulnak meg, amelyek megalapozzák a partnerek hosszú távon is fenntartható együttműködését.

2.2. A vizsgálat menete 1.1. Szekunder elemzés A járási helyzetelemzés alapjául egy szekunder elemzés szolgál. A vizsgálat során a KSH és a TEIR által szolgáltatott statisztikai adatok elemezése történt. Az adatok összehasonlítása legalább 10 éves időszakot ölelnek fel (statisztikai adattól függően: 2000, 2001, 2003 és 2009-2013 közötti idősoros adatok), a hosszabb idősor lehetőség nyújt arra, hogy a járásban jelentkező gazdasági és társadalmi trendek kirajzolódjanak. 8 A szekunder elemzés során a demográfiai mutatók mellett bemutatásra kerül a járás foglalkoztatási és munkaügyi helyzetképe, kiemelt szerepet kap a térség egészségügyi és szociális helyzete is. A helyzetkép tekintetében elmondható, hogy néhány mutató esetében hiányos adatokkal találkozhatunk, amely az adatszolgáltató (TEIR) adatbázisának esetenkénti hiányosságából adódik. 1.2. Probléma térkép elkészítése A szekunder elemzés mellett további háttér anyagok vizsgálata is megtörtént. A helyzetelemzés célcsoportjait kiemelten vizsgálják a települések helyi esélyegyenlőségi programjai (HEP). A vizsgálat során a települési anyagok segítségével járási probléma térképet készítünk az 5 prioritási területre koncentrálva. A problématérkép a célcsoportokra lebontva mutatja be a térségi nehézségeket. Az elemzés ezen fejezete előkészítésül szolgált a fókuszcsoportos interjúkhoz. 1.3. A fókuszcsoportos vizsgálat menete A projekt során megvalósuló járási kerekasztal találkozók egyik alkalma során lehetőség nyílt arra, hogy a projekt célcsoportját ellátó intézmények és civil szervezetek képviselőit a térség önkormányzati szereplőivel bevonjuk egy fókuszcsoportos interjúba. Az interjú készítése során résztvevők lehetnek: A járásban található települési önkormányzatok képviselői, A térségi kisebbségi önkormányzatok képviselői, Közoktatás és szociális intézmények képviselői, A célcsoporttal foglalkozó civil szervezetek képviselői (idősek, nagycsaládosok stb.), Közművelődési intézmények képviselői. A fókuszcsoport célja a járási esélyegyenlőségi programterv megalapozását jelentő helyzetelemzés támogatása. Mivel az egyes célcsoportokhoz rendelhető adatok, információk ritkán állnak rendelkezésre vagy egyáltalán nem érhetőek el, célszerűnek tartottuk fókuszcsoportos megbeszélések szervezését térségi szakemberek részvételével, hogy tájékozódjunk az aktuális helyzetről, szakértői véleményeket gyűjtsünk. Az interjúk megteremtették annak a lehetőségét, hogy a problématérkép során összegyűjtött problémákat részletesen a területek szakmai képviselői mutathassák be. Felszínre kerültek korábbi kezdeményezések és kirajzolódtak jövőbeni megoldási tervek, igények.

Témakörök: Célcsoport helyzete a járásban (leíró helyzetelemzés kiegészítése) Problématérkép megalapozása (célcsoportot jellemző legfontosabb kihívások, problémák) Jó gyakorlatok SWOT elemzés pontjainak bővítése (különösen erősségek és gyengeségek) Járási szintű, vagy legalább több települést összekapcsoló együttműködési irányok feltérképezése Programötletek és javaslatok gyűjtése (lehetőségek) 9 A beszélgetések alapvető célja tehát, hogy az adott célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi problémákat (pl. diszkrimináció, munkaerőpiac, oktatás, egészségügy, lakhatás stb.) feltárjuk, a programozás szempontjából lényeges súlypontokat, kulcskérdéseket beazonosítsuk és megszüntetésükre a programban felvázolható megoldásokat keressünk. 2.3. A Programterv célja, tartalma A pályázati útmutatónak megfelelően a Járási Esélyteremtő Programterv a helyi esélyegyenlőségi programok és a helyzetelemzés során feltárt térségi problémák komplex megoldására tesz javaslatokat az önkormányzatok és a térségi szereplők együttműködésére építve. A Járási Esélyteremtő Programtervet a pályázó járásszékhely településen működtetett kerekasztal tagjai fogadják el. A Járási Esélyteremtő Programterv -et az együttműködő Türr István Képző és Kutató Intézetnek kell megküldeni a kerekasztal tagjai által aláírt elfogadó nyilatkozattal együtt. A programterv tartalma a költségvetés indoklás és a közbeszerzésben meghatározott műszaki specifikáció alapján: a programterv célrendszerének, prioritásainak, partnerségi és kommunikációs/nyilvánossági tervének kidolgozása, akcióterv készítése a projektek részletes kidolgozásával (indoklás, célok, célcsoportok, tevékenységek és ütemezés, várt eredmények és indikátorok, partnerség, megcélzott pályázati források, fenntarthatóság) a 2014-20-as EU-s forrásokra való felkészülés érdekében.

A programterv terjedelme 10 ív, 160 oldal, 400 ezer leütés, amelynek megalapozásához az alábbi dokumentumokat, információkat vettük figyelembe: kerekasztal megállapodás (átfogó célok, konkrét célok, prioritások és programok) együttműködési megállapodások járási esélyteremtő programterv helyzetelemzése (vezetői, problématérkép, SWOT) HEP intézkedési tervekben megfogalmazott intézkedések saját szakértői projekt ötletek (pl. foglalkoztatási paktum, szociális gazdaság, vállalati társadalmi felelősségvállalási programok stb.) helyi partneri projekt ötletek ÁROP akciók és tevékenység leírásban leírt vállalások helyi jó példák 2014-20-as OP-kben elérhető források 10 A programterv vázlata 2015. szeptember 15-ig készült el, majd 2015. október 29-ig az intézkedések/projektek részletes kidolgozása, illetve a komplett programterv véglegesítése, amelyet a kerekasztal fogad el, és előtte a TKKI is véleményezi.

3. A SZENTGOTTHÁRDI JÁRÁS HELYZETKÉPE 3.1. Demográfiai helyzetkép A Szentgotthárdi járás a Nyugat-Dunántúl régióban, Vas megye délnyugati részén helyezkedik el, központja a 8 834 lakost számláló Szentgotthárd. A vizsgált térség össznépessége 15 227 fő volt 2013- ban, területe 255 km 2. A járást 15 községi jogállású település és a központ a térség egyetlen városa Szentgotthárd alkotja. Az említett községi rangú települések a következők: Alsószölnök, Apátistvánfalva, Csörötnek, Felsőszölnök, Gasztony, Kétvölgy, Kondorfa, Magyarlak, Nemesmedves, Orfalu, Rábagyarmat, Rátót, Rönök, Szakonyfalu, valamint Vasszentmihály. 11 A járás relatív földrajzi fekvése előnyösnek tekinthető, amely több tényezőre vezethető vissza. Geopolitikai és gazdasági szempontból is kiemelendő, hogy a térség Ausztriával és Szlovéniával is határos, amely az európai integráció mélyülésével egyre nagyobb lehetőségeket nyújt a Szentgotthárdi térség számára, így csökkentve a főváros távolságából fakadó hátrányokat. E tekintetben fontos a járást átszelő 8. sz. illetve E66-os jelű nemzetközi főút, amely gyors kapcsolatot biztosít az osztrák autópálya-hálózat így a hangsúlyos észak déli irányú, nemzetközi szállítási útvonalak irányába is. Ezzel egy időben azonban meg kell jegyezni, hogy a Szentgotthárdi járás megyei szinten periférikus helyzetű, így bizonyos szempontokat figyelembe véve fejlettsége elmarad a Szombathely Kőszeg agglomerációs tengelyhez viszonyítva. A járás településhálózata Vas megye nagy részéhez hasonlóan aprófalvas jellegű, mindössze a térség egyetlen városa, Szentgotthárd rendelkezik ezer főt meghaladó lakosságszámmal. Közismert tény, hogy az ilyen települési térszerkezettel rendelkező térségek egyik legsúlyosabb problémája az elnéptelenedés, azonban a Szentgotthárdi járás esetében meg kell jegyezni, hogy a legkisebb falvak 2003 és 2013 között több esetben növelték lakosságszámukat. Összességében azonban itt is megfigyelhető a népesség fogyása, amely az országos 2,37 százalékos értékhez képest közel 1,9 százalékkal magasabb. Ez nagyjából megegyezik a megyei népességcsökkenés mértékével. Települési szinten a szélsőséges, tíz százalékot megahaladó értékektől eltekintve kisebb mértékű, átlagosan 3,8 százalékos csökkenés jelentkezett. Népességnövekedés kizárólag Magyarlakon, valamint Rátót, Orfalu, és Nemesmedves településeken zajlott le 2003-hoz viszonyítva (1. táblázat).

Területi egység 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás mértéke 2013/2003 Szentgotthárd 9 136 8 881 8 839 8 839 8 787 8 834-3,31 Csörötnek 919 850 828 843 902 908-1,20 Rábagyarmat 868 797 793 788 806 804-7,37 Magyarlak 748 729 732 731 790 797 6,55 Felsőszölnök 655 570 550 556 584 569-13,13 Kondorfa 618 539 538 530 514 506-18,12 Gasztony 474 450 436 439 445 430-9,28 Rönök 496 436 427 437 417 422-14,92 Apátistvánfalva 395 359 356 358 370 384-2,78 Alsószölnök 404 377 373 367 373 374-7,43 Szakonyfalu 361 350 352 354 360 349-3,32 Vasszentmihály 368 347 335 341 337 343-6,79 Rátót 249 260 288 290 306 311 24,90 Kétvölgy 131 122 115 107 97 103-21,37 Orfalu 60 62 64 64 65 67 11,67 Nemesmedves 20 21 25 24 27 26 30,00 Szentgotthárdi járás 15 902 15 150 15 051 15 068 15 180 15 227-4,24 Vas megye 266 342 259 364 257 688 256 458 255 294 254 580-4,42 Magyarország 10 116 742 10 014 324 9 985 722 9 957 731 9 908 798 9 877 365-2,37 12 1. táblázat: A Szentgotthárdi járás lakónépességének változása (adatforrás: TeIR KSH T-STAR) A népesedési statisztikák ismeretében jelentős problémákkal kell szembenéznie hazánknak hosszú távon. Az országban tapasztalható generációs különbségek a Szentgotthárdi járásban is jelen vannak: jelentős csúcsot képviselnek a Ratkó- és OTP-gyermekek, azonban míg országosan megfigyelhető ezen kohorszok tovagyűrűzése azaz a 18 23, valamint a 2 7 éves korosztályok magasabb létszáma, addig a térségben nem tapasztalható jelentősebb különbség. Érdemes megfigyelni a nemek megoszlásában jelentkező különbségeket is: míg hatvan éves korig jellemzően férfitöbblet jelentkezik, addig az idősebb korosztályok esetén szignifikáns változás mutatható ki, szinte évről-évre csökken az ezer nőre jutó férfiak száma. A jelenség oka többrétű: egyrészt természetes körülmények között több férfi születik, mint nő, másrészt a férfiak nagyobb valószínűséggel folytatnak egészségtelen életmódot, amely korábbi halálozáshoz vezethet (1. ábra).

85-80-84 75-79 70-74 65-69 60-64 55-59 50-54 45-49 40-44 35-39 30-34 25-29 20-24 15-19 10-14 5-9 0-4 -1 000-500 0 500 1 000 Férfiak száma [fő] Nők száma [fő] 13 1. ábra: A Szentgotthárdi járás korösszetétele korfa, 2011 (adatforrás: Népszámlálás 2011) Egyes kiemelt korosztályok létszámváltozásának vizsgálata képes hozzájárulni a demográfiai folyamatok és ezáltal további társadalmi és gazdasági jelenségek megértéséhez. A 0 2 éves korosztály létszáma 2009 és 2013 között összességében több mint 13,5 százalékkal csökkent, azonban ha a 2003-as évet tekintjük bázisnak, a visszaesés mértéke már 23,5 százalékos. A folyamat a gyermekek számának jelentős visszaesését eredményezte, valamint eredményezi a jövőben is. Ennek megfelelően a gyermekkorú fiúk és lányok létszáma 6,7, illetve 9,4 százalékkal csökkent a 2009 2013- as időszakban. A gyermekek számának visszaesésével a 15 17 éves korosztály esetében is csökkenés jelentkezett, azonban a férfiak esetében kiemelkedően magas több mint tizennyolc százalékos ennek mértéke (összességében a tizenöt évesek száma 143 fő volt 2011-ben, míg a tizenhat és tizenhét éves korcsoport 148, illetve 146 lakost számlált). Jelen korcsoportbontás legnépesebb kategóriája a 18-59 éves korosztály. Esetükben eltérő kép jelentkezik a nemek szerinti bontást vizsgálva: míg a férfiak száma több mint negyedével nőtt, a nők esetében 23,4 százalékkal esett vissza a vizsgált korosztály létszáma. A 60 64 éves korosztálynál közel azonos mértékű, 18-19 százalékos emelkedés zajlott le, amely szintén a társadalom elöregedésére utal. A 65 évnél idősebbek férfiak száma 2,4 százalékkal nőtt, míg a nőknél egy százalékos csökkenés jelentkezett. A vizsgált adatok alapján a járásban tapasztalható elöregedési folyamat a jövőben is folytatódni fog (2. táblázat).

Év 0-2 éves 0-14 éves 15-17 éves Férfi 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti 0-14 éves 15-17 éves Nő 18-59 éves 60-64 éves 65 év feletti Összesen 2003 400 NA NA NA NA NA NA NA NA NA NA 15 894 2009 354 1 004 260 3 699 457 1 008 968 235 5 580 491 1 738 15 440 2010 345 971 255 4 810 501 986 943 216 4 425 505 1 714 15 326 2011 320 939 247 4 760 540 987 919 222 4 354 552 1 697 15 217 2012 304 949 223 4 737 535 1 026 898 222 4 323 563 1 691 15 167 2013 306 936 213 4 704 543 1 032 877 224 4 275 579 1 720 15 103 2013/ 2009-13,56-6,77-18,08 27,17 18,82 2,38-9,40-4,68-23,39 17,92-1,04-2,18 14 2. táblázat: Néhány kiemelt korcsoport nemek szerinti létszámának alakulása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A vázolt problémát támasztja alá az öregedési index azaz a száz, 14 év alatti lakosra jutó 65 éves kor feletti lakosok számának vizsgálata is. 2009 és 2013 között Magyarországon mintegy nyolc százalékkal 110,4-ről 119,3-ra nőtt ezen mutató értéke. A növekedés üteme 2,65 százalékkal haladta meg az országos átlagot Vas megyében, míg a Szentgotthárdi járásban kilenc százalékkal nőtt a vizsgált mutató. Sajnálatos módon abszolút értékét tekintve is magasabb a megyei, valamint a járási érték: 2013-ban száz gyermekkorú lakosra 134 időskorú jutott Vas megyében, míg a Szentgotthárdi járásban az öregedési index értéke meghaladja a 150-et, amely az átlagosnál nagyobb mértékben idősödő lakosságra utal (2. ábra). Települési szinten jelentős szórás tapasztalható, amely elsősorban a kisebb települések alacsony lakosságszámából adódó statisztikai jelenség, azonban ennek ellenére jól mutatja a társadalom korstruktúráját jellemző problémákat. E tekintetben a legkedvezőtlenebb helyzetben a 67 lakost számláló Orfalu van, ahol az öregedési index értéke 1500: itt egy gyermekkorúra tizenöt 65 évesnél idősebb lakos jut. Fordított a helyzet a 26 fős Nemesmedvesen, ahol egy időskorúra hét gyermekkorú lakos jut. A szélsőséges értékektől eltekintve azonban összességében Szakonyfalu kivételével minden településen magas a száz fiatalkorúra jutó 65 évesnél idősebb lakosok száma.

160 150 140 130 120 110 Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország 15 100 2009 2010 2011 2012 2013 2. ábra: Az öregedési index alakulása, 2009 2013 (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A belföldi vándorlás tekintetében országos szinten divergáló tendencia figyelhető meg. 1995-től az ezredfordulóig regionális szinten megközelítőleg homogén kép volt jellemző, azonban ezt követően egyfajta differenciálódási folyamat vette kezdetét. A Közép-Magyarország régió belföldi vándorlási egyenlege pozitív irányba tolódott el, a Nyugat-Dunántúlra kisebb mértékű növekedés volt jellemző, míg a Közép-Dunántúlon stagnáló érték mutatkozott. Mindeközben az ország keleti régióiban, valamint a Dél-Dunántúlon eltérő mértékű, de általánosságban erőteljes csökkenés vette kezdetét, amely 2009-2010-ig folytatódott. Az elmúlt években a belföldi vándorlási különbözet tekintetében enyhe konvergencia figyelhető meg, azonban jelenleg is jelentős a regionális szintű szórás mértéke. Vas megyére a belső migráció szempontjából alapvetően kismértékben pozitív irányú tendencia jellemző, a referencia-időszak folyamán a 2009-es évtől eltekintve a mérleg az odavándorlás irányába billent el. Ez természetesen területileg egyenlőtlen komponensekből tevődik össze: elsősorban a kedvezőbb földrajzi fekvésű határ menti, valamint agglomerációs térségek rendelkeznek pozitív vándorlási egyenleggel, míg a többi esetben elvándorlás jellemző. A Szentgotthárdi járásban a vizsgált évekre vonatkozóan kizárólag 2003-ban és 2010-ben jelentkezett negatív érték, azonban ekkor sem volt kisebb -0,5-nél a belföldi migrációs egyenleg. 2011 és 2013 között megyei szinten is kiemelkedő, 3-3,5 ezrelékes pozitív egyenleg jelentkezett (3. ábra). A Szentgotthárdi térségre jellemző, alapvetően pozitív migrációs folyamatok települési szinten is jelentkeznek: 2013-ban a járás tizenhat településéből mindössze hét községben volt negatív a belföldi vándorlási egyenleg, s ezek közül csupán Felsőszölnökön haladta meg a -10 ezreléket, azonban azt is meg kell említeni, hogy a megelőző években inkább odavándorlás volt jellemző a településre. A központi településen, Szentgotthárdon a referenciaévek mindegyikén pozitív egyenleg jelentkezett, értéke 2013-ban megközelítette a hét ezreléket.

4,00 3,50 3,00 2,50 2,00 1,50 1,00 0,50 0,00-0,50-1,00 2003 2009 2010 2011 2012 2013 16 Szentgotthárdi járás Vas megye 3. ábra: A belföldi vándorlás különbözetének ezer lakosra jutó aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Sajnálatos módon az alapvetően pozitív migrációs jellemzők nem képesek megfelelően ellensúlyozni a negatív irányú természetes népesedési folyamatokat. Az élveszületések száma 2003-hoz viszonyítva több mint negyedével esett vissza, miközben az időskorú lakosság számának növekedésével a halálozások száma is megemelkedett; a természetes módon ingadozó adatok ellenére kijelenthető, hogy a referencia-időszak során nőtt az elhalálozottak száma. Az élveszületések és halálozások számának eltérő irányú mozgásából kifolyólag a természetes fogyás mértéke jelentős mértékben nőtt (3. táblázat). 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Élveszületés 122 109 104 85 106 88 Halálozás 227 228 249 256 243 241 Különbözet -105-119 -145-171 -137-153 3. táblázat: Az élveszületések és halálozások számának változása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A természetes népesedési folyamatok területi összehasonlító vizsgálatához az ezer főre jutó arányszám szolgált alapul. Magyarországon a természetes fogyás rátája négy ezrelék körül stagnál. Vas megyében ezen mutató közel egy ezrelékkel volt magasabb 2003-ban, illetve 2009-ben, majd 2011-ig további másfél ezrelékkel nőtt a természetes fogyás mértéke. 2013-ra kismértékben javult a népesedési helyzet a megyében. A Szentgotthárdi járásban mind az országos, mind a megyei értékhez képest magasabb a természetes fogyás rátája, s sajnálatos módon a 2012-es enyhüléstől eltekintve tovább nő a szakadék a magasabb területi szintekhez viszonyítva. A 2011-es évet követően 2013-ban újra tíz ezrelék fölé emelkedett a természetes fogyás értéke (4. ábra).

0,00-2,00 2003 2009 2010 2011 2012 2013-4,00-6,00-8,00 17-10,00-12,00 Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország 4. ábra: A természetes szaporodás, fogyás mértéke (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 3.2. Iskolázottsági helyzetkép Az óvodai, valamint iskolai ellátáshoz kapcsolódó mutatók esetében felmerült a lehetősége az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó problémákból adódó adathiánynak, így a továbbiakban elsősorban a hosszabb idősoros vizsgálatok tekinthetők relevánsnak. 3.2.1. Óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok Az óvodai feladatellátási helyek száma 2003 és 2009 között hárommal csökkent, amely a teljes állomány 23 százalékát jelenti. Ezzel együtt természetesen a gyermekcsoportok számában is visszaesés jelentkezett. A beírt gyermekek száma 2003 és 2009 között tíz százalékkal, 443-ról 399 főre csökkent, azóta kisebb mértékű ingadozás tapasztalható. 2013-ban 392 gyermeket tartott nyilván a statisztika a Szentgotthárdi járásban található óvodákban. A demográfiai elemzés alapján a jövőben tovább csökken a születendő gyermekek száma a járásban, így kérdés, hogy ez milyen hatással lesz a térség óvodai intézményrendszerére (4. táblázat).

2003 2009 2010 2011 2012 2013 2003/2013 Óvodai feladatellátási helyek száma Az óvodai gyermekcsoportok száma Óvodába beírt gyermekek száma 13 10 10 10 10 10-23,08 23 21 20 20 20 20-13,04 443 399 405 406 406 392-11,51 18 4. táblázat: Az óvodai ellátáshoz kapcsolódó adatok (adatforrás: TeIR TSTAR) 3.2.2. Általános iskolai adatok Az általános iskolai feladatellátásra, valamint az ott tanulók mennyiségi jellemzőire vonatkozó mutatók esetében is felmerült az adatforrásban fellépő hiány lehetősége. Ennek megfelelően a következőkben csupán a hosszabb idősoros vizsgálat alapján kimutatott trendek tekinthetők relevánsnak. 2003 és 2013 között az általános iskolai feladatellátási helyek száma negyedével esett vissza, így 2013-ban összesen nyolc helyen folyt ellátás. Az általános iskolai osztályok számában közel azonos mértékű, 28,6 százalékos csökkenés jelentkezett, amely elsősorban 2003 és 2010 között zajlott le, azóta kisebb ingadozástól eltekintve számuk változatlan. A KSH adatbázisa alapján 2009 és 2013 között két gyógypedagógiai osztály működött a járásban. Az általános iskolai tanulók száma a járás demográfiai jellemzői ellenére csupán 1,64 százalékkal esett vissza a referencia-időszak során, sőt, 2012 és 2013 között 53 fővel nőtt a diákok létszáma. Az alsó- és felső tagozatos tanulók létszáma között jelentős eltérés tapasztalható a járásban, általánosságban elmondható, hogy az első négy évfolyamban tanulók átlagosan húsz százalékkal vannak többen adott évben. A napközis foglalkozást igénybe vevők száma 2003 és 2013 között nyolc százalékkal esett vissza; az utolsó vizsgált évben 118 fő volt a napközis diákok száma. Habár a tanulók létszáma csupán kis mértékben csökkent, 2009 és 2013 között negyedével esett vissza az általános iskolát eredményesen befejező diákok száma (5. táblázat).

Ált. isk. feladatellátási helyek száma Az ált. isk. osztályok száma (gyógyped. oktatással együtt) Az ált. isk. osztályok száma a gyógyped. oktatásban Ált. isk.-ban tanulók száma a nappali oktatásban Ált. isk.-ban tanuló 1-4. évfolyamosok száma a nappali oktatásban Ált. isk. tanuló 5-8. évfolyamosok száma a nappali oktatásban A napközis tanulók száma az ált. isk.-ban A 8. évfolyamot eredményesen befejezte a nappali oktatásban 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] 11 7 7 7 7 8-27,27 77 62 55 55 54 55-28,57 2 2 2 2 2 0,00 917 898 858 849 902-1,64 491 500 472 481 473-3,67 426 398 386 368 429 0,70 499 531 437 425 437 459-8,02 159 137 126 126 118-25,79 5. táblázat: Az általános iskolai ellátásra vonatkozó adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 19 Az esélyegyenlőség szempontjából kiemelten fontos a bizonyos szempontból hátrányos helyzetű, illetve sajátos nevelési igénnyel bíró gyermekek kérdése. A Szentgotthárdi járásban 2012-ben nem volt átmeneti, vagy tartós nevelésbe vett, illetve sajátos nevelési igényű gyermek. A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermekek száma 108 fő volt, míg az elérhető szociális ágazati statisztika 208 hátrányos helyzetű gyermeket, illetve tanulót tartott számon, akik közül 43 fő (20,7%) volt halmozottan hátrányos helyzetűnek tekinthető. A vizsgált évben 73 fő volt az integráltan oktatott, sajátos nevelési igényű gyermekek létszáma (6. táblázat). 2012 Átmeneti vagy tartós nevelésbe vett Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő Hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek, tanulók 0 108 208 43 Sajátos nevelési igényű 0 Integráltan oktatott sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók 6. táblázat: Sajátos, illetve hátrányos helyzetű gyermekek és tanulók száma (adatforrás: TeIR Szociális ágazat adatai) 45

Mind gazdasági, mind társadalmi szempontból jelentős problémát okozhat az adott területen élő népesség alacsony szintű iskolázottsága. Ehhez azonban hozzá kell tenni, hogy az alacsony iskolázottság sok esetben nem az adott egyén képességeinek, hanem az oktatási infrastruktúrához való hozzáférésnek a függvénye, amely szerencsére ma már ritkább esetben okoz nehézséget. Magyarországon általánosságban a nők körében magasabb az alapfokú végzettség hiányának aránya: országosan a nők 6,5 százaléka, míg a férfiak 3,1 százaléka nem rendelkezik általános iskolai végzettséggel. Vas megye e tekintetben kedvezőbb helyzetben van, az értékek mindkét nem esetében szignifikánsan alacsonyabbak az országosnál: a nők 4,8 százaléka, míg a férfiak 2,1 százaléka nem végezte el az általános iskola nyolc osztályát. A Szentgotthárdi járásban az országoshoz hasonló értékek jelentkeztek: a tizenöt évesnél idősebb nők körében az alapfokú végzetséggel nem rendelkezők aránya 6,81%, míg a férfiaknál ezen arány közel három százalék volt 2011-ben (5. ábra). 20 8 7 6 5 4 3 Férfiak Nők 2 1 0 Szentgotthárdi járás Vas megye Magyarország 5. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2011) A településeket külön-külön vizsgálva jelentős szórás jelentkezik. A kiugró értékek legtöbb esetben az alacsony elemszámra vezethetők vissza, azonban egyes településeken a járási értékhez viszonyítva jóval magasabb az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező népesség aránya: Csörötneken a 379 tizenöt évesnél idősebb nő közül 49 nem végezte el az általános iskolát. Mindeközben természetesen kedvezőbb helyzetben lévő települések is találhatók a Szentgotthárdi járás területén (6. ábra). Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkező, tizenöt évesnél idősebb férfiak és nők abszolút számát a 7. táblázat mutatja be települési bontásban.

25 20 15 10 5 21 0 Férfiak Nők 6. ábra: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint, települési bontásban (adatforrás: Népszámlálás 2011) Férfiak Nők Alsószölnök 3 9 Apátistvánfalva 6 19 Csörötnek 21 49 Felsőszölnök 23 21 Gasztony 3 20 Kétvölgy 8 10 Kondorfa 11 33 Magyarlak 4 17 Nemesmedves 0 0 Orfalu 1 2 Rábagyarmat 8 34 Rátót 5 3 Rönök 20 16 Szakonyfalu 5 6 Szentgotthárd 71 206 Vasszentmihály 1 12 Szentgotthárdi járás 190 457 7. táblázat: Általános iskolai végzettséggel nem rendelkező 15 éves és idősebb népesség aránya nemek szerint, települési bontásban (adatforrás: Népszámlálás 2011)

3.2.3. Közép- és felsőoktatáshoz köthető mutatók Középfokú oktatási intézmény a Szentgotthárdi járásban kizárólag a központban található. A következőkben a Szentgotthárdi Oktatási Intézet Vörösmarty Mihály Gimnázium és Kollégium, valamint a III. Béla Szakképző Iskola és Kollégium összesített adatai kerülnek bemutatásra. A nappali rendszerű oktatásban 2003 és 2009 között az osztályok száma negyedével összesen hat osztállyal nőtt, azonban 2009-től kezdődően évről évre csökkent számuk, így 2013-ban 19 osztály indult a KSH adatbázisa szerint. A tanulók létszáma arányosan változott az osztályok számával, összességében tíz év alatt ötödével esett vissza a diákok száma a nappali oktatásban. A középiskolai felnőttoktatásban részt vevő tanulók száma erősen ingadozott az adatok alapján, 2013-ban összesen 41 fő vett részt ilyen jellegű képzésben. A hátrányos helyzetre vonatkozóan kizárólag a 2012-es és 2013-as tanévekre vannak elérhető információk: ezek alapján a gimnáziumi képzésben résztvevőknél nyolc főről nullára, a szakközépiskolai tanulók esetében 22-ről 17 főre csökkent a hátrányos helyzetű diákok száma, míg a szakiskolai és speciális szakiskolai tanulóknál öt százalékkal, 59-ről 62 főre emelkedett a jogszabály alapján hátrányos helyzetűnek minősített diákok száma (8. táblázat). 22 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] Középisk. osztályok száma a nappali oktatásban 24 30 28 27 25 19-20,83 Középisk. tanulók száma a nappali oktatásban 608 673 312 592 572 478-21,38 Középiskolai felnőttoktatásban tanulók száma Hátrányos helyzetű gimnáziumi tanulók száma a nappali oktatásban Hátrányos helyzetű szakközépiskolai tanulók száma a nappali oktatásban Hátrányos helyzetű szakiskolai és speciális szakiskolai tanulók száma a nappali oktatásban 77 29 62 14 21 41-46,75 8 0-100,00 22 17-22,73 59 62 5,08 8. táblázat: A középfokú oktatásra vonatkozó főbb adatok (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya hazánkban elmarad az Európai Unió legtöbb tagországához viszonyítva, így ennek tükrében örvendetes tény, hogy a 2001-es és 2011-es népszámlálások között közel felével nőtt az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség aránya Magyarországon. A Szentgotthárdi járásban azonban mind az felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma, mind a növekedés mértéke elmarad az országos értékekhez viszonyítva, amely azt jelenti, hogy bár javulás tapasztalható e téren a továbbiakban nőnek a területi különbségek. Érdemes megfigyelni, hogy míg az alapszintű végzettség tekintetében a nők esetében jelentkezett kedvezőtlenebb érték, addig a felsőfokú végzettségnél fordított kép jelenik meg országosan és járási szinten is: a férfiak 18,2, illetve 8,8 százaléka, a nőknek 19,7, illetve 11,3 százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel. Települési szinten a százalékos érték és a növekedés intenzitásában is jelentős differenciáltság jelentkezik, azonban szignifikáns mértékű csökkenés kizárólag Kétvölgy településen jelentkezett. Összességében örvendetes tény, hogy még ha kis mértékben is, de minden településen emelkedett az egyetemi, főiskolai, vagy egyéb oklevéllel rendelkező népesség aránya (9. táblázat). 23 Területi egység Összesen, 2001 [%] Összesen, 2011 [%] Férfiak, 2011 [%] Nők, 2011 [%] 2011/2001 [%] Alsószölnök 4,3 5,2 3,7 6,8 21,5 Apátistvánfalva 4,3 9,5 10,3 8,8 121,1 Csörötnek 2,6 5,7 5,2 6,1 117,7 Felsőszölnök 3,5 6,5 4,8 8,1 85,1 Gasztony 2,7 5,8 5,1 6,5 114,5 Kétvölgy 5,1 4,4 5,9 2,5-13,8 Kondorfa 1,9 4,6 5,0 4,2 140,9 Magyarlak 5,6 8,4 6,8 9,9 50,3 Nemesmedves 9,1 9,1 14,3 0,0-0,1 Orfalu 7,5 8,5 9,1 8,0 13,5 Rábagyarmat 5,1 7,2 6,3 8,0 41,4 Rátót 6,8 8,5 6,4 10,5 24,5 Rönök 2,2 2,9 3,8 1,9 31,1 Szakonyfalu 3,6 5,8 3,4 8,1 61,4 Szentgotthárd 9,9 12,7 11,0 14,2 27,8 Vasszentmihály 4,7 7,9 6,7 9,0 68,6 Szentgotthárdi járás 7,3 10,1 8,8 11,3 38,5 Magyarország 12,7 19,0 18,2 19,7 49,6 9. táblázat: Egyetemi, főiskolai, egyéb oklevéllel rendelkező, 25 éves és idősebb népesség a megfelelő korúak százalékában, nemek szerint (adatforrás: Népszámlálás 2001, 2011)

3.3. Munkanélküliség, foglalkoztatottság Adott térség munkaerő-piaci pozícióját, gazdasági erejét, valamint közvetett módon a társadalmi stabilitást bizonyos szempontból jól tükrözi az ott nyilvántartott álláskeresők száma, illetve aránya. A Szentgotthárdi járás egészét tekintve jól lekövethetők az elmúlt évtized társadalmi, gazdasági, valamint foglalkoztatáspolitikai eseményei, intézkedései. 2003 és 2009 között összességében több mint 50 százalékkal nőtt az álláskeresők száma, amely elsősorban 2008 és 2009 között zajlott le. Ez egyértelműen a 2008 2009-es gazdasági világválság, valamint az ehhez kapcsolódó kormányzati intézkedések következménye. Ezen folyamat az Európai Unió legtöbb tagországában hasonlóan ment végbe. 2009-től kezdődően javuló tendencia jellemző, évről-évre csökken az álláskeresők száma: a 2009 és 2013 közötti időszakban 912 főről 391 főre csökkent a nyilvántartott személyek száma, amely 57 százalékos javulást jelent. Ennek oka többrétű: egyrészt a válság, valamint annak hatásai enyhültek, amely a munkanélküliségre is jelentős hatással volt, másrészt szakpolitikai szinten megerősödött a közfoglalkoztatás hangsúlyosabbá tételének igénye. Ennek következtében a statisztikában jelentős javulás figyelhető meg: az utóbbi években a nyilvántartott álláskeresők száma jóval a tíz évvel korábbi szint alatt van. 24 Települési szinten, a 2013-as adatokat vizsgálva jól látható, hogy a munkanélküliek arányában közepes mértékű szórás tapasztalható. A legmagasabb arányban Nemesmedvesen vannak jelen munkanélküliek, azonban ez mindössze két lakost takar. Ha a lakosságszámot nagyobb súllyal vesszük figyelembe, a legjelentősebbnek Rönök községben tekinthető a nyilvántartott álláskeresők aránya, azonban 2009 óta itt is 40 százalékot meghaladó javulás volt tapasztalható. Az említett két községtől eltekintve az átlagos települési munkanélküliség (a teljes lakosságra vetítve) három százalék, míg a járás egészére vonatkoztatott érték 2,6% (10. táblázat). 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Munkanélküliek száma a lakosság arányában, 2013 [%] Alsószölnök 16 35 25 20 17 8 2,11 Apátistvánfalva 14 28 21 13 10 5 1,23 Csörötnek 41 77 78 48 43 41 4,58 Felsőszölnök 32 50 45 36 33 28 4,88 Gasztony 18 34 30 16 19 15 3,34 Kétvölgy 2 3 3 1 4 6 4,69 Kondorfa 25 23 40 21 15 13 2,53 Magyarlak 34 63 44 38 23 23 3,03 Nemesmedves 0 5 3 3 1 2 8,33 Orfalu 3 2 1 4 3 1 1,43 Rábagyarmat 33 54 34 29 26 23 2,97 Rátót 12 12 7 5 5 10 3,61 Rönök 25 61 60 54 37 35 8,03 Szakonyfalu 27 40 34 29 22 10 2,64 Szentgotthárd 280 396 312 219 199 158 1,82 Vasszentmihály 25 29 31 10 7 13 3,67 Szentgotthárdi járás 587 912 768 546 464 391 2,59 Vas megye 6 694 12 982 10 406 8 294 8 594 6 489 2,55 Magyarország 359 939 604 575 591 278 552 308 569 261 414 273 4,19 10. táblázat: A nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A 7. ábra a 2013-ban nyilvántartott álláskeresők területi eloszlását szemlélteti a munkaképes korú lakossághoz viszonyítva. Ez alapján jól látszik, hogy a központhoz közelebb fekvő, alapvetően kedvezőbb ingázási feltételeket biztosító településeken jelentkezett alacsonyabb mértékű munkanélküliség. Ez elsősorban a Szentgotthárdtól délnyugatra fekvő településekre Alsószölnök, Szakonyfalu, Apátistvánfalva és Orfalu vonatkozik. Kedvezőtlenebb érték jellemző a központi településtől távolabb fekvő Felsőszölnökön (7,1%) és Kétvölgyön (7,4%), valamint a várostól északkeletre található Rönök (11,4%) és Nemesmedves (13,3%) településeken. Összességében viszont a járás egészére vonatkoztatott, 3,9 százalékos érték jóval kedvezőbb helyzetet feltételez az országos, 6,3 százalékos munkanélküliséghez viszonyítva. 25 7. ábra: A nyilvántartott álláskeresők aránya a munkaképes korú népesség százalékában, 2013 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) Amennyiben a nyilvántartott álláskeresők nemi összetételét is figyelembe vesszük, úgy kijelenthető, hogy a referencia-időszak során átlagosan húsz százalékkal volt alacsonyabb a női álláskeresők aránya. Ezen eltérés időben kisebb mértékben ingadozott, azonban a gazdasági válság ideje alatt jóval nagyobb volt a különbség, ekkor 25-35%-kal volt kevesebb női álláskereső. Kérdés, hogy az arány eltolódása valóban a válság hatása, vagy az alacsony elemszámból következő statisztikai hibajelenség. Összességében elmondható, hogy átlagosan a női és férfi álláskeresők egymáshoz viszonyított aránya 44,7 és 55,3% volt a referencia-időszak során (8. ábra).

1000 900 800 700 355 600 500 400 300 200 100 276 311 557 331 437 242 304 222 184 242 207 Nő Férfi 26 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 8. ábra: A járásban nyilvántartott álláskeresők száma nemenkénti bontásban (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az aktív korú népességen belüli foglalkoztatottak arányára kizárólag a népszámlásokból áll rendelkezésre megbízható pontosságú adat, azonban ezt is feltételekkel kell kezelni, mivel az adatok forrása önbevalláson alapul. A 2011-es évben a Szentgotthárdi járásban 58,4% volt a foglalkoztatási ráta, amely az országos szintnél 0,5 százalékkal magasabb. A területi eloszlás kismértékben korrelál a nyilvántartott álláskeresők vizsgálatánál látottakkal, azonban kevésbé szabályos kép jelentkezik: elsősorban a járási központ, valamint a környező településeken magasabb a foglalkoztatottak aránya, azonban szigetszerűen jelennek meg az átlagostól szignifikánsan eltérő helyzetű települések. Ilyen például Rátót, ahol a járásinál 8,7 százalékkal magasabb érték jelentkezett, miközben Nemesmedvesen nulla százalékos a foglakoztatás (9. ábra). 9. ábra: Foglalkoztatottak aránya a 15 64 éves népességen belül, 2011 (forrás: TeIR Népszámlálás 2011)

A 10. ábra a Szentgotthárdi járásban regisztrált álláskeresők végzettség szerinti összetételét mutatja be a referencia-időszakra vonatkozóan. Ez alapján jól látható, hogy a regisztrált személyek létszámától, valamint az időtől függetlenül az álláskeresők több mint kilencven százalékát az általános iskolai, a szakmunkás, valamint szakközépiskolai, technikumi, vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezők teszik ki. Ez természetesen szoros kapcsolatban áll az adott végzetséggel rendelkezők teljes létszámával azonban az arányokban jelentős eltérés tapasztalható. Míg a 25 évesnél idősebb lakosság több mint tíz százaléka rendelkezik felsőfokú végzettséggel, addig az 15 64 álláskeresőknek csupán átlagosan 1-3 százaléka rendelkezik főiskolai, egyetemi, vagy egyéb oklevéllel. Az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezők létszáma 15 és 23 fő között ingadozott a vizsgált években, míg a szakiskolai végzettségű lakosok esetében ez a szám 6 és 9 között ingadozott. 27 1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 230 187 146 357 124 280 119 92 236 191 167 135 264 248 171 179 136 123 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Egyetemi Főiskola Szakközépiskola, technikum, gimnázium Szakiskolai Szakmunkás Általános iskolai végzettséggel Nyolc osztálynál kevesebb 10. ábra: Az álláskeresők száma iskolai végzettségük szerint, 2003 2013 (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A nyilvántartott álláskeresők korösszetételének vizsgálata során kiegyenlítettebb kép mutatkozik, azonban meg kell jegyezni, hogy általánosságban az idősebb korosztályokból kikerülő jelen esetben az 51 évesnél idősebb álláskeresők összesített létszáma jóval magasabb, mint a fiatal, illetve pályakezdő álláskeresőké. Természetesen a demográfiai vizsgálatok alapján ismeretes, hogy a két korosztály teljes létszámában is jelentős eltérés tapasztalható, azonban munkaerő-piaci szempontból e két csoport a legérzékenyebb a társadalmi-gazdasági változásokra, így a következőkben ezen bontás szerint kerül bemutatásra helyzetük (11. ábra).

1000 900 800 700 600 500 400 300 200 100 0 87 127 93 105 113 124 92 67 96 84 87 70 67 84 112 87 63 69 45 50 93 111 59 43 36 51 39 88 57 52 53 126 66 32 48 83 49 56 50 23 37 19 13 17 13 2009 2010 2011 2012 2013 61-X 56-60 51-55 46-50 41-45 36-40 31-35 26-30 21-25 19-20 0-18 28 11. ábra: Az álláskeresők száma életkoruk szerint (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A 25 évesnél fiatalabb nyilvántartott álláskeresők száma 2009 óta folyamatosan csökken. 2013-ban 157 főt regisztráltak, míg 2013-ban már csak 53 fő volt nyilvántartva, amely összességében kétharmados csökkenést jelent. A csökkenés oka nagyrészt megegyezik a korábban már említettekkel, azonban meg kell jegyezni, hogy a fiatalabb korosztályt erőteljesebben érintette a válság hatása: elhelyezkedésüket hátráltatta, hogy az elérhető álláshelyek jelentős részét a már nagyobb szakmai tapasztalattal rendelkezők töltötték be. A csökkenésben szerepet játszhat még a korosztály csökkenő létszáma is (12. ábra). 160 157 140 120 103 100 80 60 69 68 53 40 20 0 2009 2010 2011 2012 2013 12. ábra: A fiatal (0-25 év) nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

Érdemes megemlíteni, hogy az országos és megyei folyamatokkal szemben a 0 25 éves álláskeresők aránya jelentős mértékben csökkent a Szentgotthárdi járásban: míg országosan és megyei szinten is 0,4 százalékkal nőtt az összes álláskeresőhöz viszonyított arányuk, addig a vizsgált területen 3,6 százalékos csökkenés jelentkezett. Összességében 4,6 százalékkal alacsonyabb a fiatal álláskeresők aránya a magyarországi értékhez viszonyítva (11. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 17,2% 13,6% Vas megye 17,5% 17,9% Magyarország 17,8% 18,2% 11. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a 0 25 év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 29 A fiatal álláskeresők területi eloszlásának vizsgálata előtt meg kell jegyezni, hogy a kisebb települések jelenléte miatt az eredmény sok esetben torzít. Erre jó példa Orfalu és Nemesmedves települések: előbbinél a legmagasabb, 33 százalékos fiatalkori munkanélküliség jelentkezett, azonban ez mindössze azt jelenti, hogy három álláskeresőből egy fő 25 évesnél fiatalabb; míg Nemesmedvesen nincsen fiatal álláskereső, tehát a vizsgált évben jelenlévő egyetlen munkanélküli idősebb volt ennél. Ennek fényében kizárólag az 500 főnél népesebb településeket vesszük figyelembe: ezen településeken Rábagyarmat kivételével mindenhol alacsonyabb a 25 évesnél fiatal álláskeresők aránya az országos értékhez viszonyítva (13. ábra). 13. ábra: 25 év alatti nyilvántartott munkanélküliek aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma a korábbiakban látottakkal hasonlóan alakult 2009 és 2013 között. Számuk a 2011 és 2012 közötti időszaktól eltekintve csökken, így a 2009-es 55 főhöz viszonyítva 2013-ban már csak 29 fő volt nyilvántartva az adott időpontban. A nők aránya az összes álláskeresőnél látottakhoz viszonyítva még alacsonyabb, átlagosan a pályakezdő álláskeresők 34,2 százaléka nő (14. ábra). 60 50 40 30 20 10 0 19 19 11 9 36 13 24 20 24 16 2009 2010 2011 2012 2013 Nők Férfiak 30 14. ábra: A nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma, nemek szerinti bontásban (forrás: TEIR) A csökkenő tendencia ellenére a pályakezdő álláskeresők részaránya hat százalékról 7,4 százalékra nőtt, amelynek oka az összes álláskereső számának nagyobb mértékű csökkenése. A folyamat megyei és országos szinten is kimutatható a 2009-es és 2013-as adatokat figyelembe véve, azonban a Szentgotthárdi járásban még mindig jóval alacsonyabb ezen célcsoport részaránya: az országoshoz viszonyítva 5,2, a megyeihez képest pedig 4,4 százalékkal (12. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 6,0% 7,4% Vas megye 7,4% 11,8% Magyarország 8,4% 12,6% 12. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből a pályakezdő álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az 51 évesnél idősebb korosztály esetében szintén csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma 2009 és 2013 között. Ez alól kivételt képez 2010, amikor az előző év azonos időszakához viszonyítva hárommal több főt regisztráltak álláskeresőként. 2010 és 2011 között jelentős mértékű, 28 százalékos csökkenés jelentkezett, majd ezt követő években kettő, illetve további 28 fővel csökkent az 51 évesnél idősebb álláskeresők száma (15. ábra).

250 218 221 200 159 157 150 100 129 31 50 0 2009 2010 2011 2012 2013 15. ábra: A nyilvántartott álláskeresők közül az 51-X év közöttiek száma (forrás: TEIR) Ahogy a pályakezdő álláskeresőknél, úgy az idősebb korosztályoknál is nőtt az álláskeresőkön belüli részarány a csökkenő létszám ellenére. 2009 és 2013 között az emelkedés mértéke 9,1% volt, amely a megyei és országos növekmény mértékét is meghaladja. 2013-ban az összes álláskereső mintegy harmada volt 51 évesnél idősebb, amely a Vas megyei értéknél 5,5, míg az országosnál nyolc százalékkal magasabb. Ez alapján kijelenthető, hogy habár csökkent az idősebb álláskeresők létszáma, a fiatalokhoz képest kevésbé kedvező az elhelyezkedési lehetőségük. Ez valószínűleg összefüggésbe hozható az átlagosan alacsonyabb végzettségükkel is (13. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 23,9% 33,0% Vas megye 22,3% 27,5% Magyarország 18,6% 25% 13. táblázat: Az összes nyilvántartott álláskeresőből az 51-X év közötti nyilvántartott álláskeresők aránya (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A területi vizsgálat során továbbra is érvényes az alacsony elemszámból fakadó statisztikai torzítás, így a következőben szintén csak az ötszáz főnél népesebb települések Szentgotthárd, Csörötnek, Rábagyarmat, Magyarlak, Felsőszölnök ás Kondorfa kerülnek figyelembevételre. Ez alapján Szentgotthárdon mindhárom területi szinthez országos, megyei és járási képest kedvezőbb arány jelentkezett. Csörötneken kiemelkedő, 65,5 százalékos az 51 évesnél idősebb álláskeresők részaránya, míg Felsőszölnökön szintén magas, 45 százalékos ezen mutató értéke. Magyarlakon 34,3, Rábagyarmaton 31,8, míg Kondorfán 23,5 százalék az idősebb korosztály aránya az álláskeresők között (16. ábra).

32 16. ábra: A 45 év feletti nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) Munkaerő-piaci szempontból a valós problémát sok szempontból a hosszú távú munkanélküliség jelenti. Egyes fejlettebb, elsősorban gépjárműipari profillal rendelkező térségekben országos szinten magasnak tekinthető a munkanélküliség, azonban a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma rendkívül alacsony, azaz az elhelyezkedés lehetősége jóval nagyobb. 2003 és 2009 között a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma jelentős mértékben, közel 88 százalékkal emelkedett, részben a korábban már említett okokból kifolyólag. Ahogy az összes munkanélkülinél, a válság csillapodásával, valamint a közfoglalkoztatás erősítésével ezen csoport esetén is folyamatosan csökkenő tendencia jellemző. 2009 és 2013 között 67,6 százalékkal lett kevesebb a 180 napnál régebb óta munkát kereső lakosság száma. Érdemes megfigyelni, hogy 2012- ig jellemzően kevesebb nő tartozott ezen csoportba, azonban 2013-ban már fordított helyzet áll fenn (17. ábra). 600 500 400 300 200 100 0 189 172 138 335 97 96 224 86 141 137 97 84 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Nők Férfiak 17. ábra: A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők aránya 2009-hez képest jelentős mértékben, 12,9 százalékkal emelkedett, miközben megyei és országos szinten is csökkenés jelentkezett. Ennek oka azonban a rövidebb ideje munkát keresők számának jelentős mértékű csökkenése, tehát az adatok alapján feltételezhető trend csupán látszólag negatív irányú, mivel a valóságban mindkét csoport létszáma csökkent, csupán egymáshoz viszonyított arányuk változott meg. Összességében a járásra jellemző 43,5 százalékos érték, valamint a Vas megyére vonatkoztatott 44,9 százalékos arány alacsonyabb az országra jellemző adatnál (14. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 30,6% 43,5% Vas megye 50,1% 44,9% Magyarország 53,4% 49.9% 14. táblázat: a 180 napon túl nyilvántartott álláskeresők száma az összes regisztrált munkanélküli arányában (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) 33 A 180 napnál hosszabb ideje regisztrált álláskeresők aránya elsőre talán meglepőnek tűnhet, de a járási központhoz közel fekvő településeken magas, éppen ott, ahol korábban alacsony munkanélküliségről volt szó. Természetesen a magyarázat egyszerű: ezen településeken a kedvezőbb lehetőségek következtében kevés az álláskeresőként regisztrált lakos, azonban esetükben valamilyen okból pl. alacsony képzettség, végzettség kifolyólag nehéz az elhelyezkedés, tehát összességében az alacsony elemszámhoz így magas arányszám párosul. Ennek következtében a 2013-as évben Apátistvánfalván és Orfalun nyilvántartott tíz, illetve három fő munkanélküli mindegyike 180 napnál hosszabb ideje nem helyezkedett el (18. ábra). 18. ábra: A 180 napnál hosszabb ideje nyilvántartott álláskeresők aránya az összes munkanélküli százalékában, 2013 (forrás: TeIR KSH-TSTAR)

A nyilvántartott és regisztrált álláskeresők különböző támogatásokban részesülhetnek a jogszabályi alapon meghatározott jogosultsági helyzetüktől függően. A következőkben ezen támogatási formák, valamint a Szentgotthárdi járásban regisztrált álláskeresők által igénybe vett támogatások mennyiségi jellemzői kerülnek bemutatásra. Az álláskeresési segélyre a korábbi szabályozás alapján azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, akik: 1 - minimum 180 napra megállapított álláskeresési járadékukat kimerítették; - akik minimum 200 napot munkaviszonyban töltöttek az álláskeresést megelőző 4 évben; - legfeljebb 5 évvel állnak a nyugdíjazás előtt. 34 2009 IV. negyedévéhez viszonyítva 2012 ugyanezen időszakára 95 százalékkal, 141-ről 7 főre csökkent az álláskeresési segélyben részesülők száma. Ennek oka csak részben magyarázható a munkanélküliek számának csökkenésével, mivel a támogatás megítéléséhez szükséges három fő kritérium közül az első két csoportba tartozó munkanélküliek 2011 szeptembere óta nem jogosultak az álláskeresési támogatás igénybe vételére (CSERES-GERGELY ZS. MOLNÁR GY. 2014). 2012 óta kismértékű növekedés tapasztalható az elérhető adatok alapján (19. ábra). 160 140 120 100 80 60 141 110 40 20 18 7 14 21 0 2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 2014. IV. negyedév 19. ábra: Az álláskeresési segélyben részesülők száma (adatforrás: TeIR NMH/NGM) 1 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

Az álláskeresési segélyben részesülők aránya a válságból való kilábalás, illetve főként a 2011-es módosítás hatására 9,6 százalékkal, 13,2 százalékról 3,6 százalékra csökkent 2009 és 2014 között. Míg korábban az országos értéknél 2,8 százalékkal, valamint a megyeinél 1,3 százalékkal magasabb érték jelentkezett, addig 2013-ra a százalékos értéken túl a különbségek is csökkentek, így az országosnál 0,3 százalékkal volt magasabb az álláskeresési segélyben részesülök aránya a Szentgotthárdi járásban (15. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 13,2% 3,6% Vas megye 11,9% 5,8% Magyarország 10,4% 3,3% 15. táblázat: Álláskeresési segélyben részesülők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR NMH/NGM) 35 A korábbi szabályozás értelmében álláskeresési járadékra azok a nyilvántartott álláskeresők jogosultak, aki 2 : - nyilvántartott álláskereső; - az álláskeresővé válást megelőző 5 évben legalább 360 nap munkaviszonnyal rendelkezett; - rokkantsági, baleseti rokkantsági nyugdíjra nem jogosult és táppénzben nem részesül; - munkát akar vállalni, de az önálló álláskeresése eredménytelen volt és az állami foglalkoztatási szerv sem tudott megfelelő munkahelyet találni. 2014. IV. negyedévében 48 fő járadékra jogosult munkanélküli élt a Szentgotthárdi járásban. Ez az adat jelentősen alacsonyabb 2009. azonos időszakára vonatkozó értékhez viszonyítva, amikor is 244 fő volt járadékra jogosult (20. ábra). Ezen mutató nagyarányú csökkenése ahogyan az álláskeresési segély esetében is részben a szigorodó jogosultsági feltételek miatt következett be: a korábbi öt év helyett három éven belül kell legalább 360 napos munkaviszonnyal rendelkezni, valamint a 90 napra a korábbi időtartam harmadára csökkent a járadék folyósításának időtartama. Mindemellett az ellátás összege is lecsökkent: az elérhető legmagasabb összeg a minimálbér száz százaléka, a korábbi 120% helyett (CSERES-GERGELY ZS. MOLNÁR GY. 2014). 2 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

250 244 200 150 100 50 147 103 58 57 48 36 0 2009. IV. negyedév 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 2014. IV. negyedév 20. ábra: A járadékra jogosult nyilvántartott álláskeresők száma (adatforrás: TeIR NMH/NGM) 2009 és 2013 között a járadékra jogosult álláskeresők aránya a korábban már említett okokból kifolyólag jelentős mértékben lecsökkent. 2013-ban a Szentgotthárdi járásban, valamint Vas megyében 14,6 százalék volt a nyilvántartott álláskeresőkön belüli részarányuk, amely 12,2, illetve 22,1 százalékkal alacsonyabb a 2009-es adathoz viszonyítva. Mindeközben országos szinten mindkét évben alacsonyabb volt részarányuk (16. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 26,8% 14,6% Vas megye 36,7% 14,6% Magyarország 24,3% 9,5% 16. táblázat: Járadékra jogosult álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR NMH/NGM) A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek csoportjába azok tartoznak bele 3, akik a munkanélküli ellátásra való jogosultsági idejüket kimerítették, és akiknek a települési önkormányzat rendszeres szociális segélyt állapított meg. A támogatás mértéke jelentősen csökkent, mivel korábban a nettó minimálbérhez volt kötve a támogatás felső korlátja (CSERES-GERGELY ZS. MOLNÁR GY. 2014). A rendszeres szociális segélyben részesülők száma a Szentgotthárdi járásban a IV. negyedéves adatok alapján 2010 és 2014 között a 2013-as évtől eltekintve szintén jelentős mértékben csökkent. Míg 2010-ben 154 lakos részesült szociális segélyben, addig 2014-ben már csak 59 esetén állt fent a jogosultság, illetve vette igénybe a segélyt (21. ábra). 3 http://www.afsz.hu/engine.aspx?page=sajtonak_fogalom

160 140 120 154 124 110 128 100 80 60 40 20 59 37 0 2010. IV. negyedév 2011. IV. negyedév 2012. IV. negyedév 2013. IV. negyedév 2014. IV. negyedév 21. ábra: A rendszeres szociális segélyben részesülő regisztrált munkanélküliek száma (adatforrás: TeIR NMH/NGM) A rendszeres szociális segélyben részesülők aránya 2009 és 2013 között összességében minden területi szinten emelkedett. Ennek oka, hogy a jogosultak száma kisebb mértékben csökkent az összes álláskeresőhöz viszonyítva. 2013-ban a Szentgotthárdi járásban a munkanélküliek 32,7 százaléka részesült ilyen jellegű segélyben, amely megközelítette az adott évre vonatkozó országos értéket, azonban a megyeinél 7,9 százalékkal magasabb volt (17. táblázat). 2009 2013 Szentgotthárdi járás 16,9% 32,7% Vas megye 14,5% 24,8% Magyarország 28,1% 34,8% 17. táblázat: Rendszeres szociális segélyben részesülő álláskeresők aránya az összes nyilvántartott álláskereső százalékában (adatforrás: TeIR NMH/NGM) 3.4. Közművelődési helyzetkép Adott térség társadalmának életminőségét jelentősen befolyásolja a kulturális élet színvonala és annak elérhetősége. A jelenség természetesen több oldalról is megközelíthető: egyfelől már maguk a kultúra iránt támasztott igények is tükrözik a lakosság életszínvonalát, másfelől a kínálati oldal is jellemzi az ott élők átlagos életminőségét. Az is nyilvánvaló, hogy a település funkciójától függően eltérő a közművelődés és kultúra helyben elérhető formája, minősége. Települési szinten a tudáshoz és információkhoz való hozzáférést a települési könyvtárak biztosítják. A következőkben a kultúrához és közművelődéshez kapcsolódó intézmények, események statisztikai szemléletű bemutatására kerül sor.

A Szentgotthárdi járásban minden település rendelkezik könyvtárral. Ezek állományának nagysága a települések lakosságszámától és az intézmény lehetőségeitől függően eltérő. A nyilvános könyvtárak egységeinek száma a leltári állomány alapján 2003 és 2009 között közel negyven százalékkal, 87 151-ről 50 698 darabra csökkent. A KSH adatbázisa alapján 2010 óta ha csak kis mértékben is, de évről-évre nő a járási állomány nagysága (22. ábra). 38 90 000 80 000 70 000 60 000 50 000 40 000 87 151 30 000 20 000 50 698 50 432 51 872 52 570 52 631 10 000 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 22. ábra: A nyilvános könyvtárak egységeinek száma leltári állomány (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A keresleti oldal felől megközelítve érdemes áttekinteni a könyvtárakba beiratkozott olvasók számának alakulását. 2003-ban és 2009-ben gyakorlatilag megegyezett a beiratkozott olvasók száma amely természetesen nem jelenti azt, hogy a köztes időszakban ne történt volna ingadozás, míg 2009 és 2013 között 2 523-ról 3 427-re emelkedett számuk, amely 35,6 százalékos növekedést jelent (23. ábra). Amennyiben a beiratkozott olvasók számát a lakosságszámhoz viszonyítjuk, 2013-ban a Szentgotthárdi járás népességének 22,5 százaléka rendelkezett könyvtári olvasójeggyel. A legmagasabb arány Nemesmedves (80,8%), Orfalu (44,8%) és Szentgotthárd (30,3%) településeken jelentkezett, míg a legalacsonyabb részarány Apátistvánfalván (5,4%) Csörötneken (6,4%), valamint Rátóton (7,7%) volt. Ezen településektől eltekintve a települési átlag 13,8% volt a 2013-as évben.

3 500 3 000 2 500 2 000 1 500 2 523 2 527 2 691 3 069 3 285 3 427 39 1 000 500 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 23. ábra: A települési könyvtárakba beiratkozott olvasók száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A Szentgotthárdi járásban állandó kiállítással rendelkező múzeum Felsőszölnökön, valamint Szentgotthárdon található. Előbbi településen az Egyháztörténeti Múzeum, míg a járási központban a Móra Ferenc Városi Könyvtár és Múzeum más néven Pável Ágoston Helytörténeti és Szlovén Nemzetiségi Múzeum található. Az intézmények látogatószáma ingadozott 2009 és 2013 között, ám összességében növekvő trendről beszélhetünk. Az Egyháztörténeti Múzeum látogatóinak száma 2010 és 2012 között közel háromszorosára nőtt, míg 2013-ra nagyjából ezer fős visszaesés jelentkezett. A Pável Ágoston Múzeum látogatóinak száma a gyengébb 2011-es adattól eltekintve általánosságban növekedett a referencia-időszak során; 2013-ban a KSH adatai szerint összesen 2 307 látogatót fogadott (24. ábra). 6 000 5 000 4 000 2 124 3 000 2 000 1 000 0 2 307 1 712 691 2 791 1 893 956 1 610 1 718 0 2009 2010 2011 2012 2013 Egyháztörténeti Múzeum Pável Ágoston Múzeum 24. ábra: Múzeumi látogatók száma a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR)

A közművelődési programoknak és kulturális szolgáltatásoknak a legtöbb község esetében elsősorban a közművelődési intézmények tudnak helyet adni. A Szentgotthárdi járásban 2010-ben 17 darab ilyen intézmény működött, míg 2013-ban 13. A KSH adatbázisa alapján a következő településeken szűnt meg, vagy került összevonásra ilyen jellegű intézmény: Gasztony, Vasszentmihály, Magyarlak, valamint Rönök. A kulturális rendezvények, valamint az azokon résztvevők száma változatosan alakult a Szentgotthárdi járásban. A bejelentett rendezvények száma 2009-ről 2010-re 233-ról 170-re csökkent, miközben a látogatók számában, jelentős mértékű, 31,4 százalékos emelkedés jelentkezett. A résztvevők száma 2011-ig tovább emelkedett, majd 2012-ben, valamint 2013-ban csökkent számuk. A rendezvények száma ezekben az években 169 és 203 között ingadozott. Az utolsó vizsgált év alapján a legtöbb rendezvény összesen 64 esemény Szentgotthárdon került megrendezésre, míg a többi településen átlagosan nyolc rendezvény lett bejelentve (25. ábra). 40 250 200 150 100 50 0 2009 2010 2011 2012 2013 45 000 40 000 35 000 30 000 25 000 20 000 15 000 10 000 5 000 0 Kulturális rendezvények száma A rendezvényeken résztvevők száma 25. ábra: A kulturális rendezvények és az azokon résztvevők száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Hazánkban az Integrált Közösségi Szolgáltató Tér (IKSZT) a teleházak és az E-Magyarország sokfunkciós szolgáltatásaira alapozva jöttek létre. A Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alap segítségével általában a régi épületek felújítása által egy új, addig hiányzó funkciót ad az adott település számára. Az IKSZT könyvtári, ifjúsági klub és művelődési szerepet tölt be a település kulturális életében. A Szentgotthárdi járásban Csörötnek és Magyarlak községekben működik IKSZT 4. 4 http://www.ikszt.hu/adatpublikaciok/mukodo-ikszt-k.html

3.5. Lakhatáshoz és kommunális szolgáltatásokhoz köthető helyzetkép Adott térség lakásállománya jelentős befolyással bír a lakosság életminőségére, valamint közvetett módon hatással lehet a térség gazdasági életére is. Mennyiségi aspektusa elsősorban településrendezési kérdéseket von maga után, míg a lakossági életkörülményt a minőségi jellemzők befolyásolják inkább. Ezek közé tartozik többek között a közművek kiépítettségi szintje, valamint a kommunális szolgáltatások minősége is. A Szentgotthárdi járás lakásállománya 2003 és 2013 között kismértékben nőtt: 2003-ban 5 949 lakás szerepelt az adatbázisban, míg az utolsó vizsgált évben 6 124 volt számuk, amely összességében közel három százalékos növekményt jelent. 2009 és 2011 között gyakorlatilag stagnálás volt jellemző, a lakásállomány 6 103 és 6 136 között ingadozott. Összevetve a nagyobb térségi adatokkal hasonló tendencia jelentkezett, azonban az országos folyamatokra jellemző, hogy 2009 és 2013 között a járási értékhez viszonyítva nagyobb mértékű emelkedés zajlott le, valamint folyamatosan nő a lakásállomány nagysága (26. ábra). 41 6 200 6 150 6 100 6 124 6 126 6 136 6 103 6 121 6 050 6 000 5 950 5 949 5 900 5 850 2003 2009 2010 2011 2012 2013 26. ábra: A járás lakásállományának alakulása 2003-2013 között (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az épített lakások száma statisztikai értelemben az adott tárgyévben használatba vételi engedélyt kapott lakások száma 2003 és 2009 között közel felére esett vissza, így 2009-ben 45 lakás került bejegyzésre. A következő két évben rendkívül alacsony összesen 29 darab volt az épített lakások száma, amely részben a 2008 2009-es gazdasági világválság következtében bizonytalanná váló gazdasági- és társadalmi helyzetre vezethető vissza. Ezt követően 2012-ben a 2009-es szintre állt vissza az engedélyt kapott lakások száma, míg 2013-ban újabb, ám a korábbiaknál kisebb mértékű visszaesés jelentkezett. Természetesen a mutató jellegéből adódóan a rövid idősoros összehasonlításból egyértelmű következtetéseket nem szabad levonni. Összességében a vizsgált tíz év során 72,4 százalékos volt az épített lakások számában jelentkező visszaesés (27. ábra).

100 90 87 80 70 60 50 40 45 45 42 30 20 10 12 17 24 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 27. ábra: Az épített lakások száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A járásban élők életkörülményeiről a lakásállomány számából alapvetően nem tudunk következtetni, így érdemes más szemszögből is megvizsgálni a térségre jellemző lakhatási körülményeket. A lakások komfortfokozatáról a leghitelesebb információkat az önbevallásos adatfelvétel ellenére a népszámlálási adatok szolgáltatják: a 2011-es felmérés alapján a Szentgotthárdi járásban az alacsony komfortfokozatú, azaz félkomfortos, komfort nélküli vagy szükséglakások aránya (12,5%) az összes lakás százalékában magasabb, mint az országos érték (9,3%). Érdemes azonban megemlíteni, hogy a két népszámlálás közötti időszakban jelentős mértékű javulás volt tapasztalható országos és járási szinten is: ennek mértéke 11%, illetve 10,7% volt (18. táblázat). 2001 2011 Szentgotthárdi járás 23,5% 12,5% Magyarország 20,1% 9,3% 18. táblázat: Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya az összes lakás százalékában (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az alacsony komfortfokozattal bíró lakások aránya települési szinten erősen mozaikos, mind abszolút értékét, mind a két népszámlálás közötti változást tekintve. Amennyiben a Szentgotthárdi járás települési átlagát amely nem összekeverendő a járás egészére vonatkoztatott értékkel tekintjük (20,9%), a tizenhat településből hétnél jelentkezett magasabb arány. A legkedvezőtlenebb értékkel Kétvölgy (46,4%), Rönök (33,3%) és Orfalu (33,3%) községek rendelkeztek, míg a legalacsonyabb érték Szentgotthárd (6,2%), Magyarlak (9,6%) és Vasszentmihály (10,1%) településeken jelentkezett. Érdemes megjegyezni, hogy 2001 és 2011 között jelentős mértékű javulás volt tapasztalható e tekintetben: a járás teljes lakásállományát vizsgálva 46,6 százalékos volt az alacsony komfortfokozattal rendelkező lakások arányának csökkenése. Összességében a Szentgotthárdi járás minden településén erős javulás jelentkezett e tekintetben a két népszámlálás között eltelt időben, a legkisebb csökkenés mértéke is közel harminc százalékos volt (28. és 29. ábra).

70 60 50 40 30 20 43 10 0 28. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2001 (Forrás: Népszámlálás 2001) 70 60 50 40 30 20 10 0 29. ábra: Az alacsony komfortfokozatú lakások aránya, 2011 (Forrás: Népszámlálás 2011) A térség lakásállományának vizsgálatakor fontos megemlíteni, hogy a helyi esélyegyenlőségi programok (HEP) esetenként utalnak az alacsony energiatudatosságra, és a lakosságot egyre nagyobb mértékben érintő energiaszegénység miatt romló lakhatási körülményekre. Ezen problémák tovább mélyíthetik a nehéz anyagi körülmények között élők eladósodottságát, illetve tovább növelhetik a közüzemi tartozások szintjét. Szentgotthárd város önkormányzata tervei között szerepel a lakásállomány további növelése, amelyet egyrészről a Fecske Ház hiánya tesz indokolttá, másrészt pedig a térségbe érkező munkavállalók lakhatásának megoldása.

A lakosság számára egészséges ivóvíz biztosítása és annak könnyed elérése mint alapvető emberi jog magas prioritású feltételként jelenik meg az adott település számára. Megfelelő infrastrukturális feltételek mellett ennek legkézenfekvőbb módja a lakások és házak közüzemi ivóvízhálózatra való csatlakoztatásának biztosítása. A Szentgotthárdi járásban 2013-ban 5 956 lakás volt csatlakozva a vezetékrendszerhez, így a járás lakásainak 97,3 százalékában volt elérhető a vezetékes, tiszta és egészséges ivóvíz, amely az országos értékhez viszonyítva 2,9 százalékkal magasabb (29. ábra). A közcsatorna-hálózat elsődleges feladata a települések szennyvíz-, használt- és csapadékvizeinek elvezetése a legközelebbi szennyvíztisztító telepig, ahol a víz megtisztítására sor kerül. Ennek a közcsatorna-hálózatnak a kiépítettsége, minősége alapvetően határozza meg egy térség fejlettségi szintjét, azonban figyelembe kell venni, hogy egyes települések esetén nem gazdaságos, vagy a környezeti szempontok figyelembevétele mellett nem előnyös a rendszer kiépítése, így alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások alkalmazása javallott. A Szentgotthárdi járásban az összes lakás mintegy hetven százaléka, azaz 4 283 lakás volt rácsatlakoztatva a közüzemi szennyvíz gyűjtőhálózatra 2013-ban. 2003 és 2013 között összességében közel kétszeresére nőtt a járási arány, azonban a térségre vonatkoztatott mutató elmarad országos, 75 százalékos értéktől (30. ábra). 44 7 000 6 000 5 000 4 000 3 000 2 000 1 000 5 588 2 169 5 925 5 937 5 943 5 940 5 956 4 044 4 148 4 188 4 307 4 283 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások száma Közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 30. ábra: A közcsatorna-hálózatba és közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) A 30. ábra a közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások arányának területi jellemzőit mutatja be. Jellemzően Szentgotthárdon, valamint a környező településeken található magasabb arányban olyan lakás, amely a KSH adatbázisa alapján nincs rákapcsolva a közüzemi ivóvízhálózatra. Alsószölnök, Szakonyfalva, Rönök, Vasszentmihály, valamint Szentgotthárd településeken kívül szinte mindenhol száz százalékos, vagy közel száz százalékos a bekapcsolt lakások aránya (31. ábra).

45 31. ábra: A közüzemi ivóvízhálózatba bekapcsolt lakások aránya, 2013 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) A közcsatorna-hálózatra kapcsolt lakások arányának területi eloszlása viszonylag szabályos képet mutat. Elsősorban Szentgotthárdon, valamint a tőle keletre található községekben Magyarlak, Csörötnek, Vasszentmihály, Rátót és Rábagyarmat jelentkezett nyolcvan százalékot meghaladó érték 2013-ban. Felsőszölnökön, Kétvölgyön, Apátistvánfalván, Orfalun, Kondorfán, valamint Nemesmedvesen nincs kiépítve közcsatorna-hálózat, így legfőképpen ezen településeken érdemes megfontolni a már említett alternatív szennyvíz-elhelyezési, szennyvíz-kezelési megoldások fejlesztését, alkalmazását (32. ábra).

46 32. ábra: A közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakások (forrás: TeIR KSH-TSTAR) A Szentgotthárdi járásban a rendszeres hulladékgyűjtés a lakások 84,5 százaléka esetében megoldott, amely 5,5 százalékkal magasabb a magyarországi értéknél. E tekintetben szintén a járási központjában, valamint az attól keletre található települések esetében jelentkezett magasabb százalékos érték: Szentgotthárd, Magyarlak, Rönök, Csörötnek, Vasszentmihály, Rátót, Rábagyarmat és Gasztony településeken volt magasabb nyolcvan százaléknál a rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya 2012-ben, míg a legalacsonyabb arány Felsőszölnökön (49,7%), Nemesmedvesen (53,8%) és Kétvölgyön (65,2%) jelentkezett az adott évre vonatkozóan (33. ábra).

47 33. ábra: A rendszeres hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2012 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) Szelektív hulladékgyűjtésbe a Szentgotthárdi járás lakásainak 81,2 százaléka van bevonva, mely jóval magasabb az országos 38,8 százalékos aránynál. Települési szinten a rendszeres hulladékgyűjtéshez hasonlóan Szentgotthárdon, valamint a járás keleti felében található településeken magasabb a szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, míg Kétvölgyön, Orfaluban, Apátistvánfalván és Nemesmedvesen nulla százalékos arány jelentkezett. Ezeken a településeken elsősorban hulladékszigetek, vagy hulladékudvarok biztosítják a lakossági hulladék szelektív gyűjtésének lehetőségét (34. ábra).

48 34. ábra: A szelektív hulladékgyűjtésbe bevont lakások aránya, 2012 (forrás: TeIR KSH-TSTAR) 3.6. Jövedelmi viszonyok, életminőség Az adófizetők száma országosan egy százalékkal nőtt 2003 és 2013 között, az utolsó vizsgált évben a lakosság közel 44 százaléka tartozott az adózók körébe, miközben Vas megyében több mint öt százalékkal csökkent számuk. A Szentgotthárdi járásban hasonló mértékű, 4,7 százalékos visszaesés jelentkezett. A területi összehasonlíthatóság érdekében az adózók számát a lakosságszámra vetítettük: ez alapján Magyarországon két százalékos növekedés jelentkezett, míg Vas megyében másfél százalékos csökkenés, amelyhez képest kedvezőbb képet mutat a vizsgált járásban jelentkező, 0,77 százalékos emelkedés. Érdemes megjegyezni, hogy megyei és járási szinten 2003 és 2009 között jelentős visszaesés jelentkezett, majd közepes mértékű emelkedés volt jellemző 2013-ig. Abszolút értékét tekintve az ezer lakosra jutó adófizetők száma az országos értékhez hasonló volt 2013-ban, azonban a megyeihez képest 9,2 százalékkal elmaradt (19. táblázat). Területi egység 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Változás [%] Szentgotthárdi járás 442 430 435 433 435 445 0,77 Vas megye 498 484 489 488 488 490-1,55 Magyarország 431 432 435 435 436 440 2,04 19. táblázat: Az ezer lakosra jutó adózók száma (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA)

A térség lakosságának jövedelmi helyzetének bemutatása érdekében a következő KSH adatbázisában is elérhető statisztikai mutatók kerülnek elemzésre: - az összevont adóalap összege, - illetve az egy lakosra jutó nettó belföldi jövedelem összege. Az összevont adóalap mutatója a magánszemély által az adott adóévben megszerzett összes önálló és nem önálló tevékenységből származó, valamint egyéb jövedelem összegét tartalmazza. A Szentgotthárdi járás lakosságának összesített adóalapja 2013-ban 12,28 milliárd forint volt. A 2009-es adathoz viszonyítva ez 42,8 százalékos növekedést jelent. A gazdasági válság ellenére 2009 és 2010 között nőtt az összesített adóalap összege, azonban 2011-ben 910 millió forinttal csökkent az említett forrásokból származó lakossági jövedelem. 2012-ben, majd 2013-ban újból emelkedett az adóalap összege (35. ábra). 49 14 12 11,65 11,95 11,04 11,83 12,28 10 8,60 8 6 4 2 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 35. ábra: Az összevont adóalap összege a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA) Ha a 2003-as és 2013-as adatokat hasonlítjuk össze, látható, hogy a vizsgált egységek közül minden területi szinten emelkedett az összevont adóalap összege. A növekedés mértéke hazánkban 58,5% volt, amely meghaladja a Vas megyei 51 százalékos, valamint a Szentgotthárdi járásra vonatkozó 42,8 százalékos értéket. Összességében 2013-ban a Szentgotthárdi járás összevont adóalapjának összege a Vas megyei adóalap összegének 5,25 százalékát adta (20. táblázat). 2003 2013 2013/2003 Szentgotthárdi járás 8,60 12,28 142,8% Vas megye 154,77 233,70 151,0% Magyarország 5383,22 8532,05 158,5% 20. táblázat: Az összevont adóalap összege [Mrd Ft] és változása (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA)

Az adott térségre vonatkozó összevont alap és az ott élők számának hányadosa adja meg az egy főre jutó adóalap összegét. A mutató származtatásából kifolyólag a tendencia gyakorlatilag megegyezik az összevont adóalap vizsgálatánál látottakkal, azonban az egy főre vetített ősszeg valamelyest kézzelfoghatóbb eredményt szolgáltat, valamint a területi jellegű összehasonlítást is lehetővé teszi. Összege 2003 és 2009 között 536 272 forintról 754 729 forintra nőtt, amely több mint negyven százalékos emelkedést jelent. A gazdasági válságot követő csökkenéstől eltekintve 2013-ra további 7,3 százalékot nőtt az egy főre jutó adóalap összege (36. ábra). 50 900 000 800 000 754 729 779 617 720 653 777 587 809 932 700 000 600 000 536 272 500 000 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 36. ábra: Az egy főre jutó adóalap összege a Szentgotthárdi járásban (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA) Ha az imént bemutatott adatokat a nagyobb térségi mutatókkal vetjük össze, látható, hogy a növekedés összesített mértéke elmarad a megyei, valamint az országos értéktől. 2003-ban a Szentgotthárdi járásban az egy főre jutó összeg még 1,16 százalékkal volt magasabb a Magyarország egészére vonatkoztatott értéknél, azonban a növekedés mértéke 9,1 százalékkal elmaradt a vizsgált tíz év során, így 2013-ban már a megyei, valamint az országos adathoz képest is alacsonyabb volt az egy főre jutó adóalap összege a vizsgált területen (21. táblázat). 2003 2013 2013/2003 Szentgotthárdi járás 536 272 809 932 151,0% Vas megye 578 717 906 811 156,7% Magyarország 530 119 848 838 160,1% 21. táblázat: Az egy főre jutó adóalap [Ft] és annak változása 2003 és 2013 között (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA)

Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem 2003 és 2009 között 45 százalékkal, 431 049 forintról 625 158 forintra nőtt. A gazdasági válság következtében kialakuló, illetve kiéleződő társadalmi és gazdasági problémák hatására a lakossági jövedelem is csökkent 2009 és 2010 között, azonban ennek mértéke viszonylag alacsony volt. A 2011 és 2013 között, több lépcsőben végrehajtott egykulcsos adóreform, valamint a válságból való lassú kilábalás hatására összességében nőtt a nettó lakossági jövedelem, azonban kérdés, hogy az egyes társadalmi csoportok esetében hogyan változott az adóterhelés mértéke (37. ábra). Egy az Állami Számvevőszék honlapján is elérhető tanulmány szerint országosan 51 összesen 2,5 millió adózónak átlagosan 75 ezer forinttal emelkedett az éves adója, 1,7 millió embernek átlagosan 364 ezer forinttal csökkent az adókötelezettsége, míg 132 ezer embernél az adóváltozás nem haladta meg az 1000 forintot. Az adóváltozás szempontjából a legnagyobb szerepe a jövedelem nagyságának volt, ezt követte az eltartott gyermekek száma. A legmagasabb jövedelmi tized hozzájárulása az összes adóbevételhez 61 százalékról 42 százalékra mérséklődött. Az adóreform eredményeképpen megvalósult 444 milliárd forintos adócsökkentés 74 százaléka a két legmagasabb jövedelemi tizedbe tartozó gyermektelen adózók nettó jövedelmét növelte. Az egy vagy két gyermeket nevelők 85 százalékának csökkent legalább 1000 forinttal az éves adója, míg a három vagy több gyermekesek esetében ez az arány csak 63 százalék. Ez utóbbi azzal magyarázható, hogy esetükben már korábban is járt egy kisebb mértékű adókedvezmény: mivel sokan közülük emiatt eddig sem fizettek adót, így az alsó hat jövedelemi tizedhez tartozó sokgyerekesek átlagos adókötelezettsége nem csökkent érdemben. (TÓTH G. CS. - VIROVÁCZ P. 2013, P. 397) Annak ellenére, hogy az idézett tanulmány sok egyéb tényezőt nem vett figyelembe a vizsgálat során, kijelenthető, hogy elsősorban az alacsony jövedelmű lakosok nettó jövedelme csökkent, amely a leszakadó társadalmi rétegek esetében további problémákhoz vezethet. 700 000 625 158 615 238 621 695 658 311 694 232 600 000 500 000 431 049 400 000 300 000 200 000 100 000 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 37. ábra: Az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem [Ft] (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA)

Az említett folyamatok mellett érdemes megemlíteni, hogy az egy főre jutó nettó jövedelem az egy főre jutó adóalappal szemben még mindig magasabb a Szentgotthárdi járásban, mint az ország egészére vetített mutató. 2003 és 2013 között járási és országos szinten is jelentős mértékű, 60-65 százalékos növekedés zajlott le, azonban ennek intenzitása alacsonyabb volt a Szentgotthárdi járásban, így e tekintetben az országos és járási érték közötti különbség csökkent. 2013-ban összességében 2,86 százalékkal volt magasabb az országos mutatóhoz viszonyítva a Szentgotthárdi járásban az egy főre jutó nettó belföldi jövedelem (22. táblázat). 52 2003 2013 2013/2003 Szentgotthárdi járás 431 049 694 232 160,1% Magyarország 408 836 674 902 165,1% 22. táblázat: Az egy főre jutó belföldi jövedelem és annak változása 2003-2013 között (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR, NAV SZJA) Az idősebb korosztályok helyzete szempontjából érdemes megvizsgálni az öregségi nyugdíjra vonatkozó adatokat. Az öregségi nyugdíj átlagos nagysága területileg, valamint nemek szerinti bontásban is eltérően alakul az országban. A 2011-es adatokat figyelembe véve a férfiak körében átlagosan több mint tizenhat százalékkal volt magasabb az öregségi nyugdíj összege a nőkhöz viszonyítva, amely különbség megyei szinten is hasonló mértékű. A Szentgotthárdi járásban kisebb, 11,6 százalékos eltérés jelentkezett. Az átlagos értékek Vas megyében mindkét nem esetén elmaradnak az országostól, a járásban pedig még alacsonyabb a statisztikai adatok alapján számított összeg: a nők esetében 88 981, míg a férfiaknál 99 259 Ft az átlagos öregségi nyugdíj átlagos nagysága, amely az országos értéknél összességében 11,6 százalékkal alacsonyabb (23. táblázat). Területi egység Férfiak Nők Összesen Szentgotthárdi járás 99 259 88 981 93 116 Vas megye 109 763 93 805 100 199 Magyarország 115 136 98 970 105 321 23. táblázat: Az öregségi nyugdíj átlagos összege, 2011 (adatforrás: TeIR KSH-TSTAR) Az eddigi elemzések alapján kijelenthető, hogy munkaerő-piaci szempontból jelentős hátrányt jelent az alacsony fokú iskolai végzettség. A 37. ábra a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkező és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkező lakosság arányát mutatja be a 15 59 éve korosztályhoz viszonyítva. Ezen személyek a legmagasabb arányban Csörötnek (19,5%), Rönök (16,6%), Kétvölgy (15,5%) és Szakonyfalu (14,9%) településeken vannak jelen. Amennyiben a járás egészét tekintjük, az adott korosztály 10,8 százaléka tartozik a vizsgált csoportba, amely 1,4 százalékkal magasabb az országos indikátorhoz viszonyítva. Esetükben a munkaerő-piacra való belépés, vagy visszatérés elősegítése kiemelten fontos kérdés (38. ábra).

53 38. ábra: A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül, 2011 (forrás: TeIR, Népszámlálás 2011) 3.7. Egészségügyi, szociális helyzetkép 3.7.1. Egészségügyi helyzetkép és intézményrendszer Az egészség érték, az egyén és a közösség számára egyaránt, meghatározza az emberek életminőségét és jövedelemteremtő képességét. Annak ellenére, hogy 2 évtizede javulás figyelhető meg a magyar lakosság egészségi állapotában, még mindig messze elmarad szinte valamennyi egészségmutató tekintetében az Európai Unió más országaitól - azokban ugyanis gyorsabban javul az ott élők egészségi állapota. Magyarországon magas a középkorú lakosság halandósági rátája, nő az átlagéletkor, így az időskorúak aránya, és csökken a gyermekek száma.

Ugyan a lakosság egészségi állapotának javítása nem kizárólag az egészségügyi ellátórendszer feladata, de jelentős hatással van a betegségek megelőzésére, és az egészségfejlesztésre. Az egészségi állapot nagyon sok tényezőtől függ: genetikai adottságok, magzat- és kisgyermekkori táplálkozás, fejlődés, aktuális táplálkozási szokások és lehetőségek, amelyek erősen jövedelem és szociális helyzet által is meghatározottak, mozgásmennyiség, pszichés állapot, szenvedélybetegségek stb. E tényezők megváltoztatásának lehetősége sok esetben kívül áll, illetve meghaladja az egyén hatókörét. Mindezzel együtt az egyén felelőssége óriási ebben a kérdéskörben, de nagyon nagy szükség van az alapvető feltételek biztosítását támogató lehetőségekre is. Világszerte, így hazánkban is érvényesül a szemlélet, amely szerint minden ember felelős a saját egészségéért, ami az egészségkárosodást megelőző feladatok és a szűrések előtérbe kerülését eredményezi. Fentiek mellett kiemelten fontosak az egészséges életmódot segítő információs, szemléletformáló, támogató szolgáltatások, akciók, kampányok. 54 Az egészségügyről szóló 1997. évi CLVI. törvény szerint a települési önkormányzatok, az egészségügyi alapellátás körében gondoskodnak: - háziorvosi, házi gyermekorvosi ellátásról, - a fogorvosi alapellátásról, - alapellátáshoz kapcsolódó ügyeleti ellátásról, - védőnői ellátásról, - az iskola-egészségügyi ellátásról. 2003 2009 2010 2011 2012 2013 A házi gyerekorvosok által ellátott szolgálatok száma A házi gyermekorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen Házi gyermekorvosok száma A háziorvosi ellátásban a megjelentek és a meglátogatottak száma összesen A háziorvosok által ellátott szolgálatok száma 2 2 2 2 2 2 8732 7511 6698 8286 7608 6973 2 2 2 2 2 2 73258 82999 82377 84219 77553 89404 9 10 10 10 9 10 Háziorvosok száma 9 10 10 10 9 9 Csak felnőttek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma 4 5 5 5 4 5 Felnőttek és gyerekek részére szervezett háziorvosi szolgálatok száma Betöltött védőnői álláshelyek száma 5 5 5 5 5 5 8 8 8 9 9 9

Az egészségügyi alapellátás keretében: a Szentgotthárdi járásban 9 háziorvos dolgozott 2013 évben. A községi háziorvosok mindenkit (gyereket/felnőttet) ellátnak, úgynevezett vegyes körzetek. Saját körzetükben folyamatosan végezik a 67/2005 (XII. 27.) Eü. Min. rendelet értelmében a felnőttkori alapstátusz felmérését, mely családi kórtörténet felvételét, életmódbeli tényezők feltárását, részletes fizikális vizsgálatot (testsúly, haskörfogat mérés, testtömeg-index meghatározás, vérnyomásmérés) és laborvizsgálatok (koleszterin, vércukor, vérzsír-szint) kérését foglalja magában. A Rendelőintézet Szentgotthárd a fenntartó, Szentgotthárd Város Önkormányzata által 1996-ban alapított egészségügyi intézmény, amely a város kötelező feladatai közül az iskolafogászati ellátást, a területi és iskola/ifjúság-egészségügyi védőnői szolgálatot, foglalkozás-egészségügyi ellátást és a kistérség központi háziorvosi ügyeleti szolgálatát látja el. Ezen kívül önként vállalt feladatként Szentgotthárd város lakossága és a járás 6 lakossága, összesen 15.227 fő járóbeteg szakellátásáért felelős. A rendelőintézet két telephelyen: a Hunyadi u. 18. sz. és a Rákóczi út 5-7. sz. alatti épületekben működik. A Rákóczi úti telephelyen a város 4 felnőtt háziorvosi és 2 gyermek háziorvosi praxisa, a védőnői szolgálat, a központi háziorvosi ügyelet, a pszichiátria-addiktológia gondozó a pszichiátria szakrendelés és a neurológia szakrendelés működik. A Hunyadi út. 18. sz. alatti telephelyen belgyógyászat, általános sebészet, traumatológia, nőgyógyászat, fül-orr-gégészet, reumatológia-fiziotherápia, ortopédia, urológia, bőrgyógyászat, szemészet, tüdőgyógyászat, tüdőgondozó, onkológia gondozó, foglalkozás-egészségügyi alap-és szakellátás, klinikai laboratórium, ultrahang diagnosztika kapott helyet. 55 A Vas Megyei Markusovszky Lajos Általános, Rehabilitációs és Gyógyfürdő Kórházban fekvőbeteg ellátás és járóbeteg rehabilitációs szakambulancia működik. A fekvőbeteg ellátás jelenleg 130 ágyon folyik, négy ápolási egységen. Nappali kórházi ellátás 30 ágyon történik. Megfelelő laboratóriumi, Rtg. és EKG diagnosztikai háttér helyben biztosított. A speciális szakellátásokat és diagnosztikai eljárásokat a szentgotthárdi Városi Rendelőintézet, a körmendi Városi Kórház és a szombathelyi Megyei Kórház osztályai és szakrendelői biztosítják. Terápiás lehetőségek: mozgás és járástanítás, önellátó képesség tanítása, beszédtanítás, pszichológiai tréningek, gyógyfoglalkoztatás, különböző fizioterápiás eljárások, mint gyógytorna, gyógymasszázs, pakolások, rövidhullámú és fénykezelések, a legkülönbözőbb elektroterápiák, ultrahang kezelések, elektromos, szénsavas és gyógyszeres kádfürdők, víz alatti sugármasszázs, medencefürdők, víz alatti járásgyakorlás és gyógytorna, gyógyúszás, nyirokmasszázs és intermittáló légpumpakezelés, magnetoterápia, kondícionáló torna, lágy lézeres sebgyógyítás és akupunktúra. A járás leggyakoribb halálozási okai között a legnagyobb arányban, 40,53%-ban a keringési rendszer betegségek szerepelnek az arány 2001 óta csökkent, és a megyei érték alatt van. Nagy arányt képvisel a daganatos betegségek halálozási mutatója 25,11%-ot tesz ki, melyekből a rosszindulatú daganatos megbetegedések aránya 24,67%. Fontos kiemelni, hogy a daganatos megbetegedések esetében a férfiak halálozási aránya 10%-al magasabb, mint a nőké. Magas még a Mentális és viselkedészavarok (9,26%) és a légzőrendszer betegségei (7,93%) halálozási aránya is. Előbbi 2001 óta közel a 3 szorosára emelkedett, utóbbi 2007-ben némi csökkenés után, de a 2001-es értéket nem meghaladóan emelkedett, viszont még így is 2%-al a megyei arány felett áll.

A járásban a közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma az elmúlt évek során növekedett, majdnem elérve a 10 évvel korábbi értéket. Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (fő) 800 700 600 749 605 619 628 694 731 56 500 400 300 200 100 0 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Az Egészségfejlesztési Iroda (EFI) az Új Széchényi Terv keretében, az Európai Unió és a Magyar Állam által nyújtott támogatásával került megalapításra a Rendelőintézet Szentgotthárd területén, a Szentgotthárdi Járás egészségfejlesztési programjának megvalósítása érdekében. Az EFI elsősorban preventív egészségügyi szolgáltató szerepet tölt be, olyan szakmai tevékenységek megvalósításával, illetve koordinálásával, amelyek közvetlenül vagy közvetve képesek hozzájárulni az emberek egészségi állapotának javításához. Tevékenységével előmozdítja a kistérségben egészségfejlesztési tevékenységet végző szervezetek helyi együttműködését, tevékenységük adatbázisba rendezését, nyomon követését, az egészségfejlesztési témájú helyi kommunikációs tevékenységek megvalósítását. Kiemelt céljuk a térségben életmódváltó programok megvalósítása, a lakosság szolgáltatásokhoz, szűrővizsgálatokra, programokba irányítása, ezeken való részvételének és eredményességének nyomon követése.

3.7.2. Szociális helyzetkép és intézményrendszer A társadalmi egyenlőtlenségekből, szociális körülmények alakulásából fakadó problémákkal és kockázatokkal szemben a jóléti államokban védelmet a jóléti/szociális védelmi rendszer nyújt. Magyarországon 2011-ben a GDP 23%-át fordították szociális védelmi kiadásokra, amely kiadások nagy tételeit a nyugdíjak, családi pótlék stb. jelenti. Ez az arány alacsonyabb az EU 28 átlagánál. A rendszer egy kis szelete az a szociális és gyermekjóléti intézményrendszer, amelyet a települési önkormányzatok és a járások tartanak fenn. Mind a területi, mind a társadalmi különbségek az ellátórendszer felé térségenként eltérő igényeket támaszt. 57 A legutóbbi vizsgálatok (TÁRKI Háztartásmonitor, 2012) szerint Magyarországon a legnagyobb szegénységi kockázatot a gyermekvállalás, az alacsony iskolázottság és a roma háztartásfő jelenti. A szociális helyzet meghatározói természetesen a jövedelmi és a munkaerő-piaci helyzet, az életkor, az egészségi állapot, és bizonyos mértékben a lakóhely is. A társadalmi helyzet sok más egyéb tényezővel is összefügg, amelyek egyes társadalmi csoportok eltérő társadalmi boldogulási esélyeit eredményezik. A szociális helyzetkép bemutatása során ismertetjük a szentgotthárdi szociális intézmények 2014. évi beszámolóiban szereplő adatokat. Szentgotthárd szociális ellátórendszere széleskörű, bizonyos ellátások nem csupán a város lakosságának kínálnak szolgáltatásokat, hanem a térség érintettjeinek is. A térségen belül a szolgáltatások jelentős része, valamint az igénybevevők többsége Szentgotthárdon található, az intézményektől kapott információk és a statisztikai adatok átfogó képet mutatnak a járás szociális ellátórendszeréről és az azokat igénybevevőkről.

A térségben szociális ellátást végző intézmények: Intézmény neve Ellátott feladatok I. II. Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje Városi Gondozási Központ Bölcsődei gondozás - Szociális étkeztetés, Szentgotthárd - Nappali idősek klubja, Szentgotthárd - Házi segítségnyújtás, Szentgotthárd és térsége - Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, Szentgotthárd és térsége - Támogató szolgálat, Szentgotthárd és térsége - Közösségi Pszichiátriai alapellátás Szentgotthárd és térsége - Idősellátás 58 III. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatások Szentgotthárdon és a térségében IV. Pszichiátriai Betegek Otthona Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezés, krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthon. I. Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje 2014-ban a járásban egy bölcsőde működött a Szentgotthárd és Kistérsége Egyesített Óvodák és Bölcsőde, Tótágas Bölcsődéje. Az intézményben 49 gyermek gondozását végezték el, 5 bölcsődei csoportban. Az bölcsőde 72%-os kihasználtsággal működik, egy pedagógusra 6,125 gyermek jut.

Bölcsődei ellátás a Szentgotthárdi járásban 60 50 40 30 20 10 0 53 54 53 54 53 54 53 54 53 54 40 8 9 9 9 9 9 1 1 1 1 1 1 2003 2009 2010 2011 2012 2013 59 Bölcsődébe beírt gyermekek száma Működő bölcsődei férőhelyek száma Bölcsődék száma Szakképzett bölcsődei gondozónők száma A sajátos nevelési igényű gyermekek alapító okirat szerinti ellátását saját erőből ellátni továbbra sem tudják, mivel nem rendelkezünk az ellátáshoz szükséges személyi feltételekkel, ezért a terápiás gondozást külső szakemberek alkalmazásával (megbízási szerződések) oldják meg. II. Városi Gondozási Központ A térségben a Szentgotthárdon működő Városi Gondozási Központ végzi a szociális alapellátásokat. 2015-ben kötelezően ellátandó feladatként szociális étkeztetést, házi segítségnyújtást, nappali idősek klubját, önként vállalt feladatként jelzőrendszeres házi segítségnyújtást, támogató szolgáltatást és közösségi pszichiátriai alapellátást működtet. Szentgotthárd területén végzik: szociális étkeztetés (1 adag meleg ebédet biztosítanak). A szociálisan rászorultak jogosultsági körét és feltételeit Szentgotthárd Város Önkormányzat Képviselő-testületének 4/2015. (II.26.) ÖKT rendelete szabályozza), nappali idősek klubja (A klubot azok az idősek vehetik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, testi és szellemi aktivitásuk megőrzését fontosnak tartják, Férőhelyek száma: 60 fő). Szentgotthárd és Térsége Önkormányzati Társulás településeinek közigazgatási területén működtetett szolgáltatások: házi segítségnyújtás (Apátistvánfalva, Kétvölgy, Orfalu települések kivételével) jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, támogató szolgálat, Közösségi Pszichiátriai alapellátás. Olyan idős, illetve egészségi állapotuk és önkiszolgálási képesség hiánya miatt rászoruló személyek számára, akik önmaguk ellátására saját erőből nem képesek és hozzátartozóik sem tudnak gondoskodni róluk.

Szociális alapszolgáltatások a Szentgotthárdi járásban 500 400 437 384 350 401 415 423 300 60 200 100 0 23 119 107 100 94 96 67 63 52 48 43 2003 2009 2010 2011 2012 2013 A szociális alapellátás keretében étkezésben részesülők száma A szociális alapellátás keretében házi segítségnyújtásban részesülők száma Jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban részesülők száma A. Jelzőrendszeres házi segítségnyújtás: Ezt a szolgáltatást a saját otthonukban élő, egészségi állapotuk és szociális helyzetük miatt rászoruló, a segélyhívó készülék megfelelő használatára képes időskorú vagy fogyatékos személyek, illetve pszichiátriai betegek részére nyújtjuk, melynek célja, hogy az önálló életvitel fenntartása mellett kialakuló krízishelyzeteket elhárítsuk, az igénybe vevők biztonságérzetét erősítsük és a szükséges szakszerű segítségnyújtás minél gyorsabb biztosításával a súlyosabb helyzetek kialakulását, megelőzzük. A működési engedély alapján kihelyezhető jelzőkészülék száma: 60 db. B. Közösségi pszichiátriai alapellátás: A közösségi pszichiátriai alapellátás célja, hogy ellátást igénylő személyt minél tovább megtartsa az eddigi életterében, segítséget, illetve támogatást nyújtson az ellátást igénylő és szűkebb környezete részére. A szolgáltatás során hosszú távú egyéni szükségletekre alapozott gondozást kínálunk, melynek során építünk az ellátottak aktív és felelős részvételére, valamint a természetes közösségi erőforrásokra. A szolgáltatás hatékony biztosítása érdekében alapvető fontosságú a kliens motiválása, bizalmának megnyerése. Célunk elkerülni a kirekesztettséget és az izolációt, a betegek állapotában a visszaesések un. relapszusok száma csökkenjen a korai figyelmeztető tünetek korai észlelésével. A közösségi gondozók a szolgáltatásokat többnyire az ellátott otthonában végzik, a folyamatos kapcsolattartást segíti a munkatársaknak biztosított szolgálati telefon. Klienseink számára a csoportokat heti egy alkalommal tartjuk intézményünk közösségi helyiségében. Csoportfoglalkozásaink: irodalmi csoport, zeneterápia, kreatív kézműves csoport, személyiségfejlesztő és pszichoedukációs csoport.

C. Támogató szolgálat: A támogató szolgáltatás feladata, hogy a mozgásszervi-, értelmi-, hallási-, látási-, halmozottan fogyatékos, valamint autista személyeknek biztosítsa a fogyatékkal élő személyek igényeinek megfelelő szolgáltatásokat: személyi segítést és személyi szállítást, információ tanácsadásnyújtást, hogy társadalmi integrációjuk külső segítség igénybevétele mellett minél teljesebb mértékben lakókörnyezetükben valósuljon meg. Szolgáltatásunkat egyrészt szociális rászorultság alapján egyedül vagy családban élő, önmaguk ellátására nem képes súlyosan fogyatékos személyek, másrészt szociálisan nem rászorultak, piaci alapon igényelhetik. 61 A térségben a Városi Gondozási Központ végzi az idősek nappali ellátását is, egy Nappali idősek klubja keretében. 2014 és 2015-re vonatkozóan a Központ beszámolójából állnak rendelkezésünkre. 70 60 50 40 30 20 10 0 70 70 Idősellátásra vonatkozó mutatók a Szentgotthárdi járásban 60 58 60 60 60 60 53 50 46 42 13 15 9 9 1 1 1 1 1 1 2003 2009 2010 2011 2012 2013 Idősek nappali ellátásában engedélyezett férőhelyek száma Idősek nappali ellátásában részesülők száma Időseket (is) ellátó nappali intézmények száma Időskorúak nappali ellátásában foglalkoztatottak száma 9 A klub feladata, hogy az ellátást igénybe vevők részére szervezzen szociális egészségi és mentális állapotuknak megfelelő, a napi élettevékenységet segítő közösségi szolgáltatásokat. A klubot azok az idősek vehetik igénybe, akik otthonukban élnek, de társaságra, közösségre, hasznos, értelmes időtöltésre vágynak, testi és szellemi aktivitásuk megőrzését fontosnak tartják. A klub folyamatosan, 7 napos nyitva tartással üzemel. Férőhelyek száma: 60 fő. A szolgáltatás az ellátott egyéni rendszeres jövedelemétől függően térítési díjköteles.

2015. évre az Idősek Klubja fenntartó által jóváhagyott intézményi térítési díjai 1. Étkeztetés intézményi térítési díja: ebéd: 600 Ft/fő/nap reggeli: 250 Ft/fő/nap 2. Klub tartózkodás intézményi térítési díja: 190 Ft/fő/nap 62 A klub által biztosított szolgáltatások 2014-ben: Lebonyolítja az étkeztetés keretében megrendelt időskornak megfelelő kétszeri étkezést (reggelit és ebédet), helyben történő fogyasztással. 33 fő napi rendszerességgel étkezik 5 fő időközönként, 2 fő ellátott csak a klubtagságot veszi igénybe. A reggelit naponta 12-13 fő igényli. Az ellátottak közül 3 fő diabeteszes, 1 fő epekímélő étkezést igényelt. Szervezi a kulturált klubéletet, biztosítja a szabadidő hasznos eltöltését (kirándulás, tévénézés, zenehallgatás, könyv, napi és hetilapok olvasása, videózás, társasjátékozás, stb.) Egészségügyi alapellátás megszervezése, szakellátáshoz való hozzájutás segítése (vércukor, vérnyomás, testsúlymérés, tüdőszűrés, gyógyszerek felíratása, kiváltása, beutalók megkérése, stb.) A klubtagok egészségi állapota a legtöbb esetben nem megfelelő, az ellátottak közül: 3 fő részesül fogyatékossági támogatásban. Pszichés megbetegedésben: 11 fő (27%), halmozottan előforduló megbetegedésben: 23 fő (56%), érzékszervi megbetegedésben (látás, hallás): 14 fő (34%), mozgásszervi megbetegedés: 11 fő (27%), alkohol okozta problémák: 4 fő (10%), emésztőrendszeri megbetegedésben: 5 fő (12%), szívérrendszeri megbetegedésben: 18 fő (44%), demencia megbetegedésben: 3 fő (7%), daganatos megbetegedésben 6 fő (14%) érintett.

Egészségi állapot jelentős mértékű csökkenése esetén lehetőség nyílik a közösségi pszichiátriai alapellátás, a jelzőrendszeres házi segítségnyújtás, illetve támogató szolgáltatás igénybevételére. Jelenleg 9 fő részesül közösségi pszichiátriai alapellátásban, 6 fő jelzőrendszeres házi segítségnyújtásban, 6 fő pedig támogató szolgáltatásban. A klub rendelkezik automata mosógéppel és vasalóval, így a személyes holmik mosása, mosatása és vasalása biztosított A személyi higiéné fenntartásához zuhanyzási lehetőség biztosított. A női és férfi zuhanyzókat bármikor lehet használni. A szükséges segítséget megadjuk a fürdésnél, ha igénylik. Rendszeresen 5-6 fő él a lehetőséggel. Hajápolásra is van lehetőség, minden héten, csütörtöki napokon, általában 6-10 fő igényli a frizura készítését. - biztosítva az ápolt megjelenést és tisztaságérzetet Hivatalos ügyek intézésének segítése (segélykérelmek, idősotthoni elhelyezési kérelmek, közgyógyellátási kérelem előkészítése, stb.) Életvitelre vonatkozó tanácsadás, életvezetés segítése Önszerveződő csoportok tevékenységének támogatása Mentálhigiénés gondozás, támogatás Rendezvények, programok szervezése. Hagyománnyá vált már a névnapokról, húsvéti, karácsonyi, nemzeti stb. ünnepekről való közös megemlékezés, júniusban az Idősek Hónapjának októberben, pedig az Idősek Világnapjának városi szinten történő megszervezése. Ismeretterjesztő és felvilágosító előadások, színházi előadások közös megtekintése, stb. A klubban az együttélés szabályait belső rendelkezés, a házirend szabályozza 63 Ellátotti létszám adatok: 2015. normatíva igénylés szerinti létszám: 45 fő 2014.évi normatíva elszámolás szerinti létszám: 41 fő (40,87) 2014. évi normatíva igénylés szerinti létszám: 50 fő. 2014. december 31-ei statisztikai jelentés alapján az ellátottak létszáma: 41 fő. 2014-ben 4 fő került ellátásba és 5 fő került ki az ellátásból. A nemek aránya 14 fő férfi (34%) és 27 fő nő (66%).

3. számú táblázat Az ellátottak korcsoportonkénti megoszlása 2014. december 31-én Korcsoport Férfi Nő 18-39 éves 1 1 40-59 éves 5 1 60-69 éves 3 6 64 70-79 éves 3 12 80-2 7 Összesen 14 27 A demográfiai adatokat vizsgálva a szolgáltatást, 14 fő férfi és 27 fő női ellátott vette igénybe. A kliensek többsége 3 korcsoportból -, 60-69, 70-79, 80 év felettiekből kerül ki. A korösszetételt vizsgálva a férfiaknál minimális eltéréseket találunk, a nőknél nagyobb eltérések mutatkoznak, de örvendetes, hogy többen vannak az igénybevevők között 80 éven felüliek is az ellátottak 21 %-t teszik ki. Az átlag életkor a nőknél 72 év a férfiaknál 64 év. A tagok 80%-a aktívan, napi rendszerességgel látogatja a klubot. Az ellátást igénybe vevők 66 %-a egyedül él, ebből 70 %-a özvegy, többségüknek azonban vannak hozzátartozói, de kevesen élnek együtt a családjukkal. A 41 fő jogosultsági feltételek szerinti megoszlása: öregségi nyugellátásban részesül: 31 fő (76%) rokkantsági ellátásban: 5 fő (13%) rehabilitációs ellátásban: 3 fő (7%) közfoglalkoztatott: 1 fő (2%) jövedelem nélküli ellátásban: 1 fő (2%) Az ellátottak köre főként az öregségi nyugellátásban részesülők köréből tevődik össze. A klub szolgáltatásait az utóbbi években egyre több pszichiátriai ellátott (9 fő) is igénybe veszi, ebből kifolyólag adódnak konfliktusok. A szolgáltatást olyan idősek veszik igénybe, akik megőrizték járó és tájékozódó képességüket, el tudnak járni a klubba és onnan haza. Természetesen vannak kivételek, és szükség van arra, hogy a nehezen mozgó, vagy nehezen tájékozódó idős embert, ha a család nem tudja megoldani az ellátott klubba való eljutását, akkor gondozónői kíséretet vehet igénybe. Napi rendszerességgel: 1 fő gondozónői kísérettel, 2 fő speciális kerékpárral, 1 fő elektromos kerekesszékkel érkezik a klubba. Az idősek klubja szolgáltatását igénybevevők létszámának alakulása 2011-től 2014-ig. az éves statisztikai jelentés alapján.

A tárgyév folyamán Ellátottak száma a tárgyév XII. 31- én Az ellátásért térítési díjat Év ellátásba vettek száma ellátásból kikerülők száma Összesen Férfi Nő fizetők száma nem fizetők száma 2011 5 8 50 19 31 50-65 2012 3 7 46 16 30 46-2013 5 9 42 14 28 41 1 2014 4 5 41 14 27 40 1 A táblázatból megfigyelhető, hogy kétszer annyi a női ellátottak száma, mint a férfiaké, ennek oka, hogy a férfiak halandósága magasabb, mint a nőké. 2014-ban 5 főnek szűnt meg az ellátása, 3 fő meghalt, 1 fő tartós bentlakásos intézménybe került, 1fő nem igényelte tovább az ellátást. 2015. július 31. - én az idősek klubja ellátottainak létszáma: 40 fő. III. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat Szentgotthárdon és a térségben a családsegítés és gyermekjóléti feladatokat a járásszékhelyen működő Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat látja el. Alaptevékenysége: 1. Családsegítés: a szociális igazgatásról és a szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján. 2. Gyermekjóléti Szolgáltatás: a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján. A kötelező önkormányzati feladatként ellátandó tevékenység a helyettes szülői hálózat szervezése, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXIII. tv., és a végrehajtáshoz kapcsolódó jogszabály alapján.

A szolgálat a Kistérségi Társulás keretében látja el a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a családsegítést, az ellátandó 15 településen. Az intézmény ellátási területéhez tartozó települések mindegyikére a lakóhelyi sajátosságoknak köszönhetően jellemző a magas arányú munkanélküliség. A településeken az ellátotti kör azonosnak mondható, többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, roma népesség, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló idősek. 66 Családsegítés a Szentgotthárdi járásban 350 300 250 200 150 100 50 0 346 342 331 296 298 1 1 1 1 1 2009 2010 2011 2012 2013 A családsegítő szolgáltatást igénybe vevők száma Családsegítő szolgálatok száma 1. CSALÁDSEGÍTÉS SZAKFELADAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE Szolgálat a Kistérségi Társulás keretében látja el a személyes gondoskodást nyújtó alapszolgáltatások közül a családsegítést, az ellátandó 15 településen. Az intézmény ellátási területéhez tartozó települések mindegyikére a lakóhelyi sajátosságoknak köszönhetően jellemző, a magas arányú munkanélküliség. A településeken az ellátotti kör azonosnak mondható, többgyermekes napi megélhetési problémákkal küzdő családok, roma népesség, aktív korú nem foglalkoztatottak, ellátásra szoruló idősek. A családsegítés keretében biztosítani kell a szociális, az életvezetési és a mentálhigiénés tanácsadást. A családgondozást, így a családban jelentkező működési zavarok, illetve konfliktusok megoldásának elősegítése, a veszélyeztetettséget és a krízishelyzetet észlelő jelzőrendszer működését. Ennek keretében a szociális és egészségügyi szolgáltatók, az oktatási intézmények, a gyermekjóléti szolgálat, a pártfogó felügyelői és jogi segítségnyújtó szolgálat, valamint a társadalmi szervezetek, egyházak és magánszemélyek részvételének biztosítását. A megelőzésben, a humán jellegű civil kezdeményezések elősegítését, közösségfejlesztést, a tartós munkanélküliek, a fiatal munkanélküliek, az adósságterhekkel és lakhatási problémákkal küzdők, a fogyatékossággal élő személyek, a krónikus betegek, a szenvedélybetegek, a pszichiátriai betegséggel küzdők, illetve egyéb szociálisan rászorult személyek és családtagjaik részére tanácsadás nyújtását. A családokon belüli kapcsolattartás, közösség építő és megtartó programokat és szolgáltatásokat, valamint a nehéz élethelyzetben lévő családokat támogató, segítő szolgáltatásokat.

A kliensek segítséget kapnak pl.: önéletrajz vagy motivációs levél megírásához, vagy szükség szerint közösen készítik el a családgondozóval. Az intézményt felkereső kliensek tanácsadással egybekötött tájékoztatást kaphatnak a járás területén lévő álláshelyekről, vagy aki elavult szakmával rendelkezik, megfelelő szintű információt kap a Munkaügyi Központ vagy egyéb oktatással foglalkozó szervezetek elérhetőségéről, illetve a képzésekről. A rendszeres szociális segélyezettekkel való kapcsolattartásra a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat van kijelölve. Családsegítő szolgálathoz jellemzően nők fordulnak problémáikra megoldást keresve. A nők hamarabb kérnek segítséget, míg a férfiak még mindig szégyellnek külső, szakmai segítséget kérni. Kevésbé engednek betekintést saját vagy családjuk életébe, gyakran önértékelési problémák miatt nem igénylik a külső szakemberi segítséget. Tapasztalható, hogy a konkrét családgondozás során is zárkózottabbak a férfiak a nőkhöz képest, beszélgetésekbe, ügyintézésekbe nem avatkoznak be, sokkal nehezebb velük a szükséges lépéseket megvalósítani a problémák enyhítése érdekében. Sokan szégyenkeznek, mert úgy érzik, elvesztették a társadalmi elvárásoknak megfelelő, hagyományos családfenntartó szerepüket. Nehéz számukra ezzel szembe nézni, mert úgy gondolják a társadalom, az őket körülvevő környezet megveti őket. 67 Település Szolgálat éves forgalma (halmozott) (fő) Szolgálatnál megfordult kliensek száma (fő) Együttműködési megállapodás (fő, kliens) Rendszeres szociális segélyben részesülők száma (fő) Jelzések száma (db) Családsegítő által szervezett nyári táborban részt vevők száma (fő) Alsószölnök 74 7 4 0 1 0 Apátistvánfalva 51 10 2 2 n.a. 0 Csörötnek 368 40 5 1 1 (szóban) 2 Felsőszölnök 121 11 5 1 2 0 Gasztony 137 11 6 2 n.a. 3 Kétvölgy 14 4 0 2 0 0 Kondorfa Magyarlak 109 11 5 0 0 4 Nemesmedves 42 2 2 0 0 0 Orfalu 0 0 0 0 0 0 Rábagyarmat 212 11 9 2 0 n.a. Rátót 85 4 1 0 0 0 Rönök 167 14 12 6 n.a. 0 Szakonyfalu 104 14 6 2 2 4 Szentgotthárd 1446 150 n.a. 9 7 30 Vasszentmihály 51 7 1 0 1 4 Összesen: 2981 296 58 27 13 47 Nagyobb számban az aktív korúak fordulnak segítségért. Ez a gazdaságban történő negatív irányú változásokat is tükrözi, hiszen a segítséget kérők munkahely gondokkal, közüzemi díj hátralékkal, jövedelmi problémák megoldása miatt keresik fel a Szolgálatot. A szolgáltatást igénybevevők nagy része anyagi problémákkal fordul hozzájuk, valamint az információkérés, az ügyintézéshez való segítség kérése a legjellemzőbb feladatok melyekkel találkoznak.

Ezek a problémák egy komplex problémahalmazt alkotnak, melynek központjában a törlesztő részletek állnak, és a fizetésképtelenség. A családon belül az egyik probléma generálja a másikat. Nagymértékben jelen vannak a családon belüli kapcsolati problémák is. Az anyagi nehézségek, a fizikális szükségletek kielégítetlensége feszültséget teremt az egyénben, majd ez a feszültség eredményezi a házastársak egymásnak feszülését, ezzel megemelve a családon belüli nehéz helyzetek számát. Az adósságspirálba került személyek számára a családsegítés is megoldást jelenthet, amennyiben az együttműködés során a kliens nagymértékben betartja a családgondozó javaslatait, együttműködik más, Őt potenciálisan segítő szervekkel, intézményekkel. 68 A Szolgálathoz fordulók közül továbbra is azok vannak nagy többségben, akik csak általános iskolát végeztek. 2. A GYERMEKJÓLÉTI SZOLGÁLTATÁS SZAKMAI TEVÉKENYSÉGE A gyermekek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka, a mentálhigiéné módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermekek testi és lelki egészségének, a családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, illetve a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. Gyermekjóléti szolgáltatás a Szentgotthárdi járásban 150 100 50 0 70 125 141 84 103 2009 2010 2011 2012 2013 91 50 57 111 19 20 18 16 1 1 1 1 1 A gyermekjóléti szolgálat által gondozott kiskorúak száma Gyermekjóléti szolgálatok száma Védelembe vett kiskorú gyermekek száma december 31-én Veszélyeztetett kiskorú gyermekek száma december 31-én

Az Intézmény forgalmában jelentős növekedés tapasztalható 2014-ben. Ez jól tükrözi a társadalomban megjelenő nehézségek, problémák emelkedését, amelyet a civilizációs ártalmak, túlhajszolt életmód, a norma,- értékrendszer változás következtében jelentkező anómiás állapot, a társadalmi csoportok, rétegek között mélyülő szakadék, a periférián élő emberek számának növekedése, a társadalmi beilleszkedési zavarok, devianciák többszörösére emelkedése jellemez a társadalmi-gazdasági folyamatokban bekövetkezett változások miatt. Az ellátottak köre, az ellátandó célcsoport, a demográfiai mutatói, a szociális jellemzői, az ellátási szükségletei: 69 - szociálisan hátrányos helyzetűek, - nagycsaládosok, - gyermeküket egyedül nevelő szülők, - gyermeket nevelő nagyszülők, - mentális problémákkal küzdő szülők, gyermekek, - munkanélküliek, - halmozott problémákkal küzdők, - érdekérvényesítésben gyenge egyének, családok, - hátrányos helyzetű, veszélyeztetett gyermekek, családok, - állami neveltetésből kikerülők, - devianciákkal élő szülők, fiatalkorúak.

Hátrányos helyzetű gyermekek száma Halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek száma Veszélyeztetett gyermekek száma Gyermekjóléti alapellátás Védelembe vétel Családba fogadás Nevelésbe vétel Ideiglenes hatályú elhelyezés Felügyelt kapcsolattartás Egyszeri esetkezelés gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család gyermekek család Alsószölnök 5 1 1 1 1 3 1 Apátistvánfalva 6 2 1 Csörötnek 5 34 10 13 6 7 4 9 4 3 1 5 1 1 1 56 27 Felsőszölnök 7 3 2 4 1 Gasztony 3 7 4 4 2 2 1 Kétvölgy Kondorfa Magyarlak 4 20 10 4 2 4 1 3 1 4 3 Nemesmedves 1 Orfalu Rábagyarmat 3 5 3 1 1 1 1 3 2 Rátót 1 2 2 6 1 2 2 Rönök 6 5 2 4 2 1 1 8 5 Szakonyfalu 2 1 4 2 1 1 7 3 Szentgotthárd 69 25 16 12 6 3 2 2 50 Vasszentmihály 3 1 1 4 1 Szentgotthárdi járás 114 80 37 45 25 25 13 20 10 14 5 6 2 3 1 145 47 70

Nem és életkor alapján a szolgáltatást igénybevevők közt többen voltak 19 59 év között, az nem mutatott nagyabb arányt a tavalyihoz képest az ellátottak köre. A nők nagyobb arányban veszik igénybe szolgáltatásainkat, mint a férfiak, a nemek közt megfigyelhető alapvető különbségek miatt. Nők nyitottabbak, problémák megoldására előbb motiváltabbak, probléma felismerő képességűk fejlettebb, érzékenyebbek. Elenyésző azok a gyermekkorú személyek, akik szülő nélkül keresik meg a Szolgálatot. Inkább az idősebb 16 17 évesek jelzik a családi konfliktusokat, és önként kérnek segítséget. Ha kiskorú a kliens, jellemző, hogy a szolgáltatás igényléséhez a szülővel együtt, vagy általában a szülő egyedül keresi fel az Intézményt, amennyiben lehetséges későbbiek során kapcsolatot tartunk a kiskorúval is egyén esetkezelésben, vagy csoport szinten. A szülői megkeresések szintén inkább az anyákra jellemző, még akkor is, ha kétszülős a család. Esetkezelések során a 0 18 éves korig látjuk el a kiskorúakat. Gyakran a terhesség elején már találkozunk a szülőkkel, akik valamilyen problémával küzdenek. 71 Gazdasági aktivitás szerint gyermekjóléti szolgáltatásban is leggyakrabban inaktív keresők fordulnak hozzánk, de a kliensek közt megtalálhatóak a nyugdíjasok, akik gyámi feladatokat látnak el, illetve tartós munkanélküliek is. Ők elsősorban anyagi problémáik miatt igényelnek felvilágosítást, tanácsadást, ügyintézést, továbbirányítást helyzetük javítása érdekében. Ennél kevesebben vannak azok, akik aktív keresőként kérnek segítséget. A munkanélküliséggel jelentkező személyek életvezetésében gyakran kiderül, hogy tudnának munkát vállalni, de általában vélt problémák miatt ezt nem teszik meg, ezzel a gyermekek teljes körű ellátása sok esetben veszélyeztetve van. 2014-ben az előző évhez képest még több munkanélkülivel kerültek kapcsolatba. A munkanélküliség a munkahelyek megszűnése miatt ezek a családok problémái nehezen kezelhetőek, mivel a havi jövedelmek csökkentek, a családfenntartóknak alternatív megoldásokat kellett igénybe venni (banki hitelek) az anyagi nehézségek rendezése miatt. Jellemző az adósság csapda, mivel a rossz jövedelmi viszonyok miatt a családok nem tudják a banki hiteleket fizetni, több esetben ingatlanok elárverezése is megvalósult. Családi állapot szerint legtöbben párkapcsolatban, gyermekkel élők fordulnak hozzánk. Az év során több gondozott gyermek szülei hivatalosan is elváltak. Az elvált szülők problémái közt jellemző volt az anyagi, életviteli, foglalkoztatási problémák, valamint az ügyintézés, felvilágosítás dominál. Emellett a családosoknál kapcsolati, az egyedül élőknél lelki mentális problémák kerülnek előtérbe. Iskolai végzettség szerint leginkább 8 általános, kisebb arányban szakmunkásképzővel, rendelkezők kérnek segítséget. Elenyésző az érettségizett személyek, akik problémát hoznak a Szolgálathoz. Az előbbi kategória a legkevésbé tájékozott az őket megillető jogokról, ellátási, támogatási formákról, náluk tapasztalhatóak leginkább anyagi, életviteli, családi kapcsolati, lelki mentális, foglalkoztatási, egészségügyi problémák, szocializációs hiányosságok. Náluk van szükség leginkább szociális mentális esetkezelésre, információnyújtásra, tanácsadásra, ügyintézésre, segítő beszélgetésre. Alacsony iskolai végzettségük következtében hátrányosabb helyzetben vannak a munkaerőpiacon, mint a magasabb iskolai végzettséggel rendelkezők. Érdekérvényesítő képességük gyenge, ezért náluk gyakrabban kerül előtérbe munkánk során az érdekvédelem ügyeik intézése során. Az elmúlt évben és 2010-ben a gazdasági világválság következménye ként már a diplomás állásnélküliek is megjelentek a Szolgálat ellátásában, bár kis arányban.

Az alacsony iskolai végzettségű kliensek körében gyakoribb a motiváltság hiánya életkörülményeik, helyzetük megváltoztatása érdekében, mint a magasabb iskolai végzettségűeknél. S ez megnehezíti, lassítja a családgondozás folyamatát, a pozitív változás elérését. Klienseink körében megfigyelhető, hogy minél alacsonyabb iskolai végzettségű az adott személy, annál inkább jelen van életében, családjában a játékszenvedély, az alkoholizmus, a dohányzás, az agresszió, a pszichés megbetegedés, a brutalitás, a családi konfliktusok nem megfelelő kezelése. A nehézségeket, problémákat nem beszélik meg a családtagok egymással, ezért szolgáltatásaink középpontjában a segítő beszélgetések állnak: elmondják, hogy igénylik ezt, mert odafigyelést, törődést kapnak, emberszámba veszik őket, tanácsot, felvilágosítást kapnak, és segítséget hivatalos ügyeik elintézéséhez. 72 Az Intézmény forgalmában évről-évre, a szolgáltatásokat igénybevevő egyének, családok számában növekedés figyelhető meg: Gyermekjóléti szolgáltatás során, az alkalmazott módszerek megvalósításakor kiemelt figyelmet kell a prevencióra fordítani. A Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat nagy hangsúlyt fektet az elsődleges prevencióra a helyi szabadidős programok szervezése, valamint a települési programokba történő bekapcsolódás révén. A Gyermekjóléti Szolgálat az alkalmazott esetkezelések folyamatában gyakran alkalmazza a mentálhigiéné szakterületét: a mentálhigiéné minden olyan tevékenység, melynek célja az egészséges lelki élet kialakítása és megtartása, olyan tudományág, amely támogatja és elősegíti a mentális egészséget és a mentális betegségek megelőzését. Az ellátottak az általuk igénybe vehető ellátásokkal, támogatásokkal kapcsolatosan veszi igénybe szolgáltatásainkat ügyintézés, tanácsadás, segítő beszélgetés formájában. Az információkérés ötszörösére emelkedett az elmúlt évhez képest. Az életviteli, lelki mentális, egészségkárosodási, ügyintézési problémával kétszer-háromszor többen fordulnak az Intézményhez. Az anyagi jellegű problémák száma 80%-kal, a családi kapcsolati problémák száma 60%-kal emelkedett. Életviteli problémával több, mint négyszer többen, családi kapcsolati, valamint foglalkoztatási problémával több, mint háromszor többen keresték fel az Intézményt. Az anyagi jellegű problémák, a lelki mentális, az ügyintézési nehézségek, az egészségkárosodásból eredő nehézségek miatt hozzájuk fordulók száma szintén növekedett. A növekedés valamennyi esetkezelés típusban megfigyelhető. A tanácsadás több mint négyszeresére, a továbbirányítás pedig háromszorosára emelkedett. Többnyire súlyos, halmozottan jelentkező problémákat kezeltek családgondozásaik során. A kezelt problémák száma többszöröse a gondozásba vont gyermekek számának. A tudomásukra jutott, s kezelt problémák száma átlagosan csaknem háromszorosára növekedett (anyagi problémák, családi konfliktus, magatartászavar, teljesítményzavar) 2014-ben. Ezen belül az egyes problématípusok halmozottan jelentkeznek (gyermekintézménybe beilleszkedési nehézség, SNI, családon belüli bántalmazás). Az alkoholizmus miatt veszélyeztetett gyermekek száma csaknem kétszeresére, a lakáskörülmények miatt veszélyeztetett gyermekek száma másfélszeresére növekedett. Az önkormányzati bérlakásban élők folyamatosan lakbértartozással küszködnek, emiatt a kiskorúakat nevelő családok még hátrányosabb helyzetbe kerültek.

IV. Pszichiátriai Betegek Otthona A Pszichiátriai Betegek Otthona 1952-ben kezdte meg működését Szentgotthárdon. 734 férőhelyével ma Európa legnagyobb krónikus pszichiátriai betegeket gondozó otthona. Az intézmény az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi legalább háromszori étkeztetéséről, szükség szerinti ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális gondozásáról, egészségügyi ellátásáról, valamint lakhatásáról gondoskodik. A hagyományos, medicinális terápia mellett fontos szerep jut a különböző pszichoterápiás módszerek alkalmazásának is. Az ellátottak munkakészségének, valamint testi és szellemi képességeinek munkavégzéssel történő megőrzése, illetve fejlesztése érdekében az intézmény 2006 szeptemberétől szociális foglalkoztatást működtet. Ennek keretében a lakók napi négy órában könnyű fizikai munkát (általános épülettakarítás, zöldterület kezelés, kertészkedés, konyhai-, fodrászati- és mosodai kisegítő munka, osztályokon történő segítő tevékenység), illetve kézügyességet igénylő (párna-, ágytakaró-, faliszőnyeg- és egyéb használati tárgyak készítése, kézimunkázás, szőnyegszövés és lábtörlő gyártás, agyagozás, ajándéktárgyak készítése) tevékenységeket végeznek. A Kézmű Nonprofit Kft. az intézménnyel kötött megállapodás keretében munkaszerződéssel magasabb szintű fejlesztő-felkészítő foglalkoztatási formát biztosít. Az intézményben valamint össztársadalmi szinten is a legnagyobb problémát a betegekkel szemben fennálló megbélyegzés és diszkrimináció okozza, amely főként a munkavállalás terén okoz nehézséget számukra. Ennek következtében évek óta problémát jelent a lakók számára védett munkahelyet találni a városban. 73 Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthon mutatói 800 700 600 500 400 300 200 100 0 736 734 734 734 734 734 736 736 737 734 724 734 2 1 1 1 1 1 2003 2009 2010 2011 2012 2013 A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonok működő férőhelyeinek száma Tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó otthonokban gondozottak száma