FÜZESABONYI REMENYIK ZSIGMOND KÖZÉPISKOLA, ÁLTALÁNOS ISKOLA, ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Érvényessége: 2013-2017 Hatálybalépés: 2013 mb. igazgató Mottó: "A gyerek nem az életnek tanul, hanem él" (Claparade)
TARTALOMJEGYZÉK BEVEZETŐ... 8 1. HELYZETELEMZÉS... 8 1.1. Az intézmény jogi státusa:... 8 1.2. Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai:... 8 1.3. Az intézmény típusa: Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény... 8 1.4. Működési területe:... 8 1.5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MEGBÍZÁSI RENDJE... 10 1.6. A SZEMÉLYI FELTÉTELEKBEN REJLŐ ADOTTSÁGAINK:... 12 1.7. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS... 13 2. NEVELÉSI PROGRAM... 16 2.1. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA... 16 2.2. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI... 16 2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése... 17 3. SIKERKRITÉRIUMUNK... 28 4. FELADATOK... 28 5. A CÉLOK TELJESÍTÉSÉNEK ESZKÖZEI... 29 6. AZ INTÉZMÉNY KÉPZÉSI SZERKEZETE... 29 6.1. Egymásra épülő képzések a Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskolában... 29 6.2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 29 6.3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 30 6.4. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 30 6.5. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 30 6.6. A GYERMEK- ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 31 6.7. TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁNAK SEGÍTÉSE... 33 6.8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG... 34 7. ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK... 36 Teleki Blanka Általános Iskola... 38 Az iskola nevelési programja... 38 8. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárása 38 8.1. Nevelési alapelvek, hitvallás... 38 8.2. Célja, feladatai... 40 8.3. Eszközei, eljárásai, módszerei... 44 2
9. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI FELADATOK... 45 10. AZ EGÉSZSÉGFEJLESZTÉSSEL ÖSSZEFÜGGŐ FELADATOK... 47 11. AZ ELSŐSEGÉLY-NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK ELSAJÁTÍTÁSA... 51 11.1. CÉL... 51 11.2. FELADAT... 51 11.3. MEGVALÓSÍTÁS... 52 11.4. FORMÁI... 52 12. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK... 54 12.1. A TANÍTÁSI ÓRÁN MEGVALÓSÍTHATÓ KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATOK... 54 12.2. A TANÓRÁN KÍVÜLI FOGLALKOZÁSOK KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI... 57 12.3. A DIÁK-ÖNKORMÁNYZATI MUNKA KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSEI FELADATI... 58 12.4. A SZABADIDŐS TEVÉKENYSÉG KÖZÖSSÉGFEJLESZTŐ FELADATAI... 59 13. A pedagógusok helyi intézményi feladatai, az osztályfőnöki munka tartalma, az osztályfőnök feladatai 61 13.1. A PEDAGÓGUSOK HELYI FELADATAI... 61 13.2. AZ OSZTÁLYFŐNÖKI MUNKA TARTALMA, AZ OSZTÁLYFŐNÖK HELYI FELADATA... 64 14. A KEMELT FIGYELMET IGÉNYLŐ TANULÓKKAL KAPCSOLATOS PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG... 66 14.1. SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK... 66 14.2. BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ GYERMEK, TANULÓ... 72 14.3. A TEHETSÉG, A KÉPESSÉGEK KIBONTAKOZTATÁSÁT AZ ALÁBBI TEVÉKENYSÉGEK SEGÍTIK... 74 14.4. HÁTRÁNYOS ÉS HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK... 75 15. A TANULÓKNAK AZ INTÉZMÉNYI DÖNTÉSI FOLYAMATBAN VALÓ RÉSZVÉTELI JOGAI GYAKORLÁSÁNAK RENDJE... 79 16. KAPCSOLATTARTÁSOK... 80 16.1. IGAZGATÓSÁG ÉS A NEVELŐTESTÜLET EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 80 16.2. A SZAKMAI MUNKAKÖZÖSSÉGEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 81 16.3. A NEVELŐK ÉS A TANULÓK KAPCSOLATTARTÁSA ÉS EGYÜTTMŰKÖDÉSE... 81 16.4. SZÜLŐK ÉS NEVELŐK KÖZÖTTI EGYÜTTMŰKÖDÉS... 82 16.5. DOKUMENTUMOK A KAPCSOLATTARTÁSBAN... 83 16.6. KÜLSŐ KAPCSOLATAINK... 83 17. TANULMÁNYOK ALATTI VIZSGÁK, SZABÁLYOK... 85 18. A TANULÓK FELVÉTELÉVEL, VALAMINT ÁTVÉTELÉVEL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK... 85 18.1. ÁLTALÁNOS ISKOLAI BEIRATKOZÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE... 86 18.2. A FELVÉTELI ELJÁRÁS KÜLÖNÖS SZABÁLYAI... 90 19. TANTERVFELOSZTÁSUNK... 92 3
20. ÓRASZÁMAINK 1 8. ÉVFOLYAM... 93 20.1. Tantárgyi struktúra és óraszámok... 93 20.2. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok az 1 4. Évfolyamon... 93 20.3. Időkeret iskolánkra vonatkozóan 1 4. Évfolyamon... 95 20.4. Csoportbontásra fordított órakeret 1-4. Évfolyamon... 95 20.5. Választható tanórák 1-4. Évfolyamon... 95 20.6. Egész napos iskolai osztályok, napközi otthonos csoportok 1-4. Évfolyamon... 95 20.7. Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret 1-4. Évfolyamon:... 96 20.8. Szakköri foglalkozások 1-4. Évfolyamon... 96 20.9. Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 1-4. Évfolyamon... 96 21. TANTÁRGYI STRUKTÚRA ÉS ÓRASZÁMOK... 97 21.1. Kötelező tantárgyak és minimális óraszámok 5 8. Évfolyamon... 97 21.2. Időkeret iskolánkra vonatkozóan 5-8. Évfolyamig:... 98 21.3. Csoportbontásra fordított órakeret 5-8. Évfolyamon:... 98 21.4. Választható tanórák 5-8. Évfolyamon:... 99 21.5. Tanulószoba5-8. Évfolyamon:... 99 21.6. Egyéb foglalkozásokra fordított időkeret5-8. Évfolyamon:... 99 21.7. Szakköri foglalkozások 5-8. Évfolyamon:... 100 21.8. Tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatására és a btmn-el diagnosztizált tanulók számára tervezett időkeret 5-8. Évfolyamon:... 100 22. Az oktatásban alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei 102 23. A NEMZETI ALAPTANTERVBEN MEGHATÁROZOTT PEDAGÓGIAI FELADATOK HELYI MEGVALÓSÍTÁSA... 103 23.1. Az 1-2. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 103 23.2. A 3-4. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 104 23.3. Az 5-6. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 104 23.4. A 7-8. Évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása... 105 24. MINDENNAPOS TESTNEVELÉS... 105 25. A VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK, FOGLALKOZÁSOK ÉS A PEDAGÓGUSVÁLASZTÁS SZABÁLYAI... 106 26. SAJÁTOS PEDAGÓGIAI MÓDSZEREK - INNOVÁCIÓK... 107 26.1. Projektoktatás... 107 26.2. KOOPERATÍV TANULÁS... 109 Kooperatív tanulásszervezés alapelvei... 109 26.3. Egyéb csoportmunkák... 111 26.4. MÓDSZEREINKHEZ KAPCSOLÓDÓ ÉS A MUNKÁNKBAN MÉG FELHASZNÁLT SZAKIRODALMAK... 111 4
27. A TANULÓK ESÉLYEGYENLŐSÉGÉT SZOLGÁLÓ INTÉZKEDÉSEK... 112 28. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI, FORMÁI 113 28.1. AZ ÉRTÉKELÉS TÍPUSAI... 113 28.2. SZÖVEGES ÉRTÉKELÉS... 114 28.3. ÉRDEMJEGGYEL TÖRTÉNŐ ÉRTÉKELÉS... 115 28.4. ÍRÁSBELI BESZÁMOLTALÁS... 116 28.5. A SZÓBELI BESZÁMOLTATÁS... 118 28.6. A TANULÓK ÉRTÉKELÉSE:... 119 28.7. ÉRTÉKELÉS AZ 1 4. ÉVFOLYAMON... 119 28.8. ÉRTÉKELÉS A 5-8. ÉVFOLYAMON... 121 29. A TANULÓK JUTALMAZÁSÁNAK ELVEI, FORMÁI:... 122 29.1. JUTALMAZÁS... 122 29.2. FEGYELMEZŐ INTÉZKEDÉSEK:... 123 29.3. AZ ISKOLÁBAN A MAGATARTÁS ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI... 124 29.4. AZ ISKOLÁBAN A SZORGALOM ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK ELVEI, KÖVETELMÉNYEI... 125 30. AZ OTTHONI, NAPKÖZIS, TANULÓSZOBAI FELKÉSZÜLÉSHEZ ELŐÍRT ÍRÁSBELI, SZÓBELI FELADATOK MEGHATÁROZÁSÁNAK ELVEI, KORLÁTAI... 126 31. CSOPORTBONTÁSOK ÉS AZ EGYÉB FOGLALKOZÁSOK SZERVEZÉSI ELVEI... 127 32. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK, EDZETTSÉGÉNEK MÉRÉSÉHEZ SZÜKSÉGES MÓDSZEREK... 128 33. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI ELVEI... 130 33.1. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ELVEI, TERÜLETEI... 130 33.2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETI NEVELÉS ELVEI, TERÜLETEI... 131 34. AZ ISKOLAVÁLTÁS, VALAMINT A TANULÓ ÁTVÉTELÉNEK SZABÁLYAI... 132 Dormándi Általános Iskola Az iskola nevelési programja... 134 Pedagógiai alapelvek... 134 35. 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai... 136 36. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 142 37. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 145 38. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása... 149 39. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 150 40. A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai... 151 41. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 152 41.1. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek... 152 5
41.2. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program... 155 41.3. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése... 156 41.4. Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása... 156 41.5. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység... 157 42. Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje... 158 43. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 158 44. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata... 160 44.1. 1. A vizsgaszabályzat hatálya, célja... 160 44.2. A vizsgaszabályzat hatálya... 163 44.3. Az értékelés rendje... 164 44.4. Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai... 166 44.5. A felvételi eljárás különös szabályai... 167 REMENYIK ZSIGMOND GIMNÁZIUM ÉS SZAKKÖZÉPISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA... 192 1. Jogszabályi háttér... 192 2. Az iskola rövid története... 192 3. Az iskola nevelési programja... 193 4. Készítsen fel a különböző társadalmi szerepekre... 196 5. Az értelem kiművelése, a kognitív kompetencia területén elvégzendő feladatok:... 198 6. Egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 198 7. Az iskola egészségnevelési programja... 199 8. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok... 202 9. A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység... 205 10. Sajátos nevelési igényű tanulók nevelése, oktatása... 208 11. Környezeti nevelési program... 209 12. A fogyasztóvédelmi nevelés programja... 210 13. A gyermekvédelmi felelős tanulókkal kapcsolatos feladatai... 211 14. A tanulóknak az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi jogai gyakorlásának rendje... 212 15. A tanulói jogok gyakorlásával kapcsolatos tudnivalók:... 213 16. Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel... 214 17. Tanulmányok alatti vizsgák és felvételi vizsga... 215 18. A vizsgatárgyak követelményrendszere... 218 19. Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola helyi tanterv... 256 20. OKJ-s szakképzések:... 273 Alapfokú Művészeti iskola... 434 21. Az iskola helye a településen, környezetében betöltött szerepe... 435 22. A művészetoktatás létjogosultsága... 435 6
23. A zeneoktatás célja, feladata... 436 24. A táncművészeti oktatás célja, feladata... 437 25. A képzőművészeti oktatás célja, feladata... 440 26. A nevelés-oktatás elvei... 441 27. Amatőr és professzionális képzés, tehetséggondozás... 442 28. Személyi feltételek, a tantestület erőssége, felkészültsége... 443 29. Tárgyi feltételek, épület, hangszerellátottság, infrastruktúra... 444 30. Az iskola finanszírozása... 445 31. Kiemelt célok... 445 32. A művészeti iskola oktató-nevelő munkája lebonyolításának irányelvei... 446 33. A MŰVÉSZETI ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA... 447 34. ZENEMŰVÉSZETI ÁG... 450 35. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG... 458 36. KÉPZŐ ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG... 465 37. KOVÁCS MÓDSZER... 471 38. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI... 472 39.. ÁLTALÁNOS MUNKAREND... 474 40. A PARTNEREKKEL VALÓ KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI... 477 41. ELLENŐRZÉS, SZAKTANÁCSADÁS... 478 42. ÉRDEKEGYEZTETÉS... 479 43. AZ ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MINŐSÉGPOLITIKÁJÁNAK ALAPELVEI... 479 44. A PEDAGÓGIAI PROGRAM MEGVALÓSÍTÁSÁNAK FELTÉTELEI... 480 45. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK... 482 46. ZÁRADÉK... 483 7
BEVEZETŐ A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola sajátosan szerveződött többcélú intézmény. Szakmailag önálló intézményegységei közül az alábbi egységek saját nevelés, illetve pedagógiai program alapján dolgoznak: Gimnázium és Szakközépiskola Általános Iskolák Alapfokú Művészeti Iskola Erre tekintettel a jelen Pedagógiai Művelődési Program azon területekkel foglalkozik, amelyek a közös munka kereteit adják. 1. HELYZETELEMZÉS 1.1. Az intézmény jogi státusa: A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú intézmény, egy jogi személy, melynek intézményei szakmai önállósággal rendelkeznek. 1.2. Az intézmény meghatározása, legfontosabb adatai: Az intézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola, Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. Telephelye: 3390 Füzesabony, Kossuth út 1-3. Tagintézmények megnevezése és telephelyei 1.Tagintézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Dormándi Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 3374 Dormánd, Dózsa Gy. út 78. 2.Tagintézmény hivatalos neve: Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Teleki Blanka Tagiskolája Ügyviteli telephelye: 3390 Füzesabony, Szabadság út 33. Alapító és fenntartó neve és székhelye: alapító szerv neve: Emberi Erőforrások Minisztériuma alapító jogkör gyakorlója: emberi erőforrások minisztere alapító székhelye: 1051 Budapest, Akadémia utca 3. fenntartó neve: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartó székhelye: 1051 Budapest, nádor utca 32. OM azonosító: 201081 1.3. Az intézmény típusa: Közös Igazgatású Közoktatási Intézmény 1.4. Működési területe: Gimnázium: Füzesabony város vonzáskörzete Szakközépiskola: Heves megye Általános Iskolák: Füzesabony város, Dormánd község Dormándi Általános Iskola: Dormánd község 8
Alapfokú Művészeti Iskola: Füzesabony város és vonzáskörzete Köznevelési és egyéb feladata 3390 Füzesabony, Ifjúság út 17. gimnáziumi nevelés-oktatás: nappali rendszerű iskolai oktatás felnőttoktatás esti évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) szakközépiskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás évfolyamok: négy sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (érzékszervi fogyatékos, értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) Szakképesítések 2013/2014.tanévtől kifutó rendszerben a szakközépiskolai képzésben Informatikai rendszergazda 5448104 XIII.Informatika Ügyviteli titkár 5434601 XXV.Ügyvitel iskola maximális létszáma. 435 fő 3374 Dormánd, Dózsa Gy.út 78. általános iskola nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma. 104 fő 3390 Füzesabony, Szabadság út 33. általános iskola nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) iskola maximális létszáma. 448 fő 3390 Füzesabony, Kossuth út 1-3. alapfokú művésztoktatás zeneművészeti ág táncművészeti ás képző-és iparművészeti ág iskola maximális létszáma:260 fő 9
A feladat ellátást biztosító vagyon: Remenyik Zsigmond Gimnázium és Szakközépiskola Füzesabony, Ifjúság u. 17. szám alatt lévő 2284 hrsz. alatti ingatlan. Füzesabony, Szabadság út 33. szám alatt lévő 338 hrsz. alatti ingatlan. Alapfokú Művészeti Iskola: Füzesabony, Kossuth L. u. 1-3. szám alatt lévő 2241 hrsz. alatti ingatlan Dormándi Általános Iskola: Dormánd, Dózsa Gy. út 78. szám alatt lévő 65 hrsz.. alatti ingatlan. Az ideiglenes vagyonhasználati jogát a KLIK gyakorolja. A tárgyi eszközöket az Intézmény leltára tartalmazza. 1.5. AZ INTÉZMÉNYVEZETŐ MEGBÍZÁSI RENDJE Az intézmény vezetőjét nyilvános pályázati eljárás alapján a KLIK Füzesabonyi járás tankerületének javaslatára, a Város Önkormányzatának, a nevelőtestület egyetértésével az oktatási miniszter bízza meg határozott időre 5 éves idő tartamra.cxc.tv.68..(1.) Az 1999. évi törvénymódosítás a 48. -ban az iskolai pedagógiai programot két nagy részre tagolja: Nevelési programra, Helyi tantervre A módosítás megtartotta a pedagógiai program főbb belső részegységeit, az továbbra is a két fő részből áll. Érintette viszont a nevelési program tartalmát, amelyből kikerült, és önálló dokumentumként jelenik meg az iskolában folyó ellenőrzési, mérési, értékelési, minőségbiztosítási rendszer. Új elemként kellett beépíteni az egészségnevelési és környezeti nevelési programot. Bővült a helyi tanterv tartalmi része is. Az iskolák az alábbi lehetőségek közül választhatnak: a NAT alapján maga készíti el a helyi tantervét a kiválasztott kerettanterv alapján maga készíti el a helyi tantervét az elkészült helyi tantervek közül választ és azt építi be a pedagógiai programjába közvetlenül a választott kerettantervet építi be helyi tantervként a pedagógiai programjába E program mérce, amelyhez viszonyítva a fenntartó méri az iskola teljesítményét. Ez az alapja az elvárásoknak és a fejlesztési támogatásoknak. E dokumentumban tájékoztatjuk az iskola használóit (a szülőt és a tanulót) arról, hogy milyen iskolázást remélhet az, aki intézményünkbe iratkozik be. Egyben ez tájékoztatja a munkába álló pedagógust arról, hogy iskolánkban milyen irányultságú oktatás folyik. 1.5.1. Az intézmény társadalmi környezete Minden intézmény a hosszú távú programját valamilyen igény kielégítésére készíti. Meg kíván felelni bizonyos elvárásoknak, célrendszerét és tevékenységét ehhez kell, hogy alakítsa. Ezért fontos, hogy számba vegyük, mit vár el egy ilyen típusú intézménytől az azt használók tábora. Ehhez pontosan tudnunk kell, hogy milyen is ezen használók társadalmi, szociális, kulturális összetétele. A gyermek és tanulói összetétel részletes elemzését az általános iskola, zeneiskola és a gimnázium pedagógiai programjai tartalmazzák. 1.5.2. Adottságok, sajátosságok 10
Ebben az alfejezetben számba vesszük, hogy melyek azok az anyagi és szellemi, tartalmi lehetőségek és adottságok, amelyek az intézmény egyediségét, speciális voltát adják.. Azon területekről lesz tehát szó, amelyekkel minden egység az alapfeladatának ellátásán túl hozzájárul a rendszer működéséhez, miközben ő maga is élvezi a mások által felkínált lehetőségeket. Ezt tette és teszi a jövőben is lehetővé a nagyság ellenére is racionális és gazdaságos működést. 1.5.3. Eszközök, berendezések, terek Iskolai nevelés alapvető eszközrendszere a rendelkezésünkre áll. Az eszközjegyzék, amely tartalmazza a meglévő, a hiányzó eszközöket, illetve ezek ütemezett beszerzése az intézményegységek pedagógiai programjaiban található. Ezen túl az alábbi terek és lehetőségek segítik az oktató, nevelő, gondozó munkát: Sportegység - 44x24 méteres tornacsarnok, két részre osztható - konditerem - tornaterem (2) - kettő udvari pálya 11
1.6. A SZEMÉLYI FELTÉTELEKBEN REJLŐ ADOTTSÁGAINK: Munkakör Létszám Pedagógus 67 Technikai Takarító 1 Rendszergazda Gazdasági, igazgatási ügyintézés Iskolatitkár 3 Egyéb Összesen GYED/GYES Az intézményekben, a tagintézményekben a vezetési struktúra a kialakult gyakorlatnak megfelelően továbbra is megmarad, hiszen a csak belső, nem az egységes irányítású intézmény egészét érintő szakmai kérdésekben célszerű a jól bevált gyakorlatot követni. A tagintézmények vezetésének tagjai: Általános iskola igazgatója BGR team vezetője munkaközösségek vezetői közalkalmazotti tanács elnöke a diákönkormányzatot patronáló pedagógus Az iskolavezetés, mint testület, konzultatív, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. Tagjai ellenőrzési feladatot is ellátnak. Az iskolavezetés havonta egy alkalommal ülésezik. A vezetőség tagjai tájékoztatják a kisebb közösségeket a vezetői megbeszélésen történtekről, illetve a meghatározott feladatokról. Az Iskolák Igazgatói felelősek az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, gyakorolják a ráruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet a jogszabály, vagy a Kollektív Szerződés nem utal más hatáskörbe. A dolgozók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Ők képviselik az Iskolákat. Igazgatói jogkörüket esetenként vagy ügyeinek meghatározott körében az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. 1.6.1. Az Igazgató feladatkörébe tartozik: a nevelőtestületek vezetése 12
a nevezőtestületek jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk és ellenőrzésük megszervezése a személyi és tárgyi feltételek megszervezése az Szülők Közösségével, az SZMK-val, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákmozgalommal való együttműködés. 1.7. ÉRDEKEGYEZTETÉS ÉS ÉRVÉNYESÍTÉS A Közalkalmazotti Tanács a munkavállalók munkaügyi kapcsolatai keretében a közösséget megillető jogokat gyakorolja. A KT-nak központi felettes szerve nincs. Beszámolási kötelezettséggel a választóinak, a közalkalmazottaknak tartozik. Jogosítványait a Kjt. 16. -a tartalmazza. Munkáját, tevékenységét az iskola Közalkalmazotti szabályzata alapján végzi. A tanulói érdekvédelem, érdekérvényesítés szerve a Diákönkormányzat. Tanár segíti munkájukat, aki részt vesz az iskolavezetésben. Jogaikat és kötelezettségeiket a DÖK Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltak szerint gyakorolják. Az iskolában érdekelt csoportok érdekegyeztetésének fórumai: A Közalkalmazotti Tanács, a DÖK felnőtt segítője, tagja az iskolavezetésnek. Az előbbiekben felsorolt jogaikat elsősorban az iskolavezetés havi rendszerességgel megtartott megbeszélésein gyakorolják. Rendkívüli esetben kezdeményezhetnek külön egyeztetéseket. A nevelőtestület a Nemzeti köznevelési törvényben és a Kjt-ben, SZMSZ-ben megfogalmazott jogosítványokat gyakorolja. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelőtestület 25 %-a ezt írásban kéri. Szakmai munkaközösségek műveltségterületek alapján szerveződnek. Egy nevelő több munkaközösségnek is tagja lehet. Vezetőiket a munkaközösségi tagok véleménye alapján az intézményegység vezető bízza meg. A munkaközösség felelős az adott műveltségi terület helyi tantervének kiválasztásáért, vagy kidolgozásáért, a követelmények ellenőrzésének érvényesítéséért és a további feladatok meghatározásáért. A szülői érdekérvényesítés: A Remenyikben a Szülők Tanácsa, a Teleki Blanka Általános Iskolában a szülői érdekek érvényesítését a Szülői Munkaközösség, illetve annak választott vezetősége, a Szülők Választmánya látja el. A Dormándi Általános Iskolában a szülői érdekek érvényesítését a Szülői Munkaközösség, illetve annak választott vezetősége látja el. A szervezeteknek az iskolai életben való részvételét a törvény, illetve saját Szervezeti és Működési Szabályzatuk tartalmazza. Az iskola nyilvánossági rendszere: Az osztályok, az iskola és a DÖK rendelkezik faliújsággal. A DÖK havonta, illetve szükség szerint ülésezik. A szülők tájékoztatását az évente 2, illetve 3 alkalommal tartandó szülői értekezletek és a havonta tartott fogadóórák szolgálják. A tájékoztatást segíti továbbá az iskolarádió működtetése, amely a Telekiben hetente 2-3 alkalommal 7 45 8 00 óráig és 9 40 10 00 óra között sugároz műsort. Az iskola dolgozói közötti kommunikációt szolgálja a havi rendszerességgel megtartott vezetői megbeszélés és évi 3 alkalommal megtartott munkaközösségi foglalkozás. 13
Tervezett nevelőtestületi értekezletet évente három alkalommal tartunk. Az aktuális feladatok egységes értelmezése érdekében munkaértekezletet szükség szerint tartunk. A lakosság tájékoztatása érdekében kapcsolatot tartunk a városi televízióval. Nyilvánossági rendszerek cím alatt azzal a kérdéssel foglalkozunk, hogy az iskola döntései, közlései az érintettek felé hogyan és milyen formában jutnak el. A megszólítottak körét az alábbi közösségek jelentik: egyes tanulók, a tanulók egy nagyobb csoportja, az iskola minden tanulója, egyes szülők, a szülők egy nagyobb csoportja, minden szülő, a fenntartó a fenntartó hivatala, a fenntartó egy-egy hivatali dolgozója, országos hatáskörű szervek, országos hatáskörű szervek munkatársai, módszertani intézetek, módszertani intézetek dolgozói, nevelőtestület egyes tagjai, a nevelőtestület tagjainak egy nagyobb csoportja, a nevelőtestület, az iskola egyes dolgozói, az iskola dolgozóinak nagyobb csoportja, az intézmény minden dolgozója, az intézmény minden polgára. 1.7.1. Az információ továbbadásának módja és formája: Írásos forma: bizonyítvány, ellenőrző, levél, napló, törzslap, jegyzőkönyvek, átiratok, határozatok. Ezek dokumentum értékű, hivatalosnak minősülő információk. Szóbeli forma: értekezlet (szülői, munkatársi, nevelőtestületi), fogadóóra, családlátogatás, iskolagyűlés, iskolai rendezvény, gyűlés, beszámoló (a hagyományos formán túl a továbbképzéseken résztvevők, a munkaközösségi foglalkozások és egyéb kis közösségi összejövetelek is ide sorolhatók), 14
a gyorsan megoldandó feladatok és az időszerű tájékoztatás témakörébe tartozó információk továbbítására szolgáló forma. Képi forma: hirdetőtábla, falújság, fotók. Célja a folyamatos bemutató jellegű dokumentatív célokat szolgáló információk közreadása. 15
2. NEVELÉSI PROGRAM 2.1. AZ INTÉZMÉNY KÜLDETÉSNYILATKOZATA A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola többcélú (nevelés, oktatás, művelődés, sport), szervezetileg integrált közoktatásiközművelődési intézmény, a felvállalt funkciókat tekintve pedig a legkomplexebb ilyen típusú intézmény. Közös pedagógiai felfogásunk lényege, hogy a gyereket segítsük hozzá a képességei és tehetsége kibontakoztatása legoptimálisabb formáinak, a személyiség fejlődése legadekvátabb útjainak megtalálásához. Segítsük a "beleszületett" hátrányok leküzdésében, abban, hogy képessé váljék felnőttként önállóan megtalálni helyét a társadalomban. Sportlétesítményeink a testnevelési órákon túlmenően a szabadidő egészséges eltöltésére, a mindennapos mozgás lehetőségeinek igénybevételére, de a város sportolási igényeinek kielégítésére is alkalmasak és lehetőséget nyújtanak. Jövőképünk Szándékaink, törekvéseink szerint az elkövetkező öt év évben az alábbiak jellemzik intézményünket. A Füzesabonyi Remenyik Zsigmond Középiskola, Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola valamennyi érték iránt nyitott, humánus, többcélú intézmény. Széles és differenciált kínálatot nyújt a város számára. A felmenő rendszerben kiépült létesítmény biztosítja a folyamatosságot a nevelésben és az oktatásban, a szabad művelődésben, a testi- és mentálhigiénés fejlődésben. 2.2. AZ INTÉZMÉNYBEN FOLYÓ NEVELŐ, OKTATÓ MUNKA ALAPELVEI, CÉLJAI ÉS FELADATAI 2.2.1. Alapelvek - Képzési szerkezetünket valamint a közoktatáson kívüli szolgáltatásainkat folyamatosan közelítjük a partnerek elvárásaihoz. Mindig tudnunk kell tehát, hogy mit várnak el tőlünk az intézmény-használóink. - Intézményünk pedagógiai fölfogásának középpontja a gyermek. - A tehetségek felismerése és gondozása az intézmény törekvéseiből és szándékaiból adódik. - Az önálló ismeretszerzés igényeinek/képességének kialakítása, amely az egész élet folyamán a permanens önképzés alapja lesz. - A közösség szellemi, kulturális és természeti értékeinek megismerése, védelme. - A kommunikációs kultúra, valamint az egymás iránti tolerancia képességének alakítása, fejlesztése. - Az egészséges életmód, a testi és lelki egészséget szolgáló magatartásformák kialakítása. - A demokratikus magatartásformák kialakítása - A szakmánkat nem csak tudnunk, de folyamatosan fejlesztenünk is kell. 16
2.2.2. Célok Közös munkánk legáltalánosabb célja az intézmény eredményes működtetése, amely gyermek- és ifjúkorban pedagógiailag megszervezi a személyiség életkorának megfelelő fejlesztési folyamatát, a felnőtteknek korszerű kulturális szolgáltatást nyújt. Olyan gondozási-nevelési művelődési szolgáltató rendszer megteremtése a célunk, amely lefedi a lakossági igényeket, másrészt megfelel fejlesztési céljainknak is. Szakmai törekvéseink középpontjában a gyermekek testi és lelki épségének megóvása, egy érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes intézményi légkör biztosítása áll, amely ki tudja fejezni, hogy használóinak barátja. A kollektív értékek közül elsősorban azokat kívánjuk erősíteni, amelyek a demokrácia tanulását, megélését teszik lehetővé. Fontos ezért a megállapodásokban kialakult együttélési szabályok megtartása. Teret kell biztosítani a sajátos egyéni útkereséseknek, amennyiben nem sértik közös törekvéseinket. Módszereinkkel, eszköz-rendszerünkkel lehetővé kell tenni és segítenünk kell, hogy a kultúra, művészet iránt fogékony, azt befogadni kész művelt polgárok formálódjanak nálunk, öntevékeny művelődési szokások kialakításával hozzájáruljunk életminőségük javulásához, életesélyeik növekedéséhez. Célunk, hogy alakuljon ki az egészséges élet, a rendszeres testmozgás iránti igény, és járuljon hozzá a személyiség, az önfegyelem, a cselekvésbiztonság fejlesztéséhez is. Fel kell készíteni a tanulóinkat arra, hogy a jövőben dinamikusan változó életszituációkban fognak élni, sokféle és változó tartalmú problémahelyzetben kell helyt állni. Módszertani, innovációs többletünkkel a jövőben saját szervezésű továbbképzésekkel járuljunk hozzá a pedagógus- és közművelődési továbbképzés céljainak megvalósításához. 2.3. A kulcskompetenciák fejlesztése Az iskolai műveltég tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. Az Európai Unió országaiban a kulcskompetenciák fogalmi hálójába rendezték be azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti az unió valamennyi polgárát egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadó kánonja a kulcskompetenciák meghatározott rendszere. Az oktatásnak mind társadalmi, mind gazdasági funkciója miatt alapvető szerepe van abban, hogy az európai polgárok megszerezzék azokat a kulcskompetenciákat, amelyek elengedhetetlenek a változásokhoz való rugalmas alkalmazkodáshoz, a változások befolyásolásához, saját sorsuk alakításához. A kulcskompetenciák azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Hasonló egymásra építettség jellemzi a kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok viszonyát. A műveltségterületek fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákat összetett rendszerben jelenítik meg. 17
Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képzi: például a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése. 2.3.1. A KULCSKOMPETENCIÁK a./ Anyanyelvi kommunikáció Az anyanyelvi kommunikáció magában foglalja a fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények kifejezését és értelmezését szóban és írásban egyaránt (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), valamint a helyes és kreatív nyelvhasználatot a társadalmi és kulturális tevékenységek során, az oktatásban és képzésben, a munkában, a családi életben és a szabadidős tevékenységekben. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs, valamint a nyelvtan és az egyes nyelvi funkciók ismerete. Ez a tudásanyag felöleli a szóbeli kapcsolattartás fő típusainak, az irodalmi és nem irodalmi szövegek egész sorának, a különféle nyelvi stílusok fő sajátosságainak, valamint a nyelv és a kommunikáció változásainak ismeretét különféle helyzetekben. Képességek: Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. Képes megkülönböztetni és felhasználni különféle típusú szövegeket, megkeresni, összegyűjteni és feldolgozni információkat, képes különböző segédeszközöket használni, saját szóbeli és írásbeli érveit a helyzetnek megfelelő módon meggyőzően megfogalmazni és kifejezni. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét. Ehhez ismernünk kell a nyelv másokra gyakorolt hatását, a társadalmilag felelős nyelvhasználat jelentőségét. b./ Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció az anyanyelvi kommunikáció elemeivel jellemezhető: fogalmak, gondolatok, érzések, tények és vélemények megértése, kifejezése és értelmezése szóban és írásban (hallott és olvasott szöveg értése, szövegalkotás), a társadalmi és kulturális tevékenységek megfelelő keretein belül oktatás és képzés, munka, családi élet és szabadidős tevékenységek, az egyén szükségleteinek megfelelően. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan képességeket is igényel, mint például a közvetítés, más kultúrák megértése. Az egyén nyelvtudásának szintje változhat a négy dimenzió (hallott szöveg értése, beszédkészség, olvasott szöveg értése és íráskészség), az egyes nyelvek és az egyén társadalmi-kulturális háttere, környezete és igényei/érdeklődése szerint Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Fontos a társadalmi hagyományoknak, valamint a nyelvek kulturális vonatkozásainak és változatosságának az ismerete is. 18
Képességek: Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és -alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. Továbbá az egyénnek képesnek kell lennie a segédeszközök megfelelő használatára és az egész életen át tartó tanulás részeként a nyelv nem formális keretekben történő elsajátítására is. Attitűdök: A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot. c./ Matematikai kompetencia A matematikai kompetencia a matematikai gondolkodás fejlesztésének és alkalmazásának képessége, felkészítve ezzel az egyént a mindennapok problémáinak megoldására is. A kompetenciában és annak alakulásában a folyamatok és a tevékenységek éppúgy fontosak, mint az ismeretek. A matematikai kompetencia eltérő mértékben felöleli a matematikai gondolkodásmódhoz kapcsolódó képességek alakulását, használatát, a matematikai modellek alkalmazását (képletek, modellek, struktúrák, grafikonok/táblázatok), valamint a törekvést ezek alkalmazására. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. Képességek: A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. Követni és értékelni tudja az érvek láncolatát, matematikai úton képes indokolni az eredményeket, megérti a matematikai bizonyítást, a matematika nyelvén kommunikál, valamint alkalmazza a megfelelő segédeszközöket. Attitűdök: A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük. d./ Természettudományos kompetencia A természettudományos kompetencia készséget és képességet jelent arra, hogy ismeretek és módszerek sokaságának felhasználásával magyarázatokat és előrejelzéseket tegyünk a természetben, valamint az ember és a rajta kívüli természeti világ közt lezajló kölcsönhatásban lejátszódó folyamatokkal kapcsolatban magyarázatokat adjunk, előrejelzéseket tegyünk, s irányítsuk cselekvéseinket. Ennek a tudásnak az emberi vágyak és szükségletek kielégítése érdekében való alkalmazását nevezzük műszaki kompetenciának. E kompetencia magában foglalja az emberi tevékenység okozta változások megértését és az ezzel kapcsolatos, a fenntartható fejlődés formálásáért viselt egyéni és közösségi felelősséget. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. 19
Képességek: Ezeknek az ismereteknek a birtokában az egyén megérti a tudományos elméletek szerepét a társadalmi folyamatok formálódásában, az alkalmazások és a technológiák előnyeit, korlátait és kockázatait a társadalom egészében (a döntéshozatallal, értékekkel, erkölcsi kérdésekkel, kultúrával stb. kapcsolatosan). A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét, a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. Gyakorlatias módon tudja a tudását alkalmazni új technológiák, berendezések megismerésében és működtetésében, a tudományos eredmények alkalmazása során, problémamegoldásaiban, egyéni és közösségi célok elérésében, valamint a természettudományos és műszaki műveltséget igénylő döntések meghozatalában. Kritikus az áltudományos, az egyoldalúan tudomány- és technikaellenes megnyilvánulásokkal szemben. Képes és akar cselekedni a fenntartható fejlődés feltételeinek biztosítása érdekében lokálisan, és globális vonatkozásokban egyaránt. Attitűd: A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt, az etikai kérdések iránti érdeklődést, valamint a biztonság és a fenntarthatóság tiszteletét egyaránt magában foglalja - különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban. e./ Digitális kompetencia A digitális kompetencia felöleli az információs társadalom technológiáinak (Information Society Technology, a továbbiakban: IST) magabiztos és kritikus használatát a munka, a kommunikáció és a szabadidő terén. Ez a következő készségeken, tevékenységeken alapul: információ felismerése, visszakeresése, értékelése, tárolása, előállítása, bemutatása és cseréje; továbbá kommunikáció és hálózati együttműködés az interneten keresztül. Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök Ismeretek: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. Magában foglalja a főbb számítógépes alkalmazásokat szövegszerkesztés, adattáblázatok, adatbázisok, információtárolás-kezelés, az internet által kínált lehetőségek és az elektronikus média útján történő kommunikáció (e-mail, hálózati eszközök) a szabadidő, az információ megosztás, az együttműködő hálózatépítés, a tanulás és a kutatás terén. Az egyénnek értenie kell, miként segíti az IST a kreativitást és az innovációt, ismernie kell az elérhető információ hitelessége és megbízhatósága körüli problémákat, valamint az IST interaktív használatához kapcsolódó etikai elveket. Képességek: A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönbözetését. Idetartozik a komplex információ előállítását, bemutatását és megértését elősegítő eszközök használata, valamint az internet alapú szolgáltatások elérése, a velük való kutatás, az IST alkalmazása a kritikai gondolkodás, a kreativitás és az innováció területén. Attitűd: Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében. A kompetencia fejlődését segítheti továbbá a kulturális, társadalmi és/vagy szakmai célokat szolgáló közösségekben és hálózatokban való részvétel. f./ A hatékony, önálló tanulás 20