TARTALOMJEGYZÉK I. Bevezető I.I. Múltunk I.II. Fontos Sándor gyűjtemény II. Az intézmény célja. II.1. feladata az integráción belül II.2.jogállása III. Az iskola működésének részletes leírása III.1. Személyi feltételek III.2. Tárgyi feltételek III.3. Anyagi feltételek IV. Az iskola nevelési alapelvei IV.1.Személyiségfejlesztés IV.2.Kreativitás, önállóság V. Az oktatás során használt eszközök kiválasztásának elvei. VI. A nevelés, oktatás konkrét céljai VI.1.Alapfokú zenei oktatás VI.2.Iparművészeti oktatás VI.3.Táncművészeti oktatás VI.4. Minőségbiztosítás VII. Az iskola működésének részletes leírása VIII. Helyi tantervek IX. Iskola kapcsolatai X. Fejlesztésének lehetőségei XI. Legitimációs záradékok - 1 -
I. Bevezetés: I.I.Múltunk 1. Községünk Göbölyjárás, majd Árpádközpont néven 1948-ig közigazgatásilag Kiskundorozsmához tartozott. A környéken működő néhány iskola így szintén közös igazgatás alatt működött. A falu legelső iskolája az 1800-as évek végén épült 1 tanteremmel és szolgálati lakással. A háborúig 1 tanító oktatta 1-6. osztályig a sokszor 60-70 fős diáksereget. Ez az úgynevezett,,öregiskola" v.,, Bagolyár" 1957-ig működött. Az 1920-as évek népoktatás politikája folytán Klébelsberg Kunó miniszter kezdeményezésére megépültek a további iskolák nálunk is. (Radnai u.2., Hármas Isk., Karahomoki Iskola) Ezen kívül működött a Galambosi illetve a Wolf-majori béresek gyerekeinek épített Baromjárási Iskola. Az 1970-es években a közoktatás-politikai párthatározat szellemében körzetesítés miatt ezek a külterületi iskolák sorra megszűntek, tanulói a falusi iskola bejárói lettek. 1950-től a gyermeklétszám növekedése és a kisebb osztálylétszámok miatt újabb szükségtantermeket alakítottak ki Borsos László illetve Dér Istvánné akkori igazgatók irányításával. Ezek a tantermek volt bolthelyiségek: a Legyes Isk. (mai nyomda helyén) a Tari ill. Márton-féle bolt helységben (buszmegálló ill. jelenlegi papírbolt). Közben az 1 tanítós község (Kiss János) tantestülete is egyre növekedett (8-10 fő körül) 1955-ben szükségessé vált új tantermek kialakítása. Ekkor épült a Radnai u.2. sz. alatti 3 tanterem, iroda, nevelői szoba a Bon-kastély bontási anyagának felhasználásával, községi összefogással. Az új igazgató Csóti Szilveszter lett. A község a 60-as években épült, fejlődött, ami az oktatásban is megmutatkozott. A Radnai u.22. sz. alatt 2 tantermes, új iskola készült el, majd 1963-tól gimnáziumi oktatás kezdődött a faluban, s ehhez 1964-ben felavattuk az új emeletes 4 tantermes iskolát (Felszabadulás u.53.). A középiskola a gyermeklétszám miatt nem bizonyult életképesnek (2 évfolyam végzett itt), de a szaporodó fiatal korosztály örömmel vette birtokba a felszabaduló tantermeket. A későbbiekben (a 80-as, 90-es évek) ezt újabb 2-2 tanteremmel ill. tornateremmel bővítette a község önerőből. 1960-tól a régi szülőotthon helyén napközi otthon létesült, az isk. előkészítést az 1950-es évektől létrejött óvoda biztosítja. Az iskola nagy szerepet vállalt mindenkor a felnőttoktatásban is. Az 1940-es években analfabéta-tanfolyam, 1950-01 pedig általános iskolai osztályokban szerezhettek bizonyítványt a tanulni vágyó felnőttek. 1962-ben a Hódmezővásárhelyi Mezőgazdasági Technikum létesített kihelyezett tagozatot, a két évfolyamon kb. 40 fő végzett. A Radnóti Miklós Gimnázium levelező tagozatán szintén két osztálynyi felnőtt szerzett érettségi bizonyítványt. Mindezen oktatásokban a helyi iskola nevelői vállaltak szerepet. 2. Iskolánk fejlődése az utóbbi években is töretlen, a kor követelményeinek igyekszünk megfelelni. Ezért létesült számítástechnika termünk és kapott méltó helyet az iskolai könyvtár. Az új blokk pályázati pénzből és az önkormányzat megtakarításából készült el. A testület mindenkor kiemelten kezelte a tanulók kulturális-esztétikai nevelését. Ennek keretét adja meg az alapfokú művészeti iskola, melyben 1995 óta közel 100 tanuló néptánc és hangszeres zene szakon tölti hasznosan a délutánjait. 1992-ben tiszteletünk jeléül felvettük régi kollégánk Fontos Sándor festőművész nevét, s igyekszünk az ő szellemében a kultúrát, szülőfaluját szerető humanista embereket nevelni. 2
I.II. A FONTOS SÁNDOR GYŰJTEMÉNY A gyűjtemény története Fontos Sándor tizenhárom esztendeig az Üllés környéki galambosi iskolában volt tanyai tanító. Festővé itt érlelte az idő. Erre emlékezve ajándékozta Üllésnek számos festményét a hetvenes évek végén. "Üllés népét kívánom megtisztelni ezzel a 15 festményemmel... Akkor én az üllési tanyavilágban tanítóskodtam. Arra törekszem, hogy az adománnyal az általam tisztelt és szeretett üllésieknek örömet szerezzek, megismertessem őket a vizuális kultúrával." Vallott erről akkoriban. Ezek a képek korai munkásságának periódusából származnak és az emeleti folyosón láthatók. A mester a nyolcvanas évek végén újabb adománnyal egészítette ki a gyűjteményt, amelyet a Csongrád megyei Tanács is megajándékozott néhány Fontos képpel. Az iskolagalériaként létrehozott gyűjtemény az alföldi festészet sajátos konstruktívlírai-expresszív irányzatát művelő mester munkásságáról ad áttekintést azon a tájon, ahonnan e képek élményanyaga vétetett. Fontos Sándor Szegeden született 1920. január 17-én. Tanítói oklevelet a szegedi tanítóképzőben, majd Vinkler László növendékeként 1955-ben a tanárképző főiskolán rajztanári képesítést szerzett. Ásotthalom, Pusztaszer, majd a galambosi iskola volt tanítói és festői működésének helye. A festészetet Vinkler biztatására kezdte elhivatottan művelni. A hetvenes évektől Szegeden élt, de szíve és festészetének élményanyaga mindvégig a homoki tájon maradt. 1962-ben Üllésen volt első önálló kiállítása, amelyet számos tárlat követett még tevékeny élete során 1991. január 21-én bekövetkezett haláláig. Kiállítási kalauz Iskolagalériánk Fontos Sándor munkásságának teljességéről nem adhat képet, de alkotói periódusainak jellemző vonásait megmutatja. 3
Üllési működésének idejére esik hosszantartó alkotói periódusa, amire konstruktivizmus (szerkeszthetőség) stílusjegyei a jellemzők. Az alföldi lankák barázdákkal szabdalt látványa, a faágak szövevényes világa, a jól ismert természeti környezet ábrázolásához alkalmasnak mutatkozott ez az alkotói módszer. De volt itt más is, hiszen a parasztemberek mindennapos küzdelme a földdel, a természet erőivel, mindennapos drámai élmények részesévé tehette az alkotót. Érzései kivetítéséhez ugyancsak alkalmas módszernek bizonyult az erőteljes vonalak, élénk színek, villódzó fények alkalmazása. Fontos Sándor e korai drámai hangvételű periódusából látható néhány a folyosón. Ezeken a képeken ember és táj egységes szín és vonalszövevényt alkot. Forma ritmus szerkezet vélnénk a képekről, ha nem figyelnénk ábrázolt tárgyára. Tanyaudvar állatok, lovak, beszélgető, dolgozó emberek. tanyai életképek sejlenek föl a képek markáns vonalakkal szőtt felületeiből. A hatvanas évek alföldi festészetének jellegzetes vonulatába tartozó Fontos Sándor egyéni hangvételű festői korszaka. Az emeleti térben a zúzmarás tájat ábrázoló nagyméretű festmény érzékelteti, hogy milyen bensőséges viszonyban volt alkotónk a számtalanszor ábrázolt üllési tájjal. A lépcsőházban és az emeleti kiállítótérben látható többi kép, különböző időszakokból származik. Jól nyomon követhető bennük Fontos Sándor fokozatos eltávolodása a konstruktivizmustól. Ezeken a képeken megmutatkozik következő 4
alkotói korszaka, amelyre a látványt átértelmező, elmélyült festői meditáció is jellemző. A táj szerkezetességét még fellelhetjük ezeken a kompozíciókon, de a főszerepet már a kozmosz és a föld erőinek egymásra feszülései veszik át. Hol drámai ellentétekkel, hol költőien szelíd természeti formajátékokat jelenít meg. Képei szimbolikusakká, jelképszerűekké válnak. Néhány jellegzetes alföldi emberalakkal komponált képe is része a tárlatnak. Mesterünk utolsó alkotói éveinek terméséből is felfedezhetünk jellegzetes alkotásokat, szinte csak festékpászmákra, vibráló felületekre és még tájra emlékeztető szerkezetességgel megoldott kompozíciókat, illetve a népszokások, hiedelmek világában gyökerező látomásos jeleneteket. 5
II. Az ÁMK részintézményének szerepe: II.1. Az intézmény célja: A kis települési iskola feladta minél szélesebb körű szolgáltatás nyújtása, ennek megvalósítása, a már meglévő lehetőségek generálták az alapfokú művészeti iskola létrehozását. Tehát célunk: A minél szélesebb körű, névadónk munkásságához méltó, szolgáltatás nyújtásával a tanulóink képességeinek fejlesztése, az alapfokú oktatás kiegészítése, tehetségek gondozása a szülők, diákok dolgozóink megelégedésére. II.2.Az intézményegység feladata az ÁMK integráción belül. Az alapfeladatok magas szintű teljesítésén túl az intézményegységek nevelő oktató munkájának az alapfokú művészeti iskola adottságaiból adódó segítése, más irányú kiegészítése. Művészeti iskolai oktatás, nevelés két előképző és 1-6 alapfokú képzés, melynek célja a tanulók művészeti képességeinek, készségeinek kifejlesztése, alapfokú művészeti ismeretek oktatása. A községi, területi és egyéb rendezvényeken való szereplés. A község hagyományainak ápolása. A művelődési ház alkotóközösségeinek segítése, az utánpótlás nevelése. Oktatási intézményben az oktató munka pedagógiai program szerint folyik. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A fenntartó a pedagógiai program jóváhagyása előtt köteles az Országos szakértői névjegyzékben szereplő szakértő véleményét beszerezni. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni. (Közoktatásról szóló tv. 44. (1), (2) pontja. 6
Pedagógiai programunk elkészítésének célja, hogy egységes formába öntse pedagógiai nézeteinket, elképzeléseinket, miszerint iskolánk alapvető céljának az alkotójellegű, értő műélvezői és befogadói magatartás elsajátítását tartjuk, ebből tekintve ez fő feladatunk, erre épülhet a tényleges alkotó tevékenységének kialakítása, eredményeként pedig a pályaorientáció. Az intézmény az általános iskola mellett, de egyazon igazgatás alatt működik, önálló költségvetéssel rendelkezik. II.3.Jogállása: Az alapító okiratban rögzített adatok: Az intézmény neve: Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Székhelye: Üllés, Felszabadulás u.53. Telefon/fax: 62/582-030. E-mail címe: ulles-iskola@tiszanet.hu Jogállása: nem önálló költségvetési szerv Az intézmény feladata:.. művészeti iskolai oktatás, nevelés 2 előképző és 1-6 alapfokú képzés, melynek célja a tanulók művészeti képességének, készségeinek kifejlesztése, az alapfokú művészeti ismeretek oktatása. Az alapfokú művészetoktatás kiegészíti az alapfokú oktatást. A Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola az alapfokú művészetoktatási tevékenységet 1995.szeptember 1. napjával kezdte meg. /Alapító okirat másolata I.sz. melléklet/ III. AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK ÁLTALÁNOS JELLEMZŐI III. 1. Személyi feltételek Az igazgatói feladatokat az általános iskola igazgatója, a helyettesi feladatokat annak helyettese, a titkári feladatokat pedig az iskolatitkár látja el. Tanáraink iskolai végzettsége a törvényben előírtaknak megfelel, mindenki szakirányú végzettséggel rendelkezik. 7
Az iskolai nevelésben, oktatásban résztvevő pedagógusok név tantárgyankénti bontásban, valamint a pedagógus végzettsége, vezetett csoportok: NÉV, TANÍTANDÓ SZAKKÉPZETTSÉG Csoportok száma TÁRGY Junger Bába Ilona kézműves iparművész 2 kézműves Nagy Róbert 2. évfolyamos táncművészeti főiskolás 2 néptánc Néptánc általános iskolai magyarnépművelés szakos tanár, Ótott Zsolt Felvételt nyert a táncművészeti főisk.-ra. 2. néptánc Néptánc Történelem magyar szakos tanár Nagy László képzőművészet rajztanár 1.képzőművészet Kamenszky Dóra szolfézs Magyar- ének szakos tanár 1 szolfézs Slama Csaba hegedű Juhari László Gyakorló tanár Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola Rokka II. népzenekar vezetője Magyar-történelem szakos tanár 1 hegedű 1 hegedű III. 2. Tárgyi feltételek Az iskola működéséhez szükséges tárgyi feltételeket az általános iskola és a művelődési ház biztosítja az ÁMK összevont intézményén belül, illetve az önálló költségvetés teremti meg feltételét a szükséges beszerzéseknek. 8
III. III. III. 2. 1. Épületek A művészeti iskolánk az általános iskola és a művelődési ház épületeiben működik. / ÁMK. Fontos Sándor Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Üllés, Felszabadulás u.53. Déryné Művelődési Ház Üllés, Felszabadulás u.49./ 2. 2. A működéshez szükséges, rendelkezésre álló felszerelések jegyzéke Iskolánkban a művészeti neveléshez szükséges tárgyi feltételek biztosítottak. Az audiovizuális felszerelések, valamint a számítógépes rendszer, az osztálytermi felszerelések és demonstrációs anyagok,a néptánc és a hegedűoktatáshoz szükséges termi felszerelések Általános Művelődési Központ biztosítja. A tanszakokhoz előírt egyéb felszerelések, eszközök a fenntartó által biztosítottak: /A felszerelési jegyzék II.sz.melléklet/ 3. Anyagi (pénzügyi) feltételek Iskolánk működéséhez szükséges költségek fő bázisát az állami normatív költségvetési hozzájárulás biztosítja. A tanulók által térítési díjat nem szedtünk, mert a helyi ÁFÉSZ kezelésében lévő alapítvány finanszírozta minden egyes tanuló havi tandíját, melyet készpénzben átadott a néptánc tanszak tanárának és ő befizette a helyi GAMESZ pénztárába. Az művészeti iskola kiadásainak nagy részét a személyi juttatások bér, annak járulásai, útiköltség stb. teszik ki, a kisebb részét pedig a dologi kiadások képezik. IV. Az iskola nevelési alapelvei A művészetpedagógiai gyakorlat éppúgy az általános pedagógia eljárásait követi, mint bármely más szakpedagógia. Nem említünk tehát részletesen olyan általános elveket, mint pl. a fokozatosság. Az ismeretek és készségek összefüggése, szemléletesség fontossága stb. Azokat az elveket és feladatokat soroljuk fel az alábbiakban, amelyek iskolánk tevékenységét fokozottan jellemzik. A növendék személyisége a pedagógus személyisége által fejlődik, ugyanakkor visszahat a pedagógus személyiségére. A művészetpedagógiában különös felelősség hárul szakmailag és morálisan a pedagógusokra. A művészetpedagógia a művészet gyakorlásából indul ki és tapasztalatok által jut el az általánosításokhoz, katalizátorként használva ezeket a művészi gyakorlatban. 9
Mind kognitív, mind morális, mind kreatív értelemben jelentősége van a dolgok, jelenségek pontos néven nevezésének, a fogalmi tisztaság igényének a lényeg világos megfogalmazásának és kiemelésének. A kreatív tevékenység a megismerés és alkalmazás során mindig az egyes műalkotás vagy kreatív feladat konkrétságából indul ki. A művészeti nevelésben fontos szerepe van a szokás automatizmusoknak, ezért az oktatás, a gyakorlás és a morális készségek kifejlesztése (különösen az első periódusban) a szoktatást állítja a középpontba. A készségfejlesztésben a dicséret módszerét helyezzük előtérbe, de gondosan vigyázunk, hogy a dicséretet csak valóban arra méltó megnyilvánulások kapjanak. A negatív megnyilvánulásokat következetesen és határozottan néven nevezzük és gondoskodunk, hogy lehetőség nyíljon kijavításukra. Iskolánkban többeket kell műélvezővé, mint művésszé nevelni. A művésznevelést is műélvezői alapállásból közelítjük meg. A művészi kreativitást a műélvezői kreativitás magasabb fokának tekintjük. A műélvezetben és a művészi kreativitásban egyaránt meghatározónak tartjuk a reális valóságlátást, ugyanakkor határozottan rámutatunk az öncsalás, önámítás értelmetlen és destruktív voltára. Az alkotói kreativitásban döntőnek tartjuk a követelmények adta szabályok betartását, a pontosság és az önfegyelem gyakorlását. Fontos számunkra az igényesség. Ezért mindig kicsit magasabbra helyezzük a feladatmegoldás mércéjét annál, mint amit kényelmesen teljesíthet a növendék. Ugyanakkor ügyelünk, hogy ne állítsuk megoldhatatlan feladatok elé. Az esetleges kudarcok nem tántoríthatnak el sem oktatót, sem növendéket újabb kihívások elfogadásától. A pedagógus kötelessége, hogy a kudarcot megfelelő ellensúllyal harmonizálja. Minden cselekedet pozitív, vagy negatív következményekkel jár. Nem a követelmény súlyossága a döntő, hanem annak belátása, hogy semmi sem marad előnyös, vagy hátrányos következmények nélkül. A fegyelem fontos tényezője, az önállóság és a szabadság, de bármelyik túlsúlya torzulást okozhat az alkotó tevékenységben. Az egyensúly fenntartása az oktató legfőbb feladatai közül való. 10
Kevés dolgot teszünk kötelezővé, viszont sokat kívánatossá, választhatóvá, különösen pedig vonzóvá. A döntés felelőssége a nevelőé, hogy a döntések megfelelő hatással és következménnyel járjanak. Tanulásban, gyakorlatban, kísérletezésekben nagy teret szánunk a próbálkozásoknak, egyéni elképezések végrehajtásának, de a megalapozott bírálatnak is. Becsüljük a sajátos elképzeléseket, tiszteljük ezekben a személyiség önállóságát, de megkívánjuk a felelősséget is. Ne azért fogalmazzon valaki különös, szokatlan módon, mert nem tud eleget tenni a szakmaiság követelményeinek. Összefoglaló értéknek tartjuk a mesterség tiszteletét, a megbízható mesterségbeli tudás igényét és követelményét. IV.2:Személyiségfejlesztés A tehetség alapját képező adottságok, képességek, korábban megszerzett tudatos, vagy öntudatlan képességek könnyen felismerhetők, összehasonlíthatók és mérhetők. A tehetség a teljes személyiség része, így a személyiségfejlesztési tapasztalatok által megközelíthető, ezért van kitüntetett szerepe a művészetpedagógiában is a személyiségfejlesztésnek. Célunk érett, konstruktív személyiség létrehozása. Legfontosabb vonásai: szeretet, bizalom és mások iránti tisztelet és megbecsülés, perspektíva, érzés, együttérzés és empátia, önmegvalósítás igénye, elevenség és dinamizmus, belső aktivitás. Ismerjük a destruktív személyiség jegyeit is és tudjuk, hogy a tehetséges embert két személyiségtípus összetevői egyaránt jellemzik. Úgy tapasztaljuk, hogy a tehetséggel egyenes arányban egyre szélsőségesebben mutatkoznak meg a pozitív és negatív tulajdonságok. Ez a művészetpedagógiai gyakorlatunk legnehezebben föltárható és ellenőrizhető része. Célunk nem a destrukció tagadása, hanem az ellentétes erők föloldása a konstruktív harmónia jegyében. Ruth Bang nyomán (A segítő kapcsolatok Tk.) IV.2. Kreativitás és önállóság A művészeti alkotások befogadása nem képzelhető el a személyiség nyitottsága nélkül. Tanulóink ezzel az igénnyel lépnek be iskolánkba. Az ehhez szükséges készségek szokássá alakítása szintén pedagógiai feladatunk. A kreativitáshoz kapcsolódnak bizonyos problémák. A tanulmányok kezdetén az alkotás szükségképpen a spontán fantázia megnyilatkozásai és játék formájában jelenik meg. Az idő előrehaladtával egyre 11
tudatosabb értékigénnyel kell társulnia ahhoz, hogy alkotóerőről beszélhessünk. Meg kell keresni azt a pontot, ahonnan kezdve a szándékos formálás készségeinek meg kell jelenniük. Egyenként különbözhet ez a pont, ezért a fokozatosságot személyre szabottan kell figyelembe venni. A kreativitás és önállóság kölcsönösen feltételezik és fejlesztik egymást. A növendékek és mesterek szoros együttműködése, növendék alkotókörök létrehozása és támogatása megfelelő alapot nyújtanak e két fontos készség egymást segítő fejlődéséhez. I. Az oktatás során felhasznált kották, tankönyvek s egyéb taneszközök kiválasztási elvei A rendelet mellékleteiben ajánlott kották, tankönyvek és egyéb taneszközök kiválasztása a szaktanárok feladata, oly módon, hogy elsősorban szakmai szempontokat vegyenek figyelembe, másodsorban a jelenlegi árakat szem előtt tartva az ár és a tartalom arányát. Növendékeink minél kisebb anyagi megterhelése érdekében szükségszerű iskolai hangszer, eszköz, könyv, kottatár kialakítása. A könyvre, kottára, oktatást elősegítő eszközökre a költségvetésben elkülönített pénzeszközöket kell tartalékolni. Az oktatás színvonalának emelése érdekében, a minimális eszköz és felszerelési jegyzéket meghaladó, az optimális feladatellátást szolgáló eszközöket, felszereléseket is hasonló módon a költségvetésből elkülönített pénzből kell beszerezni. II. NEVELÉS ÉS OKTATÁS CÉLJA. AZ ALAPELVEKBŐL KÖVETKEZŐ KONKRÉT NEVELÉSI ÉS OKTATÁSI CÉLOK. VI.1. Az alapfokú zeneoktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú zeneoktatás alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző zenei hangszeres területeken való jártasság megszerzését. A zeneoktatás a különböző zenei stílusok sajátosságait a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei 12
karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, zenei műveltség átadása. A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. Tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasásra való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív muzsikálásra való nevelése, amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. VI.2. Alapfokú képző és iparművészeti oktatás célrendszere és funkciói Az alapfokú művészetoktatás lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget, a képi emlékezetet és képzeletet. A művészetoktatás keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad, a képző és iparművészeti tevékenység iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való sajátosságok megszervezését és gyakorlását. Célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse, segítse a hagyománytisztelet kialakulását. Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására és készítse fel a tanult művészi kifejezőeszközök alkalmazására. 13
Készítse fel a tanulót a látvány megfigyelésére, analízisére, értelmezésére a vizuális információk, közlemények megértésére a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra a tapasztalat, képzelet emlékezet utáni ábrázolására a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére a kifejezési eljárások használatára az élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére a vizuális önkifejezésre, alkotásra tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére tervezésre, konstruálásra a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére eszközhasználatra, anyagalakításra tárgykészítésre, környezetformálásra a kézművesség tevékenységének gyakorlására a jelentés, esztétikum felismerése, értelmezése a rendeltetés, a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére a mindennapok, a természet szépségeinek, a művészetek, a műalkotások befogadására a vizuális művészetek, a környezet és a tárgykultúra megismerése a műelemzési eljárások alkalmazására Tegye lehetővé a néphagyományok, a népi kultúra élményszerű megismerését Alakítsa ki a tanulóban az esztétikum iránti igényt az esztétikai élményképességet az alkotó magatartást és ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat Fejlessze a teremtő képzeletet és improvizációs készséget VI.3. Az alapfokú táncművészeti oktatás célrendszere és funkciói 14
A táncművészeti oktatás lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének, mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, nyitottságra, határozottságra nevel. Kibontakoztatja az improvizatív képességet, kreativitást. Alkalmat ad a táncművészet különböző műfajai iránt érdeklődő tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasság megszerzését, gyakorlását. Az oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt hagyományainak, értékeinek megismertetésével nyújt teljesebb lehetőséget a táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Feladata hogy fejlessze a gyerekek és a fiatalok mozgáskultúráját, testi-lelki állóképességét, kapcsolatteremtő képességét neveljen egészséges, jó tartású, jó mozgású, táncot szerető, értő fiatalokat nem célja a hivatásos táncos képzés, de célja a pályára irányítás, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzés. VI.4. A célok tejesítésének minőségbiztosítási rendszere: A művészeti iskola minőség biztosítását / partnerek igényei, megelégedettség vizsgálatát/ közösen végezzük az általános iskolával. A sajátos oktatási formából adódóan a részt vevő, a beiratkozó gyermekek száma már minősíti a nevelők munkáját. A tanulók vizsgázása, az évközi teljesítményei, bemutatókon való szereplései adják munkánk fejlesztésének alapjait. Az általános iskolánál kidolgozott minőségbiztosítási elvek, feladatok a mérvadóak. VII: AZ ISKOLA MŰKÖDÉSÉNEK RÉSZLETES LEÍRÁSA VII. 1. Szervezeti, irányítási séma igazgató 15
Fenntartó Igazgatóhelyettes iskolatitkár DÖK vezető Iskolaszék elnöke tanárok óraadók Az intézmény törvényességi felügyeletét a területileg illetékes jegyző látja el. Pénzügyi lebonyolítója a helyi GAMESZ. Szakmai és minden egyéb más kérdésben, a nevelőtestület véleményének figyelembevételével az igazgató dönt, mint egyszemélyi felelős vezető. Szakmai ellenőrzés és a minőségbiztosítás szempontjának fontos momentuma, hogy az Országos Szakértői Névsorban szereplő személyek szakmai ellenőrzést és tanácsadást végezzenek, a fenntartó kérésére. Fontos továbbá Iskolaszék és Diákönkormányzat vélemény nyilvánítása, melyek hathatós működésükkel fontos szerepet játszanak a tanórán kívüli tevékenységek tervezésében és a külső személyekkel, szervezetekkel történő kapcsolattartásban. Az Iskolaszék és a DÖK az általános iskolával közös demokratikus szervezeti fórum, hiszen a gyermek anyagunk is az. Az Ő működésüket a saját szabályzatuk határozza meg. Minőségbiztosítási munkacsoportokat külön a művészeti iskolára nem hoztunk létre, mivel az ÁMK intézményi keretein belül kell megoldanunk a minőségbiztosítási feladatokat. A művészeti iskola saját pedagógiai programja alapján dolgozik, de egyéb szabályzói megegyeznek az általános iskoláéval. VII. 2. Tanulói jogviszony létesítésének feltétele Felvételi korhatár 6-18 év. 16
Szoros értelemben vett felvételi vizsga nincs, azonban a későbbiekben a tanulás során jelentkező kudarcélmények minimális szintre szorítása érdekében szükségszerű az oktatásra jelentkező gyerekek fizikális, szellemi képességeinek a vizsgálata. Amennyiben a szaktanár úgy ítéli meg, hogy a gyermek képességei nem megfelelőek az adott szak minimális tudásszintjének eléréséhez, abban az esetben célszerű azt közölni a jelentkezővel, annak szüleivel és esetlegesen egy másik, a gyermek képességeinek jobban megfelelő szak felé irányítani őt. Hivatalos bizonyítvánnyal rendelkezők a tanulmányaikat iskolánkban folytathatják. A valamilyen szintű szakmai és elméleti tudással, de hivatalos bizonyítvánnyal nem rendelkező tanulók, a nevelőtestület véleményezése alapján, a tudásszintjüknek megfelelő évfolyamban folytathatják tanulmányaikat. VII. 3. Általános munkarend A tanév szorgalmi időszakát az általános iskolára vonatkozó, a tanév rendjéről szóló rendelet figyelembevételével kell meghatározni. Intézményünkben a tanítás a tantervi programban meghatározott óraszámban heti 5 napon történik, az általános iskola munkarendjéhez alkalmazkodó délutáni időpontokban. VII. 4. A képzés életkornak megfelelő pedagógiai szakaszolása (komprehenzív rendszer) A művészeti nevelés területén bizonyos érettségi határokon belül másodlagos az életkor. A növendékek 6-18 éves korúak lehetnek. 6-7 éves, 7-14 éves, 14-18 éves csoportfelosztásban tudjuk a személyiségfejlődés fokát figyelembe venni. 6-7 évesek előkészítő, hangszerek előkészítő évfolyamok: A képzés célja, a tanulók zenei, ritmikai, mozgás, esztétikai érzékének felmérése, kreativitásának kibontása. Feladata, olyan alapokat adni, amelyekre az első évfolyam tananyaga szilárdan támaszkodhat. Az előképzőt a növendékeknek nem kötelező elvégezniük. 8-14 évesek, alapfokú évfolyamok: A továbbképző évfolyamok feladata, olyan készségszint kialakítása, amely a növendékeket alkalmassá teszi a különböző művészeti területeken az amatőr csoportokban való eredményes, színvonalas közreműködésre. Az alapfokú és a továbbképző évfolyamok között elképzelhető bizonyos átfedés, de az optimális a fentiekben leírt helyzet lenne. 17
Az iskola profiljában nem ezen korosztály képzése lesz az elsődleges, de néhány kivételes alkalommal, néhány elszánt növendék esetében, a szaktanárok és az igazgató beleegyezésével lehetőséget biztosítunk a művészeti tanulmányok folytatására. VII. 5. Teljes tantárgyszerkezet III. 5. 1. Zeneoktatás heti óratervei Tantárgy 2. Előképző 1. 6. Alapfok 1. 2-3. 4. 5. FŐTÁRGY (2) (2) 2 2 2 2 2 2 Kötelező vagy kötelezően választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 Zenei tanszakon a kötelező tárgyak: szolfézs (minden tanuló számára négy évig kötelező) korrepetíció (a főtárgyhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő foglalkozás) Kötelezően választható tárgyak: zeneirodalom, zenekar, A tanítási órák száma és képzési ideje A tagozat Főtárgy: A tagozaton min. 2x30 perc Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: első évfolyam végéig 5 perc második évfolyam 10 perc harmadik évfolyam 15 perc A tagozaton Korrepetíció (zongorakíséret) ideje: B tagozaton 18
harmadik évfolyam 2x15 perc Kötelező tárgy (szolfézs) A képzési idő min. 2x45 perc A tagozaton a negyedik évfolyam végéig Kötelezően választható tárgy A tagozaton az ötödik évfolyamon elmélet: min. 1x45 perc Hangszeres előkészítő Egyéni: 2x30 perc Csoportos: 2x45 perc Kamarazene: min. 1x45 perc Zenekar: min. 2x45 perc Második hangszer: min. 1x30 perc A tanítási órák (foglalkozások) száma és azok képzési ideje 1 heti időtartamra értendők. VII.5.2. Képző és iparművészet oktatás heti óratervei Kézműves tanszakon, grafika tanszakon, festészet tanszakon A képzés ideje: 8 év Évfolyamok száma: 8 évfolyam Tantárgy Vizuális Előképző 2. 1. 6. Alapfok 1. 2. 3. 4. 5. 19
alapismeretek 2-4 2-4 - - - - - - Rajz festésmintázás - - 2 2 2 2 2 2 Műhelyelőkészítő - - 2 2 - - - - Műhelygyakorlat - - - - 2 2 2 2 Szabadon választható - - 1 1 1 1 1 1 tantárgy Szabad sáv - - 1 1 1 1 1 1 Összesen: 2 2 4 4 4 4 4 4 Kézműves tanszakon a rajz- festés- mintázás és a műhelygyakorlatok óraszáma 1-3 arányban átcsoportosítható. Az előképzőt nem kötelező a tanulónak elvégeznie. A képzés tanszakai, tantárgyai: Kötelező tárgyak: rajz- festés- mintázás, műhely előkészítő, műhelygyakorlat Kötelező műhelygyakorlat választható tanszakai: képzőművészet iparművészet Szabadon választható tárgyak: művészettörténet, népművészet Egy foglalkozási óra: 45 perc VII:5.3.Néptánc tanszakon A képzés ideje: Évfolyamok száma 8 év 8 évfolyam Óraterv Tantárgy Népi játék Néptánc Előkép. Alapfok 1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 2 2 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 20