Szervezeti és Működési Szabályzat

A R A N Y H Í D NEVELÉSI - OKTATÁSI INTEGRÁCIÓS KÖZPONT EGYSÉGES GYÓGYPEDAGÓGIAI, KONDUKTÍV PEDAGÓGIAI MÓDSZERTANI INTÉZMÉNY ÓVODA, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS SPECIÁLIS SZAKISKOLA 9700 SZOMBATHELY, DÓZSA GYÖRGY UTCA 6. TELEFON, FAX: 06 94 327 955 Szervezeti és Működési Szabályzat Készítette: Horváth Róbert igazgató A hatálybalépés időpontja: 2013. 1

I. Általános rendelkezések A köznevelési intézmény működésére, belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzat határozza meg. Megalkotása a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. -ában foglalt felhatalmazás alapján történik. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, továbbá a működésre vonatkozó mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenység-csoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 1. A Szervezeti és Működési Szabályzat célja, tartalma Az SZMSZ célja, hogy a törvénybe foglalt jogkövető magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek intézményünkben. Az SZMSZ határozza meg az intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más szerv vagy személy hatáskörébe. Az SZMSZ a kialakított célrendszerek, tevékenységi csoportok és folyamatok összehangolt működését, kapcsolati rendszerét tartalmazza, mely nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentummal, nem vonhat el törvény, vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. 2. A Szervezeti és Működési Szabályzat személyi és időbeli hatálya Az SZMSZ és a mellékletét képező egyéb belső szabályzatok betartása az intézmény valamennyi közalkalmazottjára és egyéb foglalkoztatói, valamint tanulói jogviszonyban álló alkalmazottjára, tagjára nézve kötelező érvényű. Hatálya kiterjed mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. Az SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás ideje alatt, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. A szervezeti és működési szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba, és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata. 2

3. A szervezeti és működési szabályzat elfogadása Az intézmény szervezeti felépítésére és működésére vonatkozó szabályzatot az intézmény vezetőjének előterjesztése után a nevelőtestület fogadja el. A Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor, illetve módosításakor a szülői szervezet és a DÖK egyetértési jogot gyakorol. 4. Alapelvek A közoktatási feladatok végrehajtásában közreműködők döntéseik, intézkedéseik meghozatalakor a gyermek mindenek felett álló érdekét veszik figyelembe. Így különösen, hogy a közoktatási törvényben meghatározott szolgáltatásokat megfelelő színvonalon biztosítsák részére oly módon, hogy annak igénybevétele ne jelentsen számára aránytalan terhet, a közoktatási törvényben meghatározottak szerint minden segítséget megkapjon képessége, tehetsége kibontakoztatásához, személyisége fejlesztéséhez, ismeretei folyamatos korszerűsítéséhez, ügyeiben méltányosan, humánusan, valamennyi tényező figyelembevételével, a többi gyermek, tanuló érdekeinek mérlegelésével, a rendelkezésre álló lehetőségek közül számára legkedvezőbben választva döntsenek. Az intézménybe, a feladatok végrehajtásában a gyermekekkel, tanulókkal kapcsolatos döntések, intézkedések meghozatalakor az egyenlő bánásmód követelményét kötelező megtartani. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján minden gyermeknek, tanulónak joga, hogy vele összehasonlítható helyzetben levő más személyekkel azonos feltételek szerint részesüljön velük azonos színvonalú ellátásban. Az egyenlő bánásmód követelménye megsértésének következményeit orvosolni kell, amely azonban nem járhat más gyermek, tanuló jogainak megsértésével, csorbításával. Az intézményben a tanulók nevelését és oktatását, a lelkiismereti szabadság és a különböző világnézetűek közötti türelmesség elve alapján kell szervezni. Az intézményben tiszteletben kell tartani a gyermek, tanuló, szülő, alkalmazott lelkiismereti és vallásszabadságát. A tanuló, a szülő és az alkalmazott nem késztethető lelkiismereti, világnézeti, politikai meggyőződésének megvallására, megtagadására. A tanulót, a szülőt és az alkalmazottat nem érheti hátrány világnézeti, lelkiismereti, politikai meggyőződése miatt. 5. Az intézmény feladatai és hatásköre Az intézmény számára meghatározott feladatoknak és hatásköröknek az intézmény szervezeti egységei, dolgozói közötti megosztásáról az intézmény vezetője gondoskodik. 3

A feladatok és hatáskörök megosztása nem lehet ellentétes a jogszabályok és az alapító, fenntartó által az intézmény egyes szervezeti egységeire, vezetőire és dolgozóira kötelezően előírt feladatokkal, hatáskörökkel. A szervezeti és működési szabályzat létrehozásának jogszabályi alapjai az alábbi törvények, kormányrendeletek és miniszteri rendeletek: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. Törvény a tankönyvpiac rendjéről szóló 2012. évi CXXV. Törvénnyel módosított 2001.évi XXXVII. Törvény az államháztartásról szóló többször módosított 2011. évi CXCV. Törvény az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező többször módosított 368/2011 (XII.31.) Korm. Rendelet a nevelési oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII.31) EMMI rendelet 15/2013. (II.26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működési rendjéről 6. Az intézmény igénybevételének szabályai A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleménye alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása. Ha a gyermek az óvodai foglalkozásokról, iskolai tanórákról távol marad, mulasztását igazolni kell. A mulasztás igazolásának szabályait a Házirend valamint a jelen SZMSZ részét képező x. fejezet tartalmazza. II. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését a hatályos jogszabályokkal összhangban lévő alapdokumentumok határozzák meg. Alapító Okirat Pedagógiai Program A pedagógiai program tartalmazza és meghatározza: az intézményben folyó nevelő-oktató munka tartalmi, szakmai alapjait. a nevelés és oktatás célját, konkrét feladatait, az intézmény helyi óratervét és tantervét. az egyes évfolyamokon a képzés anyagát, időtartamát és a követelményeket, a magasabb évfolyamra lépés feltételeit. 4

a számonkérések formáit, a növendékek értékelésének és minősítésének szempontjait és módját. a képességek kibontakoztatásának és fejlesztésének módjait. a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket. az iskola nevelési programját A pedagógiai program nyilvános, azt bárki megtekintheti: nyomtatott formában az iskola könyvtárában, a könyvtár nyitvatartási idejében az iskola honlapján Éves munkaterv Az intézmény vezetője az igazgatótanács közreműködésével az intézmény feladatainak végrehajtására intézményi munkatervet készít. Az éves munkaterv összeállításához, annak tervezésekor javaslatot kell kérni az intézményben működő, vezetést segítő testületektől, szervektől, közösségektől. A munkatervnek tartalmaznia kell: a feladatok konkrét meghatározását; a feladat végrehajtásáért felelős(ök) megnevezését; a feladat végrehajtásának határidejét; a végrehajtásra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségeket. A munkatervet az intézmény dolgozóival ismertetni kell, valamint meg kell küldeni az intézményben működő, vezetést segítő testületek, szervek, közösségek képviselőinek és a felügyeleti szervnek. Az intézmény vezetője a munkaterv végrehajtását folyamatosan ellenőrzi és értékeli. Egyéb dokumentumok Az intézmény működését meghatározó dokumentum a Szervezeti és Működési Szabályzat, valamint azok mellékletét képező, a szakmai és gazdasági munka vitelét segítő különféle szabályzatok, munkaköri leírások. Az. SZMSZ-hez az alábbi belső szabályzatok kapcsolódnak: Számviteli politika Ügyrend Gazdálkodási szabályzat Számlarend Selejtezési szabályzat Leltározási szabályzat Iratkezelési szabályzat 5

Pénzkezelési szabályzat Bizonylati szabályzat Önköltségszámítási szabályzat Telefonhasználati szabályzat Saját gépjármű használat szabályzata Kiküldetési szabályzat Eszközök és források értékelési szabályzata Anyag- és eszközgazdálkodási szabályzat Beszerzések lebonyolításának szabályzata Szakképzési hozzájárulás és képzési fejlesztés támogatásának szabályzata Közbeszerzési szabályzat Pályázati szabályzat Informatikai biztonsági szabályzat Helységek és berendezések használatának szabályzata A szabálytalanságok kezelésének eljárásrendje Közalalkalmazotti szabályzat Könyvtár szervezeti és működési szabályzata Belső ellenőrzési kézikönyv FEOVE ellenőrzési nyomvonal Katasztrófavédelmi prvenció program Munkavédelmi szabályzat Tűzvédelmi szabályzat - tűzriadóterv Az intézményi dokumentumok, az Alapító Okirat, Szervezeti és Működési Szabályzat, Házirend, Nevelési Program, Munkatervek, Minőségpolitika nyilvánosak, a szülők kérésére megtekinthetőek mindkét telephelyen, valamint az intézmény honlapján: www.aranyhid-szhely.sulinet.hu III. Az intézmény legfontosabb adatai Az intézmény megnevezése: Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény, Óvoda, Általános Iskola és Speciális Szakiskola Rövidített elnevezés: Aranyhíd Nevelési - Oktatási Integrációs Központ Intézményegységek: 1. Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Óvodája, 6

2. Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Általános Iskolája, 3. Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Speciális Szakiskolája, 4. Aranyhíd Nevelési- Oktatási Integrációs Központ, Egységes Gyógypedagógiai, Konduktív Pedagógiai Módszertani Intézmény Pedagógiai Szakszolgálata. Az intézmény székhelye, címe: 9700 Szombathely, Dózsa Gy. u. 6. Telefon / fax: 06 94 327 955 Az intézmény telephelye, címe: E mail: 9700 Szombathely, Pázmány P. krt. 26/b. Telefon / fax: 06 94 329 009; Telefon: 06 94 510 818; 06 94 510 819 aranyhid@aranyhid-szhely.sulinet.hu Az alapító megnevezése: Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata Az alapítás időpontja: Az intézmény működését 2004. augusztus 01. napjától végzi. Tevékenysége jogutódlással kapcsolódik a Korai Fejlesztő Központ és Micimackó Óvodában, valamint a Frim Jakab Általános Iskolában és Előkészítő Szakiskolában végzett feladatokhoz. Az Alapító Okirat száma: Az intézmény Alapító okiratát Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 268/2004. (VI.30.) határozatával fogadta el, módosította a 337/2004. (IX.2.), 108/2005. (III.31.), 124/2006. (IV.27.), 280/2006. (IX.7.), 132/2007. (III.29.), 266/2007. (V.31.), 28/2008. (I.31.), 315/2008. (VI.19.) és 325/2009. (V.28.) számú határozatokkal. Jelen egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlése a 63589 8/2012. számú határozatával hagyta jóvá. 7

Az intézmény működési területe: Elsősorban Szombathely város közigazgatási területe, továbbá Vas megye területéről megállapodások alapján, illetve szabad kapacitása terhére bejáró tanulókat is fogad. Az intézmény fenntartója: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1055 Budapest, Szalay u. 10 14. Intézményi kód: Szombathelyi Tankerület 168 036 Az intézmény OM azonosítója: 200437 Az intézmény szakágazati besorolása: 801000 Az intézmény kincstári körbe nem tartozik. Az intézmény jogszabályban meghatározott közfeladata: Alaptevékenységi szakágazat: 852010 Alapfokú oktatás (alapfokú művészetoktatás kivételével) Az intézmény alaptevékenysége: Az alaptevékenységet meghatározó jogszabályok A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény és végrehajtási rendeletei A közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény és végrehajtási rendeletei Az államháztartásról szóló, többször módosított 2011 évi CXCV. törvény és végrehajtási rendeletei A szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény. Az intézmény a sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátásával kapcsolatos tevékenységét a közoktatási törvény előírásai, az intézményi nevelési és pedagógiai program, a helyi tanterv, valamint Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata nevelési-oktatási intézményeinek feladatellátási, intézményműködtetési és fejlesztési terve alapján szegregáltan végzi. Az önkormányzat a kerettantervek alapján elkészített helyi tantervek és a módosított pedagógiai programok megvalósításához a közoktatási törvény által előírt, kötelezően adandó órakeretet, illetve órakedvezményeket biztosítja. Az önkormányzat által meghatározott heti nyitvatartási időben látja el az óvodai neveléssel kapcsolatos feladatait. 8

Kötelező állami feladatként ellátandó alaptevékenysége: A szakértői és rehabilitációs bizottságok szakértői véleménye alapján sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók ellátása. Ellátja az alábbi feladatokat: gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás, fejlesztő felkészítés, logopédiai ellátás, konduktív pedagógiai ellátás, szaktanácsadás, amelynek feladata az oktatási, pedagógiai módszerek megismertetése és terjesztése, pedagógusok képzésének, továbbképzésének és önképzésének segítése, szervezése. Az iskola nevelési-oktatási tevékenységének sajátosságai: szakvélemény alapján kötelező felvételt biztosító általános iskola a Vas megyében élő (a bejárást vállaló), de elsősorban Szombathely városban lakó tanulásban akadályozott tanulók számára, szakvélemény alapján felmenő rendszerben felvételt biztosító általános iskola a Szombathely város (és külön megállapodás szerint a rendelkezésre álló keretek között más önkormányzatok) területén élő értelmileg akadályozott tanulók számára, szakvélemény alapján egy kislétszámú autista csoport működtetése. fejlesztő iskolai oktatás a súlyos és halmozottan fogyatékos gyermekek számára. 851 012 1 Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelése, ellátása konduktív terápiás fejlesztést igénylő mozgássérült gyermekek óvodai nevelése, középsúlyos és súlyos értelmileg akadályozott gyermekek szakszerű csoportos és egyéni gyógypedagógiai foglalkoztatása, óvodai nevelése, súlyos beszédhibás és részképesség zavarokban szenvedő, ép értelmű gyermekek szakszerű csoportos és egyéni logopédiai foglalkoztatása, óvodai nevelése, a gyermek harmadik életévétől az iskolába lépésig ha jogszabály másképpen nem rendelkezik - legfeljebb hétéves koráig az óvoda ellátja a családi nevelést kiegészítve a gyermek óvodai nevelését, kötelező jelleggel ellátja az ötödik életévét betöltő gyermek óvodai nevelését, szakértői véleményt kér a sajátos nevelési igényű gyermekek beiskolázásához, a rehabilitációs célú foglalkoztatáshoz, illetve a képzési kötelezettséghez. 9

852 000 1 Alapfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 852 012 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (1-4. évfolyam) Tanköteles korúak általános iskolai oktatása-nevelése az általános műveltség megalapozása, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása, az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás, a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység, a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása, a beszédhibás tanulók részére logopédia foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően, az intézmény logopédusával, biztosítja az értelmileg akadályozottak és autisták oktatását, valamint integráltan a súlyosan halmozottan fogyatékosok fejlesztő iskolai oktatását. 852 022 1 Sajátos nevelési igényű általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése, oktatása (5-8. évfolyam) Tanköteles korúak általános iskolai oktatása-nevelése az általános műveltség megalapozása, a társadalmi együttéléshez, az önműveléshez, a munkavégzéshez, a továbbtanuláshoz szükséges alapvető képességek kialakítása, az eltérő ütemben fejlődő tanulók képességeinek egyéni fejlesztéséről történő gondoskodás, a gyermek- és ifjúságvédelem területén megelőző és feltáró tevékenység, a diákönkormányzatok működési feltételeinek biztosítása, a beszédhibás tanulók részére logopédia foglalkozások szervezése a közoktatási törvényben előírtaknak megfelelően, az intézmény logopédusával. biztosítja az értelmileg akadályozottak és autisták oktatását, valamint integráltan a súlyosan halmozottan fogyatékosok fejlesztő iskolai oktatását. 853 000 1 Középfokú oktatás intézményeinek, programjainak komplex támogatása 853 132 1 Sajátos nevelési igényű tanulók nappali rendszerű szakiskolai oktatása (9-10. évfolyam) A szakiskola 9-10. évfolyamain általános műveltséget megalapozó és szakmai alapozó oktatás folyik. Készségfejlesztő speciális szakiskola 9-10. évfolyamon. Önálló életkezdésre felkészítés a készségfejlesztő speciális szakiskola 11-12. évfolyamán. 10

853 212 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai elméleti oktatása a szakképzési évfolyamokon A szakiskola a 11-13. évfolyamokon a szakmai vizsgára készít fel. A szakmai képesítések megszerzését az alábbiak szerint biztosítja az iskola. szakterület: agrár o szakmacsoport: mezőgazdaság élelmiszeripar szakterület: műszaki o szakmacsoport: informatika (számítógépes adatrögzítő) 853 222 1 Sajátos nevelési igényű tanulók szakképesítés megszerzésére felkészítő nappali rendszerű szakmai gyakorlati oktatása a szakképzési évfolyamokon A szakiskola a 11-13. évfolyamokon a szakmai vizsgára készít fel. A szakmai képesítések megszerzését az alábbiak szerint biztosítja az iskola. szakterület: agrár o szakmacsoport: mezőgazdaság élelmiszeripar szakterület: műszaki o szakmacsoport: informatika (számítógépes adatrögzítő) 855 912 1 Sajátos nevelési igényű tanulók napközi otthoni nevelése az iskola 1-12. évfolyamos tanulóinak tanítási időn kívüli ellátása, felügyelete, szervezett foglalkoztatása, korrepetálása, az iskolai munkára való felkészítésének szakszerű segítése a törvényben meghatározott keretek között 856 000 1 Oktatást kiegészítő tevékenységek komplex támogatása 856 011 1 Pedagógiai szakszolgáltató tevékenység a logopédiai szakszolgálat feladatainak ellátása keretében óvodások és iskolások szűrése, beszédindítás, beszédhibák, nyelvi-kommunikációs zavarok javítása, dyslexia megelőzése és gyógyítása, a konduktív pedagógiai szolgáltatás feladata a speciális, mozgássérülteket nevelő intézményekből kikerülő mozgássérült gyermekek fejlesztése, gondozása a tankötelezettség megkezdéséig, szabad kapacitása terhére költségvetési többlettámogatás igénylése nélkül ellátja elsősorban a Napsugár Óvodába, illetve a város többi óvodájába integrált sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztését a szakértői és rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján. szakmai szupervízióval és rehabilitációs órák tartásával segíti az általánosés középiskolák sajátos nevelési igényű tanulóinak ellátását. iskola pszichológiai tanácsadást biztosít a város közoktatási intézményeinek. 11

856 012 1 Korai fejlesztés, gondozás a gyógypedagógiai tanácsadás, korai fejlesztés és gondozás feladata a testi-, az érzékszervi-, az értelmi-, a beszédfogyatékos, az autista, a több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, és a pszichés fejlődés zavarai miatt nevelési, tanulási folyamatban tartósan és súlyosan akadályozottság megállapításának időpontjától kezdődően a gyermek korai fejlesztése és gondozása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtása, 856 013 1 Fejlesztő felkészítés a fejlesztő felkészítés feladata azoknak a gyermekeknek és tanulóknak, akik tankötelezettségüket sajátos nevelési igényük miatt nem tudják teljesíteni, a gyermek ötödik életévétől a fejlődésükhöz szükséges felkészítés biztosítása a szülő bevonásával, a szülő részére tanácsadás nyújtásával, 856 020 1 Pedagógiai szakmai szolgáltatások pedagógusok, illetve határterületen dolgozó egészségügyi szakemberek gyógypedagógiai jellegű továbbképzése, gyógypedagógiai korrekciós jellegű módszerek, eljárások kidolgozása, azok intézmények, pedagógusok részére történő továbbadása, az intézmény alaptevékenységéhez kapcsolódó szakmai rendezvények, konferenciák, továbbképzések szervezése 479 901 1 Tankönyvforgalmazás költségvetési szervnél 562 912 1 Óvodai intézményi étkeztetés 562 913 1 Iskolai intézményi étkeztetés 910 121 1 Könyvtári állomány gyarapítása, nyilvántartása 931 204 1 Iskolai, diáksport-tevékenység és támogatása 841 901 1 Önkormányzatok, valamint többcélú kistérségi társulások elszámolásai 562 917 1 Munkahelyi étkeztetés 682 002 1 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése Kiegészítő tevékenysége: 562 917 2 Munkahelyi étkeztetés 682 002 2 Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése 12

856 099 2 Egyéb oktatást kiegészítő tevékenység a közösségbe nehezen illeszkedő, különleges nevelési módszereket igénylő tanulók neveléséhez; a tanulók fejlettségi, képesség, teljesítmény vizsgálatához a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele a lelkileg sérült, emiatt tanulmányi vagy magatartási problémákkal küzdő tanulók iskolai neveléséhez a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság igénybevétele segítségnyújtás a pályaválasztáshoz, továbbtanuláshoz a Nevelési Tanácsadó igénybevételével szülői igény esetén térítés ellenében lovagló órák szervezése, külső igénybevevőknek gyógytorna tanfolyamok szervezése. Kisegítő tevékenysége: Kisegítő tevékenységei arányainak felső határa a szerv kiadásaiban: Az intézmény jogállása Az intézmény típusa: Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény, intézményegységei: Óvoda Egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény (pedagógiai szakszolgálat és pedagógiai szakmai szolgáltatás) Általános iskola Speciális Szakiskola Az intézményi dokumentumok nyilvánossága Az intézmény alábbi dokumentumai nyilvánosak Pedagógiai Program Intézményi Minőségirányítási Program Házirend Szervezeti és Működési Szabályzat A dokumentumokat megtekinthetők: az intézmény könyvtárában, a tanári szobában, az intézmény honlapján - www.aranyhid-szhely.sulinet.hu A tanulók, és a szülők ezek értelmezéséhez az osztályfőnököktől és az iskolavezetéstől kérhetnek segítséget előzetesen egyeztetett időpontban. 13

IV. FEJEZET AZ INTÉZMÉNY SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE IV.1. Az intézmény szervezeti felépítése Az intézmény szervezeti felépítését alá és fölérendeltség, illetőleg munkamegosztás szerint az SZMSZ. melléklete tartalmazza. IV.2. Az intézmény belső szervezeti egységeinek főbb feladatai Az intézmény belső szervezeti egységeinek, vezetői szintjeinek meghatározásánál elsődleges cél, hogy az intézmény feladatait zavartalanul és zökkenőmentesen láthassa el a követelményeknek megfelelően. A fenti körülmények figyelembe vételével, a helyi adottságoknak megfelelően intézményünkben az alábbi szervezeti egységek határozhatók meg: Óvodai munkaközösség o Konduktív pedagógiai munkaközösség alsó tagozatos munkaközösség felső tagozatos munkaközösségek o anyanyelvi munkaközösség o természettudományi munkaközösség pedagógiai szakszolgálati munkaközösség IV. 3. Munkaköri leírások Az intézményben foglalkoztatott dolgozók feladatait a munkaköri leírások tartalmazzák. A munkaköri leírások az SZMSZ 2. sz. mellékletét képezik. A munkaköri leírásoknak tartalmazniuk kell a foglalkoztatott dolgozók jogállását, a szervezetben elfoglalt munkaköröknek megfelelően feladatait, jogait és kötelezettségeit névre szólóan. A munkaköri leírásokat a szervezeti egység módosulása, személyi változás, valamint feladat változása esetén azok bekövetkezésétől számított 15 napon belül módosítani kell. A munkaköri leírások elkészítéséért és aktualizálásáért felelős: az igazgató - az igazgatóhelyettes és munkahelyi vezetők esetében a munkahelyi vezető(k) a beosztott dolgozók esetében 14

IV. 4. Az intézmény vezetése és a vezetők feladatai IV. 4. 1. Az igazgató feladatai A közoktatási intézmény vezetője a Köznevelési törvény előírásai szerint felelős az intézmény szakszerű és törvényes működéséért, a takarékos gazdálkodásért, gyakorolja az átruházott munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörébe. Az munkavállalók foglalkoztatására, élet- és munkakörülményeire vonatkozó kérdések tekintetében jogkörét jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. A nevelési-oktatási intézmény vezetője felel továbbá a pedagógiai munkáért, az intézmény belső ellenőrzési rendszerének működtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelő és oktató munka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanulóés gyermekbalesetek megelőzéséért, a tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A Közoktatási intézmény vezetője jogosult az intézmény hivatalos képviseletére. Jogkörét esetenként, vagy az ügyek meghatározott körében helyetteseire átruházhatja Az intézményvezető kiemelt feladatai: -a nevelő és oktató munka irányítása és ellenőrzése -a nevelőtestület vezetése, a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítése, végrehajtásuk szakszerű megszervezése és ellenőrzése - a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása a rendelkezésre álló források alapján - a munkáltatói, valamint a kötelezettségvállalási jogkör gyakorlása - a közoktatási intézmény képviselete és az együttműködés biztosítása a szülők és a diákok képviselőjével - a nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezése Az igazgató feladatait közvetlen munkatársai közreműködésével látja el. Az igazgató-helyettes megbízását a tantestületi véleményezési jogkör megtartásával az igazgató adja. Igazgató-helyettesi megbízást az intézmény határozatlan időre kinevezett közalkalmazottja kaphat, a megbízás határozott időre szól. A vezetők feladat-és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet munkakörük tartalmaz. 15

IV. 4. 2. Az igazgatóhelyettesek feladatai Az óvodai igazgatóhelyettes feladatai: koordinálja az óvodai csoportok tevékenységét szervezi az intézmény közművelődési munkáját előkészíti és szervezi a munkatársi értekezletek témáját Az általános iskolai tagozat igazgatóhelyettes feladatai: az általános iskolai tagozat (1-8 osztály) és a napköziotthon szakmai és szervezeti irányítása a szakmai és adminisztrációs tevékenység ellenőrzése órarend összeállítása, túlóra elszámolása kapcsolattartás a társintézményekkel, Alapítványokkal az ELTE - BGGYTF (tanulásban akadályozottak pedagógiája) hallgatóinak gyakorlatának koordinálása A speciális szakiskolai tagozat igazgatóhelyettes feladatai: a fejlesztő és autista csoportok, valamint a szakiskolai osztályok szakmai és szervezeti irányítása a szakmai és adminisztrációs tevékenység ellenőrzése speciális szakiskolai képzés szervezése A pedagógiai szakszolgálat igazgatóhelyettes feladatai: az igazgató távolléte esetén az igazgató megbízása alapján ellátja a vezetői feladatokat ellátja a munkaügyi teendők adminisztrációjának felügyeletét elvégzi, gondoskodik a szakértői vizsgálat megszervezésével az igazgató megbízása alapján képviseli az intézményt külső szervek előtt. Az igazgatóhelyettes feladat és hatásköre, valamint egyéni felelőssége mindazon területre kiterjed, amelyet részletes munkaköri leírása tartalmaz. IV. 4. 3. A gazdasági ügyintéző feladatai felelős az intézmény gazdasági és pénzügyi tevékenységéért, a pénzügyi fegyelem megtartásáért elkészíti az intézmény költségvetését, gazdálkodásáról szóló beszámoló jelentéseit, gondoskodik az adatszolgáltatásról elkészíti, folyamatosan karbantartja az intézmény gazdasági, műszaki szabályzatait gyakorolja az ellenjegyzési jogkört az igazgató kötelezettségvállalása, 16

utalványozása esetén kialakítja az anyaggazdálkodás rendjét, megszervezi és biztosítja az intézmény anyagellátását megszervezi a tárgyi eszközök, műszaki berendezések üzemeltetését, karbantartását, javítását kialakítja és szervezi az intézmény könyvviteli, elszámolási, vagyon nyilvántartási, vagyonvédelmi rendjét, rendszerét működteti az intézményi vagyont. IV. 4. 4. A szociális munkás feladatai ellátja az intézmény ifjúságvédelmi feladatait napi kapcsolatot tart a Gyámhivatallal, Gyermekjóléti Szolgálatokkal, védőnői hálózattal, Egészségügyi, Szociális és Családvédelmi Osztállyal; kapcsolatot tart a szociális ellátórendszerrel szerepet vállal az intézményt segítő erőforrások felkutatásában rendszeres kapcsolattartással segíti a szülők nevelő munkáját rendszeresen nyomon követi a gyermekek szociális érettségének változását, ennek fejlesztéséről konzultál a csoportvezető pedagógusokkal szervezi és koordinálja a szociális munkás hallgatók szakmai gyakorlatát vezeti a gyermekek nyilvántartását felelős a statisztikai adatszolgáltatásért IV. 4. 5. Szakmai Munkaközösség vezetők A köznevelési törvény 71. szerint a szakmai munkaközösség részt vesz az intézmény szakmai munkájának irányításában, tervezésében és ellenőrzésében. A munkaközösségek segítséget adnak az iskola pedagógusainak szakmai, módszertani kérdésekben. A munkaközösség alapfeladata a pályakezdő pedagógusok, gyakornokok munkájának segítése, javaslat a gyakornok vezetőtanárának megbízására. A munkaközösség az igazgató megbízására részt vesz az iskola pedagógusainak és gyakornokainak belső értékelésében, lebonyolításában, valamint az iskolai háziversenyek megszervezésében. A szakmai munkaközösség tagjai évenként a munkaközösség tevékenységének szervezésére, irányítására, koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. Munkaközösség akkor szervezhető, ha legalább öt fő alkotja. Konduktív pedagógiai munkaközösség vezető összehangolja a konduktív nevelési rendszer követelményeit az intézményünkben alkalmazott egyéb fejlesztő eljárásokkal összefogja az intézményben dolgozó konduktorok szakmai munkáját kapcsolatot tart a Nemzetközi Pető András Nevelőképző és Nevelőintézettel 17

Alsó tagozatos munkaközösség vezető tervezi és szervezi munkaközössége éves tevékenységét, programjait szakmai felügyeletet gyakorol, melyről folyamatos tájékoztatást ad az intézmény vezetőinek kapcsolatot tart a többi munkaközösséggel Felső tagozatos munkaközösség vezető összefogja a felső tagozatban tanító kollégák szakmai munkáját szervezi a közösség éves tevékenységét, programjait szakmai felügyeletet gyakorol, melyről folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit Szakiskolai munkaközösség vezető összefogja a szakiskolai tagozaton tanító kollégák szakmai munkáját szervezi a közösség éves tevékenységét, programjait szakmai felügyeletet gyakorol, melyről folyamatosan tájékoztatja az intézmény vezetőit kapcsolatot tart a gyakorlati képzőintézményekkel Logpédiai munkaközösség vezető szervezi és tervezi a munkaközössége éves programjait, tevékenységét összehangolja a kollégák szakmai munkáját tervezi és szervezi a közösség éves tevékenységét, programjait a szakmai felügyelet tapasztalatairól folyamatos tájékoztatást ad az intézmény vezetőinek Pedagógiai szakszolgálati munkaközösség vezető összehangolja és szervezi az ambulancia szakembereinek munkáját a korai fejlesztés és a pedagógiai szakszolgálat dokumentációjáért felel kapcsolatot tart a szakorvosokkal IV. 4. 6. Csoportvezetők szervezi, irányítja és ellenőrzi a csoport munkáját az igazgató utasításának megfelelően elkészíti a csoport éves munkaprogramját a csoport szakmai tevékenységéről rendszeresen beszámol az igazgatónak, illetve a felügyelettel megbízott igazgatóhelyettesnek segíti az igazgató humánpolitikai feladatainak ellátást, ellátja az ebben a körben rábízott feladatokat. 18

IV. 5. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek Az intézmény vezetője a hatékony és magas színvonalú szakmai munka, a racionális gazdálkodás követelményét figyelembe véve rendszeresen tájékozódik és tájékoztat a számára biztosított fórumokon. igazgató tanács szakalkalmazotti értekezlet dolgozói munkaértekezlet Igazgató tanács: az igazgató tanácsadó szerveként működik. Üléseit az igazgató szükség szerint, de legalább havi 1 alkalommal hívja össze. A tanács tagjai: igazgató igazgatóhelyettesek gazdasági ügyintéző szociális munkás A tanács véleményezi és értékeli: az intézményt érintő szervezeti és működési kérdéseket az intézmény dolgozóit érintő élet- és munkakörülményeket befolyásoló kérdéseket, fejlesztések, felújítások rangsorolását az intézmény működésével összefüggő terveket, szabályokat mindazokat a javaslatokat, amelyeket az igazgató vagy a tanács tagjai a tanács elé terjesztenek. Szakalkalmazotti értekezlet: az intézmény vezetője szükség szerint, de havonta legalább 2 alkalommal vezetői értekezletet tart. A szakalkalmazotti értekezleten részt vesznek: igazgatótanács tagjai szakmai közösségek vezetői meghívottak. A szakalkalmazotti értekezlet feladata: tájékozódás a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek munkájáról az intézmény, valamint a belső szervezeti egységek, szakmai közösségek aktuális és konkrét tennivalóinak áttekintése. Dolgozói munkaértekezlet az intézmény vezetője szükség szerint, de évente legalább 2 alkalommal összdolgozói munkaértekezletet tart. Az értekezletre meg kell hívni az intézmény valamennyi fő- és részfoglalkozású dolgozóját. 19

Az igazgató az összdolgozói értekezleten: beszámol az intézmény eltelt időszak alatt végzett munkájáról értékeli az intézmény programjának, munkatervének teljesítését értékeli az intézményben dolgozók élet- és munkakörülményeinek alakulását ismerteti a következő időszak feladatait. Az értekezlet napirendjét az igazgató állítja össze. Az értekezleten lehetőséget kell adni, hogy a dolgozók véleményüket, észrevételeiket kifejthessék, kérdéseket tegyenek fel, és azokra választ kapjanak. IV. 5. 2. Az intézmény munkáját segítő testületek, szervek, közösségek: dolgozói érdekképviseleti szervezet (közalkalmazotti tanács, reprezentatív szakszervezet) nevelőtestület munkaközösségek szülői munkaközösség Dolgozói érdekképviseleti szervezet: az intézmény vezetése együttműködik az intézményi dolgozók minden olyan törvényes szervezetével, amelynek célja a dolgozók érdekképviselete és érdekvédelme. Az intézményben pedagógus szakszervezet működik, mely érdekképviselet ellátja a dolgozók érdekvédelmét. Az intézmény vezetése támogatja, segíti az érdekképviseleti szervezet működését. Az intézmény vezetője a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogok és kötelezettségek gyakorlásának, illetve teljesítésének módjáról, az ezzel kapcsolatos eljárás rendjéről, az érdekvédelmi szervezet támogatásának mértékéről, a működési feltételek biztosításáról, jogszabályok idevonatkozó rendelkezései alapján megállapodást köt, ennek hiányában megállapodást köthet. Az intézmény működését segítő testületek, szervek és közösségek üléseiről jegyzőkönyvet kell készíteni, megőrzéséről az intézmény vezetője gondoskodik. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell: az ülés helyét, időpontját a megjelentek nevét a tárgyalt napirendi pontokat a tanácskozás lényegét a hozott döntéseket. IV. 5. 3. A diákönkormányzat szerepe a tanulók közösségi életének fejlesztésében Iskolánkban a diák-önkormányzati munka jó lehetőséget kínál a gyermekek közösségi életének szervezetté tételéhez. 20

Ez az a fórum, ahol tanulhatják a demokrácia szabályait, élhetnek szavazati és véleményezési jogukkal. Megtanulhatnak alapvető szervezési feladatokat. Választhatnak és választhatók. Véleményeikkel nagymértékben segíthetik a közösség munkáját. Feltétlen meg kell tanítani tanulóinknak a kreatív gondolkodást. A közösség életében példaértékű személyiségeket kell választani, akik magatartásukkal, cselekedeteikkel elismerést vívnak ki az iskola valamennyi diákja előtt. A diák-önkormányzati tevékenység elsősorban a tanulók érdekében folyik, mely igazodik az iskolai programokhoz, illetve a házirendhez. A közösség irányítását a segítő tanáron keresztül a felsős diákok végzik. Közülük választható a diákönkormányzat vezetője, helyettese és az egyes területek felelősei. Minden év szeptemberében alakítják ki a tanévi programjukat. A programok összeállításának tekintettel kell lenni a különböző korosztályú tanulókra. Rendkívül jó közösségfejlesztő lehetőség a működő iskolarádió melyen keresztül értékrendet alakíthatunk ki az iskola életében. A hagyományok kialakítása és azok őrzése szintén fontos szerepet tölt be minden gyermek és felnőtt életében. Ezek a rendezvényeink évek óta kiválóan működnek és a továbbiakban is meg kell őriznünk. (Mikulás, karácsony, farsang, Frim Jakab-nap, stb.) A fentieken kívül számos lehetőség nyílik a közösségi élet erősítésére, melynek csak az anyagi körülmények szabhatnak korlátokat. A gyermekek rengeteg jó ötlettel állnak elő szinte nap, mint nap, de terveik megvalósításához sokszor nincs elegendő háttér, illetve realitás. A diák-önkormányzati munkában részt vevő tanulók megtanulják a sorsukat minimálisan befolyásolni. Személyiségüket kiválóan fejleszti a társaikért végzett munka. A napközi otthoni, tanulószobai ellátás célja a szociális ellátáson túl a tanulmányi munka segítése, a szabadidő értelmes és helyes eltöltése, a tanulók mozgásigényének kielégítése, a kulturális intézmények által nyújtott programok igénybevétele, a tanulók személyiségfejlesztése. A napközi otthon részt vállal az iskolai ünnepségek lebonyolításában, illetve az egészségnevelési program lebonyolításában. Feladat még a tanulók étkezési kultúrájának megfelelőbbé tétele, valamint az iskola környezetének gondozása. A szabadidő hasznos eltöltése érdekében a klub - napközi foglalkozások működnek a Pálos Károly Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat munkatársainak közreműködésével. 21

IV. 5. 4. Szakköri tevékenység A szakkörök feladata, hogy fejlessze a tehetséges tanulókat, készítsen fel versenyekre, vetélkedőkre, kiállításokra. Részt vállalnak az iskolai ünnepélyek lebonyolításában. A manuális jellegű szakkörök részt vállalnak az intézmény dekorációjában, segítik részvételünket a Testvérmúzsák komplex művészeti kiállításon. Intézményünkben az alábbi szakkörök működnek: furulya, néptánc, modern tánc, rajz, számítástechnika, kerámia, sport, aerobic, színkottás, szövő, honismereti, társastánc szakkör IV. 5. 5. Ünnepélyek, megemlékezések, hagyományok ápolása Intézményünkben az iskolai szintű ünnepségek, megemlékezések a következők: október 06. - az aradi vértanúk emléknapja október 23. a magyar forradalom napja karácsonyi ünnepség Farsang március 15. a '48 - as forradalom és szabadságharc Frim Jakab Nap Iskolai ballagás és tanévzáró ünnepség Az iskolai ünnepségek, megemlékezések műsorait az előre kijelölt csoportok, közösségek készítik. Osztály és csoportkeretekben megünnepelhető: Mikulás Anyák napja Gyermeknap 22

Óvodai részlegünkben a csoportok közösen ünnepelnek: Mikulás Karácsony Farsang Gyermeknap Ezeken az ünnepségeken a szülők is részt vehetnek, részt vesznek. A csoportok csupán az évzáró ünnepélyeket tartják külön. Az Anyák napi megemlékezés a tanévzáró műsor keretében zajlik. Nevelés nélküli munkanap az iskolai tagozaton 5 nap, az óvodai tagozaton 3 nap. Ezek időpontjáról a szülőkkel való egyeztetés után döntünk. V. A tanulói jogviszony, a tanulók jutalmazásának és fegyelmezésének elvei és formái, hiányzásuk igazolása V.1. A tanulói jogviszony keletkezése, feltételei A köznevelési törvény részletesen szabályozza a tanulói jogviszony keletkezését és megszűnését. A közoktatási intézmény tanulói közé felvétel vagy átvétel útján lehet bejutni, amely kijelölés alapján történik. A felvételről és az átvételről az iskola igazgatója dönt. V.2. A tanuló jogai és kötelességei Az intézmény megteremti tanulói jogok érvényesítésének és a kötelezettségek teljesítésének feltételeit. A tanulói jogok és kötelességek gyakorlásával kapcsolatos részletes szabályokat az intézmény házirendje tartalmazza. A tanulmányokkal kapcsolatos vizsgakötelezettségek A helyi vizsgák lebonyolítási rendjét az intézmény pedagógiai programja tartalmazza. Helyi vizsgák: az osztályozó, javító és különbözeti vizsgák. A helyi vizsgák időpontját az intézmény éves munkaterve tartalmazza. A vizsgáztató bizottságokat az igazgató jelöli ki, melyeknek elnöke felelős a jegyzőkönyvek vezetéséért. A vizsgák eredményét az osztályfőnök írja be az anyakönyvbe és a bizonyítványba. A záradékot az igazgató is aláírja. V.3. A tanulók jutalmazásának elvei Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola dicséretben részesíti, illetve jutalmazza. 23

Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki: eredményes kulturális tevékenységet folytat, kimagasló sportteljesítményt ér el, a közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló eredménnyel záruló együttes munkát végzett. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, a példamutatóan egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. V.4. A jutalmazás, büntetés formái 1. Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett a következő írásos dicséretek adhatók, melyeket a tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba be kell jegyezni: szaktanári, napközis nevelői, osztályfőnöki, igazgatói, és nevelőtestületi dicséret. Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell hozni. Az egész évben osztályközösségében kiemelkedő munkát végzett tanulók tantárgyi, szorgalmi és magatartási dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel és oklevéllel, jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - a pedagógusok, az osztályközösség és a diákönkormányzat javaslatának meghallgatása után - az osztályfőnök dönt. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye ( tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, az iskoláért végzett kiemelkedő közösségi, stb.) jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, az iskolaújságban, valamint az iskolarádióban is kihirdetjük. Csoportos jutalmazási formák: Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás ( színház v. kiállítás látogatáshoz). 2. Az a tanuló, aki kötelességeit, a házirendben foglaltakat enyhébb formában megszegi, igazolatlanul mulaszt, tanulóhoz nem méltó magatartást tanúsít, fegyelmi intézkedésben részesítendő. A fegyelmi intézkedés nem megtorló jellegű, hanem a súlyosabb fegyelemsértések megelőzésére szolgál, mint nevelési eszköz. Az írásos intések előtt szóbeli fegyelmező intézkedésben vagy írásos figyelmeztetésben kell részesíteni a tanulót, kivéve, ha a cselekmény súlya azonnali 24

írásos intést tesz szükségessé. Az igazgatói írásbeli intést az osztályfőnök kezdeményezi. A fegyelmi intézkedéseket a tanuló tájékoztató füzetébe és az osztálynaplóba be kell írni. V.5. Fegyelmi eljárás A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályait a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 4. (1)/q szakaszában foglaltak alapján kell lefolytatni. A fegyelmi eljárás megindítása a tanuló terhére rótt kötelességszegést követő 30 napon belül történik meg, kivételt képez az az eset, amikor a kötelességszegés ténye nem derül ki azonnal. Ebben az esetben a kötelességszegésről szóló információ megszerzését követő 30. nap a fegyelmi eljárás megindításának határnapja. A fegyelmi eljárás megindításakor az érintett tanulót és szülőt személyes megbeszélés révén kell tájékoztatni az elkövetett kötelességszegés tényéről, valamint a fegyelmi eljárás megindításáról és a fegyelmi eljárás lehetséges kimeneteléről. A legalább háromtagú fegyelmi bizottságot a nevelőtestület bízza meg, a nevelőtestület ezzel kapcsolatos döntését jegyzőkönyvezni kell. A nevelőtestület nem jogosult a bizottság elnökének megválasztására, de arra vonatkozóan javaslatot tehet. A fegyelmi tárgyaláson felvett jegyzőkönyvet a fegyelmi határozat tárgyalását napirendre tűző nevelőtestületi értekezletet megelőzően legalább két nappal szóban ismertetni kell a fegyelmi jogkört gyakorló nevelőtestülettel. A jegyzőkönyv ismertetését követő kérdésekre, javaslatokra és észrevételekre a fegyelmi bizottság tagjai válaszolnak, az észrevételeket és javaslatokat mérlegelésük után a szükséges mértékben a határozati javaslatba beépítik. A fegyelmi tárgyaláson a vélt kötelességszegést elkövető tanuló, szülője (szülei), a fegyelmi bizottság tagjai, a jegyzőkönyv vezetője, továbbá a bizonyítási céllal meghívott egyéb személyek lehetnek jelen. A bizonyítás érdekében meghívott személyek csak a bizonyítás érdekében szükséges időtartamig tartózkodhatnak a tárgyalás céljára szolgáló teremben. A fegyelmi tárgyalásról és a bizonyítási eljárásról írásos jegyzőkönyv készül, amelyet a tárgyalást követő három munkanapon belül el kell készíteni és el kell juttatni az intézmény igazgatójának, a fegyelmi bizottság tagjainak és a fegyelmi eljárásban érintett tanulónak és szülőjének. A fegyelmi tárgyalás jegyzőkönyvét a fegyelmi eljárás dokumentumaihoz kell csatolni, az iratot az iskola irattárában kell elhelyezni. 25

A fegyelmi tárgyalást követően az elsőfokú határozat meghozatalát célzó nevelőtestületi értekezlet időpontját minél korábbi időpontra kell kitűzni, dea fegyelmi eljárással kapcsolatos iratok elválaszthatatlanságának biztosítására az iratokat egyetlen irattári számmal kell iktatni, amely után (törtvonal beiktatásával) meg kell jelölni az irat ezen belüli sorszámát. V.6. A fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás részletes szabályai A fegyelmi eljárást a köznevelési törvény 53. -ában szereplő felhatalmazás alapján egyeztető eljárás előzheti meg, amelynek célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegéssel gyanúsított és a sérelmet elszenvedő közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás célja a kötelességét megszegő tanuló és a sértett tanuló közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. Az egyeztető eljárás részletes szabályait az alábbiak szerint határozzuk meg: az intézmény vezetője a fegyelmi eljárás megindítását megelőzően személyes találkozó révén ad információt a fegyelmi eljárás várható menetéről, valamint a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről a fegyelmi eljárást megindító határozatban tájékoztatni kell a tanulót és a szülőt a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárás lehetőségéről, a tájékoztatásban meg kell jelölni az egyeztető eljárásban történő megállapodás határidejét az egyeztető eljárás kezdeményezése az intézményvezető kötelezettsége a harmadik kötelezettségszegéskor indított fegyelmi eljárásban az iskola a fegyelmi eljárást megelőző egyeztető eljárást nem alkalmazza, ebben az esetben erről a tanulót és a szülőt nem kell értesíteni az egyeztető eljárás időpontját az érdekeltekkel egyeztetve az intézmény igazgatója tűzi ki, az egyeztető eljárás időpontjáról és helyszínéről, az egyeztető eljárás vezetésével megbízott pedagógus személyéről elektronikus úton és írásban értesíti az érintett feleket az egyeztető eljárás lefolytatására az intézmény vezetője olyan helyiséget jelöl ki, ahol biztosíthatók a zavartalan tárgyalás feltételei az intézmény vezetője az egyeztető eljárás lebonyolítására írásos megbízásban az intézmény bármely pedagógusát felkérheti, az egyeztető eljárás vezetőjének kijelöléséhez a sértett és a sérelmet elszenvedett tanuló vagy szülőjének egyetértése szükséges a feladat ellátását a megbízandó személy csak személyes érintettségre hivatkozva utasíthatja vissza az egyeztető személy az egyeztető eljárás előtt legalább egy-egy alkalommal köteles a sértett és a sérelmet elszenvedő féllel külön-külön egyeztetést folytatni, amelynek célja az álláspontok tisztázása és a felek álláspontjának közelítése 26

ha az egyeztető eljárás alkalmazásával a sértett és a sérelmet elszenvedő fél azzal egyetért, az intézmény vezetője a fegyelmi eljárást a szükséges időre, de legföljebb három hónapra felfüggeszti az egyeztetést vezetőnek és az intézmény vezetőjének arra kell törekednie, hogy az egyeztető eljárás lehetőség szerint 30 napon belül írásos megállapodással lezáruljon az egyeztető eljárás lezárásakor a sérelem orvoslásáról írásos megállapodás készül, amelyet az érdekelt felek és az egyeztetést vezető pedagógus írnak alá az egyeztető eljárás időszakában annak folyamatáról a sértett és a sérelmet okozó tanuló osztályközösségében kizárólag tájékoztatási céllal és az ennek megfelelő mélységben lehet információt adni, hogy elkerülhető legyen a két fél közötti nézetkülönbség fokozódása az egyeztető eljárás során jegyzőkönyv vezetésétől el lehet tekinteni, ha a jegyzőkönyvezéshez egyik fél sem ragaszkodik. a sérelem orvoslásáról kötött írásbeli megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni V. 7. A tanulói hiányzás igazolása A tanuló köteles a tanítási órákról és az iskola által szervezett rendezvényekről való távolmaradását az időtartamra vonatkozó szülői vagy orvosi írással igazolni. (Az igazolás módját a házirend tartalmazza). A szülő tanévenként 3 tanítási napról való távolmaradást igazolhat, melyet a tájékoztató füzetbe kell bejegyezni. A tanuló számára előzetes távolmaradási engedélyt a szülő írásban kérhet a tájékoztató füzetben. Az engedély megadásáról tanévenként 3 napig az osztályfőnök, ezen túl az igazgató dönt. A döntés során figyelembe kell venni a tanuló tanulmányi előmenetelét, magatartását, addigi mulasztásainak mennyiségét és azok okait. A tanuló tanítási óráról való késését és hiányzását a pedagógus az osztálynaplóba, az igazolatlan órákat az osztályfőnök a tájékoztató füzetbe az osztálynaplóba jegyzi be. A mulasztott órák heti összesítését és igazolását az osztályfőnök végzi. Az igazolatlan mulasztások hátterének felderítésében az osztályfőnök a gyermekvédelmi felelőssel együtt jár el. Ők kezdeményezik a tankötelezettség megszegésére vonatkozó szabálysértési eljárást. Tájékoztatás, a szülő behívása, értesítése A szülők tájékoztatása, értesítése a 20/2012. (VIII.31.) EMMI rendelet 51. (3) bekezdésének előírásai szerint történik. 27