HAJTÁSTECHNIKA 52. évfolyam, 2009. 1. szám 700 Ft

HAJTÁSTECHNIKA 52. évfolyam, 2009. 1. szám 700 Ft

TARTALOM www.technikamagazin.hu Megjelenik havonta Fõszerkesztõ: Dr. Wellek Margit e-mail: mwellek@muszakiszemle.hu Fõmunkatárs: Békés Sándor e-mail: sbekes@muszakiszemle.hu Szerkesztõség: Cím: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Tel.: 06-1-225-3105, 06-1-201-2480 Fax: 06-1-201-6457 E-mail: tcinfo@eqnet.hu Internet: www.technikamagazin.hu Hirdetésfelvétel: Aitner Dóra, nemzetközi koordinátor daitner@muszakiszemle.hu Tel.: 06-1-225-3105 Julis Mária, belföldi koordinátor mjulis@muszakiszemle.hu Tel.: 06-1-201-2480 Kiadó: Technika Alapítvány Címe: 1027 Budapest, Fõ u. 68. Felelõs kiadó: Horváth László Terjesztés: Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap Üzletága VIII. ker. Budapest, Orczy tér 1. Elõfizetés valamennyi postán, kézbesítõknél. E-mailen: hirlapelofizetés@posta.hu, faxon: 06-1-303-3440 Nyomda: Innova-Print Kft. Nyomtatott: HU-ISSN 0040-1110 Online: HU-ISSN 1789-5367 A szerkesztõség kéziratokat nem õriz meg és nem küld vissza. A folyóirat megjelenését a Horn Kft. támogatja KRÓNIKA 170 milliárd K+F-re 3 A Dunaújvárosi Fõiskola fejlesztése 3 Gábor Dénes-díjasok 4 KFKI AEKI: szmog-kutató repülõ 4 Magyar gazdasági évadok 5 A magyar diákok a világ legjobbjai között 5 GAZDASÁG Kalóz-élelmiszerek 6 Leírt vagyonok 7 INNOVÁCIÓ Híd a kutatás és az ipar között 8 GÉPIPAR AIDA sorozatgyártású présgépek 10 AUTOMATIZÁLÁS Környezetkímélõ gyártásfelügyelet 12 HAJTÁSTECHNIKA Pénz- és energiakímélõ adatbázis 13 Milyen egy jó motor? 15 Energiatakarékos motorok 16 Innovatív félvezetõk az autóiparban 17 ELEKTRONIKA Új Distrelec katalógus már magyar nyelven is! 19 MÉRÉSTECHNIKA Megjelent a Nemzetközi Metrológiai Értelmezõ Szótár (VIM) harmadik kiadása 20 INFORMATIKA Játék nem csak gyerekeknek 23 70 éves a xerográfia 24 Befagyasztott számlák ál-antivírus terjesztéséért 25 Online biztonság gyermekeknek 25 ENERGETIKA Elkerülhetõ a földgázcsapda 26 Látványos sikerek 28 Paksi blokkok emelt teljesítményen 29 ÛRKUTATÁS Rádióhullámok szcintillációja és a navigáció 30 Technika 2009/1 1

KRÓNIKA Tisztelt Olvasó! Némileg más tipográfiával találkozik az új évben lapunk oldalain, amivel is jelölni szeretnénk, hogy a világválság hatásaival küszködõ vállalkozásokkal, olvasóinkkal, a lapunkkal együttmûködõ cégekkel egyetemben nekünk is másképpen kell mûködnünk, jelesen még hatékonyabban kell ipari partnereink segítségére lennünk. Nekünk sem volt könnyû felemelni a fejünket a lesújtó válság-hírek hallatán. Tavaly egész évben a cégek lapunkhoz fûzõdõ jó kapcsolatában, a sok szakmai cikk beküldésében jó jelét láttuk annak, hogy megindult valami az országban, a cégek elvárásai lassan teljesülhetnek. Ezt a bátortalan, lopakodó elõrehaladást is megszakította... nos tudjuk jól, hogy honnan, mi. Azután elgondolkoztunk. Egy világméretû recesszió, ami azért lássuk be, velejárója lehet a finoman szólva piacgazdaságnak, oka lehet a nálunk hagyományos hungaro-pesszimizmusnak? Néhány országos makrogazdasági adat összevetése más országok hasonló adataival valóságos sorrendet képez-e az országok között, azok felmutatott ipari, tudományos eredményei, életminõségük, a társadalmi egyenlõség fokának tekintetében? Csak zárójelben: nem inkább a nemzeti összefogásban vagyunk hátrébb egyes országoknál, mint a GDP-növekedés ütemében? Meggyengült állapotban találta az országot a válság hallottuk. Ki gyengült meg? Én? Te? Melyik multinacionális vállalat, amely a képzett magyar munkás, mérnök miatt idetelepült? Messzire vezetne, ha arról kutakodnánk, mikor gyengült meg a magyar gép-, híradástechnikai - elektronikai iparunk! De most elõre kell nézni. A Technika Mûszaki Szemle fennállása 52. éve alatt számtalan szokatlan gazdasági helyzetben is helyt tudott állni, mert az ipar nem hagyta magára. Az információ, mások tapasztalatai, az ismeretlen fejlettebb technológiák, amelyeket lapunk ismertet, a jó megrendelések, az elõnyös bankkölcsönök mellett szintén elõfeltételei lehetnek az üzleti sikerességnek. Innovációs lap vagyunk, s ha valamikor fontos volt a fejlesztés, ma igazán elengedhetetlen. Minderrõl szeretnénk többet, színvonalasabbat írni. Olvasóink jobb tájékoztatása érdekében más, lapon kívüli lehetõségeken is gondolkozunk. Lapunk, amely az interneten teljes terjedelmében is olvasható, vezetõ technikai fórum, a sok ágazatú gépipar, az ipari informatika, a számítógépes tervezés és valamennyi ipari alrendszer irányadó kommunikátora. E fontos posztot csak a termelõ vállalatok, a kutatói közösségek hozzájárulásával töltheti be. Reméljük, hogy mint eddig, a nehezebb körülmények között is magukénak fogják érezni lapunkat, a Technika Mûszaki Szemlét. A szerkesztõség 2 Technika 2009/1

KRÓNIKA 170 milliárd K+F-re A DUNAÚJVÁROSI A korábbi szétaprózódott finanszírozás helyett az idén már külön fejezetben, nevesítve jelennek meg a nagyobb méretû kutatásfejlesztési költségek és bevételek a költségvetésben XXXIV. Kutatás és technológia fejezet címmel. Molnár Károly kutatás-fejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter munkája révén létrejött önálló fejezet 37,2 Mrd Ft-tal gazdálkodhat, de kutatás-fejlesztés támogatására ennél jóval több forrás, közel 170 Mrd Ft lesz elérhetõ pályázati úton 2009- ben. A májusban kinevezett kutatásfejlesztésért felelõs tárca nélküli miniszter felügyelete alá tartozó fejezet révén megvalósulhat a K+F források egységesebb, integráltabb kezelése. Ez az összeg kiegészül továbbá más tárcák kezelésében levõ kutatás-fejlesztésre fordított összegekkel. A fejezetbõl történik majd a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal (NKTH), valamint a Magyar Szabadalmi Hivatal (MSZH) mûködésének finanszírozása. Az NKTH 2009-ben 3,06, az MSZH 3,36 milliárd forinttal gazdálkodhat. Az NKTH igen jelentõs (mintegy 2 milliárd forintos) kiadási-elõirányzat növekedését az indokolja, hogy 2008. február 1- jén a Kutatás-fejlesztési Pályázati és Kutatáshasznosítási Iroda beolvadt a Hivatal szervezetébe. Ugyancsak a Kutatás és technológia fejezet tartalmazza az Innovációs Alap 28,7 milliárd forintos költségvetési támogatását. Az Innovációs Alap ezenkívül a vállalatok által fizetett innovációs járulékkal egészül még ki, így 2009-ben várhatóan 55,9 milliárd forint lesz teljes bevétele. Ebbõl pályázati úton összesen 51,9 milliárd forintot lehet majd felhasználni, az elsõdleges cél a vállalati innováció támogatása. Ugyancsak az Innovációs Alapból történik a hazai kutatás-fejlesztési rendszer, így például a tudományos és technológiai szakdiplomata hálózat, illetve a Nemzeti Kutatásnyilvántartási Rendszer finanszírozása. A XXXIV. Kutatás és technológia fejezeten és az Innovációs Alapon kívül az Új Magyarország Fejlesztési Tervbõl összesen 100,15 milliárd forint áll majd rendelkezésre K+F tevékenységgel összefüggõ pályázatok támogatására. Ebbõl az összegbõl a Gazdaságfejlesztési Operatív Program 69 milliárd, a Társadalmi Megújulás Operatív Program 19,6 milliárd, a Közép-Magyarországi Operatív Program 11,55 milliárd forinttal részesedik. Az alapkutatások számára az egyik legfontosabb forrást az Országos Tudományos Kutatási Alapprogramok (OTKA) jelenti; erre a területre 2009-ben 5,2 milliárd forint jut. Ezt a célt szolgálja még az elõbbiekben említett Társadalmi Megújulás Operatív Program egyik konstrukciója is 10 milliárd forint összeggel, továbbá az Innovációs Alap 2 milliárd forint keretösszegû pályázata. A kutatás-fejlesztési forrásokat kiegészíti még a Svájci hozzájárulás (Swiss Contribution) nyújtotta támogatás. Svájc vállalta, hogy a kibõvített Európai Unióban a gazdasági és társadalmi egyenlõtlenségek csökkentése érdekében 1,3 milliárd svájci frank vissza nem térítendõ hozzájárulást biztosít Magyarország számára. Ebbõl 2009-ben 4,5 millió svájci frank, azaz közel 800 millió Ft használható fel magyar-svájci K+F projektek támogatására. Tehát jövõre közel 170 milliárd forint pályázati forrást biztosít a kormány az ország versenyképességét jelentõsen meghatározó kutatás-fejlesztés támogatására. FÕISKOLA FEJLESZTÉSE A kormány döntése értelmében a Dunaújvárosi Fõiskola 230 millió forintot kap telekvásárlásra, hogy tovább fejleszthesse épületeit jelentette be Hiller István oktatási és kulturális miniszter a Dunaújvárosi Fõiskola Sportcsarnokának, Konferencia Nagyelõadótermének, valamint Hallgatói Szabadidõ- és Fitness Centrumának avatási ünnepségén. Az elmúlt másfél évtizedben a felsõoktatásban mennyiségi változások mentek végbe. Míg a 90-es évek elején a felsõoktatási hallgatók száma 100 ezer fõ volt, addig ma több mint 400 ezer hallgató tanul felsõoktatási intézményben. A mennyiségi változásra szükség volt, de emellett a színvonalemelés felé is nyitni kell: mennyiség helyett minõség, kvantitás helyett kvalitás. Hiller István hangsúlyozta, ezért tekintették át a felsõoktatás szerkezetét, a finanszírozást, a minõségbiztosítás rendszerét, valamint az infrastruktúrát. Az elmúlt években mintegy 128 ezer négyzetméternyi alapterülettel bõvült a magyarországi felsõoktatási intézmények területe. A Dunaújvárosi Fõiskola az elsõk között lépett be az Oktatási Minisztérium PPP fejlesztési programjába. A Sport- és Rendezvénycsarnok, Konferenciaterem (PPP- konstrukcióban, nettó 772 millió forint összbefektetési költséggel), valamint a Hallgatói Szabadidõ- és Fitnesz Centrum (PPP-konstrukcióban, nettó 438,8 millió forint összbefektetési költséggel) egy több éves, összesen 4 milliárd forintos fejlesztéssorozat befejezõ szakaszát jelenti. Technika 2009/1 3

KRÓNIKA KFKI AEKI: SZMOG-KUTATÓ REPÜLÕ A január 11-én elrendelt fõvárosi szmogriadót megelõzõen az aeroszolok koncentrációját mérõ 12 budapesti állomáson kívül az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet és a Technoorg Linda Kft. eszközeivel felészerelt Gavron kutatórepülõgép is jelezte a veszélyt. A gépnek az NKTH támogatásával kifejlesztett berendezései 300-600 méteres magasságban mérték a légszennyezõ anyagok horizontális és vertikális kiterjedését, rögzíthették a földgáz ellátási problémák miatt olaj és szilárd tüzelésre átállított erõmûvek magas koromkibocsátását. A gép mérései hozzájárultak ahhoz, hogy a hatóságok életbe léptessék a szmog tájékoztatási fokozatot január 7-9. között, amikor a Gavron mérései szerint is a szálló por átlagkoncentrációja elérte a 75 mikrogramm/m 3 -t, majd késõbb 100 mikrogramm/m 3 fölé emelkedve a riasztási fokozatot. Magyarországon ez alkalommal elõször rendeltek el gépkocsiforgalom korlátozásával szmogriadót, elsõsorban Budapesten, hogy a lakósságot megkíméljék a füstköd súlyos egészségügyi következményeitõl, ám Budapesten a rendszámok alapján csak 15 százalékkal csökkent a gépkocsiforgalom a szabályozás hiányosságai miatt. Gábor Dénes-díjasok, 2008 A Parlamentben 2008. december 18-án ünnepélyes külsõségek között 20. alkalommal adták át a Novoferr Alapítvány kuratóriumának a döntése alapján a tavalyi Gábor Dénes-díjakat. A szakmailag ismert, kreatív és innovatív magyar állampolgárságú szakemberek tudományos, mûszaki-szellemi alkotásait és K+F tevékenységét elismerõ kitüntetésben az alábbiak részesültek: Apáthy István villamosmérnök, az MTA KFKI Atomenergia Kutatóintézet fõtanácsosa, a Pille sugárzásmérõ rendszer, az SPM plazmadetektor és a DIM pordetektor kifejlesztésében vállalt meghatározó szerepéért, továbbá a Pille rendszeren alapuló, kifejezetten földfelszíni alkalmazásra szánt PorTL hordozható dózismérõnek és részegységeinek kifejlesztésében elért eredményeiért; Bársony István villamosmérnök, MTA doktor, egyetemi tanár, az MTA Mûszaki Fizikai és Anyagtudományi Kutatóintézet igazgatója, a pórusos szilícium-technológia területén elért, nemzetközi szinten is elismert és szabadalmakkal fémjelzett, kimagasló K+F eredményeiért, illetve azok alkalmazásáért fotovoltaikus és fényemittáló eszközökben, integrált gázérzékelõkben, bioreceptorokkal érzékenyített fotonikai szerkezetekben; Duschanek Valéria élelmiszertechnológus-mikrobiológus, biokémikus, agrármérnök, az iszkaszentgyörgyi kísérleti fejlesztõ laboratórium megalapítója és vezetõje, a fogyasztói igényeknek megfelelõ, nagy biológiai értékû új élelmiszeripari készítmények elõállítása, piaci bevezetése, az új szemléletû enzimmegõrzéses élelmiszertartósítási technológiák kidolgozása és szabadalmaztatása, illetve az étrendi kiegészítõk tárgykörében folytatott több évtizedes K+F tevékenységéért; Friedler Ferenc matematikus, a Pannon Egyetem tanszékvezetõ egyetemi tanára, a Mûszaki és Informatikai Kar dékánja, a nemlineáris hálózatok szintézise, az operációkutatás, az ipari folyamatok optimalizálását célzó, tudományos megalapozású, innovatív K+F eredményeiért; Kisbán Sándor építõmérnök, a CÉH Zrt. híd szakági fõmérnöke, az elsõ magyarországi ferdekábeles Duna-hídként ismert Megyeri-híd tervezése, méretezése, optimális kialakítása és megvalósítása során nyújtott kiemelkedõen innovatív tevékenységéért; Tulassay Tivadar orvos, akadémikus, tanszékvezetõ tanár, a Semmelweis Egyetem rektora, a koraszülöttek és a csecsemõk betegségeinek kutatása, az orvosképzés terén nemzetközileg is elismert eredményeiért; Vámos Zoltán villamosmérnök, a GE Hungary Zrt. Globális Fényforrás-fejlesztési igazgatója, az általa irányított energiatakarékos, környezetbarát kompakt fénycsövek konstrukcióés technológia-fejlesztése terén elért eredményeiért, szabadalmakkal fémjelzett mérnöki alkotó munkájáért. In Memoriam Gábor Dénes elismerõ oklevelet kapott Nyíri Lajos villamosmérnök, szakdiplomata, egykori TéT attasé, az Országos Mûszaki Fejlesztési Bizottság volt elnöke és Detrekõi Ákos akadémikus, egyetemi tanár, a Mûegyetem korábbi rektora, az NHIT elnöke. B. S. 4 Technika 2009/1

KRÓNIKA Magyar gazdasági évadok A magyar gazdaságdiplomácia 2008-ban több jelentõs sikerhez járult hozzá meghatározó módon. Látványos eredmény egyebek mellett az is, hogy a számos új, hazánk számára kedvezõ beruházási döntés legnagyobbikaként a Daimler német autóipari vállalat Kecskeméten hozza létre Mercedes-gyárát, vagy hogy az Európai Unió Budapestet választotta kutatás-fejlesztési központja helyszínéül. E kiemelkedõ jelentõségû feladatokhoz hasonlóan túlmutattak a hagyományos kapcsolattartás keretein a Franciaországgal, Kínával és Spanyolországgal közösen megrendezett Gazdasági Évadok, vagy a várakozásokat meghaladó számú érdeklõdõt vonzó megjelenés a zaragozai világkiállításon. A spanyolországi Magyar Gazdasági Évad ünnepélyes megnyitójára 2008 novemberében került sor Madridban. A 2009 nyaráig tartó eseménysorozat keretében 20 szakmai program népszerûsíti a kétoldalú gazdasági együttmûködésben rejlõ lehetõségeket. Spanyolországban elsõ ízben Magyarország kapott lehetõséget a bemutatkozásra gazdasági évad keretében. A programsorozat kilenc hónapja alatt elsõsorban üzleti, befektetési és kereskedelmi jellegû programok lesznek. Akár az Évad ígéretes felvezetésének is tekinthetõ a tavaly június és szeptember között megrendezett, A víz és a fenntartható fejlõdés vezérgondolata köré szervezõdött Zaragoza Expo 2008. szakvilágkiállítás, amelyen a magyar megjelenés iránti érdeklõdés várakozáson felüli volt. A tervezett 350 ezer vendég helyett csaknem 800 ezer látogató tekintette meg a magyar pavilont. Bíztatóak a további elõzmények is, hiszen a hasonlóan intenzív kínai és franciaországi jelenlét egyaránt pozitív tapasztalatokkal zárult 2008 nyarán. A Kínai Magyar Gazdasági és Kulturális Évad gazdasági jellegû rendezvényei 3 szakaszban, 8 városban (Peking, Sanghaj, Chengdu, Lanzhou, Qingdao, Hongkong, Guangzhou /azaz Kanton/ és Shenzhen) szervezõdtek és a vállalati visszajelzések alapján nagyon sikeresek voltak. A kapcsolódó üzleti fórumok mindegyikén több száz helyi vállalkozás képviseltette magát. A szintén tavaly júliusig tartó Francia Gazdasági Év (FAGÉV) programelemeiként szakmai kiállításokra és szemináriumokra, kereskedelmi-üzleti jellegû rendezvényekre, francia delegációk magyarországi látogatásaira került sor fõként Magyarországon, de néhány eseménynek Franciaország adott otthont. A FAGÉV a három évvel korábbi franciaországi magyar évad viszonzásaként valósult meg, a 2005 és 2006 márciusa között tartott esemény eredményeként francia vállalatok 1,3 milliárd euró értékben írtak alá szerzõdéseket magyar partnerekkel, több mint 2.000 vállalati kapcsolat létesült, ezek révén késõbb 20 befektetés valósult meg. A MAGYAR DIÁKOK A VILÁG LEGJOBBJAI KÖZÖTT Matematikából és természettudományból is a világ élvonalába tartoznak a magyar fiatalok derül ki a TIMSS 2007-es felmérésébõl. A negyedikes és nyolcadikos diákok képességeit összehasonlító méréssorozat eredményeit ismertette Csillag Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium Közoktatási Fõosztályának fõosztályvezetõje. A TIMSS (Trends in International Mathematics and Science Study Nemzetközi Matematika és Természettudomány Vizsgálat) négyévente végzett felmérés, amely a negyedik és nyolcadik évfolyamos tanulók matematikai és természettudományi képességét vizsgálja. 2007-ben összesen 59 ország és 8 kiemelt oktatási rendszer tanulóinak teljesítményét hasonlították össze, mintegy 425 ezer diák részvételével. A magyar diákok a felmérés mind a négy területén az átlag felett teljesítettek, három területen pedig a legjobbak között szerepeltek számolt be a vizsgálat eredményeirõl Csillag Márta. A természettudományok területén a tízéves diákok a kilencedik helyen, a tizennégy évesek pedig az elõkelõ hatodik helyen végeztek. A negyedik évfolyamosok eredményére két okból is büszkék lehetünk hangsúlyozta Csillag Márta. Egyrészt Magyarország egyike annak a nyolc országnak, ahol a negyedik évfolyamos diákok eredménye folyamatosan javult az elsõ felméréshez képest. Másrészt a legjobb eredményt az ismeretek alkalmazását igénylõ feladatoknál érték el a diákok ismertette a fõosztályvezetõ. Technika 2009/1 5

GAZDASÁG Nemzeti stratégia a hamisítás ellen Kalóz -élelmiszerek Joggal kifogásolható, hogy az ipari hamisítás megítélésében akad egy cseppnyi elismerés is a hamisító ügyességéért. Tán ezért is kezeli a világ kissé engedékenyen az ilyen ügyeket. Pedig a hamisítók ma már az életekkel is játszanak. Tavaly szeptemberben majdnem az egész világra kiterjedõ pánik keletkezett, amikor kiderült, hogy Kínában melaminnal dúsított tejport állítottak elõ, amely egy csecsemõ halálát is okozta. Késõbb több, mint 50 ezer kínai megbetegedett csecsemõrõl és gyerekrõl, valamint néhány halálos áldozatról is beszámolt a nemzetközi sajtó. Mivel kínai tejporral készült élelmiszerek Európába is eljutnak, riadóztatni kellett az egész kontinenst. FEHÉRJÉNEK ÁLCÁZOTT NITRO- GÉN A mérgezett tejport Kína legnagyobb termékkészítõje, a Sanlu Group dobta piacra, a csaláshoz azt használta ki, hogy a hat nitrogén atomot tartalmazó melamin a legalkalmasabb élelmiszerek hamisítására. A melamin hozzákeverésével nagy nitrogén tartalma miatt biztosítható az elvárható fehérje tartalomnak megfelelõ mennyiségû nitrogén jelenléte, ugyanis általánosan az egyszerû, rutin eljárással a vizsgálatot végzõ szakemberek ez alapján a vizsgált tej megfelelõ fehérje tartalmára következtetnek. Így becsapva a vizsgálatot, végülis a fogyasztók kerülnek veszélybe. Természetesen bonyolultabb, de ezért költségesebb eljárással a melamin-szennyezettség kimutatható, ki is mutatták például a közkedvelt kínai tejcukorkában is, azt is gyorsan visszavonták a forgalomból. SZENNYEZETT TAKARMÁNYOK A kínai melamin-botrányt megelõzõen az USA-ban 2007 februárjában háziállatok pusztultak el ezzel a vegyülettel mérgezett takarmányoktól. Tehát kizárólag a mûanyag feldolgozáshoz, ragasztógyártáshoz, illetve mûtrágya elõállításához használatos vegyület, a melamin már ismert élelmiszer hamisító anyag volt. A kínai hatóságok a 175 csecsemõtápszert elõállító kínai gyártó közül 22 gyártó 69 termékét kifogásolták s a véglegesnek látszó adatok szerint miattuk 6244 csecsemõ szenvedett vesekárosodást és három csecsemõ halt meg. Sajnos, az élelmiszer s vele együtt a gyógyszer-és növényvédõszer-hamisítás az európai gazdaságnak is részévé vált. Adatok szerint az EU-ban forgalomba került, hamisított termékek értéke éves szinten 450-500 milliárd eurót ér el, tízszer annyit, amennyit az EU évente mezõgazdasági támogatásra fordít. Európában évek óta terjed például a hamisított Viagra, az antibiotikumok, az inzulin és más gyógyszerek. A hamis készítmények az európai gyógyszeripar 10 százalékát teszik ki. Az interneten megrendelhetõ gyógyszerek negyede hamisított. Az EU határain évente 4-5 millió hamis élelmiszerárut, cigarettát, italt foglalnak le. A KORMÁNY INTÉZKEDÉSI TERVE A melamin-ügy éppen kapóra jött, hogy a magyar kormány október 1- én elfogadja a 2008-2010. évekre szóló Hamisítás Elleni Nemzeti Stratégiát, valamint intézkedési tervet. Az elõterjesztõk között volt a Magyar Szabadalmi Hivatal elnöke Az ipari termékek, különösen az autóalkatrészek hamisítása, az újnak régivel való kicsérélése ellen javasolják olyan termék-útlevelek elhelyezését a gyártmányokon, amelyen néhány négyzetmilliméteren akár négy információ is elhelyezhetõ, és segítségükkel a termék nyomonkövethetõ. Az egyik ilyen megoldás a tesa scribos cég tesa Holospot rendszere, amelyet számos világcég használ. Az autóvédelemben és az autógyártásban a tesa lézercímkés rendszer egyedi jelölést biztosít. Ilyen rendszerekkel nálunk is biztosítható lenne az új autók másodlagos jelölése az autólopások ellen. is. Ez a startégia is megállapítja, hogy a hamisítással kapcsolatos jogsértések elsõsorban az élelmiszerés gyógyszeriparban, a növényvédõszerek gyártása, valamint a kreatív és az informatikai iparágak területén fordulnak elõ. A kormány költségén áttekintik a hamisítással kapcsolatos büntetõjogi és szabálysértési joggyakorlatot. A hamisítások letörésével nálunk évi 3000 milliárd forint kár elõzhetõ meg, hiszen az élvezeti cikkek nagyjából 30-40 százaléka hamisított, a szoftverpiac 42-43 százalékban, a digitális zene- és filmipar 40-70 százalékban kalóz-termékekbõl áll. 2010-ig a gyakorlatba kell átültetni az EU ezzel kapcsolatos ajánlásait, széleskörû felvilágosító és tudatosító munkát kell végezni, de a bûnüldözõ és igazságszolgáltató szervek munkatársainak továbbképzésérõl is gondoskodni szükséges. Olyan technikai megoldások kidolgozása is feladat, amelyekkel lehetõvé válik a hatékony árukövetés és a hamis áruk kiszûrése. K.F. 6 Technika 2009/1

GAZDASÁG A klímavédelem nem jelenthet versenyhátrányt Leírt vagyonok Az európai klímavédelem, a CO 2 kibocsátás korlátozása vitathatatlan nemes céljai és pozitív hatásai mellett számos iparágat súlyos versenyhátrányba szorít az ilyen szabályozással nem rendelkezõ országok iparágaival szemben. A probléma csak a kibocsátás korlátozásának finomhangolásával, értelmes szabályozással oldható meg. A szakértõk szerint a nagy CO 2 kibocsátó, európai vállalatok alkalmazottjainak elsõsorban azzal a veszéllyel kell szembenézniük, hogy a termelést áthelyezik azokba az országokba, ahol a kibocsátást egyáltalán nem szabályozzák és annak nincsenek anyagi konzekvenciái. Legutóbb például az Európai Cementipari Szövetség szólította fel az Európai Bizottságot, hogy nyújtson garanciát arra, az iparág elkerülheti az u.n. carbon leakage-hatást, a termelés áthelyezését a kibocsátási határértékek nélküli országokba. A szövetség egyebek mellett rámutatott arra, hogy a jelenlegi 25 euró/tonna CO 2 ár esetén a klinkergyártás 80 százalékát fogják áthelyezni, amennyiben az ára 35 euró/tonna fölé emelkedik, a klinker és cement gyártása teljesen megszûnhet itt. Ez óriási veszteség lehet az új tagországoknak, ahol jelentõs a cementipar. A szövetség javasolja megtiltani ennek a terméknek a behozatalát Európába olyan országból, ahol nincsenek a CO 2 - höz kapcsolódó költségek. KOMPROMISSZUMOK AZ EU- CSÚCSON Az ilyen és hasonló felvetések is szerepet játszhattak abban, hogy a legutóbbi EU-csúcson több kompromisszumos döntést hoztak. Ilyen, hogy a CO 2 kibocsátás 20 százalékos csökkentése során 2020-ig a közép-kelet európai államoknak többlet kibocsátást engednek meg, elsõsorban a kevésbé szennyezõ iparágakban, a nagyobb szennyezõk kvóta-befizetéseinek 12 százalékát pedig 2013-2020. között újraosztják az új tagállamoknak. Valószínû, hogy ezek a kedvezmények nem pótolják a versenyhátránnyal járó károkat, ezért érvekkel és javaslatokkal az ilyen iparágaknak tovább kell lobbizniuk érdekeikért, az EU-nak viszont mindent latba kell vetnie azért, hogy az európai klímavédelmi törekvéseket az EU-n kívüli államok is kövessék. ÖNELLÁTÁS ÉS MUN- KAHELYTEREMTÉS Elgondolkoztató, hogy a fent idézett kedvezmények sorában Lengyelország, nagyszámú szénerõmûve miatt, külön elbánásban részesülhetett. Ez megkérdõjelezi Magyarországnak a témában tanúsított szerénységét, öntudatosságát. Például a szakértõk egyetértenek abban, hogy energiaönellátásunk, és a munkahelyteremtés javításáért hasznosítani lehetne azt a 200 millió tonna mecseki feketekõszén vagyont, amirõl zöld alapon lemondtunk. A Máza-Dél területén lévõ 3000 millió tonnás lignitvagyonunkról (amely a világon a 13. legnagyobb!) pedig végképp nem szabadna lemondanunk. LIGNITVAGYONUNK KIAKNÁZÁSA A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal szerint külfejtéses lignitvagyonunk hasznosítása messze a lehetõségek alatt van, a Bükkábrányi és Torony körzetében többszáz millió tonna, erõmûvi célra felhasználható, pannon kori lignit van és ilyen nagyságrendû a visontai külfejtéshez kapcsolódó Kálkápolna-Füzesabony elõfordulás is. Ebbõl a sokszáz milliós vagyonból évente csak 8 millió tonnát használunk fel. Ezért is üdvözlendõ, hogy a Mátrai Erõmû egy új, 440 megawatt teljesítményû blokkot épít, amelynek tüzelõanyaga a közeli lignitbányából kerül ki. Még csak több CO 2 kibocsátástól sem kell tartani, hiszen a régi blokkokat felváltó új blokk 65 százalékos hatásfok növekedést eredményez, vagyis ugyanannyi szénbõl, adott szén-dioxid kibocsátás mellett 60-65 százalékkal több áramot lehet megtermelni. K.F. Technika 2009/1 7

INNOVÁCIÓ Mobil Innovációs Központ a BMGE-n Híd a kutatás és az ipar között A kutatás, a fejlesztés és az innováció fontos szerepet játszik a világ minden országában a helyi és regionális ipari és gazdasági fejlõdés támogatásában, erõsödésében. Ennek egyik feltétele a tudásalapú ipari vállalkozásokban dolgozók számának növekedése és a termékekben megjelenõ szellemi hozzáadott érték arányának bõvülése. Hazánkban az infokommunikációs szektornak jelentõs hagyományai vannak, az ezen a területen dolgozó magasan kvalifikált szakemberek száma igen jelentõs. A szakértõk véleménye is azt igazolja, hogy Magyarország rendelkezik azokkal a lehetõségekkel, melyek alapján e szakterület vezetõ országa lehet a közép- és kelet-európai régióban. Ez a fejlõdés azonban függ felsõoktatásunk általános színvonalától és egyetemeink kutatási, fejlesztési és innovációs tevékenységének minõségétõl. Ezt kívánta elõsegíteni a három évvel ezelõtt pályázati támogatással a Budapesti Mûszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen létrejött Mobil Innovációs Központ. Milyen eredményeket értek el a három év alatt, milyen irányban kívánnak fejlõdni? - errõl beszélgettünk Dr. Pap Lászlóval, a központ elnökével, egyetemi tanárral. A szakemberek szerint a felsõfokú tanintézetekben a szakmai oktatás mellett a kutatás, a fejlesztés, az innováció folyamatára való felkészítés is fontos feladat. Ön szerint ma ez így van? Az egyetemek hagyományosan elsõsorban a magas szintû, tudományorientált oktatást tekintették fõ feladatuknak, ezért tantervükben is elsõsorban elméleti eszközökkel közelítették meg az egyes szakmai témákat. Ezzel szemben például a mérnökképzés már korábban is arra törekedett, hogy az elméleti képzés és a gyakorlati oktatás között megfelelõ egyensúlyt teremtsen. Mindezt oly módon tette meg, hogy fontosságot tulajdonított az elméleti ismeretek gyakorlati alkalmazásának is. Ezért a vezetõ mérnökképzéssel foglalkozó egyetemek mindig fontosnak tartották az ipari kapcsolatokat, és azt, hogy a tananyag rugalmasan illeszkedjen az ipar igényeihez. Ezért is helyeztek mindig nagy hangsúlyt a tudományos kutatás és az elitképzés magas szinten tartására, vagyis eredményességüket az ipari kapcsolatok és az innovációs eredményesség mellett dominánsan a tudományos kutatás jellegzetes indikátoraival, a publikációk és hivatkozások számával, a PhD képzés eredményeinek mutatószámaival és a kutatólaboratóriumok eredményességével mérték. Ma már a nemzeti és nemzetközi oktatási elõretekintési programok is azt mondják ki, hogy a 21. század társadalmi, gazdasági és technológiai fejlõdése arra fogja ösztökélni a felsõoktatási intézményeket és a most fellépett nemzetközi banki csõdök miatt még inkább, hogy az eddigieknél erõteljesebben vállaljanak részt a regionális gazdaságfejlesztési programokban, és helyezzenek nagyobb hangsúlyt a gyakorlatorientált oktatási programok bevezetésére és az innovációs lánc megerõsítésére. Azt hiszem hazánkban is nagy szükség van ennek a trendnek a követésére, mivel gazdaságunk nyitott és kisméretû, ezért nyilvánvalóan a gazdasági fejlõdés és versenyképesség erõsen függ az oktatás, a kutatás, a fejlesztés és az innováció általános színvonalától. Ha ezt a nemzetközi és természetesen a hazai gazdasági megroppanást, amit a nemzetközi bankvilág okozott a kutatás, a fejlesztés és az innováció megerõsítésével próbálná a magyar kormányzat leküzdeni, lehet, hogy gazdaságunk erõteljesen meglódulhatna és kiugorhatna a szürkeségbõl. Önnek errõl mi a véleménye? Ezzel a gondolatmenettel teljesen egyetértek azért is, mivel éppen ennek a világméretû trendnek a jegyében alapítottuk meg három évvel ezelõtt a Mobil Innovációs Központot, hogy lépéseket tegyen a fent vázolt fejlõdés hazai megvalósítására. Központunk létrehozása a hazai telekommunikáció eddigi talán legjelentõsebb és központilag támogatott kutatás-fejlesztési projektje, amely a harmadik éves beszámolójával is megerõsíti, hogy a Nemzeti Kutatási és Technológiai Hivatal által kiírt pályázat is jó célokat fogalmazott meg, és ezeket a cé- 8 Technika 2009/1

INNOVÁCIÓ lokat a Központ idõarányosan sikeresen teljesítette. Ezt bizonyítandó központunk professzionális szakmai tevékenységét 2005 júliusában kezdte meg, azzal, hogy a MIK-et létrehozó Konzorcium tagjai, a telekommunikációs eszközöket gyártó nemzetközi nagyvállalatok, hazai telekommunikációs szolgáltatók, multinacionális számítástechnikai cégek, hazai kis- és középvállalatok, egyetemek és kutatóintézetek egyesítették tudásukat, hogy teljesüljön a pályázat kiírójának legfontosabb célkitûzése, vagyis, hogy a régió ismét kerüljön be a szakterület nemzetközileg magasan jegyzett kutatófejlesztõ központjainak a családjába. Ezzel létrejött egy olyan szervezet, amely hidat képes teremteni a kutatóhelyek, a szolgáltatók, az ipari nagyvállalatok és a hazai kis- és középvállalatok között, és képes lehet arra, hogy a Magyarországon és Európában is gyakran emlegetett innovációs lánc hiányzó elemeit kiépítse. Lehet, hogy az ilyen hídszerep felvállalására szinte minden szakterületen szükség lenne? Azt hiszem igen. Az igaz, hogy hazánk a világ többi fejlett országához hasonlóan a tudásalapú társadalomba való átmeneti idõszakot éli. Ezekhez az országokhoz hasonlítva Magyarországon a tudásalapú társadalom alapjainak kiépítése területén az eredmények jelentõsek. De az ország pozíciója a kutatásfejlesztés-innováció területén már határozottan rosszabb, mivel a teljes innovációs láncot támogató infrastruktúra és az innovációs kultúra a rendszerváltás elõtti idõszak sajátos hatásait még mindig magán hordozza. Ez azért meglepõ, mert Magyarország szellemi eredmények tekintetében határozottan versenyképes a régió, de néhány területen a világ vezetõ országaival is. Igen, versenyképesek vagyunk, de azt látni kell, hogy az innovációs támogatási rendszer túlzottan egyoldalú, a kutatás-fejlesztés támogatására szolgáló források jelentõs része a költségvetésbõl származik, emellett az országban mûködõ ipari vállalkozások a kutatás-fejlesztés-innováció folyamatában sajnos alig vagy csak igen visszafogottan vesznek részt. Pedig ma már világszerte elvárás a kutatási eredmények gyakorlati alkalmazhatósága az alapkutatás és az alkalmazott kutatás területén egyaránt. Ennek a globális folyamatnak a kulcseleme az inkubáció és általában a kis- és középvállalatok szakmai és gazdasági szerepének az erõsítése. Hazánkban igen sok vállalkozás indult és indul, de ezek között igen kevés az innovatív. Az innovatív kisvállalkozások alapítási kultúrájának kialakításában mindenütt kulcsszerepe van az egyetemeknek és a kutatási központoknak. Ezért tartjuk mi kiemelten fontosnak a kis- és középvállalkozások támogatását. Ezért úgy fogalmaztuk meg missziónkat, és stratégiánkat, hogy egy fontos szakterület technológiai kérdéseit öleljük fel, és mellette az innovációs kultúraváltást támogassuk tevékenységünkkel. Ennek megfelelõen a Mobil Innovációs Központ három nagy szakterületen tevékenykedik, ezek a mobil rádiós technológiák, a heterogén mobil hálózatok integrálása és menedzselése, és a mobil szolgáltatások és alkalmazások fejlesztése. Jelenleg 14 fõállású munkatárssal dolgozunk, és a projektekbe és pályázati feladatok megoldásába részmunkaidõben bevonjuk az egyetemi oktatókat, hallgatókat, illetve kutató intézeti szakembereket, és velük közösen értük el a továbbfejlõdéshez szükséges eredményeket. Milyen jövõbeli terveik vannak? Az eddig elért eredményeink bizonyítják, hogy célszerû folytatni a tevékenységünket az inkubációs szakasz lezárta után is, amire új koncepciót dolgoztunk ki. Eszerint tovább kívánjuk erõsíteni a szakmai együttmûködést, elsõsorban az ipari tagjaink érdekeinek figyelembevételével, tovább erõsítjük kapcsolatainkat a hazai kis- és középvállalatokkal, ezért növeljük a hazai kisés középvállalkozásokkal az együttmûködési megállapodások számát, körét és tartalmát. Az NKTH részérõl is elvárás, hogy növeljük a kis- és középvállalkozásokkal való munkánkat, közösen pályázzunk, még több kutatói hátteret biztosítsunk számukra. Tervünk még, hogy tovább növeljük a nemzetközi tudományos és technológiai együttmûködésben való részvételünket közös projektekben, pályázatokban. Az elért szakmai eredményekre akár önálló vállalatokat hozzunk létre, és mivel nálunk kutatás és fejlesztés folyik, tovább kívánjuk növelni a fõállású kutatók számát is. Mind a hazai és a külföldi egyetemekkel közös kutatások kezdeményezése, velük közös projektekben való részvétel szintén célunk. Wellek Margit Technika 2009/1 9

GÉPIPAR A legkülönfélébb termékek gyártására, átadórendszerrel kiegészítve pedig munkaautomatizálásra alkalmasak AIDA sorozatgyártású présgépek Az AIDA NC sorozatú C-vázas, valamint NS1, NS2 és HERA jelû egységes kulisszás présgépei a legkülönfélébb alkatrészek folyamatos, minimális állásidõvel megvalósított gyártását teszik lehetõvé. Az AIDA megrendelõi igényeinek folyamatos követésével törekszik arra, hogy mindig a legmegfelelõbb termeléstechnológiai megoldásokat szerepeltethesse kínálatában: a 30-4000 kn teljesítményû mechanikus kovácsolósajtók széles választékán túl most egyes présgépeket raktárról azonnal szállítható, szériagyártású modellként kínálnak. Ezek a gépek az NC1 és NC2 jelû C-vázas sorozat, valamint az NS1, NS2 és HERA jelû egységesített kulisszás prések a különféle alkatrészek gyártásához szükséges rugalmasságot a megrendelõk elvárásainak megfelelõen ötvözik a folyamatos, minimális állásidõvel megvalósuló termeléshez elengedhetetlen megbízhatósággal. Az AIDA átadóautomatikával kiegészített, NC sorozatú egy- és kétforgattyús, C-vázas présgépei az általában csak kulisszás prések által kínált többmûveletes és többmunkahelyes préselési feladatok elvégzését az átadórendszerek árának egyharmadáért kínálják. Az NC1 és az NC2 kellõképpen flexibilis jelentõsen eltérõ termékek gyártásához és hosszú gyártásciklusok automatizálásához is, illetve lehetõséget ad a nagyobb préselési teljesítmény eléréséhez szükséges számú C-vázas prések összekapcsolására is. Az AIDA NC sorozatú, hegesztett acélszerkezettel, öntöttvas nyomószánnal és öntöttacél alsó szerszámtartóval rendelkezõ C- vázas présgépeinek más gyártmányokénál legalább 30 %-kal alacsonyabb szögelfordulása nagyobb pontosságot és hosszabb szerszámélettartamot biztosít. Az NC1 és az NC2 az AIDA olajfürdõs tengelykapcsolójával rendelkezik, mely a kézi vagy automatikus adagolású C-vázas présgépek esetében magas egyszeri ütésszám elérését teszi lehetõvé a tengelykapcsoló túlhevülése nélkül. Az olajfürdõs tengelykapcsoló az AIDA C-vázas présgépein az alapfelszereltség része. Az AIDA egyedi tervezésû hidraulikus túlterhelés-védelmi (HOLP) rendszere hozzájárul a gyártók üzemeltetési költségeinek csökkentéséhez, illetve a gyártási hibák megelõzéséhez. A maximálisról a nulla nyomásszintet 0,01 mp alatt elérõ HOLP a piacon lévõ egyéb túlterhelésvédõ rendszereknél lényegesen gyorsabb mûködésû. A túlterhelés miatti leállást követõen az üzemkész állapotba történõ visszaállás csak néhány másodpercet vesz igénybe, ami a szerszámgép-beállítás idõszükségletét és az állásidõt is jelentõsen csökkenti. A kompakt kivitelû, energiahatékony NS1, NS2 és HERA modellek esetében egységesített kulisszás kialakítás biztosítja a gépváz minimális nyúlását. Kényszerkenéssel és központosított, teljes hosszúságú nyomószán-megvezetéssel rendelkeznek. A HERA automatikus lökethosszállítással, az NS1 és az NS2 pedig állandó és változó nyomószán-sebességû kivitelben rendelhetõ. Az AIDA egyedi, kulisszamûves hajtásrendszere a fémmegmunkálás hatékonyságát azáltal növeli, hogy a nyomószánt az alsó végpont közelében hosszabb ideig tartja meg, az anyag így a munkafázisban a hagyományos forgattyús vagy excentermozgatású sajtókhoz képest 30-40 %-kal tovább tartózkodik, vagyis a megfolyatásra több idõ jut. Az AIDA a megrendelõknek átfogó fémalakítási információforrást kínáló, www.aida-global.com címen elérhetõ új honlapjának átgondolt navigációs rendszere a cég széles termékválasztékának egyszerû áttekintését teszi lehetõvé. Az új fejezetek és bõvített funkciók révén a szakemberek megismerhetik, hogy a korszerû préstechnológia milyen megoldásokat kínál a legsúlyosabb problémákra is, illetve hogyan járul hozzá a hatékonyság növeléséhez a gyártás folyamán. A beépített portálon keresztül az AIDA nemzetközi gyártó- és szervizhálózata is közvetlenül elérhetõ. A honlap francia, olasz, német, angol, spanyol, portugál és japán nyelven is olvasható. Az AIDA présgépeinek telepítéséhez és szervizeléséhez gyártóüzemi háttérrel rendelkezõ szakembereket biztosít, illetve a korszerû gyártási környezet fenntartása érdekében préstechnológiai fejlesztési és felújító szolgáltatáscsomagot is kínál. További információt az AIDA www.aida-global.com honlapon talál! 10 Technika 2009/1

AUTOMATIZÁLÁS Környezetkímélõ gyártásfelügyelet Az olaszországi Novara városához közel lévõ Terniben mûködõ Novamont vállalat két évvel ezelõtt döntött úgy, hogy egy európai innovációs díjjal jutalmazott innovációját saját maga ülteti gyakorlatba. Ekkor GMO-mentes kukoricakeményítõbõl a környezetben lebomló, természetesen komposztálható mûanyag csomagolóeszközök alapanyagát kezdték el gyártani Mater-Bi néven. Az innovációs sikersztori hátterében az Európai Unió azon döntése áll, miszerint 2010-tõl már a szupermarketekben sem lehet hagyományos, kõolajból elõállított mûanyagszatyrokba csomagolni. A vállalat azonban nemcsak a fenntartható vegyészet bajnokaként kapta meg az említett kitüntetést, hanem azért is, mert egy roppant összetett termelési folyamat automatizálását sikeresen oldotta meg a GE Fanuc Intelligent Platforms elnevezésû gyártásfelügyelõ rendszerrel. BONYOLULT TERMELÉSI FOLYA- MAT A Mater-Bi elõállítási folyamata számos kritikus csomópontot tartalmaz. Elõször a kukoricakeményítõ molekulaszerkezetét változtatják meg természetes és szintetikus anyagokkal, hogy a kõolajból készült polietilén csomagolóanyagoknál is fokozottabb mértékben ellenállóbbá tegyék a víz- és hõhatásokkal szemben. Ennek az eléréséért polimerenként tíz hozzáadott anyaggal dolgoznak, ami az anyagmennyiség, a szükséges vízmennyiség, illetve hõmérsékleti paraméterek pontos mérését és a technológia mértani pontosságú betartását igényeli. A termelési folyamat alatti hõszabályozás létfontosságú, mivel a A Mater-Bi alapanyag természetes lebomlása keményítõ villámgyorsan alkalmazkodik az adott hõviszonyokhoz. A helyzetet csak nehezíti, hogy a 2008-as évben a világon akkora szükséglet adódott a Mater-Bi csomagolóeszközök iránt, hogy menet közben 20 000- rõl 80 000 tonnára kellett módosítani az elõállítandó mennyiséget. Ez önmagában nem lett volna baj, csakhogy a piaci követelmény húszféle termék iránti keresletet eredményezett. A termelési folyamat automatizálására és szigorú ellenõrzésére ily módon egy fölöttébb rugalmas rendszert kellett csatasorba állítani. Dióhéjban arról van szó, hogy a silókban tárolt alapanyagot szövevényes csõrendszerben egy kompresszor segítségével fújják át egészen addig a kemencéig, ahol az elõállítási folyamat zajlik. A kemencében a gigantikus mennyiségû keményítõhöz 2-4000 kiló reagens anyagot adnak, s itt megy végbe a környezetbarát mûanyag elõállítása. Ezután speciális berendezéssel a kimenetnél stílszerûen spagetti formájú polimereket hoznak létre, amelyeket utána granulátummá õrölnek. A zsákokba csomagolt granulátumból késõbb nemcsak a konkrét kérésekre méretezett csomagolóeszközök, hanem akár autógumi is gyártható. TELJESÍTMÉNY ÉS PONTOSSÁG A termelési folyamat legkritikusabb pontja a keményítõ zavartalan áramlása, mert egyébként a csövek falán lerakódó alapanyag megszünteti az óramû pontossággal zajló termelést. Ezért építették ki a GEF Intelligent Patforms ellenõrzõ rendszert négy termelési vonalra. A gyárban egy masszív PCszerverállomás üzemel, amely koaxiális kábelen optikai szálon megvalósuló Ethernet-kapcsolatban van a termelési vonalakról adatokat szolgáltató központi memóriaegységekkel. A termelés ellenõrzése a hat darab PacSystems RX7i kontroller révén valósul meg. A redundáns hot stand by üzemmódban dolgozó innovatív PACprocesszorok az egész termelési folyamat ellenõrzését biztosítják beleértve a négy munkaállomáson dolgozó operátor személyzet munkáját is. Az RX7i 300-500 létfontosságú termelési részfeladatot koordinál és ellenõriz, míg az egység nagy teljesítményû központi memóriája minden alegység munkáját nyilvántartja és összehangolja. A magas szintû folyamat-automatizálásnak köszönhetõen eddig még leállás nem következett be, és a vállalat novarai székhelyén szintén élõben figyelemmel követik az összetett termelés egész folyamatát. Békés Sándor 12 Technika 2009/1

HAJTÁSTECHNIKA Európai villanymotor-hatékonysági program Pénz- és energiakímélõ Az Európai Bizottság kutatóközpontja már egy évtizeddel ezelõtt felhívta rá a figyelmet, hogy létfontosságú az európai ipar számára a villanymotorokról kialakított egységes adatbázis megteremtése. Ennek szükségességét beszédes adatok támasztják alá. Tény, hogy az európai ipar villamosenergia-fogyasztásának a 70 százalékát a villanymotorok mûködtetésére fordítják, de a szolgáltatási szektorban is 33 százalékos ez az arány. Hasonlóképpen alapigazság, hogy egyetlen villanymotor által a teljes élettartama során elhasznált villamos energia költsége akár százszorosan is meghaladhatja a motor beszerzési árát. A fenti adatok sokkolták az uniós ipar képviselõit, de sokan arra hivatkoztak, hogy beszerzéskor nincsenek tudatában a villanymotorok energiafogyasztási paramétereinek. Az Európai Bizottság lépett az ügyben, és az Európai Villanymotorok és Elektronikai Gyártók Szövetségével (CEMEP) már 1999-ben kidolgozta az Európai Motorosztályozási Sémát (EFF), ami megkönnyíti a magas, illetve az alacsonyabb hatásfokú mûködési és áramfogyasztási paraméterekkel rendelkezõ villanymotorok azonosítását. Az EFF besorolást aztán elkezdték feltüntetni a motorokon, hogy a vásárló tisztában legyen az ár mellett a várható villamosenergia-fogyasztás költségeivel is. A következõ lépést az Európai Motoradatbázis (European Database of Energy Efficient Motors EuroDEEM) létrehozása jelentette, ami az elmúlt négy évben létfontosságú információs eszközzé nõtte ki magát a felhasználók kezében azzal, hogy motorvásárlásnál, vagy cserénél az energetikai és pénzügyi megtakarítási lehetõségek mérlegelésére is lehetõséget teremtett. MOTORHATÉKONYSÁGI BESORO- adatbázis LÁS A motoradatbázis kidolgozásának a munkálatai 1996 és 1999 között folytak. Az EuroDEEM adatbázis tulajdonképpen egy szoftver, amelynek nagy érdeme, hogy egyetlen honlapra tömörítette az európai piacon jelen lévõ összes villanymotorok teljesítmény-mutatóit, nem feledkezve meg az energia és ár összetett vizsgálatáról sem. A már említett CEMEP az Európai Bizottsággal közösen energiahatékonyság alapján a háromfázisú, kétpólusú és négypólusú 1,1 és 95 kw-os, 400 voltos és 50 Hz-es villanymotorokat három teljesítménycsoportba tagolta be. Az EFF1 kategóriába a nagyteljesítmé- Technika 2009/1 13

HAJTÁSTECHNIKA nyû motorok kerültek be, az EFF2- es kört a megnövelt teljesítményû motorok alkotják, míg az EFF3 a hagyományos motorokat csoportosítja. Átlagosan elmondható, hogy egy EFF2-es motor alkalmazása 20, míg egy EFF1-es termelésbe állítása már 40 százalékkal kevesebb energiaveszteséget okoz egy hagyományos EFF3-as motornál. Ez azt jelenti, hogy egy 15 kw-os, évi 3 ezer órás üzemidejû EFF2 kategóriás motor évente 1 MWh-val, az EFF1-es pedig évente 4 MWh-val több villamos energiát takarít meg egy EFF3-as motorhoz képest. A besorolás elkészítésekor a szakemberek úgy számoltak, hogy már a 15 tagú Unióban is az EFF3-as motorokról az EFF2-re, vagy EFF1-re való átállással 6 TWh/év energiamennyiség takarítható meg. Az Európai Unióban az ezredfordulón kezdett széles körben elterjedni a villanymotorok felcímkézése az energiahatékonysági és takarékossági paraméterekkel. A Bizottság úgy gondolta, hogy a pontos információk birtokában az ipar szereplõi olyan gyorsan reagálnak majd, mint ahogy a háztartási cikkek piacán az már megtörtént, és azonnal az EFF1-es kategória felé mozdul el a piac. Ez a gyors átállás még mára sem következett be az iparban felhasznált villanymotorok piacán, de a tájékoztatási kampány így is átütõ eredményeket hozott. A váltás elõször az EFF3-ról az EFF2-re való átállásban következett be. Az 1998-as helyzetkép szerint az Unióban a négypólusú villanymotorok piacának a 68, a kétpólusúaknak pedig a 43 százalékát még az EFF3-as kategóriájú hagyományos motorok uralták. Az EuroDEEM-nek köszönhetõen 2003-ra az EFF3-asok villámgyorsan mindkét kategóriában 10 százalékos szintig zuhantak vissza. Viszont a Bizottság elvárásai nem teljesültek az EFF1-es felé történõ közelítést illetõen. Az ártényezõ továbbra is jelentõsnek bizonyult és bizonyul ma is, ezért az ipar megállt félúton, és mintegy 80 százaléknyi arányban a megnövelt teljesítményû, EFF2-es villanymotorok használatát részesítette elõnyben. Az EFF1-es motorok térnyerése lassúbb tempóban következik be, így arányuk még mindig 10 százalék alatti szinten mozog a magas beszerzési áruk miatt. BÕVÜLÕ EURODEEM-ESZKÖZTÁR A villanymotor-adatbankként is meghatározható EuroDEEMszoftvert néhány lelkes uniós szakember fejlesztette ki szûkös informatikai eszköztárral. Az adatbázis már megalkotásakor túlnõtte a hasonló USA-beli, illetve máshol létezõ motornyilvántartásokat. Ambiciózus célja ugyanis az volt, hogy több ezer motor paramétereinek a felsorolásán és mûszaki leírásán túlmenõen tanulmányokkal, illetve a felhasználók igényeit figyelembe vevõ energiafogyasztási és árkalkulációkkal a döntéshozók elengedhetetlen konzultációs forrásává váljon. Az Unió összes villanymotor-tárgykörbe tartozó mértékadó szakhatósága és kutatói közössége részt vett az adatbázis létrehozásában, amelybe az elsõ körben az Európai Unió 28 meghatározó villanymotor-gyártója által elõállított 5 000 villanymotor került be. Az EuroDEEM óriási népszerûsége arra késztette az Uniót, hogy a 2000-2004-es idõszak bürokratikus akadályait legyõzve, tovább bõvítse az adatbázist. Ezért széleskörû uniós és USA-beli források bevonásával a Washingtoni Állami Egyetem kifejlesztette a szoftver robusztus, nagy látogatottságot kiszolgáló, az EuroDEEM International nevet viselõ soknyelvû változatát is. A motor-adatbank mai verziója 32 200 50 és 60 Hzen, vagy a nemzetközi Elektrotechnikai Bizottság szabványa alapján üzemelõ villanymotorról ad átfogó tájékoztatást. Az adatbázis az Unió különbözõ régióinak helyi áraira szabott hatékonysági, energiaköltségi, beszerzési árait is tartalmazza. Az esetleges értékesítési akciókkal is számolva közérthetõ képlet alapján felhasználói kiszámíthatják a különbözõ villanymotorok hatékonyságát egész üzemelésük idejére. A megtakarítási lehetõségeket a szivattyúk, a ventillátorok, illetve a rendszermotorok körére is kiterjedõ tanulmányok bõvítik. A megnövelt teljesítményû villanymotorok a szó szoros értelmében óriási anyagi megtakarítással járnak. Az Európai Unióban 25 tagországra vetítve a hatékony villanymotor-rendszerek az ipar számára mintegy 200 TWh/éves villamosenergia-megtakarítást eredményeznek, évente 10 milliárd eurós kiadás-csökkenéssel. Ehhez még hozzáadódik a karbantartási költségek terén évente az iparban elérhetõ 5-10 milliárd eurós spórolás. Az energiatakarékos villanymotorok a 25 uniós tagország vállalatainak is jelentõs megtakarítást hoznak a konyhára. A hatékony villanymotorok alkalmazásával a cégek évente a kiotói célkitûzésben vállalt kvóta negyedét kitevõ 100 millió tonna CO 2 kibocsátás-csökkenést érhetnek el, ami 6 milliárd euró/éves költségmegtakarítást eredményez. Mindennek eléréséhez persze az iparnak még komolyabban kellene vennie az EuroDEEM azon elemzését, miszerint egy villanymotor beszerzési ára a motor egész életciklusa során jelentkezõ költségeknek csak a 2,5 százalékát teszi ki, ami a karbantartási kiadásokkal együtt is csak 4 százalékon mozog. A fennmaradó 96 százalék a villanyszámla rovására írható. Békés Sándor 14 Technika 2009/1

HAJTÁSTECHNIKA Milyen egy jó motor? Milyen egy jó aszinkron villamos motor? Amelyik kielégíti a felhasználója igényeit, tehát a jól ismert definícióval élve jó minõségû. A másik klasszikus, miszerint a minõséget nem lehet a termékbe beleellenõrizni, bele kell azt gyártani. Ezt a lépést természetesen megelõzi a jóvá való tervezés A TERVEZÕMÉRNÖKI HÁTTÉR Jó villamos motort olyan mérnökcsapat tud tervezni, amelynek a villamos motor gyártásában, üzemeltetésében is van tapasztalata, és a felhasználói észrevételeket is használja bemenõ információként. Ha a vevõtõl jövõ mágneses zaj információt horonyszám-arány módosítás követi, az komoly bizonyíték erre. A jó motor szigetelési rendszerben elõírt anyagokból épül és az ott meghatározott módszerekkel kerül vizsgálatra, ezért érintésvédelme kiváló. A beépített PTC megvédi a motort a véletlen túlterheléstõl. A lakkozott dinamólemez villamos paraméterei megbízhatóan magasak. fázisonkénti ellenállás mérés, szigetelési ellenállás mérés, forgásirány ellenõrzés, Surge vizsgálat). A vizsgálaton megfelelt motorok frekvenciaszabályozóval történõ használatra megbízhatóan alkalmasak. Az impregnálás szabályozott mártó-szárító folyamatban történik, az eredmény a magas villamos szilárdság, a hosszú élettartam. AZ ALKATRÉSZGYÁRTÁS A megmunkálás korszerû szerszámgépeken, és ami még ennél is fontosabb, szabályozott folyamatban történik, ez biztosítja a rajzi tûrések szerinti méreteket. Az alumínium pajzsok csapágyfészkébe beleöntött acélpersely a motor hosszú élettartama alatt megbízhatóan rögzíti a csapágyat. Emeli a motor jóságát, hogy a forgórész palástjának az ütését rendszeresen ellenõrzik, az állórészt expanziós tüskén peremezik, emiatt a légrés szimmetrikus, a motorok mágneses zaja alacsony. A MOTOR ÖSSZESZERE- LÉSE A motorok összeillesztése célprés segítségével, egytengelyûen történik, a szabályozott nyomású mûvelet magas fokon védi a csapágyat a szerelés során. A kész motor, hasonlóan a tekercselt állórészhez, 100 %-os villamos végellenõrzésen esik át, a berendezés és a vizsgálóprogram hasonló. Csak biztonságosan mûködõképes motor kerülhet a vevõhöz A vevõ természetesen nem csak egy jó motort szeretne, hanem pont azt, amit rendelt. Ezt egy, az elkeverést kizáró azonosító rendszer (adattábla, dobozcímke) biztosítja. A MEGMARADÓ SZÉPSÉG Van már egy jó motorunk. Széppé egy zárt technológiájú berendezésben festik, a két rétegû bevonatrendszer idõtálló és esztétikus. A tengerentúli szállításra is alkalmasan kialakított csomagolás pedig megbízhatóan megõrzi ezt a szépséget Megtaláltuk ezt a mérnöki hátteret, ezt a gyártási folyamatot, ezt a terméket. Ilyen egy jó motor Bóka Sándor AGISYS Ipari Keverés- és Hajtástechnikai Kft. A TEKERCSELT ÁLLÓRÉSZ GYÁRTÁ- SA Az álló- és forgórész lemezeket többfészkes szerszámmal, interlock sajtológépen sajtolják, a lemezcsomag rendezettsége nagyon jó, a motor ezért is alacsony mágneses zajú. Az állórész tekercsei tekercselõgépen készülnek (pontos menetszám és ellenállás) és behúzógép húzza be azokat a szigetelt hornyokba. A horonyzáró léc biztosan rögzíti a hornyokban a zománchuzalt. A gépi tekercsfej levarrás nagy biztonsággal megtartja a tekercsfej geometriáját az impregnálásig. A tekercselt állórészek ellenõrzése 100 %-ban, számítógép vezérelte program alapján történik meg (nagyfeszültségû átütésvizsgálat, A CSAPÁGYAZÁS A motorok szereléséhez prémium kategóriájú, kimondottan villamos motorokhoz tervezett és gyártott golyóscsapágyat (C&U) használnak. A rezgés és a zaj rendkívül alacsony. A csapágyak nem igényelnek gondozást.

HAJTÁSTECHNIKA A válság megsokszorozza jelentõségüket Energiatakarékos motorok Manapság az iparban ezzel a céllal igyekeznek vagy az ipari folyamatokat optimalizálni, kis veszteségû hajtásmegoldásokat alkalmazni, végül igen gyakran magas hatásfokú motorokat üzembe állítani. Ám az optimális megoldást az energiatakarékos motorok használata igéri. Például az aszinkron motorok energiafogyasztási költsége a motor teljes üzemeltetési költségének 97 százalékát képezi. Kevesen gondolnák, hogy a villamos hajtások az ipar villamosenergia fogyasztásának mintegy 70 százalékát teszik ki, ezért a mind drágább energia megtakarítása nagyban függ a hatékonyabb, jól megválasztott hajtástechnikától. HÁROM HATÉKONYSÁGI OSZTÁLY Az EU az energiatakarékosság szempontjából három hatékonysági osztályba sorolta a motorokat: standard (EEF3), növelt hatékonyáság (EEF2), és magas (EEF1) osztályba. Például a Siemens már befejezte az EEF3 motorok gyártását és csak a fejletteb osztályú motorokat gyártja. Az EEF1 motorok olcsóbban üzemeltethetõk, az alacsonyabb motorhõmérsékletnek köszönhetõen hosszú a motor és a kenõanyag élettartama és alkalmas frekvenciaváltó üzemre. Az új IEC motor réz forgórésszel készül, nagy indítónyomaték, magas túlterhelhetõség jellemzi, hûtése aerodinamikailag optimalizált, könnyû kábelbevezetések, felcsavarozható talpak és számos opció a része olvasható a Siemens ajánlásában. ENERGIA VISSZATÁPLÁLÁSA További energiamegtakarítás köszönhetõ a szabályozott hajtásnak és az energiavisszatáplálásnak. Szabályozott hajtással az energiaköltség 20-50 százaléka is megtakarítható. A fékezési energia visszatáplálása 20 százalékkal csökkenti az energiafelhasználást. Ráadásul nincs szükség fékellenállásra és az általa termelt hõ elvezetésére. A Siemens energiatakarékos motorjainak jellemzõi: 0,06 kw-1000 kw közötti teljesítmény 2/4/6/8 pólus IP 55 védettség minden használatos feszültség 50 Hz és 60 Hz frekvencia minden használatos építési forma felsõ felülethûtés DUROGNIT R IR 2000 izoláló rendszer Építési méretek: 56M...225M alumínium, 100 L...450 szürkeöntvény ház. AZ AUTÓMOTOROKON A SOR A jelenlegi gazdasági válság szinte megsokszorozza az energiatakarékosabb motorok jelentõségét. Jellemzõ, hogy még a Forma 1 vezetõi is arról tárgyalnak, hogy 2010-tõl egységes és energiatakarékosabb motorokat vezetnének be a versenyeken egyelõre a Cosworth egy kis költségû, 1,8 literes turbófeltöltésû motorjáról lenne szó, késõbb a jövõ kis fogyasztású innovált motorjait használnák fel. Ugyanis csak így képzelhetõ el szerintük a Forma 1 stabilizálása, a Honda után más autógyárak távozásának a megakadályozása. Amikor a svéd kormány legutóbb 2,65 milliárd eurónak megfelelõ mentõcsomagot jelentett be a Volvo és a Saab támogatására, kikötötte, hogy a támogatás elsõsorban az új generációs, energiatakarékos motorok kifejlesztéséhez használható fel. A kikötés persze a Fordnak és a GM-nek is szólt, ugyanis õk a tulajdonosai a svéd autógyáraknak. Az EU 2012-tõl kötelezõvé teszi a környezetbarát gépkocsik állami beszerzését: az EU országok államháztartási szervei 110 000 ilyen személygépkocsit, 110 000 könnyû haszongépjármûvet, 35 ezer teherautót és 1700 autóbuszt fognak vásárolni, hogy a tiszta és energiatakarékos autók piacán mérsékeljék az árakat. Ez nagy lökést adhat a környezetbarát autó hajtástechnika fejlesztéséhez. K. F. 16 Technika 2009/1

HAJTÁSTECHNIKA Innovatív félvezetõk az autóiparban Az autóipari elektronika világméretekben 2011-ig eléri a 123 milliárd eurós piaci részesedést, és a 2006-tól tapasztalt évi 6,1 százalékos növekedését a szakértõk szerint még a pénzügyi válság sem akadályozza meg. A német Zvei szövetség legutóbbi adatai szerint a mikroelektronikai szegmens még ennél is nagyobb tempóban, évi 11,9 százalékkal gyarapodik, és a volumene a 2006-os 11,9 milliárd USA-dollárról 33,5 milliárd dollárra emelkedik 2011-ben. A növekedés igazi húzóereje az autógyáraknál a zöld technológiák masszív elõretörésében keresendõ. A gyártók az energiatakarékosság és -hatékonyság jegyében minden innovatív eszközzel igyekeznek csökkenteni a gépkocsik károsanyag-kibocsátását, és amíg a hidrogénnel hajtott autók realitássá válnak, hibridautókat gyártanak. A piacvezetõ hibridautógyártók így a Toyota Prius, a Ford Escape, vagy a Honda Accord esetében is fõleg a gyújtásnál és a motor hatékonyságának a növelésénél vetik be a robusztusra tervezett innovatív félvezetõket. Ezek aránya a mértékadó Strategy Analitics szerint 2013-ig évi 8,3 százalékkal növekedik, amikorra eléri a 8 milliárd dolláros részesedést. A gépkocsik fedélzetén csatasorba állított félvezetõk jelenlegi 290 dolláros részaránya 2012-re 350, majd a következõ években 450 dollárra emelkedik. Elég itt csak arra utalni, hogy a hibridautók motorjának az ellenõrzõ rendszereinél olyan félvezetõ-innovációkat alkalmaznak, amelyek már az ipari alkalmazások széles skáláján bizonyították hatékonyságukat. Intelligens környezetkímélõ IGBT-modulok HIBRIDAUTÓ-ELEKTRONIKA A hibridautók a belsõégésû motorokat a villanymotorokkal ötvözik. A kutatások több új motortípus kifejlesztésében öltöttek testet. Ezeknél lényeges, hogy minél nagyobb teret nyer a villanymotorok alkalmazása, annál inkább csökkenthetõ a motor mérete, illetve egyre nagyobb mértékben alakítható át a fékezéskor, indításkor, vagy más alkalmakkor felszabaduló kinetikai energia villamos energiává, amellyel az autó elemei feltölthetõk a károsanyagkibocsátás 40 százalékos csökkentése mellett. A Paumanok elemzõ cég szerint jövõre már 3 millió hibridautó száguld az országutakon, de számuk gyors növekedéssel 2015-re eléri a 8 milliót. Emellett jelentõs, hogy a gépkocsiba beszerelt villanymotorokból, energiagazdálkodási egységekbõl, fékezõ szerkezetekbõl és segédszerkezetekbõl álló hibrid alegységek száma a 2005-ös 40 000-rõl tíz év alatt 1,2 millióra emelkedik. A hibridautók 47 százalékát teszi ki a hagyományos gépkocsiknál csak 15 százalékos szinten mozgó elektronika fõszerepben az ipari alkalmazásoknál már bizonyított félvezetõkkel. Az autó meghajtásához használt egységek, illetve a motor méretének csökkentése egyaránt innovatív félvezetõk alkalmazására készteti a gyártókat. Kulcskérdés lesz a modulok méretének a csökkentése, illetve az intelligens csipek olyan csomagolása, amellyel a nagy hõmérsékleti különbségeket is elviselik, s eközben kapcsolatot teremtenek a különbözõ egységek között. A 32 bites CPU-tól kezdve az ICU (Inverter Converter Unit) egységekben széleskörûen alkalmazott félvezetõk adják majd a lelkét a hibridautó-elektronikának. A MOSFET és az IGBT tranzisztorokra kulcsszerep hárul a szabályozásnál és a meghajtásnál. A félvezetõk bevetése az induktorok, transzformátorok, szûrõk és kondenzátorok, illetve számos más egység alkalmazásával válik teljessé a hibridautóknál. Az említett területeken a félvezetõk piaca ugrásszerûen kibõvül. Jól jelzi ezt, hogy a már jelenleg is 1,7 milliárd dolláros értéket képviselõ kondenzátorok piaca 2015-re 4,6 milliárd dollárosra gyarapodik. A hagyományos belsõégésû motorokkal párhuzamosan mûködõ villanymotorok Technika 2009/1 17

HAJTÁSTECHNIKA mûködését fémes filmbevonatú félvezetõ egységek biztosítják. A jelenlegi kutatások sikerrel oldották meg a motornál jelentkezõ hõmérsékleti különbségeknek ellenálló félvezetõk kialakítását. A hibridautó legnagyobb kihívását a gépkocsi legfontosabb elektronikai alkatrészének számító a húzóerõ biztosítására szolgáló inverter elõállítása jelentette. Ezeknek a moduloknak a feladata például a 42 és 700 voltos határok között mozgó bemeneteli feszültség kezelése. Ennek a fejlesztési feladatnak is sikeresen tettek eleget a széles körben alkalmazott félvezetõk. Az 1983-ban felfedezett IGBT (Insulated Gate Bipolar Transistor Szigetelt Vezérlõelektródájú Bipoláris Tranzisztor) elnevezése is utal rá, hogy olyan teljesítményelektronikai alkatrészrõl van szó, amely átmenetet képez a bipoláris tranzisztorok és a MOSFET-ek között. Mûködésbeli hasonlóságot mutat a bipoláris tranzisztorokkal, mert a fõáramot itt az elektronok és lyukak által meghatározott kétféle töltéshordozó alkotja. Elméletileg az IGBT-k igazi alkalmazási tartománya 20 khz alatti alacsony IGBT-ket és a MOSFET-eket együtt is beépítik egyesítve mindkét tranzisztorféleség elõnyös tulajdonságait. Természetesen attól függõen, hogy a MOSFET-, vagy IGBTösszetevõk aránya túlsúlyos egy csipben, mégiscsak beszélhetünk egyik vagy másik tranzisztorról a hibridautóknál. Azonban a szilícium alapú IGBT-kre például a villanyautóknál és a hibridhajtású gépkocsiknál akkora szükség van, hogy a legyártott mennyiség 2012- re eléri az ipari alkalmazásoknál Új IGBT modulok MOSFET-EK ÉS IGBT-K AZ ÉL- VONALBAN A hibridautóknál leggyakrabban használt félvezetõk a MOSFET-ek és fõként az IGBT-k. Közülük idõrendben elõre kívánkozik az 1975-ben kidolgozott MOSFET (Metal-Oxide Field Effect Transistor), ami a térhatáson alapuló unipoláris tranzisztorok egyik jelentõs csoportját alkotja. A MOS rövidítés a háromrétegû fém-oxidfélvezetõ összetételére utal. A szilícium félvezetõ réteg képezi a MOSFET-eknél azt a csatornát, amelynek áramát az alumínium fémrétegre vezetett elõfeszítéssel tudják befolyásolni. A fémréteg és a csatorna közötti esetleges galvanikus kapcsolatot a szigetelõ hatású oxidréteg szünteti meg. Különbözõ teljesítmény-szintekre készülnek MOSFET-ek. A MOS- FET-ek igazi alkalmazási területe a 200 khz-et meghaladó magas frekvencia, az alacsony 250 volt alatti feszültség, illetve az 500 Watt alatti erõhatár által behatárolt tartományban húzódik. frekvencia, a 100 C-fokot meghaladó hõmérséklet, illetve az 1 000 voltot meghaladó feszültség. Nagy vita zajlik ma a szakirodalomban arról, hogy mikor kell igazából a MOSFET-eket vagy az IGBT-ket alkalmazni. A félvezetõ-gyártó világcégek viszont eldöntötték ezt a kérdést, hiszen például az autóiparban is alkalmazott új generációs IGBT-ket már 150 khz-es tartományra is lehet alkalmazni. Másrészt az ipari, illetve autóipari felhasználás sokrétûsége miatt olyan összetett csipeket gyártanak, amelyekbe a gyakorlati igényekre szabottan az mért szintet. Gyakran a két elektronikai alkatrész elõnyös tulajdonságait is ötvözik egyetlen igen kicsiny, alig 70 mikrométeres csipben. Komoly alkalmazási területe van a hibridautóknál a MOSFET-tulajdonságokat is ötvözõ csúcsra járatott teljesítményû IGBT-knek. Jó példa erre a 600 voltos új generációs IGBT-k autóipari alkalmazása, amelyeket már 150 C-fokos hõmérsékletre is kompatibilissé tettek. A Fairchild új IGBT FGB-innovációjával a meghajtásnál eddig elõállt 30 százalékos energiaveszteség is kiküszöbölhetõvé vált. Összességében az innovatív félvezetõk autóipari alkalmazása jelentõsen csökkentette a hibridautók súlyát, illetve energiaveszteségét, a hõvezetõ képességük pedig háromszorosan meghaladja a hagyományos autóknál mért szintet. Békés Sándor 18 Technika 2009/1