GABONANÖVÉNYEK TERMESZTÉSE Az Agrármérnöki MSc szak tananyagfejlesztése TÁMOP-4.1.2-08/1/A-2009-0010
4. hét
Előadás áttekintése Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere
Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése
A Triticum nemzetség rendszere (Lelley-Rajháthy 1955. nyomán, Mansfeld 1959. alapján kissé módosítva) Vad fajok Termesztett (kultúr) fajok Sorozat Genom a szem a toklászban zárt a szem a toklászban zárt a szem csupasz Diploidea (Alakor) n=7 Tetraploidea (Tönke) n=14 AA T. boeoticum T. urartu AABB T. dicoccoides T. dicoccum T. georgicum T. monococcum - T. durum T. turgidum T. polonicum T. carthlicum T. turanicum AAGG T. araraticum T. timopheevi - Hexaploidea (Tönköly) n=21 AABBDD - T. spelta T. macha T. aestivum T. sphaerococcum T. vavilovi
A FONTOSABB BÚZAFAJOK RÖVID JELLEMZÉSE Triticum monococcum (Termesztett alakor, egyszerű búza) Egynyári vagy áttelelő növény. 60-125 cm magasságú, jó szárszilárdságú. Kicsi kalászú. Szórványosan Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, a Kárpátok gyenge talajú területein termesztik. Értékes tulajdonsága, hogy szemterméséből kitűnő dara készíthető, valamint az üszöggel, rozsdával és lisztharmattal szemben igen ellenálló. Triticum dicoccum (Tönke búza, kétszemű búza) Egynyári, 80-120 cm magas, merev szalmájú növény. Helyenként Elő- és Kisázsiában, a Kaukázusban, Észak-Afrikában, Szibériában elszórtan termesztik. Jó dara készíthető belőle, kedvező a betegség ellenállósága. Triticum durum (Keményszemű, makaróni búza) Őszi és tavaszi változata egyaránt ismert. A szemtermés megnyúlt, üveges állományú, a közönséges búzánál nagyobb fehérjetartalmú. Jó szárszilárdság, szárazságtűrés és betegség ellenállóság jellemzi. Gyenge a télállósága. Szemtermését száraztészta (makaróni, spagetti) gyártására használják. A közönséges búza mellett kisebb területen termesztett fontos faj. Fő termesztési területei a mediterrán országok, Észak-Afrika, Kaukázus, Közép- Ázsia, Nyugat-Szibéria, Észak- és Dél-Amerika. Triticum spelta (Tönköly búza) Egynyári vagy áttelelő, 60-120 cm magas. Igénytelen, rendkívül jó alkalmazkodó képességű. Elsősorban a csapadékos, sovány hegyvidéki talajokon termesztik (Németország, Belgium, Svájc stb.). Jó minőségű, sokféle étel készíthető belőle. Betegség ellenállósága átlagos. Triticum aestivum (Közönséges búza) A világon döntő mértékben termesztett búzafaj. Őszi, tavaszi, járó változatai ismertek. Jó alkalmazkodó képességű. Szemtermésének minősége többirányú felhasználást tesz lehetővé. A legjobb termőképességű búzafaj. Rendkívül nagy fajtagazdagság jellemzi.
Vad alakor ( Tr. boeoticum )
Triticum monococcum (Termesztett alakor, egyszemű búza)
Triticum dicoccoides (Vad tönke)
Triticum dicoccum ( Termesztett tönke )
Triticum carthlicum (Négyszálkás v. perzsa búza)
T. durum
Triticum spelta (Tönköly)
Triticum aestivum (Közönséges búza)
ŐSI BÚZA MAI BÚZA
A LEGFONTOSABB KÉT BÚZAFAJ FONTOSABB JELLEMZŐI Tulajdonságok Tr. aestivum Tr. durum Életforma típusok Tenyészidő (nap) Fehérjetartalom (%) Gyakorlatban realizált termés (t/ha) Vetésterületi arány (%) világon Magyarországon őszi (270-280) tavaszi (120-150) járó 12-15 őszi 4-9 tavaszi 2-5 92-94 99 őszi (260-270) tavaszi (110-130) járó 13-17 őszi 3-6 tavaszi 2-4 3-4 1
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA I. Morfológiai bélyegek alapján Szálkás búzák (aristatum) 1. A kalász tömött 1.1. var. ferrugineum (pelyva és szem barna) 1.2. var. erythroleucon (pelyva barna, szem sárga) 1.3. var. erythrospermum (pelyva sárga, szem barna) 2. A kalász igen tömött 2.1. var. erythrospermum (pelyva sárga, szem barna) Tar búzák (muticum) 3. A pelyva szőrös 3.1. var. pirotrix (pelyva és szem barna) 3.2. var. delfi (pelyva barna, szem sárga) 3.3. var. villorum (pelyva sárga, szem barna) 3.4. var. leucospermum (pelyva és szem sárga) 4. A pelyva kopasz 4.1. var milturum (pelyva és szem barna) 4.2. var. alborumbron (pelyva barna, szem sárga) 4.3. var. lutescens (pelyva sárga, szem barna)
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA II. Ökotípusok Humid éghajlat búzái nyugat-európai őszi búzák mediterrán őszi búzák észak-, közép-európai őszi búzák kelet-ázsiai őszi búzák észak-, nyugat- és közép-európai tavaszi búzák Sztyeppi típusú búzák őszi változat tavaszi változat Sivatagi és félsivatagi éghajlat búzái őszi változat tavaszi változat Párás éghajlatú, magas hegyvidéki búzák
A TRITICUM AESTIVUM (KÖZÖNSÉGES BÚZA) CSOPORTOSÍTÁSA III. Használat szerinti csoportok Világkereskedelmi minőség alapján végzett csoportosítás kemény szemű, piros őszi búza puha szemű, piros őszi búza kemény szemű, piros tavaszi búza fehérszemű búza Sütőipari minőség alapján végzett csoportosítás javító minőségű búzák (A 1, A 2 ) malmi minőségű búzák (B 1, B 2 ) takarmány minőségű búzák (C 1, C 2 ) Érésidő alapján végzett csoportosítás igen korai érésű fajták korai érésű fajták középérésű fajták késői érésű fajták Technológiai input igényük alapján végzett csoportosítás extenzív fajták átmeneti fajták intenzív fajták Előállításuk alapján végzett csoportosítás fajta hibrid
A BÚZAFAJTÁKKAL SZEMBEN TÁMASZTOTT AGRONÓMIAI KÖVETELMÉNYEK (Pepó Péter, 2010) TERMŐKÉPESSÉG Genetikai terméspotenciál 15-17 t/ha Kisparcellás kísérletekben realizált termés 10-12 t/ha Táblaszintű maximális termés 8-10 t/ha Üzemi szintű maximális termés 6-8 t/ha Országos termésátlag 3-5 t/ha TERMÉSBIZTONSÁG Abiotikus stressztényezőkhöz történő alkalmazkodás (szárazságtűrés, télállóság, hőtűrés, kedvezőtlen talajtulajdonságokhoz történő adaptáció) Biotikus stresszfaktorokkal szembeni tolerancia (betegség ellenállóság, gyomkompetencia, kártevőkkel szembeni tolerancia) Agronómiai tulajdonságok - állomány homogenitás - szárszilárdság - minimális szempergés - agrotechnikai inputokra adott reakciók TERMÉSMINŐSÉG általános minőségi tulajdonságok (acélosság, toxinmentesség, fehérjetartalom) speciális minőségi tulajdonságok (felhasználási céltól függően változó minőségi paraméterek) - kenyér (sikér, sikérterülés, esésszám, VÉ) - keksz (sikérterülés) - takarmány (fehérje-összetétel)
BIOLÓGIAI ALAPOK I. Honfoglalás 1800-as évek második fele Behozott és a Kárpát-medencében termesztett tájfajták, változatok spontán kereszteződése kiváló adaptációs képesség, kiváló minőség Tudatos nemesítés 1865-től Mokry Sámuel (Telekgerendás) rozsdajárvány Nemesítéssel előállított tájfajták Extenzív fajtatípusok Székács Elemér (1910-20-30 évek) Székács 1055 Baross László (1910-20-30 évek) Bánkúti 1201 Fleischmann Rudolf (1910-20-30 évek) F-481 Legány Ödön (1930 évek) Hatvani 5512, 5542 Lelley János (1950-60 évek) Kompolti 169 Beke Ferenc (1950-60 évek) Fertődi 293 Domináns fajta 1930-1960 között Bánkúti 1201 Intenzív fajtatípusok 1960-1965 olasz (San Pastore, Producttore, Autonomia) francia (Moisson, Etoile de Choisy) 1960-1975 szovjet (Bezosztája 1) 1970-1975 szovjet (Aurora, Kaukaz, Mironovszkaja 808) 1970-es évek közepe - Jubilejnaja 50 (szovjet) - jugoszláv fajták (Novosadska, Rana 2, Partizanka) - első jó Mv (Mv 4, Mv 5 stb.) és GK (GK Szeged, GK Tiszatáj stb.) fajták
BIOLÓGIAI ALAPOK II. 1980-as évek magyar fajták dominanciája, bőtermő fajtatípusok Martonvásár Szeged (Mv 8, Mv 10, Mv 12, Mv 15, (GK Zombor, Mv 16, Mv 23 stb.) GK Öthalom stb.) 1990-es évek magyar fajták, bőtermőek, jó betegségellenállóak Martonvásár Szeged Mv Pálma GK Csörnöc Mv Emma GK Pinka Mv Optima stb GK Zugoly stb. 1990-es évek második felétől magyar fajták csökkenő, külföldi fajták növekvő aránya jobb minőség, adaptáció, betegségellenállóság magas termésszinten Martonvásár Szeged Mv Csárdás GK Kalász Mv Magdaléna GK Garaboly Mv Palotás GK Ati Mv Verbunkos GK Petur stb. Mv Magvas stb. Külföldi: Lupus, Saturnusz, Capo, Carlo (Jubilejnaja 50) stb. Napjaink külföldi fajták további lassú térhódítása kiváló minőség, termésbiztonság, termésmennyiség egyesítése Martonvásár Szeged Mv Toborzó GK Tisza Mv Ködmön GK Rubintos Mv Süveges GK Smaragd Mv Suba GK Kapos Mv Mazurka GK Békés stb. Mv Walzer stb. Külföldi: Ukrainka, Zlatka, Sixtus
ÁLLAMILAG ELISMERT ŐSZI BÚZA FAJTÁK (Forrás: MGSZH, 2009) Korai érésű Középérésű Késői érésű fajták 1. Abony 29. KG Széphalom 1. Alex 26. Jubilejnaja 50 1. Alitis 18. Gaspard 2. Adriana 30. Kiskun Serina 2. Atrium 27. KG Bendegúz 2. Amerigo 19. GK Holló 3. Alföld 90 31. Kompolti 3 3. Balaton 28. Kiskun Gold 3. Atacama 20. GK Kapos 4. Bajnok 32. Lindana 4. Balerina 29. Kondor 4. Bicalla 21. GK Piacos 5. Balada 33. MF Boglya 5. Bitop 30. KT Hasáb 5. Bill 22. Hajdúság 6. Baletka 34. Mv Laura 6. Bobino 31. Ludwig 6. Bockris 23. KG Kunhalom 7. Bakfis 35. Mv Bodri 7. Borcsa 32. Lupus 7. Brea 24. Komarom 8. Flori 2 36. Mv Emese 8. Boszanova 33. MF Kazal 8. Brilliant 25. Maximus 9. GK Ati 37. Mv Gorsium 9. Bőség 34. Mv Lucia 9. Brutus 26. Mulan 10. GK Bagoly 38. Mv Hombár 10. Buzogány 35. Mv Béres 10. Capo 27. Mv Zelma 11. GK Békés 39. Mv Mambó 11. Cornelius 36. Mv Garmada 11. Carlo 28. Mv Csárdás 12. GK Cinege 40. Mv Marsall 12. Eureka 37. Mv Kemence 12. Carolina 29. Mv Magdaléna 13. GK Csillag 41. Mv Matyó 13. GK Cipó 38. Mv Kolo 13. Dunai 30. Mv Mazurka 14. GK Csongrád 42. Mv Pálma 14. GK Hattyú 39. Mv Ködmön 14. Euclide 31. Mv Walzer 15. GK Élet 43. Mv Palotás 15. GK Hunyad 40. Mv Magvas 15. Eurofit 32. Orvantis 16. GK Fény 44. Mv Regiment 16. GK Ledava 41. Mv Suba 16. Fabula 33. Saturnus 17. GK Garaboly 45. Mv Táltos 17. GK Marcal 42. Mv Süveges 17. Galileo 18. GK Hargita 46. Mv Toborzó 18. GK Miska 43. Mv Verbunkos 19. GK Héja 47. Mv Toldi 19. GK Mura 44. Niagara 20. GK Kalász 48. NS 40S 20. GK Petur 45. Róna 21. GK Nap 49. Orpic 21. GK Rába 46. Rusija 22. GK Öthalom 50. Pannónia NS 22. GK Szala 47. Sixtus 23. GK Tisza 51. Renesansa 23. Győző 48. Torrild 24. GK Verecke 52. Silueta 24. HP Pusztaszél 49. Vulcanus 25. Guarni 53. Ukrainka 25. Hunor 50. Wenzel 26. HP Árkus 54. Vojvodina 27. KG Kunglória 55. Zlatka 28. KG Magor
ŐSZI BÚZA FAJTAARÁNYOK A SZEMLÉLT ALKALMAS MINŐSÍTÉSŰ TERÜLETEK ALAPJÁN 2009 2008 2007 2006 Fajta 2006 (%) 2007 (%) 2008 (%) 2009 1. 6. - - GK Békés - - 4,7 6,9 2. 2. 1. 1. Mv Csárdás 7,4 6,7 5,8 5,4 3. 3. 2. 3. Lupus 6,0 6,4 5,7 5,4 4. 5. 3. 2. Mv Magdaléna 7,1 6,3 5,6 5,2 5. 4. 4. 4. GK Kalász 5,8 5,1 5,7 4,6 6. 1. 5. 9. Mv Suba 3,3 4,9 6,0 4,5 7. 8. 11. 15. Mv Marsall 2,7 2,9 3,2 4,0 8. 23. 29. - Mv Kolo 4,0 9. 13. 53. - GK Csillag 3,5 10. 7. 6. 5. Mv Verbunkos 5,7 4,6 4,5 3,3 11. 10. 8. 7. GK Petur 4,3 3,4 2,5 2,9 12. 9. 7. 8 Mv Ködmön 3,5 3,5 2,9 2,5 (%)
ELTÉRŐ MINŐSÉGTÍPUSÚ FAJTÁK ARÁNYA A MARTONVÁSÁRI BÚZA VETŐMAG-FORGALOMBAN % 100% 90% 80% 70% 60% 50% 40% 30% 20% 10% 0% 2008 2007 2006 2005 2004 2003 2002 2001 2000 1999 1998 1997 1996 1995 1994 Malmi Nagy sikértartalmú Javító
Forrás: Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged
Egy búzafajta születése... Keresztezés F1 - F8 Szelekció Tesztelés Értékelés F9 - F12 Minősítés DUS Szabadalom Fajtafenntartás Szaporítás Forrás: Gabonakutató Nonprofit Közhasznú Kft. Szeged és elterjesztése 1 ha SE 10 ha E 250 ha I.fok 4000 ha II.fok 60000 ha malmi
Miért használjunk jó minőségű, fémzárolt vetőmagot? 6,3 6,2 6,1 6,0 5,9 5,8 5,7 5,6 Szaporulati fok hatása az átlagtermésre 8 év átlagában (2001-2008) 6,3 5,8 A jó minőségű fémzárolt vetőmaggal nem versenyezhet semmilyen az előző évi termésből visszafogott után termesztett mag. 5,5 II.fok III.fok átlagterm (t/ha) Forrás: Mezőhegyesi Ménesbirtok Zrt.
Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben
TERMESZTÉSTECHNOLÓGIAI MODELLEK ELEMEI A BÚZATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) AGROÖKOLÓGIAI FELTÉTELEK éghajlati időjárási feltételek talajtani domborzati feltételek BIOLÓGIAI ALAPOK genotípus vetőmag BÚZA TERMESZTÉS TECHNOLÓGIAI RENDSZERE AGROTECHNIKAI ELEMEK vetésváltás talajművelés tápanyagellátás vetéstechnológia növényvédelem növényápolás öntözés betakarítás
Technológiai elem Fajta ELTÉRŐ INTENZITÁSÚ BÚZA TERMESZTÉSI MODELLEK (Pepó Péter, 2010) Extenzív Low-input Mid-tech Intenzív Adaptáció Minőség Gyenge input reakció Adaptáció Minőség Mérsékelt input reakció technológiai modell Termőképesség Minőség Jó input reakció Termőképesség Minőség Kiváló input reakció Vetésváltás Kedvezőtlen Kedvezőtlen Átlagos Jó Talajművelés Minimalizált Mérsékelt Mérsékelt Átlagos Tápanyagellátás Kis adagú csak N Mérsékelt adag NP Vetés Széles vetésintervallum mérsékelt csíraszám Széles vetésintervallum mérsékelt csíraszám Növényvédelem gyomirtás gyomirtás 1x fungicid Inszekticid (kivételesen) Átlagos adag NPK N-megosztás Opt. vetésidő átlagos csíraszám gyomirtás 2x fungicid (kontakt szisztemikus) inszekticid Nagy adag NPK + mikro N-megosztás Opt. vetésidő optimum csíraszám gyomirtás 2x fungicid (szisztemikus szisztemikus) inszekticid Szárrövidítő nem nem esetleg technológia része Öntözés nem nem nem kivételesen Betakarítás opt. Időben opt. Időben opt. Időben opt. Időben
TERMŐHELY ÉS FAJTASPECIFIKUS TECHNOLÓGIAI MODELLEK A BÚZATERMESZTÉSBEN (Pepó Péter, 2010) Tulajdonságok Agroökológiai feltételek -időjárási éghajlati -talajtani domborzati Genotípus fajta Termőképesség Termésbiztonság Termésminőség Agrotechnika vetésváltás Termőhelyspecifikus kedvezőtlen átlagos kedvezőtlen átlagos mérsékelt kiváló jó kiváló szűk technológiai modell Fajtaspecifikus átlagos kedvező átlagos kedvező kiváló átlagos mérsékelt átlagos jó kiváló széles talajművelés tápanyagellátás vetéstechnológia növényvédelem betakarítás meghatározó termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált termőhelyre adaptált termőhelyi specifikumok figyelembe vételével szokásos fajtára adaptált fajtára adaptált fajtára adaptált fajta specifikumok figyelembe vételével
AZ AMERIKAI BÚZATERMESZTÉS JELLEMZŐI Mérsékelt befektetés Változó (kedvezőtlen) környezeti feltételek Alacsony közepes termésátlag Jó kiváló minőség Területi bővíthetőség Profitorientáltság
KEMÉNY, PIROS ŐSZI BÚZA TERMESZTÉSI KÖRZETEI AZ USA-BAN Vegetációs periódus Kal. Betak. Vetés Jelmagyarázat: Fő termesztési terület Kisebb jelentőségű termesztési körzetek t/ha 3,86 3,46 AZ ŐSZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA AZ USA-BAN 3,68 3,07 2,68 2,29
KEMÉNY, PIROS TAVASZI BÚZA TERMESZTÉSI KÖRZETEI AZ USA-BAN Vegetációs periódus Kal. Betak. Vetés Jelmagyarázat: Fő termesztési terület Kisebb jelentőségű termesztési körzetek t/ha 3,55 3,15 2,76 2,36 1,97 1,58 1,18 A TAVASZI BÚZA TERMÉSÁTLAGA AZ USA-BAN 3,13
Betakarítás Oregon
A NYUGAT-EURÓPAI BÚZATERMESZTÉS JELLEMZŐI Intenzív ráfordítás Kedvező környezeti feltételek Kiemelkedő termésátlag Gyenge (átlagos) minőség Területi korlátok Támogatási, intervenciós rendszer
A BÚZATERMESZTÉS FONTOSABB MUTATÓI AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (EUROSTAT, 2008) Ország Vetésterület (eha) Termésátlag (t/ha) 2008 1998 2000 2003 2008 Ausztria 297 5,07 4,47 4,38 5,69 Belgium 224 8,25 7,92 8,32 8,68 Luxemburg 15 8,25 5,58 6,11 6,66 Dánia 638 7,25 7,39 7,83 7,86 Finnország 220 2,89 3,46 3,14 3,59 Franciaország 5492 7,61 7,13 6,25 7,10 Németország 3214 7,20 7,28 6,50 8,09 Görögország 657 2,20 2,07 1,92 2,95 Írország 105 8,03 8,72 8,91 9,06 Olaszország 2289 3,62 3,22 2,77 3,87 Hollandia 157 7,38 8,55 9,12 8,73 Portugália 88 1,02 1,72 1,26 2,30 Spanyolország 2067 2,84 3,09 2,84 3,25 Svédország 361 5,65 6,30 7,60 6,11 Nagy-Britannia 2080 7,56 8,01 7,78 8,28 Bulgária 1112 2,80 3,04 2,38 4,17 Ciprus 5,3 2,00 1,63 1,98 0,55 Csehország 802 4,21 4,21 4,07 5,77 Észtország 108 1,77 2,13 2,16 3,18 Lengyelország 2278 3,62 3,23 3,40 4,07 Lettország 257 2,55 2,70 2,79 3,86 Litvánia 404 2,87 3,34 3,58 4,27 Málta - - - - - Románia 2110 2,57 2,29 1,43 3,40 Szlovákia 374 4,11 3,09 3,02 4,87 Szlovénia 35 4,83 4,25 3,45 4,54 Magyarország 1130 4,14 3,60 2,65 4,98 EU 26516 6,02 5,84 5,37 5,67
A BÚZATERMESZTÉS FONTOSABB MUTATÓI AZ EURÓPAI UNIÓ ORSZÁGAIBAN (EUROSTAT, 2009) Ország Vetésterület (ezer ha) Termésátlag (t/ha) 2009 1998 2000 2003 2009 Ausztria 309 5,07 4,47 4,38 4,93 Belgium 211 8,25 7,92 8,32 9,16 Luxemburg 14 8,25 5,58 6,11 6,57 Dánia 739 7,25 7,39 7,83 8,12 Finnország 218 2,89 3,46 3,14 4,06 Franciaország 5147 7,61 7,13 6,25 7,45 Németország 3226 7,20 7,28 6,50 7,81 Görögország 698 2,20 2,07 1,92 2,62 Írország 83 8,03 8,72 8,91 9,06* Olaszország 2000 3,62 3,22 2,77 3,54 Hollandia 151 7,38 8,55 9,12 9,62 Portugália 62 1,02 1,72 1,26 1,98 Spanyolország 1768 2,84 3,09 2,84 2,71 Svédország 375 5,65 6,30 7,60 6,09 Anglia 2080* 7,56 8,01 7,78 8,28* Bulgária 1254 2,80 3,04 2,38 3,19 Ciprus 6 2,00 1,63 1,98 1,43 Csehország 831 4,21 4,21 4,07 5,24 Észtország 114 1,77 2,13 2,16 2,71 Lengyelország 2346 3,62 3,23 3,40 4,17 Lettország 286 2,55 2,70 2,79 3,63 Litvánia 500 2,87 3,34 3,58 4,20 Málta - - - - - Románia 2202 2,57 2,29 1,43 2,36 Szlovákia 380 4,11 3,09 3,02 4,23 Szlovénia 35 4,83 4,25 3,45 3,96 Magyarország 1130 4,14 3,60 2,65 3,85 EU 26516* 6,02 5,84 5,37 5,67* *2008. évi adat
A FEJLŐDŐ ORSZÁGOK BÚZATERMESZTÉSÉNEK JELLEMZŐI extenzív ráfordítás nagy kézimunka felhasználás kedvezőtlen ökológiai feltételek alacsony termésátlag speciális minőség hiány (esetleg önellátás) segélyek környezeti feltételek folyamatos romlása
NÉHÁNY FEJLŐDŐ ORSZÁG BÚZA TERMÉSÁTLAGÁNAK VÁLTOZÁSA (FAO adatok) Ország Termés (kg/ha) 1961 1970 1980 1990 2000 2008 Kína 559 1148 1891 3194 3738 4762 India 851 1209 1436 2121 2778 2802 Pakisztán 822 1171 1568 1825 2491 2451 Egyiptom 2470 2756 3118 5197 6342 6501 Nigéria 1778 1727 2400 833 1404 1656 Mexikó 1676 3020 3848 4214 4936 5013 Bolívia 563 700 599 648 849 1147
Betakarítás Banglades
Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere
ÉGHAJLATIGÉNY I. Általános jellemzők Mérsékelt éghajlat növénye kontinentális óceáni mediterrán átmeneti Kitűnő adaptációs képességű szubartikus szubtrópusi félsivatagi, sivatagi Nem lehet termeszteni trópusok sarkvidékek Magyarországi jellemzők Az ország egész területe alkalmas a termesztésére Eltérések termésmennyiség: Dél-Dunántúl termésbiztonság: Nyugat-Dunántúl termésminőség: Alföld
Hőigény ÉGHAJLATIGÉNY II. Hasznos hőösszeg: 1800-2100 o C (+1,5 o C feletti) Fenológiai szakaszok csávázás-kelés: min. +0,5 o C, opt. 15-20 o C, max. 30 o C fiatal növény fejlettség: +10-17 o C edződés első szakasz: +5-6 o C, fényben, kb. 2 hét második szakasz: -2- -6 o C, fény nélkül, kb. 1 hét áttelelés hó nélkül: -20- -22 o C hótakaróval: -25- -28 o C problémák kifagyás kipállás felfagyás vernalizáció (jarovizáció) szárbaindulás őszi búzák -1- +1 o C (40-60 nap) járó búzák: +3- +15 o C (20-40 nap) tavaszi búzák +5- +20 o C (10-15 nap) vernalizáció télállóság kapcsolata, típusai tavaszi bokrosodás min. +2-4 o C opt. őszi búzák +13-18 o C (50-60 nap) tavaszi búzák +11-13 o C (10-30 nap) kedvező: hűvös, mérsékelten csapadékos
ÉGHAJLATIGÉNY III. Hőigény szárbaindulás min. 8-10 o C opt. őszi búzák +16-20 o C (35-45 nap) kedvező: mérsékelten meleg, csapadékos kalászolás opt. 18-21 o C (4-9 nap) virágzás opt. 19-22 o C (5-8 nap) kedvező: mérsékelten meleg, száraz (fuzárium) zöld- és tejesérés (június) opt. 20-22 o C (20-30 nap) kedvező: mérsékelten meleg, borús, csapadékos viasz- és teljesérés (július) opt. +21-23 o C (8-15 nap) kedvező: meleg, száraz (de nem kánikula)
Vízigény ÉGHAJLATIGÉNY IV. Tenyészidőbeli vízigény: 480-550 mm Transpirációs koefficiens: 300-350 l/1 kg sz.a. Statikai vízigény: 75-85 %: 15-25 % (humid arid viszonyok) Dinamikai vízigény: kelés 8 % bokrosodás 28 % szárbaindulás 33 % kalászolás 5 % virágzás 3 % szemfejlődés 23 % összesen 100 % Kritikus szakaszok - csírázás kelés relatív igény a szem tömegének 50 %-nak vízfelvétele a min. - szárbaindulás virágzás abszolút igény Fényigény rövid - hosszúnappalos fotoperiodikusság kalászolás vegetatív szakaszok generatív szakaszok (ősz-koratavasz) (tavasz-koranyár)
KÜLÖNBÖZŐ DINAMIKÁJÚ ÉVEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA NÉHÁNY METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSON ALFÖLD Állomás 1981-1910 1911-1940 1941-1970 1971-2000 1881-2000 Baja óceáni 5 5 2 6 18 medit. 0 3 1 4 8 kont. 5 9 10 0 24 vegyes 20 13 17 20 70 Kalocsa óceáni 3 6 2 6 17 medit. 2 3 2 3 10 kont. 13 11 10 2 36 vegyes 12 10 16 19 57 óceáni 2 4 1 3 10 medit. 2 2 1 5 10 kont. 16 10 11 1 38 vegyes 10 14 17 21 62 Szeged óceáni 2 4 1 4 11 medit. 3 5 2 3 13 kont. 16 11 10 0 37 vegyes 9 10 17 23 59 Szarvas óceáni 2 2 1 3 8 medit. 2 2 1 4 9 kont. 16 12 13 3 44 vegyes 10 14 15 20 59 Állomás Kecskemét 1981-1910 1911-1940 1941-1970 1971-2000 1881-2000 Túrkeve óceáni 1 3 1 2 7 medit. 2 1 1 5 9 kont. 15 10 14 9 48 vegyes 12 16 14 14 56 Debrecen óceáni 2 3 1 3 9 Nyíregyháza medit. 1 1 1 1 4 kont. 8 10 10 1 29 vegyes 19 16 18 25 78 óceáni 2 1 0 2 5 medit. 0 1 1 0 2 kont. 3 7 7 1 18 vegyes 25 21 22 27 95 Budapest óceáni 4 6 3 2 15 medit. 1 4 3 11 19 kont. 9 7 9 4 29 vegyes 16 13 15 13 57
KÜLÖNBÖZŐ DINAMIKÁJÚ ÉVEK ELŐFORDULÁSI GYAKORISÁGA NÉHÁNY METEOROLÓGIAI ÁLLOMÁSON DUNÁNTÚL Állomás 1981-1910 1911-1940 1941-1970 1971-2000 1881-2000 Állomás 1981-1910 1911-1940 1941-1970 1971-2000 1881-2000 Sopron óceáni 2 5 3 8 18 medit. 0 0 0 2 2 kont. 1 2 1 0 4 vegyes 27 23 26 20 96 Mosonmagyaróvár óceáni 3 6 1 6 16 medit. 0 0 0 2 2 kont. 1 2 2 0 5 vegyes 26 22 27 22 97 Szombathely Zalaegerszeg óceáni 1 3 1 6 11 medit. 0 0 0 1 1 kont. 0 2 2 0 4 vegyes 29 25 27 23 104 óceáni 2 7 4 7 20 medit. 2 0 0 1 3 kont. 4 3 3 0 10 vegyes 22 20 23 22 87 Pápa óceáni 4 6 1 8 19 medit. 0 4 1 2 7 kont. 6 6 4 0 16 vegyes 20 14 24 20 78 Pécs óceáni 2 3 0 5 10 medit. 3 7 4 5 19 kont. 14 9 8 1 32 vegyes 11 11 18 19 59 Keszthely óceáni 4 6 3 7 20 medit. 0 2 1 2 5 kont. 5 6 6 0 17 vegyes 21 16 20 21 78
Ideális talaj jellemzői TALAJIGÉNY I. nagy humusztartalom (2-5 %) mély termőréteg (70-110 cm) vályog fizikai szerkezet (Arany-féle kötöttség 38-42) semleges kémhatás (6,8-7,3 ph) kedvező tápanyag-, víz-, levegő- és hőgazdálkodás kedvező talajélet jó kultúrállapot
TALAJIGÉNY II. Talajtípusok csernozjom talaj jó megközelíti az ideális talajt helytelen agrotechnika talajtulajdonságok romlása barna erdőtalajok átlagos (kedvezőtlen jó) problémák: - kisebb humusztartalom - vékonyabb termőréteg - savanyú kémhatás - erózióveszély - A és B szint között vízzáró réteg réti és öntéstalajok átlagos (kedvezőtlen jó) problémák: - nagy kolloidtartalom - kötöttek - savanyú kémhatás - rossz vízbefogadás, nagy HV - rossz levegőgazdálkodás - rossz hőgazdálkodás szikes talajok gyengébbek (kedvezőtlen átlagos) problémák: - sekély termőréteg - savanyú vagy lúgos kémhatás - nagy sótartalom - nagy Na-tartalom - kötöttek - rossz víz-, levegő-, hő- és tápanyaggazdálkodás - nehezen művelhetők ( perc talajok ) homok talajok gyengébbek (kedvezőtlen átlagos) problémák: - alacsony humusztartalom (min. 1,2 %) - sekély termőréteg - defláció - rossz víz- és tápanyaggazdálkodás - savanyú vagy lúgos kémhatás
AZ ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSE AGROTECHNIKÁVAL A BÚZATERMESZTÉSBEN I. (Pepó Péter, 2010) Kedvezőtlen időjárási hatások Száraz ősz kedvezőtlen kelés Hideg ősz kedvezőtlen kelés Téli hideg kifagyás kipállás felfagyás Tavaszi, nyárelejei szárazság, aszály Csapadékos tavasz Csapadékos nyárelő AGROTECHNIKA elővetemény talajművelés vetéstechnológia fajta fajta tápanyagellátás fajta vetésidő tápanyagellátás jégkéreg megtörése hengerezés tápanyagmegosztás talajművelés gyomirtás betegségek, kártevők elleni védelem fajta öntözés gyomirtás betegségek, kártevők elleni védelem tápanyagellátás fajta betakarítás fajta
AZ ÖKOLÓGIAI TÉNYEZŐK KEDVEZŐTLEN HATÁSAINAK MÉRSÉKLÉSE AGROTECHNIKÁVAL A BÚZATERMESZTÉSBEN II. (Pepó Péter, 2010) Kedvezőtlen talajtani hatások Kedvezőtlen fizikai tulajdonságok Kedvezőtlen kémiai tulajdonságok Kedvezőtlen vízgazdálkodási tulajdonságok Kedvezőtlen tápanyaggazdálkodási tulajdonságok Kedvezőtlen domborzati tulajdonságok talajművelés vetésváltás fajta meszezés tápanyagellátás fajta talajművelés öntözés AGROTECHNIKA tápanyagellátás talajművelés vetésváltás vetéstechnológia fajta talajművelés vetésváltás
Előadás összefoglalása Búzafajok rendszerezése, a fajták agronómiai értékelése A búzafajok genetikai rendszerezése, a legfontosabb termesztett fajok jellemzése Életforma és agrotechnika A fajtákkal szemben támasztott agronómiai követelmények A fajták megválasztásának elméleti és gyakorlati aspektusai Eltérő termesztéstechnológiai modellek a búzatermesztésben A technológiai modellek jelentősége, felépítése Termőhelyspecifikus technológiai modellek Fajtaspecifikus technológiai modellek Eltérő input felhasználású technológiai modellek A technológiai modellek agronómiai, környezetvédelmi és ökonómiai értékelése Az őszi búza termesztés ökológiai feltételrendszere Az éghajlati-időjárási tényezők hatása a búza fiziológiai folyamataira Az időjárási tényezők hatása a búza egyedfejlődési szakaszaira Az időjárási tényezők hatása a búza termésképződésére A talajtani tényezők hatása a búza növekedésére-fejlődésére, termésére Az ökológiai tényezők kedvezőtlen hatásainak mérséklése agrotechnikával
Előadás ellenőrző kérdései Ismertesse a búzafajok rendszerezését, a fontosabb búzafajok jellemzőit. Melyek a legfontosabb csoportosítási rendszerek a Tr. aestivum L. fajon belül? Melyek a búzafajták értékmérő tulajdonságai, a vetőmagtermesztés specifikumai? Ismertesse a termesztéstechnológiai modelleket, azok jelentőségét a búzatermesztésben. Ismertesse az őszi búza éghajlatigényét. Ismertesse az őszi búza talajigényét.
Előadás felhasznált forrásai Szakirodalom: Antal J. (szerk.): 2005. Növénytermesztéstan 1. A növénytermesztés alapjai. Gabonafélék. Mezőgazda Kiadó, Budapest Pepó Pé. (szerk.): 2008. Növénytermesztési praktikum 1. kötet. Egyetemi jegyzet, Debrecen Pepó Pé. Sárvári M.: 1999. Növénytermesztési alapismeretek. Egyetemi jegyzet, Debrecen Egyéb források: Balla L. (szerk.): 2002. Kalászosgabona-termesztés. Gazdálkodási Stratégia. Mezőgazda Kiadó, Budapest Antal J.: 2000. Növénytermesztők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest Bocz E. (szerk.): 1992. Szántóföldi növénytermesztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest Izsáki Z. Lázár L. (szerk.): 2004. Szántóföldi növények vetőmagtermesztése és kereskedelme. Mezőgazda Kiadó, Budapest Birkás M.: 2010. Talajművelők zsebkönyve. Mezőgazda Kiadó, Budapest További ismeretszerzést szolgáló források: Szakfolyóiratok témakörökhöz kapcsolódó publikációi - Növénytermelés - Agrokémia és Talajtan - Növényvédelem - Gyakorlati Agrofórum - Magyar Mezőgazdaság
KÖSZÖNÖM FIGYELMÜKET Következő előadás témája: Az őszi búza integrált, fenntartható termesztéstechnológiájának agrotechnikai elemei. Vetésváltás. Talajművelés. Előadás anyagát készítették: Dr. Pepó Péter, egyetemi tanár