A 19. század másdik felében mentek végbe Nyugat-Európában azk a döntő váltzásk, amelyek a már kibntakzó mdernizáció jelenségei. Az épületfajták (épülettípusk) száma ugrásszerűen megnőtt, az építőipar teljesítménye megskszrzódtt, az urbanizációs flyamat felgyrsult. Új anyagk, szerkezetek jelentek meg és terjedtek el. A technikai vívmányk, (gáz és villanyáram; távíró és távbeszélő, földalatti vasút, autmbil, repülőgép stb.) alakíttták az életfrmát, mdernizálták a személyes és közösségi lét kereteit.
1890-1919 A kntinens első kéregvasútjának megépülése (1896) Erzsébet híd, 1897 1903) Kssuth tér (1895 1905), Szabadság tér (1898 1905), Hősök tere (1896 1908), Ferenciek tere (1900 1913), Királyi Vár átépítése (1890 1905), Műegyetem együttese (1903 1909) Szent Gellért Szálló (1909 1918)
Közigazgatási és igazságügyi épületek, bankk, ktatási és egészségügyi intézmények, színházak, múzeumk, kaszinók, szálldák, üzletházak, vásár- és árucsarnkk, vasúti és pstaépületek, laktanyák, ipari és mezőgazdasági építmények, lakóházak, vársi bérházak és plgári házak épültek gyrsan és krszerű építési eljáráskkal. 1908 körül fővársi lakásépítési prgram indult bérházegyüttesek épültek Budán a Margit körútn és Lágymánysn Wekerle-telep
A Wekerle telep építése 1908-ban kezdődött meg Wekerle Sándr miniszterelnök kezdeményezésére. 1909-1925. - 1007 ház épült 4412 lakással. 2, 3 és 4 lakáss földszintes, valamint 6, 8 és 12 lakáss kétszintes lakás. 1911-1914-ig négy isklát és két óvdaépületet létesítettek 48 tanteremmel, 18 óvdahelyiséggel és két fedett trnacsarnkkal. 1912-ben felépítették a rendőrkapitányság épületét és a pstát. A főteret, mint kiemelkedően fnts területet, külön pályázat alapján akarták megépíteni, melyet Kós Kárly nyert meg. A teret körülvevő utcák sugaras rendszerét a közpntba vezető nylc bekötőút kötötte össze. A főtér 2. és 3. számú épületét és a keleti kapuépítményt is Kós Kárly tervezte. A kr neves építészei közül szép épületet tervezett Schdits Lajs, Eberling Béla és Zrumeczky Dezső is.
A XIX. század másdik fele a nagyipar, a kereskedelem, a vársk fejlődésének időszaka. Megváltztak az építészeti igények. Jellemzői: Az építőanyagk között előretör az acél és az üveg. Eklektika = eklegein, görög eredetű szó. Jelentése: válgatás; a művészek szabadn válgattak a különböző krk stílusainak frmakészletéből. Az eklektika valójában nem külön stílus, hanem a rmantikában kiteljesedő histrizmus késői szakasza, a történelmi krkhz frduló nestílusk (ne = új) váltzats együttesének összefglaló neve. A magyarrszági eklektika a nereneszánszból fejlődött ki. Öntött- és hengerelt vas fkztt használata Fő képviselői: Gustav Eiffel (1832-1923) Ybl Miklós (1814-1891) Steindl Imre (1839-1902) Schulek Frigyes (1841-1919) Hauszmann Alajs (1847-1926)
Steidl Imre (1839-1902) Szent Erzsébet templm, 1901 Országház,1904
Schulek Frigyes (1841-1919) Halászbástya (1895-1902) Jáns hegy, Erzsébet kilátó 1910
Schickedanz Albert (1846-1915) Milleniumi Emlékmű 1897-1905 Szépművészeti Múzeum (1900-1906)
Hauszman Alajs (1847-1926) New Yrk Palta 1890-1894 Magyar Királyi József Műegyetem (1902-1909)
A szecesszió = művészeti irányzat A szecesszió a századfrduló jellegzetes képző- és iparművészeti irányzata. A szó latin eredetű, jelentése: kivnulni. Kivnulást, elszakadást jelent mindattól, amit a krabeli akadémikus művészet képviselt, és a hazugnak tarttt histrizmustól (nereneszánsz, nebarkk, negótikus stb. stílusk). Histrizmus és eklektika ellenes mzgalm, ami minden rszágban másként nyilvánult meg. Önálló értékeire az 1970-es évektől figyeltek fel. Felmerült az az értelmezési lehetőség, hgy a szecesszió az avantgárd legkrábbi fázisa.
Nagymértékű stilizálás, A növényi vagy gemetrikus mintákra építő hullámzó rnamentika, Az építészetben és az iparművészetben egyaránt a tartalm és a frma közeledését hzta a szecesszió. Hangsúlys, élénk színek alkalmazása. A szecessziós épületeken kevés a derékszög, a tervezők skkal inkább kedvelték a lágy, gömbölyded frmákat. Mind a használati tárgyak, mind az épületek tervezése srán a funkcióból indultak ki, és ennek megfelelően alakíttták a frmát.
Magyarrszágn a magyar népművészeti frmák átvételén keresztül alakult ki sajáts szecessziós stílus. Ennek isklateremtő mestere vlt az építész Lechner Ödön, Kós Kárly és Lajta Béla Kzma Lajs, a Budapesti Műhely megalapítója, kiváló építész, belsőépítész és illusztrátr.
Lechner Ödön (1845-1914) Magyar Iparművészeti Múzeum (1894-1896)
XIV.Hermina u.47. Sipeki Balázs Béla villája. (Ma: a Magyar Vakk és Gyengénlátók Szövetségének székháza) (MŰEMLÉK) 1905
Pstatakarékpénztár (Ma: Magyar Államkincstár) MŰEMLÉK 1899-1901
Pzsny Szent Erzsébet-templm 1907-1913
Kós Kárly (1883-1977) Állatkert, Madárház (1909-1910)
Sztána, Erdély 1906
Székely Nemzeti Múzeum Sepsiszentgyörgy 1911-1912
Lajta Béla (1873-1920) A Vas utcai iskla
XIV. Cházár András utca 10. Pesti Zsidó hitközség alapítványi gimnáziuma. (Ma: ELTE Radnóti Miklós Gyakrlóiskla) 1913-1914
Az I. világhábrút követően a társadalm és a gazdaság helyzete megrendült. A történelmi Magyarrszág szétesett a frradalmakat és a trianni békét követően. Az ipar veszteségeivel együtt beszűkültek az építőanyagfrrásk. Az 1920-as években a társadalmi válság knzervatívabb irányba húzta vissza a kultúrát, mint amilyen állaptban a hábrú előtt vlt. A knzervatív irányú építészeti tevékenység jellemezte az 1920- as évek másdik felét Magyarrszágn
A RÓMAI ISKOLA CIAM CSOPORT Az lasz neklasszicizmus, a nvecent művészetének magyar váltzata. Jellemzői: a mnumentalitás, a térábrázlás fejlettsége, a valóság lényeges elemeinek kiemelése, jó frmalátás, kellemes színek. Képviselőik: Rimanóczy Gyula, Hidasi Lajs, Kiss Tibr, Papp Imre (Cngres Internatinaux d Architecture Mderne, ) Mdern Építészet Nemzetközi Kngresszusa a mdern építészet nemzetközi szervezete 1928 és 1959 között. Vezéralakja: Le Crbusier vlt. A CIAM, magyar csprtja révén magyar építészekre is hatást gyakrlt. Céljaik: racinalizálás és tipizálás. Képviselőik: Mlnár Farkas, Fischer József. A Bauhaus elveinek megfelelő épületek tervezése
Az Országs Nép- és Családvédelmi Alap (ONCSA) - több ezer nagycsaládsnak juttattt házat, földet. ONCSA-telepek létesültek a Jászságban Jászberényben, Árkszállásn, Jászapátin, Jászladányban, Jászteleken. Az ONCSA-házak belesimultak a tájegység építményeinek stílusába.
A hábrú következtében 29 363 lakás semmisült meg teljesen és tvábbi 47 322 vált használhatatlanná. A fővársban a Duna-hidakkal együtt jófrmán teljesen elpusztult a Vár és várnegyed, a Duna-sr, rmmá vált a Margit körút, a Széll Kálmán tér, a Tabán jó része, súlysan megrngálódtt a Gellért tér, Kálvin tér, Deák tér; a középületek, ipari és közműlétesítmények többsége. Rendkívül súlys kárt szenvedett az ipar, a közlekedés, a mezőgazdaság, itt különösen az állatállmány. A rhams infláció a gazdaság egészével együtt az építőipart is sújttta. Mindezek ellenére az újjáépítés hárm év alatt lényegében megtörtént. A hidak egy része, egyes középületek és a Vár-együttes reknstrukciója aznban későbbre maradt, a Vár területén a Szent György tér környéke még napjainkban is őrzi a hábrú nymait. Az 1945 1947-es évek rmeltakarítással,a közműszlgáltatásk megindításával, a közlekedési hálózat és az épületek helyreállításával, a használhatatlan lakásk lakhatóvá tételével teltek el.
Jellemzője: a szcialista realizmus, vagy szcreál A marxizmus leninizmus világnézetén alapuló alktómódszert jelent, tehát nem stílus. Plitikai idelógiával telített hivatals művészeti irányzat. Szrgh György: Csepel, rendőrkapitányság, 1953
Sztálinvárs 1950 tavaszától 1951 őszéig, közel másfél év alatt több mint ezer lakás készült el, megkezdődött a kkszló, az ércelőkészítő, a khómű, az acélmű, az erőmű építése. Elkészült a telefnközpnt, a kenyérgyár, iskla, óvda, bölcsőde épült. Ez alatt az idő alatt 49 kilméter út, 29 kilméter vasút, több mint 14 kilméter csatrnahálózat készült el. Az építkezések arányaira jellemző, hgy a földmunkák srán 2 millió 670 ezer köbméter földet mzgattak meg.
Kazincbarcika (1954)
Az 1960-tól jelentős mértékben fellendült a lakásépítés. 1970-ig egyenletesen, majd néhány évig még gyrsulva növekedett. A csúcspnt 1975-ben évi százezer lakás felépülése vlt. 1986 körül hatvanezer lakás A vársi lakásépítésre, paneles építésmód eredményeként a teljes jellegtelenség, mntónia jellemző. A vársközpnttól távl, addig be nem épített területekre kerültek a lakótelepek, ahl a teljes közműinfrastruktúrát is létre kellett hzni.
Finta József (1935-) Taverna Szálló 1983-1985 Kempinski 1988-1992
Makvecz Imre (1935-2011) Makó, Hagymaház 1998 Pázmány Péter Katlikus Egyetem, Stephaneum Piliscsaba 1995-1997