GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft.

GKIeNET Internetkutató és Tanácsadó Kft. A helyi önkormányzatok Internet-használati szokásai 2001. 3. negyedév Virtuális Térfigyelő Rendszer Információs Társadalom Monitoring tanulmányok, No. 3. Készült a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére 2001. október 1

A VTR Monitoring kutatást a TÁRKI Rt., a NetSurvey Kft., a Kopint-Datorg Rt. és az Ipargazdasági Kutató és Tanácsadó Kft. közös konzorciuma végzi a Miniszterelnöki Hivatal Informatikai Kormánybiztossága megrendelésére. A jelen tanulmányt a Konzorcium alvállalkozója, a GKI enet Kft készítette. A kutatás szakmai vezetője a GKI enet Kft. részéről: A tanulmányt készítette: Szabó László Benyó Balázs GKI enet Kft. www.gki.hu 1052 Budapest, Semmelweis u. 9. Tel: 318-1284, 318-1868; Fax: 318-4023 2

Tartalom: I. A MINTÁRÓL... 4 II. INFRASTRUKTÚRA... 6 III. FELHASZNÁLÓI JELLEMZŐK... 12 IV. SZOLGÁLTATÁSOK... 21 V. INFORMATIKAI BERUHÁZÁSOK... 24 3

I. A mintáról A válaszoló önkormányzatok megoszlása A települési és megyei önkormányzatok mindegyikéhez postázásra került a kérdőív, összesen 3178 db önkormányzathoz. Összesen 691 kitöltött kérdőívet kaptunk vissza, ami 22%-os válaszadási arányt jelent. A községek 20%-a (581 önkormányzat), a városok 40%-a (79 önkormányzat), a megyei jogú városok 55%-a (12 önkormányzat), a megyei önkormányzatok 47%-a (9 megye), és a kerületek 39%-a (9 kerület) és a főváros válaszolt megkeresésünkre. Összességében tehát mintánk teljes egészében és jól reprezentálja az önkormányzati szektort. Válaszadási gyakoriság régiónként A régiónkénti megoszlást vizsgálva nem találunk jelentős eltérést. Az átlagnál alacsonyabb arányban válaszoltak a közép-magyarországi községek és városok, a nyugat- és déldunántúli megyei jogú városok, valamint nem válaszoltak az észak- és dél-alföldi megyei önkormányzatok. (Ehhez hozzátartozik, hogy a kiküldött kérdőív összeállításakor nem kellő mértékben vettük figyelembe a megyei önkormányzatok speciális közigazgatási helyzetét és feladatait, ami számukra megnehezítette a kérdőív kitöltését.) Válaszadási gyakoriság régiónként (százalék) Régiók Község Város Megyei jogú város Kerületek* Megye Összesen Közép-Magyarország 15 27-39 - 20 Közép-Dunántúl 23 35 75-67 24 Nyugat-Dunántúl 16 41 40-67 17 Dél-Dunántúl 19 41 33-67 20 Észak-Magyarország 23 41 67-100 24 Észak-Alföld 19 41 67-0 22 Dél-Alföld 27 46 50-0 30 Összesen 20 40 55 39 47 22 * és a Főváros Lakosság arányos megoszlás Amennyiben a népesség alapján vizsgáljuk a reprezentáltságot, akkor a válaszolási arány még jobb. A településtípusonkénti válaszolási hajlandóság alapján elmondható, hogy jellemzően a nagyobb települések önkormányzatai válaszoltak kérdőívünkre. A megyei jogú városok reprezentációját tekintve kiemelkedő eredmény a lakosság arányos 66% elérése. Összességében az ország népességének 44%-át képviselik a válaszoló önkormányzatok. 4

Településtípusonkénti lakosság-arányos válaszadási hajlandóság Településtípusok Visszaérkezett kérőívek Válaszoló önkormányzatok lakossága A minta lakossága Reprezentáltság* (db) (ezer lakos) (ezer lakos) (%) Községek 581 845 3647 23 Városok 79 1213 2619 46 Megyei jogú városok 12 1301 1981 66 Kerületek 9 814 1839 44 Ország összesen* 691 4386 10085 44 * A Megyei önkormányzatok és a Főváros válaszaival együtt 5

II. Infrastruktúra Internet-kapcsolat A megkérdezett önkormányzatok 99%-a válaszolt arra a kérdésünkre, hogy önkormányzatuk rendelkezik-e internet hozzáféréssel. A válaszadó önkormányzatok 58%-a pozitív választ adott, azaz rendelkezik internet kapcsolattal. A válaszoló megyei jogú városok, kerületi, és megyei önkormányzatok (és természetesen a Főváros) azt a választ adták, hogy internet hozzáféréssel kivétel nélkül rendelkeznek. A városok esetében az internethez hozzáférők aránya majdnem 100%-os (egyetlen dél-alföldi város nem nyilatkozott arról, hogy a világháló számára elérhető-e). A községek válaszaik alapján valamivel több mint a fele rendelkezik internet kapcsolattal. Internet hozzáférés régiónként (százalék) Régiók Hozzáférések száma Internet aránya (db) (%) Közép-Magyarország 31 76 Közép-Dunántúl 54 55 Nyugat-Dunántúl 56 50 Dél-Dunántúl 65 49 Észak-Magyarország 70 48 Észak-Alföld 60 71 Dél-Alföld 59 78 Összesen 395 57 Az internethez való hozzáférés régiónkénti vizsgálata alapján az állapítható meg, hogy Nyugat-Dunántúlon, Dél-Dunántúlon és Észak-Magyarországon az átlagosnál kevesebb önkormányzat rendelkezik internet hozzáféréssel. Az internet eléréssel rendelkező önkormányzatok száma a településkategóriánként számított átlagok alapján mintegy 1400- ra becsülhető 2001 októberében. A községi 49%-os átlagon kívül, a többi településkategória mindegyikében szinte 100%-os a lefedettséget (a városok esetében 99%).

Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra 2001. 3. negyedév Internet-hozzáférés Az internet hozzáférési típusok vizsgálatakor jól látható, hogy a meghatározó két típus a hagyományos kapcsolt vonali modemen illetve az ISDN vonalon keresztül történő internet használat. Az ISDN szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma annak gyors térnyerése során mára elérte a hagyományos kapcsolt vonali modemen keresztül internetezők számát. A bérelt vonali illetve a kábel TV telekommunikációs csatornákat igénybe vevő önkormányzatok száma ezektől messze lemaradva következnek. A mikrohullámot és az ADSL szolgáltatást igénybe vevő önkormányzatok száma elenyésző. Az Internet hozzáférések típusonkénti megoszlása Internet hozzáférés típusok Összes önkormányzaton belüli arány (db) % Önkormányzatok száma Hagyományos vonali kapcsolat 199 40 Bérelt vonal 49 10 Mikrohullámú vevő 14 3 ISDN 199 40 ADSL 3 1 Kábel Tv 21 4 Egyéb 9 2 A különböző hozzáférési típusok darabszám szerinti megoszlása megerősíti a korábbiakban említetteket. A válaszoló önkormányzatok 265 db hagyományos kapcsolt bérelt vonalon és 243 db ISDN ponton keresztül csatlakoznak az internethez. Kiegészítésül jegyezzük meg, hogy egy ISDN kapcsolat akár 30 munkaállomást is ki tud szolgálni. Erre a megkérdezett önkormányzatok körében volt is példa, több város és megyei jogú város is jelezte, hogy ISDN vonalán keresztül több felhasználó jelentkezik fel az internetre. Egy önkormányzat esetében azon felhasználók száma akik ISDN vonal(ak)on keresztül kapcsolódnak az internethez 120 volt. Ezek alapján a 243 ISDN kapcsolat valójában jóval több felhasználó számára jelent közvetlen internet-használati lehetőséget. Ezzel viszont az ISDN kapcsolaton keresztül a világhálóra lépő köztisztviselők illetve közalkalmazottak száma meghaladja a hagyományos kapcsolt vonali modemes felhasználók számát. 7

Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra 2001. 3. negyedév Az internet-hozzáférések száma településkategóriánként Településtípusok Hagyományos kapcsolt vonali modem Bérelt vonal Mikrohullámú vevő (db) ISDN ADSL Kábel Tv Községek 178 7 4 183 2 7 Városok 74 38 5 48 0 2 Megyei jogú városok 5 10 1 5 12 Kerületek és a Főváros 30 2 9 4 Megyei önkormányzatok 8 4 2 6 2 Ország összesen 265 89 14 243 2 28 Sávszélesség A kérdésre visszaérkezett válaszok alapján a hagyományos kapcsolt vonali modemes és az ISDN kapcsolatok jellemző sávszélessége az 56 kilobit/szekundum. A bérelt vonali kapcsolat esetében a legtöbben a 64 kilobit/szekundum és nem sokkal lemaradva a 128 kilobit/szekundum gyorsaságú sávszélességről számoltak be. Intranet Intranettel a válaszoló önkormányzatok mintegy 12%-a rendelkezik. Településtípusonként azonban nagy eltérések mutatkoznak az intranet alkalmazása tekintetében. Amíg a községi önkormányzatok elenyésző része veszi igénybe az internet technológiára épülő belső kommunikációs hálózatot, addig a városok majdnem fele, a megyei jogú városok több mint fele és a kerületek kétharmada már alkalmazza. A kérdésre válaszoló megyei önkormányzatoknak is több mint 50%-a jelezte, hogy rendelkezik ilyen típusú belső hálózattal. Az intranet előnyei nagyobb szervezetek belső információ áramlásának élénkítésében játszik komoly szerepet. Részben tehát a döntően alacsony lélekszámú községek kis szervezettel bíró önkormányzatai érthető módon nem alkalmazzák az intranet-et saját szervezeteiken belül. Más kérdés, hogy a községi önkormányzatok is csatlakozhatnának egy, az önkormányzatok részére létrehozott belső intranet hálózathoz, amelynek a létrehozása azonban nem az ő feladatuk. Intranet hozzáférés megoszlása településkategóriánként Településtípusok Rendelkezik A válaszoló önkormányzatokon intranettel belüli arány (db) (%) Községek 33 3 Városok 33 42 Megyei jogú városok 7 58 Kerületek 7 78 Megyei önkormányzatok 5 56 Ország összesen 85 12 8

Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra 2001. 3. negyedév Telekommunikáció Az önkormányzatok a hagyományos vezetékes telefonvonalak használata mellett meglepően nagy számban alkalmazzák a mobilkommunikációt. A válaszadó önkormányzatok esetén a vezetékes telefonvonalak számának átlagos értéke nyolc, és az átlagos mobiltelefon száma öt, ami a mobilkommunikáció komoly felzárkózását jelenti. A faxkészülékek alkalmazásának továbbra is meghatározó a szerepe, önkormányzatonként átlagosan két fax készülék a jellemző. A személyhívó nem jellemző telekommunikációs eszköze az önkormányzatoknak. A különböző telekommunikációs eszközök településkategóriánként (db) Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek Összes átlag összes átlag összes átlag Községek 1523 3 835 2 498 1 Városok 1280 19 625 10 176 3 Megyei jogú városok 668 67 309 34 136 14 Kerületek 728 91 292 42 150 19 Megyei önkormányzatok 822 103 167 21 56 7 Ország összesen* 5027 8 2300 5 1081 2 (a Főváros nélkül, a minta adatai alapján) A telekommunikációs eszközök aránya településkategóriánként a szervezetek méretéből fakadó különbségek miatt természetesen eltér. Feltűnő azonban a községi önkormányzatok által átlagosan használt mobiltelefonok magas száma. Egyedül a megyei önkormányzatoknál figyelhető meg a vezetékes telefonvonalak továbbra is meghatározó hányada a mobiltelefonokkal szemben. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott telekommunikációs eszközök száma (becslés) Településtípusok Vezetékes telefonvonalak Mobiltelefonok Faxkészülékek (db) Községek 8781 6759 3209 Városok 3859 2039 547 Megyei jogú városok 1470 755 299 Kerületek és a Főváros 2099 1031 496 Megyei önkormányzatok 1952 397 133 Ország összesen 18155 10909 4619 9

Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra 2001. 3. negyedév 2001. októberében adott válaszok alapján, becsléseink szerint tehát az önkormányzatok összesen mintegy 30 ezer vezetékes vonalat illetve mobiltelefont használnak. A kettő közötti arány mára elérte a kétharmad egyharmad megoszlást. Számítógéppark A válaszadó önkormányzatok összesen 350 db szervert és 12564 db személyi számítógépet üzemeltetnek. Feltűnően jól felszereltek a megyei jogú városok és a kerületek az üzemeltetett számítógéppark tekintetében. Az önkormányzatoknál alkalmazott személyi számítógépek megoszlása településkategóriánként (db) Településtípusok Szerver Személyi számítógép összes átlag összes átlag Községek 57 1 3320 7 Városok 154 2 3748 50 Megyei jogú városok 79 7 2896 241 Kerületek és a Főváros 42 5 2005 251 Megyei önkormányzatok 18 2 595 66 Ország összesen* 350 3 12564 23 (a Főváros nélkül) Az önkormányzatnál alkalmazott számítógépek meghatározó hányada (70%) a 3-5 éves modelleknek tekinthető Pentium I-II. Arányát tekintve kevés, abszolút számát tekintve, az alkalmazhatóság tekintetében még mindig sok 486-os szolgálatáról (2298 db) nyilatkoztak a válaszolók, azonban ennél is kevesebb (1578 db) Pentium III IV processzorral felszerelt modern számítógép segíti a válaszadó önkormányzatok munkáját. Az ún. PDA-k (Personal Digital Assistant) használata nem jellemző az önkormányzatokra. A számítógép típusok megoszlása 12% 18% 70% Pentium I - II 486 Pentium III - IV 10

Jelentés az internet-gazdaságról Infrastruktúra 2001. 3. negyedév Becslésünk alapján összesen az országban az önkormányzatok által üzemeltetett személyi számítógépek száma 42 ezer db körül van. Ebből mintegy harmincezerre tehető a Pentium I-II processzorral felszerelt számítógépek száma. Az önkormányzatoknál településkategóriánként alkalmazott számítógépek száma (becslés) Településtípusok Személyi számítógép Szerver (db) (db) Községek 20184 285 Városok 9945 388 Megyei jogú városok 5309 144 Kerületek és a Főváros 6464 89 Megyei önkormányzatok 1256 38 Ország összesen* 42458 944 11

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők III. Felhasználói jellemző k Felhasználók megoszlása Az alkalmazottak nagyobb százaléka dolgozik személyi számítógéppel mint a vezetők, derült ki az önkormányzatok válaszai alapján. A teljes önkormányzati vertikumban a vezetők 69%-nak, amíg az alkalmazottak 81%-nak munkaeszköze a személyi számítógép. Egyetlen kivétel mellett ahol a vezetők 100%-a alkalmaz számítógépet a napi munkája során és az alkalmazottak ennél kisebb arányban a korábbi megállapítás településkategóriától függetlenül igaz az önkormányzatokra. A számítógép és az internet használata (%) Munkája során használja k Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas Munkája során használja Alkalmazottak Internet kapcsolattal rendelkezik Csak e-mail üzenet küldésre alkalmas Községek 70 61 56 81 29 26 Városok 68 46 29 77 23 28 Megyei jogú városok 72 84 100 80 54 100 Kerületek 64 63-82 33 10 Főváros 100 100-65 70 - Megyei önkormányzatok 71 72-87 69 - Ország összesen* 69 59 55 81 31 31 A vezetők és az alkalmazottak felhasználói szokásainak különbsége az internet kapcsolattal rendelkező munkaállomások között mutatkozik meg elsőként. A vezetők számára biztosított gépek közel kétszer akkora arányban rendelkeznek internet hozzáférési lehetőséggel (69%), mint az alkalmazotti viszonyban dolgozó felhasználók számítógépei (31%). Igaz ugyan, hogy az internet hozzáféréssel rendelkező vezetők nagyobb arányban vannak korlátozva csak levél küldésre (55%), mint az alkalmazottak (31%). Mind a vezetők, mind az alkalmazottak a városok esetében rendelkeznek a legkisebb arányú az országos átlag alatti internet hozzáférési lehetőséggel. A főváros, a megyei önkormányzatok és a megyei jogú városok a legnyitottabbak, mind a vezetők, mind az alkalmazottak részére biztosított internet használati jogosultságokkal kapcsolatban. Felhasználási területek Arra kérdésünkre, hogy ki mire használja a számítógépét az átlagosnál kevesebb önkormányzat válaszolt. Azon önkormányzatok száma pedig, akik azt jelezték, hogy internetet és intranetet is használnak elenyésző. Az internet és az intranet felhasználási területe természetszerűleg 12

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők teljesen eltér. Az intranetet beosztástól függetlenül döntően adminisztráció lebonyolítására használják az önkormányzatok. Az internettel szemben a belső hálózatokat a vezetők nagyobb számban használják adminisztráció lebonyolítására, mint az alkalmazottak. Emellett azonban de szintén az internetes szokásokkal szemben a minisztériumokkal való kapcsolattartást inkább az alkalmazottak végzik az intraneten. Az internetet és az intranetet felhasználók alkalmazási területeinek megoszlása (%) Internet Intranet Alkalmazott Alkalmazott Adminisztráció 8 11 52 49 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 12 9 8 11 Kapcsolattartás más önkormányzatokkal 12 10 5 7 Nemzetközi kapcsolattartás 6 4 0 0 Információgyűjtés 19 19 12 9 Pályázat figyelés 24 25 10 10 Szórakozás 2 3 2 2 Levelezés 17 19 11 12 Összesen 100 100 100 100 Internet felhasználói szokások A válaszoló önkormányzatok információi alapján mind a vezetők, mind az alkalmazottak az internetet gyakorlatilag információgyűjtésre használják, amit a pályázat figyelés és az egyéb információgyűjtés meghatározó hányada jól tükröz. Ezentúl a feladatok eloszlásában kisebb különbségek vannak a vezetők és az alkalmazottak között. Az interneten keresztül inkább a vezetők végzik a minisztériumokkal való kapcsolattartást, viszont a levelezésre inkább az alkalmazottak használják a világhálót 1. Általában a szórakozás sem az alkalmazottakra, sem a vezetőkre nem jellemző felhasználási mód. A megyei jogú városok és a főváros vezetőire az átlagosnál kisebb mértékben jellemző az interneten történő pályázat figyelés, sőt a megyei jogú városok információgyűjtésre is az átlagosnál kisebb mértékben használják a világhálót. Ezzel szemben az átlagosnál nagyobb mértékben használják a hálózatot nemzetközi kapcsolattartásra, valamint a városokkal karöltve az internet biztosította szórakozási lehetőségek megismerésére. 1 Ez a munkamegosztás szempontjából természetesnek tekinthető. 13

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Az internet-használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Adminisztráció 10 14 4 8 0 1 0 4 0 0 5 7 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 11 9 14 11 17 13 13 8 20 20 18 10 Kapcsolattartás más önkormányzatokk al 11 8 14 12 17 18 13 8 20 20 13 17 Nemzetközi kapcsolattartás 3 1 10 6 17 15 6 4 20 0 18 14 Információgyűjtés 21 20 16 18 14 13 26 31 20 20 15 14 Pályázat figyelés 26 26 20 24 12 18 23 19 0 20 15 19 Szórakozás 2 2 2 3 9 7 6 8 0 0 0 5 Levelezés 17 20 20 18 14 13 13 19 20 20 18 14 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 A különböző szervezeti egységek internet használata Az önkormányzatok válaszaik tekintetében hűek maradtak önmagukhoz, és a különböző funkcionális szervezetek internet használati szokásaik intenzitását felmérő kérdésünkre az információgyűjtést jelölték meg, mint azt a területet, ahol az internet biztosította lehetőséget a leginkább ki tudják használni. Még a levelezés, esetleg adatbázisok elérése azok a tevékenységek, amelyek az internet használattal, ha kis mértékben is, kapcsolatba hozhatók. Egyéb funkcionális tevékenységhez az önkormányzatok jelenleg egyáltalán nem veszik igénybe az internetet. 14

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők A funkcionális területek Internet használati szokásai (egyenlegértékek) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Országos átlag Adminisztcáció -52-53 -60-94 -50-79 -54 Nyilvántartáso k -68-57 -60-88 0-67 -66 Beszerzés -86-63 -77-75 -100-33 -79 Alaklmazások futtatása -67-52 -61-64 -100-57 -64 Belső tájékoztatás -74-61 -20-56 -50 7-67 Információgyűj tés 10 39 40 44 50 50 18 Marketing -84-53 -15-81 -50-58 -75 Lakossági kapcsolatok -82-70 -35-38 -50-50 -76 Vállalati kapcsolatok -77-57 -30-64 0-25 -70 Adattovábbítá s -37 2 25-13 0 11-25 Levelezés -24 11 30 38 50 39-12 Adatbázisok elérése -21-13 -5-25 -100-6 -19 A 100 egyáltalán nem jellemző, a +100 teljes mértékben jellemző a skálán Elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele Az önkormányzatok 60%-a a klasszikusnak mondható modemen keresztül tartja fenn a kapcsolatot számlavezető bankjával és a bank által biztosított szoftvert alkalmazza. Az önkormányzatok a pénzügyek intézésével kapcsolatban bizalmatlanabbak az internettel szemben, mint a mobilkommunikációval. Míg interneten keresztül az önkormányzatok 2%-a bonyolítja bankügyleteit, addig a mobiltelefont a banki ügyek intézésére is felhasználó önkormányzatok aránya 4%. A helyi önkormányzatoknak egyébként tetemes aránya (34%) semmilyen elektronikus banki szolgáltatást a mai napig sem vesz igénybe. 15

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Elektronikus banki szolgáltatások igénybevételének megoszlása (%) Internetes banki szolgáltatás 2% Egyik sem 34% Mobilbank 4% Modemes kapcsolat 60% A községi önkormányzatok az átlagosnál kisebb arányban veszik igénybe az elektronikus banki szolgáltatásokat, 40%-uk tartozkódik ettől. Ezzel szemben a községek körében akadt a legtöbb olyan önkormányzat, amelyik mobilbank szolgáltatást is használ. Őket a városi önkormányzatok csoportja követi, amelyeknek ezidáig 11%-a nem élt még a bankok által kínált elektronikus szolgáltatások egyikével sem. Az elektronikus banki szolgáltatások igénybevétele településkategóriánként (%) Településtípusok Internetes banki szolgáltatás Modemes kapcsolat Mobilbank Egyik sem Községek 1 54 5 40 Városok 5 89 1 5 Megyei jogú városok 0 100 0 0 Kerületek 11 78 0 11 Főváros 100 0 0 0 Megyei önkormányzatok 0 87 0 13 Országos átlag 2 60 4 34 Elégedettség az internettel Annak ellenére, hogy a községek rendelkeznek a legkisebb arányban internet hozzáféréssel, vezetőik és alkalmazottaik is 16

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők elégedettek a világhálóval. Figyelembe véve azt, hogy az önkormányzatok internet felhasználási területe elsősorban az információ gyűjtés, ezt a válaszukat úgy kell érteni, hogy a keresett információkhoz tehát az interneten keresztül többségében megelégedésüket szolgáló módon jutnak hozzá. A megyei önkormányzatok munkatársai ellenben beosztástól függetlenül, úgy látják, hogy az internettel szemben támasztott igényeik nem kellő mértékben kerülnek kiszolgálásra. Az internettel való elégedettség (egyenlegértékek) Településtípusok k Alkalmazottak Községek 45 43 Városok 34 35 Megyei jogú városok 42 25 Kerületek 36 43 Megyei önkormányzatok 25 25 Országos átlag 42 40 Intranet használati szokások A kerületek, a megyei jogú városok és a megyei önkormányzatok szinte teljes egészében adminisztráció lebonyolítására használják az intranetet. A községek intranet használati szokásai nem reprezentatívak, tekintettel az intranettel rendelkező községek elenyésző számára. A városok különösen a városi vezetők a minisztériumokkal való kapcsolattartást és az információgyűjtést is az átlagosnál nagyobb hányadban végzik a belső hálózatokon. Az intranet használati szokások, felhasználó és településkategória szerinti bontásban (%) Községek Városok Megyei jogú városok Kerületek Főváros Megyei önkormányzatok Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Alkalmazo tt Adminisztráció 32 25 59 68 80 75 100 100 - - 100 80 Minisztériumokkal való kapcsolattartás 8 15 10 6 0 25 0 0 - - 0 0 Kapcsolattartás más önkormányzatokk al 8 10 3 6 0 0 0 0 - - 0 0 Nemzetközi kapcsolattartás 0 0 0 0 0 0 0 0 - - 0 0 Információgyűjtés 16 13 10 3 20 0 0 0 - - 0 20 Pályázat figyelés 16 18 7 3 0 0 0 0 - - 0 0 Szórakozás 0 3 3 3 0 0 0 0 - - 0 0 Levelezés 20 18 7 10 0 0 0 0 - - 0 0 Összesen 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 17

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők E-mail cím ellátottság Foglalkoztatott informatikusok A községek rendelkeznek a legkisebb arányban elektronikus postaládával, arányuk mindössze 51%. A további településkategóriákhoz tartozó önkormányzatok azt jelezték, hogy e-mail fiókja szinte mindegyik önkormányzatnak van. Önkormányzatonként az e-mail címek száma a következőképpen alakul. A megyei jogú városok rendelkeznek intézményenként a legtöbb e-mail címmel (104), majd nem sokkal lemaradva következnek a kerületek (82). A válaszoló önkormányzatok átlagai alapján számított becslésünk szerint az önkormányzatoknál a hivatalosan használatos összes elektronikus postaláda száma 13 ezer. E-mail címek száma településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok E-mail cím Összes (db) Átlag (db) Községek 462 2 Városok 1164 15 Megyei jogú városok 1251 104 Kerületek 653 82 Főváros 600 - Megyei önkormányzatok 236 26 Ország összesen 4366 11 A községi önkormányzatok nem engedhetik meg maguknak külön informatikus foglalkoztatását. Ezért vagy maguk közül önjelölt alapon valaki tovább képzi magát és a mindennapi élethez szükséges informatikai alapképzettséget elsajátítja vagy az önkormányzat informatikai támogatás nélkül marad. A községi önkormányzatok körében esetlegesen felmerülő társulási lehetőségek, sok egyéb mellett ilyen és ehhez hasonló feladatok ellátását is hivatott lenne megoldani. A községeken kívül elmondható, hogy a többi településkategóriához tartozó önkormányzatok legalább egy informatikust el tudnak tartani. Az önkormányzatoknál foglalkoztatott informatikusok megoszlása településkategóriánként (válaszoló önkormányzatok) Településtípusok Informatikusok Összes (fő) Átlag (fő) Községek 76 0 Városok 101 1 Megyei jogú városok 68 6 Kerületek 35 4 Főváros 20 - Megyei önkormányzatok 19 2 Ország összesen 319 1 18

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők Az informatikai munkaerővel való elégedettség Általában az önkormányzatok elégedetlenségüknek adtak hangot, különösen a létszám, de a rendelkezésre álló informatikai munkaerő minőségével kapcsolatban is. Az informatikai szolgáltatások színvonala a városok, a megyei jogú városok és a kerületek számára még elfogadható. A Főváros számára rendelkezésre álló informatikai létszám egyértelműen elfogadhatatlan. A rendelkezésre álló informatikus létszámmal és annak minőségével való elégedettség (egyenlegértékek) Településtípusok Létszám Minőség Községek - 15 16 Városok - 5 49 Megyei jogú városok 0 45 Kerületek - 13 56 Főváros - 100 0 Megyei önkormányzatok - 22 17 Országos átlag - 13 27 Informatikai továbbképzés és távoktatás Az önkormányzatok 60 és 51 százaléka nyilatkozta azt, hogy vezetői illetve alkalmazottai informatikai továbbképzésben nem vettek részt. A továbbképzésben részesült vezetők, illetve alkalmazottak arányának településkategóriánkénti megoszlásából látható, hogy a községi önkormányzatok a dolgozók informatikai képzésében előrébb járnak társaiknál, amit persze részint kényszerből tesznek. Ez is azt tükrözi, hogy azon községek, amelyek saját informatikust nem tudnak alkalmazni, munkatársaik informatikai képzésével próbálják pótolni a hiányt. A válaszok alapján a megyei önkormányzatok költenek a legkevésbé munkatársaik informatikai továbbképzésére. Az önkormányzatok 7%-a jelezte, hogy munkatársuk részt vett távoktatási programban. Az átlagosnál nagyobb számban részesültek a városok és a megyei jogú városok munkatársai távoktatásban, arányuk 19% és 17%. Az informatikai továbbképzésben részt vett dolgozók aránya a létszámhoz képest, településkategóriánként (%) Településtípusok k Alkalmazottak Községek 59 45 Városok 33 28 Megyei jogú városok 32 27 Kerületek 42 30 Főváros 50 15 Megyei önkormányzatok 28 12 Országos átlag 52 40 19

Jelentés az internet-gazdaságról Felhasználói jellemzők A funkcionális területek integráltsága Az önkormányzatok elsősorban a pénzügyi területeket integrálták számítógépes hálózataikba. Az adminisztráció szintén a legtöbb önkormányzat esetében valamilyen belső hálózat részeként működik, kivéve a községi önkormányzatokat, ahol a válaszolók mintegy fele számolt csak be arról, hogy az adminisztráció is része lenne a hálózatnak. A munkaügyi alkalmazások és természetesen az informatika szintén integrált részét képezik az adott belső hálózatoknak, kivéve ismételten a községek esetét. A beruházás, beszerzés és a marketing egyelőre olyan funkcionális területek, amelyeket az önkormányzatok nem integráltak belső hálózataikba. A funkcionális területek integráltsága elektronikus rendszerekbe (%) Településtípusok Adminisztráció Beruházás Beszerzés Informatika Marketing Munkaügy Pénzügy Községek 50 9 2 18 2 20 60 Városok 80 22 13 68 16 52 86 Megyei jogú városok 83 25 17 92 42 83 100 Kerületek 89 11 11 78 22 67 100 Főváros 100 100 100 100 100 100 100 Megyei önkormányzatok 100 22 11 78 22 67 100 Országos átlag 55 11 4 27 5 26 65 Az elektronikus megoldások hozzájárulása a működési hatékonysághoz Az önkormányzatok szinte egyöntetűen úgy ítélik meg, hogy az elektronikus megoldások bevezetése és alkalmazása a gyorsabb és pontosabb munkavégzés megvalósítását szolgálja. Ezt az elvet erősen magukénak tartják a megyei önkormányzatok, míg a kerületi önkormányzatok soraiból olyan észrevételek is voltak, hogy a munkavégzés gyorsításában az elektronikus megoldásoknak csak kis szerepe van. Az önkormányzatok szintén egységesen álltak ki amellett, hogy az elektronikus rendszerek munkába állítása nem szabadít fel munkaerőt. Az önkormányzatok elvetik azt, hogy ilyen értelemben a humán erőforrás gazdálkodásra az elektronikus rendszerek hatással lennének. Ez részben, a jelenlegi ügyfélszolgálati rendet ismerve érthető is, hiszen a mai napig az önkormányzatokra a személyes ügyfélfogadás a jellemző, ahol az ügyintéző szaktudása, jelenléte és nem utolsó sorban kedvessége elengedhetetlen fontosságú. Másrészt tükrözi az önkormányzatok mai napig konzervatív hozzáállását a modern informatikai eszközök alkalmazásához. 20

Jelentés az internet-gazdaságról Szolgáltatások IV. Szolgáltatások Weboldal Az önkormányzatok körében a saját honlap készítés még nem terjedt el széles körben. A válaszoló önkormányzatok 23%-a jelezte, hogy saját weboldalt üzemeltet. Legrosszabb a helyzet a községek esetében, amelyeknek csupán 14%-a készített (készítetett) honlapot. A településkategória további szintjeihez tartozó önkormányzatok meghatározó része rendelkezik saját weboldallal. A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok aránya, településkategóriánként (%) Településtípusok Arány Községek 14 Városok 65 Megyei jogú városok 100 Kerületek 67 Megyei önkormányzatok 89 Országos átlag 23 A saját weboldallal rendelkező önkormányzatok legnagyobb része (30%) negyedévente, 20-20%-a pedig hetente illetve havonta frissíti honlapját. A honlapon elérhető szolgáltatások A felmérés adatai szerint az önkormányzatok által üzemeltetett honlapok egyelőre csak tájékoztató jellegű adatokat közölnek. Az interneten keresztül történő önkormányzati ügyek intézése még várat magára. Még az önkormányzati űrlapokat is csak a honlappal rendelkező önkormányzatok 19%-nak a weblapján tudjuk letölteni, ez szám szerint 31 önkormányzat elektronikus szolgáltatását jelenti. Az ügyintézővel történő kapcsolat-felvételre még ennél is kevesebb önkormányzat nyújt lehetőséget (29). Az önkormányzatok ügyfeleik számára (ez tulajdonképpen a lakosság és a vállalatok) egyáltalán nem tartják fontosnak, hogy az interneten keresztül is el lehessen érni az ügyintézőket. Ez A funkcionális területek Internet használati szokásai tábla alapján egyértelműen kiderül. A lakossági illetve a vállalati kapcsolattartásra az önkormányzatok általában az internetet jóformán egyáltalán nem használják. 21