ÉSZAK-DUNÁNTÚLI KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS TERMÉSZETVÉDELMI FELÜGYELŐSÉG 9021 Győr, Árpád u. 28-32. Levélcím: 9002 Győr, Pf. 471. Telefon: Központi: 96/524-000, Ügyfélszolgálat: 96/524-001 Fax: 96/524-024 web: http://edktvf.zoldhatosag.hu e-mail: eszakdunantuli@zoldhatosag.hu Ügyfélfogadás: Hétfő: 8.30-12 Szerda:8.30-12,13-16 Péntek:8.30-12 óráig Beadványában ügyiratszámunkra szíveskedjék hivatkozni! A határozat jogerős év: hó: nap: KÜJ: 100389535 KTJ: 100903527 Iktatószám: 9261-23/2014. Hiv. szám: Tárgy: Előadók: dr. Keresztes Ágnes/ Kovács Gabriella Melléklet: Páli, EKS-Gránit Kft. Páli II.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata - határozat - HATÁROZAT I. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (a továbbiakban: hatóság) az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) képviseletében a KVAS Bt. (9026 Győr, Dózsa Gy. rkp. 136/C.) által készített és benyújtott Páli, 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32;0104/33; 0104/34; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; 0104/40 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett kavicsés homok bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálati dokumentációját elfogadja, az előzetes vizsgálati eljárást lezárja és megállapítja a következőket: 1.) A vizsgált tevékenység jellemző adatai: II. Az engedélyes adatai Az engedélyes neve: Páli Kavics, Homok Kft. KSH szám: 14629215-0812-113-08 Adószám: 14629215-2-08 KÜJ száma: 100389535 Székhely címe: 9345 Páli, Kossuth L. u. 41. Telephely neve: Páli II. homok, kavics védnevű bánya (Páli, 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32;0104/33; 0104/34; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; 0104/40 hrsz.) KTJ: szám: 100903527 Bányatelek területe: 24 ha 8138 m 2 Bányatelek fedőlapja: +133,0 mbf Bányatelek alaplapja: +101,0 mbf Kitermelhető ásványvagyon: Az ásványi nyersanyag (4252 vakoló homok és 4324 bányászati betonkavics) kitermelése külfejtéssel történik. Ásványi nyersanyag kavics (m 3 ) homok, meddő (m 3) Földtani vagyon 7 137 000 274 900 Műre való készlet 7 137 000 274 900 G:\Hatarozatok\2014\9261-23.doc
Tervezett kitermelés: 1.500 000 m 3 /év 2014-ben: ebből 600 000 m 3 meddő, és 900 000 m 3 a kavics 800 000 m 3 /év 2015-ben 300 000 m 3 /év 2016-ban 30 000 m 3 /év 2017-2022 években a kavicskitermelés A tervezett bányatelek területe Győr-Moson-Sopron megyében, Páli külterületén, a Páli, 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32;0104/33; 0104/34; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; 0104/40 hrsz.- ú ingatlanokon helyezkedik el. A bányászati tevékenység tervezett területe: Töréspont sorszáma X (m) Y (m) Z (m) 1. 235505,14 507712,62 131,60 2. 235116,04 508234,04 131,80 3. 234965,36 508435,99 131,70 4. 234730,64 508361,32 131,60 5. 234920,00 508094,00 131,80 6. 235073,81 507875,87 131,90 7. 235009,69 507843,85 132,30 8. 234964,60 507830,65 132,40 9. 234938,77 507812,27 132,30 10. 234961,84 507772,53 132,10 11. 234974,33 507744,84 132,10 12. 234996,81 507662,71 131,70 13. 235000,66 507648,61 131,60 14. 235042,56 507654,60 131,60 15. 235168,00 507673,00 131,30 16. 235174,24 507673,52 131,20 Kapcsolódó műveletek: Rakodás, szállítás, tárolás. Technológia: Letakarítás Haszonanyag kitermelés (jövesztés) Rekultiváció 2.) A tervezett tevékenységgel kapcsolatos megállapítások: A 24 ha 8138 m 2 területű kavics- és homokbánya Páli község külterületén helyezkedik el, ahol a tervezett termelési kapacitás 150. 000 m 3 /év-ről 2014-ben 1.500 000 m3/év-re nő, majd 800 000 m3/év-re csökken 2015-ben, 300 000 m3/év-re 2016-ban, és 30 000 m3/év lesz 2017-2022 években a kavicskitermelés. A termelés bővítésének célja az M 86-os autóút építéséhez anyagszállítás. Meglévő, jelenleg is működő bányáról van szó, melynek területe nem növekszik. A tevékenységhez nem szükségesek létesítmények, a területfejlesztési elképzeléseket nem befolyásolja a termelés bővítése, rendezési terv módosítására sincs szükség. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A fedőréteg letakarítása földnedves állapotban történik. A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató sporthorgászati célú hasznosítása. 3.) Az előzetes vizsgálati eljárásban a tervezett tevékenység vizsgálata során kizáró ok nem merült fel, várhatóan nem okoz jelentős környezeti hatást, így környezeti hatásvizsgálati eljárás lefolytatása nem indokolt. A bővítéssel kapcsolatban kizáró ok nem merült fel. 4.) Jelen határozat a más hatóságok által kiadandó engedélyek beszerzése alól nem mentesít. 2
5.) A Hatóság jelen határozat jogerőre emelkedését követően hivatalból módosítja a 10073-2/2013. számú határozattal módosított H-21243-11/2005-I.számú határozattal kiadott környezetvédelmi engedélyt. Az ügyben érintett szakhatóságok állásfoglalásai: 1./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1107-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak- dunántúli Vízügyi Hatóság fenti tárgyú és számú eljárásukban az alábbi adja: III. szakhatósági állásfoglalást Kikötés nélkül hozzájárul a tervezett bánya előzetes vizsgálatának lezárásához, nem tartja vízgazdálkodási szempontból szükségesnek részletes környezeti hatásvizsgálat előírását. 2./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/886-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága Igazgatójának felhatalmazása alapján - a joghatóság 9261-1/2014 számú megkeresése és - a megkeresésben hivatkozott az elektronikusfelületről elérhető és ott megismert a 2/14. munkaszámú, a Kvas Mérnöki Szolgáltató Bt. (9026 Győr, Dózsa rkp. 136/c.) által a tárgyi ügyben készített a Környezetvédelmi előzetes vizsgálat páli II. homok, kavics védnevű bánya termelés bővítése dokumentáció, alapján az alábbi adom: TALAJVÉDELMI SZAKHATÓSÁGI ÁLLÁSFOGLALÁS-t - a környezetvédelmi engedély talajvédelmi szempontból kiadható. Jelen szakatósági állásfoglalás ellen külön jogorvoslatnak helye nincs, az csak az érdemi határozat elleni fellebbezésben támadható meg. 3./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00847-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: A Páli község külterületén üzemelő Páli II. -homok, kavics" bánya termelés bővítését megelőző környezetvédelmi engedély kiadásához az előzetes vizsgálati eljárás során közegészségügyi szakhatósági szempontból feltétel nélkül hozzájárulok. A szakhatósági eljárás során eljárási költség nem merült fel. Állásfoglalásom ellen jogorvoslatnak helye nincs, az, a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés ellen jogorvoslat keretében támadható meg. 4./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10078/2014 számú szakhatósági állásfoglalása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) (továbbiakban: Felügyelőség) kérelmére EKS-GRÁNIT Kft.-nek a Páli külterületi ingatlanokra 3
vonatkozóan - a Páli ll.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes környezeti hatásvizsgálatához az alábbi adom. elsőfokú szakhatósági állásfoglalást A Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala mint I. fokon eljáró ingatlanügyi hatóság a csatolt előzetes vizsgálati dokumentáció alapján, a környezetvédelmi engedély megadásához az alábbi kikötés mellett hozzájárul: A Páli külterület 0104/17 és a 0104/31-40 hrsz.-ú földrészleteket érintő bányászati tevékenységet (termelés bővítés) csak a földhivatal által kiadott, termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló jogerős határozat birtokában lehet megkezdeni. Állásfoglalásom ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott I. fokú döntés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. A földvédelmi eljárásban igénybe vehető jelenlegi jogorvoslat díja a -Tfvt. 18. (1) (2) bekezdése értelmében - 66 000 Ft, mely teljesíthető a Járási Földhivatal pénztárában történő készpénzbefizetéssel, csekken vagy átutalással a Győr-Moson-Sopron, Megyei Kormányhivatal Földhivatala 10033001-00301617-00000000 számú számlájára. 5./ Páli Község Önkormányzat Jegyzőjének 135-3/2014 számú végzése: A Páli II. homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata ügyében - hatáskör hiányában - a szakhatósági eljárást megszüntetem. A végzés kiadásával eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Végzésem csak a határozat, illetve az eljárást megszüntető elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 6./ Edve Község Önkormányzat Jegyzőjének áttételt elrendelő 03-100-1/2014 számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg. 7./ Beledi Közös Önkormányzati Hivatal Jegyzőjének áttételt elrendelő 943-1/2014 számú végzésében hatáskörének hiányát állapította meg. 8./ Vág Község Önkormányzat Jegyzőjének 129-2/2014 számú végzése: A Páli n. homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata ügyében - hatáskör hiányában - a szakhatósági eljárást megszüntetem. A végzés kiadásával eljárási költség nem merült fel. Végzésem ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye. Végzésem csak a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. 9./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala GY-01D/EPH/1585-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalása: A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatala (továbbiakban:hivatal) az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) Páli, EKS-Gránit Kft. Páli II.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata feltételéül előírt örökségvédelmi szakhatósági hozzájárulást 4
megadja, az alábbi feltételekkel: - A területen található régészeti lelőhely védelméről a 2001. évi LXIV. tv. alapján gondoskodni kell. A lerótt eljárási illetéken túl egyéb eljárási költség nem merült fel. Az állásfoglalás ellen jogorvoslattal az engedélyező hatóság által az ügy érdemében hozott döntés, vagy az eljárást megszüntető végzés ellen benyújtott fellebbezéssel lehet élni. 10./ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/909-2/2014 számú végzése: A Veszprémi Bányakapitányság (a továbbiakban: Bányakapitányság) a tárgyi előzetes vizsgálati eljárásban a szakhatósági eljárást megszünteti. A végzés ellen önálló jogorvoslatnak nincs helye, az a határozat, illetve az eljárást megszüntető végzés elleni jogorvoslat keretében támadható meg. IV. Az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) az eljárás lefolytatásáért a 250.000,- Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat megfizette. Az eljárás során egyéb eljárási költség nem merült fel. V. A határozattal szemben, a kézbesítéstől számított 15 napon belül, az Országos Környezetvédelmi és Természetvédelmi Főfelügyelőséghez címzett, de az elsőfokú hatósághoz két példányban benyújtandó fellebbezésnek van helye. A jogorvoslati eljárás igazgatási szolgáltatási díja 125 000,- Ft, amit az elsőfokú hatóság 10033001-01711899-00000000 számú számlájára kell, az eljárás megindításakor befizetni. Az eljárásba bevont szakhatóságok szakhatósági állásfoglalásai jelen határozat elleni fellebbezésben támadhatók meg. INDOKOLÁS Az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) képviseletében a KVAS Bt. (9026 Győr, Dózsa Gy. rkp. 136/C.) kérelmet nyújtott be a Felügyelőséghez. Kérelmében a Páli II.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítés előzetes vizsgálatának jóváhagyását kérelmezte. Az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) a KVAS Bt.-től (9026 Győr, Dózsa Gy. rkp. 136/C.) megrendelte a Páli Kavics, Homok Kft. (9345 Páli, Kossuth L. u. 41.) tulajdonát képező, de az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) haszonbérletében álló (mint művelő és egyben költségviselő) Páli II.- homok, kavics bánya termelés bővítésére irányuló előzetes vizsgálati dokumentáció elkészítését. A Páli Kavics, Homok Kft. (9345 Páli, Kossuth L. u. 41.), mint tulajdonos rendelkezik a 10073-2/2013. számú határozattal módosított H-21243-11/2005-I. számú környezetvédelmi engedéllyel. Az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) és a Páli Kavics, Homok Kft. (9345 Páli, Kossuth L. u. 41.) akként nyilatkozott, hogy a tárgyi eljárásában engedélyesként a Páli Kavics, Homok Kft.-t (9345 Páli, Kossuth L. u. 41.) kéri megjelölni. A hatóság felhívására az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) csatolta a hatóság részére befizetett 250.000,- Ft igazgatási szolgáltatási díj megfizetésének és a szakhatóságok igazgatási szolgáltatási díjainak befizetését igazoló bizonylatokat. 5
A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) 29. (3) bek. a) pontja alapján, a hatóság elektronikus úton értesítette az érintett civil szervezeteket az eljárás megindításáról, az eljárással kapcsolatban azonban nem tettek nyilatkozatot. A hatóság az eljárása során megállapította, hogy a benyújtott kérelem és a Páli, 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32;0104/33; 0104/34; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; 0104/40 hrsz. alatti ingatlanokon tervezett 1.500.000 m 3 /év kapacitású kavics- és homok bányával kapcsolatban benyújtott előzetes vizsgálati dokumentáció megfelel a 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 4. számú mellékletében előírt tartalmi követelményeknek. A hatóság azt is megállapította, hogy a kavics és homokbánya bővítése a R. 3. számú mellékletének 19. és 130. pontja alapján előzetes vizsgálat köteles. A hatóság az előzetes vizsgálati eljárást a R. 3-5. -ai alapján folytatta le. A hatóság a benyújtott dokumentáció alapján a következő tényállást állapította meg: A tervezett bányatelek területe Győr-Moson-Sopron megyében, Páli külterületén, a Páli, 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32;0104/33; 0104/34; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; 0104/40 hrsz.- ú ingatlanokon helyezkedik el. A 24 ha 8138 m 2 területű kavics- és homokbánya tervezett termelési kapacitása 150. 000 m 3 /év-ről 2014-ben 1.500 000 m3/év-re nő, majd 800 000 m3/év-re csökken 2015-ben, 300 000 m3/év-re 2016-ban, és 30 000 m3/év lesz 2017-2022 években a kavicskitermelés. A termelés bővítésének célja az M 86-os autóút építéséhez anyagszállítás. A tevékenységhez nem szükségesek létesítmények, a területfejlesztési elképzeléseket nem befolyásolja a termelés bővítése, rendezési terv módosítására sincs szükség. A bányaműveléshez szükséges gépek: 4 db dózer, 3 db vonóvedres kotró, 3 db szkréper, 3 db homlokrakodó és a szállítást végző gépkocsik. A bányászati tevékenység fedőréteg letakarás, jövesztés, rakodás, rekultiváció munkafolyamatokból áll. A fedőréteg letakarítása földnedves állapotban történik. A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató sporthorgászati célú hasznosítása. Telepítés A telepítési munkák már megtörténtek. Megvalósítás, üzemelés A bányaművelési rendszer felszíni típusú külfejtés. A bányászati tevékenység letakarítás, haszonanyag kitermelés (jövesztés) rakodás, és rekultiváció munkafolyamatokból áll. A technológia Letakarítás: A 0,20 m vastag humuszos feltalaj letakarítását el kell végezni, az alatta található ~ 2,0 m vastag homokot száraz külfejtéssel, a kavicsot hidraulikus kotróval termelik a talajvíz megjelenésétől, ami -5,00 m körül várható. A letermelt humuszos feltalajt a tájrendezési célú felhasználásig átmenetileg humusz depóniában tárolják. A letakarított meddőt pedig közlekedésépítészeti célra értékesítik Jövesztés: Az átlagosan 30 m vastag kavicsösszletet hidraulikus kotróval termelik ki. A parti sávra kirakott kavics rövid szikkadás után elszállításra kerül. Felhagyás, rekultiváció: A bányászat befejezését követő tájrendezés újrahasznosítási célja a bányászat befejezését követően visszamaradt bányató sporthorgászati célú hasznosítása. Kapcsolódó tevékenységek: Az elkülönített humusz és meddőanyagot ideiglenesen a bánya szélén tárolják. 6
A haszonanyag nem kerül tárolásra, szikkadás után elszállítják. A munkagépek karbantartása bányatelken kívül történik. A munkagépek tankolását kialakított betonfelületen, szivattyús átfejtéssel végzik kármentőben elhelyezett üzemanyag tartályból. Havária A munkagépek és szállító járművek meghibásodása- vagy sérülésekor a környezetbe kijutó olajszármazék szennyezés esetén következhet be. A kárelhárítást azonnal meg kell kezdeni az illetékes hatóságok értesítése mellett. Környezetre gyakorolt hatások ismertetése: Felszíni vízfolyás nem található a hatásterületen. A felszín alatti vizekre csak havária bekövetkezésekor a bejutott szennyezőanyag gyakorol káros hatást, melyet meg kell szüntetni. A bányászat befejezéséig a talaj a mentett humusz és meddő kivételével megsemmisül, a bányászat végére bányató/tavak maradnak vissza, így a felszín alatti víz felszíni vízzé válik. A bánya területén - a földrajzi, a településhálózati, az iparszerkezeti és a közlekedési adottságokat figyelembe véve- az általános háttérszennyezettség az átlagos külterületi jellemzők átlag értékeihez tarthat és a terhelés így is messze a levegőminőségi határértékek alatti a kapacitásbővítés hatásai szinte nem is érzékelhetőek. A dolgozók települési jellegű szilárd hulladéka zárt műanyag edényzetben kerül összegyűjtésre, amit eseti gyakorisággal elszállíttatnak. Veszélyes hulladék nem keletkezik. A tevékenység hatásterületén belül kijelölt zajtól védendő lakó, illetve üdülőterület nincs, a létesítménytől származó zaj nem érint védendő épületeket. A létesítmény célállapotnak megfelelő használata a környezeti zaj szempontjából nem okoz jelentős környezeti hatást, zajkibocsátási határérték megállapítása nem indokolt. A kapcsolódó szállítási tevékenység a kijelölt útvonal használata esetén nem módosítja észrevehető módon az érintett útszakaszok forgalmi viszonyait és forgalmi zaját. A bányászati műveletekkel érintett terület fedőrétegének letakarításával az ott jelenlévő növények élettere megszűnik, vele együtt az állati élettér is. Továbbiakban legfeljebb kisebb állatok időleges megjelenéséről, és az életfeltételek hiányában tovább vonulásukról beszélhetünk. A néha megjelenő igénytelen növényzet a zavartalanabb helyeken nem képvisel természeti értéket. A bányászat befejezése utáni tájrendezés, rekultiváció majd lehetővé teszi új növény-és állatfajok megtelepedését. Vízvédelem A üzemelés során a dolgozók vízellátását palackozott vízzel oldják meg. A keletkező kommunális folyékony hulladékok gyűjtését a bánya területén telepített mobil WC kihelyezésével oldják meg., azt engedélyezett szennyvíztisztító telepre szállítják, földtani közegbe, felszíni vagy felszín alatti vízbe kibocsátás nem történik. A bányatelekre hulló csapadékvizek a helyszínen elszikkadnak. A terület a felszín alatti víz állapota szempontjából érzékeny területeken levő települések besorolásáról szóló 27/2004. (XII.25.) KvVM rendelet 1. számú melléklete, és a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 2. melléklete alapján a terület érzékeny területi besorolásba tartozik, felszín alatti víz szempontjából érzékeny. A 27/2004. KvVM rendelet (XII. 25.) szerint Páli település érzékeny terület. A tevékenységgel érintett terület határozattal kijelölt vízbázis hidrogeológiai védőterületét nem érinti. A bányához legközelebb a Rába folyó található cca. 1,1 km-re. A Keszeg-ér északi irányban 3,2 km-re található, tehát a bányászati tevékenység nincs hatással a felszíni vizekre. Üzemszerű körülmények között a talajba, felszín alatti vízbe kibocsátás nem történik. A bánya területén üzem- vagy kenőanyag tárolása nem történik. Talaj A kitermelés helyén anyaghiány keletkezik. A humuszos meddőanyag, és a haszonanyag kitermelésre kerül. A bányászat végére bányató/tavak maradnak vissza. A humuszt a külső szennyeződésektől megóvott depóniában kell tárolni felhasználásáig. A depónia rézsűit az eróziótól füvesítéssel védeni kell, ezáltal a talaj biológiai aktivitása megmarad, nem szárad ki. A területről a humuszt elszállítani csak a talajvédelmi hatóság engedélyével lehet. A deponált termékeny talajt a bányatelek rendezéséhez, a rekultivált területek felső 20-30 7
cm-es humuszrétegének kialakítására lehet felhasználni a tájrendezés végső fázisában, ill. felhasználható a már leművelt terület rézsűinek lefedésére. Levegőtisztaság-védelem A tervezett bővítés a légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X. 7.) KvVM rendelet 1. melléklete alapján a 10 pontban kijelölt, az ország többi területe kategóriába tartozó Páli község külterületén történik. A bánya üzemelése közben a munkagépek (2 db hidraulikus kotró, 2 db gumikerekes homlokrakodó), valamint a szállító tehergépkocsik kipufogógáz kibocsátása okoz légszennyezést. Óránként 7 fuvar várható, egy forduló során kb. 15 percet tölt mozgásban egy jármű, a többi időben álló motorral vár rakodásra. Porkeltéssel a letakarítás és az ásványanyag kitermelése során nem kell számolni, mivel gyakorlatilag földnedves állapotban történik. Szél hatására kiporzás keletkezhet a szárazon történő kitermelés során a kiszáradó bányafal felületének jövesztésekor. A meddő és humusz depóniákon a megfelelő tömörítettség és a felületükön rövid idő alatt megkötődő növényzet hatására nincs huzamosabb idejű kiporzás. A kibocsátott légszennyező anyagok mennyisége nem jelentős, a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértékeket meghaladó immisszió a hígulás miatt várhatóan nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 14. pontja által értelmezett hatásterület lakóingatlant nem érint. A kipufogógázok és a por kibocsátására vonatkozó számítások szerint a levegőterheltségi szint határértékeiről és a helyhez kötött légszennyező pontforrások kibocsátási határértékeiről szóló 4/2011. (I. 14.) VM rendelet 1. melléklet 1.1.3.1. pontja szerinti határértéket meghaladó immisszió a hígulás miatt nem lép fel. A levegő védelméről szóló 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 2. 14. pontja által értelmezett meghatározó hatásterület szállópor esetén alakul ki: a bányaterület határától 50 m távolságban jelölhető ki, lakott területet nem érint. A kavicsbánya területe Edve községtől 2,1 km, Páli községtől kb. 2,6 km távolságra helyezkedik el. A felhagyás során a rekultivációval járó kibocsátásokkal számolhatunk, határértékeket meghaladó immisszió várhatóan ekkor sem fog kialakulni. A benyújtott dokumentációból megállapítható, hogy a tevékenység jelentős légszennyező hatással nem jár. Zajvédelem A bánya üzemelése során a munkagépek (kotrógép, rakodógép és szállítójárművek) zajkibocsátásával lehet számolni. A tevékenységet csak nappali időszakban végzik. A letakarított meddőanyag a bánya határpillérében töltés formájában deponálásra kerül. A zajvédelmi hatásterület a környezeti zaj és rezgés elleni védelem egyes szabályairól szóló mód. 284/2007. (X. 29.) Korm. rendelet 5. (2) bekezdés valamint a 6. (1) bekezdés alapján került lehatárolásra számítással. A területfelhasználási kategóriák az érintett Páli Község rendezési terve alapján kerültek megállapításra. A dokumentáció szerint a bányaművelésből eredő környezeti zaj hatásterülete Páli község zajtól védendő belterületeit nem éri el. A szállítás, mint kapcsolódó tevékenység: A termelvény a bányaterülettől belterületeket elkerülő üzemi úton át a 86-os útra kerül, és annak nyomvonalán juttatják tovább az útépítési helyszínekre. A szállítással érintett közutak mentén a zajszint változás nem éri el a 284/2007.(X.29.) Korm. rendelet 7. (1) szerinti 3 db-es mértéket. Természetvédelem Az érintett terület nem országosan védett természeti terület és nem része a Natura 2000 hálózatnak, sem az Országos Ökológiai Hálózat övezeteinek. A termelés bővítése táj- és természetvédelmi érdeket nem sért. Hulladékgazdálkodás A telephelyen végzett tevékenységet tekintve a kavicskitermelés, mint fő tevékenység nem jár hulladékképződéssel, míg a technológiai folyamatok biztosítása, illetve karbantartási munkálatok során keletkeznek veszélyes hulladékok, illetve a dolgozók tevékenységéből települési szilárd hulladékok. Üzemelés 8
Az eltávolított humuszos talajréteget és fedőréteget elkülönítetten deponálják és a későbbi rekultivációhoz használják fel. A települési szilárd hulladékot zárt hulladékgyűjtő edényzetben gyűjtik és alkalmanként elszállíttatják engedéllyel rendelkező szervezettel. A munkagépek karbantartása, javítása bányaüzemen kívül történik, mely során veszélyes hulladék keletkezésével kell számolni. A keletkező veszélyes hulladékok engedéllyel rendelkező kezelő(k) részére történő átadásáról gondoskodnak. Felhagyás A tevékenység felhagyása esetén hulladékok keletkezésével nem kell számolni. Havária a munkagépek üzemanyag, illetve kenőanyag elfolyásából alakulhat ki, mely során szennyezett föld (EWC 17 05 03*) illetve veszélyes anyaggal szennyezett abszorbens (EWC 15 02 02*), fáradt olaj (EWC 13 02 05*, EWC 13 07 01*) keletkezésével is kell számolni. Mivel jelentős környezeti hatások nem várhatóak, hulladékgazdálkodási szempontból hatásvizsgálat elrendelése nem szükséges. Továbbtervezésre vonatkozó javaslatok: - A bányászati tevékenység felhagyását követően a bányatavak hasznosításával kapcsolatos jogokról és kötelezettségekről szóló 239/2000 (XII. 23.) Korm. rendelet 6. (4.) bekezdés alapján a kialakult bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni. - A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 5. (1) bekezdés alapján a bányászati tevékenység nem okozhatja a felszíni vizek elszennyezését. - A felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet 10 (1) bekezdés c) pontja alapján a csapadékvizek szikkasztása nem okozhat a felszín alatti vízben és a földtani közegben B szennyezettségi határértéket meghaladó koncentrációt. - A keletkezett bányató vízminőségét évente egy alkalommal, a nyári időszakban vett vízminta vizsgálatával ellenőrizni kell. A vizsgálandó komponensek: KOIp, oldott oxigén, kalcium, magnézium, nátrium, kálium, vas, mangán, hidrokarbonát, ammónium, nitrit, nitrát, szulfát, foszfát és klorid ionok, továbbá TPH-tartalom. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tevékenység levegőtisztaság-védelmi, zaj- és rezgésvédelmi, természetvédelmi, vízminőségi és hulladékgazdálkodási szempontból jelentős környezeti hatást várhatóan nem gyakorol. A hatóság a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet (a továbbiakban: R.) 3. (3) bekezdése szerint, hivatalában, valamint honlapján közleményt tett közzé. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a R. 3. (4) bekezdése szerint megküldte Csorna és Farád települések jegyzőinek a közleményt. A közleményre észrevétel nem érkezett. A hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján megkereste az eljárásban hatáskörrel rendelkező szakhatóságokat. 1./ Észak-dunántúli Vízügyi Hatóság 1107-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi Felügyelőség megkereste hatóságunkat a dokumentáció elektronikus úton megadásával az EKS-Gránit Kft.- Páli II.- homok, kavics bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatával kapcsolatban szakhatósági állásfoglalásunk megadására. Megállapítottuk, hogy a tervezett bánya nem érint felszíni vízfolyást és nem érinti vízbázis védőterületét vagy védőidomát sem. A bányától a Rába folyó 1,1 km-re, a Keszeg-ér 2,3 km-re folyik. Letakarítás már nem történik, működő bányáról van szó. A lefolyási és csapadékbeszivárgási viszonyok a bányatelek területén változnak meg. A mennyiségi változásokat a meteorológiai tényezők, - csapadék és párolgás viszonyok illetve a talajvíz mozgása befolyásolja. A jövőben kialakuló bányató szabad vízfelületet képvisel. 9
A keletkező bányató szabad vízfelülete a bányászat befejezésekor 20 hektár körüli lesz, évente a vízfelületről 160 ezer m3 víz párolog el. Ugyanakkor a víz utánpótlódás jelentős részét kitevő csapadéknak a tó felületére hulló mennyisége 123 ezer m3. Tehát a bányató -37 000 m3/év negatív vízháztartást mutat, amely a talajvíz irányából pótlódik. Ez a veszteség a talajvízkészlethez viszonyítva nem számottevő. A tó vízszint ingadozására befolyással lesz a talajvízjárás. A kialakuló bányató hatására a területen a nyugalmi vízszint csökken. A vizsgált területen a bányászati tevékenység következtében állóvíz (bányató) keletkezik, ami a kitermelés befejezését követő tájrendezés során alakul ki végleges formájára. A vízellátást palackos ivóvízzel biztosítják, egyéb szükségletek kielégítésére a helyszínen EURO WC-t kell kihelyezni, cseréjéről megfelelő időben gondoskodni szükséges. Felhívjuk a figyelmet, hogy a bányászat befejezését követően a visszamaradt bányatóra vízjogi üzemeltetési engedélyt kell beszerezni hatóságunktól. A Vízügyi Hatóság fenti állásfoglalását a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdése alapján adta meg. Jelen állásfoglalással szembeni fellebbezés jogát a Két. 44. (9) bekezdés zárja ki, a hatóság az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről a 72. (1) bekezdés da) pontja alapján tájékoztatta. Szakhatósági jogkörünket a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. Rendelet 33. -a, illetve 5. számú melléklete állapítja meg. 2./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Növény- és Talajvédelmi Igazgatósága 17.2/886-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.), mint elsőfokú környezetvédelmi hatóság fent hivatkozott számú ügyiratában megkereste Igazgatóságunkat, hogy elsőfokú talajvédelmi szakhatósági jog körében adjon állásfoglalást. Az ügyet: - közigazgatási hatósági eljárási és - talajvédelmi szempontból megvizsgáltuk. Megállapítottuk, hogy: - a tervezett Páli II. védnevű homok és kavics bánya bővítése során termőföld területek kerülnek igénybevételre, - az elsőfokú talajvédelmi hatóság, fenti körülmény miatt az eljárásban szakhatósági jogkörrel rendelkezik, - a rendelkező részben előírt talajvédelmi követelmények betartása indokolt. Az elsőfokú talajvédelmi szakhatóság a tárgyi előzetes környezetvédelmi vizsgálati engedélyezési eljárás során a rendelkező rész szerinti állásfoglalást alakította ki. Tájékoztattuk az ügyfelet a jogorvoslat lehetőségéről és módjáról. Az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) által befizetésre került az előzetes környezetvédelmi vizsgálati eljárás során a talajvédelmi szakhatósági eljárásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj az 50.000,- Ft, a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII.2.) VM rendelet 1. sz. mellékletének Talajvédelmi igazgatási díjak fejezet, 12.9.4. pontja alapján. Jelen szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. Tv. (Ket.) 22. (1) bek., 44. (1) és (2) bek., a 45. (2) bek., a termőföld védelméről szóló 2007. évi LV. Tv. 2. a) és i) pontján, a 43., a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII.17.) Korm. rendelet 33. és az 5. számú melléklete, valamint a fővárosi és megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szerveinek kijelöléséről szóló 328/2010. (XII.27.) Korm. r. 17. (1) bekezdésén alapul. 10
3./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve GYR/047/00847-2/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség az EKS-Gránit Kft. (2481 Velence, Csermely u. 19.) kérelme alapján előzetes vizsgálati eljárás során hivatkozott számon megkereste hatóságomat szakhatósági állásfoglalás kiadása érdekében a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet 33., illetve az 5. számú melléklete alapján. A Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervéhez megküldött dokumentáció alapján a rendelkező részben foglaltak szerint döntöttem. Szakhatósági ügyintézési határidő: 15 nap, a tényleges ügyintézési idő: 4 nap. A közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 44. (9) értelmében zártam ki a jogorvoslati lehetőséget és adtam tájékoztatást a jogorvoslati lehetőségről. Döntésem meghozatalánál az alábbi jogszabályi előírásokat vettem figyelembe: - a vízbázisok, távlati vízbázisok valamint az ivóvíz ellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Korm. rendelet, - a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről szóló 16/2002. (IV. 10.) EüM. rendelet, - a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004 (VII.21.) Korm. rendelet Fenti szakhatósági állásfoglalásomat a 2004. évi CXL. törvény 44. alapján adtam meg. Hatóságom hatáskörét a 481/2013. (XII, 17.) Korm, rendelet 33. (1) bekezdése és 5. számú melléklete, illetékességét a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010. (XII. 21.) Korm. rendelet 1. (1) és 2. (3) bekezdése, valamint az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálatról, a népegészségügyi szakigazgatási feladatok ellátásáról, valamint a gyógyszerészeti államigazgatási szerv kijelöléséről szóló 323/2010. (XII.27.) Korm. rendelet 4. (2) bekezdése állapítja meg. 4./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatala 10078/2014 számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) megkereste a Csornai Járási Hivatal Járási Földhivatalát, hogy a Páli külterületi ingatlanokat érintő Páli il.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes környezeti hatásvizsgálatához a 481/2013. (XII. 17.) Korm. rendelet alapján, adjon szakhatósági nyilatkozatot. A földhivatal a mező -és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény, valamint a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény (a továbbiakban: Tfvt.) vonatkozó előírásai alapján adja meg a földvédelmi szakhatósági állásfoglalását. A Tfvt. 8. - a szerint: ha más hatóságok engedélyezési eljárásaiban az ingatlanügyi hatóság szakhatóságként működik közre, a termőföld védelmének érvényesítése érdekében érvényre kell juttatni, hogy az engedélyezési eljárás alá eső tevékenység végzése, létesítmény elhelyezése, jogosultság gyakorlása lehetőség szerint a gyengébb minőségű termőföldeken, a lehető legkisebb mértékű termőföld igénybevételével történjen. A szakhatósági hozzájárulást meg kell tagadni, ha az engedélyezés iránti kérelem átlagosnál jobb minőségű termőföldet érint, azonban a tervezett tevékenység végzésére, létesítmény elhelyezésére, jogosultság gyakorlására hasonló körülmények és feltételek esetén átlagos minőségű vagy átlagosnál gyengébb minőségű termőföldeken is sor kerülhet. Ingatlanügyi hatósági engedéllyel lehet termőföldet 'más célra hasznosítani, ezért a bányászati tevékenység megkezdése előtt a Páli 0104/17, valamint a 0104/31-40 hrsz-ú földrészlet esetében be kell szerezni a földhivatal termőföld más célú hasznosítását engedélyező határozatát (Tfvt. 10.. (1) bek). Tájékoztatásul közlöm, hogy a 0104/18 hrsz-ú földrészletre vonatkozó jogerős, végleges más célú hasznosítás -kavicsbánya bővítés- tárgyú határozatot Hivatalom a 10 267/2007, továbbá 10 030/2010 ügyiratszám alatt kiadta. Más hatóságok a termőföldet érintő engedélyezési eljárásuk során kötelesek meggyőződni arról, hogy rendelkezésre áll-e a termőföld más célú hasznosításának engedélyezéséről szóló ingatlanügy! hatósági határozat. Ennek hiánya esetén a hatóságnak az eljárását fel kell függesztenie (Tfvt. 10.. (2) bek.). EKS-GRÁNIT Kereskedelmi és Szolgáltató Kft. a bányatermelési kapacitás jelenlegi 150 000 m 3 /év mennyiségének több mint 25 %-os növelését tervezi. A kapacitásbővítést követően a bányatelek nagysága 11
nem változik. A bővítés célja az M86-os autóút építéséhez szükséges anyagellátás megvalósítása, a várható környékbeli infrastrukturális fejlesztéseknél jelentkező megnövekvő nyersanyag igény kielégítése. Termőföldet más célra csak kivétefesen, -elsősorban gyengébb minőségű termőföld igénybevételével- lehet felhasználni. Az átlagosnál jobb minőségű termőföldet más célra hasznosítani csak időlegesen, illetőleg helyhez kötött igénybevétel céljából lehet. Tfvt. 11. (1) bek.). A Tfvt. 11 (3) bekezdés b) pontja értelmében helyhez kötött igénybevételnek kell tekinteni a bányaüzemet és a természeti kincsek kitermeléséhez szükséges egyéblétesítményt. A helyszín bejárása során megállapítottam, hogy bányászati tevékenység csak a 0104/18 hrsz-ú ingatlanon folyik, A kitermelt nyersanyag -és humuszdepókat az ingatlan-nyilvántartásban anyagbánya és saját használatú útként nyilvántartott ingatlanon helyezték el. Megállapítottam azonban, hogy a 0104/31-40 hrsz-ú földrészletek (az ingatlan-nyilvántartásban bányatelekként bejegyzett ingatlanok) régészeti feltárás alatt állnak. A fenti termőföldeken 11 db kutatóárkot nyitottak, 0.13 m szélességben, 214 m hosszan. A kb. 3060 m 2 területről letermelt humuszt a kutatóárkok mellett, hosszanti irányban helyezték el. Az ingatlannyilvántartási adatok szerint az említett földrészletek az átlagosnál (Páli község szántóterületének átlaga: 27.07) gyengébb (szántó 5.) minőségi osztályba tartozó területek. Ezért és mivel a régészeti tevékenység nincs összefüggésben a tervezett bányászati tevékenységgel, a rendelkező rész szerinti kikötéssel a kapacitásbővítéshez hozzájárulok. Döntésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 45/A. (3) bekezdésén, továbbá a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013. (XII. 17.) Korm. r. 33. 5. sz. melléklete alapján adtam meg. Állásfoglalásomat a Két. 44. (6) bekezdésére és 71. (1) bekezdésére figyelemmel jelen formájában hoztam meg. A Földhivatal hatásköre a Tfvt. 7. (1) bekezdésében, valamint a földhivatalokról, a Földmérési és Távérzékelési Intézetről, a Földrajzinév Bizottságról és az ingatlan-nyilvántartási eljárás részletes szabályairól szóló 338/2006.(XII.23.) Kormányrendelet 2. (1) bekezdésében valamint 7.. (1) bekezdésében foglaltakon, illetékessége a járási földhivatalok illetékességi területeinek kijelöléséről szóló 149/2012. ( XII.28) VM rendelet 1. számú mellékletének 8.1. pontján alapul. Kérem szakhatósági állásfoglalásom szíves tudomásul vételét és betartását. 5./ Páli Község Önkormányzati Jegyző 135-3/2014 számú végzésének indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére a Páli II. homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata ügyében megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt Páli Község Önkormányzata tekintetében áttanulmányoztam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység következtében Páli község önkormányzata vonatkozásában környezeti elem vagy rendszer nem hatásviselő, környezetszennyezés nem fordul elő ezért a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 33. (1) bekezdése és 5. mellékletének 7. pontja szerinti bevonási feltétel nem áll fenn, így tárgyi ügyben hatásköröm hiányát állapítom meg. Végzésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján hoztam meg. A jogorvoslatról a Két. 44. (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a Korm. rendelet 5. mellékletének 7. pontja határozza meg. 6./ Edve Község Önkormányzati Jegyző 03-100-1/2014 számú végzésének indoklása: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32) szakhatósági állásfoglalást kért a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől mint az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól a páli 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32; 0104/33; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; és 0104/40 hrsz-ú ingatlanokon az EKS-Gránit Kft (2481 Velence, Csermely u. 19.) által működtetett Páli II.- homok, kavics védnevü bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatához. Az eljárás során megállapítottam, hogy az ügyben nem rendelkezem illetékességgel, mivel az érintett ingatlanok Páli község közigazgatási területén találhatók, ezért szakhatóságként a Szili Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője jár el. 12
Fentiekre hivatkozva a kérelmet az illetékességgel rendelkező hatósághoz teszem át. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. tv. 22. (1) - (2) bekezdésén alapul. 7./ Beledi Közös Önkormányzati Jegyző 943-1/2014 számú végzésének indoklása: Az Észak-Dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32) szakhatósági állásfoglalást kért a Beledi Közös Önkormányzati Hivatal jegyzőjétől mint az illetékes környezetvédelmi és természetvédelmi hatóságtól a páli 0104/17; 0104/17 b; 0104/18; 0104/31; 0104/32; 0104/33; 0104/35; 0104/36; 0104/37; 0104/38; 0104/39; és 0104/40 hrsz-ú ingatlanokon az EKS-Gránit Kft (2481 Velence, Csermely u. 19.) által működtetett Páli II.- homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálatához. Az eljárás során megállapítottam, hogy az ügyben nem rendelkezem illetékességgel, mivel az érintett ingatlanok Páli község közigazgatási területén találhatók, ezért szakhatóságként a Szili Közös Önkormányzati Hivatal jegyzője jár el. Fentiekre hivatkozva a kérelmet az illetékességgel rendelkező hatósághoz teszem át. Döntésem a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004 évi CXL. tv. 22. (1) - (2) bekezdésén alapul. 8./ Vág Község Önkormányzati Jegyző 129-2/2014 számú végzésének indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség megkeresésére a Páli II. homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata ügyében megküldött előzetes vizsgálati dokumentációt Vág Község Önkormányzata tekintetében áttanulmányoztam. Megállapítottam, hogy a tervezett tevékenység következtében Vág község önkormányzata vonatkozásában környezeti elem vagy rendszer nem hatásviselő, környezetszennyezés nem fordulhat elő ezért a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet (Korai. Rendelet) 33. (1) bekezdése és 5. mellékletének 7. pontja szerinti bevonási feltétel nem áll fenn, így tárgyi ügyben hatásköröm hiányát állapítom meg. Végzésemet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján hoztam meg. A jogorvoslatról a Két. 44. (9) bekezdésére figyelemmel adtam tájékoztatást. Hatáskörömet és illetékességemet a Korm. rendelet 5. mellékletének 7. pontja határozza meg. 9./ Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Győri Járási Hivatal Járási Építésügyi és Örökségvédelmi Hivatal GY-01D/EPH/1585-2/2014. számú szakhatósági állásfoglalásának indoklása: Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség (9021 Győr, Árpád u. 28-32.) a Páli, EKS-Gránit Kft. Páli ll.-homok, kavics védnevű bánya termelés bővítésének előzetes vizsgálata tárgyában szakhatósági megkereséssel fordult a hivatalhoz. A csatolt engedélyezési tervdokumentáció alapján a hivatal megállapította, hogy a vizsgált terület nyilvántartott régészeti lelőhelyet érint. Felhívja a hivatal a figyelmet, hogy a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005. (XII.25.) Korm. rendelet 6. (1) bekezdés a) pontja értelmében amennyiben környezeti hatásvizsgálati eljárás kerül lefolytatásra, a benyújtandó hatástanulmánynak ki kell térnie a régészeti örökség védelmére is. Mivel ennek a benyújtott dokumentáció eleget tett, a hivatal a szakhatósági állásfoglalását a fentiek szerint megadja. A kulturális örökség elemei védelmét A kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény szabályozza. 13
A szakhatósági állásfoglalás a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (a továbbiakban: Két.) 44. (1) bekezdésén, a joghatóság a Két. 18. (1) bekezdésén, a hatáskör a régészeti örökség és a műemléki érték védelmével kapcsolatos szabályokról szóló 393/2012. (XII. 20.) Korm. rendelet 13., 1. számú melléklet 7. pontján alapul. A jogorvoslati utat a Két. 44. (9) bekezdése állapítja meg. A szakhatósági eljárásért az illetékekről szóló 1990. évi XCIII, törvény 29. (1) bekezdése alapján 3.000, Ft eljárási illetéket kell fizetni. Az állásfoglalás a Két. 72. (1) bekezdésére figyelemmel tartalmazza az eljárási költség megállapítását. 10./ A Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Veszprémi Bányakapitányság VBK/909-2/2014 számú végzésének indoklása: A Felügyelőség a 481/2013. (XIL 17.) Korm. rendelet (Rendelet) 33. és 5. számú melléklete alapján szakhatósági állásfoglalás kiadása céljából kereste meg a Bányakapitányságot 2014. április 15-én a fenti tárgyban. A Bányakapitányság megállapította, hogy a Rendelet 33. (1) bekezdése és az 5. melléklet 10. pontja értelmében a szakhatósági bevonási feltétel - Ha a tevékenység következtében az a környezeti elem vagy rendszer hatásviselő lehet, amelynek védelme hatáskörükbe tartozik, azt érinti vagy olyan környezetveszélyeztetés fordulhat elő, amely elleni védelmet jogszabály feladat- és hatáskörébe utalja, és a vizsgálat (engedély megszerzése) nem bányászati tevékenységre vonatkozik. - nem teljesül mivel a kérelem bányászati tevékenységre (homok-, kavicsbánya termelésbővítése) irányul, ezért a Bányakapitányság hatásköre hiányát állapította meg, és a szakhatósági eljárást megszüntette. A jogorvoslati tájékoztató a Két. 44. (9) bekezdésén alapul. A Bányakapitányság végzését a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 45/A. (3) bekezdése alapján hozta, illetékességét a 267/2006. (XII.20.) Korm. rendelet 2. (2) bekezdése és az 1. melléklete állapítja meg. A hatóság a fentiek alapján megállapította, hogy a tárgyi bányászati tevékenység bővítése az előzetes vizsgálati dokumentációban ismertetett megvalósulás mellett várhatóan nem okoz káros környezeti hatásokat, ezért nem szükséges környezeti hatásvizsgálat elvégzése. A bányászat kitermelés növelésének megkezdése előtt a bányahatóság kitermelésre vonatkozó jóváhagyó határozatát kell beszerezni. A Hatóság határozatát a fentieken túlmenően a R. 5. (2) bekezdés ac.) pontja alapján hozta meg. Az eljáró hatóság a fellebbezés lehetőségét a Ket. 98. (1) bekezdése alapján biztosította. A szakhatósági állásfoglalás elleni fellebbezés lehetőségét a Ket. 44. (9) bekezdése biztosítja. A fellebbezés igazgatási szolgáltatási díját az eljáró hatóság a környezetvédelmi, természetvédelmi valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. KvVM rendelet 2. (4) bekezdése alapján határozta meg. Az eljárási költségre vonatkozó rendelkezés a Ket. 72. (1) bekezdés dd) pontján alapul. A Hatóság hatásköre a környezetvédelmi, természetvédelmi, vízvédelmi hatósági és igazgatási feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 481/2013.(XII.17.) Korm. rendelet 8. (2) bekezdésén, a 43. (1) bekezdésén alapul, míg az eljáró hatóság illetékességét ugyanezen rendelet 1. sz. mellékletének IV/1/A/d) pontja határozza meg. Győr, 2014. május 22. dr. Buday Zsolt igazgató megbízásából dr. Jagadics Zoltán s.k. mb. igazgatóhelyettes 14