Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán. Esettanulmány



Hasonló dokumentumok
UNEP/GEF Wings over Wetlands projekt, Biharugra

Halgazdálkodás és természetvédelem az erdélyi halastavakon

Halgazdálkodás természetvédelmi területeken

GOSSÁGI GI VIZSGÁLATA

Intenzív rendszerek elfolyó vizének kezelése létesített vizes élőhelyen: Gyakorlati javaslatok, lehetőségek és korlátok

NÖVÉNYI TAKARMÁNY-KIEGÉSZÍTŐK ALKALMAZÁSA AZ INTENZÍV TAVI PONTYTERMELÉSBEN

Kombinált intenzív-extenzív rendszer alkalmazása, tervezésének és működtetésének tudományos. háttere, gyakorlati tapasztalatai

A magyar tógazdaságok működésének természetvédelmi vonatkozásai

Biharugrai Halgazdaság Kft. bemutatása. Magyar-Román Halászati és Akvakultúra Workshop Szarvas, Sebestyén Attila - kereskedelmi vezető

Dr. Bercsényi Miklós¹, Havasi Máté¹, Demeter Krisztián². 1: Pannon Egyetem 2: Dalmand Zrt.

A HAKI innovációs tevékenységének jövőbeni

Növényi olajok felhasználása az intenzív pontytenyésztésben

A halastavak környezeti hatása a befogadó víztestekre

Fenntartható technológiák a halastavi gazdálkodásban. Gál Dénes Halászati és Öntözési Kutatóintézet

A magyar halászat helye az európai akvakultúrában

Vadludak és vízimadarak Tatán

Mit tehet egy természetvédelmi társadalmi szervezet a vizes élőhelyek megőrzéséért?

Létesített vizes élőhelyek szerepe a mezőgazdasági eredetű elfolyóvizek kezelésében

A magyar akvakultúra-innováció eredményei napjainkban és a jövőbeli lehetőségek

Bardócz Tamás Halászati osztály

A kárókatona megítélése természetvédelmi és gazdasági szempontból

Békés megye közötti fejlesztéspolitikája, gazdaságerősítő mechanizmusa

Pannon szikes vízi élőhelyek helyreállítása a Kiskunságban

NEMZETI PARKI TERMÉK VÉDJEGY a helyi terméknek lelke van. Kissné Dóczy Emília VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

A halgazdálkodás innovációjának főbb eredményei Magyarországon

A SustainAqua projekt magyar esettanulmányaiban kidolgozott technológiák üzemi mérető alkalmazhatóságának gazdaságossági vizsgálata

Ökoturizmus, természetjárás és természetvédelem. Dr. Kiss Gábor osztályvezető VM, Nemzeti Parki és Tájvédelmi Főosztály

A HALÁSZAT ÉS A VÍZGYŰJTŐ- GAZDÁLKODÁSI TERVEZÉS KAPCSOLATA: PROBLÉMÁK, INTÉZKEDÉSEK, FELADATOK

Tógazdaságok szerepe a természetvédelemben és a vízgazdálkodásban

A KÁRÓKATONA JOGI STÁTUSZA az Európai Unió és a hazai jogszabályok keretei

A halgazdálkodás szerepe a kárókatona fajok hazai populációinak fenntartásában. Halasi-Kovács Béla Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

cskozás HAKI, Szarvas ltatás

Előzmények. Tömegszerű megjelenés Nagy távolságot érintő migrációs tevékenység Állategészségügyi és humán egészségügyi problémák

Innovatív technológiák és technológiai megoldások a tógazdasági haltermelésben

XXXVII. Halászati Tudományos Tanácskozás. Adatok a kárókatona állományviszonyairól és táplálkozásáról a Hortobágyi Halgazdaság Zrt.

Pontytermelők és horgászok kölcsönösen előnyös kapcsolata Anglers and carp farmers: Mutual benefit partnership

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) 3. óra Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

Radics Ferenc - Müller Tibor - Müller Péter Szarvas-Fish Kft, 5540 Szarvas, I. külkerület 57.

Tógazdasági és természetesvízi károk mérséklésének lehetőségei Halasi-Kovács Béla Magyar Akvakultúra Szövetség

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2017-ben

Halolaj és növényi olajok hatása a ponty növekedésére és a filé esszenciális zsírsav tartalmára

A magyar halgazdálkodás és a Natura 2000 területek Uniós finanszírozásának összefüggései

ÚJ SZÉCHENYI TERV ÖNKORMÁNYZATOK SZÁMÁRA USZT pályázati kírások I. félévében

A vizes élőhelyek szerepe délkiskunsági

FENNTARTHATÓSÁG AZ AKVAKULTÚRÁBAN

Ökoturizmus természetvédelem világörökség

A tudomány evolúciója: a valós és a virtuális világok

PONTY FAJTAELISMERÉST FENNTARTÓ TELJESÍTMÉNYVIZSGÁLAT EREDMÉNYE

A tógazdasági haltermelés jövőbeni lehetőségei és korlátai

Fenntartható természetvédelem megalapozása a magyarországi Natura 2000 területeken

A horgászcélú halgazdálkodás prioritása a Balatonon. Szári Zsolt vezérigazgató Siófok

Magyarország tógazdasági és intenzív üzemi haltermelése 2016-ban

Környezet és Energia Operatív Program

Natura 2000 erdőterületek finanszírozása ( )

A Terepi madárhatározó gazdálkodóknak című kiadvány bemutatása

Mezőgazdálkodás AKG nélkül

A Balaton részvízgyűjtő terv tervezetének kiemelt kérdései

A Duna-Dráva Nemzeti Park Dráva-menti területeinek bemutatása - a DDNP Igazgatóság tevékenysége a Dráva-mentén -

Lehetőségek és kihívások a tógazdasági haltermelésben


Téli Túrák nemzeti parkjainkban

15. cél A szárazföldi ökoszisztémák védelme

Új halfajok és technológiák a magyar akvakultúrában. Balázs Kucska

Emlékezető. Az egyes előadások után és a program végén elhangzott hozzászólások, kérdések és válaszok összesítése:

A horgászat, a horgászturimus jövője és kapcsolata az akvakultúrával. Fürész György és Zellei Ágnes Magyar Országos Horgász Szövetség

Az állami természetvédelem feladatai A Svájci-Magyar Együttműködési Program által támogatott projektek vonatkozásában

A magyar halászati ágazat stratégiáját megalapozó problémaelemzés

EEA Grants Norway Grants

hazai természetvédelemben Érdiné dr. Szekeres Rozália főosztályvezető Természetmegőrzési főosztály

Vízminőség rekreáció marketing média összefüggések és hatások rövid bemutatása. Pókos Katalin

Az állami erdészeti szektor időszerű kérdései. Budapest, február 1. Klemencsics András Erdészeti Főosztály

A takarmány mikroelem kiegészítésének hatása a barramundi (Lates calcarifer) lárva, illetve ivadék termelési paramétereire és egyöntetűségére

Koi és aranyhal szaporítás, tartás. Ittzés István egyéni vállalkozó SZIE Halgazdálkodási Tanszék, tanszéki mérnök

Környezet- és természetvédelmi pályázati kiírások a Közép-magyarországi régióban

A Túzokvédelmi LIFE-Nature Program működési területei

A süllő tavi intenzív nevelésének lehetőségei

A túzok védelme Magyarországon LIFE04 NAT/HU/ Záró sajtóesemény, Kecskemét, szeptember 26.

Tanmenet és tantárgyi követelmények. tantárgyhoz

LIFE- utáni védelmi terv. Akció megnevezése Terület Leírás ütemezés Felelős szervezetek A1 A mezőgazdasági támogatási Minden

2. A fenntarthatóság fogalma az akvakultúrában

FÖLDES NAGYKÖZSÉG POLGÁRMESTERE 4177 FÖLDES, Karácsony Sándor tér 5. /Fax: (54) ; foldes.ph@gmail.com

Elemi csapásból hozzáadott érték

Agrár-környezetvédelmi Modul Agrár-környezetvédelem, agrotechnológia. KÖRNYEZETGAZDÁLKODÁSI MÉRNÖKI MSc TERMÉSZETVÉDELMI MÉRNÖKI MSc

Az egyedi tájérték jogi szabályozásának jelenlegi helyzete

A magyarországi tógazdálkodás természeti értékfenntartó szerepe és ökológiai szolgáltatásai Halasi-Kovács Béla SCIAP Kft.

Természetvédelmi célú vidékfejlesztési támogatások Natura 2000 területeken

ÖKOLÓGIAI ÜZEMLEÍRÁS

Illegális csónakkikötők, stégek és feltöltések a Balatonon

A turizmuspolitika aktuális kérdései

MME 28.sz. Dombóvári Csoportja Dombóvár-Tüske, Madárvárta Erdei iskola

Különböző esszenciális zsírsav tartalmú haltápok hatása a ponty (Cyprinus carpio) növekedési teljesítményére és természetes immunrendszerére

TERVEZET A TERMÉSZETES VÍZI HALGAZDÁLKODÁS ÚJ SZABÁLYOZÁSI KONCEPCIÓJÁRA. Bardócz Tamás Halgazdálkodási és HOP IH osztály

Nemzeti park igazgatóságok tevékenysége a Magas Természeti Értékű Területeken

Többirányú ökológiai természethasznosítás egy vizes élőhelyen. Vidéki turizmus és halgazdálkodás az Aranyponty Zrt. területén

A Vidékfejlesztési Program (VP) éves fejlesztési kerete A B C D E F G H I J K. 2. prioritás. prioritás. prioritás

Természetvédelem. 7. gyakorlat: Természetvédelmi értékcsoportok

Horváth Angéla Közép-dunántúli Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság. "Vízgyűjtő-gazdálkodási tervek készítése (KEOP-2.5.0/A)

Horgászvízkezelő-Tógazda Tanfolyam (Elméleti képzés) Törvényi szabályozások, jogi ismeretek

MAGYAR HALGAZDÁLKODÁSI OPERATÍV PROGRAM MAHOP

Átírás:

Természetbarát halgazdálkodás Biharugrán Esettanulmány

A halastavak elhelyezkedése, története A halastavak Békés megye északi részén, közvetlen a román határ mellett terülnek el. 1910 és 1967 között létesítették őket több lépcsőben

Sebes-Körös Biharugrai-halastavak Begécs-i halastavak Cefa (Cséfa)-i halastavak

A Begécsihalastavakon 24 tó található, összesen 1175 ha területen A Biharugraihalastavakon 28 tó található, összesen 752 ha területen A halastavak össz területe 1927 ha

A Biharugrai- és Begécsi-halastavak természetvédelmi jelentősége óriási A terület 1990 márciusa óta védett Biharugrai Tájvédelmi Körzet néven 1997 óta része a Körös-Maros Nemzeti Parknak 1989-től IBA (HU030) terület, 1998-óta Ramsari terület, része a Natura 2000 hálózatnak

A terület legkiemelkedőbb természetvédelmi értéke az itt fészkelő, átvonuló és telelő vízimadárfajok tömege Alkalmanként a vízimadarak száma jelentősen meghaladhatja az 50.000 példányt

A halastavak kezelői (2004-től) Bihar Közalapítvány: 495 ha (természetvédelmi célú kezelés) Agropoint Kft.: 559 ha (halgazdálkodás) Biharugra Halgazdaság Kft.: 866 ha (halgazdálkodás)

Haltermelés Biharugrán Széles körben elterjedt 3 éves haltermelés Ivadék nevelés jelenleg nincs Polikultúrás népesítés (körülbelül 73% ponty, 19% busa, 5% amúr, 3% ragadozó hal)

Hozam növelése takarmánnyal vagy trágyával. Műtrágya alkalmazása nincs! A tómedrek/halak meszezése tilos! Lehalászások elsősorban késő ősszel Nagy tavas ivatás vissza szorulása természetvédelmi szempontok miatt

2007 júliusában kezdődött Wings over Wetlands Természetvédelmi célú fejlesztések fontos vízimadár gyülekező területeken az Eurázsia/Afrika vonulási útvonalak mentén című projekt Biharugrán a GEF támogatásával

A projekt fő tevékenységi körei: Természetvédelmi célú élőhely fejlesztés Az öko-turizmus megalapozását célzó tevékenységek A természetbarát halgazdálkodás fenntarthatóságát célzó itézkedések

Természetvédelmi fejlesztések Sirályok és küszvágó csérek számára készülő mesterséges költőszigetek Kisebb kiterjedésű medrek feltöltésének támogatása (potenciális cigányréce fészkelő és gyülekező helyek) A halastavak területén rendszeres, részletes heti vízimadár monitoring

Ökoturizmus A turizmus a múltban nem játszott igazán komoly szerepet a térség életében 1992-ben betiltották a halastavak területén a vízimadár vadászatot A térség legnagyobb vonzerejét a terület természeti értékei (madárvilága) adja A Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatósága a projekt terület közvetlen közelében építette fel 2007-ben látogató központját (madárvárta) A madárvártán több mint 30 látogató számára tudnak szállást biztosítani A létesítmény működésének első féléve bizonyította, hogy egy ilyen létesítmény nagymértékben növelheti a terület látogatottságát

A projekt keretein belül olyan további fejlesztések valósulnak majd meg, melyek a területet még vonzóbbá tehetik, annak bemutathatóságát növelik: Fából készült, a környezetbe illeszkedő madármegfigyelő tornyok építését Egy pihenő faház kialakítását A már kihelyezett információs táblák hálózatának bővítése

A Halászati és Öntözési Kutatóintézet (HAKI) 2007-ben elkészített egy átfogó kezelési tanulmányt a Biharugrai- és Begécsi-halastvak egyes részeit illetően, melyben helyet kaptak: a természetvédelem és halgazdálkodás kapcsolatait és lehetőségeit, az ökoturizmus lehetőségeit (annak egyes elemeit részletesen kibontva) és a természetbarát halgazdálkodás fejlesztési lehetőségeit tárgyaló részek a tanulmányban.

A természetbarát halgazdálkodás lehetőségei A tanulmány olyan lehetőségeket keres és sorakoztat fel, melyek segítségével a gazdálkodó védett természeti területen működő halastavon egyszerre gazdaságos és a természetvédelem feltételeinek is megfelelő módon működhet. Ennek megfelelően a tanulmány szövegét tervezzük magyar nyelvre fordítani A tanulmány a javasolt intézkedéseket két csoportra osztja

Rövidtávú (gyorsan bevezethető) tevékenységek: 1. nagymértékben csökkentett takarmány bevitel szemben a megnövelt szerves trágya bevitellel - nagyméretű tavakban (100-150 ha) - 15 t/ha szerves trágya bevitel javasolt; 2. megnövelt szerves trágya bevitel, visszafogott takarmányozás - közepes tavakban (50-80 ha) - 10 t/ha szerves trágya bevitel - mellette 2 kg/kg FCR mennyiségű egyéb takarmány bevitel javasolt; 3. a szerves trágya és a (szemes) takarmány beviteli arányának optimalizálása - a kisméretű tavak esetében - 5 t/ha szerves trágya bevitel - mellette 5 kg/kg FCR szemes takarmány bevitele javasolt.

Hosszútávú (lassan, tervezéssel bevezethető) tevékenységek: 1. gravitációs vízellátás biztosítása (szemben a nagy energia felhasználású szivattyús megoldással) 2. kistavas intenzív-extenzív termelés kombinálása 3. ivadéknevelés 4. bio-hal termelés 5. horgászturizmus fejlesztése kisméretű horgásztó kialakításával.

Köszönöm a figyelmet! Agropoint Kft.