ELIISA PITKÄSALO Óz vagy domb, éjjell{tó vagy t{vcső? Az Elsodort világok és egy öko-politikai program transzport{l{sa finnről magyarra A tanulm{nyom tém{ja egy frissen készült regényfordít{s, Risto Isomäki finn kort{rsíró 2005-ben megjelent Sarasvatin hiekkaa c. regényének a Nyitott Könyvműhely Kiadó gondoz{s{ban kiadott magyar v{ltozata, az Elsodort vil{gok. A fordít{s a Nyugat-magyarorsz{gi Egyetem Uralisztikai Intézeti Tanszékének és a Debreceni Egyetem Finnugor Filológiai Tanszékének közös projektjéből született, melynek része volt nem csak a regény fordít{sa, hanem ugyanazzal a címmel, a regény alapj{n Petri Tolppanen és Jussi Kaakinen {ltal 2008-ban készített képregény fordít{sa is. Az előad{somban ezt a fordít{si projektet mutatom be, amely egyúttal oktat{si célt is szolg{lt: a két tanszék di{kjai egy részben t{voktat{si jellegű kurzuson vettek részt. A kurzus egy kétnapos finn kort{rsirodalmat és fordít{selméletet bemutató szemin{riummal indult, amely előtt a di{kok öt oldalas próbafordít{sokat készítettek. Ezek alapj{n kiv{lasztottunk négy di{kot, akik között szétosztottuk a regényrészleteket. A kiv{laszt{s kritériuma a jó tud{s volt mind finn mind magyar nyelven. A kurzus sor{n a próbafordít{sok alapj{n kiv{lasztott di{kok adott regényrészleteket fordítottak, a munk{t egyfajta internetes tutor szerepében ir{nyítottam, majd a fordít{sokat a debreceni magyar anyanyelvi kollég{mmal Pasztercs{k Ágnessel folyamatosan több alkalommal korrektúr{ztuk. Amikor m{r az összes fordít{s készen {llt, össze kellett csiszolni péld{ul a fordítók különböző nyelvhaszn{lata miatt keletkezett stílusbeli eltéréseket. Pasztercs{k Ágnes feladata lett a regény nyelvileg és tartalmilag legigényesebb részletének, a kifejezetten a magyar kiad{shoz készült utószónak a fordít{sa is. A 21. sz{zad kultúr{j{ra m{r nem a klasszikusok olvas{sa jellemző, hanem egyre ink{bb a tv-nézés, zenehallgat{s, interneten történő chatelés, a filmek, a zene és különböző inform{ció gyors lehív{sa a vil{gh{lóról. A kort{rs nyugati kultúra kontextus{ban az irodalom egyfajta fast-food -v{ v{lt sokak sz{m{ra. Úgy tűnik, egyre kevesebb szenvedélyes olvasó létezik, péld{ul a magyar iskol{kban a kötelező olvasm{nyt is ink{bb rövidített v{ltozatban olvass{k a di{kok. Ennek az oka is, okozata is a korunk kultúr{j{ra egészen 60-as évektől kezdve jellemző magas és popul{ris regiszter közti szakadék csökkenésében tal{lható. Péld{ul a nyugat-európai irodalomban a sci-fi és a krimi fontos csatorn{i lettek a mindenkori aktu{lis kérdések t{rgyal{s{nak, többek között a t{rsadalmi problém{k, az esélyegyenlőség, illetve a 325
környezetvédelmi szempontok szószólój{v{ v{ltak az addig lenézett, ponyvairodalomnak tekintett műfajok. (Ld. Savolainen 1990; Scholes & Rabkin 1977, 87 99; Hirsjärvi 2009, 21.) Mindenesetre, ezen a műfajok szélesebb olvasotts{ga miatt is, jobb esélyt adnak az írónak, hogy közelebb kerüljön a nagyközönséghez és e módon ossza meg gondolatait az őt foglalkoztató mindenkori problém{król. A projekt elejét a fordított szöveg adekv{ts{g{hoz kapcsolódó probléma {rnyékolta. Mivel a magyar irodalmi k{nonba még nem nagyon illeszkedett be a sci-fi, nagyon nehéz feladat előtt {lltunk, amikor ezt a sci-fi műfaj{ba is sorolható öko-thrillert akartuk {tültetni magyarra. Fogalmunk sem volt arról, hogyan fogadj{k majd ezt a regényt a magyar olvasók. Ez legal{bb két okn{l fogva még fontosabb{ tette a szöveg-véglegesítési folyamatot. Először is, egyetértettünk azzal, hogy a regény stílus{nak, valamint nyelvezetének ugyanannyira magas szintűnek kell lennie, mint az irodalmi k{nonba tartozó magyar regényeknek. (Figyelembe véve azt, hogy a fordított irodalom nyelvezete mindig eltér az eredeti nyelvű irodalométól. Ld. pl. Nevalainen 2003, 19.) Ezen kívül, attól függetlenül, hogy az eredeti szöveget tematika szerint prób{ltam felosztani a fordítók között, minden fordítónak a saj{tos nyelvhaszn{lat{n{l fogva m{s-m{s stílusa van, ami miatt a végleges fordít{s stílus{ra nézve nagy valószínűséggel inkoherens maradt volna, a végleges szöveg stílusbeli finomít{sa nélkül. Elsodort világok Risto Isomäki bemutat nekünk regényében néh{ny tudóst, akik a vil{g különböző pontjain a víz és a homok különböző létform{inak a v{ltoz{sait kutatj{k. Az orosz óce{nkutatók figyelik a Norvég-tenger fenekén történt v{ltoz{sokat, majd az egyikük, Sergej Szavelnyikov elutazik Indi{ba, hogy az Amrita Desai {ltal vezetett archeológus-csoporttal együtt, a Cambay-öböl aljzat{n tal{lt v{rosok romjait kutassa. Grönlandon viszont a fülöp-szigeti sz{rmaz{sú jégmezőkutató Susan Cheng r{jön arra, hogy mennyire veszélyes v{ltoz{sok történnek a sz{razföldi jégmezők {llapot{ban. Finnorsz{gban Kari Alanen megold{st keres a sz{razföldi jégmezők olvad{si folyamatainak meg{llít{s{ra, és r{jön arra, milyen összefüggések lehetnek a Bahama-szigeti v{ndorkövek és a Kanadai drumlinmezők között. Úgy tűnik, a víznek és a homoknak valami fontos mondanivalója van az Özönvízzel és az elveszett civiliz{ciókkal kapcsolatosan. Ezek a l{tszólag egym{stól független felfedezések egybefonódnak és elkezd kirajzolódni egy félelmetes kép arról, hogy mi v{rhat r{nk a közeljövőben. Mielőtt egy ennyire kemény tényekkel teli regényt kezdenénk lefordítani egy m{sik nyelvre, a műfaj jellemével is meg kell ismerkednünk. A sci-fi 326
különlegessége a mód, mivel a mi vil{gunk diszkurzus{hoz tartozó tematika mutatkozik meg a sci-fi elidegenített fiktív vil{g{ban. Az esetünkben, Risto Isomäki tudom{nyos szerkesztőként és környezetvédelmi aktivistaként m{r sok tudom{nyos tanulm{nyt publik{lt a környezetvédelmi tematik{ban, illetve a harmadik vil{g fejlődésével kapcsolatban 1. A próz{j{ban a környezetvédelmi tém{kat dolgozza fel tov{bb, méghozz{ nagyban. Regényeinek szereplői nagy tétekkel j{tszanak: Isomäki olyan vil{got t{r elénk, ahol a kipufogó g{zok és a szelektív szemétgyűjtés csak a jéghegy csúcsa. Az Elsodort vil{gokban sz{zezer havat elő{llító szélmalmot rendelnek, hogy azokat a grönlandi és az antarktiszi jégmezőkre {llíts{k fel, és ezzel a jégmezők elolvad{s{t megakad{lyozz{k, valamint az egyik szereplő mag{t az orosz elnököt kéri arra, hogy a tengerpartokon lévő atomerőműveket {llíttassa le. A terminológia fordít{sa A szakkifejezések a sci-fi-irodalomban haszn{lt tudom{nyos zsargon fontos részei. A hihetőség miatt a haszn{lt terminológia fordít{sakor különleges figyelmet kell fordítani a terminusok ekvivalenci{j{ra, azaz, a szakkifejezések pontos megfelelésére. Hab{r a regényben leírt események nagyok vagy tal{n éppen ezért a részleteknek pontosnak kell lenniük. A regényben leírt nagy események nagyobb hat{st keltenek az olvasóban, ha a részletek hihetőek. A regény szereplői bej{rj{k a fél vil{got, India homokfedte zikkurataitól az Északi sark jégmezőiig. A különböző kultúr{khoz kötődő re{li{k (péld{ul jodhpur, khali, aspara az indiai kontextus{ban) a szöveget sokkal érdekesebbé és hihetőbbé var{zsolj{k, ezért ezeket nagyrészt benne hagytuk a fordított v{ltozat{ban is, {ltal{ban külön magyar{zat nélkül. Tudtunk nélkül azt a gondolatmenetet követtük, amely az íróval utólag készített interjú alapj{n az ő szempontj{ban is megnyilv{nult, hogy az olvasó sz{m{ra esetleg ismeretlen re{li{k és m{s szakkifejezések olyan mértékben zavarj{k az olvasót, hogy kénytelennek érezze mag{t azokat péld{ul valamelyik keresőprogram segítségével visszakeresni (Pitkäsalo 2010). Az Elsodort vil{gok szövege tele van a mélytenger-kutat{shoz és a jégmezőkutat{shoz szükséges technikai felszereléssel és ezen szakterületek tudom{nyos zsargonj{val. Ezenkívül egy nagy csoportot alkotnak a különböző tudom{nyterületekhez tartozó terminusok (pl. {llattani, növénytani, földtani stb.), melyek hű fordít{s{t ugyanannyira fontosnak tartom, mint a technikai felszerelésekhez kapcsolódó terminusokét. A természettudom{nyi terminusok többször is nagy fejtörést okoztak a fordítócsoportnak. A geológiai szakkifejezések ( drumlin, óz ) és a tengerhez 1 ld. http://kirjailijat.kirjastot.fi/kirjailija.aspx?personid=1002&pagecontent=-1 327
kapcsolódó terminusok (finnül maininki, selkä ) magyar megfelelőjének a keresése nem volt mindig egyszerű, de különösen a jég különböző form{i bizonyultak a legnehezebben lefordítandó terminus-csoportnak. A pontos magyar megfelelői hi{ny{nak köszönhetően péld{ul olyan terminusokat, mint kelluva jää, ahtojää illetve ajojää, nem mindig lehetett fordítani következetesen, hanem egyszer a zajló jég, m{ssor az úszó jég terminusokat haszn{ltuk. Mindenesetre, ezek a terminusok olyan módon vannak beültetve a célnyelvi szövegkörnyezetbe, hogy ne zavarj{k a regény olvashatós{g{t. A tudom{nyos szövegek fordít{sakor egyértelmű, hogy a terminusokat meglehetősen pontosan kell transzport{lni a forr{snyelvről a célnyelvre. A sci-fi esetében a fordítónak éppen ilyen figyelmesnek kell lennie a terminológi{ra nézve, mivel a tudom{nyos sci-fi egyik komponense a science, a tudom{ny. Ez l{tszólag összeütközik a fordít{studom{ny jelenleg legdomin{nsabb elméleteivel, amelyek szerint a fordít{s célja nem a szavak és a mondatok, hanem a tartalmak transzport{l{sa (ld. pl. Vehmas-Lehto 2008, 18 22). A nagyobb egységek {tültetését tulajdonképpen a sci-fi m{sik komponensének, a fiction, a fikció feladat{nak tarthatjuk, attól függetlenül, hogy sok esetben a tudom{nyos szöveg fordítój{nak legal{bb ugyanannyira mélyen ha nem mélyebben kell értelmeznie a szöveg gondolatmenetét, értenie péld{ul a terminusok mögött rejlő tartalmakat, mint a szépirodalom fordítój{nak. Nagy vonalakban, a fordító a fordít{si folyamat alatt a sci-fi-szöveget két szekcióba osztja, tudom{nyos és fiktív részre, és a tudom{nyos rész adatait ezek valószerűségétől függetlenül pontos inform{cióként kezeli és a lehető legegzaktabb megfelelőit keresi a szövegben felbukkanó technikai terminusoknak. Az {llattani és a növénytani szakkifejezések magyar megfelelőinek a keresése nem okozott különös nehézségeket, mivel a pontos elnevezések latinul vannak, és ezért viszonylag könnyen megtal{lhatóak. Néha viszont a fordítók irrelev{nsnak tal{lt{k péld{ul a különböző moha, gomba és alga alfajainak haszn{lat{t a fordít{sban. Tan{rként igyekeztem ragaszkodni a terminológia ekvivalens transzport{l{s{hoz, és a forr{snyelvű hiponimet a célnyelvű hiponimmel helyettesíteni, nem pedig az {tv{lt{si műveletek között a jelentés generaliz{l{s{t, a lexéma {ltal{nosító fordít{s{t engedélyeztem, amely sokszor abból a fordítói tevékenységből fakad, hogy a fordító a szövegkörnyezeti okok miatt ink{bb jobban a célnyelvű szövegbe illeszkedő hiperonimat haszn{lja (ld. Klaudy 2007, 65). Legal{bb egyszer mégis engedtem a nyelv igényeinek és egy finn olvasó sz{m{ra egyértelmű, szinte mindennapi nyelvhez tartozó különböző szarvasfajt{k ( poro, peura, hirvi ) egyszerűen szarvass{ és őzzé v{ltak a magyar fordít{sban, mivel a kontextus nem igényelt pontosabb elnevezéseket, és a szöveg ily módon folyékonyabb{, olvasó-bar{tiabb{ v{lt. 328
A fordít{si folyamat alatt a fordítók különböző technik{kat alkalmaztak arra, hogy a regényben felbukkanó technikai felszerelések magyar elnevezéseit kiderítsék. Néh{ny esetben valódi nyomozói tevékenységre volt szükség, amikor péld{ul r{ kellett jönni, mi a különbség az éjjell{tó és a közönséges t{vcső között, illetve amikor el kellett magyar{zni, hogyan működik az Enfield- Andreau típusú szélmalom és hogyan kell ezt fel{llítani jégmezőre. Sokszor a fordítók (és ezúttal a tan{rok is) szükségesnek tartottak a különböző szakemberekkel való konzult{ciót is, attól függetlenül, hogy az internet haszn{lata sokféle problém{ra megold{st nyújtott. A jégmező belsejét kutató Susan Cheng m{szófelszereléseinek elnevezéséhez az egyik fordító ell{togatott egy hegym{szó szaküzletbe. Azonban, amikor szerettük volna tudni, hogy valój{ban hogyan néz ki egy tengeralattj{ró belülről, ez egy némi gondot okozott: a környéken nincsenek túl sűrűn a tengeralattj{ró-üzletek. A politikai projekt {tültetéséről A fordít{s célja Eugene Nida fordít{selméletéhez tartozó terminus, a dinamikus ekvivalencia szerint, hogy ugyanolyan vagy meglehetősen hasonló fogadtat{st nyerjen a célnyelvi szöveg az olvasój{tól, mint amilyen a forr{snyelvi szöveg fogadtat{sa (Nida 1989). Röviden a mindenkori olvasat szubjektív jellegétől függetlenül ez a közeledő katasztróf{tól való félelem okozta erős érzéseket jelent, de ugyanakkor optimista reményt is arról, hogy tal{n a regényben leírt vízió túlzott, és még van lehetőségünk lépni annak érdekében, hogy az események menetét visszafordítsuk, vagy legal{bb lassítsuk. M{s szóval, egy fordítói projekt keretein belül tettünk egy prób{t, hogy Risto Isomäki politikai programj{nak többek között azt a szeletét t{rjuk a magyar közönség és különösen a politikai vezetők elé, hogy nem csak a légkört szennyező g{zok kibocs{t{s{t kell csökkenteni, hanem olyan pilóta-projekteket kell finanszírozni, amelyek segítségével a m{r kibocs{tott szennyezések miatt bekövetkezett túl magas széndioxid tartalom a légkörben csökkenni kezd. A szombathelyi l{togat{sakor, 2010. november 3-{n, Risto Isomäkivel azokról a helyekről beszélgettünk, ahol a politikai program elrejtőzhet egy regényben. A terminológi{n kívül a program lényegében b{rhol a textusban megtal{lható, de nem csak az írott szövegben, hanem a sorok között is. Ez könnyíti is, nehezíti is a fordító feladat{t. Ha a fordító valamilyen okn{l fogva a nyelvbeli terminológia-hi{ny miatt, a saj{t tud{sa szűkösségénél fogva vagy ak{r figyelmetlenségéből adódóan nem pontosan fordítja a terminusokat, a szövegben rejlő üzenet még ettől függetlenül is értelmezhető lehet a célnyelvi szöveg olvasója sz{m{ra. Azonban a fordít{s nehezebbé is v{lhat, ha az üzenet nem a tulajdonképpeni szövegben van: milyen {tv{lt{si műveleteket v{laszthat a fordító, ha a sorok közti tartalom fordít{s{ra kerül sor? 329
Forr{sok Isomäki, Risto: Sarasvatin hiekkaa. Helsinki: Kustannusosakeyhtiö Tammi, 2005. Isomäki, Risto: Elsodort vil{gok. Budapest: Nyitott Könyvműhely Kiadó, 2010. Hirsjärvi, Irma: Faniuden siirtymiä. Suomalaisen science fiction -fandomin verkostot. Nykykulttuurin tutkimuskeskuksen julkaisuja 98. Jyväskylä: Jyväskylän yliopisto, 2009. Klaudy Kinga: Bevezetés a fordít{s gyakorlat{ba. Budapest: Scholastica, 2007. Nevalainen, Sampo: Käännöskirjallisuuden puhekielisyyksistä kaksinkertaista illuusiota? Virittäjä 1/2003, 2 26 Nida, Eugene A.: Science of translation. In Chesterman, Andrew (ed.), Readings in Translation Theory. Helsinki: Finn Lectura, 1989. 80 98 Savolainen, Matti: The [New] Wave of Science Fiction as postmodern Literature: J. G. Ballard as a Test Case. Teoksessa D. Zadworna-Fjellestad & L. Björk (toim.), Criticism in the Twilight Zone, Postmodern Perspectives on Literature and Politics. Stockholm: Almqvist & Wiksell International, 1990. 121 128 Scholes, Robert & Rabkin, Eric: Science Fiction: History, Science, Vision. London: Oxford University Press, 1977. Vehmas-Lehto, Inkeri: Onko käännöstutkimuksessa särmää? In Irmeli Helin & Hilkka Yli-Jokipii (szerk.), Kohteena käännös. Uusia näkökulmia kääntämisen ja tulkaauksen tutkimiseen ja opiskelemiseen. Publications of the Department of Translation Studies IV. Helsinki: Käännöstieteen laitos, Helsingin yliopisto, 2008. 13 42 Internetes forr{s: http://kirjailijat.kirjastot.fi/kirjailija.aspx?personid=1002&pagecontent=-1 Nem publik{lt forr{s: Pitkäsalo, Eliisa: Interjú Risto Isomäkivel 2010. 11.03. 330