LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt Témafelelős: Bagó József Vezető szakértők: Dr. Kárpáti László Keszthelyi Akadémia Alapítvány Dr. Unk Jánosné PYLON Építési és Kereskedelmi Kft. Résztvevő szakértő személyek és szervezetek: Kisegítő szakértő: Szemző Gáborné, ANIMÁTOR BT. Lackner László Partner szervezet: Tourismusverband Stadt Güssing, Walter Krtschal Mentorok: Lóránth József, Czupi Sándorné, Horváth Ottó, Dávid István, Nyakas István, Kollár Gyula, Pápes Éva Közgazdász elemző: Dénes Renáta Lenti, 2004. március
BEVEZETÉS... 10 I. HELYZETÉRTÉKELÉS... 14 I.1. TÉRSÉGI LEHATÁROLÁS TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK... 14 I.2. TERMÉSZETI, TÉRSZERKEZETI ÉS MŰVI ADOTTSÁGOK... 21 I.3. VÍZKÉSZLETEK, VÍZGAZDÁLKODÁS... 24 I.3.1. Meghatározó vízfolyások... 24 I.3.2. Árvízvédelem... 24 I.3.3. Ivóvizek állapota... 26 I.4. MŰVI ADOTTSÁGOK, ELLÁTÁSI SZINTEK... 28 1.4.1. INFRASTRUKTÚRA... 28 1.4.1.1. A térség elérhetősége... 28 I.4.1.2. Vonalas infrastruktúra... 29 I.5. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HELYZETE... 34 I.5.1. Népesség... 34 Népesség korcsoport szerinti megoszlása... 36 I.5.2. Lenti Statisztikai Térég, különös tekintettel az 50 fő alatti településekre... 37 I.5.3. Civil szerveződések... 38 I.5.4. Kulturális örökség; az épített tárgyi és szellemi örökség hasznosításának lehetőségei... 39 I.6. A HELYI GAZDASÁG PROBLÉMA-ORIENTÁLT BEMUTATÁSA... 39 I.6.1. A rendszerváltozás után bekövetkezett változások... 39 I.6.2. A helyi vállalkozások helyzete, statisztikai adatok alapján... 39 I.6.3. A működő vállalkozások helyzete, jellemzői... 40 I.6.4. Lenti kistérség mezőgazdasági ágazati adottságai, helyzete... 42 I.7. MUNKAERŐ-PIAC MEGÉLHETÉSI VISZONYOK... 44 I.7.1. Foglalkoztatás, munkahelyteremtés... 49 I.8. A TÉRSÉG FEJLESZTÉSI FORRÁS-FELSZÍVÓ EREJE... 50 II. LENTI KISTÉRSÉG HELYZETÉRTÉKELÉSI ÖSSZEFOGLALÓJA SWOT ANALÍZISEMIKROTÉRSÉGENKÉNTI FELDOLGOZÁSA... 51 II.1. MIKRO TÉRSÉGEK HELYE, FŐBB ADATAI... 52 II.2. MIKRO TÉRSÉGEK ÉRTÉKELÉSE; SWOT ANALÍZISE... 54 II.3. TANULSÁGOK... 57 III. JÖVŐKÉP ÉS FEJLESZTÉSI CÉLOK... 61 III.1. A MEGYE BŐVÍTETT JÖVŐKÉPE, STRATÉGIÁJA... 61 III.2. A MIKRO TÉRSÉGEK JÖVŐKÉP-VÁZLATAI... 62 III.3. A TÉRSÉG GAZDASÁGÁNAK JÖVŐKÉPE... 63 III.4. A HELYI MIKRO TÉRSÉGI JÖVŐKÉP-VÁZLATOK ÖSSZEGZÉSE, ÉRTÉKELÉSE... 65 IV. HELYI FEJLESZTÉSI STRATÉGIA... 67 IV.1. FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK ÉS INTÉZKEDÉSEK... 67 IV.2. A LEADER KÍSÉRLETI PROGRAM MÓDSZERÉVEL FELÉPÍTETT MIKRO TÉRSÉGI FEJLESZTÉSI PRIORITÁSOK... 70 IV.3. A KISTÉRSÉGI ÖSSZEFOGLALT OPERATÍV PROGRAM ÉRTÉKELÉSE... 75 IV.4. TERÜLETI-ÁGAZATI OPERATÍV PROGRAMELEMEK FEJLESZTÉSI JAVASLATA... 78 IV.4.1. Lenti város önkormányzatának programjavaslata... 78 IV.4.2. Oktatási intézmények önálló fejlesztési programja... 78 IV.4.3. Lenti kistérség kis- és középvállalkozásainak fejlesztése... 79 IV.4.4. Zala megyei vállalkozásfejlesztési alapítvány lenti irodájának programja... 84 IV.4.5. Lenti központú vállalkozási övezet programja... 84 IV.4.6. A zala megyei kereskedelmi és iparkamara rövid távú programja... 86 IV.4.7. ZALAERDŐ Rt. CSÖMÖDÉR ERDEI VASÚT fejlesztési programja... 86 IV.4.8. Lenti kistérség összekötőút és kerékpárút fejl. pr.-ja... 87 LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG IDEGENFORGALMI HELYZETFELTÁRÓ ÉS TÁVLATI FEJLESZTÉSI TERVE... 92 BEVEZETÉS... 93 I. A TÉRSÉG GAZDASÁGI ÉS IDEGENFORGALMI KÖZPONTJA... 95 2
I.1. LENTI... 95 I.1.1. HELYZETELEMZÉS:... 95 I.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 97 II. CSESZTREG-ZALABAKSA-SZENTGYÖRGYVÖLGY KISRÉGIÓ... 100 II.1. CSESZTREG... 100 II.1.1. HELYZETELEMZÉS:... 100 II.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 101 II.2. ZALABAKSA... 103 II.2.1. HELYZETELEMZÉS:... 103 II.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 104 II.3. SZENTGYÖRGYVÖLGY... 105 II.3.1. HELYZETELEMZÉS... 105 II.3.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 106 II.4. MÁROKFÖLD... 107 II.4.1. HELYZETELEMZÉS... 107 II.4.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 107 II.5. NEMESNÉP... 108 II.5.1. HELYZETELEMZÉS... 108 II.5.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 108 II.6. KÁLÓCFA... 109 II.6.1. HELYZETELEMZÉS:... 109 II.6.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 110 II.7. PUSZTAAPÁTI... 110 II.7.1. HELYZETELEMZÉS... 110 II.7.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 110 II.8. SZILVÁGY... 111 II.8.1. HELYZETELEMZÉS... 111 II.8.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 111 II.9. PÓRSZOMBAT... 112 II.9.1. HELYZETELEMZÉS... 112 II.9.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 112 II.10. KERKAFALVA... 113 II.10.1. HELYZETELEMZÉS... 113 II.10.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK ÉS SZÜKSÉGSZERŰSÉGEK... 113 II.11. KERKAKUTAS... 114 II.11.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 114 II.12. KOZMADOMBJA... 114 II.12.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 114 II.13. RAMOCSA... 114 II.13.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 114 II.14. MAGYARFÖLD... 115 II.14.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 115 II.15. ALSÓSZENTERZSÉBET... 115 II.15.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 115 II.16. FELSŐSZENTERZSÉBET... 115 II.16.1. HELYZETELEMZÉS NÉS JÖVŐKÉP... 115 II.17. KERKABARABÁS... 116 II.17.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 116 III. GUTORFÖLDE-CSÖMÖDÉR-PÁKA KISRÉGIÓ... 116 III.1. GUTORFÖLDE... 116 III.1.1. HELYZETELEMZÉS... 116 III.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 117 III.2. PÁKA... 118 III.2.1. HELYZETELEMZÉS... 119 III.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 119 III.3. CSÖMÖDÉR... 120 III.3.1. HELYZETELEMZÉS... 120 III.3.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 121 3
III.4. NOVA... 121 III.4.1. HELYZETELEMZÉS... 121 III.4.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 122 III.5. BARLAHIDA... 123 III.5.1. HELYZETELEMZÉS... 123 III.5.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 123 III.6. MIKEKARÁCSONYFA... 124 III.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 124 III.7. CSERTALAKOS... 124 III.7.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 124 III.8. SZENTPÉTERFÖLDE... 124 III.8.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 124 III.9. ZEBECKE... 125 III.9.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 125 III.10. ORTAHÁZA... 125 III.10.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 125 III.11. KISSZIGET... 125 III.11.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 125 III.12. HERNYÉK... 126 III.12.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 126 III.13. IKLÓDBÖRDŐCE... 126 III.13.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 126 III.14. KÁNYAVÁR... 126 III.14.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 126 III.15. PÖRDEFÖLDE... 127 III.15.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 127 IV. SZÉCSISZIGET-LOVÁSZI -TORNYISZENTMIKLÓS KISRÉGIÓ... 127 IV.1. SZÉCSISZIGET... 127 IV.1.1. HELYZETELEMZÉS... 127 IV.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 128 IV.2. LOVÁSZI... 129 IV.2.1. HELYZETELEMZÉS... 129 IV.2.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK... 130 IV.3. TORNYISZENTMIKLÓS... 131 IV.3.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 131 IV.4. TORMAFÖLDE... 132 IV.4.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 132 IV.5. DOBRI... 133 IV.5.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 133 IV.6. KERKATESKÁND... 133 IV.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 133 V. RÉDICS-HETÉS ÉS KÖRNYÉKE-HEGYVIDÉK... 134 V.1. RÉDICS... 134 V.1.1. HELYZETELEMZÉS... 134 V.1.2. FEJLESZTÉSI ELKÉPZELÉSEK:... 134 V.2. GOSZTOLA... 135 V.2.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 135 V.3. LENDVADEDES... 135 V.3.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 135 V.4. KÜLSŐSÁRD... 136 V.4.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 136 V.5. BELSŐSÁRD... 136 V.5.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 136 V.6. RESZNEK... 137 V.6.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 137 V.7. BAGLAD... 137 V.7.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 137 V.8. LENDVAJAKABFA... 137 4
V.8.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 137 V.9. SZIJÁRTÓHÁZA... 138 V.9.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 138 V.10. ZALASZOMBATFA... 138 V.10.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 138 V.11. GÁBORJÁNHÁZA... 138 V.11.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 138 V.12. BÖDEHÁZA... 138 V.12.1. HELYZETELEMZÉS ÉS JÖVŐKÉP... 139 VI. ÖSSZEGZÉS... 139 PROJEKTKÉSZÍTÉS, PÁLYÁZAT ÖSSZEÁLLÍTÁS... 140 I. A TERV FELÉPÍTÉSE... 140 II. TANÁCSOK SIKERES EU PÁLYÁZATOK KÉSZÍTÉSÉHEZ... 142 IRODALOMJEGYZÉK... 144 5
Lenti Statisztikai Térség átnézeti térképe 6
LENTI STATISZTIKAI TÉRSÉG HELYI VIDÉKFEJLESZTÉSI TERVE ÉS TELEPÜLÉSI PROJEKTGYŰJTEMÉNYE c. HU-010803-31. sz. projekt HELYZETÉRTÉKELÉS ÉS PROJEKTGYŰJTEMÉNY Készült: a Leader felmérő-értékelő oktatóprogram módszerei-, a helyszíni, 2003.09. 2004.03. közötti folyamatos egyeztető megbeszélések-, Keszthelyi Akadémia Alapítvány Dr. Kárpáti László, a 2003. nov. 15-én elfogadott, PYLON Kft-ben készült Zala Megye Felújított Területfejlesztési Stratégiai és Középtávú Programja (2002 2006), az abban résztvevő szakértők anyagai és javaslatai alapján. 7
Hármashatár-menti Közép-Európai Régió, Közép-Délnyugat-Európai Nagyrégió prognosztizált fejlesztési területe közép-, hosszú és nagy távra 8
Kistérségi agrárstruktúra- és vidékfejlesztési programok felépítése HELYZETFELTÁRÓ MUNKARÉSZ adatgyűjtés és -feldolgozás SWOT analízis jövőkép STRATÉGIAI PROGRAM prioritások alprogramok intézkedéscsoportok OPERATÍV PROGRAM projektek megnyíló hazai és Európai Uniós pályázati források 9
BEVEZETÉS Az Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás területfejlesztési képzési és tervezési munka formájában készül fel az EU támogatások: a Strukturális Alapokból nyerhető támogatások fogadására oly módon, hogy első lépésben, mint funkcionális kistérség nyerte el a Leader oktatási program-támogatást, mint felkészítési lehetőséget, azonban vállalása kiterjed a teljes Lenti Statisztikai Kistérség (KSH tervezési-statisztikai térség) területére, az itt ma még különállóan működő funkcionális kistérségek összefogási szándékával, hogy közösen pályázhassanak a helyi nagyobb területfejlesztési tervek projektek megvalósítására, kapcsolódva a Nemzeti Fejlesztési Terv adta lehetőségekhez. E munka fő célja: Az érintettek felkészítése a lokális, helyi érdekeltségen alapuló önfenntartó gazdasági szerkezet megtervezésére és operatív feladatainak irányítására, végrehajtására. Az Európai Unió alapelvei: a partnerség, a szubszidiaritás, az addicionalitás, a programozás, a koncentráció elvei gyakran idegenek az aprófalvas települések döntéshozói, vezetői körében. Műhelymunkák keretében esettanulmányok bemutatásával és a gyakorlati feladatok megoldásával a projekttervekre, pályázatokra vonatkozó Európai Uniós normák megismertetése, és gyakorlati alkalmazása a saját fejlesztési terveik vonatkozásában. A program célja továbbá a kialakult funkcionális kistérségek együttműködésének erősítése a statisztikai kistérség egységgé kovácsolása. A térség humán-erőforrásának fejlesztése a térségek önkormányzati vezetői, képviselői, vállalkozók és civil szervezetek aktív közreműködésével, a kistérségi aktivátori csapat szélesítése. A képzési program az elméleti megalapozás mellett, gyakorlati feladatként adjon minden településre egy olyan projekt ötlet csomagot, amelyek tovább fejlesztve, más mikro térségek ötleteivel összekapcsolva kistérségi szinten önálló fejlesztési projektté szervezhetők, amely alapja lehet a Strukturális Alaphoz benyújtandó pályázatnak. A műhelyfoglalkozások során a PCM módszer lépései szerint történt a munka, a Leader kézikönyv ajánlásai szerint kerültek tervezésre a vidékfejlesztési terv elemei. Az elméleti foglalkozások alapozzák meg és határolják le a fejlesztési területeket, vázolja a lehetséges megoldásokat, választási lehetőséget nyújtva a nagyobb térségre vonatkozó fejlesztési programok összefüggéseinek megértésére. A képzés résztvevői az elméleti ismeretek után, saját tapasztalataikra épített, a szakanyagok segítségével és kiadott segédletek felhasználásával elkészíthetik a saját projektjük tervezésének aktuális feladatát, amely fokozatosan épült be a térség vidékfejlesztési tervébe, annak részévé válhat. 10
TERÜLETI LEHATÁROLÁSOK I. 1/1. sz. ábra: ZALA MEGYE 6 STATISZTIKAI KISTÉRSÉGÉNEK ÉS A SZOMSZÉDOS MEGYÉK KISTÉRSÉGEINEK TERÜLETI LEHATÁROLÁSA [1] 11
1/2. sz. ábra: ZALA MEGYE VALÓS, FUNKCIONÁLIS KISTÉRSÉGEINEK (1 24. számú) TERÜLETI MEGOSZLÁSA [1] 12
TERÜLETI LEHATÁROLÁSOK III. A LENTI KISTÉRSÉG 5 funkcionális kistérsége [1] (a 3/a 3/e. ábrán) 1/3.a. sz. ábra: 15. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás 13
I. HELYZETÉRTÉKELÉS A vizsgált kistérség a KSH 5002 jelű az ország 19 megyéje közül a Nyugat-Dunántúli Régiót alkotó három megye közül a legdélebbi: Zala megyében annak északnyugati részében helyezkedik el, s egyike a megyét alkotó 6 statisztikai kistérségnek (lásd az 1/2. sz. ábrát). A területi fejlődés hazai fejlettségi szintjén ez a térség jutott el j évtizede odáig, hogy spontán társulásokat hozzon létre, bizonyos mértékig azonos tájegységenként, azonos helyi adottságokkal és gondokkal élve, előbb közös fejlesztések érdekében szövetkeztek, ez EU-NUTS III. mikrorégiókat alkotva az Európai Unió irányelvei szerint. A közös cél olyan szerepköri bővítésekre, funkcióbővítésekre irányultak, mint pl. a partnerség kialakítása, a programozás átvétele és gyakorlása. Ezekben az önakaratból szerveződött mai megnevezéssel ún. funkcionális-kistérségekben előbb a leginkább hiányzó, főleg infrastrukturális rendszerfejlesztések közös erővel történő megvalósítására törekedtek, így pl. helyi úthálózati felújításokra, ivóvízhálózat, majd vezetékes földgázhálózat kiépítésére, jelenleg csatornahálózat, szennyvíztisztító-, hulladékgyűjtő-kezelő hálózatok-, csapadékvíz gyűjtő-levezető rendszerbővítésekre törekedtek, s eközben összekovácsolódtak egyre összetettebb feladatok teljesítésére, mint oktatás-, kultúra-, határmenti kapcsolatteremtés-, vidékfejlesztés. I.1. TÉRSÉGI LEHATÁROLÁS TELEPÜLÉSKÖZI KAPCSOLATOK A Lenti statisztikai kistérségben folyó közös fejlesztések ezekben a fent vázolt funkcionális kistérségi szervezetekben folynak, szám szerint 5 kistérség alkotja ezt, a mikrorégiót (lehatárolásukat lásd az 1/1. összefoglaló ábrán és az 1/3. sz. ábrákat). Ezek neve, megyei sorszámmal: 15. Őrség-Göcsej-Hetés Térségi Területfejlesztési Társulás (1993 óta) 1. Dél-Zala Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társulás (1994) 7. Kerkamenti Települési Szövetség (1996) 16. Őrség Kapuja Kerkavölgyi Aprófalvak Kistérségi Társulás (2000) 10. Közép-Zala Kistérségi Társulás (1996) A szövetkezések szabadon gyakran olyan megkötés nélkül demokratikusan alakultak, hogy a funkcionális kistérségek sok helyütt átfedik egymást, azaz egy-egy település gyakran két, esetenként 3 funkcionális kistérségbe is tartozik a céloktól függően, ill. e kistérségek határai átlépik nemcsak a megyén belüli KSH tervezési kistérségek határait, de olykor a megyehatárokat is. Ez mára kezelhetetlen helyzetet teremtett a fejlesztések helyhez kötési igénye és ellenőrizhetősége, figyelése fázisaiban. Vissza kellett térni emiatt a KSH által jól átfogható (statisztikai adatokkal jól jellemezhető) centralizációra, annál is inkább, mivel a Nemzeti Fejlesztési Terv is ezeknek ad teret a Régiók (NUTS II.) után. A vidékfejlesztés még apróbb mikrokörzetekben gondolkodik a termőföldi adottságok, növelési ágak stb. szerinti elemek alapján osztályozva az adott, vizsgált tájegységeket (lásd az 1/4. sz. ábrát). A kistérséget létrehozó települések szintjén jöttek létre ezek a természetes szövetségek, amelyek egységes módon fejlődtek, összekovácsolódtak és közös pályázataikkal jelentős eredményeket értek el. A közelmúltban elkészült megyei területfejlesztési programnak az elmúlt 7 8 évre visszanyúló helyzetértékelését [1] átvéve bizonyítható, hogy kiugró eredményt ért el az ide tartozó 5 funkcionális kistérség, így a 15., 10., 1., 7. és 16. sorszámúak, mivel pályázati aktivitásuk révén több fejlesztési témában, így úthálózat, földgázhálózat szennyvízcsatornaépítés, felszíni vízelvezetés kiugróan nagy támogatást tudtak elérni közvetlenül regi- 14
onális támogatások (TFC Területfejlesztési célelőirányzat, TEKI Területi Kiegyenlítést szolgáló és CÉDE Céljellegű decentralizált támogatás) elnyerésével (lásd az 1/5. sz. ábrát). Az értékelést KSH kistérségre összevontan elkészítve (lásd az 1/6. sz. ábrát) adódott, hogy a Lenti kistérség négy témában ért el kiugróan jó támogatást a megyei szintű kistérségi összehasonlításban is. Az egyéb, elsősorban ágazati támogatások elérésének nagyságrendjét az anyag később tárgyalja az előírt témavázlatban rögzített felépítést követve. A három közvetlenül regionális támogatási formához kötődő fejlesztések összköltsége: 4,05 milliárd Ft-ot tett ki, a támogatás átlagosan 20%-os hányada pedig: 0,814 milliárd Ft-ot. Ezzel csak Keszthely-Hévíz és a két megyei jogú város kistérsége ért el arányosan nagyobb eredményt. Ezt a hagyományt kívánja megtartani, ill. továbbfejleszteni a Lenti statisztikai kistérség, elsőként az ország 150 kistérsége közül (megoszlásuk a címlap ábráján), azzal a fő céllal, hogy jelen Leader oktatási program módszereit átvéve és begyakorolva felkészüljön az EU csatlakozás kezdetén a még eredményesebb térségfejlesztési program és projektkészítés munkáira és az elérhető maximális támogatástok elnyerésére. Az elmúlt időszak fejlesztéseit összefoglaló, csatolt táblázatok adatai azt a 14 jellegzetes fejlesztési célt mutatják meg, amelyek a helyi fenntartható fejlődés szempontjából nélkülözhetetlenek, de ma még hiányként jelentkeznek, ilyenek: a műszaki infrastruktúra rendszerfejlesztések; a közlekedés-úthálózat-, ivóvízhálózat-, szennyvíz-csatornahálózat-, földgázhálózat-, villamos alapellátást szolgáló közép és kisfeszültségű hálózat-, fűtéskorszerűsítés fejlesztéseket ölelik fel és a munkahelyteremtés foglalkoztatás-bővítési igényeket elégítenek ki; továbbá a továbblépés eszközeiként jelentkeznek (pl. terveztetés, gépbeszerzés, épületállomány rekonstrukció, ill. bővítés). A fejlődésnek ebben a fázisában inkább a mennyiségi hiányok pótlására kellett törekedni, amelyek feltételei a minőségi célú és integrált tartalmú területfejlesztéseknek a jövőben. 15
1/3.b. sz. ábra: 16. Őrség Kapuja Kerkavölgyi Aprófalvak Kistérségi Társulás1. 1/3.e. sz. ábra: Dél-Zala Murahíd Kistérségi Fejlesztési Társu lás 1/3.c. sz. ábra: 10. Közép-Zala Kistérségi Társulás 1/3.d. sz. ábra: Kerkamenti Települési Szövetség 16
1/4. sz. ábra: Magyarország vidékfejlesztési kistérségei [8] 17
18
19
1/7. sz. ábra: ORSZÁGOS TERÜLETFEJLESZTÉSI TERV. Magyarország Szerkezeti Terve 20
I.2. TERMÉSZETI, TÉRSZERKEZETI ÉS MŰVI ADOTTSÁGOK A Lenti kistérség területe természeti adottságait tekintve kedvezőnek minősíthető, mivel tájai, így: a Kerka-menti dombság, a Lenti-medence, a Göcsej-dombság, a Szentgyörgyvölgyi rögvidék változatos látványossággal szolgálnak. A változatos növénytakaró, gazdag állatvilág jellemzi. Vad állománya (őz, szarvas, vaddisznó) a nagymértékű erdősültsége híressé tette a vidéket. Gyümölcs és borkultúrája, borútjai nevezetesek manapság. Fél évszázada bányakincseinek (kőolaj, földgáz) kitermelésére és kiszolgálására alakult ki itt virágzó ipar, de a bányák kimerülésével új forráshasznosítások kezdődtek: a gazdag geotermikus fluidum többcélú hasznosítása, előbb strandfürdői, majd gyógy-termálenergetikai villamosenergia és hőhasznosításával. Összességében: a térség környezeti állapota még kedvező, a szennyező iparok megszűntével azonban védelemre szorulhat a tranzitútvonal menti települések és zónák. A vázolt főbb adottságokat az Országos Területrendezési Terv [5] térszerkezeti összefoglaló dokumentuma (lásd az 1/7. sz. ábrát) kellő hangsúllyal emeli ki, mint pl. az erdősültsége mértékét, mezőgazdasági területeinek elhelyezkedését és elérhetőségi viszonyait, a magisztrális közlekedési és energetikai rendszerek alkotta háló érzékeltetésével, ill. ezek hiányzó (ritkulási) helyeivel. Külön kiemelhető, hogy bár körbeveszik az igen védett Természetvédelmi Területek (lásd az 1/8. sz. ábrát), viszonylag kevés korlátozás érinti a területe, amely módot ad intenzívebb vállalkozásfejlesztéseknek, ipari parkok működtetésének stb. A föld kincse: a gazdag, jól megkutatott hévizek térsége, ill. a több kilométer mélységből kitermelhető forró vizes készletei még kihasználatlanok. Ezek mértéktartó feltárása (és a használt vizek visszasajtolása) annál is inkább itt javasolható, mivel egy közelmúltban elvégzett feltárás, amely a CH szénhidrogén meddő kutak jellemzésére, osztályozására vállalkozott [7]; erre a térségre kifejezetten gazdag lelőhelyeket valószínűsített, különösen a kutak sűrűsödési helyein (lásd az 1/9. sz. ábrát). 1/8. sz. ábra: Magyarország Természetvédelmi Területeinek megoszlása 21
A kistérség a Nyugat _Magyarországi makrorégió, a Zalai dombvidék mezorégió, Nyugat- Zalai dombság szubrégió, a Kerka-vidék mikrorégióban található. A térség jelentős része a Kerka medencéjében helyezkedik el. Területe legnagyobb része a Kerka vízgyűjtő területéhez tartozik. Talajára legjellemzőbb a barna erdőségi és a réti agyagtalaj. A művelt talajfelszín alatt a terület jelentős részén több méter vastag vízzáró agyagréteg található. Kisebb területen, általában a Kerka közvetlen szomszédságában az altalaj kavicsos. A rögszerűen kiemelkedő tanúhegyek között újpleisztocén (100-10 ezer éves) süllyedékterület: a Lenti medence helyezkedik el. A medencét jó víztározó képességű folyóvízi üledék (kavics, homok, iszapos-homok) tölti ki. E kismedence belseje tökéletesen feltöltött síkság, melynek felszínére a Kerka patak óholocén (10 ezer évnél fiatalabb) és újkori üledéke rakódott le. A medencén keresztülfolyó patakok abban, teraszos völgyeket hoztak létre. A Lenti-medence fiatal feltöltött síkság jellegű süllyedékét gyengén tagolt dombvidék öleli körül. A felszín kialakulásában tehát víz és szél felszínalakító tevékenységének, a lejtőkön lejátszódó tömegvonzásos folyamatoknak (az eróziónak és a deróziónak) volt meghatározó szerepe. A makroklíma mérsékelten hűvös, mérsékelten nedves. A napsütéses órák száma viszonylag kicsi, (1.850 óra évente), az évi középhőmérséklet kilenc celsius fok körüli. Az átlagos évi csapadék 800 mm körüli. Az alacsony hőmérséklet és a magas csapadék miatt igen nagy a relatív légnedvesség, ami kedvez a térséget nagyrészt beborító erdőnek. Főként a gyertyán, tölgy, bükk határozza meg a természetes növénytakarót, de a fenyőerdő állomány is jelentős. Az aljnövényzetben gyakoriak a védett növények, az ősrétek és a mezők növényvilága igen gazdag. A térség egy része az Őrségi Nemzeti Park védett területei közé tartozik. 2.ábra: Zala megye és szűkebb térsége Természetvédelmi területei, Tájvédelmi körzete, meglévő Nemzeti Park területe, és a védett helyi értékek területi megoszlása 22
A mezőgazdaság szempontjából a mérsékelt hőigényű és vízigényes kultúráknak kedvező az éghajlat. A völgyekben és az enyhe lejtésű domboldalakon jelentős kiterjedésű szántók vannak, a patakok mentén, a legmélyebb fekvésű területeket rétek borítják. A meredek, vízmosásos dombokat erdők uralják. A Kerka szabályozásával és a nagy területeken végrehajtott meliorációval megnövelték ugyan a szántók területi kiterjedését, azonban ezek hasznosítása még ma is sok esetben gazdaságtalan. Gyepeknek nagyrészt a nedves, vizes területek maradtak meg, melyek a legeltetés, kaszálás elmaradása miatt nagyrészt műveletlenek. A térség alapvetően mezőgazdasági termeléshez rendelkezik potenciális adottságokkal. A mezőgazdaság gazdaságosságának, megfelelő termelési szerkezetének, az üzemméretének kialakítása jelenthet kitörési pontot a térségben élőknek. A kerkai dombvidéken jellemző a kisparcellás hétvégi kertek művelése. A szőlő mellett a térség jellemző gyümölcsei (szelídgesztenye, dió, szilva, alma, stb.) találhatók itt meg, de elsősorban csak saját felhasználásra termelnek. Erre a terültre ( kerkai dombvidék) esik a hazai borvidékek közül a Zalai borvidék Muravidéki körzete. Egyértelműen fehérbor-termő vidék, bár még nemzetközileg kevésbé ismert. A kedvező domborzati viszonyok a mikroklimatikus adottságok, déli délnyugati lejtés, a középkötött talaj, a szélsőségektől mentes éghajlata, a Mura és a Kerka folyók kedvező hatása a térséget kiemelt módon alkalmassá teszi a szőlő- és gyümölcstermesztésre. Nagyüzemi művelésre csak a széles völgyek megfelelőek, de a talaj minősége kifejezetten gyenge. A jellemzően pszeudoglejes talajok inkább okszerű rétgazdálkodásra és erdőként való hasznosításra alkalmasak. Az erdőtenyészet számára a gyengébb talajok is megfelelő feltételeket biztosítanak. Sok a területen élő védett állat, az erdők őzben, szarvasban gazdagok. A rókák is igen elszaporodtak, megtalálható még a vaddisznó is. A vadászható apróvadban nem bővelkednek az erdők, de nagyvadra bőven van példa. A legnagyobb gazdasági jelentőségű vadfaj a szarvas, a zalai szarvas fogalom Európában. Vadgazdálkodási szempontból a kistérség területe a Dél-Nyugat-Dunántúli nagyvadas vadgazdálkodási táj, Dél-Vasi-Zalai vadgazdálkodási körzetéhez tartozik. A vadgazdálkodási körzet meghatározó vadja a gímszarvas, mely minősége miatt az ország vadgazdálkodásának is kiemelkedő értéke. E körzetben a zalai gímszarvas minőségének fenntartása a legfontosabb szakmai cél. A vadgazdálkodási körzetben nagy a vaddisznó állománya. A terület erdősültségéből és a nagyvad domináns szerepéből következően az apróvad vadászati és gazdálkodási szerepe kicsi. A mezőgazdasági fejlesztésbe újonnan bevonható potenciálisan rendelkezésre álló területek a kistérségben azok a különleges adottságú rétek és legelők, amelyek jóval nagyobb létszámú állatállomány eltartására is elegendők lennének. A mai visszafogott létszám sokszorosát képes lenne ellátni a Kerka völgye, ha a fejlesztés ezen iránya támogatást nyerne. A kistérség különleges adottságát jelentik még az itt bőven található termálvíz lelőhelyek. A meddő-szénhidrogén kutatások melléktermékeként hévizet tártak fel Szentgyörgyvölgyön, Márokföldön, Alsószenterzsébeten és Kerkafalván. Találhatók még termálforrások: Csertalakos, Gutorfölde és Zebecke térségében, valamint Szentpéterföldén. 23
Körültekintő tervezés mellett a térségben különböző célú termálprogramok indíthatók, ezek között a hévíz ipari, mezőgazdasági és turisztikai kiaknázása egyaránt szóba jöhet. A dimbes-dombos zalai táj viszonylagos érintetlensége, a magas erdősültség, a vizek, vízfolyások, holtágak, bányatavak, gyepek, szántók, a falvak bensőséges hangulata, a szőlőhegyek mind-mind potenciális lehetőségként jöhetnek szóba a fejlesztések során. I.3. VÍZKÉSZLETEK, VÍZGAZDÁLKODÁS I.3.1. Meghatározó vízfolyások A térség két vízgyűjtő területhez tartozik: a Kerka a Mura-Dráva vízrendszerhez, míg a Zala a Balatonhoz. A térség legjelentősebb vízfolyásai a Kerka és a Szentgyörgyvölgy patak, a Kerka mellékvize a Cupi patak. A Szentgyörgyvölgyi patak mellékvizei: a Nagy-réti-patak, a Márokföldi-patak, a Nagy-völgyi-patak és a Parragos patak. A Kerkát és a Szentgyörgyvölgyi patakot teljes hosszán, a Cupi patakot részben (az alsó folyásán) szabályozták. A közép zalai terület a Kerka bal oldali vízgyűjtőjéhez, valamint északon a Zala folyó vízgyűjtőjéhez tartozik. Legjelentősebb vízfolyásai a Cserta-patak, és mellékvize a Berek-patak. Szentpéterfölde pedig az Alsó-Válicka egyik jobb oldali vízfolyását képező Töröszneki-patak mellett helyezkedik el. Jelentős a táj vízfeleslege. Emiatt mesterséges tavak létrehozásának lehetőségi a térség településein nagyon jók. Legnagyobb tó az Iklódbördöce-Csömödér határában létesült horgásztó. Ezen kívül jelentősek még: a novai víztározó, melynek vízfelülete közel 40 Ha, az újonnan létesült csesztregi fürdésre is alkalmas fürdő, üdülő tó. I.3.2. Árvízvédelem A közvetlen Kerka völgy 10 községet és Lenti várost érinti, többségüket belterületen is. Ezek közül négy település rendelkezik önkormányzati kezelésű védtöltésekkel valamilyen szinten, de egyik sem nevezhető a mértékadó árvizek ellen védettnek. Árvízi elöntések a térségben többször előfordultak, az utóbbi idő legjelentősebb árvize a 1998. év novemberében volt, ami megismétlődött 1999. májusában. Árvízcsökkentő beruházási program indult 2002-ben, várhatóan 2004-re fejeződik be. A program a következő településeket érinti: Magyarföld, Alsószenterzsébet, Csesztreg, Zalabaksa, Kerkabarabás, Lenti, Szécsisziget, Lovászi, Kerkaszentkirály, Kerkakutas, Kerkafalva. A főbb munkálatok: - Árvízcsúcs-csökkentő tározó épül Alsószenterzsébeten, (érinti: Alsó- és Felsőszenterzsébetet, Kerkafalvát, Kerkakutast). - Medrek vízelvezető képességének javítása. - Töltések megerősítése, felújítása. - Vízelvezető árkok, holtágak tisztítása. - Vízelvezető hálózatok kialakítása. - Vízfolyás medrek kiépítése, védtöltések építése 24
25
I.3.3. Ivóvizek állapota A kistérségi társulás felszíni vízfolyásai hazai viszonylatban a tiszta vizek közé tartoznak. Szabályozásuk csak részben megoldott, ez természetvédelmi szempontból előny, ugyanakkor árvízvédelmi szempontból problémát jelenthet. A Kerka szabályozása napirenden van. A felszíni vizek szennyezése jelentős ipar hiányában szerencsére csak a kommunális szennyeződésekre illetve a mezőgazdasági területekről bejutó diffúz szennyezésre korlátozódik. Potenciálisan jelentős szennyező forrásként kell számon tartani a térségre jellemző olajbányászati létesítményeket (olajkutak, vezetékrendszerek, stb.). Felszín alatti vizek is a tiszta kategóriába tartoznak. Ezeket jelentős mértékben szennyező ipari forrásról nincs tudomásunk. A felszín alatti vizeket a szervezetlen, normáknak nem megfelelő kommunális hulladék elhelyezés veszélyeztetheti. A felszín alatti ivóvízbázis jelentős. Komoly és részben kihasználatlan. (A muraszemenyei ivóvízbázis 4-500m3 /óra vízhozamú). Jelentős képviselnek a termál és gyógyvizek. (A felhasználás egyik jó példája a Lenti gyógyfürdő). 4. ábra Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőségvédelmi terület övezete Zala megyére, illetve a kistérségekre vonatkozóan (Forrás: 2003. évi XXVI. törvény) A talajvíz Lendvadedes környékének kivételével 2 4 m között mindenhol elérhető. Mennyisége 3-5 l/s. km2, az előbbi területtől eltekintve. Kémiailag a kalcium-magnéziumhidrogénkarbonátos jelleg mellett a nátrium is előfordul. Igen lágy vizek (8-15 nk között) és a szulfáttartalom is alacsony (60 mg/l alatt), azonban a nitrátosodás sok helyen előfordul. A rétegvizek mennyisége 1-1,5 l/s. kn2 körüli. Az artézi kutak száma kevés. Mélységük meghaladja a 100 m-t, vízhozamuk közepes. Sokban a vastartalom meghaladja a 0,5 mg/l-t. 26
5. sz. ábra: Zala megye meglévő, az Állami Kincstári Vagyonügynökség kezelésében nyilvántartott CH meddő kutak (500 db) településhez kötött helye, területi megoszlása [6] 27
I.4. MŰVI ADOTTSÁGOK, ELLÁTÁSI SZINTEK 1.4.1. Infrastruktúra 1.4.1.1. A térség elérhetősége 1. Vasúton Zalaegerszeg Rédics között a 23-as számú vasúti fővonal, melynek Rédics-Lendva közötti határmetszési pont visszaállításával foglalkozó megvalósíthatósági tanulmány tervének egyeztetése 2004. február 5-én (csütörtökön) 10óra 30perckor lesz a MÁV Rt. illetékeseinek a GKM Vasúti Főosztály vezetőjének a nagykövetségek képviselőinek és az illetékes települések polgármestereinek stb. részvételével. (6.ábra). A Zalaegerszeg-Bajánsenye-Hodos 25-ös számú vasúti főközlekedési vasúti útvonal a statisztikai térség északi határának kapcsolatát biztosítja Szlovénián keresztül az Adriai tenger és Budapest között. 2. Közúton A főközlekedési útvonalak: Észak- déli közlekedési tengely regionális hatású 86. számú főútvonal Rédics- Hosszúfalu határátkelőnél szlovén kapcsolódási ponttal. Ezen határátkelő bonyolítja le a második legnagyobb számú kamionforgalmat. Valamint a 86-os számú főút biztosítja a kapcsolatot Bécs irányába is. Továbbá a Körmendi kapcsolódási ponttal a 8-as számú főközlekedési út az ausztriai Stájerországi illetve dél- Burgenlandi kapcsolatot biztosítja az A2-es osztrák autópályával. A 75. számú főközlekedési útvonal Keszthely- Hévíz- Bak, Nova- Lenti- Rédics tengely, amely kelet-nyugati megközelítése a térségnek, biztosítja a kiemelt balatoni üdülőkörzettel, továbbá a sármelléki már működő regionális repülőtér közötti kapcsolatot. A térség középső tengelyében a Vas megyei Velemér, Csesztreg között a 7423-as, Csesztreg és Zalaegerszeg a 7405-ös jelenleg 4 számjegyű útvonalak, melyek szerepe a megyeszékhelylyel való kapcsolat és az ottani szolgáltatások elérhetősége miatt kiemelkedő jelentőségű nemcsak a Lenti statisztikai térségnek, hanem a Göcsej néprajzi tájegységnek is. Napjainkban kiépítés alatt van a statisztikai kistérség déli határát érintő M70-es autóút Tornyiszentmiklós magyar és Pince szlovéniai határátlépő ponttal. Ezen autóút szervesen kapcsolódik Letenyénél az M7-es autópályával. A térség gazdasági életének igen fontos hálózata ez, mely biztosítja a fővárosi kapcsolatot. Ez az útszakasz egyben az 5-ös európai korridor szerves része Záhonyi csatlakozással. A Hetési térség települései zsáktelepülések - Zalaszombatfa, Szíjártóháza, Gáborjánháza, Bödeháza feloldása az uniós csatlakozás után az 1897-es térképen is jelölt Bödeháza, Zsitkóc (Szlovénia) közúti kapcsolat kiépítésével megtörténik. Az utak általános helyzetére jellemző, hogy a belterületi utak javarészt burkoltak, de a minőségük a kamionforgalom miatt sok helyen leromlott. 15 éves távlatban fejlesztési célként szerepel a 86-os főúton a kálócfai, a zalabaksai elkerülő út megépítése, a 75-ös főút Lentit elkerülő szakaszának, illetve Novát elkerülő szakaszának megépítése. Tervezés alatt van: a 86.os főközlekedési út és az M 70-es kapcsolódását Leni város Lovászi és Tornyiszentmiklós településeket elkerülő összekötő szakaszának megépítése.sajnos addig az átmenő kamionforgalom - a jelentős mértékű rezgés miatt - a régi épületekben továbbra is jelentős szerkezeti károkat okoz. 28
A közúti-, vasúti-, légi közlekedés hálózatai a Zalai dombvidéken behálózzák az aprófalvas térségeket (lásd az 6. sz. ábrát), mégis számos zsákutcás település van még a kistérségben is, amely kapcsolati hiányok valamennyi településnek megoldandó feladatként és feltételként jelentkeznek a társadalmi-gazdasági ellátottsági szint javítása érdekében. A Zala Megye Közlekedési-hálózatának Fejlesztési Koncepciójában [7] végzett feltárások, összeköttetési hiányok és javaslatok még ma is időszerűek (a 6. sz. ábrán). Ebben a kistérségben a legfontosabb ágazati fejlesztésigényként a 86. sz. út főúttá való kiépítése jelentkezik, a szükséges települési megkerülő utakkal és a Tornyitszentmiklós Lenti közötti összeköttetés felújítása, ill. korrigált nyomvonala. Felmerülhet még Lenti térségében a Vállalkozási Övezet és több Ipari Park, továbbá a termál-gyógyfürdőhely kiszolgálására egy esetleges regionális repülőtér kiépítése is. Vasútfejlesztési sürgető igény a térségben a Rédics Lendva közötti összeköttetés visszaállítása ill. a Rédics Zalaegerszeg közötti szakasz teljes rekonstrukciója. A kisebb közúti összeköttetések javaslata a projektgyűjteménybe kerül (későbbi fejezetben), a kerékpárút fejlesztési javaslatokkal együtt. I.4.1.2. Vonalas infrastruktúra Energiahálózatok tekintetében a kistérség kedvező helyzetben van. A villamos alaphálózat, egyben tranzitrendszer átszeli a térséget, Söjtöri megcsapolási lehetőséggel, ahonnan jó ideig Lenti térsége 120 kv-on csak egyoldali táplálását kapta. [1] A közelmúltban megépült új, független táppontból indított második 120 kv-os betáplálás még jó ideig biztonságos ellátást nyújt a térségnek (lásd az 7. sz. ábrát). Földgáz-ellátottságát tekintve, néhány település kivételével fokozatosan fejlesztve, kiépültek a vezetékes földgázhálózati rendszerek a megyében és a vizsgált kistérségben (lásd az 8. sz. ábrát), a hiányzó helyeken vélhetően már a tisztább, olcsóbb megújuló energiaforrás bázisú hőellátásra rendezkednek be. Közművesítés tekintetében még nem olyan kedvező a helyzet, mivel a vezetékes ivóvízellátással párhuzamosan nem épültek ki a szennyvíz-, csapadékvíz elvezető hálózati rendszerek és tisztító művek. A kistérségben is számos telepítés nélkülözi a szennyvíz-csatornahálózatot (lásd az 7. sz. ábrát). Vélhetően a mellékút és kerékpárút fejlesztés mellett a szennyvízcsatorna-hálózatépítés lesz a másik közös ügy, amelyre kistérségi összefogással vállalkoznak. A mellékelt felmérés (lásd az 1/1. sz. táblázatot) a vázolt alapellátásokon felül a vezetékes és nem vezetékes rendszerek egyes válfajaira vonatkozó főbb adatokat, mutatókat (indikátorokat) is tartalmazza, azonfelül a hiányokból származtatható további feladatokat. 29
6. sz. ábra: Zala megye meglévő és tervezett közút- és vasúthálózata, repülőterei, határátkelő helyei 30
7. sz. ábra: Zala megye meglévő és tervezett villamos alap- és főelosztó-hálózati nyomvonal vázlata 31
8. sz. ábra: Zala megye vezetékes földgázenergia hálózatának kiépülése 1996 2003 között. Az ellátott települések területi megoszlása 9. sz. ábra: Zala megye vezetékes szennyvízcsatorna hálózattal rendelkező településeinek területi megoszlása 1996 2003 között 32
1/1. sz. táblázat: Lenti Statisztikai Kistérség vonalas infrastruktúra felmérése 33
I.5. AZ EMBERI ERŐFORRÁSOK ÉS A KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG HELYZETE I.5.1. Népesség A Lenti Kistérség Nyugat-Dunántúlon Zala megyében 663 négyzetkilométer nagyságú területen fekszik, lakosainak száma 2001. évben 24 063 fő volt, ami 1523 fővel kevesebb az 1995. évinél. A térségnek 51 települése van, központja Lenti (lásd a mellékelt jegyzéket). A ritkán lakott térségek közé tartozik, népsűrűsége (2001. év) 36,3 fő/négyzetkilométer, ami az országos átlagnak csak egyharmada. 1996. és 2001. vége között 311 fős vándorlási veszteség mutatkozott, amely az 1995. évi népesség 1,2%-át teszi ki. Az ezer lakosra jutó vándorlási egyenlege az elmúlt évek alapján 12,16, amellyel a megyei rangsorban 6., országosan a kistérségek között 126-dik. Az öregedési index több mint egyharmaddal meghaladja az országos átlagot. A térség pozíciója a kistérségi sorrendben a 147-dik, a megyében az utolsó. (1. számú melléklet) A társas vállalkozások átlagos statisztikai létszámára vetített bruttó hozzáadott érték alapján a kistérség 126. az országban, a megyében az 5. helyen áll. A mutató értéke emelkedett ugyan, de az országos átlag felét sem éri el. Sokkal jobb a térség pozíciója az egy lakosra jutó SZJA alapot képező jövedelem tekintetében országosan az 59-dik, a megyében a 3. Az ezer lakosra jutó személygépkocsik száma az országos átlagnál (240) 1,3%-kal alacsonyabb, amellyel országosan 43-dik, a megyében 3-dik helyet szerezte meg. A kereskedelmi szálláshelyeken és a magán-szállásadás keretében eltöltött vendégéjszakák száma ezer lakosra vetítve 1.925, amely megközelíti az átlagértéket (2.198), így országosan a 28-dik, a megyében a harmadik. A 150 kistérség között országosan 109-dik helyet érte el az 1990 2001. között felépített lakások 2001. évi lakásállományon belüli arányát tekintve. A térségi érték (5,6) az országos átlagtól (7,7) jelentőse elmarad. Ennél lényegesen jobb a pozíciója a közműolló mutatójában, megyéjében a 4-dik, országosan 49-dik. Az ivóvízcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakásoknak mindössze 48,5%-a kapcsolódott a szennyvízcsatorna-hálózatba, így a közműolló értéke 51,5%, ami az országos átlagnál kissé kedvezőtlenebb. A Nemzeti Fejlesztési Stratégiának hosszú távon, folyamatos és fő célja: az életkörülmények javítása, amit többféle módon és eszközzel lehet megteremteni, majd mérni. A három jelenlegi középtávú specifikus cél a jobb minőségű környezet, a gazdasági versenyképesség és az emberi erőforrás-fejlesztés egymástól is függ; rontja, vagy javíthatja is egymást, ha a lehetséges összehangolás eredményes és fordítva. A cselekvést igénylő tevékenységhez első az ember, mint erőforrás fenntartása és személyiségtulajdonságainak (ezek: életkor, egészség, közérzet, szakképzettség, emberi magatartás, szokás, tapasztalat, eddigi eredményesség stb.) javítása, fejlesztése, hogy úgy legyen képes jó minőségű környezete fenntartására és javítására, hogy közben eredményes, versenyképes gazdálkodást valósítson meg, szellemi és anyagi javakat hozzon létre eszközként, amely ezt a folyamatot fenntartja, gerjeszti, egyre tökéletesíti. Az alapfeltétel, az itt élő népesség fenntartása, szerény növekedése a kistérségben nem teljesül, mivel folyamatosan csökken. Egy 2001-ben kiadott Jelentés a területi folyamatok alakulásáról, a területfejlesztési politika érvényesüléséről és az Országos Területfejlesztési Koncepció végrehajtásáról című országgyűlés által elfogadott munka [8] szemléletesen bemutatja, hogy Zala megye településeiben, így a kistérségben is, a városok kivételével mindenütt az elmúlt évtized alatt jelentősen, 4 6%-kal csökkent a népesség (lásd az 1.14. sz. ábrát). A népsűrűség 71 90 fő/km 2 kategóriába esik. Az általános halandóság is kedvezőtlen képet mutat, mivel ez a megye területének közel felén 6-28%-kal nagyobb az országos átlaghoz képest (lásd az 1.15. sz. ábrát). Ezzel szemben 34
az élve születések nagysága évről-évre kisebb a halálozásokénál, a természetes szaporodás még mindig negatív, a fogyás 2001 évben közel 1500 fő volt a megyében. Az elmúlt évtizedekben a Nyugat-Dunántlon a legerőteljesebb urbanizáció Zala megyében zajlott le, így a lakosság 52,9 %-a él városokban (2001). Tipikusan aprófalvas megye, Borsod- Abaúj-Zemplén és Baranya megye után itt található a legtöbb település. 34 település lélekszáma 100-nál kevesebb és 154 olyan település van ahol 500 főnél kevesebben élnek. A kistérség 18 településének lélekszáma kevesebb mint 100 fő. Lenti lakónépessége 8559 fő, Lovászié 1321 fő, Pákáé 1310 fő, Gutorföldéé 1237 fő, Rédicsé 1035 fő, a többi település lélekszána 1000 fő alatti. Az 51 településből 41 településen élnek kevesebben 500 főnél. A kistérségben található a megye legkisebb települése a 18 fős Felsőszenterzsébet. A Lenti statisztikai kistérségben legjelentősebb települése Lenti város. A település Bárszentmihályfa, Lentikápolna, Lentiszombathely, Máhomfa, Mumor városrészekkel egyesítve 1978. december 31-én kapott városi rangot, így 2001-ben 8559 fő volt a lakónépesség. A lakónépesség számát érezhetően csökkentette a helyőrség felszámolása, melynek következtében a továbbszolgáló katonák nagy része családostul elköltözött. Az alsó ábrán Lenti térség népességszámának adatai láthatók, mely egyenletes fogyást mutat, a megyei népességadatoktól eltérően ahol 1993-ban az 1992. évi adathoz képes emelkedés volt megfigyelhető. Az adatokból kitűnik, hogy míg a megye lakossága 1990-et bázisévnek tekintve 2000-ben a bázisév 96 %-ára zsugorodott, addig a kistérségben a fogyás az 1990-es évhez képest 9% pontos volt, azaz 91 %-ára zsugorodott a bázisévhez képest, tehát a népességfogyás erősebben fogyó tendenciát mutat, mint a megyei átlag. Népesség 27000 26500 26000 25500 25000 24500 24000 23500 23000 22500 1990 1992 1994 1996 1998 2000 2002 Népesség Lenti statisztikai kistérség népességszáma 1990-2002 (nem arányos) (Forrás: KSH) 35
Népesség korcsoport szerinti megoszlása 100% 80% 60% 40% 20% 0% 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 60-18-59 15-17 14 6-13 3-5 0-2 Lakónépesség korcsoport szerinti megoszlása Zala megyében 1990-2000 (Forrás: KSH) A Lenti statisztikai kistérségben az arányok 1990-ben 22,1 % és 77,9 % majd 2000-ben 18,7 % és 81,3 %. Az aránypárokból levonhatjuk a következtetést miszerint a megyei szintű korcsoport átalakulás 10 év alatt 5,07 % pontos eltolódást mutatott a 18 és ennél idősebb korosztály javára, a Lenti térségben viszont csak 3,38% pont volt az eltolódás. Bár a 17 évesnél fiatalabbak aránya a Lenti statisztikai térségben kisebb mértékben csökken mint megyei szinten, azért a 0-2 évesek, és a 60 évesnél idősebben aránya kisebb a megyei összesített adatokban (2000-ben). A 2000. évi korcsoport szerinti megoszlást az alábbi táblázat szemlélteti: 0-2 3-5 6-13 14 15-17 18-59 60- Lenti kist. 2,082394 3,082599 9,051035 1,061693 3,455626 57,08547 24,18118 Zala m. 2,411275 3,025966 9,031737 1,167282 3,756887 60,01355 20,5933 Zala megye és Lenti kist. népességmegoszlása %-ban korcsoportonként (2000) (Forrás: KSH) A népesség adatokat tekintve a Lenti kistérség a maga 23 500 fős lakosságával a 4. helyet foglalja el. A legtöbben természetesen a zalaegerszegi kistérségben laknak 106 296 fő), míg legkevesebben a zalaszentgrótiban (18 873 fő). Az utolsó három helyezett népessége igen közel áll egymáshoz. A megye népességének mindössze 8 %-a él a Lenti kistérségben, a megye területének 17.52 %-án A Lenti kistérség településeinek átlagos népessége (461 fő), valamint a népsűrűség (35 fő/km 2 ) itt a legkisebb. A települési átlagos népesség 500 fővel alacsonyabb, a népsűrűség pedig kevesebb, mint a fele a megyei átlagnak. Ezek mind az mikrofalvas hálózat jelei. Települések száma Terület (km2) Lakónépesség az év végén (fő) 36 Települések átlagos népessége Népsűrűség (fő/km2) Keszthelyi 27 505 43 784 1770 95 Lenti 51 663 23 500 461 35 Letenyei 28 404 19 043 680 47 Nagykanizsai 48 893 83 616 1742 94 Zalaegerszegi 79 993 106 296 1346 107 Zalaszentgróti 24 327 18 873 786 58 MEGYE 257 3784 299 112 1164 79 Az 1000 főre jutó élveszületés (7,4), valamint az 1000 főre jutó belföldi vándorlási ( 3,3) különbözet is a legalacsonyabb a megyében, azonban az 1000 lakosra jutó halálozás tekintetében a letenyei kistérség jár élen (18,6), a lenti kistérség a második (15,4). Az 1000 főre
jutó élveszületés a zalaszentgróti kistérségben a legmagasabb, a halálozás pedig a zalaegerszegiben a legalacsonyabb. 1 0,9 0,8 0,7 0,6 0,5 0,4 0,3 0,2 0,1 0 Keszthely-H. LENTI Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Élve születések száma a lakónépesség %-ában (2001) 2 1,8 1,6 1,4 1,2 1 0,8 0,6 0,4 0,2 0 Keszthely-H. LENTI Letenye Nagykanizsa Zalaegerszeg Zalaszentgrót Halálozások szám a lakónélesség %-ában Élve születések száma és halálozások száma a lakónépesség %-ában (Forrás: KSH) Évente 200 fővel csökken a lakosságszám, ami azt jelenti, hogy az 51 településből HAT település (pl. Felsőszenterzsébet, Gosztola, Lendvadedes, Lendvajakabfa, Magyarföld, Ramocsa) eltűnne a térségből. I.5.2. Lenti Statisztikai Térég, különös tekintettel az 50 fő alatti településekre A témát azért elemzem kissé hosszabban, mert Magyarországon a kistérségek közül itt található a legtöbb 50 fő alatti falu, melyek fennmaradásának szolgálata mindennapi munkánk közé tartozik. Ha a kisfalvak népességének elöregedését említjük, akkor mindig egy negatív folyamatról beszélünk. Azonban az elöregedésen belül is többféle (rossz, rosszabb, legrosszabb) csoportokat különíthetünk el. Ebben a csoportosításban, a legrosszabb helyzetben Lendvajakabfa áll, ahol nincsen 20 évesnél fiatalabb, s a népesség ¾-de 60 év fölötti. (több mint 1/3-da 70-79 év közötti) Felsőszenterzsébeten, Lendvadedesen és Pusztaapátiban sincsen 10 év alatti lakos. A legtöbb 20 év alatti Csertalakoson (13 %), Magyarföldön (19 %), s Szijártóházán (22 %) él. Ezen belül is Szijártóházán arányában és számában a legtöbb a 10 év alatti. A teljes népességhez képest a legkevesebb 20-60 év közötti Lendvajakabfán (34 %) és Magyarföldön (38 %) él. A legtöbb pedig Pusztaapátiban (55 %). A többi falu népességének csökkenése Szijártóházán a középkorú népesség hiányzik, míg Pusztaapátiban az van leginkább jelen. A törpefalvak jellegzetessége, hogy az idős korúak egyes korcsoportjai az összlakossághoz képest nagyobb arányban képviselik magukat. Csak a 70-79 évesek aránya az összlakossághoz képest Lendvajakabfán 38 %, Lendvadedesen 31 %. A 60 éven felüliek aránya szinte az összes faluban jelentős, kiemelkedően -az elsőként említett mellett- Pusztaapátiban 56 %, Lendvadedesen, Szijártóházán, Magyarföldön 43-45 %. Legtöbb 80 éven felüli ugyancsak Lendvajakabfán él. 37
50 fő alatti törpefalvak a Lenti kistérségben Törpefalu neve. 0-9 10-19 20-29 30-39 40-49 50-59 60-69 70-79 80-x Össz. Felsőszenterzsébet 0 2 2 0 4 4 3 4 0 19 Gosztola 2 3 3 1 2 5 0 1 2 19 Lendvajakabfa 0 0 3 1 1 6 3 12 6 32 Ramocsa 4 0 6 3 6 6 2 10 1 38 Lendvadedes 0 5 6 4 3 4 4 12 1 38 Magyarföld 3 5 1 4 9 2 9 6 3 42 Pusztaapáti 0 2 5 5 11 3 10 5 2 43 Csertalakos 6 1 3 5 7 4 4 13 3 46 Szijártóháza 7 4 4 3 5 4 9 10 2 48 (Forrás: KSH Népszámlálási évkönyv 2001. Zala megye, 2002) Gosztola egy érdekes eset. Az adatok szerint az életkorcsoportok értékei majdnem minden esetben azonosak. De kik állnak e mögött? A falu majdnem mindegyik házát lerombolták, helyükön külföldiek által épített és lakott gyönyörű paloták állnak. A falunak mindössze két őslakosa van. 10. sz. ábra: Magyarországi népességszám változások, Zala megye kedvezőtlen helyzete [9] I.5.3. Civil szerveződések A népesség fogyás ellenére, a térség társadalmi aktivitása átlagon felüli; számos civil szervezet működik nemcsak Lenti városában, ahol szám szerint: 38 ilyen spontán szövetkezés jött létre (jegyzéklét lásd a 2/1. sz. mellékletben), hanem a körjegyzőségi központokban is; pl. Gutorföldén 5 civil szövetség, Csesztregen 6 db, Rédicsen 5 db stb., összességében a kistérség településeiben jelenleg mintegy 31 szervezet működik (lásd a 2/1. 2/15. sz. melléklet jegyzékét), igen változatos fő céllal és tartalommal. Ezek az önkéntesen létrejött szövetkezések az emberi kapcsolatokat erősítik, és erőiket összpontosítják általában egy emelkedettebb cél eléréséhez, amellett jó nevelő-oktató iskolái ezek a mikroregionális közigazgatási szervezetfejlesztés aktuális feladataihoz szükséges helyi erők kiműveléséhez. 38
I.5.4. Kulturális örökség; az épített tárgyi és szellemi örökség hasznosításának lehetőségei A Nyugat-Dunántúli aprófalvas térségek történelmi emlékőrző helyek, amelyek jellegzetes településszerkezeteikkel, sajátos, az adott éghajlati viszonyokhoz és a természetes környezethez illesztett építményeik templomaik, lakóházaik, haranglábaik stb. megjelenési formáival fenntartásra, védelemre szorulnak éppúgy, mint a régi udvarházak, kastélyok, vadászházak, lótenyésztéshez, vagy a szőlőtermesztési kultúrához kapcsolódó istállók, pincesorok épületegyüttesei. Ezeken a kiemelten jelentős tárgyi emlékeken kívül, s azokban testet öltő kulturális örökségvédelmi kötelezettségen felül ma már minden település belső magja elég értéket képvisel önmagában is, de a falusi turizmus fellendítése érdekében különösen ahhoz, hogy rehabilitációra vállalkozzék. Az NFF Regionális Operatív Programjában a II. prioritás alatt külön szerepel ez a fejlesztési lehetőség a II/2. intézkedéshez kötődően, így csaknem valamennyi település élni kíván ezzel a lehetőséggel, az előzetes felmérések szerint. Megteheti, ezt egyedi módon, de valószínűleg eredményesebb pályázati támogatás érhető el egy közös célhoz kapcsolva, mint pl.: a termálút -ra, borútra felfűzve. Néhány jellegzetes, nevezetes objektum sürgetően fontos felújítása és hasznosítása javasolható a kistérségben, így a Lenti-i Vár, a Szécsiszigeti Kastély funkcióbővítése, a novai katolikus templom, a Rádiházi hegyikápolna, a haranglábak, a novai XIII. sz.-i templom, a grófi intézőház, az Olga majori kastély stb. I.6. A HELYI GAZDASÁG PROBLÉMA-ORIENTÁLT BEMUTATÁSA I.6.1. A rendszerváltozás után bekövetkezett változások Az olajipari és a nehézipari gépgyártás leállása, majd a korszerű szerkezetváltási törekvések lassú ütemű megvalósítása visszavetette a térség gazdasági fejlődését, s az iparból élők lehetőségeit egyrészről, másrészről a határmenti kereskedelem felerősödése új funkciókat hívott életre, különösen a szomszédos országok háborús időszaka alatt Lenti térségében, amely segítette az átállást a megváltozott viszonyokhoz való illeszkedést és profilbővítéseket, melyek elsősorban a tercier szektorban következtek be, a határmenti szolgáltatások felfejlődésével. Az iparból élők ráálltak az ún. ipari beszállítói program teljesítésére, főleg a speciális gépgyártók váltak hazai nagyobb cégek, vagy külföldi tőkeerős cégek beszállítóivá. A folyamatban azonban még számos munkahelyteremtő hazai középvállalkozás hiányzik ahhoz, hogy ellensúlyozni tudják a külföldi letelepült vállalkozások nyújtotta, a piaci viszonyoktól és alacsony bérektől függő bizonytalanságot, ami cégek leromlásával, keletre történő áttelepülésével járt a közelmúltban. A NFT gazdasági versenyképességét segítő támogatásai a GVOP prioritásai, amelyek az innovatív technológiákra és a kis- és középvállalkozások preferálására vonatkozik, vélhetően stabilizálja a ma még bizonytalan foglalkoztatást, különösen a fiatalok helybentartásához, a fiatal nők foglalkoztatásához és a helyi átképzéssel, felnőttképzéssel járó átállásokhoz. I.6.2. A helyi vállalkozások helyzete, statisztikai adatok alapján A kistérségben (2002. év végén) összesen 2146 vállalkozás található, melyből 1 775 működő, s ezzel az aránnyal (82,7%), meghaladja az országos átlagot (74,8), a kistérségek közötti rangsornak a 40, a megyeinek az első helyén áll (lásd a 3. sz. mellékletet). Jobb a kistérség helyzete az ezer lakosra jutó működő egyéni vállalkozások mutatójában, ugyanakkor elmaradás tapasztalható a társasoknál. Az egyéni vállalkozások száma 1273, ezer főre 52,9 jut, amely 15,3%-kal meghaladja az országos átlagot, ezzel a 18., a megyében a harmadik. A működő társas vállalkozások ezer főre jutó száma (20,9) az országos átlaghoz viszonyítva (36,38) kedvezőtlenebb helyzetet mutat, a megyei rangsorban a 4, országosan az 57. helyet szerezte meg. 39