K.É.SZ. VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22. VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. I. A Szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. Szakszervezet neve 3 I. 2. A Szakszervezet székhelye 3 I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje 3 I. 4. A Szakszervezet mőködési köre és célja 3 I. 5. A Szakszervezet mőködésének alapelvei 5 I. 6. A Szakszervezet képviselıi 5 II. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete tagsága II. 1.A tagsági viszony keletkezése 6 II. 2. A tagsági viszony megszőnése 7 II. 3. A tag jogai 8 II. 4. A tag kötelezettségei 9 IV. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete mőködése IV. 1. 1. Alapszervezet 10 IV. 1. 2. Alapszervezeti Taggyőlés 12 IV. 1. 3. Alapszervezeti Képviselı 14 IV. 1. 4. Alapszervezeti Felügyelı 14 IV. 1. 5. Választmány 15 IV. 2. Országos Szervezet 16 IV. 2. 1. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete Kongresszusa 16 IV. 2. 2. Felügyelı Bizottság (FEB) 17 IV. 2. 3. Elnökség 18 IV. 2. 4. Elnök 19 IV. 2. 5. Általános Alelnök 20 IV. 2. 6. Szervezési Alelnök 20 IV. 2. 7. Gazdasági Alelnök 20 IV. 2. 8. Kommunikációs Alelnök 20 V. A Szakszervezet gazdálkodása V. 1. Tagdíj mértéke 21 V. 2. Tagdíj fizetésének módja 21 V. 3. A bevételek, vagyon hasznosítása, felhasználása 22 VI. Szakszervezet tisztségviselıi 22 VII. Vegyes rendelkezések 23

K.É.SZ. I. A szakszervezet mőködési körének meghatározása és célja I. 1. A Szakszervezet neve: Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete A rövidített neve: K. É. Sz. I. 2. A Szakszervezet székhelye: 8651. Balatonszbadai, Szilágyi E. u. 8. I. 3. A Szakszervezet emblémája és bélyegzıje: Az embléma: Piros fehér zöld nemzeti szín bal felsı irányból jobb alsó irányba átmenetes ovális alakzatban. Benne a K. É. Sz. rövidített név ezüst szürke fekete árnyékolt betővel, felsı ívén a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete szöveg, alsó ívén a közösen, ésszerően, szövetségben felirat olvasható fekete betővel. A bélyegzı: Téglalap alakú, a téglalap belsejében az embléma, felsısorban a téglalapban az alapítás dátuma, alul a cégbejegyzés és az adó, illetve bankszámlaszám található. I. 4. A Szakszervezet mőködési köre és célja: A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete (a továbbiakban: Szakszervezet) a magyarországi kereskedelmi vállalkozások munkaszervezetében munkaviszonyban álló, vagy a munkaviszonya megszőnése elıtt ilyen munkáltatónál munkaviszonnyal rendelkezett (álláskeresı, nyugdíjas, stb.) munkavállalók munka- és életkörülményeivel kapcsolatos érdekvédı- és érdekképviseleti, országos mőködési körő társadalmi szervezet. A Szakszervezet mőködési köre lehetıvé teszi a munkavállalók szolidaritási elven alapuló egységbe szervezıdését: a kereskedelmi munkáltatóknál munkaszervezetenként, vagy a szakszervezeti tagsággal rendelkezı kereskedelmi munkáltatók magyarországi mőködési területe (település, megye, régió) szerinti területi alapon vagy a kereskedelmi munkáltatóknál azonos illetve hasonló foglalkoztatási ágban dolgozók részére (pl. D.I.Y, Hipermarket, Elektronikai szakkereskedés, Élelmiszer diszkont ) kereskedelmi cégeknél munkaviszonyt létesíteni szándékozók (pl.: álláskeresık, különbözı tanulmányokat folytató diákok, vagy más pályakezdık, illetve a munkaerıpiacon potenciálisan számításba jövı személyek) részére.

Kereskedelmi cég- illetve munkáltató alatt értendı minden, magyarországi mőködési engedélye alapján kereskedelmi tevékenységet (is) folytató vállalkozás, tekintet nélkül a vállalkozás jogi formájára és arra is, ha ez utóbbi munkáltatónál a munkát ideiglenes jelleggel külföldön kell végezni. A Szakszervezet célja: Biztosítsa a magyarországi kereskedelmi munkáltatóknál munkaviszonyban álló munkavállalók, valamint a munkaviszony megszőnése elıtt ilyen munkáltatónál munkaviszonnyal rendelkezett (álláskeresı, nyugdíjas, stb.), összefoglalva; a szakszervezet tagságának élet- és munkakörülményeinek folyamatos javítását. Ellássa érdekképviseletüket és érdekvédelmüket, és ezen érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenység során elımozdítsa a munkaviszonyt létesíteni szándékozók elhelyezkedését, akik érdeklıdésük, iskolai végzettségük és más szakmai képességük birtokában a szakszervezet érdekkörébe tartozó cégeknél kívánnak munkát vállalni. Megteremtse a Szakszervezethez tartozó, munkaviszonyban álló munkavállalók, továbbá a nyugdíjasok és a munkanélkülivé váltak, valamint a munkaviszonyt létesíteni szándékozók érdekvédelmi egységét. Elısegíti a tagok szociális ellátását, üdültetését, oktatási- sport- és kulturális tevékenységét. A tagság részére az élet- és munkakörülményeiket érintı kérdésekben tájékoztatást nyújt. A munkaügyi kapcsolatokban és a munkaviszonyt érintı körben cég-, és szakmai szintő egyéni és kollektív jogi védelmet, képviseletet biztosít. Megbízás alapján tagjait a munkáltatóval szemben, illetıleg az állami szervek elıtt képviseli. Elismerteti a kereskedelmi vállalatoknál, vállalkozásban dolgozók és munkájuk társadalmi helyét és szerepét, mint a legnagyobb létszámú szakmai közösségét. A Szakszervezet Magyarország területén minden kereskedelmi munkáltatónál jogosult munkahelyi szervezetet /alapszervezetet/ mőködtetni, amennyiben az adott munkáltatónál, illetve annak szervezeti egységénél, illetve a munkáltatónál azonos vagy hasonló foglalkoztatási ágban legalább annyi tag áll munkaviszonyban, amennyi a Szakszervezet jelen Alapszabálya szerint munkahelyi szervezet /alapszervezet/ mőködéséhez szükséges. Az érdekképviseleti, érdekvédelmi cél elérésére érdekében a Szakszervezet: Érvényre juttatja a Munka Törvénykönyvében rögzített szakszervezeti jogokat. Közremőködik a munkahelyi és/vagy ágazati kollektív szerzıdések és más megállapodások megkötésében, módosításában, érvényre juttatásában, vagy kezdeményezi azok megkötését, módosítását. Különös figyelmet fordít érdekvédelmi és érdekképviseleti tevékenységében a munkavállalók foglalkoztatására. A bér és jövedelem alakulására. A munkavégzés és szakmai képzés feltételeire, a munkakörülmények ellenırzésére, a munkavédelmi rendelkezések betartása ellenırzésére.

Segélyt nyújt - a tagság és más rászorulók részére, szociális helyzetükre, önsegélyezési feladatok ellátására saját bevételei terhére, szociális helyzettıl függıen és a szakszervezet mindenkori pénzügyi lehetıségeihez mérten szociális rászorultság szerint, szülési, temetési, katasztrófa, elemi csapások esetén. Jelöltet állít: üzemi tanács választásokra, a munkavállalói képviselet biztosítására az adott cég Felügyelı Bizottságában, minden olyan szervezıdésbe az adott cégnél, ahol ezt a törvény biztosítja, illetve nem tiltja. Megszervezi, elısegíti: a szakszervezeti tisztségviselık képzését, az adott munkavállalói csoport, esetleg a munkavállaló(k) és az információforrás között, az információknak interaktív módon is lehetıvé váló áramlását. I. 5. A Szakszervezet mőködésének alapelvei Függetlenség, önállóság, demokrácia, önszervezıdés, konszenzusra való törekvés, szolidaritás, minden tag véleményének tiszteletben tartása, a tagsági viszony létesítésében a nyitottság elve, a tagsági jogok és kötelezettségek egyenlısége. A Szakszervezet tevékenységét minden esetben politikai szervezetektıl, pártoktól és munkaadóktól függetlenül látja el. Ez a függetlenség azonban nem jelenti azt, hogy a szakszervezet nem politizálhat, s adott politikai szervezıdés elvi vagy tevıleges magatartása mellett vagy ellen a munkavállalók érdekei mentén nem alakíthatja ki álláspontját, amit döntésének megfelelıen a nagy nyilvánosság elé is vihet. I. 6. A Szakszervezet képviselıi A Szakszervezet képviseletére harmadik személyekkel szemben az Elnök és a négy Alelnök, valamint az Alapszervezeti Képviselı vagy Választmány esetén az Alapszervezeti Vezetı, továbbá, meghatalmazás útján bármely tag jogosult az alábbiak szerint. I. 6. 1. Az Elnök önállóan képviseli a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezetét. Az Elnök a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezetét oly módon jegyzi, hogy a Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezete kézzel vagy géppel elıírt, elınyomott, vagy nyomtatott neve alá vagy fölé nevét önállóan aláírja. I. 6. 2. Az Alelnökök - az Alapszabály illetve a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete Szervezeti és Mőködési Szabályzata által meghatározott feladatkörükben eljárva, amely magában foglalja az azzal összefüggı kiadmányok, levelek, megállapodások stb. aláírását is - képviseleti joga együttes. Az Alelnökök oly módon képviselik a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezetét, hogy a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete kézzel vagy géppel elıírt, elınyomott, vagy nyomtatott neve alá vagy fölé az Alelnökök közül bármelyik kettı Alelnök, vagy az Elnök és egy

Alelnök együttesen a nevét aláírja. A szervezet képviselıi képviseleti tevékenységük ellátása során mindenkor a lehetıséghez képest elızetesen egyeztetni kötelesek egymással. I. 6. 3. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete bankszámlája feletti rendelkezéshez mindenkor a két, képviseleti joggal felruházott személy (Elnök és Gazdasági Alelnök együttesen) együttes aláírása szükséges. I. 6. 4. Az Alapszervezetet választott képviselıje önnállóan jogosult képviselni, vagy az alapszervezet erre meghatalmazott tagja, az országos elnökség egy tagjával közösen. I. 6. 5. Az Alapszervezetet Alapszervezeti Választmányt az Elnök önállóan, vagy a választmányi tisztségviselık bármelyikének kettı tagja együttes aláírási joggal jogosult képviselni. II. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete tagsága II. 1. A tagsági viszony keletkezése: A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete tagja lehet minden olyan természetes személy: aki alapító tag, vagy az Elnökséghez benyújtott írásos belépési nyilatkozatot tesz, elfogadja a szakszervezet céljait és magára kötelezınek ismeri el Alapszabályát, vállalja, hogy meghatározott szervezeti egységben végzi tevékenységét, eleget tesz a mindenkori tagsági díjfizetési kötelezettségének, hozzájárul ahhoz, hogy személyes adatai a szakszervezeti nyilvántartásba kerüljenek, a belépésnek nem feltétele a magyarországi munkáltatónak minısülı kereskedelmi vállalkozással fennálló munkaviszony. A tag felvételét a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete saját központi adatbankjában regisztrálja egy erre a célra fektetett nyilvántartásban. II. 1. 1. A Szakszervezetbe való be- és kilépés önkéntes. Belépni kívánó személyek esetében minden belépett személy automatikusan a Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete tagjává válik, kivételt képez ez alól azon munkaszervezet, ahol már törvényes Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete nevesített, önálló alapszervezet mőködik, mivel ebben az esetben a belépı személy (munkavállaló) annak az Alapszervezetnek lesz a tagja, amelyik már mőködik a munkáltatójánál. A tagsági jogok és kötelezettségek minden tag tekintetében egyenlık, az Alapszervezet mőködési körétıl függetlenül. Kizárólag a tagdíj mértéke méltányos megállapítása céljára, jogfenntartónak minısül az a tagsági viszony, ahol a tag: gyermekgondozási díjban, vagy gyermekgondozási segélyben részesül (a folyósítás alatti foglalkoztatottságára tekintet nélkül)

továbbá - kérelmének alapszervezeti elfogadása esetén -, aki fizetés nélküli szabadságon van, de a szakszervezeti tagságát - a jogfenntartó tagdíj rendszeres fizetése mellett - fenntartja. A tagdíjfizetési kötelezettség megállapítása céljára álláskeresınek minısül az: akinek munkaviszonya megszőnik, és az illetékes állami munkaügyi központ álláskeresıként nyilvántartásba vette, valamint az, aki még egyáltalán nem rendelkezett munkaviszonnyal élete során. A nyugdíjas-, a jogfenntartó- vagy álláskeresı tagot megilleti a tagsági jogok egésze és a többi taggal azonosan terhelik a tagsági kötelezettségek. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete tagja egy idıben más érdekvédelmi szervezet, szakszervezet tagja is lehet. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezetén belül egy tag egyidejőleg csak egyetlen Alapszervezet tagja lehet. II. 1. 2. A tagsági viszony megszőnése: A tagsági viszony megszőnhet: a.) kilépéssel b.) kizárással c.) törléssel d.) a tag halálával e.) a szakszervezet megszőnésével. a.) Kilépés: a tag a kilépési szándékát a kilépés elıtt, a hó utolsó naptári napjára, írásban köteles bejelenteni az Elnökségnek vagy annak az Alapszervezetnek, amelyikben a tevékenységét végzi. A kilépési nyilatkozat alapján, a kilépésre ott megjelölt idıpontban, ennek megjelölése hiányában a nyilatkozat Szakszervezet általi kézhezvételének hónapja utolsó napján a tagsági viszony megszőnik. A kilépési szándék és a kilépés hatályba lépése közötti idıben a tag gyakorolhatja tagsági jogait és terhelik a tagsági kötelezettségek, beleértve a tagdíjfizetési kötelezettséget is. b.) Kizárás: A tag kizárása kezdeményezhetı az Alapszabállyal ellentétes tevékenység, a szolidaritás elve, a Szakszervezet tekintélye súlyos megsértése esetén. A tagot, aki a szakszervezet, vagy annak tagja sérelmére - jogerıs bírói ítélettel megállapított bőncselekményt követett el a szakszervezetbıl ki kell zárni. A kizárásról az Elnökség annak az Alapszervezetnek - és szükség szerint az érintett tagnak a meghallgatásával dönt, amelyikben a tag tevékenységét végezte. A kizáró határozatot a taggal írásban közölni kell. Az írásbeli nyilatkozat akkor tekinthetı közöltnek, ha azt az érdekeltnek vagy az átvételre jogosult személynek adják át. A közlés akkor is hatályos, ha az átvételt az érdekelt megtagadja vagy szándékosan megakadályozza; errıl jegyzıkönyvet kell felvenni. A postai szolgáltatások ellátásáról és minıségi követelményeirıl szóló külön jogszabály szerint tértivevény különszolgáltatással feladott küldeményként kézbesített írásbeli nyilatkozatot ha az érdekelt a küldemény átvételét megtagadta, a kézbesítés megkísérlésének napján, egyéb esetekben az eredménytelen kézbesítési kísérlet, valamint az értesítés elhelyezésének napját követı tízedik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

A kizárás ellen a kizáró határozat közlését számított harminc napon belül a volt tag a szakszervezet Elnökéhez panaszt nyújthat be. A panaszt a benyújtástól számított harminc napon belül az Elnök - az illetékes Alapszervezet véleményét és a Felügyelı Bizottság vizsgálatát figyelembe véve dönt és annak eredményét írásban közli az érintett taggal és a panasz eljárásban résztvevı szakszervezeti szervekkel. c.) Törlés: Ha a tagnak önhibájából két hónapon túli tagdíjelmaradása van és azt írásbeli felhívásra sem fizeti meg, tagsága az Elnökség vagy az illetékes Alapszervezet által törölhetı. A tagsági viszony megszüntetésérıl a tagot, az Elnökséget és az illetékes Alapszervezetet írásban tájékoztatni kell. A törlés közlésére, a törlés elleni jogorvoslati eljárásra a kizárásnál ismertetett eljárási rend és határidı érvényes. II. 1. 3. A tag jogai: A tagok jogosultak: a szakszervezeti győléseken, döntéshozó fórumokon részt venni, az Alapszabály és az Elnökség által meghatározott módon és számban arra küldötteket delegálni és visszahívni, a testületi üléseken illetve azokon kívül is az ügyrendben meghatározott módon javaslatot tenni, álláspontját, véleményét a Szakszervezet bármely fórumán kifejteni, kisebbségi véleményét a döntés után is képviselni és a tagság, valamint a testületek tudomására hozni, személyesen, vagy választott képviselı útján részt vehet a szakszervezeti feladatok, állásfoglalások, döntések kialakításában, megvalósításában, azok végrehajtásának ellenırzésében, értékelésében, az üléseken szavazati jogát gyakorolhatja az ügyrendben és az Alapszabályban meghatározott módon, egy vagy az Elnökség által meghatározott számú jelöltet javasolhat bármely tisztségre, mások személyes adatainak kivételével a szakszervezet dokumentumaiba képviselı útján betekinthet, amelyet az Elnökség elızetes, írásos értesítését (20 nap) követıen tehet meg, a munkaviszonnyal kapcsolatos ügyekben érdekvédelmet és jogi képviseletet kérhet, az Alapszabály módosítását és a tisztségviselık visszahívását - egyénileg vagy kollektívan kezdeményezheti, a kezdeményezés alapján szükséges eljárást meg kell indítani, ha azt a választásra jogosult szakszervezeti tagok legalább 30%-a írásban kéri, bármely tisztségre jelöltethetik magukat, bármely tisztséget betölthetnek, kivéve, ha a közügyek gyakorlásától jogerıs ítélettel eltiltották, a szakszervezeti tag a szakszervezetben végzett munkájáért kitüntetésben, vagy más erkölcsi, anyagi elismerésben részesíthetı a Szervezeti és Mőködési Szabályzat illetve a szakszervezeti testületi szabályozása alapján, a Szakszervezet tagja szakszervezeti juttatásokat, szociális helyzetétıl függı segélyt igényelhet,

Igénybe veheti a Szakszervezet által biztosított szolgáltatásokat, ingyenesen vagy a tagok mindegyikére érvényes, elıre megállapított térítés ellenében. II. 1. 4. A tag kötelezettségei: A tagok kötelesek: a Szakszervezet Alapszabályában foglaltakat betartani, a Szakszervezet céljai érdekében végezni tevékenységüket; részt venni a Szakszervezet tevékenységében valamint testületeinek munkájában a Szakszervezet fenntartásához, mőködéséhez anyagilag, havi rendszerességgel hozzájárulni tagdíj fizetése útján, az Alapszabályban rögzített tagdíjfizetési kötelezettségüknek tagsági jogviszonyuk létesítésétıl kezdve eleget tenni, a tárgyhavi tagdíjat a tagsági viszonyuk fennállása alatt minden naptári hónap utolsó napjáig kötelesek megfizetni, a Szakszervezet tekintélyét tiszteletben tartani és a jó hírnevét megırizni, a Szakszervezet által nyújtott szolgáltatásokat rendeltetésszerően használni. III. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete szervezeti felépítése III. 1. Alapszervezet Testületei: Alapszervezet Taggyőlése. Alapszervezeti Választmány Alapszabályban meghatározott alapszervezeti taglétszám felett (50 fı), az alapszervezeti tagok taggyőlési döntése alapján, Alapszervezeti Választmány is létrehozható, de létrehozása nem kötelezı. Testületei: Alapszervezet Taggyőlése III. 2. Országos Szervezet Testületei: Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete Kongresszusa

Felügyelı Bizottság (továbbiakban: FEB) Elnökség Elnökség (országos, központi ügyintézı szerv) Tisztségviselıi (képviselık): Elnök Általános Alelnök Szervezési Alelnök Gazdasági Alelnök Kommunikációs Alelnök A tagok, vagy küldöttek valamennyi, alapszervezeti és országos testületi tagot, tisztségviselıt titkos szavazással öt évre választanak. A testületek tagjai, az alapszervezeti és országos központi szervezeti tisztségviselık a tisztségükbıl illetve a testületekbıl bármikor visszahívhatók. Az alapszervezeti tisztségviselık megválasztásának nem feltétele, hogy abban az Alapszervezetben rendelkezzenek tagsági viszonnyal, amelyben megválasztják ıket. A Szakszervezet képviselıje, testületi tagja és tisztségviselıje az lehet, aki a közügyek gyakorlásától nincs eltiltva, és magyar állampolgár, a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezı személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvényben meghatározottak szerint a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkezik a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló törvény hatálya alá tartozik, és bevándorolt vagy letelepedett jogállású, illetve tartózkodási engedéllyel rendelkezik. Tisztségviselınek számít az a szakszervezeti tag, akit a K. É. Sz. illetékes szerve az Alapszabályban foglaltak alapján demokratikusan megválaszt az adott tisztségre. IV. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete mőködése IV. 1. Alapszervezet A Szakszervezet alapegysége az Alapszervezet. Azonos munkáltató munkaszervezetében, vagy a szakszervezeti tagsággal rendelkezı kereskedelmi munkáltatók magyarországi mőködése területe (település, megye, régió) szerinti területi alapon, vagy azonos foglalkoztatási ágban munkaviszonyban álló vagy állt tagok, közös érdekeik képviseletére Alapszervezetet hozhatnak létre, legalább 10 fıvel, melynek élére Alapszervezeti Képviselıt és Alapszervezeti Felügyelıt választanak. Az Alapszervezet Képviselıje köteles annak megalakulását az Elnökségnek 15 napon belül bejelenteni, továbbá köteles együttmőködni vele.

Az Alapszervezet tagja nem lehet egyidejőleg másik Alapszervezet tagja. Egy munkáltatói munkaszervezeten belül vagy azonos területen (településen, megyében, régióban) vagy foglalkozási ágon belül két vagy több Alapszervezet az Elnökség javaslatára a Kongresszus elızetes egyetértésével hozható létre. Az Alapszervezet nem önálló jogi személy, önálló vagyonnal nem rendelkezik, feladatkörében eljárva önállóan tevékenykedik, az Alapszabály rávonatkozó részei, és ügyrendje betartásáért felel. A mőködéséhez szükséges kiadásokat, az elnökség engedélye alapján, a Pénzkezelési Szabályzat elıírásainak betartásával, a bizonylatolási fegyelem megtartásával, a szakszervezet vagyonából fedezi. Az Alapszervezet mőködése Az alapszervezet szükség szerint, de évente legalább egyszer Taggyőlést tart, melyen az.. beszámolnak az elvégzett munkáikról. Ha az Alapszervezet Választmányt hozott létre, a Taggyőlésnek beszámolási kötelezettséggel az tartozik, mely beszámolót elızetesen a válaszmányi testület elfogadott. A taggyőlést össze kell hívni, ha azt a tagok legalább 30%-a írásban kéri. Az Alapszervezetek egyesülését vagy szétválását az Elnökség javaslatára a Kongresszus hagyja jóvá. Az Alapszervezetekrıl az Elnökség köteles nyilvántartást vezetni. Az Alapszervezet a tagja szociális rászorultsága esetén önsegélyezı feladatokat láthat el. Az Alapszervezet jogosult a felsıbb szakszervezeti szerv közremőködésével gyakorolni a Munka Törvénykönyvében biztosított szakszervezeti jogokat. Az Alapszervezet mőködésének és a mőködéshez igényelt források felhasználásának a törvényességét az országos hatáskörő központi FEB és az Alapszervezeti Felügyelı együttesen, rendszeresen ellenırzi, mely ellenırzési jogot bármikor gyakorolhatják. Az Alapszervezetek a Szakszervezet Kongresszusán az Alapszervezet által választott Alapszervezeti Képviselıkkel (minden megkezdett 10 fı után egy képviselıvel, azaz egy mandátummal) és az Alapszervezeti Elnökkel (önálló mandátum) képviseltetik magukat. Alapszervezeti Választmány mőködése esetén a tagok a választmány taglétszámának arányában választott képviselıkkel (minden megkezdett 10 fı után egy képviselıvel, azaz egy mandátummal), és a választmányi Elnökkel (önálló mandátummal) képviseltetik magukat. Az Alapszervezet megszőnik, ha önmagát feloszlatja. Az alapszervezet megszőnik, ha a taglétszáma 60 napot meghaladóan 10 fı alá csökken. Alapszervezet feladatai a munkavédelmi szabályok és elıírások betartásának ellenırzése, illetve az abban való részvétel, a munkavállalók rendszeres tájékoztatása jogaikról, a szakszervezet tevékenységérıl, véleményük kikérése a munkavállalókat érintı ügyekben s annak képviselete a felsıbb szakszervezeti szerv, illetve munkáltató felé,

a munkavállalók hatékony érdekvédelmének kialakítása, az érdekképviseleti tevékenység elısegítése, szervezése, állandó kapcsolattartás az alapszervezeti tagokkal és az Elnökséggel, elısegíteni a tagok szociális és munkahelyi körülményeiben felmerült problémák megoldását, együttmőködni a munkáltató megfelelı szintő vezetıjével a munkavállalói érdek érvényesítésére, az Alapszervezet ügyrendjének elfogadása és szükség esetén az Alapszervezeti Munkaügyi Szabályzatának elfogadása, felsıbb szakszervezeti szerv határozatának és a munkáltatókkal kötött megállapodásainak végrehajtása, illetve betartása, a munkáltató által biztosított mőködési feltételek, technikai eszközök rendeltetés és megállapodás szerinti használata, országos jelentıségő, a felsıbb szakszervezeti szerv döntési jogkörébe tartozó ügyekben javaslattétel és kezdeményezés, az Alapszervezeti tagdíjfizetés megszervezése és ellenırzése, az Alapszervezetek a jelen Alapszabály keretei között önállóan választják meg a tisztségviselıiket öt évre, a tisztségviselıket bármikor visszahívhatják ha a tagok 30%-a azt kezdeményezi, létrehozhatják az Alapszabály által megengedett testületet (Választmányt), melyrıl maradéktalanul kötelesek értesíteni az Elnökséget a létrehozás napját követı legkésıbb 10. napon, a tisztségviselık személyére, a Választmány megválasztására az Elnökség javaslattételi joggal rendelkezik, taglétszámától függıen, ha az adott Alapszervezet tagsága meghaladja az 50 fıt, az Alapszervezet Taggyőlése Választmányt hozhat létre és megválasztja a Választmány öt tagját, akik egyúttal az Alapszervezet tisztségviselıi. A Választmány létrehozásához a határozatképes Taggyőlés egyszerő szavazati többsége elegendı. IV. 1. 2. Alapszervezeti Taggyőlés Alapszervezet ezen testülete hozza meg a valódi döntéseket és adja a felhatalmazásokat tisztségviselıinek az egységes álláspontjai képviseletére, ami érinti többek közt a munkarendet, a bért, a béren kívüli juttatást, a szakképzést, a kollektív érdekvédelmet stb. Valamennyi alapszervezeti tisztségviselı jelölésekor és megválasztásakor titkos szavazást kell lefolytatni. A Taggyőlés akkor határozatképes, ha azon a tagok több mint 50%-a jelen van. Amennyiben a Taggyőlés a fentieknek megfelelıen nem határozatképes, akkor a Taggyőlés meghirdetett idıpontja után félóra elteltével külön értesítés nélkül összehívható az ún. Második Taggyőlés, mely az eredeti napirendi pontok tekintetében a résztvevık létszámától függetlenül határozatképes. Erre az Alapszabályi pontra minden egyes taggyőlési meghívó megküldésekor a tagok illetve az Alapszervezet részére külön fel kell hívni a figyelmet, azért, hogy a szakszervezeti tagok ennek az ún. rugalmas szabályozásnak az ismeretében tiszta lelkiismerettel dönthessék el, hogy különbözı programjaik sorolásakor a Taggyőlést hova rangsorolják. A Taggyőlés hatáskörébe tartozó kérdésekben egyszerő szótöbbséggel (50% +1 fı) határoz. A tényleges alapszervezeti kollektívát érintı kérdéseknek (bér, sztrájk, tagdíj stb.) az

Alapszervezet szavazási lehetıséget (pl.: urnás szavazást) biztosít. A Taggyőlést évente, legkésıbb, minden naptári év május 31. napjáig meg kell tartani. A Taggyőlés hatásköre az Alapszervezeti ügyrend megállapítása és elfogadása, Alapszervezetet létesítsen, nevét meghatározza, megszőnését, más Alapszervezettel való egyesülését, szétválását, feloszlatását kimondja, megvitatja az Alapszervezeti Képviselı és az Alapszervezeti Felügyelı jelentését és dönt annak elfogadásáról, meghatározza az Alapszervezeti tevékenység éves programját. A Taggyőlést az.hívja össze, a Taggyőlés elıtt legalább 15 nappal korábban, írásban, a napirendi pontok közlésével. Rendkívüli Taggyőlést hívhat össze - írásban, az ok és cél valamint a megtárgyalandó napirendi pontok megjelölésével - az Alapszervezeti tisztségviselık bármelyike, az Alapszervezethez tartozó tagság legalább 30%-a, valamint az országos testületek és tisztségviselıik, a Taggyőlés elıtt legalább 5 nappal korábban. A Taggyőlés minden esetben összehívható elektronikus levél formájában is. Az alapszervezet tisztségviselıi IV. 1. 5. Választmány (taglétszámtól függıen, nem kötelezıen létrehozandó szerv) Alapszervezeti Választmányt kizárólag az 50 fı feletti taglétszámmal rendelkezı Alapszervezet hozhat létre taggyőlési döntéssel, az Alapszervezet ügyintézı szerveként, az alábbi tisztségviselık megválasztásával, akik a Választmány tagjai: A Választmány feladata: A Választmány két alapszervezeti Taggyőlés között a szakszervezeti alapszervezet irányító testülete, amely a Taggyőlés, valamint a saját határozatai alapján irányítja az Alapszervezet érdekvédelmi, szervezetpolitikai és pénzügyi tevékenységét. A Választmány az Alapszervezet tagságának és a Kongresszusnak, valamint az Elnökségnek tartozik felelısséggel. A Választmány feladatai közé tartozik a tagok felvétele, kizárása, törlése, a tagdíj beszedése. A Taggyőlés által elfogadott ügyrend mindennapos gyakorlása az Elnökség javasolt ügyrendjének figyelembevételével. A Választmány legalább félévente egyszer ülésezik, melyrıl jegyzıkönyvet vezet, amit köteles az ülést követı egy hónapon belül megküldeni az Elnökség számára. A Választmány akkor határozatképes, ha azon a tagjainak több mint a fele jelen van.

A Választmány döntései érvényességéhez a jelenlévı tagok, több mint felének (50%+1 fı) egyetértése szükséges. Szavazategyenlıség esetén az Alapszervezeti Elnök szavazata dönt. A Választmány döntését nyílt szavazással hozza. IV. 2. Országos Szervezet IV. 2. 1. A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete Kongresszusa, a szakszervezet legfıbb döntéshozó szerve. A Kongresszus kizárólagos hatáskörébe tartozik: Az Alapszabály megállapítása és módosítása, Az évi költségvetés meghatározása; elfogadása. Nemzetközi és hazai szakszervezeti szövetséghez való csatlakozás, illetve az abból való kilépés kezdeményezése. A Kongresszus által választott testületek, tisztségviselık beszámoltatása. Döntés az Elnökség által elıterjesztett javaslatokról. Az Elnök és az Alelnökök, a Felügyelı Bizottsági tagok megválasztása és visszahívása. A tisztségviselık megválasztása 5 évre történik. A tisztségviselık idıközi visszahívását a tagok 30%-a, írásban kezdeményezheti. A szakszervezeti tagokat terhelı tagdíjfizetési kötelezettség mértékének valamint a tagdíj- és egyéb bevételek Szakszervezeten belüli megosztási arányainak meghatározása, módosítása. A Szakszervezet más szakszervezettel való egyesülésének, feloszlásának kimondása. Ezzel összefüggésben rendelkezés a fennmaradó vagyonról. A Kongresszus évenként tartja üléseit. A Kongresszuson minden tag részt vehet és felszólalhat, de szavazati joggal az alapszabály értelmében, az Alapszervezetek által delegált Képviselık (mandátumok), és az alapszervezeti képviselık, választmány esetén, alapszervezeti elnökök rendelkeznek. A szakszervezet bármely Kongresszusán az Elnökség, mint testület a döntést igénylı kérdésekben egy szavazati joggal rendelkezik, melyet nem köteles gyakorolni. Az éves rendes Kongresszust minden naptári év október 31. napjáig meg kell tartani. Rendkívüli Kongresszust kell összehívni, ha azt a tagok vagy az Alapszervezetek legalább30%-a írásban kéri, valamint az Elnökség vagy a FEB döntése alapján, az ok megjelölésével. Az éves rendes Kongresszus összehívásáról az Alapszervezeteket legalább 15 nappal elıbb, írásban kell értesíteni, a hely, a javasolt napirend és az idıpont megjelölésével és a megvitatásra kerülı írásbeli beszámolók megküldésével. Az értesítés elektronikus levél formájában is történhet. Rendkívüli Kongresszus összehívása esetén legalább 10 nappal elıbb írásban kell értesíteni az Alapszervezeteket a javasolt napirend, az idıpont, a hely megjelölésével, valamint az összehívás okához kapcsolódó írásos anyagokat meg kell küldeni. Az értesítés elektronikus levél formájában is történhet.

A Kongresszus akkor határozatképes, ha az Alapszervezetek által delegált alapszervezeti Képviselık (mandátumok), és az Alapszervezetek Képviselıinek, Elnökeinek a fele (50% + 1 fı) jelen van. A határozatképességhez hozzászámítható az Elnökség szavazati joga is. A képviselt tag jelen lehet, de ilyen esetben szavazati jog nem illeti meg. A döntések érvényességéhez a jelenlévı Képviselık több mint felének (50%+1 fı) szavazata szükséges. A döntések érvényességéhez hozzászámítható az Elnökség szavazati joga is. A döntések nyílt szavazással történnek, kivéve a tisztségviselık választását. A tisztségviselık választása titkos szavazással történik. Ha az összehívott Kongresszus határozatképtelen, akkor leghamarabb tizenöt, legfeljebb harminc napon belül újra össze kell hívni. Elfogadja az Elnökség által tervezetként elıterjesztett Szervezeti és Mőködési Szabályzatot. IV. 2. 3. Elnökség (5 tagú) Elnökséget a szakszervezet alapításával egy idıben megválasztani kötelezı. Tagjai más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthetnek be. Feladatai: Az Elnökség a Szakszervezet országos ügyintézı, operatív végrehajtó és - a tagság illetve a Kongresszus felhatalmazása alapján - döntéshozó szerve. Két Kongresszus közötti idıszakban irányítja a Szakszervezet mőködését. Az Elnökség 5 tagú, melynek összetétele: 1 fı Elnök; 4 fı Alelnök. Az Elnököt és Alelnököket a Kongresszus választja meg. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente ülésezik. Az elnökségi ülés összehívása az Elnök feladata. Az érintetteket legalább egy héttel korábban írásban kell értesíteni a téma és az idıpont megjelölésével, a javasolt napirendi pontokhoz kapcsolódó anyagok megküldésével együtt. Rendkívüli elnökségi ülést kell összehívni, ha azt bármelyik elnökségi tag írásban, az ok megjelölésével kéri. A rendkívüli elnökségi ülés elıtt 3 nappal értesíteni kell az érintetteket, az idı, a hely és a napirendi pontokhoz kapcsolódó, rendelkezésre álló anyagokkal együtt. Az Elnökség akkor határozatképes, ha a tagok több mint fele jelen van. Az Elnökség döntései érvényességéhez a jelenlevı tagok több mint felének (50%+1 fı) egyetértése szükséges. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással hozza. Szavazategyenlıség esetén az Elnök szavazata dönt. Az Elnökség hatáskörébe tartozik: dönt a tagfelvételrıl; dönt a tagkizárásokról; a Kongresszus határozatainak végrehajtása;

a rendes és a rendkívüli Kongresszus összehívása; állandó vagy ideiglenes jellegő munkabizottságokat hozhat létre; a munkabizottság tagja bárki lehet, nem feltétele az K. É. Sz. tagsági viszony fennállása, tagjai díjazásban részesíthetık, munkáltatói jogkört a munkabizottság tagjai felett az elnök gyakorolja, elfogadja a saját ügyrendjét és jóváhagyja a FEB ügyrendjét; jóváhagyja az Alapszervezetek ügyrendjét és határozatait. Az Elnökség évente írásban köteles beszámolni a Kongresszusnak. Kialakítja az K. É. Sz. Szervezeti és Mőködési Szabályzatát, majd határozatot hoz arról, hogy ezt tervezetként terjeszti a Kongresszus elé elfogadásra. IV. 2. 4. Elnök Elnököt a Szakszervezet alapításával egy idıben megválasztani kötelezı. Más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthet be. Feladatai: A Szakszervezet Elnökét a Kongresszus választja. Az Elnök köteles a Kongresszus, és az Elnökség döntéseit képviselni. Ellátja a szakszervezet önálló képviseletét harmadik személyekkel szemben. Irányítja az Elnökség munkáját. Elkészíti az Elnökség ügyrendjét és azt elfogadásra a Szervezeti Mőködési Szabályzattal együtt az Elnökség elé terjeszti. Feladata a szakszervezet - testületei általi felhatalmazásával bér-, foglalkoztatás-, munkaügyi-, szociális kérdésekben történı képviselete a munkáltatókkal és harmadik személyekkel folyó tárgyalásokon, és egyéb fórumokon. Anyagi lehetıségtıl függıen megszervezi a Szakszervezet jogsegélyszolgálatát és biztosítja annak mőködését. Ellenırzi a Szakszervezet vagyonának kezelését, így különösen a Szakszervezet vagyona kezelıit elszámoltatja. Azokban az ügyekben, amelyekben nincs érvényes testületi határozat, az Elnök a tárgyalások elıtt köteles szóban vagy írásban köteles kikérni az Elnökségi tagok véleményét, miután a szükséges információkat rendelkezésükre bocsátotta. Az Elnök tárgyalásai eredményérıl köteles a következı ülésen tájékoztatni az Elnökséget és utólag jóváhagyatni az ott képviselt álláspontot. Az Elnök köteles a Szakszervezet Kongresszusán írásban beszámolni az Elnökség munkájáról és a Szakszervezet elmúlt idıszakában végzett tevékenységérıl. Az Elnök köteles részt venni az Elnökség ülésein. Az Elnök politikai pártban tisztséget nem tölthet be. Dönt a tisztségviselıket megilletı munkaidı-kedvezmény felhasználásról, azonban döntése elıtt köteles kikérni az Elnökség véleményét. Az Elnök gyakorolja a munkáltatói jogkört a Szakszervezettel munkaviszonyban álló munkavállalók és a munkaidı-kedvezménnyel kikért tisztségviselık felett.

A munkaviszony létesítése és megszüntetésére, díjazására vonatkozó döntései elıtt azonban köteles kikérni az Elnökség véleményét. Az Elnököt akadályoztatása esetén az Elnökség által kijelölt Alelnök helyettesíti. IV. 2. 5. Általános Alelnök Általános Alelnököt a szakszervezet alapításával egy idıben megválasztani kötelezı. Más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthet be. Feladatai: Az Elnök akadályoztatása esetén képviseli a Szakszervezetet. Köteles részt venni az elnökségi üléseken. Tájékoztatja az Alapszervezeti Képviselıket. Felel az Elnökség operatív feladatainak ellátásáért, felügyeli és irányítja az Elnökség által létrehozott munkabizottságokat. Az elnökségi feladatok ellátásában együttmőködik az Elnökkel. IV. 2. 6. Szervezési Alelnök Szervezési Alelnököt a szakszervezet alapításával egyidıben megválasztani kötelezı. Más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthet be. Feladatai: Köteles részt venni az elnökségi üléseken és negyedévente egyszer beszámolni az Elnökségnek, évente egyszer pedig a Kongresszusnak. Az Elnök távollétében képviseli a Szakszervezetet. Feladata a Szakszervezet taglétszám növekedésének elısegítése, belsı szervezettségének javítása. Elkészíti a Szakszervezet szervezetépítési és képzési tervét. Felelıs a Szakszervezet információs, és nyilvántartási rendszerének kidolgozásáért és annak mőködtetéséért. IV. 2. 7. Gazdasági Alelnök Gazdasági Alelnököt a szakszervezet alapításával egy idıben megválasztani kötelezı. Más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthet be. Feladatai: Irányítja és folyamatosan figyelemmel kíséri a Szakszervezet gazdálkodását, gazdasági ügyvitelét. Köteles részt venni az elnökségi üléseken és részt vehet a Szakszervezet egyéb ülésein. Az Elnök távollétében képviseli a Szakszervezetet. Gondoskodik a Szakszervezet vagyonának gazdaságos és biztonságos mőködtetésérıl.

Felel a pénzügyi és számviteli rend kialakításáért, a hatályos adó- és számviteli jogszabályok betartásáért. Ellenırzi a bizonylati fegyelem megtartását. Biztosítja a Szakszervezet mőködésének tárgyi feltételeit, valamint gondoskodik azok szinten-tartásáról, pótlásáról, megújításáról. IV. 2. 7. Kommunikációs Alelnök Kommunikációs Alelnököt a szakszervezet alapításával egyidıben megválasztani kötelezı. Más tisztséget egyidejőleg a Szakszervezeten belül nem tölthet be. Feladatai: Köteles részt venni az elnökségi üléseken és részt vehet a Szakszervezet egyéb ülésein. Az Elnök távollétében képviseli a Szakszervezetet. Feladata a magas színvonalú, törvényes kommunikáció. Biztosítja a szakszervezeti delegáció külföldi útján a tolmácsolási feladatokat. PR-felelıs, nyilvános szereplésen szóvivı. V. A Szakszervezet gazdálkodása A szakszervezet megalakításának, fenntartásának és mőködésének költségeit valamint a tagságot segélyezı és anyagi támogatási feladatait a tagdíjakból, jogi- és magánszemélyek felajánlásaiból, támogatásából, adományokból és egyéb bevételekbıl fedezi. A szakszervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok - a tagdíj megfizetésén túl a szakszervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek. A szakszervezet - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében gazdasági vállalkozási tevékenységet is folytathat. V. 1. A tagdíj mértéke: munkaviszonyban álló tagok tagdíja a havi bruttó kereset vagy a táppénz 1%- a, nyugdíjasok és jogfenntartók tagdíja a mindenkori havi bruttó 300 Ft, álláskeresık és diákok tagdíja havi nettó 300 Ft. E kategóriába tartozik minden olyan személy is, aki korábban nem rendelkezett munkaviszonnyal. A tagok kötelesek a tagdíjat tagsági viszonyuk fennállása alatt minden naptári hónap utolsó napjáig megfizetni. V. 2. A tagok kötelezettségeként megállapított tagdíj fizetésének módja: készpénzben a szakszervezet pénztárába, bevételi igazolás ellenében; átutalással a szakszervezet bankszámlájára; a munkáltató által történı levonással; Amennyiben a tag a tagdíjat munkáltató által történı levonással kívánja megfizetni, megbízási nyilatkozatot ad a munkáltatónak a tagdíj munkabérbıl való levonásáról, majd a szakszervezet részére történı átutalásáról.

V. 3. A bevételek, vagyon hasznosítása, felhasználása. A Szakszervezet a bevételeit az országos központjának és testületeinek mőködtetésére, a közös vagyon megóvására, gyarapítására az Alapszervezeteknek és a tagságnak nyújtott szolgáltatásokra és azok bıvítésére, érdekérvényesítésre, valamint az országos és nemzetközi szövetségben viselt tagsági hozzájárulásra fordítja. A szakszervezet a rendelkezésre álló eszközállományt a Kongresszus által elfogadott költségvetés alapján használhatja fel. A Szakszervezet megszőnése esetén a felhalmozott vagyonról a Kongresszus dönt, annak az alapelvnek a szem elıtt tartásával, hogy a felhalmozott vagyon elsısorban továbbra is valamilyen szakszervezeti mozgalom céljai szolgálatában kell, hogy maradjon, illetve kerüljön felhasználásra. Ha a Szakszervezet feloszlatással szőnt meg vagy megszőnését állapították meg, és a vagyon hovafordításáról nem történt rendelkezés, vagyona a hitelezık kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekő célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni. VI. Szakszervezet tisztségviselıi: A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete felsıbb szakszervezeti szerve a Munkástanácsok Országos Szövetsége. VII. Vegyes rendelkezések A Kereskedık Érdekvédelmi Szakszervezete Alapszabály módosítását a mellékelt Jelenléti íven felsorolt tagok a 2011. március15-én tartott taggyőlésen fogadták el.. szavazattal, igen, nem,.tartózkodott arányban. A szavazáson a 94 tagból jelen volt..fı.