Általános áruismeret Árurendszertan Készült 2010-2011 években a Marcali, Barcs, Kadarkút, Nagyatád Szakképzés Szervezési Társulás részére a TÁMOP-2.2.3-09/1-2009-0016 azonosítószámú projekt keretében
Az árurendszerezés célja az optimális készletek zavartalan biztosítása (készletgazdálkodás), statisztikai adatszolgáltatás (hazai fogyasztási trendek és nemzetközi összehasonlítás), áruazonosítás (az áru származásának pontos megadása és a besorolás)
Árurendszerezés rendszere Hagyományos árurendszerek felhasználási cél szerint (fogyasztási cikkek, kutatóeszközök és termőeszközök) földrajzi eredet szerint (Tokaji Aszú, kínai tea) anyagi tulajdonság szerint (fehérbor, vörösbor) megmunkálási fok szerint (nyersanyagok, félkész termékek, késztermékek és hulladék anyagok) áruszállítás és raktározás módja szerint (folyékony és gáz halmazállapotú áru, darabáru és ömlesztett áru, tűzveszélyes és nem gyúlékony áru, mérgező és környezetre nem ártalmas áru)
Árurendszerezés rendszere Kód típusú árurendszerek Cél: egy adott áru csak egyetlen helyre legyen besorolható, a raktárba érkezve azonnal a helyére kerüljön, eladása a nyilvántartásban is pillanatszerűen nyomon követhető legyen. az új rendszerek nem áruismereti elvek szerint csoportosítanak, hanem kódolnak
Árurendszerezés rendszere Alkalmazott kódrendszerek Betűjel Betűjel jelentése A termékkód számjegyeinek száma EAN Európai Áruazonosító Kódrendszer 13 ETK Egységes Termékkód 9 VTSZ Kereskedelmi Vámtarifaszám 10 BTO Belföldi Termékosztályozás 10
Árurendszerezés rendszere A kód termékazonosító, megkülönböztető funkcióval rendelkezik, de nem csoportosítja a termékeket. Típusok: lyukkártyás kód, mágnes kód, OCR kód (Optical Charakter Recognation), vonalkód
Az EAN-rendszer Áruismeret International Article Numbering Association Központja a brüsszeli Titkárság, tanácsot ad a tagországok problémáinak megoldására, megállapítja az országazonosító kódokat, intézi az új tagok felvételét, nemzetközi vita esetén technikai vizsgálatot folytat
ETK (Egységes Termék Kód) Áruismeret Az ETK 9 elemű kód, azaz egy 9 számjegyből álló számsor. 1-5 elem: a gyártót azonosítja, 6-9 elem: a gyártó által adott 4 számjegy a gyártó konkrét termékét mutatja. A rendszer feltételezi, hogy egy gyártónak nincs 10 000-nél több terméke és a termelők száma sem haladja meg a 100 000-t. A vállalati számok kiadásáért a Magyar Gazdasági Kamara Csomagolási és Anyagmozgatási Országos Szövetsége (CSAOSZ) a felelős.
ETK (Egységes Termék Kód) A kód méretét és feltüntetési helyét, módját szabályok kötik: legalább 2,4 mm magas. Ennél csak akkor lehet kisebb, ha a jelölhető felület nincs 10 cm 2. Általában 5 és 8 mm között van. a számot jól láthatóan, a csomagolás fő oldalán, lehetőleg a termék neve alatt kell elhelyezni. Feltüntetési mód: ETK 12345 6789 Áruismeret
ETK (Egységes Termék Kód) Áruismeret Az ETK-rendszer egységes szakmai rendezést és besorolást ad a kereskedelmi forgalomba bekerülő termékeknek, melyeket egyértelműen azonosít, függetlenül a gyártás körülményeitől és a felhasználás céljától. Elősegíti a termékek egységes jelölését a vállalatok közötti információáramlásban, a termékforgalomban és a készletgazdálkodásban.
ETK és EAN kapcsolata Áruismeret 1. Termék kibocsátó ország kódja 2.a. A gyártó (importáló) vállalat azonosító kódja 2.b. A termék azonosító kódja 3. Ellenőrző szám
Belföldi Termék Osztályozás 1996. január I-jén vezették be a belföldön forgalmazott mezőgazdasági és erdészeti termékek, élelmiszerek és ipari termékek hivatalos statisztikáiban. A BTO termékkódja 10 számjegyű: 1-4 elem: az előállító szakágazat európai kódja, 5-6 elem: a tevékenység szerinti kód, Áruismeret 7-10 elem: a konkrét termék azonosító kódja
Kereskedelmi Vámtarifaszám A Kereskedelmi Vámtarifa bevezetése a nemzetgazdaság fejlesztését és a hazai gazdaság védelmét, a kereskedelempolitika és a vámokkal kapcsolatos nemzetközi kötelezettségek összhangjának megteremtését hivatott szolgálni. Alapja a Harmonizált Áruleíró- és Kódrendszer (HS), valamint az Európai Unió által alkalmazott Kombinált Nomenklatura (CN). Tartalmazza az áruk vámtarifaszámát, az áruk pontos megnevezését valamint a vámtételeket. Az 1997. január I-től érvényes Kereskedelmi vámtarifa huszonegy áruosztályba sorolja a termékeket.
A vonalkód és kereskedelmi alkalmazása
A vonalkód és kereskedelmi alkalmazása A kétdimenziós kódolás típusai Áruismeret - lineáris kódolás: több vonalkód egymás alatt; - mátrixkódolás: sakktáblaszerű. Előnyei: nagyobb adatsűrűség, kisebb helyfoglalás (!) láthatatlan vonalkódok (!)
A vonalkód és kereskedelmi alkalmazása A csomagoláson az EAN kódot és a vonalkódot együtt kell feltüntetni. A vonalkódtechnika alkalmazásának leglátványosabb területe az áru azonosítása az értékesítésben. Az üzletekben alkalmazott rendszereket POS (Point of Sale) kereskedelmi felhasználású vonalkód rendszereknek nevezik. A vonalkódok szélesebb és keskenyebb csíkokból és ezeket elválasztó szélesebb vagy keskenyebb üres közökből álló téglalap alapú szimbólumok. Olyan termékazonosító jelek, amelyek közvetlenül nem értelmezhetők; a gépi optikai leolvasást egyszerűvé, gyorssá, megbízhatóvá teszik. Az azonos hosszúságú vonalak és az azokat elválasztó közök hordozzák, közvetítik az információt. A vonalak hosszúságának nincs információtartalma csak a szélesség, illetve a helyközök az információhordozók.
A vonalkód és kereskedelmi alkalmazása A vonalkód előállítása: Áruismeret - ipari nyomtatás: együtt nyomtatják a vonalkódot a termék csomagolóanyagának többi nyomtatott részével; - címkenyomtatás
Vonalkód leolvasó berendezések Áruismeret
Vonalkód leolvasó berendezések Áruismeret
A vonalkód elhelyezése a csomagoláson Áruismeret Kereskedelmi érdekek gyártók érdekei EAN-társaság ajánlásai: a vonalkódot a csomagolás természetes talpára kell elhelyezni; ha a vonalkód a csomagolás valamelyik oldalára kerül, akkor az adott oldalnak a bal alsó sarkában helyezzük el; ha a kódot nem lehet a termék talpára nyomtatni, akkor a hátoldalon helyezzük el.; ha a vonalkód elhelyezése sem alul, sem a hátoldalon nem lehetséges, akkor a termék oldalán kell feltüntetni; a főoldalra csak a legvégső esetben tegyük a vonalkódot.
A vonalkódtechnika előnyei megbízhatóság (árbizonytalanság kiküszöbölése) a pénztárgép gyorsasága (nagy átbocsátó képesség) pontos pénztári munka (tévedés szinte kizárt, tételes blokk) "percre" kész leltár (adminisztrációs költség alacsony, egyedi árazás nem szükséges) árváltoztatás egyszerű (programmódosítással) utánrendelés automatikussá tehető nagyobb forgási sebesség zárt áruforgalmi rendszer miatt áru nem léphet ki a rendszerből (lopásokból eredő veszteség kisebb) a speciális vonalkód áruvédelmi eszköz is.
Elektronikus áruvédelem A leltárhiány jelentős része vásárlói lopásokra vezethető vissza, amit a vonalkóddal kombinált elektronikus védelmi rendszerek szinte teljesen kizárnak. A korábbi zárt láncú TV-hálózatok, illetve a rögzítést és archíválást is biztosító professzionális videotechnikai rendszereket váltják fel az új vonalkódos védelmi rendszerek.
Elektronikus áruvédelem Áruvédelmi módszer Az alkalmazás gyakorisága Hatékonysága (%) Tükrök 66 2 Zártrendszerű bemutató területek 67 10 Zárak, rögzítő szerkezetek 54 15 Őrök, rendészek 42 20 Bemutató vitrinek 41 13 Próbafülkék figyelése 40 11 Látható TV kamerák 30 8 P.O.S. rendszerek 31 16 Elektronikus áruvédelem 31 64 Rejtett TV kamerák 24 4 Áruismeret
Elektronikus áruvédelem Az elektronikus áruvédelmi rendszerek elemei: az árucikken elhelyezett speciális jelző címke, mely gyakran kapcsolódik a vonalkódhoz, az aktív címkét jelző és egyben fény vagy hangjelre riasztó berendezés, a jelző címke hatástalanítására szolgáló eszköz (fizetés esetén deaktiválják vagy hatástalanítják a pénztárnál a címkét).
Elektronikus áruvédelem Működési elvük szerint: RF - rádiófrekvenciás elven működők RFID - passzív rádiófrekvenciás rendszerrel kombinált RF rendszerek AM - akuszto-mágnetikus elven működők EM - elektromágneses elven működők RFID - rádiófrekvenciás elven működő intelligens rendszerek
Elektronikus áruvédelem A rádiófrekvenciás elven működő áruvédelmi rendszerek működése: az adó egység antennája egy meghatározott rádiófrekvenciás jelet sugároz, amit a vevőantenna egység érzékel. A vásárlónak távozáskor az adó és a vevő között kell áthaladni. Az árun lévő jelzőcímkében egy beépített jel van, amely ha az antennák hatósugarába kerül, akkor változást hoz létre, ami riasztást jelent. Fizetés esetén ezt a címkét semlegesítik, a riasztás tehát csak lopás esetén jön létre.
Elektronikus áruvédelem
Elektronikus áruvédelem Áruismeret
Elektronikus áruvédelem A jelzőcímkék típusai: többször használatos kemény címkék egyszer használatos; rejtetten elhelyezett lágy papírcímkék Áruismeret