Bácsalmási kistérség Régió: Dél-Alföld Megye: Bács-Kiskun A kistérség a Bácskai löszsíkságon, Bács-Kiskun megye déli részén helyezkedik el, a Baját Szegeddel összekötı 55-ös fıút és az országhatár közötti területen. A térség egyetlen meghatározó vízfolyása a Kígyós-fıcsatorna, azonban magas talajvízszintje miatt sok a belvizes terület. Az itt található jelentısebb állóvizek horgásztavakként funkcionálnak, melyek jelentıs természeti értéket is képviselnek. Védett madárfajok számára biztosítanak kedvezı életfeltételeket. A bácsalmási Sóstómelléki gyapjasgyőszővirág termıhelye is természetvédelmi terület. A területen az országos átlagnál több a napfényes órák száma, ami kedvez az itteni mezıgazdaságnak. A természeti adottságok és a vizet és táplálékot biztosító Kígyós patak miatt már a legrégebbi idıkben is kedvezı volt az emberi letelepedéshez. Az itt található löszterületek kielégítették a pásztorkodó és kezdetleges földmővelés igényeit. A kistérség területén, például a Telecskaidombok hátságán 18.000 évvel ezelıtti település nyomaira bukkantak. A Kígyós patak a történelem során fontos közlekedési útvonal volt, ezért közelében több település is kialakult. Az itt lévı hagyományápoló helyi közösségek (sváb, szerb, szlovák, székely, bunyevác) felelevenítették és ırzik nemzetiségi kultúrájukat, ápolják kapcsolataikat, innen elszármazó bácskaiakkal és azok leszármazottaival. Ajánlás: A kistérség meglátogatását azoknak a diákoknak és tanároknak ajánljuk, akik kíváncsiak a dél-alföldi természeti- és gazdasági adottságokra, és az erre épülı történeti, kulturális, társadalmi sajátosságokra. Különös tekintettel a nemzetiségi, etnikai keveredésre, ezen közösségek együttélésére, illetve politikai okokból bekövetkezı egyéni és közösségi tragédiákra. A térség kiemelkedıen alkalmas a multikulturális szemlélet és a tolerancia erısítésére.
Bácsalmás Közigazgatási rangja: város (népesség: 7484 fı) A település ıse az avar kortól lakott volt, de a környéket a többi helyhez hasonlóan végig tarolták a mongol, tatár hordák és komoly pusztításnak voltak áldozatai a török hódítás idején is. A lakosság szám igencsak megfogyatkozott a Rákóczi szabadságharc megtorlása után is, de ezt követıen fokozatosan betelepült délszlávokkal, az ország északi részérıl ideköltözı magyarokkal, illetve szlovák szökött jobbágyokkal. Késıbb Mária Terézia és II. József a jó termıterület miatt németeket (svábokat) telepített ide, ekkor Bácsalmás ugrásszerő fejlıdésnek indult. 1808-ban a középbirtokosok kieszközölték a vásártartási jogot, és az ezzel járó mezıvárosi címet. 1848-ban Almás országgyőlési választóközpont lett, ahol Vörösmarty Mihályt választották meg országgyőlési képviselınek Kossuth Lajos ajánlására. A település, bár mezıvárosi rangját 1871-ben elvesztette, de földrajzi fekvése miatt közigazgatási szerepköre megmaradt. 1873-tól járási székhely lett Bács-Almás. Az 1890-es évektıl lendületes gazdasági fejlıdés jellemzi a települést, a vasútvonal kiépítésével bekerül a modern gazdasági vérkeringésbe. Bácsalmást sokáig Almás, Hajmás néven említik, végleges nevét 1904-ben szerezte. Erdei Ferenc a Futóhomok címő szociográfiájában Felsı-Bácska fıvárosaként írta le Bácsalmást. A településen élı német lakosság jelentıs részét (kb. 4500-4800 fıt) érintett a súlyos következményekkel járó kitelepítés. A Csalóközbıl betelepített magyar családok létszámban nem pótolták a kitelepítések által okozott veszteségeket. A lakosság számának csökkenése és a határ közelsége miatt (a határsávban nem fejlesztettek) a település lendületes fejlıdése átmenetileg megtört, városi rangját csak 1986-ban nyerte vissza. Szent Kereszt Felmagasztalása plébániatemplom 1821-23 között épült, klasszicista stílusban. Kereszthajós szerkezető, nyeregtetıs templom, tornya a keleti homlokzatra épült.
Az íves timpanonnal lezárt kapuépítmény mellett félköríves záródású szoborfülkékben Szent Orbán és Szent Flórián szobra található. A templomot 1904-1905-ben kereszthajóval és kapcsolódó terekkel bıvítették. A templom bejárati falánál emléktábla örökíti meg a környék lakosságának történelmi tragédiáit: Ne féljetek azoktól, akik a testet megölik, a lelket azonban nem tudják megölni. (MT. 10,28) Az idézet egyaránt vonatkozik a holokauszt áldozataira, a II. világháborút követı ki-, és betelepítésekre, a Rákosi rendszer kulákpolitikájára. A templom elıtti parkban ugyanezen eseményekre utaló, mővészileg igényes szobrokat láthatunk. Hısök tere 13. Tel.: 79/341-040 Győjtemények Háza - helytörténeti kiállítás A városi könyvtártól néhány házzal lejjebb találjuk a helytörténeti kiállításnak helyt adó épületet, ahol a településen élı magyarok, svábok, bunyevácok kultúrájával, népi hagyományaival ismerkedhetünk meg. A fokozatosan romló épületben gondosan összeállított, áttekintı kiállítást láthatunk. Itt található Horváth József fafaragó mővész népi ihletéső bútorkiállítása is. Hısök tere 7. Tel: 79/341-350 Hétfı-Péntek: de. 8-12 du. 14-17 óráig A győjtemény megtekintését kérjük a könyvtárban jelezni. Szombaton és vasárnap elızetes bejelentkezés alapján. A kulcsot a könyvtárból tudjuk elkérni: Vörösmarty Mihály Városi Könyvtár - Hısök tere 10. Tel.: 06/79/341-350 mobil: +36(30)642-7267 honlap: www.vmkb.hu e-mail.: vmkb@t-online.hu
Dulity Tibor Képtár A bácsalmási képzımővész festményeit, kisplasztikáit a városra hagyta, a győjteményes kiállításnak a városi könyvtár négy kiállítóterme ad helyet. Nyitva tartás. Hétfı: de. 8 12 du. 14-17 óráig Szerda: de. 8 12 du. 14-17 óráig Péntek: de. 8 12 du. 14-17 óráig A Győjtemény megtekintését kérjük a könyvtárban jelezni. Szombaton és vasárnap csak elızetes bejelentkezés alapján. Kékfestı mőhely A helytörténeti kiállításon is láthatunk a kékfestés munkaeszközei közül néhányat, de érdemes ellátogatni ebbe a kékfestı mőhelybe, ahol ez a Bácsalmásra jellemzı ısi mesterség még a gyakorlatban megfigyelhetı. A termékek eredeti gépeken és eszközökkel (mángorló, nyomódúc, stb.) a régi technológiai eljárások alkalmazásával készülnek, közben meghallgathatjuk Skorutyák János kékfestı mester szakmai ismertetıjét. A mőhely csak elızetes bejelentéssel látogatható. Kossuth u. 49. Telefon: (79) 341-549, E-mail: skorutyak@kekfesto.hu, Honlap: www.kekfesto.hu Kossuth Park A Bácsalmási kistérség egyik jelentıs természetvédelmi értéke a város központjában található Kossuth Park. Ez a közel négy hektáros
terület egykor uradalmi-, majd vadaspark volt, része volt a Teleki, illetve a Grassalkovich birtoknak. (A nagybirtokra utaló, impozáns épület nem maradt fenn, mert leégett.) Bejáratnál tábla figyelmeztet arra, hogy ez nem egy egyszerő városi park, hanem védett terület ahol járunk. Azonnal szemünkbe ötlik a tiszteletet parancsoló több száz éves kocsányos tölgyek csoportja. A csatornát szegélyezı kıris és főzfák sok madárnak teremtenek élıhelyet, ezért gazdag a madárvilága is (kuvik, sárgarigó, nagy fakopáncs). Rovarok közül a júniusban rajzó nagy hıscincér több százas populációi jelentenek látványosságot. A park élıvilágának kutatásával, feldolgozásával a Bácsalmási Természetvédelmi Egyesület foglalkozik. Egyéni és közösségi foglalkozásokhoz, megbeszélésekhez tökéletesen alkalmas, nyugalmat árasztó terület. A terület szabadon látogatható. Bácsalmás tavak: környéki Sóstó Ennek az 50-80 cm mélységő tónak - szikes jellege - miatt iszapja gyógyító hatású. Az 1980- as években a tó szinte teljesen kiszáradt, ezért kimélyítették és fürdızésre alkalmassá tették. Vizének tisztasága miatt olyan védett állatfajok jelentek meg, mint a tarajos gıte, pettyes gıte, mocsári teknıs, stb. Ezt a területet a botanikusok fıként azért keresik fel, mert itt fordul elı hazánkban a közvetlenül veszélyeztetett trópusi szépségő gyapjas győszővirág (helyi elıfordulása, kb. 15ezer egyedszám). Ez Európa legnagyobb összefüggı populációja. Egy ültetett tölgyes mentén és tisztásain található ez a fokozottan védett faj. Az itt található természetvédelmi terület, - melyet 1992-ben létesítettek -, a Kiskunsági Nemzeti Park igazgatóságához tartozik. Megközelíthetı: a várostól 3 km-re délnyugati irányban. Horgásztó A Sóstótól nyugati irányba 5-600 méterre gyönyörő szépen kialakított, parkosított horgásztavat találhatunk, melynek partján sátorozni is lehet.
Mosztongai tórendszer A Sóstótól és a horgásztótól délre 2 km-re lévı tórendszerhez érdemes kisétálnunk. Itt az úgynevezett Foktó-rendszerben áradáskor a megemelkedı víz az egyik tóból áthömpölyög a nála alacsonyabban lévıbe. A tórendszer legnagyobb tava a Nagy-Mosztonga. Igen gazdag a madárvilága (barna rétihéja, hamvas rétihéja, nagykócsag, kanalas gém költıhelyekkel), tavaszi és ıszi madárvonuláskor igazi ornitológiai csemege itt tölteni néhány napot. A tó partján tanulmányozhatjuk a vízi élıvilág életközösségeit, de maga a festıi látvány is szemlélıdésre, beszélgetésre ösztönöz. A területen fedett beállókat, asztalokat is találunk a programunkhoz. 6. 9. évf. természetismeret, földrajz 7. 10. évf. földünk és környezetünk (földrajz, biológia), 7. 8. 11. 12. évf. ember és társadalom (történelem, társadalomismeret, gazdasági ismeretek, mővészettörténet) természet-, és környezetvédelem, ipartörténet, hon-, és népismeret, néphagyomány, illetve nemzetiségekkel, etnikai ki- és betelepítésekkel foglalkozó szakkörök, önképzıkörök, táborok résztvevıi számára. Hunyadi János Gimnázium Kollégiuma Nagyobb létszámú turistacsoportok számára biztosít kedvezményes szálláslehetıséget. A 6-8 ágyas (részben emeletes ágyas) szobákban 65 vendég egyidejő elszállásolása oldható meg a tanév folyamán hétvégenként, illetve tanítási szünetekben. A város központjában lévı létesítmény környezetében sportolási lehetıséget is találunk. Szent János u. 5. Tel./fax: (79) 341-054, E-mail: suli3600@szeged.sulinet.hu
Kähny Vadászház Szép, erdıs környezetben, Bácsalmástól 5 km-re található családias hangulatú vendégház 25 vendég elhelyezésére alkalmas. Backnang u. 1. Telefon: (79) 543-422, Fax: (79) 543-446, E-mail: kaehny@nidocom.hu Halászcsárda Étterem A település központjában, családias környezetben kínálja ételeit. Csoportok esetén kérik az elızetes egyeztetés. gr. Széchenyi u. 68. Telefon: (79) 342-766