IX. EURÓPAI KENYÉRÜNNEP OROSHÁZA- GYOPÁROSFÜRDŐ

Győri Zoltán zsűritag beszámolója 2012.08.19.-2012.08.20 IX. EURÓPAI KENYÉRÜNNEP OROSHÁZA- GYOPÁROSFÜRDŐ E URÓPAI KENYÉRÜNNEPEK O ROSHÁZÁN A IX. Európai Kenyérünnep és az egyéb programok plakátja. Forrás: www.gyoparosfurdo-oroshaza.hu Mint 2004 óta minden évben - mára már hagyományosan az idén is otthont adott Orosháza Gyopáros fürdő, az immár IX. Európai Kenyérünnepnek. Ez az orosházi pékek által kezdeményezett és támogatott, az augusztus 20.-ai ünnephez kapcsolódó szakmai rendezvény sorozat, magába foglal minden évben egy érdekes és színvonalas előadásokat tartalmazó szakmai napot, valamint egy vacsorával egybekötött szakember találkozót. Másnap a Gyopáros-fürdői Gyógy-, Park és élményfürdő és kemping területén, a pékek utcájában egy termék kiállítást és kóstoltatást, továbbá egy több kategóriában megrendezett szakmai versenyt. A rendezvény a múlt század elején világhírű orosházi kenyér rangjának, hírének megújítását és nemzetközi elismertségének erősítését is elősegíti, így természetesen Orosháza városa minden évben gazdag kulturális és egyéb programokkal egészítette ki a rendezvény sorozat szakmai programjait. Mára már a régió egy rangos szakmai eseményévé nőtte ki magát, hiszen egy kötetlenebb hangulatú találkozási lehetőséget biztosít - az utóbbi években már egyre több a külföldi és a hazai szakemberek és vállalkozások számára is. Továbbá nem utolsósorban találkozási lehetőséget azzal a minden évben tízezres nagyságrendű látogatóval, potenciális fogyasztóval, akik részt vesznek a rendezvényeken a Gyopárosfürdői Gyógy-, Park és élményfürdőben. A UGUSZTUS 19. PÉKAKADÉMIA A programnak megfelelően 14: 00 órakor Varga László a Magyar Pékszövetség régiós elnöke röviden méltatta a helyi szervezők munkáját és ismertetett néhány - a rendezvénnyel kapcsolatos - technikai információt valamint felkérte Orosháza polgármesterét Dr. Dancsó József Polgármestert és Országgyűlési képviselőt, a IX. orosházi Európai kenyérünnep ünnepélyes meg-

2 2012.08.19.-2012.08.20 nyitására. A Polgármester úr köszöntötte a résztvevőket, kifejezte Orosháza Önkormányzatának támogatását a rendezvénnyel kapcsolatban. Méltatta a szervezők lelkes munkáját, hogy a nehéz gazdasági körülmények ellenére is, immáron 9. alkalommal, megszervezték az orosházi Európai kenyérünnepet. Külön köszöntötte az orosházi szervezőket, a szervezésben részt vállaló Magyar Pékszövetséget, a rendezvényt előadásukkal színesítő előadókat és természetesen minden megjelentet. Biztosította továbbá a szervezőket a maga és Orosháza Önkormányzatának támogatásáról, a jövőben szerveződő orosházi Európai kenyérünnepekkel kapcsolatban. Ezt követően megnyitotta a IX. orosházi Európai kenyérünnepet és átadta a szót Varga Lászlónak. Aki megköszönte a polgármester kedves szavait majd felkérte Dr. Cseuz Lászlót a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Kalászos Gabona Főosztály főosztályvezető, tudományos főmunkatársát, A búzától a pohánkáig. Kenyérgabonafélék, nemesítésének irányzatai és eredményei Szegeden című előadásának megtartására. D R. CSEUZ LÁSZLÓ: A BÚZÁTÓL A POHÁNKÁIG. KENYÉRGABONAFÉLÉK NEMESÍTÉSÉNEK IRÁNYZATAI SZEGEDEN : A gabonakutatók előállítják, a véleményük szerint megfelelő búzafajtákat, de nincs ráhatásuk arra, hogy a termelők hogyan termesszék a megvásárolt fajtákat előadásának elején felvázolta az emberiség előtt álló, az élelmiszertermeléssel, szállítással és fogyasztással kapcsolatos kihívásokat. A globális népességnövekedés, a városi és vidéki lakosság arányának felcserélődése, az élelmezési célú növények hozama és az élelmiszertermelés mennyiségének, valamint a termőterületek méret változásának hatásait és összefüggéseit. Az előadás következő részében bemutatta a különböző gabonaféléket, azok termés mennyiségeit, arányait világviszonylatban néhány év adatai alapján. Ezt követően ismertette a gabonanemesítés legfontosabb céljait a XXI. Században, majd ismertette a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. legfontosabb nemesítési céljait ennek tükrében, és kifejtette az ismertetett nemesítési célokat egyenként. Beszélt a génforrások (génbankok) szerepéről világ és hazai viszonylatban is. Beszélt továbbá a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. saját génforrásainak, génbankjának összetételéről és a búzanemesítés folyamatáról egy folyamatábra és különböző példák segítségével. Bemutatta a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. több termőhelyes teljesítménykísérleteinek elhelyezkedését és szerepét. Ismertette a nemesítés során vizsgált minőségi szempontokat és a betegség ellenállóságra történő nemesítési irányokat. Az előadás további részében egy szemléletes ábrán bemutatta föld, a föld vízkészletének és azon belül az édesvízkészletek egymással szembeni arányait, ismertette a föld csapadék szempontjából legszárazabb területeit, majd a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. csapadék méréseit szeged térségében 1988 és 2011 között. Bemutatta a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. automatikus esőárnyékoló sátrát, amely segítségével a növénynemesítés során, a szárazságtűrésre irányuló tenyészkerti szelekciót valósítják meg. Ezt követően bemutatta a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. búzaés durumbúza-, zab-, árpa-, Tritikálé fajta kínálatának fajta- és beltartalmi tulajdonságait. Ismertette továbbá a szegedi kalászos fajták jelentőségét, és sikereit, a hazai és a környező országok gabonatermelésében. Befejezésül ismertette a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. egyéb, úgynevezett pszeudo-gabona fajtáit. A pohánka, a köles, és a cirokfélék valamint a nemes amaránt, fajta- és beltartalmi tulajdonságait. Az előadást követően az előadó válaszolt, a hallgatóság közül feltett kérdésekre. A HALLGATÓSÁG KÉRDÉSEI Werli József, a Magyar Pékszövetség szakmai titkára megkérdezte, mi az oka annak, hogy az előadásban hallott magas minőségi értékű fajtákkal nem találkozik a sütőipar? Nem kellenee megnövelni a nagyobb termésmennyiség érdekében a hazai vetésterületet, hogy elkerüljük a gabonaárak drasztikus ingadozását az esetenként kevés gabona miatt? válaszában kifejtette, hogy búzanemesítőként nem gondolja, hogy a piacon keresett és megfelelő minőségű fajták nemesítésén túl, sokkal többet tehetne a minőség érdekében. A gabonakutatók előállítják, a véleményük szerint megfelelő búzafajtákat, de nincs ráhatásuk arra, hogy a termelők, hogyan termesszék a megvásárolt fajtákat. Véleménye szerint, hazánkban a megfelelő búzafajták és az összességében

IX. Európai Kenyérünnep Orosháza-Gyopárosfürdő 3 megfelelő méretű termőterületek rendelkezésre állnak a megfelelő és jó minőségű termésmennyiség eléréséhez, a malmoknak azonban a legkülönfélébb minőségű gabona tételekből kell egyenletes lisztminőséget produkálnia. A búza egyébként egy szárazságtűrő növény, amely megfelelő agrotechnikával hazánkban jól termeszthető. A tavaszi - nyár eleji időszakban, a bokrosodástól a kalászolásig terjedő rövid, intenzív fejlődési szakaszban a legnagyobb, a vízigénye, az összes víz szükségletének mintegy kétharmadát ekkor használja fel. Az időjárási körülmények évenkénti változásait a megfelelő termesztési technológiával ellensúlyozni lehetne. Véleménye szerint például hallatlan ostobaság, hogy tulajdonképpen víz exportőrök vagyunk, mert több víz távozik a határainkon, mint ami befolyik azokon keresztül. Szilágyi László, a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója kiegészítette a választ azzal, hogy véleménye szerint is a gabona termelés technológiáját lenne leginkább szükséges rendbe tenni, mert megfelelő termeltetési technológia nélkül a legjobb vetőmag és a nagy vetésterület mellet is csak szerény terméseredményekre lehet számítani. Kiemelte, hogy a megfelelő termesztési technológia azonban nem csak az öntözést jelenti, összetett és soktényezős technológia, amelynek egyik eleme a nedvesség megtartása a talajban a megfelelő vetésforgó, azaz megfelelő elővetemény alkalmazásával. A technológia összes lépése, a megfelelő talaj kiválasztása, a megfelelő vetésforgó alkalmazása, a megfelelő talajelőkészítés, a tápanyag utánpótlás biztosítása, a megfelelő vetés és a növényvédelem, majd a betakarítás egyaránt nagyon fontos a majdani termés minőségi és mennyiségi jellemzőinek szempontjából. Példaként említette, hogy a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. idei termés eredményei 5,5 tonna / hektár körül voltak, míg a Csongrád megyei átlag 3,5 tonna / hektár körül volt. Természetesen azt is hozzátette, hogy ezt kisparcellás művelés mellett érték el. Összefoglalásként elmondta továbbá, hogy a kalászos gabonák termesztése során a fajok és fajták igényeihez, a termőhely adottságaihoz igazított termesztés-technológia, a célok és lehetőségek együt- tes mérlegelésével kiválasztott agrotechnikai beavatkozások sora segíti a reálisan tervezhető mennyiség és minőség elérését, az évjáratok okozta ingadozások csökkentését. Kiemelte azt is, hogy a gabonatermelés nem a vetőmag megvásárlásával kezdődik, hanem a megfelelő talaj előkészítő munkákkal. Elmondta, hogy sokszor döbbenten látják az aratás után hosszú ideig tarlón álló földterületeket. Véleménye szerint a hazai gabonatermelés ma nagyon polarizált, jelentős a 20 40 hektáros birtokok aránya. Az ekkora birtokméreteken pedig sokszor a tőke és / vagy a szakismeretek hiánya nem teszi lehetővé a megfelelő gabonatermelés technológiát. Kérdező 2: Milyen, az egészséget pozitívan befolyásoló gabona fajtákat nemesít a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft.? válaszában kifejtette, hogy a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. igyekszik az általuk kifejlesztett fajták minden tulajdonságát részletesen megismerni, valamint a táplálkozás élettanilag fontos tulajdonságokat a fajtákkal kapcsolatos kommunikációjuk részének tekintik. Kérdező 3: A tönkölybúza nem szerepelt az előadásban, és ha lehet, arról szeretne táplálkozás élettani információkat hallani. válaszában röviden vázolta, hogy véleménye szerint a tönkölybúzafajták szerényebb termelései tulajdonságai nem állnak arányban, a tönkölybúza fajták állítólagos, a média szerint számottevően előnyös, beltartalmi tulajdonságaival, ezért nem emelte ki az egyéb gabonafajtákhoz hasonlóan, a tudományosan alátámasztott információk között. Jóllehet vitathatatlan népszerűsége miatt a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. gabona fajtái között hamarosan található lesz tönkölybúzafajta. Kérdező 4: A rozs nem szerepelt az előadásban, ha lehet, arról szeretne hallani. válaszában röviden vázolta, hogy a világ gabona forgalmi piacán a rozsnak egyre csökkenő a jelentősége, ezzel párhuzamosan a tritikálé fajtáknak pedig egyre nő. Véleménye szerint ez arra enged következtetni, hogy a tritikálé fajták lassan átveszik a rozs korábbi szerepét. Kérdező 5: A hibrid búza fajtákkal kapcsolatban érdeklődött. válaszában elismerte, hogy volt olyan időszak, amikor sokan és sokfelé, különböző módszerekkel, hibrid búzanemesítéssel próbálkoztak. A búza hibridek előállítási nehézségei, a búza hibridek a közönséges búzához hasonló minőségi és termés eredményei ma már nem teszik a termelők számára és így a nemesítők számára sem vonzó és érdekes témává búza-hibrideket. Szilágyi László: a gabonatermelés nem a vetőmag megvásárlásával kezdődik, hanem a megfelelő talaj előkészítő munkákkal!

4 Ács Péterné Dr. Bozóky Erika :...az új hazai búzaszabvány tervezetben megfogalmazott minőségi követelményeket, ahol a klasszikusnak számító minőségi előírások között már megjelennek a laboratóriumi búzalisztből készült tészta reológiai tulajdonságai is. Ideértve a Farinográfos vagy Valogrigráfos értékeket, az Alveográfos értékeket és az Extenzográffal mért értékeket. Varga László megköszönte a kérdéseket majd felkérte Ács Péterné Dr. Bozóky Erika, Lisztminőségi és Élelmiszerfejlesztési Laborvezetőt és Diétás üzemvezetőt a Búzalisztek minősítésének időszerű kérdései című előadásának megtartására. Ács Péterné Dr. Bozóky Erika bevezetésképpen beszélt a kenyér jelentőségéről az emberiség mindennapjaiban és bemutatott néhány ősi brit, egyiptomi és pompei kenyér leletet, majd a mai kenyerek sokféleségéről is beszélt. Kiemelte a kenyér készítés szempontjából az egyik legfontosabb liszt tulajdonságot a csodálatos sikért, és a sikérnek köszönhető, sokszínű felhasználhatóságot a rétes nyújtástól a száraztésztákig. Bemutatta Jacopo Bartolomeo Beccari, középkori bolognai egyetemi professzort, aki 1745-ben a búzalisztből mosott anyagban felfedezte az addig kizárólag állati kivonat -ként ismert, különösen értékes anyagot, a búzafehérjét - a sikért. Beszélt a két legjelentősebb lisztalkotó a sikér és a keményítő szerepéről és kölcsönhatásáról a hőmérséklet függvényében. Bemutatta továbbá a két, ma talán legjelentősebb hazai gabonakutatót Dr. Lásztity Radomir profeszszort, aki a búzafehérjék biokémiájának kutatásával és Dr. Békés Ferenc profeszszort, aki a búzafehérjék biokémiájának és genetikájának kutatásával szereztek hazai és nemzetközi elismerést egyaránt. ellenére a tésztaszerkezet és a gyártás-technológia komplexitása miatt -, a búzaliszt minőségének jellemzésére mind a mai napig a technológiai minősítő módszereket alkalmazzuk. Elmondta azt is, hogy a hazai malmászat fejlődése tette lehetővé a lisztminősítés fejlődését is. Bemutatta a hazai malmok számának változását a XIX. Század közepétől 2007-ig, továbbá, hogy az I. világháború előtti Magyarország búzatermelését az Ausztriával közös vámterületeken védővám védte. Feltehetően ennek is köszönhetően Budapest, a XIX. sz. végén Európa legnagyobb malomipari központja volt és Minneapolis után a világranglista második helyén állott. Beszélt a Pekár Imre által 1876-ban szabadalmaztatott, a lisztnemek megvizsgálására és összehasonlítására című lisztminősítő módszeréről és arról, hogy már 1904-ben felmerült a hazai igény korszerűbb lisztvizsgálati módszerek kifejlesztésére. Elmondta, hogy Hankóczy Jenő munkásságának köszönhetően Magyarország a lisztminőség vizsgálat 2012.08.19.-2012.08.20 Á CS PÉTERNÉ DR. BOZÓKY ERIKA: A BÚZALISZTEK MINŐ SÍTÉSÉNEK IDŐ SZERŰ KÉRDÉSEI bölcsőjének tekinthető. Beszélt a reológia tudomány történelméről a korai XX. Századtól kezdődően. Továbbá, hogy a lisztminőség kritikus pontja a mai ismeretek szerint a tésztareológia. Ezt követően bemutatta a reológiai tulajdonságokat vizsgáló Barbender Farinográf, a Brabender Extenzográf, a Chopin Alveográf és a TA. XT. Textura Analyser műszereket. Ismertette a mérés menetének lépéseit a Brabender Extenzográffal, az extenzogramm értékelésének és értelmezésének menetét és a jellemző főbb diagram típusokat. Bemutatta a Magyar Sütőipar, véleményük szerinti, Extenzográffal jellemezhető minőségi igényét. Közölte, hogy készülőben az új hazai búzaszabvány tervezet és az abban rögzített minőségi kategóriák (prémium, malmi I. és Malmi II.) szempontjából milyen a szegedi búzafajták besorolása. Elmondta azt is, hogy hazánkban, a ma mintegy 160 bejelentett búzafajta közül mintegy 20 búzafajta terem a teljes vetésterület 83%-án, ebből 9 fajta szegedi nemesítésű búzafajta! Előadásának következő részében a búzalisztek mai minőségéről beszélt. Elmondta, hogy a lisztanalitika robbanásszerű fejlődése Az új búzaszabvány minőségi követelményei Forrás: Ács Péterné Dr. Bozóky Erika

IX. Európai Kenyérünnep Orosháza-Gyopárosfürdő 5 Tájékoztatta továbbá a hallgatóságot arról, hogy az elmúlt hónapban végeztek a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. Lisztminőségi és Élelmiszerfejlesztési Laborjában, kiskereskedelmi lisztmintákon minőség vizsgálatokat. A hagyományos lisztvizsgálati módszerekkel túlnyomó többségük A lisztminőségi osztályba volt sorolható. Azt is tapasztalták azonban, hogy a nagyon hasonló farinogramm értékek esetén, az extenzogramm értékek számottevő különbséget mutattak a lisztminták között. Közölte az új hazai búzaszabvány tervezetben megfogalmazott minőségi követelményeket, ahol a klasszikusnak számító minőségi előírások között már megjelennek a laboratóriumi búzalisztből készült tészta reológiai tulajdonságai is. Ideértve a Farinográfos vagy Valogrigráfos értékeket, az Alveográfos értékeket és az Extenzográffal mért értékeket. Mivel azonban az ismertetett lisztvizsgálati módszerek mindegyike drága berendezésekkel valósítható meg, az előadó javaslatot tett egy viszonylag egyszerűen kivitelezhető pékség tesztre. A teszt során az új, ismeretlen liszt mellett minden esetben javasolja a már ismert kontroll lisztből készült minta vizsgálatát is. Véleménye szerint a két lisztből, azonos körülmények között készített, párhuzamos minták érzékszervi összehasonlítása, a tésztákon felfedezhető különbségek észrevétele, a gyakorló szakemberek számára nem okozhat nehézséget. Az előadás végén összegzésképpen elmondta, hogy a technológiához leginkább megfelelő lisztminőség a tészta nyújthatóságát és stabilitását leíró módszerekkel adható meg, illetve azokkal kontrollálható. Szerinte a pékségeknek fontos lenne a minőségi adatok beszerzése a malmoktól. Javasolja továbbá a lisztek összehasonlító szemrevételezését a viszonylag egyszerű és olcsó Pekár próbával, valamint összehasonlító tételminősítések alkalmazását a korábban ismertetett pékségteszt segítségével. A PÉKAKADÉMIA UTÁN Az előadásokat követően az előtérben meg lehetett kóstolni a szegedi Gabonakutató Nonprofit Kft. munkatársai által az előadások során hallható gabonafélékből készített termékeket. Szintén termékkóstolóval készült a Diabet Trade Kft. Tritikálé őrleményekből készített termékeket kínáltak. A Bakeplus Kft. prospektusok segítségével, a Parola Kft. a helyszínre telepített számítógép segítségével mutatta be termékeit az érdeklődőknek. A résztvevőknek alkalma nyílt a termékkóstolások közben kötetlen beszélgetések keretében megbeszélni az előadásokon hallottakat, és akár az előadókat is megkereshették további kérdéseikkel. Az előadók a Pékakadémia előadásainak anyagait, a Magyar Pékszövetség rendelkezésére bocsátották, amely anyagok várhatóan hamarosan elérhetők lesznek a Magyar Pékszövetség és a Sütőipari Egyesülés honlapján. Este 20: 00 órakor a rendezvény résztvevői a hotel éttermében egy jó hangulatú kötetlen ünnepi vacsorán vettek részt. Ács Péterné Dr. Bozóky Erika :...a nagyon hasonló farinogramm értékek esetén, az extenzogramm értékek számottevő különbséget mutattak a lisztminták között. A UGUSZTUS 20. PÉKEK UTCÁJA TERMÉK KIÁLLÍTÁS Reggel a Gyopárosfürdői Gyógy-, Park és élményfürdő nagyszínpadán 9: 00 órakor az ünnepélyes megnyitón Varga László, a Magyar Pékszövetség régióvezetője és Dr. Dancsó József polgármester ünnepélyesen megnyitotta a rendezvényt. A fürdő területén felépített szabadtéri kemencék mellett a közönség folyamatos érdeklődésének közepette a Magyar Pékek Fejedelmi Rendje Asztalos László orosházi pékmester segítségével - tartott hagyományos termékekből bemutató sütést és termékárusítást. A Magyar Pékek Fejedelmi Rendje tartott hagyományos termékekből bemutató sütést és termékárusítást.

Győri Zoltán zsűritag beszámolója Telefonszám: +36 (70) 394-3778 E-mail: zoltan.gyori@invitel.hu A IX. orosházi Európai kenyérünnep Díjazottai: Kenyér verseny I. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert II. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert III. helyezett: DOWI Süti Kft. Békéscsaba Péksütemény verseny I. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert II. helyezett: SZTR PEKARA BRAĆA 4 STAJKI PARPARIM Magyarkanizsa (Szerb Köztársaság, Vajdasági Autonóm Tartomány) III. helyezett: Imco Consulting Kft. Orosháza Reformtáplálkozási igényt kielégítő termék verseny I. helyezett: Bake Plus Kft. Budapest II. helyezett: DOWI Süti Kft. Békéscsaba III. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert Díszmunka verseny ifjúsági kategória I. helyezett: Madarász Alexandra és Magyar Zsuzsanna II. helyezett: Magyar Zsuzsanna III. helyezett: Süle Nikolett Valamennyi helyezett a Harruckern János Közoktatási Intézmény, Szabadkígyósi tagintézmény tanulója. Felkészítők Nagy László és Liska László és Demó László oktatók Díszmunka verseny felnőtt kategória I. helyezett: Príma Pék Kft. Budapest II. helyezett: Rábai pékség, Monor III. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert Legszebb stand kategória I. helyezett: Príma Pék Kft. Budapest II. helyezett: Asztalosné Szilágyi Julianna, Orosháza III. helyezett: Király pékség Kft. Soltvadkert Különdíj: Asztalosné Szilágyi Julianna, Orosháza Emléklapot kapott a részvételért: SZTR PEKARA BRAĆA 4 STAJKI PARPARIM Magyarkanizsa Szerb Köztársaság, Vajdasági Autonóm Tartomány ŽITOPROMET-MLIN AD 24400 Senta, Arpadova 104, Szerb Köztársaság, Vajdasági Autonóm Tartomány MADEXPORT srl. Diószegi Pékség, Sepsiszentgyörgy, Strada Libertatii Nr. 9 B/9/3 Román Köztársaság, Kovászna megye A VERSENY A verseny hat kategóriában került meghirdetésre. Kenyér- és péksütemény verseny, reformtáplálkozási igényt kielégítő termékek versenye, díszmunka verseny ifjúsági és felnőtt kategóriákban, valamint a legszebb stand kategória. A verseny zsűrijét Werli József a Magyar Pékszövetség, szakmai Titkára, zsűri elnök valamint Zalai Mihály, Orosháza Önkormányzat, alpolgármestere és jómagam, mint zsűritagok alkottuk. A verseny zsűrije a Harruckern János Közoktatási Intézmény két tanulójának segítségével végezte az értékelést. A tanulók csak rajtszámmal azonosított termékeket vittek a zsűri elé. donságait valamint a termékek illatát és ízét. A zsűri a A IX. orosházi Európai kenyérünnep versenyének Díjazottai Fotó: Győri Zoltán tulajdonságokat 1-től 5 pontig értékelte. A díszmunka versenyek esetében értékelésre került a kreativitás az újszerűség a látványosság és a művészi összhatás. A zsűri a tulajdonságokat 1-től 10 pontig értékelte. A legszebb stand verseny esetében értékelésre került a standról kialakult összbenyomás, az áruválaszték, az áru elhelyezés, az installáció és az információk megjelenítése. A zsűri a tulajdonságokat 1-től 5 pontig értékelte. A különböző jellemzőkre és tulajdon- Az értékelés a korábbi versenyek során használt és bevált egyszerű, érzékszervi tapasztalatokat összesítő értékelési rendszer szerint történt az idén is. E szerint a zsűri vizsgálta és összehasonlította a kenyérés péksütemény-, valamint korszerű termékversenyek során a termékek alakját, a termékek héj- és bélzet tulajságokra kapott pontok átlagolásra kerültek, majd az átlag pontok segítségével kialakult a kategória helyezési sorrendje. Nem volt könnyű dolga a zsűrinek, hisz a különböző kategóriákban indulók mind az általuk legjobbnak ítélt minőségű termékkel neveztek. Továbbá a kategóriák és a versenyen indulók nagy száma miatt kicsit hosszúra nyúlt az értékelés. Az értékelés alatt a látogatók végig kóstolhatták és vásárolhatták a standokon kiállított termékeket, valamint élvezhették a rendezvény nagyszínpadán folyó különböző kulturális programokat. A szervezők véleménye szerint a látogatók száma meghaladta ezen a napon a hétezer főt. Végül megszülettek az eredmények és az eredményeket Werli József a zsűri elnöke, a Magyar Pékszövetség szakmai Titkára ismertette a nagyszínpadon. A díjakat Dr. Dancsó József Polgármester és Országgyűlési képviselő és Varga László a Magyar Pékszövetség régiós elnöke adta át a díjazottaknak.