Hatályos: 2014.05.06-tól

Hatályos: 2014.05.06-tól A Pedagógiai Program alapja a 2011.évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről és a 363/2012 (XII.17.) kormányrendelete az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról

Kedves Olvasó! Abban a reményben állítottuk össze óvodánk Pedagógiai programjának anyagát, hogy betekintést nyerhessenek intézményünk működésébe. Megkíséreltük összefoglalni mindazt, amit mi, óvodapedagógusok fontosnak tartottunk megfogalmazni az óvodáskorú (3-6/7 éves) gyermekek nevelésében. Pedagógiai programunk kidolgozásakor azon munkálkodtunk, hogy létrehozzunk egy esélyegyenlőséget biztosító, optimizmust, toleranciát sugárzó, szakmailag és feltételrendszerében megalapozott, jól felépített pedagógiai rendszert. Programunkban jól ötvözhető a magyar óvodapedagógia értékeinek megőrzése és a másság tolerálása (pedagógiai és fizikai értelemben) különös tekintettel a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelésére. A program kidolgozása során kerestük azokat a módszereket, lehetséges megoldási módokat, melyek építenek az 5-7 éves gyermekek együttműködési szintjeire, melyek segítségével komplex folyamatok végig vitelére, probléma szituációkban megoldások keresésére lesznek alkalmasak. A folyamat során fejlődésüket támogatja, hogy tapasztalatokat gyűjtenek, más, újszerű élethelyzetekben gyakorolják azokat, ezáltal további élményeket szereznek. A jó gyakorlat lehetőséget teremt a probléma felismerésére, alkalmat ad a tervezésre, szervezésre, előkészítésre, a teendők végiggondolására, majd önálló-, vagy csoportdöntések meghozatalára. A közösen meghatározott célok és feladatok megvalósításán keresztül a gyermek személyes igényeire, élményeire, fejlődési tempójára építünk. Olyan programot igyekeztünk megalkotni, mely a gyermekek szeretetére, tiszteletére épül, amellyel célunk az önállóan, függetlenül dönteni, cselekedni képes nemzedék felnevelése; kreatív, problémamegoldó gondolkodású, segítőkész, toleráns ember formálása. 1

Óvodánk hatékony és eredményes nevelést kínál az intézményünket választó szülők óvodáskorú gyermeke számára. Nevelőtestületünk képzettsége, felkészültsége, elhivatottsága, gyermekközpontú szemlélete szeretetteljes, családias és esztétikailag is igényes, biztonságot nyújtó óvodai légkört tud biztosítani. Nevelőmunkánkat a saját magunk által már 1993-tól megalapozott, 1996-ban kidolgozott és jóváhagyott, és azóta többször módosított program szerint végezzük. Célunk, hogy alkotó, családias légkörben, toleráns, elfogadó attitűddel segítsük a gyermekek személyiségfejlődését úgy, hogy minden gyermek önmaga lehetőségeihez viszonyítva optimálisan fejlődjön, és alkalmassá váljon arra, hogy iskolai tanulmányait megkezdhesse. Óvodánk vezetése, óvodapedagógusai, munkatársai olyan személyek, akik nyitottak, szakmailag igényesek, ezért folyamatosan fejlesztik, továbbképzik magukat. Programunk fejlesztése, gondozása folyamatos. Nevelési szemléletünk egységes azon a választott pedagógiai területen, amelyen érintett KÜLDETÉSÜNK, hogy a ránk bízott gyermek olyan intézményi környezetben fejlődhessen, amely maximális esélyt biztosít számára az egészséges felnőtté váláshoz. Azt valljuk, hogy egy gyermek egészséges fejlődésében a lélek egészsége, a gyermek természethez fűződő viszonya, vagy a társadalomba való beilleszkedésének képessége legalább annyira meghatározó, mint az egészséges életmód klasszikus elemei, a táplálkozás és a testmozgás. Hiszünk benne, hogy programunk a gyermekek javát szolgálja, hiszen munkánk középpontjában mindig a gyermek érdeke áll, és ha a pedagógiai programunkban megfogalmazottakat helyesen építjük be a nevelés folyamatába, akkor a reánk bízott gyermekek személyisége egészségesen a sérült funkciók pedig optimális lehetőségek között fejlődnek. A gyermekek nevelése elsősorban a család joga és kötelessége és ebben az óvodák kiegészítő és esetenként hátránycsökkentő szerepet töltenek be. Éppen ezért mindnyájunknak nagy a felelősségünk! Fogadjuk el a gyermeket 2

olyannak amilyen, hiszen hatalmas teher a gyermek számára a túlzott elvárás. Ha kell, nyújtsunk segítő kezet. Fontos, hogy mellette álljunk, és nyugodtan, szeretettel mutassuk a helyes utat, és adjuk meg a lehetőséget az egészséges önmegvalósításra. Céljainknak közösnek kell lennie az örömteli gyermekkor megteremtésében. Ennek megvalósítása érdekében számítunk segítő együttműködésükre. Az óvoda Pedagógiai programja megtekinthető, és áttanulmányozható az óvodavezetői irodában. Segítő együttműködésükre számít, köszönettel: az óvodavezető és a nevelőtestület 3

1. Bevezető 1999-ben törvényi kötelezettségüknek tettek eleget az óvodák, amikor megalkották a helyi pedagógiai programjaikat. A kidolgozott, minősített, illetve az alternatív programok által megteremtődtek a feltételei az adaptálásnak is. Függetlenül attól, hogy melyik programkészítési módot alkalmazták az óvodák, figyelembe kellett venniük az alapprogram fejezeteiben leírtakat, valamint a gyermekek, a közösség, a közvetlen környezet igényeit, a nevelőtestületek közös pedagógiai elgondolásait. Az aktualizált helyi Pedagógiai program megírásakor a helyi igények és szükségletek ismeretében fogalmaztuk meg nevelési feladatainkat. Nevelőtestületünk helyzetfeltáró- és elemző tevékenysége alapján tudott dönteni a programkészítés módjáról, a tartalmi jellemzők kiemelésének kérdéseiről. A gyermek fejlődő személyiség, életkori szakaszonként másmilyen. Minden életkorban más-más szükségletei vannak. Ezzel magyarázható, hogy minden gyermek egyszeri és megismételhetetlen. Legfontosabb feladatunk a gyermekek megismerése, hiszen a fejlesztés csak az egyéni szükségletek, képességek ismeretében valósítható meg. Ennek kiemelésével óvodánk helyi Pedagógiai programja tehát olyan dokumentum, amely helyzetelemzésre építve tartalmazza az óvoda nevelési koncepcióját: mindazokat az értékeket, melyek meghatározzák nevelési sajátosságaink alapelveit. Helyi pedagógiai programunkban kifejtésre került az óvoda teljes ciklusára (3-6/7 éves korra) vonatkozó nevelés, a fejlődés segítése, a fejlesztés elvei, folyamatai nagyobb távlatokban és részleteiben is. Rögzítésre került benne a nevelési idő, a szervezeti keretek területeinek, az óvoda kapcsolatrendszerének, az erőforrások (tárgyi és személyi feltételek) szükségleteinek felsorolása. A programalkotás feladataira koncentrálva, a pedagógiai elképzelések alkotó érvényesítésének folyamatában alkotta meg nevelőtestületünk az óvoda helyi pedagógiai programját. 4

Felvetődtek az alábbi kérdések: Társadalmunknak milyen emberekre van szüksége? Milyen a gyermekkép - milyen a Mi gyermekképünk? Milyen a jövőképünk? Hogyan gondolkodunk a gyermeki személyiség változásairól, a hátrányok kompenzálásáról, az esélyegyenlőségről óvodai nevelés folyamatában, ha a nevelés társadalmilag meghatározott tevékenység, mely felkészíti a felnövő generációt az életre a szellemi-szociális, manuális értékek mentén? A befogadó pedagógia még nem vált általánossá, amikor alkalmazását megcéloztuk az óvodai nevelés folyamatában. A prevenció, a hátránykompenzálás, a rehabilitáció lehetőségeit kerestük, és azt integrált óvodai nevelés keretében, valamint egymásra épített pedagógiai eljárásokkal kívántuk megvalósítani az integrálható - elsősorban a megkésett beszédfejlődésű - gyermekek óvodai nevelését. Minden gyermeknek joga van ahhoz, hogy megkapja a neki megfelelő gondoskodást és nevelést. Olyan nyitott és rugalmas rendszerben fejlődhessen, mely igazodik egyéni szükségleteihez, életkori- és egyéni sajátosságaihoz, fejlődési üteméhez. 2011. évi CXC. törvény a Köznevelésről, és a 363/2012.(XII.17) kormányrendelet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjáról maguk után hozta az óvodai nevelés tartalmának változásait, melyek nem hagyták érintetlenül a helyi dokumentumok tartalmát sem. Az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjában meghatározott tartalmi elemek különböző hangsúlyokkal találhatók meg a Pedagógiai Programunkban. Abból indulunk ki, hogy az óvoda a köznevelési rendszer jól működő eleme, melynek része pedagógiai programunk is. Helyi pedagógiai programunk tartalma megfelel a jogszabályban foglaltaknak. 5

A pedagógiai program jogszabályi háttere: A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény A kormány 363/2012.(XII.17.) kormányrendelete Az Óvodai nevelés országos alapprogramjáról A 20/2012.(VIII.31.) EMMI rendelet a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról A 32/2012.(X.8.) EMMI rendelet a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve 2003.évi CXXV. Törvény az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról 2011.évi CLXXIX. Törvény a nemzetiségek jogairól Az 1997. évi XXXI. Törvény a Gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról Az 1998.évi XXVI. Törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségének biztosításáról Alapító Okirat 6

Mottó: "Szépen magyarul, szépen emberül" Győri László 1.1. Küldetésnyilatkozat Az ép és sajátos nevelési igényű gyermekek együttneveléséhez kapcsolódó értékek elfogadása, toleráns, empatikus nevelői attitűd, optimális idejű beiskolázással az örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára. 1.2. Óvodánk bemutatása; óvodai nevelésünk rendszere 1.2.1. Óvodánk bemutatása Az óvoda neve: Szombathelyi Benczúr Gyula Utcai Óvoda Székhelye, telefonszáma: 9700 Szombathely, Benczúr Gyula u. 2. Tel.: 94/501-280 Működési területe: Szombathely Megyei Jogú Város Közigazgatási Területén az önkormányzat által meghatározott működési körzet alapján, kötelező felvételt biztosító óvoda. 7

Tevékenysége: Az óvodai nevelés, felkészítés a gyermekek 3. élet-évétől az iskolába járáshoz szükséges fejlettség eléréséig. Az óvodában folyó pedagógiai munka az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja, és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve szerint készített Pedagógiai Program alapján történik. Alaptevékenysége, speciális feladatai: óvodai nevelés sajátos nevelési igényű, (elsősorban megkésett beszédfejlődésű) gyermekek óvodai nevelése és integrált ellátása Gazdálkodási jogköre: Részben önállóan gazdálkodó, az előirányzatok feletti jogosultság szempontjából részjogkörrel rendelkező költségvetési szerv. Befogadóképessége: 109 fő Az óvodai csoportok száma: 4 csoport Fenntartója, címe, telefonszáma: Szombathely, Megyei Jogú Város Önkormányzata 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3. Tel.: 94/520-100 Nevelőtestületünk: a jogszabályban és helyi rendeletekben meghatározott státusz szerinti létszám - óvodapedagógus alapképesítés mellett, közoktatás vezető óvodapedagógus, fejlesztő pedagógus és pedagógiai irányultsághoz kapcsolódó szakmódszertani képesítések (zeneterápiás személyiségfejlesztő-, Sindelar, rajzszakos, ének-karvezetés szakos tanár, differenciált személyiségfejlesztés, tehetséggondozás és drámapedagógia) 8

Óvodakrónika Intézményünk nagy múltú 1948 óta működő - kertvárosi óvoda. Az óvodaépület Kámon községben (akkor még önálló közigazgatási település) épült un. Schuszter villa. Igazi óvodakert volt. Pagodatetős, borostyánnal befuttatott villaépület három szoba, konyha, előtér - parkosított udvarral, bukszus-sövénnyel leválasztott gyümölcsös kerttel - mai szemmel is - ideális feltételeket biztosított a gyermekeknek. Vegyes életkorú, 40-45 fős csoportokban, jól elkülöníthető, napirendhez kötődő tevékenységi színterekkel működött. Az 50-es évek végéig a tízórait otthonról hozták, az óvoda csak a folyadékot biztosította a gyermekeknek. A gyümölcsös kert termése frissen került az asztalra, s jutott belőle a téli időszakra is. Az óvoda működésének fontos támogatója volt a közeli Takarógyár (később LATEX), mely az anyák nagy részének munkahelyét jelentette. Az óvodások ez időben gyakori szereplői voltak a gyár rendezvényeinek. Az óvoda 1967-ig tanügyigazgatási szempontból a helyi Általános Iskolához tartozott. 1982-1991-ig a Maros utcai óvoda tagintézményeként látta el a gyermekek nevelését. Önállósága 1991- től biztosított. Az óvoda 1998-ban ünnepelte működésének 50. jubileumát. Külső megjelenésében 1972-ben,1992-ben,1998-ban jelentősen megváltozott. Óvodánk, több lépcsőben átalakított családi léptékű - épületét tágas, nagy zöldfelületű udvar veszi körül, mely a mozgásfejlesztő játékokkal, a szilárd burkolattal együtt jól szolgálja a gyermekek mozgásigényének kielégítését. A berendezés és az épület egyaránt esztétikus bár nem korszerű - a mai igényeknek mégis megfelelő. Óvodánk szakmai munkáját a gyermekszeretet, a tisztelet, a megbecsülés és a másság elfogadása jellemzi. A gyermekek egyéni képességeinek, értékeinek kibontakoztatását helyezzük előtérbe, személyiség-fejlődésük, illetve fejlesztésük során. Az innováció és a kreatív gondolkodás elengedhetetlen nevelőtestületünk tagjai körében, hiszen pedagógiai programunk fontos részét képezi. Jellemző ránk a tudás és az ismeretek hatékony megszerzésére, gyarapítására és annak felhasználására való törekvés. Ezt a pedagógusi munkát szakképzett dajkák 9

segítik, akiket elhivatottság, a gyermeki személyiség tiszteletben tartása jellemez. Az óvoda-pedagógusok és a dajkák munkája a gyermekek harmonikus fejlesztése és a nevelési célok maradéktalan megvalósítása érdekében minden esetben összehangoltan történik. Intézményünkben több mint 15 éve - saját lehetőségeink, pedagógiai tapasztalataink és a felmerülő igények figyelembe vételével - egyéni intézményi profil kialakítását kezdeményeztük, és speciális nevelő programunkkal egészítettük ki az óvodában folyó nevelő-oktató tevékenységet. A közvetlen társadalmi környezet igényeinek, szükségleteinek, valamint a nevelőtestület beállítódásának figyelembe vételével jöhetett létre az óvoda sajátos arculatát meghatározó fejlesztő programunk. Megvalósítását már kipróbáltuk, éreztük eredményeit, hiányosságait, bővítési lehetőségeit. Így mire el kellett készíteni az óvoda Helyi nevelési programját, addigra már gyakorlatra épült programterv állt rendelkezésünkre. 1999-ben kétfajta pedagógiai szemlélet jelent meg nevelési rendszerünkben. Egyrészt megjelentek az integrációs törekvések három csoportban, másrészt civil kezdeményezésre, egy csoportban a Waldorf pedagógia elvei alapján neveltünk. 2005. október 1-től az óvoda pedagógiai programja mind a 4 csoportban az anyanyelvi nevelés kiemelt szerepét hangsúlyozó, az integrált nevelést megvalósító pedagógiai program. Egyik program sem helyezhető a másik elé, mindegyik út jó, alkalmas a gyermekek nevelésére, tanítására, de talán a programnál is fontosabb a pedagógus személye, stílusa, egyénisége. Úgy érezzük, hogy a pedagógiai kulturáltság és az elvárható tolerancia ötvöződik az integrált nevelésre vállalkozó programunk megvalósításában. Jelenleg helyi Pedagógiai programunk 4 csoportban valósítja meg a sajátos nevelési igényű gyermekek integrált óvodai nevelését. Fő törekvésünk a prevenció, a tanulási zavar kialakulásának megelőzése, a fejlesztés és az optimális idejű beiskolázás. A kiemelt figyelmet érdemlő gyermekek száma nem csökken, segíteni csak úgy tudunk rajtuk, ha a különböző szakemberek együttműködéséről nem csak beszélünk, hanem gyakorlatban meg is valósítjuk. 10

Fő célunk, hogy a gyermeki ismeretszerzés, személyiségfejlesztés ne iskolás módon és módszerekkel valósuljon meg, hanem a szakszolgálati ellátás szükség szerinti rész-szegregációját leszámítva - játékosan, tapasztalati úton, tevékenységekben, élethelyzetekbe ágyazottan, az óvodás gyermekek életkori sajátosságaihoz igazodva. Fontos számunkra, hogy figyelembe vegyük a gyermekek egyéni fejlődési ütemét, képességét, tehetségét, szociokulturális hátterét, segítsük őket tehetségük kibontakoztatásában, valamint hátrányos helyzetükből fakadó felzárkóztatásukban. Ehhez szükséges a gyermekek és környezetük minél teljesebb megismerése, fejlődésük nyomon követése. Érzelmi biztonságot teremtünk a gyermekek számára, amely alapja a testi, érzelmi, erkölcsi és szellemi fejlődésüknek, kreatív személyiséggé válásuknak. Minden gyermeket saját képességeinek megfelelően a lehető legmagasabb szintre igyekszünk eljuttatni. Pedagógiai programunk a kiemelt anyanyelvi nevelés és integrált nevelés mellett - felvállalja egyrészt a hagyományok ápolását, másrészt az általános magyar kultúra továbbadását a gyermekek fejlettségi szintjének megfelelően. Helyi pedagógiai programunkból minden érdeklődő tájékozódhat óvodánk nevelésfilozófiájáról, gyakorlati munkájáról, személyi és tárgyi helyzetéről, speciális szolgáltatásainkról. Továbbá arról a pedagógiai értékről, amely neveltségben, tudásban, szociális érettségben megjelenő értéktöbblet. 1.2.2. Óvodai nevelésünk rendszere Pedagógiai programunk bevezetése új szervezeti kultúra megjelenését, mozgásba hozását teszi szükségessé. Azáltal, hogy a nevelőtestület elkötelezte magát egy közös cél mellett, felvállalta, hogy a kiválasztott értékek eléréséért együttműködve, egymástól tanulva dolgoznak. A minőség, a céloknak való megfelelés, a közvetlen és közvetett partnerekkel való együttműködés alapkövetelménnyé vált a helyi pedagógiai program megvalósításában. 11

A helyi nevelési célok képzése két szinten folyik: egy igen átfogó, társadalmi értékeket és érdekeket hordozó nevelés-filozófiai szinten, és egy konkrétabb, gyakorlati szinten Nevelőtestületünk közösen alkotta meg, és szükség szerint kontrolálja helyi pedagógiai programját. Ráépülő nevelőmunkánk összhangban van az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjával és a sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelvében megfogalmazottakkal. Az általános érvényű és a sajátos nevelési feladatok átszövik az óvodai nevelés teljes rendszerét. Egymásra épülnek, egymással szorosan összefüggnek és komplex módon érvényesülő tevékenységekben valósulnak meg. Óvodánk sajátossága a programunkban megfogalmazottak szerint folyó intenzív beszédfejlesztés, a - külső szakemberek által biztosított - szakszolgálati feladatok ellátása és összehangolása az integrált ellátásban megvalósítható pedagógiai eljárásokkal. Mint azt a következő modell tükrözi, óvodai nevelésünk célja és feladatai meghatározzák a nevelés alapvető kereteit, a gyermeki tevékenységet, a fejlesztés tartalmi eszközeit és a kapcsolatokat. E fő területekben megvalósult feladatok hatására létrejön a fejlődés eredménye. Az elért eredmény meghatározó jelentőségű a cél és a feladatok kialakításánál. 12

Óvodai nevelésünk rendszere és modellje CÉL FELADAT KAPCSOLATOK személyi, tárgyi, környezeti feltételek Óvodai nevelésünk feladatai: - az egészséges életmód alakítása - az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció - az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása - integrált óvodai nevelés, felzárkóztatás, tehetséggondozás nevelési folyamat tervezése A nevelési folyamatok a nevelés tartalma Anyanyelvi nevelés Az óvodai élet tevékenységformái: játék, munka, tanulás Művészeti nevelés: mese, vers ének, zene, énekes játék, gyermektánc, rajzolás, festés, mintázás, kézimunka Intenzív beszédfejlesztés, integrációs program és logopédiai terápia Külső világ tevékeny megismerése: - a környezet megismerésére, nevelés, környezetvédelem - a környezet téri, formai és mennyiségi összefüggései Mozgás, egészséges életmód: szabad mozgás, mindennapos testnevelés, testnevelés A fejlődés várható főbb jellemzői az óvodáskor végére (eredménye) 13

2. Óvodai nevelésünk célja, elvei 2.1. Gyermekképünk Óvodánk különleges sajátossága miatt, - melyben az integrált óvodai nevelés pedagógiai szemlélete valósul meg - gyermekképünket a következőképpen fogalmazhatjuk meg: Mindenekelőtt az emberi személyiségből indulunk ki, mely szerint minden ember egyedi, mással nem helyettesíthető individuum, szellemi, erkölcsi és biológiai értelemben is egyedi személyiség és szociális lény egyszerre. Fejlődését genetikai adottságok, az érés törvényszerűségei, a spontán és tervszerűen alkalmazott környezeti hatások együttesen befolyásolják. Az óvodás gyermeknek sajátos, életkoronként és egyénenként változó testi és lelki szükségletei vannak, melyet igyekszünk olyan gyermekközpontú, befogadó, magas színvonalú és szeretetteljes neveléssel kibontakoztatni, melyben meglévő hátrányai csökkennek. Olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik harmóniában élnek önmagukkal és környezetükkel. Képesek - életkoruknak megfelelő ismeretanyag birtokában - önérvényesítésre és önmegvalósításra, rácsodálkozni a világra. Szeretnénk segíteni a megkésett beszédfejlődésű, fejlődési ütemükben eltérő gyermekeket is, megőrizve számukra a gyermekkor örömét. A sajátos nevelési igényű gyermek is teljes értékű ember. Joga, hogy megfelelő, elfogadó, ugyanakkor fejlesztő hatású környezetben éljen, fejlődjön. A gyerekek fogadják el, tolerálják a kiemelt figyelmet, sajátos bánásmódot igénylő társaikat, a gyengébbekhez való közeledés és segítőkészség legyen természetes számukra. Ezért olyan pedagógiai környezetet kell kialakítania az óvodának, ahol a másság felé fordulás mindenkinek természetes, és nincs helye az előítéleteknek. Az óvodáskorú gyermek viselkedését érzelmei befolyásolják. Ezért fontos, hogy a vele kapcsolatba kerülő gyermekekkel és felnőttekkel pozitív, kedvező hatások, élmények érjék. Nevelési cél, hogy a gyermek az óvodapedagógusokban és az óvodában dolgozókban társra, ha kell, természetes támaszra találjon. 14

Célunk, hogy gyermekeink váljanak kreatív, magabiztos személyekké, akik jól érzik magukat társaikkal, és a közösségnek színes, építő tagjai. Érzelmeket kifejezni tudó, mások iránt együtt érző, toleráns jegyeket hordozzanak. A gyermek számára biztonságot nyújt a megalapozott és következetes, ám rugalmasan kezelt szokásrendszer. Segít neki abban, hogy a körülötte lévő szűkebb és tágabb környezetben az emberi érintkezés alapvető szabályait elsajátíthassa. A szokásrendszeren és az együttélésből fakadó interakción keresztül fejlődik normarendszere, amely a további fejlődési szakasznak, az iskoláskornak az alapja, s egyben a felnőtté válás feltétele is. Célunk, hogy testi egészségben, boldog felszabadult lélekkel éljék át első ébredéseiket, nyiladozásukat az óvodai évek alatt - mely meghatározó a későbbi életükre, személyiségjegyeik kibontakozására. Nagyon fontos, hogy a gyermekeknek legyen idejük saját tempójuk szerint felfedezni a világot, feldolgozni tapasztalataikból származó élményeiket. 2.2. Óvodaképünk Az óvodánk arculatát a szülők igényéből, a társadalmi természeti környezet meghatározottságából, az óvónők szakirányú végzettségéből és szakmai irányultságából kiindulva, az anyanyelvi nevelés, a megkésett beszédfejlődésű gyermekek integrált óvodai nevelése határozzák meg. Az óvodáskorú gyermek nevelésének elsődleges színtere a család. Az óvoda, mint a köznevelési rendszer szakmailag önálló nevelési intézménye, a családi nevelés kiegészítője a harmadik életévtől az iskolába lépésig. Pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete biztosítja a neveléshez szükséges feltételeket és teljesíti az óvó-védő, szociális, nevelő-személyiségfejlesztő funkcióit. 15

Az óvoda környezeti tényezői: Földrajzi választóvonalat képez az óvoda D-i homlokzata felöli rohonci vasúti töltés, mely elválasztja a kertvárost a lakóteleptől. Fő közlekedési út mellett, de mégis védett helyen fekszik. Az épülethez nagy óvodakert tartozik. Az intézményhez tartozó gyerekek 90%-a családi házas övezetből jár óvodánkba, a többi lakótelepi, valamint az integrált ellátás kapcsán irányított gyermek. Mivel családi házas övezet a vonzáskörzet nagyobb része, sok a többgenerációs együttélés (tetőtér beépítés, toldalék megoldás), amely kedvezően hat a gyerekek személyiségfejlődésére. Nyugodtabb, kiegyensúlyozottabb és ingergazdagabb környezet veszi őket körül. A szülők átlag életkora 30-35 év körül mozog, iskolai végzettségüket tekintve dominál a középfokú végzettség és a statisztikák alapján egyharmaduk vállalkozást folytat. Életszínvonaluk szélsőséges. A családok növekvő mértékű szociális veszélyeztetettsége, és az egzisztenciális gondok következtében kialakult családi funkciózavarok, hátrányosan befolyásolják a gyermekek érzelmi fejlődését, akiknek felzárkóztatása, egészséges nevelése fő feladatunkká vált (több egyéni törődés, a családoknak erkölcsi, érzelmi és anyagi támogatás biztosítása). Gyermeklétszámunk egy része ép intellektusú, de retardált beszéd-fejlődésű, eltérő készségfejlődésű gyermek. A szülői elvárásoknak, igényeknek megfelelően óvodánk felvállalja az integrálható pedagógiai profilunkhoz igazodó - sajátos nevelési igényű gyermekek nevelését, intenzív fejlesztését. Az óvodánkba járó gyerekek szülei igényt tartanak speciális tanfolyam jellegű foglalkozásokra is. Az óvodai életszervezés védelme mellett azokat a programunkhoz illeszthető igényeket vesszük figyelembe, amik óvodapedagógusok részvételével szervezhetők. Óvodánk felvételi rendje alkalmazkodik a köznevelési törvényhez és a helyi önkormányzati rendeletekhez. Elsősorban körzeti feladatokat látunk el, emellett a 16

Vas Megyei Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által irányított elsősorban megkésett beszédfejlődésű gyermekeket fogadunk. Az óvodába való felvétel előzetes jelentkezés alapján történik. Az óvodai felvételről, és a csoportbeosztásról az óvodavezető dönt. Nevelési év: szeptember 1-től - augusztus 31-ig tart A foglalkoztatási időkeretek: Szombathely Megyei Jogú Város Közgyűlésének határozatában foglaltak szerint a nyitvatartási idő: napi 10,5 óra. A napi nyitvatartási idő kezdete és vége a szülői igényekhez igazodóan változhat, ezért a munkaterv tartalmazza. Csoportszervezési formáink: életkor szerinti, részben osztott és/vagy vegyes korcsoportszervezés Csoportjaink szervezési elve a közel azonos életkorú gyermekek azonos csoportba történő besorolása. Így óvodánk többnyire homogén csoportokkal működik. Ezt elsősorban a pedagógiai program színvonalas megvalósítása, és a csoportok által szervezett egyéb programok sokrétűsége teszi szükségessé, de többnyire az óvodánkat igénybe vevő szülők kéréseként is domináns igény. A tevékenységek szervezésére a csoportok, illetve az egyén fejlettségének figyelembevételével kerül sor. Az óvodai csoportok egyéb programjaikat a szülői és a gyermeki igények, az életkori sajátosságok és az óvónők aktivitása, rugalmassága figyelembevételével szervezik. 17

Óvoda csoportok Óvoda helyiségei Kiszolgáló helyiségek óvónő Személyi feltételek technika speciális segítők kicsi 4 csoportszoba tálaló konyha felnőtt öltöző 1 fő pedagógiai asszisztens logopédus, gyógypedagógus középső nagy részben osztott vagy vegyes 4 gyermek öltöző 3 mosdó 1 tornaszoba iroda (vezetői) iroda (gazdasági) felnőtt mosdó, WC pince, játékraktár nevelői szoba logopédiai foglalkoztató 9 fő 1 fő óvodatitkár orvos, védőnő 4 fő dajka 1 fő fűtő óvodai szolgáltatásokat ellátó szakemberek Helyi sajátosságunk céljainak, feladatainak megvalósítására a Vas Megyei Pedagógiai Szakszolgálat Szombathelyi Tagintézményének munkatársai látják el a szakszolgálati ellátást. (logopédus, gyógypedagógus) 2.3. Óvodai nevelésünk célja Programunk segíti: a gyermekek fejlődési folyamatainak programozását a képességek fejlődési lehetőségeinek feltárását a kortársi kapcsolatok, gyermeki közösségek alakítását a gyermek egész szocializációjának alakítását a társadalom számára hasznos az egyén számára fontos tulajdonságok kialakítását 18

Általános célok: Óvodai nevelésünk fő célja, hogy pedagógiai programunk elősegítse az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlődését, a gyermeki személyiség kibontakozását, a hátrányok csökkentését az életkori és egyéni sajátosságok, az eltérő fejlődési ütem figyelembevételével, (ideértve a kiemelt figyelmet igénylő gyermek ellátását), továbbá, a harmonikus személyiség fejlesztése, az esetleges magatartásproblémák lehetőség szerinti megelőzése, a tanulási képességeket meghatározó pszichikus funkciók megalapozása, továbbá, az egészséges életmódra nevelés, a testi nevelés; az egészségmegőrzés szokásainak kialakítása; a környezettudatos magatartáshoz, a környezet védelméhez és megóvásához, a fenntarthatósághoz kapcsolódó szokások kialakítása. Alapvető cél egyrészt az integrált óvodai nevelés megvalósítására olyan környezet teremtése, ahol egészséges és megkésett beszédfejlődésű gyermekek kommunikációs készsége, alkalmazkodó képessége, együttműködése ép minta hatására fejlődik, továbbá, hogy biztosítsuk az intézményen belül a szegregációmentességet; az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülését; az intézmény szolgáltatásaihoz való hozzáférés egyenlőségét. Célunk a gyermekek készségeinek, képességeinek, életkoruknak, egyéni adottságaiknak megfelelő megalapozása, kibontakoztatása és fejlesztése. melynek során a 3-6/7 éves gyermeknél a szülőkkel együttműködve, az egyéni és életkori sajátosságokat figyelembe véve, a fejlesztési lehetőségeket maximálisan kihasználva, a szükséges módszerek komplex alkalmazásával az iskolai tanulás képességét alapozzuk meg. Célunk a szocializáció megalapozása, a mindennapi élettel járó közösségi szabályok elfogadtatása, viselkedési kultúra átadása, optimális idejű beiskolázás, biztonságot, nyugalmat sugárzó környezetben esélyegyenlőség és örömteli gyermekkor biztosítása minden gyermek számára. 19

Speciális célok: Célunk a megkésett beszéd, - eltérő készségfejlődésű részképesség - zavaros gyermekek integrált óvodai nevelése; jó beszédkészség, nyelvi képességek megalapozása, az ismeretek adekvát funkcionálása. A sérült képességek kompenzációja, korrekciója, az ép funkciók maximális fejlesztése, egyénre szabott speciális készségfejlesztés integráltan (csoporton belül), logopédiai-, gyógypedagógiai ellátás részszegregációban (egyéni és mikro-csoportos formában). Az életkornak és egyéni fejlettségnek megfelelő alapkészségek, tudásszint, valamint megfelelő, harmonikus mozgásszint elérése, a szociokulturális hátrányok kompenzálása (szükség szerint az ellátási rendszerbe kapcsolással), és a megmutatkozó tehetség kibontakoztatása. A kiemelt figyelmet érdemlő, a hátrányos helyzetű, a halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű, a tehetséges gyermekek inkluzív-, integrált nevelése mellett, az óvodai ellátásban megjelenő migráns (multikulturális vagy interkulturális) gyermekek beilleszkedésének, identitástudatának segítése. Az egészséges és sérült gyermekek kommunikációs készségének, alkalmazkodó képességének, együttműködésének fejlesztése a szükséges speciális módszerek, technikák, terápiás eljárások szakszerű megválasztásával és alkalmazásával a sérült funkciók megsegítésére. 2.4. Óvodai nevelésünk alapelvei Az alapelvek érvényesítése során figyelembe kell venni: a magyar nemzeti kultúrát, a hagyományokat; a magyar óvodapedagógia eddigi progresszív eredményeit; az ONOAP irányelveit; a fejlődéslélektan tudományos megállapításait; az inkluzív pedagógia cél- és feladatrendszerét; a játék, az érzelmek, az erkölcs meghatározó szerepét; 20

a gyermek fejlődésének nyomon követését; az iskolára alkalmasság fejlettségi szintjeit. Általános alapelvek: A kisgyermek emberi méltóságának és jogainak biztosítása és tiszteletben tartása. A gyermeki személyiséget tisztelet, elfogadás, szeretet, megbecsülés és bizalom övezi. Nevelésünk lehetővé teszi és segíti a gyermek személyiségfejlődését, a gyermek egyéni képességeinek kibontakozását érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes gondoskodás és különleges védelem mellett. A pedagógiai önállóságra épülő, sokszínű nevelési eljárásunkban jusson kifejezésre a szakmai autonómia, az óvoda általános és speciális értékeinek végig vitele, szem előtt tartva a gyermek egyéni és életkor specifikus jellemzőit. A testi, szociális és értelmi képességek alakításánál a gyermeki közösségben végezhető sokszínű, és mással nem helyettesíthető játék domináljon. A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek differenciált fejlesztése, fejlődésének segítése, és az egyenlő hozzáférés biztosítása. Túlzott elvárások helyett érzelmi biztonság nyújtása, az egyéni fejlődési ütem figyelembe vétele. Minden gyermek önmagához képest fejlődjön! A gyermek iránt támasztott igények, követelmények azonos elvek szerint valósuljanak meg. Legyen mindenkor követésre méltó az óvónő és a gyermekekkel foglalkozó felnőttek - magatartása, beszéde. Speciális alapelvek: Fontosnak tartjuk, hogy azok a különböző etnikumú, kultúrájú, vagy a többségtől valamilyen szempontból eltérő gyerekek, akik felnőtt életüket várhatóan különféle társadalmi szerepekben egymással együttműködve töltik el, már az óvodában elsajátítsák az együttműködés készségeit. 21

Az együttnevelkedés, befogadás, az inkluzív nevelés elve magába foglalja a bármiféle hátránnyal, testi vagy lelki sérüléssel élő gyerekek közösségben nevelését. A sérülés-specifikus ellátás során figyelembe vesszük a 3-6/7 éves gyermekek fejlődési és személyiségfejlődési jellemzőit, és a nevelési, fejlesztési célokat ennek rendeljük alá. Biztosítjuk a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek beilleszkedését, szem előtt tartva az esélyegyenlőséget. Az óvodai nevelés alapprogramjában meghatározott alapfeladatokon túl kiemelten foglalkozunk a prevenciós és korrekciós munkával, és a tehetséggondozással. Törekszünk az alkalmazott módszerekkel olyan szociális és kognitív fejlettségi szintre eljuttatni a gyermeket, hogy képessé váljon az iskolakezdésre. Migráns gyermekek nevelése során igyekszünk megismerni - és figyelembe venni - a sajátos étkezési szokásokból, vallási különbségekből, kulturális hovatartozásból adódó különbségeket. Igény szerint időszakos ellátást biztosítunk - az identitástudat megtartása érdekében és az anyanyelv gyakorlására - a külföldön élő, de magyar (szünidőt itt töltő) gyermekek részére. 3. Óvodai nevelésünk feladatai Általános feladatok: Az óvodai nevelés feladata az óvodáskorú gyermek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: Az egészséges életmód alakítása. Az érzelmi, erkölcsi, közösségi nevelés és a szocializáció biztosítása. Az anyanyelvi-, értelmi fejlesztés és nevelés megvalósítása. A környezet védelméhez és megóvásához kapcsolódó szokások alakítása. Megfelelő szakemberek bevonásával - a szülővel, az óvodapedagógussal együttműködve - speciális szakellátás. 22

Prevenciós és korrekciós nevelési feladatok ellátása. Ellátjuk azokat a nevelési feladatokat, tevékenységeket, amelyek biztosítják a gyermekek személyiségének fejlődését, közösségi életre történő felkészítését, a szociálisan hátrányos helyzetű gyermekek differenciált nevelését, fejlődésének segítését, a gyermekvédelemmel összefüggő pedagógiai tevékenységet. Komplex pedagógiai ellátással biztosítjuk a halmozottan hátrányos-, hátrányos helyzetűek eredményes nevelését/oktatását, a szociális hátrányok kompenzálását, a gyermekek esélyegyenlőségének elő-mozdítását. A korszerű, inkluzív pedagógia, differenciáló módszertan és kulcskompetenciákat fejlesztő programok mellett, kiemelt szerepet kap óvodai nevelésünkben a szülőkkel való együttműködés. Az otthon és az óvoda világának közelítésével a szülők és nevelők közötti kölcsönös tisztelet alapján törekszünk a gyermekek esélyegyenlőségének megvalósítására, melyben az óvodapedagógusoknak helyzetüknél és képzettségüknél fogva kiemelt szerepük és felelősségük van. Legfontosabb feladat szülők, nevelők és gyermekek együttműködése az önmagát irányítani tudó individuum alakulásának segítésében. További feladat: egyrészt a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak, ismereteinek rendszerezése, bővítése, különböző tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlása, másrészt az értelmi képességek (érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás) és a kreativitás fejlesztése. Speciális feladatok Integrált óvodai nevelésre vonatkozó nevelési feladatunk a sajátos nevelési igényű gyermekek beilleszkedésének segítése, a gyermekek emberi méltóságának és jogainak biztosítása, érzelmi biztonság nyújtása, továbbá a nyelvi fejlődésben akadályozott, retardált beszédfejlődésű, eltérő részképesség fejlődésű gyermekek szakellátásával a tanulási zavar kialakulásának megelőzése. 23

Programunk szellemében a gyermekek életkori és egyéni sajátosságaikra alapozva, tervszerű, konkrét feladatsorokkal tudatosan megválasztott, fejlesztő módszerekkel kibontakoztatjuk a 3-7 éves gyermekek beszéd és kommunikációs képességét úgy, hogy azok megfeleljenek az iskolakészültség követelményeinek. Az anyanyelvi nevelésen belül fontosnak tartjuk: a beszédindítást, a beszédkedv fenntartását, a gyermekek meghallgatását, a gyermeki kérdések érvényesülését, a válaszok igénylését, a gyermeki tapasztalatok, ismeretek rendszerezését, bővítését, értelmi képességek fejlesztését; érzékelés, észlelés, emlékezet, figyelem, képzelet, gondolkodás fejlesztését; a logopédiai terápiához kapcsolódó automatizálás segítését. A pedagógia feladata olyan módszerek kikísérletezése, amelyek biztosítják, hogy az ilyen együttnevelésből az előnyös helyzetű gyermekek is profitáljanak, az ő képességeik, személyiségük fejlődését is segítse a másság megismerése. 3.1. Nevelési feladatok az egészséges életmód alakítása, az érzelmi, erkölcsi nevelés és szocializáció, valamint az értelmi fejlesztés területén Az egészséges életmódra nevelést, az egészséges életvitel igényének alakítását, a gyermek szociális személyiségjegyeinek fejlesztését a nevelési folyamatban kiemelt jelentőségűnek tartjuk. 3.1.1. Az egészséges életmód alakítása Az egészséges életmód alakítása magában foglalja a szomatikus, pszichikus és szociális harmóniát. Törekszünk az alapvető emberi jogok és emberi szükségletek tiszteletben tartására. Biztosítjuk a gyermekek testi-lelki és szociális jólétét, érvényre juttatva az egészségtudatos szemléletet és a preventív gondolkodást. 24

Elemei: mozgás, edzés gondozás egészség és biztonságos környezet biztosítása a környezettudatos életvitel, környezetvédelem és óvás Ennek érdekében fontos: A gyermek szomatikus, mentális és pszichés fejlődésének elősegítése. A gyermek gondozása, testi szükségleteinek és mozgásigényének fenntartása és kielégítése. Harmonikus, összerendezett mozgásfejlődésének elősegítése. A gyermeki viselkedésben jelentkező zavarok, lelki sérülések kiszűrése, okok feltárása, segítségadás módjának meghatározása, szükség esetén korrekció, prevenció. Egészségének védelme, állóképességének növelése/edzése az egészséges életmód, testápolás, egészségmegőrzés szokásainak megalapozása. Testi épségük megóvása, balesetvédelem szabályainak betartása környezetük védelmével. A környezettudatos életvitel, a természeti környezethez, az ember alkotta környezethez, és saját belső személyes környezetéhez való harmonikus viszony kialakítása és fenntartása. Óvodapedagógusaink feladata: A gondozás és egészséges életmódra nevelés során az egészséges életmód kialakítását a helyes életritmus, a táplálkozás, testápolás, az öltözködés, a mozgás, edzés, pihenés megszervezésével és az ezekhez kapcsolódó szokások kialakításával biztosítjuk. Az egészséges életmódra nevelés csak úgy eredményes, ha minden óvónő egységes, korszerű egészségfelfogással és ökológiai szemléletmóddal rendelkezik, ha ez a feladat a mindennapi nevelőmunka szerves részét képezi. 25

Ennek érdekében: Biztosítjuk a higiénikus - esztétikus, gazdag tevékenységet kínáló környezetet, gondoskodunk a megfelelő minőségű és mennyiségű tárgyi eszközökről és azok karbantartásáról, számba vesszük az adott feltételeket. Megteremtjük az aktív elfoglaltság és a pihenés helyes arányát, életkoruknak megfelelő ritmus kialakítását. Figyelemmel kísérjük a gyermek egészségében bekövetkezett változásokat, törekszünk a testi és lelki tényezők összhangjára. Együttműködünk a családdal, törekszünk a családi és óvodai gondozási szokások összehangolására, szociális kapcsolatok harmóniájára. Felfedeztetjük a szűkebb és tágabb környezet élő és élettelen környezeti értékeit, ezzel aktív természet és környezetvédelmet alapozunk meg komplex cselekvések útján. 3.1.1.1. Mozgás, edzés A gyermekek alapvető szükséglete, egész óvodai életüket átszövi, amelyre kellő időt és teret biztosítunk biztonságos környezetben. Célunk a gyermek természetes, harmonikus mozgásának fejlesztése játékos formában. A rendszeres mozgás, a természetes mozgáskedv fenntartása. A mozgásigény kielégítése során megalapozódik a mozgás szeretetére épülő egészséges életvitel és életmód. Feladatunk: A szülőkkel együttműködve, a gyermekek egyéni érdeklődésének, temperamentumának figyelembe vételével differenciált (prevenció, tehetséggondozás) mozgáslehetőség biztosítása, illetve közös mozgásos programok szervezése. A gyermekek mozgásigényének kielégítését és fejlesztését elsősorban a szabadban végezhető mozgásos tevékenységekkel biztosítjuk. 26

A gyermekek edzettségét aktív lég-, víz- és napfürdővel, szabadban végzett mozgással alakítjuk. (Téli hónapokban is elengedhetetlen.) Nagycsoportban rendszeres úszásoktatással eddzük a gyermekeket, megalapozzuk a vízbiztonság megszerzését. Megteremtjük az udvari tornaeszközök, játszóeszközök variálásával a változatos mozgáslehetőségeket, balesetmentes óvodai környezetben. Megteremtjük az önállóság gyakorlásának feltételeit. A mindennapos testnevelés rendszeressége és a napirendbe való beillesztése, kiemelt feladatként kezelendő. Az óvónő feladata, hogy ehhez változatos eszközöket biztosítson, a testnevelés foglalkozás főgyakorlatának alapelemeit megjelenítse. A tornaszobát rendszeresen használjuk a gyermekek tervezett; spontán és terápiás mozgásfejlesztéséhez, harmonikus, egészséges testi fejlesztéséhez. Figyelembe vesszük a gyermekek egyéni, élettani szükségleteit. Az integrált nevelésünkben kiemelt szerepet kap a csoportban végzett mozgásfejlesztés. Nagymozgásokból kiindulva haladunk az eszközhasználatot igénylő finom mozgások felé. Edzettségük érdekében változatos mozgásformákat, mozgásos játékokat kezdeményezünk, növeljük a szabadban tartózkodás idejét és az aktív tevékenységek szintjét motoros koordinációfejlesztéssel (spontán lehetőségek és tervezett, szervezett, irányított formák). Sétákat, kirándulásokat szervezünk, minden alkalommal ügyelve a természeti környezet megismerésére, védelmére. Megfelelő gyakorlatokkal a helyes testtartás kialakítására és a tartáshibák megelőzésére törekszünk. Figyelünk arra, hogy a mindennapos testnevelés középpontjában a sok mozgással járó, vidám hangulatú játék álljon, mivel fontos feladatunk a mozgás megszerettetése. 27

A mindennapos szervezett mozgás tartalma: - futó,- ugró,- szökdelő,- szerepes fogó,- játékos utánzó,- szabályjáték legyen A mozgásos játék kiválasztásának szempontja mindig az a hatás, amit el szeretnénk érni a játék során. A mozgásos játékkal tudatosan fejlesztjük: a szabálytudatot, téri tájékozódást, testsémát, oldaliságot, figyelmet, gyorsaságot, állóképességet, egyensúlyérzéket, tempóérzéket, erőnlétet, alkalmazkodóképességet, kreatív gondolkodást. 3.1.1.2. Gondozás A gondozás az óvodai nevelésben nagyon fontos szerepet tölt be, hiszen a kisgyermek alapvető szükségleteinek kielégítését jelenti, hozzájárul egészségük megőrzéséhez, jó közérzetük kialakításához. Különösen védjük a gyermekek érzékszerveit, ápolásukhoz tiszta eszközöket, nyugodt feltételeket teremtünk. A gondozás elemei: egészséges táplálkozás testápolás öltözködés pihenés, alvás a. Egészséges táplálkozás Az egészséges táplálkozás óvodáskorban a növekedés és fejlődés elengedhetetlen feltétele. A korszerű táplálkozás alapanyagait (barna kenyér, korpa, müzli, stb.) igyekszünk megszerettetni gyermekeinkkel, megalapozzuk a korszerű táplálkozás igényét. Együtt készítünk zöldségtálat, kompótot, gyümölcssalátát, szörpöt, stb. Új ízekkel, ételekkel, italokkal ismertetjük meg a gyermekeket. Különös figyelmet fordítunk az esztétikus terítésre (textil abrosz, egyéni teríték/alátét, gyermek méretű edények, kosarak, szalvéták, stb.) 28

Figyelemmel kísérjük az étrendet, szükség szerint javaslatot teszünk a változtatásra. Egész nap során biztosítjuk a folyadékot. Gyümölcs- és zöldségnapokat tartunk heti rendszerességgel, a szülők segítségével. Szerepjátékkal (boltos, piacos, konyhás) elmélyítjük és bővítjük ismereteiket és szokásaikat ezen a területen. Beszélgetünk az ételfajták fontosságáról és szervezetükre gyakorolt hatásairól. b. A testápolás A testápolás műveletei közben az óvónő - a nevelő munkát segítő dajka - és gyermek közötti bensőséges kapcsolat elmélyítését segítjük. Szükség szerint megtanítjuk a hiányzó higiénés szokásokat, testápolási szerek rendeltetésszerű használatát. Különös gondot fordítunk a helyes fogápolás elsajátítására. c. Az öltözködés Az öltözködés védekezés az időjárás változásai ellen, de egyúttal fejleszti a gyermek ízlését, önállóságát is. A szülőkkel együtt a célszerű, többrétegű, kényelmes ruhák használatát alakítjuk ki. Óvodánkban ajánljuk a váltócipő, pizsama, melegítő és váltóruha használatát. d. A pihenés, alvás A pihenés, alvás az óvodás gyermek életkori szükséglete. Biztosítjuk a nyugodt pihenés feltételeit. Tiszteletben tartjuk a gyermekek egyéni alvási szokásait. 29

Elalvás előtt halk dúdolással, zenével, rövid mesével nyugtatjuk a gyermekeket. A csoportszoba megfelelő szellőztetésével jó levegőt biztosítunk. Alvó játékkal segítjük megnyugtatásukat, de balesetvédelmi okból ügyelünk arra, hogy puha és kellő méretű legyen. 3.1.1.2.1. A dajka feladata A dajka az óvodai gondozó-nevelő munka aktív segítője. A fejlesztő hatás eredményessége érdekében a dajkának is rendelkeznie kell azokkal a személyiségjegyekkel, és el kell fogadnia azokat az elveket, melyek ezt a tevékenységet, és ezt a tevékenységet végző személyt jellemzik. A jó óvónő és dajka a gyermekkel való hosszantartó nevelési folyamatban azonosulási mintát (modellt) nyújthat a gyermekeknek. Azonban, hogy modell legyen a gyermekek számára, tudnia kell "önmagát adni", spontán, szabad módon kell viselkednie. Nemcsak a személyesség és a természetes viselkedés fontos a jó modellszerephez, hanem a megfelelő hitelesség is. Mindez a szavak, a tettek és az érzelmek egységét jelenti a mindennapi tevékenységben. Mindig igyekezzenek tetteikkel és szavaikkal kifejezni, hogy a gyermekek közötti egyéni különbségek, az eltérő fejlettségi szint, a feladatmegoldásban megfelelő teljesítménykülönbség természetes jelenség. Senki sem kaphat semmiféle címkét, megkülönböztető jelzőt, vagy elmarasztalást, mert a többségtől eltérő külsejű, vagy az adott helyzetben másképpen gondolkodik, cselekszik, másképpen fejezi ki magát, teljesítménye, magatartása különbözik a többiektől. A pedagógiai munkát közvetlen segítő dajkákat rendszeresen tájékoztatjuk a nevelési feladatokról, az optimális segítségadás módjáról: Rendelkezzen megfelelő szintű pedagógia, pszichológiai felkészültséggel. Legyen megértő a dajka, ismerje a gyermekek gondolat- és érzelemvilágát. Legyen gyermekszerető, rendelkezzen személyes vonzerővel. Legyen toleráns beállítottságú, aki nem sürgeti a lassabban öltözködő 30

tisztálkodó, tevékenykedő gyermeket, tiszteletben tartja a gyermek egyéni tulajdonságait. Ugyanakkor az elfogadás, a megértés, a tolerancia nem belenyugvást jelent, hanem kiindulási alapot a segítséghez, a fejlesztéshez. Lássa meg a gyermekben a saját legjobb lehetőségét, azt a pozitív tulajdonságot, mely csak reá jellemző, és arra építve, annak "előhívására" törekedve válassza meg a ráhatás formáját. Segítse, hogy az óvodai csoporttal eltöltött idő legyen élmény a gyermekeknek. A következetesség a nevelésben nagyon fontos pedagógiai elv. Az elv megvalósulásának legyen segítője, egységesen lépjenek fel a nevelési folyamatban. Rendelkezzen tiszta, szép kiejtéssel. A mondatok ne legyenek túl hosszúak és bonyolultak. Kerülje a szavak kicsinyített alakját, a harmadik személyű megszólítást (A dajkának is az egyes szám második személyében használatos módon kell szólnia a kisgyermekhez.) Felelős az (óvodapedagógusokkal együtt) a gyermekek test - lelki védettségéért és óvásáért. Aktívan közreműködik a gyermek önkiszolgálásában, a játék- és munka jellegű tevékenységek előkészítésében, együttvégzésében, a gyermekek napirendjének betartásában, segédkezik a napirendben megjelölt feladatok megvalósításában. Biztosítja az óvodai élet környezeti (tárgyi, higiénés) feltételeit. Segít a fejlesztő tevékenységekhez kapcsolódó szervezési feladatokban. Ellátja a gondozási feladatokat (pl. étkezés, öltözködés, mosdó használat). Segít felügyelni a megbetegedő gyermeket. Felügyeletet lát el sétán, kiránduláson, külső programokon. 31

3.1.1.3. Egészség és biztonságos környezet biztosítása A gondozási, mozgási, edzési, mozgásfejlesztési feladatok megfelelő megvalósítása segíti a gyermekek egészségének megóvását, és megőrzését. Különleges figyelmet fordítunk a környezet tisztaságára (takarítás, fertőtlenítés, mosás), a balesetmentes tárgyi környezetre. Óvodapedagógusaink feladatai: A gyermekek testi épségének biztosítása biztonságos berendezési tárgyakkal, játékeszközökkel, azok állandó ellenőrzésével, karbantartásával, szükség szerinti cseréjével. Szükséges az óvónő állandó kontrollja, figyelemmel kísérése minden gyermeki tevékenység közben. Fordítson megkülönböztetett figyelmet a szemüveges, a mozgás ügyetlen gyermekekre. Úgy alakítsa a gyermeki szokásokat, hogy megtanuljanak vigyázni saját és mások testi épségére. A környezet tisztaságának, a szükség szerinti fertőtlenítésének, a gyermekek megfelelő öltözékének, a folyamatos légcserének, a megfelelő páratartalomnak, a nyugtató hatású, ízléses környezetnek a biztosítása. Anamnézis felvétel a gyermekek egészségi állapotáról. A ritkán előforduló betegségek (allergia, asztmatikus tünetek, lázgörcs) kezelésének elsajátítása. Figyel a gyermek testi-lelki állapotának változásaira, szükség esetén értesíti az óvoda orvosát, illetve a gyermek szüleit. A mentális problémákkal küzdő gyermekek fejlődése érdekében kapcsolatot tart a nevelési tanácsadó szakembereivel, szükség esetén tanácsukat, segítségüket kéri. 32

3.1.1.4. A környezettudatos életvitel, környezetvédelem és óvás Fontosnak tartjuk annak érzékeltetését, hogy tiszta, egészséges környezetben az élet minősége javul. Az elhanyagolt környezet rontja az alkalmazkodás lehetőségét, az ember egészségét. Óvodapedagógusaink feladatai: Természethez, állatokhoz, növényekhez fűződő pozitív kapcsolat kialakítása. Életviteli értékek, szokások rögzítése, kialakítása: mozgás, egészséges táplálkozás, derűs, harmonikus életvitel. Az élet tiszteletére nevelés. Természetvédelem: a természet része vagyunk, nem tulajdonosa! Az élővilág sokszínűségének, értékeinek felfedeztetése. Ne árts! Vigyázz rá! Szelektív hulladékgyűjtés. Részt vétel hulladékgyűjtési akciókban, a családok bevonásával. Komforttechnikával (víz, villany, fűtés) kapcsolatos magatartási szokások alakítása. Együttműködésre, a másság elfogadására, az empátiára épülő megértésre nevelés. Alakítsa a gyermek én-re irányuló mentálhigiénéjét (önmaga elfogadása, pozitív gondolkodás, önismeret, igényesség, önszabályozás, bizalom mások és önmaga iránt, kreativitás). A fejlődés jellemzői iskolába lépéskor: Önállóan mosakodnak, törölköznek, figyelmeztetés nélkül kezet mosnak, amikor csak szükséges. Körömkefével tisztítják a körmüket. Ruhájuk ujját felés letűrik, begombolják, kikapcsolják. Használják a WC-t. Vigyáznak a WC, a mosdók rendjére, a tisztálkodási eszközöket a helyére teszik. Fogat mosnak, a fogápoló szereket tisztán, rendben tartják. Hajukat rendben tartják, szükség esetén segítséget kérnek. 33