Vas (2004. June 26., Saturday) - Szerzõ: Keszthelyi Sándor Bozsok 9727-01-332. Rákóczi u. 22. R.k. Szent Anna templom. Mûemlék jellegû. Az eredeti K-Ny-i templom XIII. századi, 1773- ban barokk stílusban É-D irányban átépíttették. Napjainkra a középkori szentélyt ismét restaurálták a K-i oldalon. Napóra a templom barokk D-i falán 5 m magasban. Vertikális. A számlap vakolatra festett félköríves. Óraszámozása: 5-12-6, változó közû. A napóra feltehetõen 1773-as, készítõje valószínûleg Szerdahelyi Hersits Miklós a falu akkori tanítója volt. Az 1940-es évek elején a templom felújítása közben a napóra nyomtalanul eltûnt. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 4-5.p; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. Bük 9740-01-333. Petõfi Sándor u. 21. R.k. Szent Kelemen templom. Mûemlék. Román stílusban a XII-XIII. században épült, 1408-ban gótikusan bõvítették. A török idõkben megsérült. Renoválják 1733-ban, újjáépítik 1757-ben barokk stílusban.1871-ben oromfallal egészítették ki. 1972-1979-ben restaurálták és nyerte vissza középkori és barokk képét. Napóra a templomhoz 1757-ben hozzáépített barokk oldalkápolna 1871-es D-i oromfalán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje poláris. A számlap vakolatból kissé kiemelkedõ félkörív 2 m hosszan. Óraszámozása: IX-XII-VI, változó közû. 1871-ben készült. 1975-ben az OMF leverette a vakolatot és a napórát. Mivel a barokknál késõbbi hozzáépítéseket a régi templomhoz nem illõnek ítéltek, ezt az oromfalat is elbontották, így a napóra teljesen eltûnt. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1974. Irod.: CSATKAY Endre: Sopron vármegye mûemlékei.iii. Sopron, 1937. 132. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráirõl.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 4. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. 9740-02-334. Bükfürdõ. Thermál körút 27. Danubius Thermál Hotel. Napóra van a szállodától ÉK-re a parkban. Horizontális. Árnyékvetõje egy 1,5 m magas bronz balett-táncos nõalak. A kar, a törzs és a láb egyenese a pólusra mutat. A számlap mûkõlapokkal burkolt átlagosan 4 m átmérõjû térség. Óraszámozása: 5-12-7, változó közû. A számok 20 cm átmérõjû, 5 cm vastag fehér márványkorongok. Nem teljesen rögzítettek, így a KÖZEI-NYISZ váltásakor a korongokat egyszerûen eggyel tovább rakják, majd az óra visszaállításakor visszahelyezik. A kiváló ötletnek köszönhetõ, hogy a napóra mindig az aktuális idõt mutatja. 1986-ben készítette Körössényi Tamás szobrászmûvész. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1995. Irod.: VÉRTES Ernõ: Újabb regisztrált napóra Vas megyében. = EGYESÜLET HÍRADÓ, 1995. 4. sz. 24. p. (képpel); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 17. p. (képpel).
Celldömölk 9500-01-335. Szentháromság tér 1. Városi Önkormányzati Hivatal épülete. Mûemlék. Bencés kolostornak épült 1764- ben barokk stílusban. Napóra van a D-i homlokzat timpanonjában 10 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutatott, utóbb helytelenül legörbítették. A számlap sávja vakolatból kiemelt negyedkörív 1,8 m-es sugárral. Készítõje valószínûleg a csillagászati érdeklõdésû, 1876-1900-ig dömölki apát Hollósy Jusztinián volt, így a napóra 1880-as évekbeli. A római számozást 1960- as felújításakor lefestették, de az 1987-es renováláskor újraalkották. Az eredetileg egy (KÖZEI) óraszámozást kiegészítették egy továbbival (NYISZ). Feliratai és óraszámozása: TÉLI VII-XII-III, NYÁRI VIII-XII-IV, SZEPT.12. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1982. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.i. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 29. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 5. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574., 576. p. (képpel). Csönge 9513-01-336. Dózsa György u. 17. Kúria. Csáffordi Tóth József földbirtokos, huszártiszt építette 1810-1815 között klasszicizáló stílusban. Napóra az épület D-i homlokzatán lévõ timpanonban 5 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje poláris. A számlap vakolatra festett félköríves. Az épülettel nagyjából egyidõs napóra az 1950-es évek elejéig még látható volt. A vakolat leválása miatt a számlap és az árnyékvetõ elpusztult. Vértes Ernõ 1993-ban a helyszínen az árnyékvetõ támasztékának a furatát és a vakolatmaradványokon némi fekete festéket talált még. Nagyon elhanyagolt a telek, pusztuló az épület. Petõfi Sándor 1839 májusától szeptemberig lakott Ostffyasszonyfán rokonánál Salkovics Péter mérnöknél. A szomszédos Csöngén lakó földbirtokos lánya Tóth Róza iránt táplált szerelmi ábrándokat. Hat versét itt írta, legtöbbjét a szeretett Rózához intézve. A csöngei néphagyomány szerint Tóth Rózáék házának napóráját Petõfi maga készítette. Ez a hagyomány több mint egy évszázad múlva is ismert volt a faluban. A néprajzkutatóval az 1901-es születésû Németh Károly közölte 1954-ben, aki Csepregi Jánosné csöngei asszonytól hallotta ezt. Lehet, hogy már az épület elkészültétõl ott volt a napóra és csak a nép ajkán élt ez a kedves történet. Adatközlõ: Orbán Róbert, 1986. Irod.: DÖMÖTÖR Sándor: Petõfi vasi élményei és a néphagyomány. Szombathely, 1954. 9. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 6. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 574. p. Duka
9556-01-337. Kossuth Lajos u. 112. Az egykori Vidos földbirtokos család kúriája. Épült 1767-ben népies barokk stílusban. Napóra a D-i oromfalon 6 m magasban a két körablak között. Vertikális. Az árnyékvetõ pólusra mutató kovácsolt vasrúd, végén gömbbel. A számlap 1 m átmérõjû félkörív kissé kiemelkedve a vakolatból. Óraszámozása: VI-XII-XVIII. Leveles, indás díszítéssel. A napóra feltehetõen 1767-es. Az épület 1995-ben lakatlan, elhanyagolt. A napóra is pusztuló, a vakolat félig levált. 1996-ban az életveszélyes oromfalat lebontották és új téglából újrafalazták, így a napóra végleg eltûnt. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.i. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 28. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 6-7. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575-576. p. (képpel). Ják 9798-01-38. Szabadnép u. R.k. Szent György, volt bencés apátsági templom. Mûemlék. Román stílusban épült 1214-1256-ig. Török károsítások 1532-ben. Barokk átalakításokra került sor 1660-1666 között. Felújítva 1715-ben. Schulek Frigyes restaurálásával nyerte vissza eredeti középkori képét 1896-1904 között. Napóra a torony D-i falán 6,5 m magasan az alsó osztópárkány vonala alatt. Vertikális. Árnyékvetõje poláris. Vakolatra festett számlapja csaknem félkörben kettõs ív 1,3 m sugárral. Óraosztása egy óránkénti, számozása a fennmaradt fényképeken és rajzon nem jól látható. Valószínûleg a templom 1715-ös felújításakor készült. Az 1896-ban megkezdett helyreállításkor- mint nem középkori elemet- a napórát eltüntették. Csak ez elõtt készült rajzokon, fényképeken látható. Ugyanakkor eltüntették az É-i torony felsõ részén lévõ három mechanikus órát is, így a templom teljesen idõmérõk nélkül maradt. Ezért a helyiek a D-i torony Ny-i falára 8 m magasra mechanikus órát tettek. Ennek négyzetes lapját az 1950- es években szerelték le, melynek nyoma még sokáig látszott. Régi fényképeken ezt is sokan napórának vélték. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod: HENSZLMANN Imre: Magyarország ó-keresztény, román és átmenet stylü mû-emlékeinek rövid ismertetése. Bp. 1876. (kép a belsõ borítón); FORSTER Gyula: Magyarország mûemlékei.i. Bp. 1905. (24.képen); SZÉPMÛVÉSZET, 1943. 1. sz. 14. p. (rajzokkal); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p.; Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 8-9. p. (rajzzal). Jánosháza 9545-01-339. Vár u. 52. Erdõdy-várkastély. Mûemlék. A legkorábbi épületrészek XIV. század végiek. Folyamatos hozzáépítések a XVI-XVIII. században, illetve felújítások, átépítések a XIX. század elején és 1935-ben. Utóbb helytörténeti múzeum. Napóra a négyzetes kaputorony D-i falán 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. Számlapja 1,4 m
átmérõjû félkör, vakolatból kissé kiemelten. Óraszámozása: VI-XII-VI. A XX. század elején készülhetett, legkorábbi ábrázolását 1931-ben közölték. Alatta az 1935-ös renoválásra utaló felirat. A kastéllyal együtt a napóra is megkopott az 1970-es évekre. 1983-ban az OMF falkutatásakor leverték az összes vakolatot és a napórát alkotó részeket is. Nem készült újjá, a napóra végleg eltûnt. Adatközlõ: Balázs Zoltán, 1981. Irod.: A Vasvármegye Kalendáriuma. Szombathely, 1931. (rajzzal); H TAKÁCS Marianna: Magyarországi udvarházak és kastélyok. Bp. 1970. (93.képen); ÉLET ÉS TUDOMÁNY, 1971. 8. sz. 360. p. (képpel); GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. 144. p. (képpel); KISS Gábor: Várak, várkastélyok, várhelyek Magyarországon. Bp. 1984. 433-434. p. (képpel); SÁRVÁRI Márta: Egy középkori udvarház története. = DELTA, 1986. 2. sz. 34-36. p. (képpel); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 18. p. (rajzzal); EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. (címlaprajz); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. =EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 7. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575. p. Kemenesszentmárton 9521-01-340. Úttörõ u. 37. Termelõszövetkezeti épület. Épült 1978-ban. Napóra van a DNy-i oromfalon 6 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje jelenleg ferdén áll. A számlap 1,5 m átmérõjû kör alakú vakolatmezõbe festett. Óraszámozása: 5-12-7, változó közû. Középen sugaras naparc. A napórát tervezte és készítette 1978-ban Somogyi Pál építészmérnök, aki 1991-ben fiatalon elhunyt. Adatközlõ: Deicsics László, 1983. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 7-8., 21. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575. p. Kõszeg 9730-01-341. Hunyadi János u. 7. Családi ház. Építette 1906-ban Békési István zalaegerszegi fõispán. 1915-ben vásárolta meg Andráskay Müller Ede építész és családja. Napóra van a DK-i udvari falán 3,5 m magasan. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap vakolatra festett. Negyedkör alakú sáv 0,8 m-es sugárral. Óraszámozása: VI-XII-I, változó közû. A napóra 1906-1910 között az épület felépítését követõen készült. Eredeti állapotú, a késõbbi felújítások helyét kihagyták. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1981. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19.p; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.i. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 30. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 10. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576-578. p. (képpel). 9730-02-342. Jurisics tér 8. Egykori és mai városháza. Mûemlék. XIV-XV. századi gótikus eredetû. A XVI-XVII.
században reneszánsz részekkel bõvítve, utcai oromfala is ekkori. Az 1590-es években készült a festett kváderes díszítésû vakolata. Napóra készült 1597-ben a festett homlokzatra. A vertikális napóráról ábrázolás vagy leírás nem maradt fenn. De elkészülésérõl hiteles levéltári dokumentumunk van. Kõszeg Szabad Királyi Megyei Város Levéltára 1597-es iratkötegében (Acta Miscellanea) megtalálható egy számla német eredeti szövege, melynek fordítása: "Festékek a napórához. 2 g cinóberért, 2 g vörös-barnáért, 3 g 6 d kékért, 6 g 3 d ólomsárgáért, 4 g ólomfehérért, 5 g krétáért, 9 g zöldért, 10 g sáfránért, 2 g enyvért, összesen 2 fl 3 g 9 d, Joannes Saggitarius, városi írnok, saját kezûleg". Az irat hátoldalán: "Kivonat a Városháza napórája ügyében". A napóra eszerint falra festett, nagyon színes volt. Az épület tájolását tekintve a D-i homlokzaton lehetett. Az 1710- es tûzvészben az épület leégett, akkor a napóra is eltûnt. A városházát hamarosan újjáépítették barokk stílusban. De D-re felépült a Tábornokház is, részben árnyékba borítva a városháza D-i homlokzatát, így a napóra már nem készült újra el. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1985. Irod.: Vas megyei Levéltár. Kõszegi Fióklevéltára. 1597. Acta Miscellanea; BARISKA István - NÉME TH Adél: Kõszeg. Bp. 1984. Panoráma 69. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 8-9. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 575. p. 9730-03-343. Jurisics tér 14. Lakóház. Ambrózy-ház vagy Szovják-ház. Mûemlék. A XIII. század második felében épült, egyik legrégibb épülete a városnak. A ház udvari részein egyes részletek maradtak a XIV-XVI. századból, de az 1560-as évek végén nyerte késõ reneszánsz utcai homlokzatát, udvari loggiáit és sgrafittó festését. 1739-es barokk változtatását 1965-1967 között az OMF helyreállította. Napóra került elõ a lakóház udvari szárnyának DK-i falán, 4,5 m magasban. Vertikális. Mai pálcája a vízszintestõl kissé lehajlítva áll, esetenként eltûnik illetve pótolják. A számlap vakolatra festett, részben karcolt, nagyjából félkör alakú, 40 cm átmérõjû a leghatározottabban bekarcolt része. Nem szabályos a körív, jobb oldala torzultabb. A félkörön belüli rész igen réginek tûnik. Legbelül egy 20 cm-es területen 6 nyílhegy van festve. Kifelé 6 hosszabb nyíl irányul. Mind páronként csoportosítva, kissé szétnyílóan, kézzel meghúzva eléggé esetlegesen. A félkörön kívüli részen a vakolatra újabb, erõsebb vörös olajfestékkel 8 óravonal és római számozás festve: VIII-XII-XV, változó közû. 1992-re a jobb oldali számok kitöredeztek. A napórának több periódusa volt: 1./ Legbelsõ, eredetileg talán kõre karcolt napóra. Ez a középkori ház udvari falán már a XV. század környékén elkészülhetett. Pontosan már nem határozható meg, mert utóbb újra és újra levakolhatták, újrakarcolták, újrafestették, egyes részeit javították, ma együtt látjuk a különbözõ korok munkáját. Az a tény, hogy a napóra nem a fõhomlokzaton, hanem a rejtettebb, átépítésre alig kerülõ, nem bolygatott udvari falon van, lehetségessé teszi a napóra középkori eredetét. 2./ A félkör alakú vakolt területre festett napóra, mely az 1560-as évek végén készült. Esetleg ezt is újrafestették, módosították a tulajdonosváltozások miatt 1739-ig. Akkor a barokk építészek levakolták, amely két évszázadig jótékonyan takarta. 3./ Az 1965-1967-es felújításkor eltávolították a vakolatot, feltárták a régi napórát. Belsõ részét restaurálták, külsõ részét kiegészítették az osztásokkal és a római számozással. A falat újravakolták, de ezt a mezõt kihagyták. 1981- ben a külsõ részt újrafestették. 1997-ben az esõcsatorna hibája miatt a számlap leázott, károsodott, az árnyékvetõ eltûnt. Adatközlõ: Deicsics László, 1979. Irod.: GÍMES Endre: Észak-Dunántúl. Bp. 1981. Panoráma 218. p.; WELLNER István: Magyarország. Bp. 1981. Panoráma 648. p.; CSÁSZÁR László: A mûemlékvédelem Magyarországon. Bp. 1983. 310. p.; C. HARRACH Erzsébet - KISS Gyula: Vasi mûemlékek. Szombathely, 1983. 198. p.; BARISKA István - NÉMETH Adél: Kõszeg. Bp. 1984. Panoráma 75. p.; KARLOVITS Károly: Az idõmérés története. Bp. 1984. Országos Mûszaki Múzeum - Iparmûvészeti Múzeum. 6., 15.p; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.;
VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 10., 22. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576-577. p. (képpel). 9730-04-344. Kálváriadomb. Kálvária templom. Mûemlék. Épült 1729-1735 között barokk stílusban, a jezsuiták által, akik késõbbi fenntartói is voltak. Napóra a háromtornyos templom bal oldali hengeres tornyának D-i oldalán 3,5 m magasan. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap falra szerelt 0,8x0,5 m méretû téglalap alakú fémtábla festve. Óraszámozása római, változó közû, rozsdásodó felületû. A valószínûleg 1897-ben készített napórát sok ábrázoláson láthatjuk, de az 1975-ös tatarozáskor az OMF lebontotta, így eltûnt. Adatközlõ: Zenkl Gábor, 1980. Irod.: KISS János-SZIKLAY János: A katholikus Magyarország.II. Bp. 1902. 828. p. (képpel); SZÕNYI Ottó: Régi magyar templomok. Bp. (1933) 112. p. (képpel); LELKES István: Kõszeg. Bp. 1943. (32.kép); GENTHON István: Magyarország mûvészeti emlékei.1.köt. Dunántúl. Bp. 1959. (171.kép); ELEKES István: Kõszeg. Bp. 1960. (153.kép); C. HARRACH Erzsébet: A megye mûemlékeinek sorsáról. = MÛEMLÉKVÉDELEM, 1968. 1. sz. 25. p. (képpel); LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 19. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 9. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 576. p. 9730-05-345. Óház tetõ. Kilátó. Épült a középkori óvár É-i falainak megmagasításával 1996-ban a várostól Ny-ra lévõ 608 m magas hegytetõn. Napóra van a kilátó D-i falán 4 m magasban. Vertikális. Kovácsoltvas árnyékvetõje pólusra mutat. A számlapja 0,5 m- es négyzet alakú 3 cm vastag süttõi mészkõlap. Óraszámozása: VIII-XII-IV, változó közû. Felirata: A.1996.D és TEMPUS FUGIT. Tervezte és készítette Vértes Ernõ amatõrcsillagász 1996-ban. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1996. Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (kép a hátlapon); BAKAY Kornél: Castrum KWSZUG. A kõszegi felsõvár és a milléniumi kilátó. Kõszeg, 1996. 166-169. p. (képpel); EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (képpel a hátlapon); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 10. p. 9730-06-346. Rájnis József u. 4. Lakóház. Mûemlék jellegû. Középkori elõzmények után barokk stílusban épült a XVIII. században, klasszicista utcai homlokzatát a XIX. század elsõ felében nyerte. Napóra van az épület udvari szárnyának DNy-i falán 5 m magasan. Megközelíthetõ illetve utcáról jól látható a Táblaház (Schätzl Frigyes) u.3. felöl. Vertikális. Rozsdamentes acéllemez árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap falra függesztett téglalap alakú 0,9x0,6 m-es lakkozott keményfa lapra bemaratva és festve. Óraszámozása: VII-X-XII-II, egyenközû, félórás beosztású. Feliratai: SANAT ANIMAM MORA és AMF.1992. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p. Kõszegdoroszló
9725-01-347. Fõ u. R.k. Szent Márton plébániatemplom. Mûemlék jellegû. XIII. századi eredetû a román stílusú hajója és félköríves szentélye. Középkori térhatása nagyjából megmaradt az 1769-es renoválás és az 1792-es barokk átépítés után is. A XIX. század közepére már elhanyagolt templomot 1892-ben tatarozták. Napóra nyomait fedezték fel a templom tornyának DK-i falán 8 m magasban, amikor az OMF C. Harrach Erzsébet irányításával 1974-1975-ben falkutatást végzett. Rétegenként lefejtették az újabb vakolatokat amíg az eredeti középkori részekig jutottak. A tetõ feletti toronyrészen a színes kváderes díszítés felett és az ikerablak alatt, a kevés festéknyomból egy napóra létére lehetett következtetni. Aligha lehetett régi kõre karcolt napóra, inkább a többi XVI. századi épületfestéssel egyidõs, melynek színes festékmaradványai máshol is láthatók. A felújítás végén az új vakolással a napóra ismét eltûnt. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1985. Irod.: C. HARRACH Erzsébet-KISS Gyula: Vasi mûemlékek. Szombathely, 1983. 259. p.; BARISKA István-NÉMETH Adél: Kõszeg. Bp. 1984. Panoráma 188. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 11. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p. Narda 9793-01-348. Kossuth u. 96. R.k. Szent János templom. XI-XII. századi eredetû, valószínûleg 1250 körül épült, XIV-XV. századi felújítással, díszítéssel. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. 1991-ben az OMF feltárta és helyreállította középkori részleteit. Bekarcolt középkori napóra van a kõbõl falazott, vakolt, kívül is színesen dekorált templomhajó D-i falán balra 2,4 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje hiányzik, csak a lyuk helye látható. A számlap szabályos két koncentrikus kör, a belsõ 52 a külsõ 58 cm átmérõjû. A sugaras osztásvonalak a vízszintes vonal felett egy-egy, alatta nyolc-tíz szektort hoznak létre. A felület fõleg a bal oldalon elég sérült. Annyi látható, hogy a szektorok nem egyenlõk. Óraszámozása nincsen. A körök egyvonalban, az egyenes vonalak duplázva futnak. Az egész napóra szerkesztése, kivitele hasonlít a rudabányaira, így ennek kora is XIV. századi lehet. A XVIII. században barokk stílusúra alakították a templomot. Mindent befalaztak, kívül és belül mindent levakoltak, nyugati tornyot és bejáratot építettek, nagyobb barokk ablakokat nyitottak. Ekkor a bekarcolt napóra is a vakolatréteg alá került. A templomon 1991-ben az OMF nagyszabású mûemléki felújítást végzett. A külsõ falakról lefejtették az összes barokk vakolatot. Akkor újra elõkerült a bekarcolt középkori napóra. Nem feltûnõ látvány, csak súroló napfényben veheti észre a figyelmes szemlélõ. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1997. 9793-02-349. Kossuth u. 96. R.k. Szent János templom. XI-XII. századi eredetû, valószínûleg 1250 körül épült, XIV-XV. századi felújítással, díszítéssel. A XVIII. században barokk stílusban átalakították. 1991-ben az OMF feltárta és helyreállította középkori részleteit. Barokk napóra a D-i falon középen 4 m magasban két ablak között. Vertikális. Árnyékvetõje poláris. A számlap vakolatra festett arab számsor negyedkörívesen 1,2x1 m méretû téglalapban. Óraszámozása: 7-12-4, változó közû. A napóra a XVIII. században készült, a felületét a festésekkor kihagyták, de a számsort újrakészítették. 1991-ben az OMF falkutatást végzett, a barokk vakolatrétegeket lefejtette, ekkor a napóra nyomtalanul eltûnt. Csak régebbi fényképek és a község lakosságának emlékezete õrzi. Adatközlõ: Tepliczky István, 1982.
Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 11. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 577. p. Sárvár 9600-01-350. Csónakázó tó. A várostól DK-i szélén 1972-1973-ban alakították ki. Napóra áll a tóparttól Ny-ra a fûben egy 0,6 m magas betonpilléren. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap és a tartóabroncsok köre acélból készült 1 m átmérõvel. Óraszámozása vagy nem is készült, vagy idõvel lekopott, esetleg ez csak egy napórát jelképezõ szobor-kompozíció. A masszív térplasztika 1977 körül készült. Adatközlõ: Holl András, 1979. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12. p. 9600-02-351. Rákóczi út 1. Thermal Hotel. Napóra áll az autóparkoló melletti lapburkolaton, a fõútról jól láthatóan. Horizontális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap mészkõhengere 2 m átmérõjû és 0,5 m magas. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közû. KÖZEI-t mutat. Árnyékvetõje ferdén lefelé fordított törökkori lándzsa, amit Nádasdy Ferencet a híres törökverõ hõst (1555-1604) azaz a "Fekete Bég"-et ábrázoló bronzalak tart jobb kezében. Felirata: NÁDASDY FERENC A FEKETE BÉG. KÉSZÍTETTE A DANUBIUS VÁLLALAT MEGBÍZÁSÁBÓL A VÁROSI SZÉPÍTÕ EGYESÜLET TÁMOGATÁSÁVAL 1985 ÉVBEN KÖRÖSSÉNYI T. A napórát Urbán László könyvtárigazgató. A mûvészi kompozíciót Körössényi Tamás szobrászmûvész készítette, 1985-ben. Adatközlõ: Gyimesi Lajos, 1985. Irod.: DUNÁNTULI NAPLÓ, 1985.júl.12. 4. p.; NÉPSZABADSÁG, 1985.szept.2. 7.p; ÚJ TÜKÖR, 1985.szept.12.; VASÁRNAPI HÍREK, 1985.szept.15. (képpel); SOMOGYI NÉPLAP, 1985.szept.24. (képpel); TURISTA MAGAZIN, 1985. 11. sz. 5. p. (képpel); MAGYAR NEMZET, 1985.dec.7. 9. p.; BARTHA Lajos: Napórákra vadásztunk. = TURISTA MAGAZIN, 1990. 11. sz. 19. p.; LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12., 23. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578. p. (képpel). Sitke 9671-01-352. Kissitke. József Attila u. 1. Kastélyfogadó. Mûemlék jellegû. Középkori elõzményeken 1730-ban épült barokk stílusban, 1851-ben romantikus átalakítással. Volt Felsõbüki Nagy-kastély. 1982-ben vette meg Kovács Ferenc, 1983-1984-ben a felújítás során tárták fel régi részleteit. Napóra számlapra bukkantak az 1983-ban történt felújítás során az épület É-i folyosójának padlójában. A vésett napóra számlap egy 30 cm-es négyzet, de a lap egy részét még fal és vakolat takarja, pontos adatai csak a gondos
kibontást követõen adhatók meg. Horizontális kerti napóra volt. Árnyékvetõje poláris, ma csak a pálca és a kitámasztó lyukai láthatók. Óraszámozása: V-XII-IIII, változó közû, negyedórás osztású. A kastélykert napórája XVIII. század közepi lehet, de hogy mikor és miért tették a folyosó padlójába, félig befalazva (szerencsére lapjával felfelé) azt kutatni kellene. A befalazott napórát 1997-ben Vértes Ernõ kiszabadította. Anyaga 3 cm vastag kelheilmi mészkõlap. Szombathelyre szállították és a Gothard Amatõrcsillagászati Egyesület gyûjteményébe került. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 16. p. (képpel). Szombathely 9700-01-353. Aréna u. 1. Ferences kolostor. Mûemlék. 1360 után épült gótikus stílusban. 1549-ben a szerzetesek elhagyták, de visszatelepültek 1630-ban. A kolostor bõvítve és átalakítva barokk stílusban 1634-ben és 1759-1766 között. 1927-ben átépítve. Napóra készült a kolostor egykori kert felöli DK-i falán. Vertikális. Számlapja falra festett volt. Levéltári adatok maradtak fenn 1750-es készítésérõl és 1780-as felújításáról. A kolostori számadáskönyv 1750.ápr.23-i bejegyzésének kiadás rovatában latinul olvasható: "A festõnek napóra készítésért 6 ft". Az 1780.máj.27-i bejegyzés szerint "A napóra javításáért festõnek elõleg kifizetve 3 ft". Az 1780.jun.15-i bejegyzés alapján "A festõnek végkielégítésként a napórán folytatott munkáért kifizetve 9 ft". A napóra az épület 1927. évi emeletráépítési és felújítási munkái közben eltûnt. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: Ferences-rendi számadáskönyvek, 1673-1854. Vas megyei Levéltár; TAKÁCS Ince: Sabaria franciscana. A szombathelyi ferencesek története. Kézirat. Szombathelyi Egyházmegyei Könyvtár Kézirattára 124. sz. ; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 13. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578-579. p. 9700-02-354. Aréna u. 1. Ferences kolostor. Mûemlék. 1360 után épült gótikus stílusban. 1549-ben a szerzetesek elhagyták, de visszatelepültek 1630-ban. A kolostor bõvítve és átalakítva barokk stílusban 1634-ben és 1759-1766 között. 1927-ben átépítve.1996-ban felújítva. Napóra van a rendház DK-i homlokzatán két ablak között 6 m magasban Az 1927-ben eltûnt festett napóra emlékére készült, de nem pontosan annak helyén. Vertikális. Kovácsolt acél árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap 3,5 cm vastag süttõi mészkõlap 0,7 m-es négyzete. Órabeosztása: VIII-XII-XIV, változó közû. KÖZEI-t mutat. Felirata: "JÓRA HASZNÁLJÁTOK AZ IDÕT" SZT.PÁL. Tervezte és készítette Vértes Ernõ amatõrcsillagász 1996-ban. A napórás fal alatt van a Ferences sörözõ bejárata. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1996. Irod.: EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 25. p. (képpel); Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 10. p. (képpel) 9700-03-355. Hollán Ernõ u. 2. Smidt Múzeum. Napóra van a gyûjteményben, leltári száma: S.I.70.945. Horizontális. Vörösréz lemez árnyékvetõjének szöge 52 fokos. A számlap anyaga mészkõ. Mérete: 152x136x25 mm. Óraszámozása: 5-12-7, változó közû, félórás pontozással. Felirata: 1803 JOSE+CHORT.A vésése kezdetleges. Gyûjteménybe kerülés körülményei ismeretlenek. Eredeti felállítási
helye valószínûleg Érsekújvár. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993.; Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 13-14., 24. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 579. p. (képpel). 9700-04-356. Hunyadi u. 14. Családi ház. 1936-ban épült, úgynevezett Marton villa. Napóra van a D-i oromfalon 7 m magasban. Vertikális. Árnyékvetõje pólusra mutat. A számlap falra szerelt fém félkörív 1,5 m átmérõvel. Óraszámozása: 6-12-5, változó közû. Középen sugaras Nap-arc, szájában a pálca. A napóra 1936-ban készült, az épület építésével egy idõben. Az épületet 1996-ban felújították, a napórát szépen helyreállították. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1980. Irod.: LAKATOS Lajos: Rövid áttekintés Vas megye napóráiról.1. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1991. 2. sz. 20. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.i. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 2. sz. 31. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 579-580. p. (képpel); Még egyszer a napóráról. = VAS NÉPE, 1996.aug.14. 10. p. 9700-05-357. Kisfaludy Sándor u. 9. Savaria Múzeum. Napóra van a gyûjteményben. Leltári szám: H-64.128.1. Horizontális kerti napóra. Árnyékvetõje nem eredeti, pótlása szakszerûtlen. A számlap fehér mészkõlap anyagra vésett. Mérete: 145x110x25 mm. Óraszámozása: VI-XII-VI, változó közû, egyes számok kopottak. Díszítése: napábrázolás, IHS felirattal, alatta istenszem ábrázolás, kívül növényi ornamentika. A készítés idejét vésett évszám jelzi: 1738. A számlapszalagon arab számok: 3, 1, 8, 7, esetleg az évszám elemei. Eredeti felállítási helye valószínûleg egyházi kertben volt. A napóra gyûjteménybe kerülésének körülményei nem ismertek. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 14. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 580. p. 9700-06-358. Kisfaludy Sándor u. 9. Savaria Múzeum. Napóra van a gyûjteményben. Leltári szám:h-64.129.1. Horizontális kerti napóra. Sárgaréz árnyékvetõje 47 fokos szögû eredeti, restaurált, de szakszerûtlenül visszahelyezett. A számlap anyaga fehér mészkõlap. Mérete: 320x220x14 mm, ÉK-en és ÉNy-on lesarkítva. Óraszámozása: IIII-XII-VIII, változó közû, félórák vonallal, negyedórák furattal jelezve. Kezdetleges kivitelû, a XIX. század elején készülhetett. Eredeti felállítási helye valamely Vas megyei kastélypark lehetett. Gyûjteménybe kerülésének körülményei ismeretlenek. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1993. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 15. p.; VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 580. p. 9700-07-359. Szent Márton u. 40. R.k. volt domonkosrendi kolostor. Mûemlék. Római és középkori épületrészeken az 1638-ban idetelepült domonkosok 1668-1672 között újjáépítették barokk stílusban. 1903-ban teljes tatarozás, 1944-1945- ben légitámadások nagy rongálást okoztak, de 1954-ben helyreállították. Ma irodaház.
Napóra a kétszintes kolostor D-i, kert felöli falán. A vertikális napórát az 1940-es években szemtanúk még látták, réginek tûnõ, de jó állapotú volt. Egyéb adat és ábrázolás nem maradt fenn. A valószínûleg 1903 és 1954 között meglévõ napóra eltûnt, ma a felújított homlokzaton nincsen. Adatközlõ: Fleck Alajos, 1986. Irod.: VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 12. p. VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993. 4. sz. 578. p. Táplánszentkereszt 9761-01-360. Fõ út 54. Egykori táplánfai volt Rosenberg (utóbb Rácz) kastély. Építette Rosenberg Gyula 1890-tõl. 1893- as befejezését évszám jelzi. Napóra a DK-i homlokzatból kiemelkedõ oromfalon 9 m magasban. Vertikális. Díszes kovácsoltvas árnyékvetõje pólusra mutat. Számlapja vakolatra festett 1,8 m sugarú körív. Óraszámozása: római, változó közû. A napóra 1893-ben készülhetett. 1945 után a kastélyt az állami gazdaság használta és a napóra számlapot 1958-1960 között levakolták, csak az árnyékvetõje maradt. Koncz László az új tulajdonos 1990.ben az épületet felújította. Az árnyékvetõt meghagyták, de alatta a falat körablakkal áttörték, így a számlap már többé nem rekonstruálható. Adatközlõ: Keszthelyi Sándor, 1984. Irod.: SZIKLAY János-BOROVSZKY Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Vasvármegye. Bp. 1898. 105. p. (képpel); TÜSKÉS Tibor: A nyugati kapu. Bp. 1981. 233. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében.ii. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1993. 3. sz. 15-16., 25. p. (képpel); VÉRTES Ernõ: Napórák a történelmi Vas megyében. = VASI SZEMLE, 1993..4. sz. 580-581. p. Vasegerszeg 9661-01-361. Rákóczi u. 1. Volt Markusovszky kastély. Mûemlék jellegû. Épült 1820 körül klasszicista stílusban. Ma a Középületépítõ Vállalat kastélyszállója. Napóra van a fõépület elõtti parkban egy 1x0,8 m-es márványlapra állítva. Ekvatoriális. Árnyékvetõje pólusra mutató 0,7 m hosszú acélrúd. Számlapja félkör ívû bronz lemez 0,5 m átmérõvel. Óraszámozása: 6-12-6, egyenközû, félórás beosztással. Kiterjesztett szárnyú stilizált madár tartója kovácsoltvasból. Készítette Percz János iparmûvész 1965 körül. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráihoz. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1996. 3-4. sz. 15. p. (képpel).
Vasvár 9800-01-362. Ady Endre u. 3. Családi ház. Napóra a D-i oldalon, az épülethez hozzáépített veranda lapostetején 4 m magasban lévõ mûkõtömbön. Vertikális. Árnyékvetõje feketére festett alumínium rúd, pólusra mutat. A számlap 0,4 m méretû négyzet, felragasztott mûanyag számokkal és osztásokkal. Óraszámozása. VI-XII-IV KÖZEI-ben és 7-12-5 NYISZ-ben, változó közû, félórás beosztással. A napórát Magyar László tervezte és állítatta fel szülõházára 1989-ben. Adatközlõ: Vértes Ernõ, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 11. p. (képpel). 9800-02-363. Március 15. tér. R.k. Szent Kereszt volt domonkos templom. Mûemlék jellegû. Épült 1244-ben majd a XV. században gótikus stílusban. 1557-tõl a török pusztítások miatt romossá vált. Átépítve barokk stílusban 1689-ben. Átalakítva 1912-ben, 1938-ban és 1942-ben. A templomhoz D-i irányban a domonkos kolostor is középkori alapokon kora barokk stílusban épült 1684-ben. Teljes újjáépítése 1750-1753-ig. Emeletráépítés 1928-ban. Bõvítve 1967-ben. Napóra a templom D-i falán, a kolostorudvar felöli oldalon. Vertikális. Számlapja vakolatból kiemelkedõ, díszesre festett volt. A XVIII. század közepén készülhetett. 1907-1910 között még megvolt. Feltehetõen a templom 1912-ben végzett felújítása során a vakolattal együtt verték le. A napóra végleg eltûnt, 1985-ben a templom felújításakor falkutató régészek eredménytelenül keresték nyomait. Adatközlõ: Magyar László, 1996. Irod.: Újabb adatok a történelmi Vas megye napóráiról. = EGYESÜLETI HÍRADÓ, 1997. 1. sz. 11. p.