Pannon-Connection Bt. Víz és Környezet Mérnökiroda 9023 Győr, Álmos u. 2. Tel. fax: 96-411-009, mobil: 30-9949-826 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net PÉR KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA 9099 Pér, Szent Imre u. 1. PÉRI ILLEGÁLIS HULLADÉKLERAKÓN (9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok) BEKÖVETKEZETT TALAJ- ÉS TALAJVÍZSZENNYEZÉS RÉSZLETES TÉNYFELTÁRÁS ZÁRÓ-DOKUMENTÁCIÓ Készült a Megbízó adatszolgáltatása és helyszíni mérések alapján, a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Korm. rendelet előírásai szerint Munkaszám: RTF-602-2012 Győr, 2012. június
TARTALOMJEGYZÉK 1. Előzmények 1.1. Hatósági kötelezés 1.2. Megbízás 1.3. A dokumentáció tartalma 2. A szennyező forrás és a szennyezett, károsodott terület 2.1. A szennyező forrás 2.2. A szennyezéssel érintett ingatlanok 3. A szennyeződésért felelős megnevezése 4. A tényfeltárást végző megnevezése 4.1. Feltáró fúrások 4.2. Mintavételek és vizsgálatok 5. A szennyező forrás és a szennyezett terület helyén folytatott tevékenységek 5.1. Területhasználat 5.2. Vízhasználat 5.3. Természeti, környezeti és művi elemek 6. A szennyeződésről, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló adatok 6.1. Monitoring rendszer 6.2. Megfigyelési, mérési adatok 7. A szennyezett terület földtani és vízföldtani viszonyai, szennyeződés érzékenységi besorolása 7.1. Földtani, vízföldtani viszonyok 7.2. Talajtani viszonyok 7.3. A terület szennyeződés-érzékenységi besorolása 2 /61
8. A tényfeltárás során készült létesítmények és az elvégzett munkák 9. Mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok 9.1. A tényfeltárás során figyelembe vett korábbi mérési és vizsgálati eredmények 9.2. A tényfeltárás során végzett mérések, mintavételezések, laboratóriumi vizsgálatok 10. A tényfeltárási eredmények értékelése 10.1. Laboratóriumi vizsgálati eredmények 10.2. Kockázatos anyagok 10.3. Földtani közegben feltárt kockázatos anyagok 10.3.1. Arzén 10.3.2. Kadmium 10.3.3. Nikkel 10.3.4. Szelén 10.3.5. Cink 10.4. Felszín alatti vízben feltárt kockázatos anyagok 10.4.1. Ammónium 10.4.2. Bór 10.4.3. Diklórfenolok 10.4.4. Klorid 10.4.5. Kobalt 10.4.6. Molibdén 10.4.7. Nátrium 10.4.8. Nitrát 10.4.9. Szulfát 10.4.10. Toluol 10.4.11. Összes alifás szénhidrogén (TPH) 10.4.12. Xilol 10.5. A kockázatos anyagok felszín alatti elhelyezkedése, mozgása, mennyisége 3 /61
11. Mennyiségi kockázat elemzés 11.1. A kockázatelemzés módszertana 11.2. Helyspecifikus, részletes humán egészségügyi kockázatelemzés, a felhasznált útmutatók, forrásmunkák, szoftverek 11.3. Eredmények kiértékelése 11.4. Az eredmények érzékenységének vizsgálata 12. Javaslat D kármentesítési célállapot határértékre 13. A tényfeltárás keretében üzemeltetett kármentesítési monitoring 14. Műszaki beavatkozás 15. Monitoring terv a tényfeltárást követő időszakra 16. Összefoglaló értékelés 17. Javaslatok a további intézkedésekre 18. Nyilatkozat TÉRKÉPEK 1. sz. térkép Átnézetes helyszínrajz 2. sz. térkép Részletes helyszínrajz 3. sz. térkép 3 db földhivatali térképmásolat (1/3, 2/3, 3/3) 4. sz. térkép Talajvíz potenciál 2012. április 16-án 5. sz. térkép Talaj szennyezettségi databoxos térkép arzén, cink, kadmium, nikkel, szelén 6. sz. térkép Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép ammónium, klorid, nitrát, szulfát 4 /61
7. sz. térkép Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép bór, kobalt, molibdén, nátrium, szelén 8. sz. térkép Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép arzén, cink, kadmium, ón 9. sz. térkép Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép klórfenolok, toluol, xilolok, TPH 10. sz. térkép Javasolt monitoring rendszer helyszínrajza MELLÉKLETEK 1. sz. melléklet Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-10460-15/2010. számú határozata 2. sz. melléklet Éd. KTVF 2481-13/2012. számú végzése, teljesítési határidő meghosszabbítása 3. sz. melléklet 6 db TAKARNET nem hiteles tulajdoni lap szemle másolat (Pér 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok) 4. sz. melléklet 5 db fúrási mintaszelvény (Pér 1, Pér 2, Pér 2A, Pér 3, Pér 4) 5. sz. melléklet Spectrum Labor Kft. 271-274 sz. Vizsgálati jegyzőkönyv 6. sz. melléklet Spectrum Labor Kft. 295-298 sz. Vizsgálati jegyzőkönyv 7. sz. melléklet Spectrum Labor Kft. 299-300 sz. Vizsgálati jegyzőkönyv 8. sz. melléklet Szakértői engedélyek (hulladékgazdálkodás, víz és földtani közeg védelem, vízgazdálkodás), ill. környezetmérnöki tervezési engedélyek másolatai 5 /61
1. Előzmények 1.1. Hatósági kötelezés Az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a H-10460-15/2010. számú határozatával kötelezte Pér Község Önkormányzatát (9099 Pér, Szent Imre út. 1.) a péri illegális hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezéssel kapcsolatban részletes tényfeltárásra és tényfeltárási záró-dokumentáció benyújtására. A hivatkozott számú határozat a dokumentáció 1. sz. melléklete. A hatósági kötelezés alapját a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a péri illegális hulladéklerakóra 2010. márciusban készített felülvizsgálati terv, ill. a tényállás tisztázása érdekében 2010. november 30-án végzett talaj- és talajvíz mintavétellel egybekötött hatósági ellenőrzés eredményei képezték. Az elvégzett vizsgálatok során a földtani közeg és a felszín alatti víz szennyezéssel szembeni védelméhez szükséges határértékekről és a szennyezések méréséről szóló 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben rögzített B szennyezettségi határérték feletti szennyezőanyag koncentrációk talajban; nikkel, cink, kadmium, szelén, arzén tartalom tekintetében voltak kimutathatók. B szennyzettségi határérték feletti szennyezőanyag koncentrációk talajvízben; szulfát, ammónium, ortofoszfát, nitrát, bór, TPH, toluol, xilolok, diklórfenolok, molibdén, ón, szelén, kobalt tartalom tekintetében voltak kimutathatók. A tényfeltárási eljárás megindítását többek között indokolta az is, hogy a fúrási pontok a lerakással érintett terület nagyságát figyelembe véve nem adtak átfogó képet a terület szennyezettségére vonatkozóan. A szennyezéssel érintett terület; 9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok. Pér község Önkormányzatának határidő meghosszabbítás iránti kérelmét az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség befogadta, és a részletes tényfeltárásra és tényfeltárási záró-dokumentáció benyújtására előírt határidőt 2012. július 28-ig meghosszabbította. A teljesítési határidő 6 /61
meghosszabbítására vonatkozó 2481-13/2012. számú végzés a dokumentáció 2. sz. melléklete. 1.2. Megbízás Pér Község Önkormányzata a péri illegális hulladéklerakón bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezéssel kapcsolatos részletes tényfeltárás elvégzésével és a tényfeltárási záró-dokumentáció összeállításával a Pannon Connection Bt.-t (9023 Győr, Álmos u. 2.) bízta meg. Ezen megbízás keretében készült jelen, RTF-602-2012. munkaszámú Péri illegális hulladéklerakón (9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrszú ingatlanok) bekövetkezett talaj- és talajvízszennyezés, Részletes tényfeltárás, Záródokumentáció. Pér község Önkormányzata a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által 2010. márciusában készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, Pér 094/4 és 649 hrsz-ú engedély nélküli hulladéklerakó című iratanyagot a Pannon Connection Bt. rendelkezésére bocsátotta. 1.3. A dokumentáció tartalma Az elkészített záró-dokumentáció a felszín alatti vizek védelméről szóló 219/2004. (VII.21.) Kormány rendelet előírásai szerint készült. 2. A szennyező forrás és a szennyezett, károsodott terület 2.1. A szennyező forrás A KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció adatai szerint a Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú ingatlanokon az 1990-es évek elején kezdődött a hulladéklerakás a korábban anyagbánya (homok, homokos-kavics, agyag) műveléssel kialakult bányagödrökben. A hulladéklerakó bezárásáról az Önkormányzat 2006-ban az 51/2006. számú 7 /61
önkormányzati rendelettel döntött. A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon illegálisan azonban 2008-ig továbbra is történt hulladék elhelyezés. A hulladéklerakás a Pér 094/4 hrsz-ú ingatlan a földrészletét nem érintette, mivel ezen a területen korábban is lőtér működött. A szennyező forrást Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészleteken 2006-ig, ill. 2008-ig lerakott hulladékok jelentik. A Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészletek Pér Község Önkormányzatának tulajdonát képezik. 2.2. A szennyezéssel érintett ingatlanok Az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség H-10460-15/2010. számú határozata szerint a szennyezéssel érintett terület; a 9099 Pér, Szent László u. 094/4, 649, 095/33, 3327, 095/8, 650 hrsz-ú ingatlanok. Az ingatlanok jellemző adatait a következő táblázatban foglaltuk össze: Hrsz. Terület ha m 2 Művelési ág Tulajdonos 4191 a. kivett lakóház, udvar; 094/4* 4881 b. legelő; 7284 c. kivett mocsár; Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1. 1.0932 d. erdő. 649 6914 Kivett temető, ravatalozó Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1. 095/33 2449 Kivett közút Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1. 3327 4587 Kivett közút Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1. 095/8 3032 Kivett saját használatú út Pér Önkormányzat, 9099 Pér, Szent Imre út. 1. 650 5023 Kivett temető Református Egyházközség Pér, 9099 Pér * A 094/4 hrsz-ú ingatlan összterülete 2 ha 7288 m 2. A TAKARNET Földhivatali Információs Rendszerből kivett Nem hiteles tulajdoni lap - szemle másolat -ok a dokumentáció 3. számú mellékletét képezik. 8 /61
A TAKARNET Földhivatali Információs Rendszerből kivett Térképmásolatok a dokumentációhoz csatolt 3. sz. térkép (1/3, 2/3, 3/3) szemlélteti. 3. A szennyeződésért felelős megnevezése A vizsgált területen bekövetkezett talaj- és talajvíz szennyezésért felelős Pér Község Önkormányzata, melynek adatait a következő táblázatban tüntettük fel. Önkormányzat teljes neve Pér Község Önkormányzata Önkormányzati törzsszám 727837 Adószám 15727835-2-08 Statisztikai szám 15727835-8411-321-08 Alapítás időpontja (utolsó alakuló ülés 1990. 09.30. dátuma) Bankszámlaszám 10402142-49575555-55571008 A hivatalos képviselők adatai Név Herold Ádám Beosztás polgármester Telefon 96/559-231 Fax 96/559-239 E-mail polgarmester@per.hu Név Dr. Slánicz Katalin Beosztás körjegyző Telefon 96/559-232 Fax 96/559-239 E-mail jegyzo@per.hu 4. A tényfeltárást végző megnevezése Név: Pannon Connection Víz és Környezet Mérnökiroda Bt. Cím: 9023 Győr, Álmos u. 2. 9 /61
Vezető: Rovács Gábor vízgazdálkodási és környezetvédelmi szakértő Cégjegyzékszám: Cg. 08-06-005172 Adószám: 22476524-2-08 KSH szám: 22476524 7420 212 08 Telefax: 96/411-009 E-mail: pc@rovacsgabor.axelero.net A tényfeltárási záró-dokumentáció Rovács Gábor (SZKV-hu és SZKV-vf jelű környezetvédelmi szakértői engedélyszáma: 344/2008., SZVV jelű vízgazdálkodási szakértői engedélyszáma: 492/2010. és környezetmérnöki tervezői engedélyszáma: 169/2011.) vezetésével készült. A szakértői engedélyek másolati példányait a dokumentációhoz 8. számú mellékletként csatoltuk. 4.1. Feltáró fúrások A tényfeltárási munkálatok során létesített 4 + 1 db új feltáró fúrás lemélyítését az INVENCIÓ-E Bt., mint alvállalkozó végezte. - címe: 9026 Győr, Kertész u. 22/a. - adószáma: 22469731-3-08 A feltáró fúrások jele; Pér 1, Pér 2, Pér 2A, Pér 3, Pér 4. A feltáró fúrások helyét a Részletes helyszínrajzon (2. sz. térképen) kék színnel tüntettük fel. A feltáró fúrások fúrási mintaszelvényeit 4. sz. mellékletként csatoltuk. A lemélyített feltáró fúrások vízszintes és magassági bemérését az INVENCIÓ-E Bt., mint alvállalkozó végezte. - címe: 9026 Győr, Kertész u. 22/a. - adószáma: 22469731-3-08 10 /61
4.2. Mintavételek és vizsgálatok Az újonnan lemélyített feltáró fúrásokból történő akkreditált vízmintavételt a SPECTRUM Labor Kft. - címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75. - akkreditációja: NAT-1-1409/2009 végezte. Az újonnan lemélyített feltáró fúrásokból vett vízmintákból; - az általános vízkémiai vizsgálatokat a Spectrum Labor Kft., címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75. akkreditációja: NAT-1-1409/2009. - a fémvizsgálatokat a Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szerve Laboratórium Decentrum, címe: 9024 Győr, Jósika u. 16. akkreditációja: NAT-1-1341/2012. - a szerves mikroszennyezők és a növényvédőszer-maradékok vizsgálatát a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Növény-, Talaj- és Agrárkörnyezetvédelmi Igazgatóság, Miskolci Növényvédőszermaradék-analitikai Laboratórium címe: 3526 Miskolc, Blaskovics L. u. 24. akkreditációja: NAT-1-1596/2009. végezte. A vizsgálati eredményeket a SPECTRUM Labor Kft. (címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75., akkreditációja: NAT-1-1409/2009) által kiállított jegyzőkönyvek a következők szerint tartalmazzák; - 5. sz. melléklet, 271-274 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2A, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett vízminták, - 6. sz. melléklet, 295-298 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták, 11 /61
- 7. sz. melléklet, 299-300 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, a Pér 2A és a Pér 2 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták Pér SC1 és Pér SC2 jelű szűrő (screening) vizsgálatai. 5. A szennyező forrás és a szennyezett terület helyén folytatott tevékenységek A szennyező forrást Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú földrészleteken 2006-ig, ill. 2008-ig lerakott hulladékok jelentik. A vizsgált terület elhelyezkedését a dokumentáció részét képező 1. sz. térkép (Átnézetes helyszínrajz) szemlélteti. 5.1. Területhasználat A hulladéklerakással érintett területek és közvetlen környezetük elhelyezkedését a dokumentáció részét képező 2. sz. térkép (Részletes helyszínrajz) szemlélteti. A KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által a 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció adatai szerint a Pér 094/4 és a Pér 649 hrsz-ú ingatlanokon az 1990-es évek elején kezdődött a hulladéklerakás a korábban anyagbánya (homok, homokos-kavics, agyag) műveléssel kialakult bányagödrökben. Az agyagkitermelés megszűnésével a rendezetlen területet a helyi lakosság éveken keresztül hulladékkal töltötte fel. A hulladéklerakó bezárásáról az Önkormányzat 2006-ban az 51/2006. számú önkormányzati rendelettel döntött. A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon illegálisan azonban még 2008-ban is történt hulladék-elhelyezés. A hulladéklerakás a Pér 094/4 hrsz-ú ingatlan a földrészletét nem érintette, mivel ezen a területen korábban lőtér működött. A 2010-es évben készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat során a területre részletes geodéziai felmérés készült, és meghatározásra került a felszínen látható hulladékkal borított terület határa. 12 /61
A 2010. márciusában készített geodéziai felmérés eredményét a 2. sz. térképen (Részletes helyszínrajz) tüntettük fel. A 3 egymástól jól elkülönülő hulladéktestet kék színű vonallal körülhatároltan H1, H2 és H3 jellel jelöltük. H1 jelű hulladéktest A H1 jelű hulladéktest túlnyomórészt a 094/4 hrsz-ú földrészleten található, volt bányagödör feltöltése. Az ingatlan hulladéklerakással érintett földrészletei; b) legelő, c) kivett mocsár, d) erdő. A hulladéklerakás azonban a bányagödörrel szomszédos Pér 095/33, 3327 és 095/8 hrsz-ú ingatlanokra is kiterjedt, ezeken az ingatlanokon lerakott hulladékokra azonban nem a feltöltés, hanem a meglévő (eredeti) terepszinten kisebb nagyobb kupacokban történt rendezetlen lerakás jellemző. A 095/33, 3327 hrsz-ú ingatlanok minősítése: művelési ágból kivett közút, a 095/8 hrsz-ú ingatlan minősítése: művelési ágból kivett saját használatú út. A lerakott hulladékok mennyisége a 2010. évben készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálat adatai szerint Helyrajzi szám Hulladék kiterjedés Hulladék mennyiség (m 2 ) (m 3 ) 094/4 18 561 14 441 095/33 466 362 095/8 287 223 3327 138 107 Összesen 19 452* 15 133 * A hulladéktest D-i csücskében (2. sz. térkép) 740 m 2 terület rendezésre került. A lerakott hulladékok utóválogatása után a hulladékok elegyengetésre és tömörítésre kerültek. Az elegyengetetett és tömörített hulladékra az eredetileg valószínűsíthető terepszintig termőföldet helyeztek, majd a területet füvesítették. A részletes tényfeltárási dokumentáció készítésekor az egykori illegális hulladéklerakó ezen részén gondozott zöldterület található. 13 /61
A lerakott hulladék zömében építési, bontási hulladék (pala, cserép, beton, tégla, kitermelt talaj stb.), kis részben települési hulladék pl. göngyöleg (festékes doboz, olajos hordó, palackok, vegyszeres kanna, stb.) ill. egyéb háztartási hulladék (gumiabroncs, műanyag fólia, fémhulladékok, stb.). A helyszíni szemle alapján a területen található hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 17 09 03* kódszámú veszélyes anyagokat tartalmazó egyéb építési és bontási hulladék (ideértve a kevert hulladékot is) - EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól, - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 07 kódszámú lom hulladék, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék. A H1 jelű hulladéktest közvetlen környezetében - É-i irányban mezőgazdasági művelésű területek (szántóföld), - K-i irányban mezőgazdasági művelésű területek (kertes mezőgazdasági tevékenység), - D-i irányban a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. által üzemeltetett hulladékudvar, - NY-i irányban belterületi lakóingatlanok, lőtér és mezőgazdasági művelésű területek (szántóföld) találhatók. H2 jelű hulladéktest A H2 jelű hulladéktest 649 hrsz-ú ingatlanon található. A lerakott hulladékok mennyisége a 2010. márciusban készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálat adatai szerint 14 /61
Hulladék kiterjedés Hulladék mennyiség Helyrajzi szám (m 2 ) (m 3 ) 649 1 580 2 054 A 2010. évi helyszíni felmérést követően a terület rendezésre került. A lerakott hulladékok utóválogatása után a hulladékok elegyengetésre és tömörítésre kerültek. Az elegyengetetett és tömörített hulladékra az eredetileg valószínűsíthető terepszintig termőföldet helyeztek, majd a területet füvesítették. A részletes tényfeltárási dokumentáció készítésekor az egykori illegális hulladéklerakó helyén szépen gondozott zöldterület (közterület) található. Szóbeli visszaemlékezés alapján a területre lerakott hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 17 09 04 kevert építkezési és bontási hulladékok, amelyek különböznek a 17 09 01, 17 09 02 és 17 09 03-tól, - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék. A H2 jelű hulladéktest közvetlen környezetében - É-i irányban a GYŐR-SZOL Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. által üzemeltetett hulladékudvar, belterületi ingatlan, - K-i irányban belterületi ingatlanok (kiskertes mezőgazdasági tevékenység), - D-i irányban a köztemető, - NY-i irányban temető, ravatalozó, belvízcsatorna, szennyvízátemelő található. H3 jelű hulladéktest A H3 jelű hulladéktest döntően a Pér 649 hrsz-ú ingatlanon, kisebb részt a Pér 650 hrsz-ú ingatlanon található. 15 /61
Helyrajzi szám Hulladék kiterjedés Hulladék mennyiség (m 2 ) (m 3 ) 649 491 595 650 119 152 Összesen 610 747 A hulladéklerakás mélyfekvésű, vizenyős bokros területen történt. A részletes tényfeltárási dokumentáció készítésekor a területen a vegetáció erőteljes növekedésnek indult. A spontán kialakult fás, bokros, nádas területén a lerakott hulladékok szemmel nem érzékelhetők. A vizsgált terület közelében belvíz-elvezető csatorna húzódik. A terület fogadja 650 hrsz-ú ingatlanról lefolyó csapadék vizek egy részét. Szóbeli visszaemlékezés alapján a területre lerakott hulladékokat a hulladékok jegyzékéről szóló 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet szerint az alábbi csoportokba sorolhatjuk: - EWC 20 03 01 kódszámú egyéb települési hulladék, ideértve a kevert települési hulladékot is, - EWC 20 03 99 kódszámú közelebbről nem meghatározott lakossági hulladék. A H3 jelű hulladéktest közvetlen környezetében - É-i irányban temető, ravatalozó, belvízcsatorna - K-i irányban belterületi lakóingatlanok (kiskertes mezőgazdasági tevékenység), - D-i irányban temető, - NY-i irányban temető található. 5.2. Vízhasználat A hulladéklerakással érintett területen vízi létesítmények nem épültek. A lerakó területén vízfelhasználás nem történt, ennek megfelelően szennyvíz sem keletkezik. 16 /61
A vizsgált terület közvetlen környezetében lévő lakóingatlanok, a hulladékudvar és a ravatalozó épület vízellátása a PANNON-VÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi vízellátó rendszerről történik. A keletkező szennyvizeket a PANNON-VÍZ Zrt. által üzemeltetett közüzemi csatornahálózat vezeti el. A Pér 649 jelű földrészleten (temető) ásott kút létesült. A kút vizét kizárólag a temetőben öntözésre, ill. a vágott virágok vízutánpótlására használják, ill. használható. 5.3. Természeti, környezeti és művi elemek A Pér 094/4 hrsz-ú ingatlanon lőtér került kialakításra, valamint hulladékgyűjtő-udvar épült. A Pér 649 számú ingatlanon ásott kút, ravatalozó és szennyvízátemelő épült. A hulladéklerakással érintett ingatlanokkal szomszédos ingatlanokon lakóépületek épültek. Műemlék nyilvántartásban szereplő országos, ill. helyi védettség alatt álló építmény az érintett területen nincs. A hulladéklerakással érintett ingatlanok nem szerepelnek a régészeti lelőhelyek listáján (www.koh.hu). Környezeti és művi elemeket a lehatárolt szennyeződés nem veszélyeztet. 6. A szennyeződésről, károsodásról a feltárás megkezdésekor rendelkezésre álló adatok. A feltárás megkezdése előtt a hulladéklerakó telepről és a szennyeződésről rendelkezésre álló adatok a következők voltak; - a KVAS Mérnöki Szolgáltató Bt. által 2010. márciusban készített Részletes környezetvédelmi felülvizsgálati dokumentáció, Pér 094/4 és 649 hrsz-ú engedély nélküli hulladéklerakó, 17 /61
- a tényállás tisztázása érdekében az Éd. Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség által 2010. november 30-án végzett talaj- és talajvíz mintavétellel egybekötött hatósági ellenőrzés eredményei. 6.1. Monitoring rendszer A területen kiépített felszín alatti monitoring rendszer nem található. A korábbi részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és az azt követő hatósági ellenőrzés során mélyített mintavételi furatok ideiglenes jelleggel készültek, így azok a részletes tényfeltárás készítésekor már nem voltak fellelhetőek. 6.2. Megfigyelési, mérési adatok A 2010. február-március során végzett részleges környezetvédelmi felülvizsgálat és az azt követő, 2010. november 30-án történt hatósági ellenőrzés során vett talaj- és talajvízminták eredményeit a dokumentáció 9.1. fejezete mutatja be. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség a tényfeltárást elrendelő határozatát a 2010. évi mérési jegyzőkönyvekre alapozva adta ki. 7. A szennyezett terület földtani és vízföldtani viszonyai, szennyeződés érzékenységi besorolása 7.1. Földtani, vízföldtani viszonyok A vizsgált terület a Komárom-Esztergomi síkság részét képező Igmánd-Kisbéri medencében található, a Duna pleisztocén hordalékkúpjainak maradványai közül a 2a. terasz-sziget képződményei fedik a felszínt. A felső-pleisztocén korú, folyóvízi, törmelékes teraszképződmények közül a tényfeltárás során jellemzően sárga, barna homokos kavics, homok, agyagos, iszapos homok rétegek azonosítására került sor 4,0 méternél nem nagyobb vastagságban. Ebben az üledékes összletben található a terep 18 /61
szinttől átlagosan 1,0-2,0 méter mélységben a Vezseny-ér felé áramló talajvíz. Extrém csapadékos időszakban a talajvíz nyugalmi szintje a terepszint felett is lehet. A felszínt borító üledékek feküje a több 100 méter vastagságú felső-pannon finomszemcsés, homokos, agyagos, üledékek. A feltárt fekü vízzáró agyag réteg. Ez és a homokos rétegekben tárolt nyomás alatti hidrosztatikus viszonyok kizárják a mélyebb víztartó rétegek felszín felöli elszennyeződését. 7.2. Talajtani viszonyok A Vezseny-ér jelenlegi allúviumát friss öntés talajok töltik ki. A vízfolyás ártéri szintjei után az alluviális-proluviális és alluviális-deluviális átmeneti szintjein, továbbá a fiatalabb terasz alluviális és alluviális-proluviális genetikájú, időnként talajvízhatást elszenvedett alacsonyabb zónáin réti csernozjom talajok fedik a felszínt. 7.3. A terület szennyeződésérzékenységi besorolása A vizsgált terület szennyeződés érzékenységi besorolása 2a (20 mm-nél nagyobb utánpótlódású területek) érzékeny területnek minősül. 8. A tényfeltárás során készült létesítmények és az elvégzett munkák A részletes tényfeltárási munkák során 5 db ideiglenes mintavételi furat mélyült száraz fúrási eljárással, melyekből akkreditált talaj- és talajvíz mintavétel történt. A Spectrum Labor Kft. által akkreditáltan vett mintákat, saját laboratóriumukba szállították és alvállalkozók bevonásával végezték el az akkreditál analitikai vizsgálatokat. A vizsgálati eredményeket a SPECTRUM Labor Kft. (címe: 9028 Győr, Fehérvári út 75., akkreditációja: NAT-1-1409/2009) által kiállított jegyzőkönyvek a következők szerint tartalmazzák; - 5. sz. melléklet, 271-274 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2A, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett vízminták, - 6. sz. melléklet, 295-298 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, Pér 1, Pér 2, Pér 3, Pér 4 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták, 19 /61
- 7. sz. melléklet, 299-300 számú Vizsgálati jegyzőkönyv, a Pér 2A és a Pér 2 jelű feltáró fúrásokból vett talajminták Pér SC1 és Pér SC2 jelű szűrő (screening) vizsgálatai. A Pér2 jelű furatból 2,5-3,5 m közötti, a víztartó feküjéből vett kompozit talajminta (Pér SC2) és a Pér2A furatból 0,5-1,5 m közötti, a víztartó összletből származó kompozit talajminta (Pér SC1) valamint a Pér2A jelű furatból származó talajvíz minta széleskörű analitikai vizsgálata megfelel a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti vizsgálatoknak. A többi minta vizsgálati köre igazodik a korábban feltárt szennyező komponensek köréhez: - a víztartó összlet toxikus fémvizsgálata (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór) mind az öt furatból megtörtént, - a talajvíz vizsgálat ÁVK (általános vízkémia), toxikus fém (króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór), TPH, BTEX komponensekre történt meg. A mintavételi furatokban nyugalmi vízszintmérés történt, a mérési adatok segítségével megszerkesztettük a talajvíz áramlási térképét (4. sz. térkép, Talajvíz potenciál 2012. április 16-án). A furatok geodéziai bemérését követően a béléscső kiemelésével párhuzamosan történő tömedékeléssel történt meg a mintavételi pontok felszámolása. A tényfeltárás során lemélyített furatok helyét a 2. sz. térképen (Részletes helyszínrajzon) kék színnel jelöltük, a főbb műszaki adatokat a következő táblázatban foglaltuk össze. 20 /61
Furat Hrsz. EOV koordináták Terep Talpmélység Y (m) X (m) (mbf) (m) Pér1 650 555 659,93 252 699,26 129,20 4,0 Pér2 095/33 555 739,87 252 952,95 127,42 4,0 Pér2A 095/33 555 733,89 252 940,90 127,53 2,5 Pér3 3327 555 852,86 253 133,05 127,21 4,0 Pér4 095/8 555 670,92 253 116,70 127,30 2,5 Az elkészített furatok fúrási mintaszelvényeit a dokumentációhoz 4. számú mellékletként csatoltuk. 9. Mérések, mintavételezések, helyszíni és laboratóriumi vizsgálatok 9.1. A tényfeltárás során figyelembe vett korábbi mérési és vizsgálati eredmények A tárgyi területen korábban végzett vizsgálatokat a KVAS Mérnöki Iroda által 2010 márciusában készített Részleges környezetvédelmi felülvizsgálat dokumentálja. A munka keretében 3 ideiglenes, sekély mélységű mintavételi furatot mélyítettek, melyek elhelyezkedését a 2. sz. térkép (Részletes helyszínrajz) mutatja. A térképen zöld színnel jelöltük a három mintavételi furatot (P-1, P-2, P-3). Mindhárom furat az illegálisan lerakott hulladékkal borított területen (hulladéktesten) mélyült, a felülvizsgálat során nem törekedtek a felszín alatti szennyezés lehatárolására. Talajvizsgálatok mind a három ponton történtek, furatonként 3 mélységből (P-1: 1,0 m, 2,4 m, 4,0 m; P-2: 1,0 m, 1,2 m, 4,0 m; P-3: 0,5 m, 0,8 m, 3,0 m). A P-1 és P-3 furatokból vett első minták gyakorlatilag az illegálisan lerakott hulladék maga, mivel a dokumentált rétegsorok hulladék feltöltés -sel kezdődnek. A feltárt földtani közeg általában rossz vízvezető képességű agyag, homokos agyag. A vékony vízvezető réteg szemcsés homok (P-2: 1,1-1,5 m között), homokos kavics (P-3: 0,6-1,1 m) anyagú. 21 /61
A P-2 furat 1,2 m mélységből származó mintája széleskörű analitikai vizsgálata megfelel a 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti vizsgálatoknak. A B szennyezettségi határértékeket nem meghaladó fém, ph, vezetőképességen kívül az összes többi vizsgált komponens nem haladta meg a kimutatási határértékeket. A többi minta TPH koncentrációi nem érték el a kimutatási határértéket (<50 mg/kg), a fém komponensek közül B szennyezettségi határérték meghaladást nikkel, cink, arzén, szelén, kadmium esetében mutattak ki. Komponens Mértékegység "B" P1/1,0m P1/2,4m P1/4,0m P3/3,0m Nikkel mg/kg 40 125 33 34 55 Cink mg/kg 200 217 215 66 76 Arzén mg/kg 15 10 10 <5 18 Szelén mg/kg 1 <0,3 0,3 1,6 <0,3 Kadmium mg/kg 1 4,9 0,6 <0,5 <0,5 A 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti vizsgálatok a P-2 furatból megvett vízmintából történt. Az ÁVK, fémek és TPH komponenseken túl a széles körű vizsgálatok során toluol (43 µg/l), xilolok (35 µg/l), diklór-fenolok (2 µg/l) szennyezettségek azonosítása történt meg. Ammónium (P-1: 9,0 mg/l, P-2: 9,0 mg/l, P-3: 1,0 mg/l) és szulfát (P-1: 731 mg/l, P- 2: 1510 mg/l, P-3: 3850 mg/l) koncentrációk mindegyik minta esetében meghaladták a B szennyezettségi határértékeket. Továbbá a P-1 furatból vett vízminta bór (900 µg/l) és TPH (690 µg/l) koncentrációi haladták meg a B szennyezettségi határértékeket. Végül a P-3 furatból vett minta nitrát (90 mg/l), molibdén (33,7 µg/l) és TPH (160 µg/l) koncentrációi haladták meg a B szennyezettségi határértékeket. 22 /61
Ezt követően az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség 2010. november 30-án, a tényállás tisztázása érdekében hatósági ellenőrzést tartott, mely során 3 db ideiglenes mintavételi furat mélyítése történt meg a talajvíz eléréséig. A mintavételei furatok helyét a 2. sz. térkép (Részletes helyszínrajz) mutatja. A térképen piros színnel jelöltük a három mintavételi furatot (PFK-1, PFK-2, PFK-3). A PFK-1 pontban 1,0 m, PFK-2 pontban 0,5 m, PFK-3 pontban 3,0 m mélységben történt talaj és talajvíz mintavétel, illetve a PFK-3 furatból méterenként történt talaj mintavétel. A talaj és talajvíz minták vizsgálatát az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása végezte TPH, BTEX, diklór-fenol, összes króm, kobalt, nikkel, réz, cink, arzén, molibdén, szelén, kadmium, ón, bárium, higany, ólom, bór tartalomra, továbbá a talajvíz mintákat előzőeken felül ph, fajlagos elektromos vezetőképesség, ammónium, nitrát, foszfát, szulfát tartalomra. A 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben földtani közegre és felszín alatti vízre meghatározott B szennyezettségi határérték meghaladásokat a következő táblázatok foglalják össze. Talaj vizsgálati eredmények Komponens Mértékegység "B" PFK-2/0,5m PFK-3/1,0m Kadmium mg/kg 1 1.4 --- Szelén mg/kg 1 --- 1,4 Felszín alatti víz vizsgálati eredmények Komponens Mértékegység "B" PFK-1 PFK-2 PFK-3 Ásott kút Bór mg/l 0.5 0,548 0,64 --- --- Kobalt µg/l 20 --- --- 44 --- Nitrát mg/l 50 --- --- --- 1144 Ón µg/l 10 --- 13 22,1 10 Szelén µg/l 10 --- --- 10,5 --- 23 /61
Szulfát mg/l 250 662 380 1480 290 A többi mintavételi ponton más vizsgált komponens nem haladta meg a 6/2009. (IV.14.) KvVM-EüM-FVM együttes rendeletben talajra és felszín alatti vízre meghatározott B szennyezettségi határértéket. 9.2. A tényfeltárás során végzett mérések, mintavételezések, laboratóriumi vizsgálatok A részletes tényfeltárás során négy helyszínen 5 ideiglenes mintavételi furat mélyült, melyekből akkreditált módon talaj- és felszín alatti vízmintavétel történt 2012. április 16-án, a korábban feltárt felszín alatti szennyezés lehatárolása érdekében. A 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet szerinti talajvizsgálatok a Pér2 és Pér2A furatokból történtek úgy, hogy a sekély mélységből (0,5-1,5 m) származó minta a Pér2A (Laboratóriumi jele SC1) furatból, míg a mélyebb szintről (2,5-3,5 m) származó minta a Pér2 (Laboratóriumi jele SC2) furatból lett megvéve. A széleskörű vízanalitikai vizsgálatok a Pér2 jelű furatból származó vízmintán lettek elvégezve. Ezek a furatok mélyültek a legközelebb a szennyező forráshoz. A szennyezett terület felvízi oldalán, az esetleges háttér szennyezettség azonosítása céljából mélyült a Pér1 furat, melyből 1,0-2,0 m mélységből vett kompozit talajminta fém analitikai vizsgálata történt meg, illetve a vízmintának az ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok koncentrációi lettek meghatározva. Az alvízi oldalon, az esetlegesen kilépő szennyező csóva azonosítása érdekében két furat mélyült (Pér3, Pér4) melyekből 1,0-2,5 m (Pér3), illetve 1,0-2,0 m (Pér4) mélységekből vett kompozit talajminták fém analitikai vizsgálata történt meg, illetve a vízmintáknak az ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok koncentrációi lettek meghatározva. 24 /61
A mintavételi furatok felszámolása előtt megtörtént a geodéziai bemérés és a nyugalmi vízszint mérés, így a talajvíz áramlási térképét is megszerkesztettük (4. sz. térkép, Talajvíz potenciál 2012. április 16-án). 10. A tényfeltárási eredmények értékelése 10.1. Laboratóriumi vizsgálati eredmények Az 5., 6. és 7. számú mellékletként csatolt laboratóriumi vizsgálati jegyzőkönyvek tartalmát, a mért komponensek koncentrációit a 10.1. pont táblázataiban foglaltuk össze. 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti földtani közeg vizsgálatok a Pér2A (0,5-1,5 m között, laboratóriumi jel SC1) és Pér2 (2,5-3,5 m között, laboratóriumi jel SC2) furatokból történtek. A kapott eredményeket a következő táblázat mutatja. Komponens Mértékegység "B" SC1 SC2 ph 8,09 8,06 Fajl.el.vez.kép. µs/cm 2500 250 185 Nitrit mg/kg 100 <0,5 <0,5 Nitrát mg/kg 500 162 17,7 Ammónium mg/kg 250 1,3 1,1 Klorid mg/kg 110 56 Szulfát mg/kg <100 180 Ortofoszfát mg/kg 0,8 <0,5 Fenol mg/kg 1 <0,05 <0,05 Króm mg/kg 75 7,7 7,73 Kobalt mg/kg 30 0,75 1,034 Nikkel mg/kg 40 1,61 1,66 Réz mg/kg 75 1,84 2,26 25 /61
Cink mg/kg 200 2,53 3,56 Arzén mg/kg 15 0,109 0,114 Molibdén mg/kg 7 0,148 0,4 Szelén mg/kg 1 0,55 0,64 Kadmium mg/kg 1 0,23 0,32 Ón mg/kg 30 6,78 6,89 Bárium mg/kg 250 85,1 144,8 Higany mg/kg 0,5 0,006 0,0077 Ólom mg/kg 100 4,71 10,7 Bór mg/kg 1000 4,25 3,92 Fluorid mg/kg 279,3 271,1 Ezüst mg/kg 2 <0,5 <0,5 TPH mg/kg 100 <10 <10 PCB mg/kg 0,1 <0,01 <0,01 Illékony halogénezett CH* mg/kg 0,1 0,01 0,03 Klórozott aromás CH mg/kg 1 <0,001 <0,001 Klórfenol mg/kg 0,1 <0,001 <0,001 Metanol mg/kg 10 <0,1 <0,1 Izopropil-alkohol mg/kg 10 <0,1 <0,1 Glikol mg/kg 10 <0,1 <0,1 Piridin mg/kg 0,1 <0,01 <0,01 Tetrahidro-furán mg/kg 0,5 <0,1 <0,1 Tetrahidro-tiofén mg/kg 0,5 <0,1 <0,1 Növényvédő-szer mg/kg 0,5 <0,01 <0,01 Csíranövény-teszt serkentő serkentő A szűrővizsgálattal földtani közeg szennyezettség nem lett feltárva. A megvett talaj minták (Pér1 1,0-2,0 m, Pér2 1,0-2,5 m, Pér3 1,0-2,0 m, Pér4 1,0-2,0 m) fém tartalmának vizsgálati eredményei. Komponens Mértékegység "B" Pér1 Pér2 Pér3 Pér4 Króm mg/kg 75 6,57 6,63 2,58 3,91 26 /61
Kobalt mg/kg 30 1,58 0,67 0,78 0,52 Nikkel mg/kg 40 3,04 1,34 1,76 1,63 Réz mg/kg 75 27,98 1,23 1,29 0,82 Cink mg/kg 200 2,79 2,13 1,41 1,08 Arzén mg/kg 15 0,179 0,169 0,136 0,17 Molibdén mg/kg 7 0,42 0,185 <0,1 0,142 Szelén mg/kg 1 0,076 0,137 0,46 0,294 Kadmium mg/kg 1 <0,1 0,157 <0,1 0,206 Ón mg/kg 30 <3 <3 <3 <3 Bárium mg/kg 250 89,38 67,49 40,9 41,81 Higany mg/kg 0,5 <0,002 0,003 <0,002 <0,002 Ólom mg/kg 100 4,25 4,6 2,35 2,17 Bór mg/kg 1000 5,47 4,6 4,35 3,91 A fenti vizsgálatok igazolják, hogy a korábbi mintavételezések során azonosított arzén, cink, kadmium, nikkel és szelén földtani közeg szennyezettség az illegális hulladék lerakás területén kívül nem jelentkezik, a szennyezés a lerakó területén belül helyezkedik el. 14/2005. (VI. 28.) KvVM rendelet a kármentesítési tényfeltárás szűrővizsgálatával kapcsolatos szabályokról szóló 1. sz. melléklet szerinti felszín alatti víz vizsgálatok a Pér2A furatból származó vízmintából történt. A kapott eredményeket a következő táblázat mutatja. Komponens Mértékegység "B" Pér2A PCB µg/l 0,001 <0,001 Fenol mg/l 0,02 <0,005 Kloroform µg/l 5 0,07 Bromoform µg/l <0,05 Bróm-diklór-metán µg/l <0,05 Dibróm-klór-metán µg/l <0,05 1,1-diklór-etilén µg/l <0,05 Diklór-metán µg/l <0,05 27 /61
1,2-diklór-etilén µg/l 0,05 1,1-diklór-etán µg/l <0,05 1,2-diklór-etán µg/l <0,05 2-klór-etanol µg/l <0,05 1,2-diklór-propán µg/l <0,05 2,3-diklór-propilén µg/l <0,05 Triklór-etilén µg/l <0,05 Széntetraklorid µg/l <0,05 1,1,2,2-tetraklór-etán µg/l 0,06 1,3-diklór-propilén µg/l <0,05 transz-1,3-diklórpropilén µg/l <0,05 1,1,2-triklór-etán µg/l <0,05 1,2-dibróm-etán µg/l <0,05 Tetraklór-etilén µg/l <0,05 Klórozott aromás CH µg/l <0,01 Metanol mg/l 1 <0,2 Izopropil-alkohol mg/l 1 <0,2 Glikol mg/l 1 <0,2 Piridin µg/l 0,75 <0,2 Tetrahidro-furán µg/l 1 <0,2 Tetrahidro-tiofén µg/l 1 <0,2 Növényvédő szerek µg/l <0,005 A hulladéklerakó mellett vett vízminta széleskörű vizsgálata szennyezettséget nem mutatott. A vett vízminták ÁVK, fém, BTEX, TPH és összes klórfenolok vizsgálati eredményeit a következő táblázat tartalmazza. Komponens Mértékegység "B" Pér1 Pér2A Pér3 Pér4 ph 7,26 7,65 7,23 6,72 Fajl.el.vez.kép. µs/cm 2500 4280 1690 2020 1160 28 /61
KOIp mg/l 6,5 9,9 8,2 2,6 Nitrát mg/l 50 1252 267 101 88 Klorid mg/l 250 595 165 160 50 Szulfát mg/l 250 340 245 315 115 Ortofoszfát mg/l 0,5 0,1 <0,05 0,1 <0,05 Ammónium mg/l 0,5 0,07 0,23 <0,05 0,12 Összes vas mg/l 0,43 1,2 0,38 0,12 Összes mangán mg/l 0,11 0,19 0,07 <0,05 Kalcium mg/l 352 107 131 83 Magnézium mg/l 482 182 161 139 Összes keménység CaO mg/l 1600 570 555 435 Cink mg/l 0,2 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 Bór mg/l 0,5 <0,1 <0,1 0,21 0,15 Nikkel µg/l 20 4,6 5,1 5,4 4,2 Kadmium µg/l 5 <0,2 <0,2 <0,2 <0,2 Ón µg/l 10 <5 <5 <5 <5 Arzén µg/l 10 <1 <1 1,8 <1 Molibdén µg/l 20 4 2,5 5,5 2,4 Ólom µg/l 10 <1 <1 <1 1,5 Kobalt µg/l 20 <2 <2 <2 <2 Króm µg/l 50 12,6 8 7,5 6,2 Higany µg/l 1 0,026 <0,02 <0,02 <0,02 Réz µg/l 0,2 <0,02 <0,02 <0,02 <0,02 Szelén µg/l 10 <2 4,4 <2 2,2 Bárium µg/l 700 184 82 120 67 Fluorid µg/l 1500 --- 1,2 --- --- Ezüst µg/l 10 --- <1 --- --- Nátrium mg/l 200 296,4 81 105,7 47,8 Kálium mg/l 14,9 31,02 242,9 16,8 TPH µg/l 100 <50 <50 <50 <50 Benzol µg/l 1 <0,05 0,06 <0,05 <0,05 Toluol µg/l 20 0,06 <0,05 <0,05 <0,05 29 /61
Etil-benzol µg/l 20 0,05 <0,05 <0,05 0,06 Xilol (orto+meta+para) µg/l 20 <0,05 <0,05 <0,05 <0,05 Klórfenolok összesen µg/l 0,1 <0,01 <0,01 <0,01 <0,01 A vizsgálatok szerint a szennyezett terület felvízi oldalán, a háttér szennyezettség feltárása érdekében mélyített Pér1 furatból vett vízminta mutatja a legnagyobb szennyezettséget nitrát, klorid, szulfát, fajlagos elektromos vezetőképesség és nátrium komponensek esetében. A B szennyezettségi határértékeket meghaladó komponenseket az 5-9. sz. térképek a következők szerint szemléltetik: 5. sz. térkép: Talaj szennyezettségi databoxos térkép arzén, cink, kadmium, nikkel, szelén 6. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép ammónium, klorid, nitrát, szulfát 7. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép bór, kobalt, molibdén, nátrium, szelén 8. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép arzén, cink, kadmium, ón 9. sz. térkép: Felszín alatti víz szennyezettségi databoxos térkép klórfenolok, toluol, xilolok, TPH A térképeken egyszerre ábrázoljuk az eddig keletkezett összes analitikai értéket, szennyező komponensenként. Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség Mérőállomása által végzett analitikai vizsgálat összes értékét nem ismerjük, mert a H-10460-15/2010. számú határozat (1. sz. melléklet) indokolásában csak a B szennyezettségi határérték meghaladású koncentráció értékeket dokumentálták. Ennél fogva az egyéb komponensek esetében nem ismerve a konkrét értékeket, < jellel jeleztük, hogy a releváns érték bizonyosan B szennyezettségi határérték alatt van. A szennyezettségi határérték meghaladást a térképeken sárga színnel emeltük ki. 30 /61
A térképeken jól látható, hogy a háttér szennyezettségektől (klorid, nitrát, szulfát, nátrium) eltekintve majd minden egyéb azonosított szennyező komponens az illegális hulladéklerakó, mint forrás terület alatt található. Ettől csak a bór komponens kivétel, mely a Felügyelőség PFK-1 furatából vett vízmintából lett azonosítva, egyetlen elemként mely alvízi oldalon kijutott a hulladéklerakó alól. E miatt mélyült a jelen tényfeltárás keretében a Pér-3 furat, mely lehatároló pont lett. 10.2. Kockázatos anyagok A következőkben bemutatjuk az összes olyan szennyező komponenst, amelyek a földtani közegben, vagy a felszín alatti vízben, bármely mintavételi helyen B szennyezettségi határérték meghaladást mutatott az eddigi vizsgálatok során. Az összes komponens közül K1, minden körülmények között veszélyes anyagokat külön kiemeljük: Diklórfenolok, toluol, xilolok, TPH. 10.3.Földtani közegben feltárt kockázatos anyagok 10.3.1. Arzén Az arzén a talajban nehezen mozog és nem lúgozódik ki. Toxicitása függ az oxidációs fokától. Az As(V) forma, amely jó levegőzött talajokban fordul elő, kevésbé mérgező, mint az As(III) alakja. Esetenként a növényi gyökerekben halmozódik, a föld feletti részekben azonban az arzén-koncentráció nem haladja meg a szennyezetlen talajokon termett növények arzén tartalmát. Az arzén és vegyületei erősen toxikusak. Hatásuk főleg az enzimműködés gátlásában nyilvánul meg. A növényekben viszonylag kevés arzén halmozódik fel, mivel nagy koncentrációban fitotoxikus, ami a gyökérzet és a levélszélek elhalásával jár. Az arzénérzékenység az arzén-akkumulációval jellemezhető. A növények akkumulációs képessége nagyon eltérő: retek (1), fűfélék (0,33), saláta (0,26), burgonyagumó (0,07) Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer keretében vizsgált talajminták 79%-a kevesebb, mint 7 mg/kg arzént tartalmaz, 11%-os arányban fordulnak elő a 7-10 mg/kg, 4%-kal a 10-12 mg/kg, 3%-kal a 12-15 mg/kg és ugyancsak 3% a 15 mg/kg B szennyezettségi határérték feletti minták részaránya. 31 /61
Az arzén átlagos mennyisége és a talajok fizikai félesége között nem ismerhető fel határozott tendencia: homok 5,9 mg/kg; vályog 7,2 mg/kg; agyag 6,8 mg/kg. 10.3.2. Kadmium A kadmium a talajban a viszonylag mobilis nehézfémek közé tartozik. Mozgékonysága a talaj kémhatásától és szervesanyag-tartalmától függ. A kadmiummal szennyezett savanyú talajon a növények a többszörösét vehetik fel, a semleges, illetve lúgos talajhoz képest. A meszezés csökkenti a növények kadmiumfelvehetőségét. A kadmium legfőbb veszélyessége, hogy az esszenciális cinket képes helyettesíteni, annak jótékony hatása nélkül. Erősen toxikus hatású elem, ezért a cink helyébe beépülve súlyos károsodásokat (enzimaktiválás gátlása, RNS szintézis és működés károsítása) okoz. A növények kevésbé érzékenyek a kadmiumra, mint az állati és emberi szervezet, így normál kadmium-érték sokszorosát is képesek felvenni és akkumulálni fitotoxikus tünetek nélkül. A kadmium könnyen bekerülhet az állati és emberi táplálékláncba, mielőtt a növények károsodnának. Az emberi és állati szervezetben a kadmium felhalmozódik, így krónikus toxicitást fejt ki. Néhány növény átlagos kadmium tartalma: kukorica 300 mg/kg; uborka 55 mg/kg; zellergumó 150 mg/kg; káposzta 40-50 mg/kg; sárgarépa 300 mg/kg. A talajok kadmium-tartalma elsősorban az alapkőzettől függ. A hazai talajok legnagyobb részét az alacsony kadmium-tartalom jellemzi. Nagyobb mennyiségek a Dunántúli-középhegységben, a Bükkben, illetve a Felső-Tisza vidékén fordulnak elő. Magyarországon a Talajvédelmi Információs és Monitoring Rendszer keretében vizsgált talajmintákban a 0,1-0,7 mg/kg közötti értékek a leggyakoribbak (93%). A 0,7-1,0 mg/kg intervallumba tartozók aránya 4%, míg az 1,0 mg/kg kadmiumnál többet tartalmazó, határérték feletti minták részaránya 3%. 10.3.3. Nikkel Természetes módon vulkáni tevékenységgel, illetve a földkéreg eróziójával jut a környezetbe, ahonnan kis koncentrációban az élelmiszerbe, vízbe, levegőbe és a talajba kerül. Egyes talajok (pl. az ún. szerpentin talajok) az átlagosnál nagyobb koncentrációban tartalmazzák. Normál körülmények között a környezetünkben 32 /61
mérhető koncentrációja: 300 ng/l vizekben, 3-1000 mg/kg mezőgazdasági művelés alatt álló talajokban és 6-20 ng/m 3 a légkörben. Relatíve alacsony hő- és elektromos vezetőképessége, oxidációval, korrózióval szemben mutatott ellenálló-képessége, valamint keménysége, könnyű ötvözhetősége és mágnesezhetősége kiváló nyersanyaggá teszi. Ennek köszönhetően több mint 300 ezer fogyasztói termék alapanyaga, felhasználja számos iparág, többek között a katonaság, az építészet, vagy akár az űrtechnológia is. Legfontosabb felhasználási területe a rozsdamentes acél, ill. a nikkel ötvözetek gyártása. Emellett vegyületeit felhasználják galvanizáláshoz, akkumulátorok, elemek, ipari vízvezetékek, gyújtógyertyák, alkatrészek és festékek gyártásához, valamint pénzérmék, ékszerek, kerámiák, üvegek és orvosi implantátumok készítéséhez. Számos kémiai reakció katalizátoraként ismert. Több nikkel vegyületet bizonyítottan emberi rákkeltő anyagként tart számon a WHO IARC. A nikkel szükséges az emberi szív működéséhez. A nikkel befolyásolja a vasfelvételt és -metabolizmust, valamint feltehetően szükséges a vörösvértestek és vérlemezkék képződéséhez is. Hiánytüneteit azonban embernél még nem észlelték. Toxikus, mérgező elem; az általa kiváltott egészségügyi problémák leggyakoribb formája az allergia. A népesség kb. 7-10%-a túlérzékeny a nikkelre, melynek következtében bőrgyulladás, ekcéma jelentkezhet. A tünetek főleg bőrrel történő közvetlen, hosszan tartó érintkezés esetén jelentkeznek, így például nikkelt tartalmazó ékszerek viselésekor. Lenyelve 0,49 mg/nap mennyiségnél figyelhető meg arra érzékenyeknél allergiás reakció. A nikkelre nem érzékeny személyek esetében igen nagy mennyiségben kellene ahhoz nikkelt fogyasztani, hogy akut egészségkárosodás következzen be. Ezt igazolja, hogy akut mérgezés tüneteit eddig csupán 250 µg/l nikkeltartalmú (tehát az átlagosan ivóvízben mérhető koncentráció 100 ezerszeresét tartalmazó) vizet véletlenül elfogyasztó munkásoknál írtak le; esetükben hasi fájdalom és egyéb kísérő tünetek (megemelkedett vörösvérsejt-szám, a normál értéknél magasabb fehérjetartalom a vizeletben) jelentkeztek. Rendszeres belégzéses expozíciónál (pl. ipari munkásoknál) súlyosabb egészségkárosodás is kialakulhat, mint például asztma, orrüregi és orrnyálkahártya gyulladások, krónikus hörghurut, csökkent tüdő-kapacitás. Számos vizsgálat talált összefüggést a miokardiális infarktus, az 33 /61
agyvérzés kialakulása, a májzsugor és a vérsavóban talált, megemelkedett nikkelkoncentráció között, ám az ok-okozati összefüggést napjainkig nem tisztázták. A gyermekek feltehetően nem érzékenyebbek rá, mint a felnőttek. Teratogén (fejlődési rendellenességet kiváltó) hatása és genotoxikus hatása csupán nagy (a normál kitettség sokszorosát kitevő) koncentrációban jelentkezett. Állatkísérletek alapján a normál táplálékban jellemző koncentráció 1000-szerese gyakorolt káros hatást az utódnemzedékre és váltott ki az átlagosnál nagyobb arányú újszülött halálozást, illetve alacsonyabb születési súlyt. Vizsgálatok szerint a nikkel bizonyos sói kromoszóma rendellenességet okoznak, mert gátolják a DNS szintézist. 10.3.4. Szelén A szelén környezetünkben, a talajban, a talajvízben és egyéb felszíni és felszín alatti vizeinkben, valamint az összes élő szervezetben előfordul. A biológiailag nem hozzáférhető elemi szelén csak ritkán fordul elő természetes körülmények között; vízben nem, vagy csak kissé oldható. Az elemi szelén szelén-dioxiddá oxidálódhat; az oxidok leginkább a talaj felszínén jelentkeznek. Levegőtől elzárt, anaerob körülmények között, a talajokban a szelén elemi formája van jelen. A szelén talajokban előforduló összes mennyisége: 0,03-30 mg/kg. A fő szelénvegyületek, amelyek a környezetünkben előfordulnak a talajban: Se(IV), Se(VI), dimetil-szelenid (dmese), dimetil-diszelenid (dmedse) [(CH 3 ) 2 Se 2 ], dimetil szelenon [(CH 3 ) 2 SeO 2 ]. A szelén négyféle oxidációs állapotban fordulhat elő környezetünkben; -2-es oxidációs állapotú vegyületként (szelenid), valamint +4-es (szelénessav és sói, a szelenitek), illetve +6-os (szelénsav és sói, a szelenátok) oxidációs számú formaként. 2-2- A szelenátok (SeO 4 ) és a szelenitek (SeO3 ) vízoldékony vegyületek, így a vizekben a szelén leginkább ilyen módosulataiban fordul elő (Gómez-Ariza et al., 1998). A szelén mozgékonyságát a talajban a talaj hőmérséklete, víztartalma, szerves anyag tartalma, az évszaki jellemzők, a ph, a redoxpotenciál, illetve a talajban lejátszódó mikrobiális tevékenységek befolyásolják. 34 /61
A jobb biológiai hozzáférhetőség miatt a vízoldékony szelén vegyületek veszélyesebbek lehetnek, mint az elemi szelén, amely sokkal kevésbé mozgékony és oldékony a talajban, azaz az emberi szervezet számára ez a szelénforma nem jelent veszélyforrást (Kádár, 1998). A savas, szerves anyagokban gazdag, redukáló tulajdonságú talajokban a nem mobilis és felvehetetlen szelenid, valamint az elemi szelén, míg a lúgos kémhatású, jól szellőzött, oxidatív tulajdonságú talajokban a szelenit (SeIV) és a szelenát (SeVI) van inkább jelen. A szervetlen módosulatok mellett ismertek a szelén szerves kötésben lévő formái is, amelyekben a szelén szelenitként van jelen. Ezek leginkább szeleno-aminosavak, vagy azok származékai, amelyek tulajdonképpen olyan aminosavak, amelyekben a kén helyett szelén szerepel. A szelén legfontosabb szerves formáinak tekintik a növényi eredetű szelenometionint (SeMet), illetve az állati fehérjékből származó szelenociszteint (SeCys). Jóllehet, a szelén alapvetően egy esszenciális nyomelem, túl nagy mennyiségben azonban toxikussá válik. Az ajánlott napi bevitel (kb. 70-100 µg/fő/nap) 3-4-szeresét meghaladó fogyasztás esetén először gyengébb, majd később rendkívül erőteljes mérgezési tünetek jelennek meg. 400 µg-nál nagyobb mennyiségű napi bevitel már szelenózishoz vezet (Arthur, 1991). Krónikus mérgezési tünetek közt a bőr-, szaruhártya- és körömelváltozás, hajhullás, gyomor- és bélműködés zavara, fogazat romlása, fáradtság és szédülés említhető meg; akut mérgezés esetén a szervezetbe került szelén mennyiségétől függően, 5-10 mg/testsúly kg-tól kezdődően néhány órán belül beáll a halál. Az elemi szelén kevésbé toxikus, ezzel szemben a szelenit és a szelenát meglehetősen toxikus szelénforma, amelyek hatásukat tekintve hasonlóak az arzénhez. A szelén szerves vegyületei, mint pl. a szelenometionin, a szelenocisztein vagy a dimetilszelenid jól felvehető vegyületek, így nagy koncentrációban szintén toxikusak. 10.3.5. Cink A növények számára nélkülözhetetlen mikrotápelem és csak a megengedettnél nagyobb koncentrációban toxikus hatású. A cink a földkéregben 0,012% átlagos elemtartalommal található. Rendkívül reakcióképes, ezért elemi állapotban nem fordul 35 /61