Készült: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, 2011. július 14-én tartott rendkívüli nyílt üléséről. Jelen vannak: Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester, Fenyvesi Zoltán, Kiss Anikó, Kovács Gábor, Kószó László, Kucsó István, Szalai László képviselők /7 fő/. Tanácskozási joggal meghívottak: Gavlik Melinda aljegyző Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető Dr. Új Zoltán jogi főtanácsos Farkas Tibor, a Pénzügyi Bizottság külső tagja Ladányiné Pilisvári Andrea településüzemeltetési ügyintéző. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönti a Képviselő-testület tagjait, a tanácskozási joggal meghívott munkatársakat, külsős tagokat, minden megjelent személyt. Megállapítja, hogy a Képviselő-testület ülése határozatképes, mivel a 7 főből 7 képviselő jelen van. Dr. Homoki-Szabó Róbert a testületi ülést megnyitja. A meghívóban szereplő javasolt- napirendi pontok a következők: JAVASOLT NAPIRENDI PONTOK 1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
2 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ismerteti az írásos meghívó alapján a tárgyalandó napirendi pontokat, egyúttal hozzáteszi, hogy Önkormányzatunk a Szervezeti és Működési Szabályzat [Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testületének 24/2010.(XII.13.) önkormányzati rendelete Az önkormányzat Szervezeti és Működési Szabályzatáról ] szerint 3 nappal ezelőtt értesítette a Képviselő-testület tagjait a testületi ülés időpontjáról. Az anyagok közül egyhez tegnap este juthatott hozzá a Testület, mert a napelemmel kapcsolatban előző este küldték meg a Hivatal részére a mellékleteket, viszont az idő rövidsége okán éppen azért, mert a pályázati határidő 2011. szeptember 1-jével lejár- minél előbb lépnünk kell ebben a dologban. 3 napirendi pontot terjesztettünk elő, mindezek előtt 2 beszámolóval szolgálnék: Dávid úrral Megyei Rendőrfőkapitány úrral- tárgyaltam a múlt héten, illetőleg megérkezett a Közlekedéskoordinációs Központból a buszöböl-pályázatunkra vonatkozó válasz. Ezt majd ismertetném. Van-e a napirendi pontokhoz hozzászólás, vagy új napirendi pontot kíván-e a Testület felvetetni? Kovács Gábor: Egy napirendi pontot szeretnék felvenni: elkészítettem egy olyan kis gondolatot, amelyben összeszedtem azokat a fejlesztési lehetőségeket, azokat a programokat, amelyeket esetlegesen el kell indítsunk ahhoz, hogy Tompa városa fejlődőképesebb legyen. Ezeket a gondolatokat szeretném majd megosztani képviselőtársaimmal. 4. napirendi pontként olvasnám fel ezt, és azt kérem, légy szíves, támogassátok! Arról beszélnék, hogy ebből a helyzetből hogyan lehet elmozdulni. Mindig megkapom azt a Polgármester úrtól, hogy nem járok be a Hivatalba, és nem érdekelnek Tompa ügyei, én ezt messziről cáfolom. És azt gondolom, hogy ez olyan érdekes dolgokat vet fel, amelyek a későbbiekben még egy vitának lehet az alapja, és olyan programokat tudnánk belőle kihúzni, amelyek Tompa városát más pályára állítanák. Ezt a lakosokkal is így meg szeretném osztani, és kérem majd a napirendi pontokhoz csatolni, pl. [például] Tompa Város fejlesztéséről vitaindító gondolatok. 5 percnél nem lesz több, ígérem. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, akkor ezt módosító indítványként 4. napirendi pontnak felvennénk ezzel a címmel. Van-e más módosító indítvány? Fenyvesi Zoltán: Igen, én az 5. pontra annyiban tennék javaslatot, hogy a közbiztonság helyzetéről szeretnék kérdezni. Kíváncsi vagyok, Dávid úr mit mondott el a továbbiakkal kapcsolatban, ennek a napirendi pontnak A rendőrség jelenlegi helyzetéről címet adnék. Ezt is viszonylag röviden össze lehetne foglalni, illeszkedne a beszámolóhoz, de megér annyit szerintem, hogy ebben az 5. napirendi pontban mindenki, akinek véleménye van róla, elmondja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm! Szalai László: Ez nem módosító javaslat lesz: Szűcs Zolival [Szűcs Zoltán] beszéltem tegnap az ügyben, hogy miért ilyen sárga a fű. Azt mondta, hogy talán 1 vagy 2 kutat kellene fúrnunk, nem tudom, erre van-e mód, mert a parkra igen nagy összegeket költöttünk, és szerintem kutat kellene fúrni oda, mert ő nem győzi a
3 locsolását. Lehetséges ez? Nem tudom, hogy éjjel kijön-e még locsolni pluszban, mert eléggé gyenge [a fű]. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó. Maradjunk annyiban, hogy ez nem napirendi pont, hanem még előtte én jelzem, milyen intézkedéseket tettünk ebben a dologban, és akkor eldöntjük. Tehát 5 napirendi pont lenne, a 3 ismerthez képest lenne egy a fejlesztési tervre, illetőleg a közbiztonságra vonatkozóan. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Aki elfogadja a meghívóban szereplő javasoltnapirendi pontokat ebben a sorrendben az előbb említett kiegészítésekkel- kérem, kézfelemeléssel szavazzon! Megállapítom, hogy 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Képviselő-testület az alábbi kiegészített- napirendi pontokat fogadta el: NAPIRENDI PONTOK 1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester 4. Vitaindító gondolatok Tompa Város fejlesztéséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Kovács Gábor képviselő, a Tompai Víziközmű Társulat és Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának elnöke 5. Kérdések a Tompai Rendőrőrs jelenlegi helyzetéről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Fenyvesi Zoltán képviselő Napirend előtt: Beszámoló az elmúlt 1 hét eseményeiről Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester
4 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Először Dávid úrról beszélnék: 2 héttel ezelőtt csütörtökön, amikor a Rendőrség itt volt, pontosabban Hadar Zoltán, illetőleg dr. Puskás Éva, akkor én jeleztem, hogy milyen problémáink vannak a közbiztonsággal kapcsolatban. Nevezetesen az, hogy nincs rendőr, ugyanis a 10 fős állományból vannak olyan éjszakák, amikor nincsenek szolgálatban rendőrök, ez annak volt köszönhető, hogy el voltak vezényelve az urak, illetve táppénz vagy szabadság okán nincsenek. Kiskunhalasra Husti úr vitte föl a tompai rendőröket, így Tompán nem volt rendőr. Rákövetkező kedden Dávid úrral tárgyaltam, egy közel félórás megbeszélésünk volt, egy rendkívül széles látókörű, intelligens úriembert ismertem meg a személyében, de egy nagyon kemény tárgyalópartnert is. Az én elképzelésem az volt, hogy a 10 fős rendőri állományt visszaállítani Tompán, és nem az 53-as főúton kell szolgálatot teljesíteniük, hanem Tompa településen. Tisztában vagyok vele, hogy az 53-as út is oda tartozik, de igazából a közrendet és a közbiztonságot itt bent kell szerintem elvégezniük. A Tábornok úr folyamatosan jelezte, hogy itt van egy Határrendészeti Kirendeltség, nagyon nagy létszámmal, és innentől kezdve Tompára az 1 m 2 -re [négyzetméterre] eső rendőrök száma nagyon magas. Nem titok, hogy én világosan jeleztem, hogy hiába van Határrendészetünk, ha a Határrendészetnek határőrizeti és határvédelem feladatai vannak, annak ellenére, hogy ez rendőrség, én mégis úgy gondolom, hogy ez egy határőrizeti szerv, és ennek az a feladata, és nem Tompa közrendjének és közbiztonságának a védelme. A 3. érvem, amikor már próbált sarokba szorítani, az az volt, hogy megnéztem 20 évre visszamenőleg az országgyűlési választásoknak az eredményét, és azt vettem észre, hogy 80 %-ban mindig a jobboldali szavazók, azaz mindig a Fidesz [Fiatal Demokraták Szövetsége] szavazótábora erősödött. Megkérdeztem a Tábornok urat: abban az esetben mit mond majd akkor, ha az állampolgárok majd bejönnek hozzám, és mondják, hogy 2/3-os [kétharmados] többsége van a Fideszkormánynak, és pont akkor megy tönkre egy jobboldali városban a közbiztonság, amikor ők szerezték meg az emberek bizalmát. Erre nem tudott mit mondani. A lényeg az, hogy 1 hetet kért, majd csütörtök reggel felhívott, és jelezte, hogy a 10 főt visszaadja Tompának. Ez azt jelenti, hogy akik eddig el voltak vezényelve, július 16-val Tompán kezdenek, és nem az 53. számú főút lesz a feladatuk, hanem bent a Városnak, illetőleg a tanyavilág közrendjének és közbiztonságának a védelme. Hadar Zoltán kétlaki életet fog élni: Kiskunhalas és Tompa között fog ingázni, és döntően a feladatait Tompán kell ellátnia. Hadar úrral még személyesen nem beszéltem, telefonon jeleztem, hogy július 23-án lakossági fórumot kívánok tartani, ahova szeretném, ha ő is eljönne. De jövő mindenképp le fogok vele ülni, és meg fogom mondani neki az elvárásaimat: itt értelemszerűen a lakosok által / lakosok kárára elkövetett bűncselekményeket minden esetben jegyzőkönyvezni kell, éppen azért, hogy az elkövetők ne maradjanak felderítetlenül, és innentől kezdve én jogosan várom el, hogy a rendőrség végezze a munkáját. A megbeszélés a jövő héten meg fog történni, és július 23-án a lakosságnak pedig ezt jelezni fogom. A Tábornok úr természetesen kért még egy dolgot tőlem, hogy erkölcsileg támogassuk a rendőrséget, én úgy gondolom, hogy ez maximálisan megtörtént, pont azzal, hogy ezek a rendőrök, akik vidékre át voltak helyezve, visszakerültek, ezáltal a lakóhelyükhöz közel vannak, nem kell nekik utazniuk. Ha megfelelő létszámban teljesítenek szolgálatot, ez a 10 fős létszám nem véletlen lett megállapítva, én úgy gondolom, hogy itt tudják a szolgálatukat teljesen feltölteni. Ha akarnak, tudnak dolgozni, az erkölcsi támogatást megkapták. Jeleztem a Tábornok úrnak, hogy
5 mindaddig megvan az erkölcsi támogatás, mert a célunk neki is, és nekünk is közös, amíg normális közbiztonság van. Tehát addig az erkölcsi támogatás meglesz, amíg ez menni fog, és nem azt hallom a lakosoktól, hogy nem látnak rendőrt, hogy a rendőrök nem intézkednek. A Tábornok úrnak jeleztem, hogy abban a pillanatban, amennyiben változás állna be, azonnal meghozom azt a lépést, amit már eddig is kifejtettem, hogy jelezni fogom a lakosság felé, hogy minden egyes bűncselekményről nálam tegyenek bejelentést, jegyzőkönyvezzük, és azt a Miniszterelnök úrnak és a Belügyminiszternek jelezni fogom minden héten, vagy adott esetben minden hónapban. Félre ne értsük: én nem fenyegetni akartam a rendőröket, csak mivel ezt ők vállalták, esküt tettek, ezért kapják a bérüket, jogosan várható el a részünkről, hogy a munkájukat el is végezzék. Abban az esetben pedig, ha a feltételeik nincsenek meg, akkor jelezzék, mert én mint polgármester- fellépek az adott minisztériumban vagy az adott szervnél, hogy igenis, kapjunk meg minden feltételt ahhoz, hogy a munkájukat el tudják végezni. Ez volt a Tábornok úrral kapcsolatos beszélgetésem. Kiss Anikó: Ha jók az információim, a Budapesti Rendőrfőkapitányságról tudom, hogy Bács-Kiskun megyébe több mint 1000 frissen végzett rendőrt fognak most lehelyezni, értem itt a frissen végzett szakközépiskolásokat, akiket kimondottan ide Bács-Kiskun megyébe- fognak levezényelni. Azt akartam mondani, hogy ettől kezdve nem jelenthet problémát a rendőröknek, hogy itt Tompán az állományunk megmaradjon. Fenyvesi Zoltán: Ehhez csak annyit tennék hozzá, hogy ez minden nyáron így szokott lenni, hogy a gyakorlatra ide kerülnek dolgozni, de ezzel az a baj, hogy ez a megerősítés egy rövid időszakra vonatkozik, vagyis nem állandó időre kerülnek ide. A Határőrséggel való összevonás miatt a rendőri státuszok elvonása kerültek, és egy nagyon szűk keret van megszabva a működésre. Nem is akarok belemenni ebbe, de szerintem ezt beszéljük meg az 5. pontban! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönjük szépen! Ma reggel kaptam meg ezt a levelet: Tisztelt Polgármester Úr! A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium megbízásából a közlekedésfejlesztési koordinációs központ 2010 novemberében pályázatot hirdetett Az országos közutak átkelési szakaszain a forgalom csillapítására, a gyalogosok védelmének növelésére, a járművek sebességének csökkentésére alkalmas beavatkozások társfinanszírozására címmel önkormányzatok számára, mely pályázat elbírálása lezárult. A pályázatra összesen 235 település jelentkezett, csaknem 1,9 milliárd Ft útpénztári forrásra igényt tartva, az igényelt beavatkozások tervezett összértéke meghaladta a 2,2 milliárd Ft-ot. A pályázat meghirdetésekor az útpénztári beruházásokra fordítható összeg bruttó 500 millió Ft volt, az útpénztárt ért megszorítások ellenére a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium a Bíráló Bizottság azon javaslatát fogadta el, amelyben a meghirdetett teljes bruttó 500 millió Ft- útpénztár hozzájárulással hirdet eredményt. A pályázaton az Ön által vezetett település az alábbiak projektekre pályázott:
6 buszöböl-pár az 53. számú főút (78 + 419, 78 + 504-es km-szelvényében), az SFB az 53. számú főút 78 + 400 km[kilométer]-szelvényében. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium jóváhagyta a Bíráló Bizottság döntését, melynek értelmében sajnálattal értesítem, hogy a Bíráló Bizottság döntése alapján nem nyert támogatást. A Bíráló Bizottság a döntését az alábbiakban indokolta: az Ön által vezetett település pályázata a pályázati kiírásban szereplő bírálati szempontok alapján felállított sorrendben nem érte el a támogatáshoz szükséges helyezést. A településükön átvezető országos közutak közlekedésbiztonsága továbbra is kiemelt szempont marad, mind a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, mind a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ számára, így amennyiben a források lehetővé teszik, jövőre is tervezzük kisköltségű forgalombiztonsági pályázat kiírását önkormányzatok számára, hasonló feltételekkel. Amennyiben a pályázatban leadottak másolati példányaira igényt tartanak, illetve a bírálattal kapcsolatban további kérdések merülnek fel, azt a pályázati kiírásban levő elérhetőségen kérjük, jelezzék! A pályázaton való részvételét, és a szükséges anyagok előkészítésében való részvételét ezúton is köszönöm! Völgyessy Zsolt főigazgató Közlekedésfejlesztői Koordinációs Központ Budapest Dr. Homoki-Szabó Róbert: Erre 740.000 Ft-ot költött az Önkormányzat a Képviselő-testület felhatalmazása alapján, a tervek 7 évig jók. 3+2+2 évig meghosszabbíthatóak a tervek. Ugye, nem kell mondanom, mennyire fontos lett volna ott a buszöböl-párnak a kiépítése, azonban nem hallgathatom el azt a tényt, hogy április környékén tudomásunkra jutott, hogy a NIF Zrt. [Nemzeti Infrastrukturális Fejlesztési Zártkörűen Működő Részvénytársaság] ebben az évben nem fogja megerősíteni a 11,5 tonnás forgalom számára az 53-as utat, ami azt jelenti, hogy áttolták 2013-ig. No most, amennyiben a buszöböl-pályázaton nyertünk volna, úgy az új nyomvonalhoz kellett volna a buszöböl-párt kialakítani, ami azt jelentette volna, hogy a kisajátítási költsége is az Önkormányzatot terhelte volna, ill. [illetve] a mostani nyomvonal és a ténylegesen megvalósuló buszöböl-kialakításhoz az utat nekünk kellett volna megerősíteni, ami a pályázatban nincs benne. Nem azt mondom, hogy örülök, hogy nem nyertük meg, de most per pillanat jobban jártunk, mert lett volna egy nyert pályázatunk, és nem tudnánk megvalósítani. Én nagyon bízom benne, hogy az úthálózatot megerősítik 2013-ig, és ez a pályázatunk 2013-ig nyerni fog. Annyit szeretnék még mondani, hogy hétfőn kaptam egy levelet Iványi úrtól, a Magyar Közútkezelő vezetőjétől ugye nem titok, hogy itt a határtól bejövő szakasz nagyon rossz állapotban van-, írtam egy levelet mind a Közútkezelőnek, mind a Bács- Kiskun Megyei Közgyűlés elnökének, hogy segítsenek abban, hogy ezt az utat megerősítsék, kijavítsák. Azt a választ kaptuk, hogy júliusban és augusztusban 150 tonna melegaszfaltot fognak az útburkolatra rátenni, tehát elméletileg ugyanolyan módon lesz kijavítva, mint ahogy Tompa és Kiskunhalas között, akik járnak Halasra, láthatják, hogy néhány helyen megerősítették. Elméletileg július - augusztusban
7 megtörténik ennek az úthálózatnak a javítása, karbantartása, de az igazi javítás az lenne, ha a Nemzeti Infrastrukturális Fejlesztő Zrt. ezt a 11,5 tonnás megerősítést elvégezné, de ez 2013-ra van ígérve, tehát ennyit tudnék ebben a 2 dologban elmondani. Van-e ezzel kapcsolatban kérdés? Kovács Gábor: Csak egy teljesen egyértelmű javaslatom lenne: ne augusztusban csinálják! Csinálják szeptemberben! Megmondom, miért. Egyszerű: ha itt fölvonulnak, mert kértek egyszer WC-t az illetékes szervek, stb., nagy lesz a forgalom, fölbontják az utat, gondot fog okozni. A másik: amit nyáron csinálnak, az soha nem fog annyit kibírni, mint amit pl. hűvösebb időben, rögtön szét fogják nyomni. Csak ennyi. Ha lehet, akkor jelezd feléjük, hogy nagy forgalom várható, és nyomassák el szeptemberben. Csinálják meg, ez egyértelmű! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Én is lementem hídba, mert tudom nagyon jól, hogy akkor jönnek vissza a vendégmunkások, tehát itt tumultusjelenetek lesznek úgyis, nem kell még az se, hogy a fél útpályát lezárják. Viszont ha megy egy jelzés a részünkről, nehogy az legyen, hogy félretesznek bennünket, és akkor meg nem lesz megcsinálva, ezért én arra gondolok, hogy inkább csinálják meg, mindegy, hogy mikor, csak legyen megcsinálva, és legyen jó az úthálózat. Fenyvesi Zoltán: Pont én is egyébként ehhez kapcsolódtam volna, hiszen nekik egyeztetniük kell a határátlépéssel kapcsolatban, mivel mi vagyunk a 2. legfontosabbak Röszke után, vagyis nekik mindenféleképpen ezt koordináltan kell végezniük, úgy, ahogy az Önkormányzatot is kiértesíti, ha ezt a munkát végzi. Ők koordinálni fogják egymás között, ez biztos, hogy össze lesz hangolva, én nem írnék semmit se sehova. Ez így teljesen jó! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Nem szeretem a névtelen leveleket, nem is kívánom felolvasni: egy család megköszönte a Testületnek az Élelmiszerbanktól kapott csomagot. Köszönjük szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel más kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért a Beszámolóban elhangzottakkal, kézfelemeléssel szavazzon! Megállapítja, hogy a Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül a Beszámolóban foglaltakat elfogadta, és a következő határozatot hozza: 109/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester beszámolója az elmúlt 1 hét eseményeiről (a 2011.07.07-től - 2011.07.14-ig terjedő időszakról) Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete elfogadja Tompa Város Polgármesterének beszámolóját a 2011. július 7-én megtartott munkaterv szerinti
8 képviselő-testületi ülés és a 2011. július 14-én tartandó rendkívüli testületi ülés között elmúlt eseményekről. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. A napirendi pontok tárgyalása. 1. Tompa Város Közbeszerzési Tervének módosításáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Az előterjesztést és a határozati javaslatot láthatta a Testület, ezzel kapcsolatban van-e kérdés? Azért kell módosítani, mert bevettük a napelemre benyújtandó közbeszerzési eljárást. Átadom a szót Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezetőnek. Vörös Zsuzsanna: A CPV-kód módosult, pontosításra került, mivel nem a helyes szerepel a kiküldött anyagban. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, más ezzel kapcsolatban? Akkor ismertetném a határozati javaslatot. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el: 110/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Tompa Város Önkormányzat 2011.évi közbeszerzési terv módosításáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete, a melléklet szerinti tartalommal elfogadja Tompa Város 2011. évre vonatkozó közbeszerzési tervének módosítását. Melléklet:
TOMPA VÁROS ÖNKORMÁNYZAT 2011. ÉVI KÖZBESZERZÉSI TERVE A közbeszerzés tárgya és mennyisége CPV kód Irányadó eljárásrend Tervezett eljárási típus az eljárás megindításának, illetve a közbeszerzés megvalósításának tervezett időpontja Időbeli ütemezés szerződés teljesítésének várható időpontja vagy a szerződés időtartama Sor kerül (t)-e az adott közbeszerzéssel összefüggésben előzetes összesített tájékoztató közzétételére? I. Árubeszerzés TIOP-1.1.1 pályázat keretében informatikai eszközök 30211400-5 30236000-2 48624000-8 Egyszerű eljárásrend Hirdetmény közzététele nélkül 3 ajánlattal 2011.második negyedév 2011.negyedik Nem II. Építési beruházás Szennyvíz csatorna és tisztító telep építés 45232410-9 45232420-2 Közösségi eljárásrend Nyílt eljárás 2011. harmadik negyedév 2013. második negyedév Nem KEOP-4.2.0/A pályázat keretében napelemek telepítése önkormányzati intézményekre 45315100-9 Egyszerű eljárásrend Hirdetmény közzététele nélkül 3 ajánlattal 2011.harmadik negyedév 2011.negyedik Nem II. Szolgáltatás megrendelése Szilárd hulladék gyűjtés, szállítás, elhelyezés 90511100-3 90511200-4 90512000-9 90513100-7 90513200-8 Nemzeti eljárásrend Hirdetmény közzétételével 2011.harmadik negyedév 2011. negyedik negyedév Nem
10 Szennyvíz beruházás II.ütem projektmenedzsmenti feladatai 79421100-2 79421200-3 Nemzeti eljárásrend Hirdetmény közzétételével 2011.harmadik negyedév 2013. negyedik negyedév Nem Szennyvíz beruházás II.ütem FIDIC mérnöki feladatok 71312000-8 71631300-3 Nemzeti eljárásrend Hirdetmény közzétételével 2011.harmadik negyedév 2013. negyedik negyedév Nem Szennyvíz csatorna hálózat és tisztító telep üzemeltetés 90430000-0 90420000-7 90470000-2 90481000-2 Közösségi eljárásrend Nyílt eljárás 2013. harmadik negyedév 2013. negyedik negyedév Nem A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport.
2. Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötés újratárgyalásáról Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Megérkeztek a levelek, melyek a Pénzügyi Bizottság ülésén lettek kibontva: a múltkori testületi ülésünkön 5 ajánlatunk volt, most 4 érkezett. 3 küldte el borítékban az ajánlatát, 1 pedig az ESZ-DA Kft.- email-en jelezte, hogy fenntartja az ajánlatát. A Pénzügyi Bizottság tárgyalta, át is adnám a bizottsági Elnök úrnak a szót! Kovács Gábor: 3 borítékot bontottunk, jött egy email, abban Sutus Viktor, az ESZ- DA Kft.-nek a képviselője fenntartotta az ajánlatát. A bontás eredménye az volt, hogy a HK Adócontroll Kft. 100.000 Ft-tal olcsóbbat adott, mint Szalontai Mária, pluszszolgáltatásokat is bevállalt, a Pénzügyi Bizottság ülésén azt az álláspontot fogadtuk el, hogy javasoljuk a HK Adócontrollal kötendő szerződést, ami 1 évre fog szólni. Megnézzük, hogy mit tudunk ebből a kapcsolatból kihozni, és jövőre erre a témára visszatérünk. A leglényegesebb az esetleges hitelfelvételnél történő teendői, amelynél sokkal versenyképesebb árat adott a HK Adócontroll, mint a többiek. Ezt el kell ismernünk. Minden a minőségre megy, a mennyiséget, a munkát, a 10 éves kapcsolatot mind kibeszéltük, ez már egy éven nem múlik. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Úgy tűnik, ki fogják írni az energiapályázatokat, ami azt jelenti, hogy a közintézményeknek a nyílászáró-cseréit mindenképp meg kell ejtenünk, ugyanis a nyílászárókon keresztül rengeteg hőenergia távozik. Ha meglesznek ezek a paraméterek, hogy milyen tanúsítványt kap egy épület, egy intézmény, amennyiben nem felelnek meg majd a kritériumrendszernek, attól kezdve az összes többi pályázaton nem vehetünk részt. Tehát ha ősszel kiírják ezekre a nyílászárókra vonatkozó cseréket, mindenféleképp rá kell mozdulnunk, hogy az összes többi pályázati forrást igénybe tudjuk venni. Az intézményeinknek ezt a nyílászáró-cseréit is csak hitelből tudjuk megejteni, ezért oda is kell majd adott esetben egy könyvvizsgálói ellenjegyzés, nem beszélve arról, hogy a közvilágítást is elkezdtük, az egy más kérdés, milyen eredménye lesz majd neki, de azt látom, hogy e kettő esetében lehetséges, hogy kell majd könyvvizsgálói ellenjegyzés a hitelfelvételhez. Kiss Anikó: Az a lényeg, hogy végül is érdemes volt a legutóbbi testületi ülésen újból megkérni ezeket a pályázatokat, elodázni a döntést, mert tulajdonképpen akkor nemcsak 150.000 Ft-os különbségnél tartunk, hanem még plusz 100-nál? Kovács Gábor: Nem, maradt a 100.000 Ft! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Minden maradt! Ugyanazok az ajánlatok érkeztek vissza, amit a múltkori testületi ülésen megkaptunk, csak most annyi változott, hogy mind egyszerre kerültek felbontásra.
12 Kovács Gábor: Egyszerre és azonos feltételekkel, és tényleg Szalontai Mária nem vállalta, ő kimondottan jelezte, külön, hogy ő ebben az árban nem vállalja. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tehát még egyszer elmondom a Képviselő Asszonynak: szóban Szalontai Máriával én már próbáltam egyezkedni, hogy ő vállalja el a következő évre is, éppen azért, mert az elmúlt 10 évben olyan munkát végzett. Tehát itt nem volt gond, félre ne értsed, mint ahogy a múltkori ülésen is jelezted, hogy próbáltuk kigolyózni, meg hiteltelenek vagyunk, stb., ezekkel én nem kívánok foglalkozni. Mivel ő nem tudott jobb ajánlatot tenni, ezért indultunk el más cégeket keresni. És az, hogy minél olcsóbban kívánjuk megejteni, az a Városnak az érdeke. Miért a Városnak az érdeke? Mondok egy dolgot: most effektíve 100.000 Ftot spórolunk meg azzal, ha a HK Adócontrollt hozzuk be ebbe a rendszerbe, tehát ha ő lesz a könyvvizsgáló. 100.000 Ft mit jelent? 97.000 Ft egy olyan nyomókutas ivókút, mint amit az Óvodában felszereltek. Rengeteg jelzés érkezett, hogy a két játszótéren napközben a gyerekek kint vannak, és nem tudnak mit inni, nincs ivóvíz. Tettünk lépéseket ebben a kérdésben: két kútpárt alakítanánk ki, azaz 1-1 kutat tennénk ki a kinti játszótérre, illetőleg a benti játszótérre, ennek közel 300.000 Ft lenne a kiépítése. Azért 300.000 Ft, mert az engedélyeztetések ilyen nagy költségűek. Tehát 97.000 Ft egy-egy kút, az ~200.000 Ft lenne, az összes többi költséget pedig az engedélyek teszik hozzá. Két héten belül szeretnénk ezt megejteni, hogy, föl legyen szerelve, hogy a nyáron a gyerekek már úgy játszanak itt. Sőt: én gondolkodtam egy olyanban, még senkivel nem beszéltem erről, tegnap voltam Kecskeméten, és 1-2 helyre bementem, és mindenhol föl van szerelve egy ilyen vékony cső, ahol vizet permeteznek. Fura dolog ez, de felfrissíti az embert. Arra gondoltam, hogy adott esetben megbeszélem Fütyü Mihályékkal, miszerint itt is a kút fölé szereljenek egy ilyen vízpermetezőt. A gyerekek élvezni fogják, ugrálni fognak alatta, de az embereknek is jó, akik itt vannak bent a központban: ha arra járnak, felfrissülhetnek, főleg ezekben a 40 C-okokban. Ennek költsége elenyésző lesz, de mindenféleképp szeretnénk megoldani. Tehát amikor ezeket a pénzeket megspóroljuk, nem azért spóroljuk meg, mert majd eltesszük valahova, hanem azért mert azonnal visszaforgatjuk egy olyan dologba, aminek van értelme. Ugye, Laci bácsi [Szalai László] jelezte, hogy sárgul a fű, és célszerűbb lenne, ha fúrott kútból locsolnánk, nem pedig a hálózati vízről. A hálózati víznek közel 250-300 ezer Ft/ év a díja, ahhoz, hogy a hálózatról locsoljunk. Nem akarok belemenni, hogy 72 millió Ft-os parkpályázatból nem sikerült megoldani! Megnéztük: 500.000 Ft, ha a Halasvíz Kft. csinálná meg ezt nekünk. Ennyi engedély kell hozzá, hogy ez megvalósuljon. Most per pillanat az Önkormányzatnak nincs 500.000 Ft-ja erre, hogy megcsináljuk. Célszerű és jó lenne, de nincs! Egyszerűen nem tudom, pedig ezt kellene megcsinálni, fúrni egy kutat, 32 m-re [méterre] lemenni, és éjjel-nappal árasztani a parkot, hogy szép zöld legyen! Egyszerűen eszem nincs hozzá, mert a vízdíj meg olyan magas, ha a vezetékes vízről locsolunk, hogy azzal csak elfolyna a víz, és közben pörög az óra. Hallgatom erre a javaslatokat! Érdekel, hogyan lehetne ezt másképp! Fenyvesi Zoltán: Nagyon jól érvelsz, Polgármester úr, hiszen mikor most a parkról van szó, és nincs benne egy öntözési lehetőség, ilyenkor mindig egy hátrányos helyzetbe van beállítva. Ha a hitel szempontját néztük, akkor meg azért, mert hitelt kellett felvenni a Városközpont rekonstrukciójához, mondjuk így, és ezt törleszteni
13 kellett, akkor mindig be volt állítva, mint egy fekete bárány, hogy sokban van, és nem megoldott az öntözés. Amikor meg volt a településünk leépüléséről szóló kisfilmed, akkor meg mutattad a Városközpontot, hogy milyen jó fejlesztés. Láthatóak voltak azok a bezárt üzletek, porták, amik a határ mellett voltak, meg volt egy Városközpontunk, ami tkp. [tulajdonképpen] épül és szépül. Egy adott dolgot mindig be lehet mutatni erről az oldalról is, meg arról az oldalról is, és te ezt mindig az adott témához megfelelően úgy igazítod, hogy ez jól álljon. A könyvvizsgálóhoz visszatérve: persze, megspórolunk 100.000 Ft-ot, amiből lehet építeni kutat, meg sok mindenre fel lehet használni, lehetne itt ötleteket, hogy mit csináljunk 100 ezer Ftból. Van egy 600 millió Ft-os költségvetés, aminek a szakmai részét koordináló 10 éve dolgozó pénzügyi könyvvizsgálót lecseréljük azért, mert 100 ezer Ft-tal többe kerül. Azt gondolom, hogy le kell cserélni, mivel elhangzott, hogy több mindent beleépít az új cég, olyan dolgokat is elvállal, mert a mai világ arról szól, hogy benyomok még több munkát adott pénzért, és így működünk. Mondjuk ezzel a gondolatmenettel egyetértve meg is szavaztam, de azzal a kitétellel, hogy Te [Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester] és Zsuzsi [Vörös Zsuzsanna pénzügyi csoportvezető] kértétek ezt, hogy ezzel szeretnétek dolgozni, és 1 év múlva kiderül, hogyan lehet vele dolgozni. Szerintem nem szerencsés dolog egyik oldalra kisarkítani egy könyvvizsgálót úgy, hogy most 100 ezret spórolok rajta, és aztán meg a másik oldalról, ha rosszul végzi a munkáját, vagy nem az lesz, akkor mennyibe fog kerülni a végén. Mindig utólag derül ki. Ha a könyvvizsgálónál vagyunk, akkor azt kell mondani, hogy spórolni szeretnénk, és ha szerencsénk van, akkor lehet, hogy jól is járunk vele. Anyagi szempontból persze nincsen más út, de nem jó mindig forgatni magunkat. Egyszer ezt mondom, utána meg azt mondom, tehát valami következetes álláspont legyen. A Hivatal azt kérte, hogy cseréljünk könyvvizsgálót, én azt gondolom, hogy ezt mi meg fogjuk nektek szavazni, gyakorlatilag én személy szerint Szalontai Máriának a 100.000 Ft-ján nem akadtam volna föl egy Város életében, hogy most mi lesz. Be lehet ezt úgyis állítani, hogy megspórolok rajta 100.000 Ft-ot, gyakorlatilag ha egy család költségvetése lenne, nyilván az akkor egész más súlyba esne, de ez egy nagyon-nagyon fontos döntés szerintem, olyan szempontból, hogy kivel dolgozunk együtt. Ha kéritek, oda fogjuk szavazni, de nem szerencsés másként beállítani. Köszönöm szépen! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Ha két hitelfelvétellel számolunk, akkor nem 100.000 Ft-ot spórolunk, mondtam már világosan, hanem olyan 500-600 ezer Ft-ot. Pont azt spóroljuk meg, amivel itt meg tudjuk csinálni ezt a fúrott kútból való felhozatalt. Fenyvesi Zoltán: Meg fogjuk szavazni! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Jó, értem, itt nem arról van szó! Az pedig, hogy jól dolgozik-e a cég, vagy nem jól dolgozik, az az én felelősségem lesz, merthogy én hoztam ide. Igaz? Nem a Tiéd, azért mondom, mert mindenhol jeleztétek, hogy tökéletesen meg vagytok elégedve, én is elmondtam, hogy meg voltunk elégedve vele, tehát semmi más nincsen, csak pénzügyi-financiális okai vannak a váltásnak. Semmi más. Köszönöm szépen!
14 Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el: 111/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Könyvvizsgálói feladatok ellátására történő szerződéskötésről Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete a HK Adócontroll Könyvelő és Könyvvizsgáló Kft. (6055 Felsőlajos, Hársfa u. 10.) ajánlatát fogadja el és a 2012.évi költségvetésben a bruttó 462.500.-Ft könyvvizsgálati díjat biztosítja. Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete felhatalmazza a polgármestert a szerződés aláírására. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. 3. Ajánlati felhívás elfogadása Tompa Város intézményeinek napelem-telepítése tárgyában Előadó: Dr. Homoki-Szabó Róbert polgármester Az előterjesztés írásban a jegyzőkönyvhöz mellékelve. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Tegnap este megérkezett a Forrás Consulting Kft.-től az ajánlati dokumentáció, átnéztük, ők 3 céget hívnak meg erre a közbeszerzési eljárásra: a - KLNSYS Kft.-t, az - ÖKOHOD Kft.-t Hódmezővásárhelyről, és az - ÉSZAK-BUDAI Tervező, Szerelő és Szolgáltató Zrt.-t Budapestről. A folyamat értelemszerűen az, hogy ezt a 3 céget meghívják, az ajánlati dokumentáció 15 napos gyorsított eljárással fog megtörténni, valószínűleg augusztus elején egy újabb testületi ülésen kellene kiválasztanunk a nyertes pályázót, és amennyiben van keret még ebben a rendszerben, akkor dől el, hogy ezt a 40 millió Ft-os pályázatot megnyertük-e. Tehát a gyorsításra azért volt szükség, hogy
15 maradjon még keret erre a projektre. Kérdés ezzel kapcsolatban van-e? Módosító indítvány? Dr. Homoki-Szabó Róbert: Mivel több kérdés, javaslat, hozzászólás nem hangzott el, kéri a Képviselő-testületet, aki egyetért az előterjesztésben foglalt határozati javaslattal, kézfelemeléssel szavazzon! A Képviselő-testület 7 igen szavazattal, ellenszavazat és tartózkodás nélkül az alábbi határozatot fogadta el: 112/2011.(VII.14.) számú képviselő-testületi határozat: Tompa Város Általános Iskolájának és az Általános Iskola konyhájának villamosenergiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésének ajánlati felhívása és ajánlatkérési dokumentációjának jóváhagyásáról Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete jóváhagyja Tompa Város Általános Iskolájának és az Általános Iskola konyhájának villamos-energiaellátásának fejlesztése napelemes rendszer kiépítésének ajánlati felhívását, és ajánlatkérési dokumentációját az alábbi cégeknek kéri kiküldeni: KLNSYS Kft. 1116 Budapest Nádorudvar utca 10. ÖKOHOD Kft. 6800 Hódmezővásárhely Búzás u. 17. ÉSZAK-BUDAI Tervező Zrt. 1037 Budapest Kunigunda útja 74. A határozatról értesül: - valamennyi képviselő, aljegyző Helyben - Pénzügyi csoport. Dr. Homoki-Szabó Róbert: Átadnám a szót a következő napirendi pont előadójának, Kovács Gábornak. 4. Vitaindító gondolatok Tompa Város fejlesztéséről (szóbeli előterjesztés) Előadó: Kovács Gábor képviselő, a Tompai Víziközmű Társulat és Tompa Város Önkormányzat Képviselő-testülete Pénzügyi Bizottságának elnöke Szóbeli előterjesztés alapján.
16 09 óra 20 perc Kovács Gábor: Arra kérnélek Benneteket, szavazzátok meg ezt a 4. napirendi pontot. Mindig megkapjuk azt a polgármestertől, hogy mi képviselők- semmit nem teszünk a Város érdekében, azt gondolom, hogy ez messze nincs így. Egy képviselőnek a munkája rengeteg dologból áll, én naponta 20-30 emberrel beszélek, de azt gondolom, hogy az előző polgármester is megkapta azt a kritikát, hogy mindig bent ült a Hivatalban, és az emberek dolgaival nem foglalkozott. Ez is egy olyan része volt talán esetleg a választási vereségnek, amelynél az emberek mindent mérlegre tettek, de ezt hagyjuk is! Nem azért lettünk megválasztva, hogy Tompa ellen beszéljünk, lehet más véleményünk is, ezt illik elfogadni, és mérlegre tenni, és soha nem beszélünk Tompa ellen, nekünk más véleményünk van. Ha valaki szeretne egy települést vezetni, akkor nem lehet csak egy relatíve szűk érdekcsoport érdekében tevékenykedni, mindenkit meg kell hallgatni, és mindent ki kell tenni az asztalra, ahhoz, hogy itt olyan döntések szülessenek, amelyek a település érdekében felvállalhatóak, illetve a településen mindenkinek az érdekét többé-kevésbé (hangsúlyozom, mert olyan nincs, hogy egy döntés mindenkinek jó lesz) szolgálják. Én elővettem az összes olyan tudásomat, amellyel rendelkezem, és megpróbáltam ebből összehozni egy olyan felvetést, amellyel érdemes lenne ebbe az irányba elmozdulni a Testületnek, illetve a Hivatalnak is. A megválasztásod óta elég sok idő eltelt, ha egy kicsit szakmai dolgok alapján nézzük a település vezetését, akkor érdemes lenne elkészíteni egy problématérképet. Ezzel minden olyan dolgot kitennénk az asztalra, felmérnénk az embereknek a véleményét, megnéznénk, melyek azok a problémák, amelyek a településen felvetődnek, és ezekből mindegyikre megpróbálnánk egy akcióprogramot elkészíteni. Itt összeírtam a problématérképen a legfontosabb dolgokat, amelyekkel foglalkoznunk kellene, egyik a közbiztonság, másik a munkanélküliség, a település elöregedése, a területi egyenlőtlenségek, illetve az a fejlesztési kényszer, amiben a település van. Ugyanis a 2007 és 2013 közötti EU-s [Európai Uniós] időszakban vagyunk most, ebben az időszakban az összes EU-s pályázat vissza nem térítendő támogatást jelent, 2014-től induló pályázatoknál ez vissza nem térítendő támogatás lesz. Ebben a fejlesztési időszakban, ami már nagyon-nagyon szűkre szabott a részünkre, mindent meg kell tegyünk azért, hogy bármi, ami probléma felvetődik a településen, EU-s forrásból ide tudjuk hozni (?), mert később egyszerűen képtelenség lesz visszatérítendő támogatásokból fejlesszük a települést. A másik pedig, a problématérkép elkészítése alapján, ami egy egészen komoly és hosszas előkészítő munkát kell, hogy jelentsen, különböző fejlesztési területeket lehet kijelölni. Én felvetném társadalmi összefogás és a közösségépítésnek a területét, külterületek felhozását, a belterület fejlesztését, oktatás fejlesztését, új vállalkozások betelepülésének elősegítését, itt az önkormányzati szervezet fejlesztését. Ezeket egy olyan módon képzelném el, és a Testületnek ezt érdemes lenne mérlegelni, a társadalmi összefogás és a közösségépítésben sokszor elhangzik az, hogy nekünk társadalmi munkára van szükségünk, és azzal juthat előre a település, vannak olyan területek, ahol ezt érdemes lenne rendezettebb formában csinálni, és rendezettebb formában szervezni. Én ezt egy olyan akcióprogramra keresztelném, hogy adj egy órát Tompának, hiszen 1 évben 365 napon keresztül 24 órában a település bennünket szolgál. Minden lakos mérlegelheti azt, hogy akár ősszel, akár tavasszal csak 1 órás közmunkával olyan, mindenkinek a lehetőségéhez, fizikai lehetőségéhez, és az idejéhez igazítva az Önkormányzat szervezne egy olyan akciót, amelyben semmi mást nem kérnénk, csak
17 egy órát. Az Önkormányzat eszközöket biztosítana, akár vállalkozói felajánlásokat gyűjtene össze, amikor lebontanánk egy feladatot, egy problémát kis apró részletekre: lehet, hogy valakinek csak teszem azt, 10 métert kellene gereblyézni, lehet, hogy valakinek 3 méter árkot kellene kiásnia, azt 1 óra alatt úgy gondolom, hogy átlagos fizikai képességekkel bíró ember meg tudja csinálni. És ezt a munkát hol végeznénk: belterületen vagy külterületen, vagy milyen akcióhoz kapcsolódóan, vagy gyerekekre kellene vigyázni, vagy teát kellene főzni, ez már egy hosszabb előkészítést igényel. Ebbe nem mennék bele. Egy olyan felvetéssel, hogy a társadalmi összefogást és a közösségépítést egy akcióprogram keretében tudnánk Tompán szervezni, ez a település fejlesztésében nagy reményekre adna lehetőséget. A másik a külterületek felhozása : fontos tudni, hogy Tompán a külterületek igenis leszakadtak, igenis hátránnyal küzdenek, igenis, ha mondjuk jön egy mentő, és külterületre kell mennie, akkor az ott lakó lakosok hátrányból indulnak, legyen az orvosi szolgálat, iskolába jutás, vagy bármi más. Ezt próbáljuk valamilyen módon kompenzálni, de sokat nem tudunk tenni. Én azt gondolom, hogy ezeket a problématérkép készítése után érdemes lenne felállítani egy Tompa peremprogramot, amelyben összeszednénk azokat a dolgokat, amelyek a külterületek felhozásához szükségesek, itt is az előzőekben vázolt önkéntes munkával lehetne, de meg kell kérdezni az ott lakókat: milyen problémáik vannak, hogyan tudnak benne részt venni, és milyen olyan egyéb segítségre van szükségük, amellyel a külterületeket is fel tudjuk hozni. Pár dolgot említenék meg csak: a mezőőri szolgálat kialakítása, érdemes lenne mérlegelni, és megkérdezni a gazdáktól, hogy az a kár, amit esetlegesen elszenvednek azért, hogy nincsen őrizve a külterület, az mennyit ér meg nekik anyagi ráfordításokban is, és kialakítani egy ilyen szolgálatot. Lehet, hogy nem fog elsőre sikerülni, de jelzem, ezek mind olyan felvetések, amelyek mögött rengeteg munka kell, hogy legyen, mire megvalósul. Amit még fontosnak éreznék a külterülettel kapcsolatban, hogy: ha elkészül a szennyvízberuházásunk, a szennyvízberuházás keretében és az ivóvíz-rekonstrukciós program keretében is Tompa Városában európai szintű művek fognak bennünket szolgálni, de ezeknek a fönntartása igenis pénzbe fog kerülni, és nem kevés pénzbe fog kerülni. Azon, hogy hogyan lehetne csökkenteni ezeket a költségeket, érdemes lenne elgondolkodni, én elgondolkodtam. Ha fölemeljük a vizet, ezt mi kifizetjük, a vizet elszennyezzük, a szennyvíztisztítóban mindenkori árakon drága pénzért kitisztítjuk, és azt a vizet ki fogjuk engedni. Azt gondolom, hogy ennek a víznek a további sorsát érdemes lenne úgy nyomon követni, hogy nekem lenne egy olyan javaslatom arra, hogy energiaerdőt telepítsünk, amelyen az év 7 hónapjában tudnánk a kijövő szennyvízzel locsolni, ilyen módon munkahelyeket teremtenénk, a mostani zöldgazdaságfejlesztési programban erre még támogatást is kaphatunk, vagy ha nem, akkor valamilyen megoldás keretében a tisztított szennyvizet fel kell használjuk. Ha ezeknek mind-mind önkormányzati tulajdonban történik a működtetése, jelentős plusz bevételt jelent az Önkormányzat számára. Amit még szeretnék megemlíteni, és rövidre fogom: a 2007-2013-as EU-s fejlesztési időszak nagy tanulsága az, hogy azok a települések, amelyek képesek az EU-s támogatásokat akár duplán felhasználni, mert saját tulajdonban lévő cégen keresztül futtatják a kivitelezéseket, az utolsó pillanatban vagyunk ahhoz, hogy ilyen gondolatot megérleljünk, és létrehozzunk. Lehet, természetes, hogy Tompa Fejlesztési Zrt. névre kereszteltem, de ennek bármi lehet a neve. Az a lényeg, hogy tőkét kell koncentráljunk, tudást kell koncentráljunk, a kockázatokat meg kell osszuk a befektetőkkel, mert igenis Tompán vannak olyan
18 beruházások, amelyek hasznot tudnak hozni, ha nekünk nincsen megfelelő anyagi erőnk, akkor vonjunk be befektetőket, akikkel osszuk meg, és ilyen módon a településen ezek itt maradnak, törzsvagyont képviselnek majd, és a település hosszú távú gazdagodását szolgálják. A másik, ami még fontos lenne: az Önkormányzat szervezetfejlesztése. Egy városfejlesztési irodát gondolnék, ahogy ezzel már az előző Testület is küzdött, de azt gondolom, hogy érdemes volna valami úton-módon létrehozni, illetve azon el kellene gondolkodjunk, hogy az igazgatási irodákat összevonjuk egy épületben. Nekem régi szívügyem lenne az, hogy igazi ügyfélszolgálati irodát alakítsunk ki, és válasszuk el az úgymond back office -t és a front office -t, tehát ha valaki bejön, akkor el tud intézni, de a háttérben is intéznek a hivatalnokok dolgokat. Arra érdemes lenne időt és energiát fordítani, hogy ezt a gondolatot egyáltalán létre tudjuk-e hozni. Ez sok mindentől fog függni, ha az állam azt mondja, hogy szeretne központosítani, akkor természetesen ez a gondolat nem állja meg a helyét. A másik pedig: fontos lenne nyári gyakornoki programokat indítani, ahol tehetséges tompai fiatalok visszahoznák azt a tudást, lehet, hogy ez évben nem, vagy jövőre sem, de ha ők főiskolán végeznek, tanulnak, és olyan ismeretekkel bírnak, amelyeket itt helyben tudunk hasznosítani, akkor egy nyári gyakornoki program keretében őket hívjuk ide, és szélesítsük ki! Vonjuk be őket a település vezetésébe valamilyen szinten, és ami még fontos lenne sok-sok más mellett: a Képviselő-testület mellett hozzunk létre egy olyan Tanácsot, ahová a saját szakterületükön sikereket elért tompai embereket hívnánk meg, hogy bizonyos dolgokban szakmai döntések tudjanak születni. Kevesen vagyunk képviselők, kevés az információ, nem mindig tudunk olyan döntéseket meghozni, amelyek maximálisan megállják a szakmaiságnak a kritériumát hosszú távon, hangsúlyozom, de ha több nézőpontot tudunk bevonni, akkor ez a településnek az érdekét szolgálja. Még visszakanyarodnék a múltkori testületi üléshez: fölvetődött itt a Tompa alatt lévő termál- vagy gázvagyonnak a kihasználása, vagy kiaknázása. Nem presszionálva a Polgármester urat, de ott abban érdemes lenne nagyon gyorsan elérni eredményeket, vagy tegyük össze az összes tudást, ami a Képviselőknél vagy ami a Hivatalban van, mert ha az állam megváltoztat bizonyos szabályokat és azért nem akarok előremenni, meg nem akarok részletekbe bonyolódni-, akkor Tompa Városának egy ilyen hatalmas földalatti kincs kiaknázásában a részvétele nullára csökkenhet, és csak és kizárólag iparűzési adóra számíthatunk hosszú távon. Ezt majd kérem a jegyzőkönyvhöz csatolni, és minden képviselőtársamnak meg fogom küldeni. 09 óra 33 perc Dr. Homoki-Szabó Róbert: Köszönöm szépen! Gyorsan válaszolnék, néhány dolgot itt felírtam: azt mondtad, hogy a termálvízzel kapcsolatos bizonyos szabályok változni fognak 2012. január 1-jével. Mondok egy példát: az, aki eddig a termálvizet kinyerte, vissza kell majd sajtolnia a termálvizet, no most: nem tudom, hova kapkodunk, ha itt az elmúlt évek alatt sem sikerült ezt a termálvizet hasznosítani, akkor ezt az elkövetkező 7-8 hónapban vagy akár a következő 1 évben hogyan tudnánk hasznosítani. Az elmúlt testületi ülésen világosan megmondtam, hogy 2 céggel tárgyalok: ugye, mondtam, hogy a metánnak a hasznosítása, illetőleg a termálvíznek fűtésre való hasznosítása. Nem kétnapos projekt egyik sem, és nem
19 kétnapos előkészítést igényel egyik sem. Az, hogy itt rendezettebb formában kellene megvalósítani pl. ezt a társadalmi munkát: amit társadalmi munkában próbálunk megcsinálni, az elég rendezett formában megy, gondolok itt a szemétszedésre. Az Aljegyző Kisasszony felvette Farkas Tiborral a kapcsolatot, Tibor volt a szervezője, én úgy gondolom, az jól működött! Igazából a másik társadalmi munka a buszvárók kiépítése volt, az is elég rendezettnek tűnt. Ott Tomicskó Tibor koordinálta a munkákat, tehát nem rossz az ötlet, csak én azt nem tudom, hogy ennél rendezettebben hogyan tudnánk mi még megvalósítani, mert erre kérnénk egy-egy ötletet. Az, hogy én a képviselőknek én mit mondtam, hogy milyen feladataik lennének: itt az elmúlt 10 hónapban 1 képviselő végzett munkát, egyetlen egy esetet tudok felhozni, ami a Testület előtt is nyilvánossá vált: Kiss Anikó, amikor a fogorvosokat kérdezte. Azaz Dinnyés doktor urat, Buluk urat, tehát végigment, összerakta, 2-3 testületi ülésen tárgyaltuk, ez egy képviselői munka volt. Kapott egy feladatot, összerakta, végigment, lezongorázta, pro és kontra. Majd a végén tájékoztatott bennünket. Én erről beszélek, amikor a képviselői munkát említem. Az, hogy hozol egy ilyen ötletcsomagot: nagyon jó, csak ne 15-öt, hanem 1-2-t, vagy 3- at, és ebből a 15-ből a Testület döntse el, mi az, amit érdemesnek tart. Szűkítsük le, feladatként ki kell jelölni, itt van hozzá a Hivatal, és össze kell rakni. Tehát Homoki Róbert egyetlen egy esetben sem volt az ellen, hogy itt egy képviselő megcsináljon egy feladatsort. Engem nem zavar az, hogy a Te népszerűséged nő egy dologban, amit jól megcsináltál, itt nem ez a lényeg, hanem az, hogy dolgozzunk, menjünk, haladjunk előre! Én nem voltam, és most sem vagyok ellene ezeknek a dolgoknak, csak nem ötletelni szeretgetnék, hanem akkor konkrét feladatot kitűzni, és végigcsinálni. A mezőőri szolgálat is tökéletes, gondolkodtam benne, csak mivel az ősszel mindenféleképp minden gazdával le kell ülnünk, ugyanis a Településrendezési Tervet elfogadtuk, amelyben én világosan kértem az Építészműhely Kft.-t, hogy a dűlőutak mentén fásításra legyen lehetőségem. Miért veszem föl a gazdákkal a kapcsolatot? Beliczay Istvánnal megbeszéltük, hogy ő ingyen és bérmentve ad fát. Vankó Edével megbeszéltem, ő vesz egy fúrógépet, és kifúrja a lyukakat a fáknak, ezáltal oda kiültetjük. Na most, amikor beszélek a gazdákkal, mert ugye itt lesznek ellenérdekű felek is, és nem mindenki örül majd, hogy a területén a fákat elültetik, ez lesz a másik kérdésem, hogy: szükség van-e mezőőri szolgálatra? Úgy gondolom, az Önkormányzatnak erre nincs pénze. Támogatási összegekről pedig nem tudok, hogy lennének rá. Az lenne a kérésem, hogy a gazdák dobják össze 1 vagy 2 mezőőrnek a díját. Éves szinten megéri nekik, hogy akkor lesz védelem a terményeiknek, kint a földeken. Ez is egy jó ötlet, történetesen ebben már gondolkodtam. A külterületen élőknek hogy milyen problémáik vannak: akkor mondanék két nevet. Harmath József és Törköly Sándor a kérésemre fölvette tompai mind a 2 úriember- Bús Józseffel ez egy kiskunhalasi úriember- a kapcsolatot. Bús József csinálja kiskunhalason azt, hogy végigmegy a külterületeken, és egy GPS-rendszernek köszönhetően minden egyes tanyát bejelöl koordináták szerint, és ami érdekes: a mentőknek olyan szolgáltatást nyújt, hogy a koordináta mellé odateszi, hogy hányan élnek az adott tanyán, és döntően milyen ismert betegségeik vannak. Megmondom, miért: természetesen a hozzájárulásukkal ezt az anyagot átadja a mentőknek, és amikor a mentő az adott helyre megy ki, már lesz előtte egy kép, hogy körülbelül mi az a betegség, amiért riaszthatták őket oda. Tehát van egy ilyen elképzelésünk. Harmath úr másfél hete tájékoztatott, most ott tart a folyamat, hogy közel 40 vagy 50 ezer Ftos költséget kell majd ezért az Önkormányzatnak előteremtenie, hogy igazából
20 megvegyük ezt a know-how-t. Amint ez megvan, utána azon fogok gondolkodni, hogyan tudjuk mi is fölmérni. Valószínűleg az egyik tanyagondnoki kocsi mellé ültetek egy embert, végigjárják a tanyákat, és pontosan ott is ugyanígy föl lesznek rögzítve a tanyák, és a tanyákon élő emberek. Tehát ez is egy jó ötlet, de dolgozunk már rajta! Szennyvízberuházás, a vizet energiaerdőre használni: ez egy nagyon jó elképzelés, csak már nem biztos, hogy ezt most kellene felvetni! Akkor, amikor már ott tartunk, hogy a közbeszerzési pályázatot írjuk ki a kivitelezőknél, ugyanis én nem tudom, hogy ezt hogyan gondolod akkor, amikor ugye már megvannak a kész tervek, miszerint a kifolyó tisztított víz belemegy ebbe a csatornarendszerbe, és majd lefolyik a Kelebiai Halastavakhoz. Nem tudom, hogy gondoltad, hogy ezt a vizet elszállítjuk egy energiaerdőhöz: annak a költségeit kinek kell állnia, és hogyan kell állnia? Tehát én ezt úgy gondolom, hogy ezt el lehetett volna dönteni még akkor, amikor a csatornáról beszélgettetek 2006 környékén, akkor kellett volna kimenni Németországba megnézni, hogyan működnek ezek. Ott minden egyes ingatlannál az esővizet begyűjtik, egy ciszternába leengedik, ott megtisztítják, majd mosásra, locsolásra tökéletesen használják, és az ivóvizet effektíve máshonnan nyerik, azaz a hálózatból. Tehát két külön rendszerük van. Ezeknek a költségei elenyészőek: itt volt egy idős úriember 2 hónappal ezelőtt, nem emlékszem épp a nevére, viszont Algyőről jött, Brüsszelben kinn volt titkárként az úriember, 70 éves, az elmúlt 50 évet ebben élte le. Elmondta, hogy hogyan lehetne megvalósítani, csak ingatlanonként 100.000 Ft-ból kivitelezni lehetett volna mindet, és nem kellett volna csatornázni hozzá, mert tökéletesen zárt rendszereket lehetett volna kialakítani. Mondtam neki, hogy későn ért ide. Tehát most már erről fölvetni egy ilyen dolgot, lehet, csak nekem pont az a furcsa, hogy épp Te veted fel, mint a Víziközmű Társulat elnöke, és nem látom a megvalósíthatóságát, ugyanis már egy kész folyamat kellős közepén vagyunk! Itt lassan már a csatornát fogják fúrni. De biztos, én nem látom azt, hogyan lehetne ezt a tiszta vizet elvinni az energiaerdőhöz. Ha jól tudom, a szennyvíztelep környékén nincsen önkormányzati terület, oda az Önkormányzat energiaerdőt nem tud telepíteni, ahová elvezetnénk a vizet. De még egyszer mondom: a tervek szerint nem is tehetjük bele. De akkor biztos én látom ezt is rosszul, mert a tervek arra vonatkoznak, bocsáss meg, hogy bele kell engedni ebbe a csatornarendszerbe. Kovács Gábor: Így van! Dr. Homoki-Szabó Róbert: Így van. Tehát akkor megint én nem látom, hogyan lehetne ezt megvalósítani. De még egyszer mondom: ez az én hibám. Kovács Gábor: Ez egy teljesen szakmai kérdés. Simán meg lehet valósítani! A közbeszerzésnél a beruházást semmilyen úton-módon nem befolyásolja. Kérdezd meg Farkas Istvánt a Halasvíz Kft.-től ha kiengedjük majd a szennyvizet, annak lesznek olyan paraméterei, amiken a Magyar Állam mindig valahogyan csavarni fog egyet. A kiengedett szennyvíz után nekünk bírságot kell fizetni, ez a bírság beépül a csatorna havi költségébe, a köbméterenkénti tisztításba be fog épülni, és az emberek kifizetik. Ez jelentős tétel is lehet, 30-40-50 Ft is lehet m 3 -enként [köbméterenként]. Ha Te ezt a vizet talán nem ennek a nyilvános ülésnek a keretében kellene ezt megtárgyalni-, de az a lényeg, ha Te ezt a vizet valamilyen úton-módon kezeled, valamire fölhasználod, akkor ez a költség nem fog megjelenni. Ezt a költséget Te ki tudod venni a rendszerből.