LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 1. CÍMLAP Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Megbízó: Nádudvar Város Polgármesteri Hivatal Nádudvar Fő út 119. 4181 Tervező: LA-URBE Építész Iroda Kft. Miskolc Patak u. 10. 25 Miskolc, 2003. október hó Településfejlesztési koncepció 1
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 2. ALÁÍRÓLAP Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ Vezető településtervező:.. Lautner Emőke TT-1-05-0079 STÚDIÓ Kft. Közlekedéstervező:. Gulyás Imre K-1d-1(06)/09-0057 Zöldterület tervező:. Dobos Sára K-1-05-0018/2003 ÉLETTÉR BT. Víziközművek tervezője:.. Sarnek Ferenc VCS-1-15-0295 VR-1-15-0295 Gázellátás tervező:.. Sarnek Ferenc SZM 15-48 Elektromos energia és hírközlésellátás tervező:.. Poch György SZV-2-15-0486 Ügyvezető. Lautner Emőke Miskolc, 2003. október hó Településfejlesztési koncepció 2
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 3. TARTALOMJEGYZÉK Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. Címlap Aláírólap Tartalomjegyzék Előzmények 4.1. Bevezetés 4.2. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése 4.3. A településfejlesztési koncepció társadalmi előkészítése A Nádudvarra vonatkozó fejlesztési és rendezési szándékok összefoglalása 5.1. Országos szintű elhatározások 5.2. Regionális szintű elhatározások 5.3. Megyei szintű elhatározások 5.4. A város korábbi fejlesztési dokumentumai Helyzetértékelés NÁDUDVAR JÖVŐKÉPE 7.1. Fő célok és fejlesztési irányok 7.2. A külső társadalmi gazdasági és egyéb folyamatok hatása a városra 7.3. A helyzetértékelés témakörei szerinti jövőkép felvázolása 7.3.1. Megközelítési viszonyok változása 7.3.2. A város települési szerepkörének, központi funkcióinak megerősödése 7.3.3. A gazdasági szerkezet, versenyképesség változása 7.3.4. A népességviszonyok változása 7.3.5. Az infrastruktúra ellátottság változása 7.3.6. A természeti erőforrások megőrzése Fejlesztési célok, stratégiai programok 8.1. Bevezetés 8.2. Elsődlegességek-prioritások, a prioritásokhoz kapcsolódó fejlesztési célok, programok Miskolc, 2003. október hó Településfejlesztési koncepció 3
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 4. ELŐZMÉNYEK Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 4.1. Bevezetés Nádudvar Város Polgármesteri Hivatala ajánlatokat kért különböző tervezőirodáktól a város településrendezési tervének elkészítésére. A megbízást a LA-URBE Építész Iroda Kft. nyerte meg. A szerződéskötésre 2001. év június hónapjában került sor. Jelen tervdokumentációnkat megelőzően teljes körű vizsgálat készült, melynek dokumentálása 2003. július hónapban történt. A helyszíni vizsgálatok 2003. év március-május hónapjában történtek, dokumentációnk az akkori állapotokat tükrözik. A tervezői szerződés alapján a munka elkészítése 3 ütemben történik, azon belül önálló munkarészekkel: I. ütemben készültek az alábbi munkarészek a településrendezési terv szakmai előkészítéseként: A.) Mérnöki műszaki előkészítés Alaptérképek, vízügyi szakvélemény, környezetvédelmi vizsgálat. Az alaptérképeket a Polgármesteri Hivatal bocsátotta a tervezők rendelkezésére. B.) Vizsgálatok összefoglaló értékelése Teljes körű összefoglaló értékelés minden szakág vonatkozásában. A vizsgálati dokumentáció a településfejlesztési koncepció előzményeként szolgál. C.) A város hosszú távú településfejlesztési koncepciója, programja Jelen tervdokumentációnk. Széleskörű előkészítő munkára alapozott javaslat Az előkészítés során az előzetes államigazgatási eljárás lefolytatásra került az (ÉTV. 9. (2) szerint) Kérdőívek a gazdaság szereplőihez Interjú kérdések a város vezetőihez, képviselőihez, társadalmi szervezeteihez és a lakossághoz Egyeztető tárgyalások a képviselőkkel, a Gyógyfürdő Rt-vel, a Polgármesteri Hivatal osztályvezetőivel, a mezőgazdaság képviselőivel, stb. II. ütemben készülnek a TRT hatósági egyeztetési tervanyagai Településszerkezeti Terv és leírása Szabályozási Terv Helyi Építési Szabályzat Helyi Értékvédelmi Rendelet III. ütem A jóváhagyott terv dokumentálása Településfejlesztési koncepció 4
4.2. A településfejlesztési koncepció mérnöki műszaki előkészítése 4.2.1. Alaptérkép A tervezési területre vonatkozó kül- és belterületi földhivatali nyilvántartási térképek beszerzésre kerültek. A földhivatali nyilvántartási térképek felhasználásával, valamint annak kiegészítésével, helyszíni korrekciókkal és korábbi megvalósulási tervek alapján készült el a tervezési alaptérkép. A tervezési alaptérkép a Földhivatali nyilvántartási (papír alapú) térképek fölhasználásával digitálisan készült. A térképet a miskolci illetékességű RÉGIÓ Városépítészeti és Műemléki Tervező Kft. készítette. A településrendezési terv ezen a digitális alaptérképen készül. 4.2.2. Előzetes véleményezési eljárás Az Épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 9. (2) bekezdése előírja, hogy a településrendezési tervek készítését előzetes véleményezési eljárásnak kell megelőznie. A Polgármesteri Hivatal az előzetes államigazgatási eljárást lefolytatta. Az illetékes államigazgatási szervek nyilatkozatait a vizsgálati tervdokumentáció terviratok fejezete tartalmazza. Az eljárás lefolytatására 2003. március hónapban került sor. 4.3. A településfejlesztési koncepció társadalmi előkészítése A településfejlesztési koncepció előkészítéseként kérdőívek kiküldésére került sor a város főbb gazdasági szereplői részére, hogy fejtsék ki a városfejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseiket. A vállalkozói érdeklődés alacsony szintű volt. Sikeresebb volt a Polgármesteri Hivatal által összehívott egyeztető tárgyalás a város nagyobb (elsősorban mezőgazdasági) vállalkozásinak vezetőivel. A megfelelő helyzetértékelési és fejlesztési elképzelésekhez a tárgyalások jó alapot adtak. Mintegy 30 kérdésből álló írásos interjú került kiküldésre a város vezetőinek, képviselőinek, és a társadalmi szervezetek képviselőinek, az önkormányzati intézmények vezetőinek. Sajnos az érdeklődés a kiküldött kérdőívek vonatkozásában csekély volt, a kiküldött kérdőívek mintegy 20%-át küldték vissza, ami némi érdektelenséget mutat. Az összesített egyeztető tárgyalások azonban sikeresnek mondhatóak a város vezetőivel és a szakterületek képviselőivel, mely megnyugtató alapot adhat a településfejlesztési koncepció elkészítéséhez. A helyben szokásos módon az Önkormányzat hirdetményt tett közzé a lakosság számára, és kérte a településrendezési tervvel kapcsolatos javaslataikat. A lakossági részvétel szinte elenyésző volt. Településfejlesztési koncepció 5
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 5. A N Á D U D VA R R A FEJLESZTÉSI ÉS VONATKOZÓ RENDEZÉSI SZÁNDÉKOK ÖSSZEFOGLALÁSA Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ 5.1. Országos szintű elhatározások ORSZÁGOS TERÜLETRENDEZÉSI TERV (VÁTI Kht. Budapest, 2003.) Az Országos Területrendezési Terv rögzíti a térség területhasználatának és funkcionális övezeteinek alapvetéseit, melyek Nádudvar környezetében az alábbiak: mezőgazdasági térség a 61998.(III..20.)OGY határozat által kiemelt térségek (XIII.sz.) közé tartozik 5.1.1. Térszerkezet, térségi kapcsolatok A város térszerkezeti helyzetét a 4.sz. Budapest Debrecen Nyíregyháza főút határozza meg, a közelében halad továbbá a 42.sz. Püspökladány Biharkeresztes (Románia) főútvonal. Ezeken keresztül elsősorban térségi kapcsolatok teremthetőek Budapest, a román és (az M3 autópályán keresztül) az ukrán határ irányában. KÖZLEKEDÉSI HÁLÓZATOK Gyorsforgalmi utak Az egyes ágazati koncepciókat integráló Országos Területrendezési Terv (OTRT) rögzíti a gyorsforgalmi utak tervezett nyomvonalait érintett térségünkre is. A terv tartalmazza az M4 gyorsforgalmi út megépítését az M4 sz. Budapest Szolnok Püspökladány Biharkeresztes (RO) autópályához csatlakozva a Püspökladány Hajdúszoboszló Debrecen (M3) Nyíregyháza nyomvonalon. További tervezett gyorsforgalmi út a térségben az M47 sz. Debrecen Berettyóújfalu Békéscsaba Gyula útvonal. Az V. euro folyosó nyomvonalát hordozó tervezett M3-as autópályára Debrecen térségében, az M4-es autópályája Püspökladány (Budapest felé) és Berettyóújfalu (Románia felé) térségében tud kapcsolódni. A várost érintő térszerkezeti vonal tehát a jövőben sem változik, a meglévőkön túl azonban új kapcsolati lehetőségeket is teremt a város számára. 5.1.2. Gazdaságot érintő övezetek Az Országos Területfejlesztési Koncepció (OTK.) Nádudvart érintő elhatározásai az országos műszaki infrastruktúra-hálózatok és egyedi nagylétesítmények tekintetében: 750 kv-os és 120 kv távvezeték a települést délről érinti. Földgázvezeték a település külterületén északon halad át. Helyzetelemezés 6
Természetvédelmet, környezetvédelmet érintő övezetek árvíz- és belvíz által veszélyeztetett település levegőtisztasági védelmi szempontból kiemelt terület országos ökológiai hálózat övezete érzékeny természeti terület övezete kiemelten érzékeny vízminőség-védelmi terület övezete A fenti övezetek a Hortobágyi Nemzeti Park területét és annak peremeit érintik. Egyéb kulturális örökség szempontjából kiemelt terület Gyorsvasút Hajdúszoboszlón halad keresztül a Budapest Debrecen Nyíregyháza - Záhony vasúti fővonal, mely a tervek szerint nemzetközi törzshálózati fővonallá építendő ki. Továbbá vasúti kapcsolatai Debrecenen és Püspökladányon (Románia felé) keresztül realizálhatóak. (Jelenleg csak iparvágánnyal kapcsolódik a város az országos vasútvonalakhoz.) Kerékpár törzshálózat A Nádudvarhoz legközelebbi országos kerékpárút törzshálózatba tartozó kerékpárút Tiszacsege-Hortobágy-Debrecen. Helyzetelemezés 7
Kivonat az Országos Területrendezési Tervből Helyzetelemezés 8
5.2. Regionális szintű elhatározások Hortobágyi Nemzeti Park és térsége Területrendezési Terve (Váti Kht., Budapest, 2002. Egyeztetési Anyag) A területrendezési terv kiemelt célja a védett természeti területek védelme, ezért a prioritások meghatározásánál a Hortobágyi Nemzeti Park, a Borsodi Mezőség Tájvédelmi Körzet és a Kesznyéteni Tájvédelmi Körzet védetté nyilvánításának célját tekinti meghatározónak. A terv Nádudvar területét érintő elhatározásai a következők: országos jelentőségű - védett vagy védelemre tervezett - természeti terület övezete fokozottan sérülékeny természeti területek alávezetve kezelt területek övezete védett természeti területek védőövezete ökológiai folyosó övezete (a folyó mentén) érzékeny természeti területek övezete tájképvédelmi övezet világörökség területe kulturális örökség szempontjából kiemelt térség (OTrT szerint) kulturális örökségvédelmi térség belvíz által veszélyeztetett terület légszennyezettség szempontjából ökológiailag sérülékeny terület zajvédelmi szempontból fokozottan érzékeny terület A fenti kategóriák jelentős része a külterületet érintik, melynek jelentős része a Hortobágyi Nemzeti Park területén fekszik. Helyzetelemezés 9
Részletek a Hortobágyi Nemzeti Park és Térsége Területrendezési tervéből: Részlet a térszerkezeti tervből Helyzetelemezés 10
A Tisza térség vidékfejlesztési koncepciójának és területrendezési tervének megalapozása (Egyeztetési anyag VÁTI KHT. - 2003. július hó) Az elemzés Nádudvar teljes igazgatási területét az Ökológiai Hálózat részeként kezeli: Hajdú-Bihar Megye Sárréti Kistérség Agrárstruktúra és Vidékfejlesztési Stratégiai és Operatív programja A program Nádudvarral, mint a térség egyik jelentős településével számol, elsősorban a Nádudvar-Kaba-Püspükladány háromszögben. Nádudvar esetében: az intenzív mezőgazdasági struktúra fejlesztésével a NAGISZ Rt. bevonásával, az ökológiai gazdálkodás támogatásával, az alternatív jövedelemszerzést biztosító tevékenységek támogatásával, vidéki infrastruktúra fejlesztéssel számol. Helyzetelemezés 11
5.3. Megyei szintű elhatározások Hajdú-Bihar megye ja (MTA Regionális Kutatások Központja - Hajdú-Bihar Megyei Területfejlesztési Tanács, Debrecen, 1998) Hajdú-Bihar megye térszerkezete Jelmagyarázat: 1. Országos térszerkezeti vonal, 2. Regionális térszerkezeti vonal, 3. Sűrűbb textúrájú területek, 4. Hajdú-Bihar megye határa, 5. Nagyváros, 6. Kis- és középváros, 7. Falusi kulcstelepülések A terv a megye hosszú távú fejlődése szempontjából meghatározónak tekinthető összes fejlesztési célt, fejlesztési programot és javasolt intézkedéseket is magában foglalja. Általános fejlesztési céljaihoz (dinamizálás-felzárkózás, regionális híd szerepkör) rendelt prioritásai szinte mind érintik Nádudvart. A Területfejlesztési koncepció fejlesztési elképzelései: A koncepció a mezőgazdasági ágazat alapjának tekinti a kedvező talajadottságokat (Hajdúhát az ország egyik legjobb talajadottságokkal rendelkező tájegysége). A térség nemzetközi vonzerejének számító gyógyfürdők (Debrecen, Hajdúszoboszló, Nádudvar) fejlesztése és bővítése. Ennek keretében szálláslehetőségek bővítése a közepes és kisebb üdülők panziók bővítése, valamint az ehhez nélkülözhetetlen környezetszépítő és egyéb szolgáltató fejlesztések. Az idegenforgalomban eddig kivívott pozíció megőrzése. gyógyfürdőfejlesztés Helyzetelemezés 12
környezetszépítés szolgáltatások körének bővítése ökoturizmus A gyógyidegenforgalomhoz kötődő lehetőségek kiaknázása. Debrecen Hortobágy Hajdúszoboszló idegenforgalmi háromszög vagy a Tiszamenti térséggel kiegészülő négyszög kiemelt üdülőkörzetként való kezelése esetén az ökoturizmus, ill. a hortobágyi látványosságokhoz kapcsolódó gyógy- és rekreációs termálprogramokkal bővülő idegenforgalmi projektek megvalósítása. Kiemelt feladat az idegenforgalom és a turizmus infrastrukturális feltételrendszerének bővítése, korszerűsítése. Környezetvédelem. A város szennyvízelvezető rendszerének fejlesztése, a felszíni vizek elrendezésének megoldása. Szilárd hulladék elhelyezésének megoldása. Városi környezet átfogó fejlesztése. 5.4. A város korábbi fejlesztési dokumentumai és jóváhagyott tervei NÁDUDVAR EGYSZERŰSÍTETT ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERV (É.M. Városépítési Tervező Vállalat, Budapest, 1959.) A lakóterület fejlesztésének irányát a lakáshiány miatt a település É-K-i részén a megszűnő telkek pótlására 542 telket irányoztak elő, ami azóta sem épült be. Ezt a telekmennyiséget a foghíjakon, belső tömbökben és új lakóterületeken jelölték ki. Iparfejlesztést szintén kelet felé képzetlék el az ipari vasútvágány túloldalán, annak közelében. A területet szintén nem hasznosították. Intézményfejlesztés javaslatai: strandlétesítés új temetőbe ravatalozó általános iskolák, óvodák, bölcsődék létesítése szálloda A település nyugati végében az út déli oldalán lévő lakóterületet a belterületből kivették (azóta is külterület) most szintén belterületbe akarják vonni. A belterületből akkor azért zárták ki azokat a területeket, mert nem fejleszthetőek. Az É-i részen is történt belterületi határmódosítás. A belterületbe kívánták vonni az iparfejlesztés területeit és a lakóterület fejlesztéséhez szükséges területeket. A zavaró hatású létesítményeket az iparterületre telepíti. Szeméttelep kijelölése. Zöldterületfejlesztést utcafásításokkal és közparkok létrehozásával kívánják megoldani. A nád helyett fűzfák, tiszafák, bokrok telepítését javasolja. A község ÉK-i részén szélvédő sávot biztosít. Sportpálya fokozott fásítása. A közművek fejlesztését a MÉLYÉPTERV szakvéleménye alapján oldották meg. A külterületen lakott helyek kialakítására csak Mihályhalmán jelöl ki területet, mivel a többi terület lakóterületek nélkül jól megművelhető. NÁDUDVAR ÁLTALÁNOS RENDEZÉSI TERVE (Debreceni Tervező Vállalat, 1976.) Helyzetelemezés 13
A tervi munkarészek vizsgálatra és tervezési programra épültek, amit 1977-ben az akkori Nádudvari Tanács elfogadott. A programmegállapító határozat száma 6/1977. Th. Sz. A program elkészülte óta az alábbi főbb fejlesztési tevékenységeket folytatta a helyi Tanács: megindult a környezetvédelmi terv (1974.) kivitelezése a művelődési központ beruházását elfogadták a gyógyszertár építése befejeződött Az elkészült tervjavaslatot a Tanács egyeztette, ami alapján elkészült a terv. A település belterületébe javasolják vonni az északi részen lévő temetőterületet, a keleti részen pedig a sportpálya melletti területet. Kizárásra javasolják a belterületből a nyugati oldalon két, a keleti oldalon egy kisebb és a déli részen egy nagyobb területrészt. A terv döntései: Szerkezete eléggé változatos, mivel a vizes-nádas területek benyúlnak a lakóterületekbe. A korábban nagyobb telek újrafelosztása tervszerűtlenül zsákutcákkal történt. Az utcák szűk keresztmetszetűek. Ipari üzemei a helyi szükségletet elégítik ki. Kialakult ipari terület. A történelmileg kialakult utcavezetés, telekosztás a vízjárta területek közti magasabb részeket kihasználva, szabálytalanul létesült. Az eredetileg nagytelkes település a lélekszám emelkedésével mind sűrűbb beépítésű lett, és a nagy telkek zsákutcákkal szabdalt lett. Nádudvar középfokú intézményellátását Püspökladány és Hajdúszoboszló, felsőfokú ellátását pedig Debrecen biztosítja. GYÓGYFÜRDŐ TANULMÁNYTERV (MEGALIT Kft., Debrecen) Helyzetelemezés 14
LA-URBE ÉPÍTÉSZ IRODA KFT. 25 Miskolc, Patak u. 10. Telefon/fax: 46/328-602, mobil: 06-20/9692-361 E-mail: la.urbekft.@chello.hu 6. H E LY Z E T É RT É K E L É S Nádudvar város Településrendezési Tervéhez TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI KONCEPCIÓ A helyzetértékelés a vizsgálatok tömör, rövid összefoglalása. Feladata a települési önismeret rögzítése és elmélyítése. A legfontosabb pozitív és negatív adottságok, a lehetőségek és a veszélyek bemutatásával készült. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. Szempontjai: Földrajzi helyzet 1.1. közlekedés-földrajzi helyzet 1.2. földrajzi fekvés Természeti erőforrások 2.1. természeti táj 2.2. ásványi vagyon 2.3. termőföld 2.4. felszíni vizek 2.5. felszín alatti vizek 2.6. építésföldtani adottságok Szerepkör, települési együttműködés Gazdasági szerkezet Népességviszonyok, humán erőforrás Infrastrukturális ellátottság 6.1. településszerkezet 6.2. közműellátás 6.3. humán infrastruktúra Belső és külső érdekviszonyok Önkormányzati és vagyongazdálkodás Környezeti állapot 9.1 Természeti környezet 9.2 Épített környezet
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) FÖLDRAJZI HELYZET Földrajzi fekvés Közleke- désföldrajzi helyzet Meteoro- lógiai viszonyok Az Alföld Északkeleti részén található Budapesttől 200 km-re keletre, Debrecentől 30 km-re délnyugatra fekszik. Hajdú-Bihar megye térszerkezeti tengelye vonzásterületében fekszik, ami fontos makroregi-onális tengely. Ármentes síkságon fekszik A Debrecent körülölelő kisvárosi gyűrű része A dinamikusan fejlődő Debreceni Agglomeráció része Közlekedés-földrajzi helyzete mérsékelten kedvező Budapest-Debrecen 4. sz. országos elsőrendű főút közelében fekszik, így megközelítése kedvező A településnek az országos úthálózatba való bekötését négy országos mellékút biztosítja Átmenő forgalom nem terheli a települést Iparvasúttal rendelkezik Két autópálya szakasz tervezett nyomvonala érinti a térséget Napsütéses órák száma 2000 óra A borult napok száma a téli hónapokra koncentrálódik. Hőségnapok száma 20-25 nap/év Tenyészidőszak átlagos hőmérsék- Az ország keleti periférikus részén való fekvés Az ország centrumtérségeitől való nagy távolság Az idegenforga- lom fejlesztése szempontjából kedvező adottságú térségben fekszik Alföldi termálkincs, Hortobágyi Nemzeti Park, Tiszató közelsége A város nem él földrajzi helyzetéből adódó lehetőségeivel Nem érinti a város országos főútvonal Nem érinti a várost országos vasútvonal Az országos főút- hálózat fejlesztés M4 és M3 megépítése kedvezően hat a megközelítési viszonyokra Az M-ös meg- építése javítja az M3 autópályához való kapcsolódást Vasútvonal korszerűsítés az országos jelentőségű Budapest-Debrecen-Záhony vasúti fővonalhoz A vasúti személyforgalom beindítása Ha nem épül meg az M-ös és M4es autópálya a város periférikus helyzete megmarad Ha a város nem korszerűsíti belső úthálózatát, és kapcsolódását a fő közlekedési vonalakhoz, rontja a város esélyeit Az öntözőhálózati rendszer továbbfejlesztése Erdők létesítése Dűlőutak fásítása Erdősítés, dűlőutak fásítása nem történik meg Párologtatás mér- téke nagyobb, mint a csapadék mennyisége Vízhiány van Aszályos nyarak, aszályos telek gyakoriak
lete 25 C Csapadékeloszlásban egyensúly van
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) TERMÉSZETI ERŐFORRÁSOK Természe- ti táj Ásványvagyon Termőtalaj Felszíni vizek, hidrogeo- lógiai viszonyok A Hajdúság középtáj Dél-Hajdúság kistáján fekszik, ahol a felszín sík, csak a DK-i, DNy-i területek változatosak a Tisza elhagyott medreivel Felszíni vízfolyása a Hortobágy folyó a város Ny-i részén, medrét enyhén emelkedő hátak és halmok kísérik A Hortobágyi Nemzeti Park területén fekszika akülterület egy része A tájhasználat a természeti adottságokhoz igazodik Hévíz kitermelése, használata gyógyításra Szénhidrogén kitermelése, kutatása Kerámia készítésre alkalmas agyag Löszös altalajon alföldi mészlepedékes csernozjom alakult ki. Humusztartalma 416% a település D-DNy-i határában Táji élményt nyújt a Hortobágy folyó A külterületet behálózó erek öntözésre alkalmasak A Kösely medrének szennyezettsége Kevés az erdőállomány Gyengébb talajtani adottságok az északi és nyugati területeken Az erek és holt medrek rendkívül szabdalttá teszik a külterületet A korlátozások miatt a terület nem hasznosítható intenzíven A terület egy részét még a terület tulajdonosai is csak engedéllyel látogathatják Szennyező-források kezelése, megszüntetése Erdősítések város peremén városrendezési fejlesztésekkel és a HNP terveivel összhangban Az élővíz folyások és holt medrek védett természeti értékek Idegenforgalmi bemutatás Egyensúlyteremtés a természetvédelem és a városi érdekek között Szennyező-források kezelése nem történik meg Erdősítések elmaradnak a rendezési feladatokból Tájhasználat az adottságok figyelembe vétele nélkül történik Ha a HNP korlátozásai miatt a város nem használhatja saját területeit Gyógyászati ide- genforgalom A hévizek nem gyógyászati célra történő felhasználása Az északi része- ken szikes talajok alakultak ki. Öntözési rendszer továbbfejlesztése Öntözőrendszer fejlesztése és karbantartása nem történik meg. Belvízveszélyes terület Talajvize Hortobágy felé közeled- ve a felszínhez közel van (szikesedési veszély!) Szennyező-forrá- sok megszüntetése Az öntözőrendszerek megőrzése Szennyezés megmarad A hidrogeológiai védőterületeken nem a természeti adottságoknak megfelelően használják a területet (szennyezés veszély) Belvízrendezés elmaradása
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) SZEREPKÖR TELEPÜLÉSI EGYÜTTMŰKÖDÉS Településhálózati szerepköre kistérségi társközpont Fürdőváros A települési együttműködés jó térszerkezeti adottságai A Debreceni településegyüttes tagja, a Debrecent körülvevő kisvárosi gyűrű része Közigazgatási vonzáskörzete nincs Nincs együttműködés Hajdúszoboszlóval A kistérségi ösz- szefogás erősítése Az Uniós csatlakozással térségi szerepköre várhatóan erősödni fog Földrajzi pozíciójából következően Püspökladány megosztott ill. kihelyezett kistérségi funkcióira is számíthat Környező kisvárosok együttműködésének hiánya Kereskedelmi ellátó funkciók növelésének hiánya, visszaszorul a környező városokkal szemben GAZDASÁGI SZERKEZET Ipar Mezőgazdaság Az iparterületek a város délkeleti részén helyezkednek el, iparvasúttal ellátva Jól megközelíthetőek a Szoboszlói és Kabai útról a település kismértékű zavarásával A város a nagyüzemi mezőgazdasági termelés fellegvára volt és ma is az A mezőgazdasági üzemi területek a külterületen helyezkednek el, így a várost nem zavarják Öntözőrendszerrel kitűnően ellátott termőföldek és gyepek A természeti adottságoknak megfelelően használják a területet. (szántó és legelő gazdálkodás) A területet művelő társaságok képzett szakembergárdával rendelkeznek A térségben ősi múltja van a szántóföldi növénytermesztésnek és az állattenyésztésnek Az ipar nem húzóagazat A tájhasználat és a mezőgazdasági használat konfliktusai Környezetterhelő mezőgazdasági nagyüzemek a külterületen A művelést nehezítő közművezetékek, szerelvények Kiemelt külterületi utak hiánya Dűlőutak fásítottságának a hiánya Ipari Park létrehozása, mely a Bihari Vállalkozási övezet, debreceni agglomerizációs övezet részeként működne A külterületi mezőgazdasági üzemi területek infrastruktúrájának növelése Az öntözőrendszer kihasználása A nagyüzemi mezőgazdasági hagyományok és tapasztalatok alapján a város a térség mezőgazdasági központtá válhat A mezőgazdasági integrátor szerep erősítése Kiemelet külterületi utak építése Dűlőutak fásítása A természetvédelem és a mezőgazdasági művelés konfliktusai nem enyhülnek Tovább romlik az öntözőrendszerek állapota Ha a térség nem használja ki a nagyüzemi mezőgazdasági hagyományon alapuló szervezőerejét és előnyeit Elaprózódó birtokstruktúra Nem természeti adottságoknak megfelelően használják a területet
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) GAZDASÁGI SZERKEZET Kereskedelem Idegenfor- galom Intézményhálóza- ta és gazdasági szereplői megvannak A gazdaságot se- gítő szolgáltató hálózat (bankok, stb.) ellátása jó A megyeszékhely közelsége Nagyobb kereske- delmi-szolgáltató egység nem található a településen A gyógyfürdő és környezete ellátá- sa nem megfelelő Nádudvar idegen- forgalma a nemzetközi hírű gyógyvízre és népi kultúrájára épül Kedvező közlekedés földrajzi helyzet Népszerű idegenforgalmi célpontok a gyógyfürdő mellett (Hortobágy, Debrecen) Turisztikai vállalkozói kedv Megfelelő környezeti állapot, természeti értékek (Hortobágyi Nemzeti Park) Országos és világhírű népi iparművészet, a fekete kerámia Vadászati hagyományok Turisztikai hagyo- mányok hiánya Idényjellegű turizmus A gyógyfürdőn kívül más turisztikai kínálat csekély Új kereskedelemi területek kijelölése, a kereskedelmi forgalom élénkítésére A városközpont rehabilitációjával a szolgáltatás a kereskedelem igényessé tétele A gyógyfürdő környezetének rekonstrukciójával a 2 ellátás javítható Hortobágy-Debrecen-Hajdúszoboszló idegenforgalmi háromszög vagy a Tisza-menti térséggel kiegészülő négyszög kiemelt üdülőkörzetként való kezelés esetén ökoturizmus vagy komplex gyógyés rekreációs termálprogramokkal bővülő projektek megvalósítása Gyógyfürdő bővítése és fejlesztése Kulturális programok kínálatának szélesítése A Központ rehabilitációjának folytatása A Gyógyfürdő családias, nyugodt alternatívát adhat a túlzsúfolt Hajdúszoboszlóval szemben Megfelelő ellátás hiányában a fizetőképes kereslet a nagyvárosok, környező városokban hagyja nyereségét Az idegenforgalmi fejlesztések elmaradása Egyes településrészek leromlása A közlekedésfejlesztés lelassulása Idegenforgalmi koncepció és stratégia hiánya Nincs együttműködés a térség idegenforgalmi szereplői között, így az idegenforgalmi kínálat alulhasznosított és egyoldalú a térségben Az idegenforgalmi kínálat egyoldalúvá válik és bizonyos rétegeket céloz meg Infrastruktúra kiépítésének elmaradása
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) NÉPESSÉGVISZONYOK, HUMÁN ERŐFORRÁSOK A népességszám a hullámzó növekedés-fogyás után mostanában stagnál Nagy számú az idegenforgalomból adódó időszakosan jelenlévő népesség A lakkosság iskolai végzettsége az országos átlagnak megfelelő Az utóbbi években a természetes szaporodási ráta kis mértékű pozitivitást mutat Magas munkanél- küliségi ráta (közel 10%) A vándorlási különbözet negatív előjelű Képzett munkaerő elvándorlása Az öregedési in dex magas Befejezetlen általános iskolai végzettségek A település népes- ségmegtartó képességének növelése (munkahelyteremtés, lakóte- rület fejlesztés, ellátásjavítás, infrastruktúra fejlesztés) Munkanélküliek átképzése Ha nem sikerül a fiatal értelmiség elvándorlását megállítani Ha nem sikerül a munkaerő tartalék korszerű struktúrájú átképzése INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG A telepü- lésszerkezet hálózati elemei A város országos főúti és vasúti megközelítése közvetve biztosított Kiépült országos mellékúthálózattal rendelkezik A főutak, dűlőutak nyomvonalai a tájszerkezetbe illeszkednek Országos főút átmenő forgalma nem terheli a várost A belső úthálózati rendszer történelmi struktúrája a dinamikus fejlődés akadálya A város belső gyűjtőúthálózata hiányos, így a belső forgalom is kényszerűen a főutat és ezzel együtt a településközpontot terheli Nincsenek rendszerszerűen kijelölve kiemelt fontosságú külterületi utak A kerékpárút-hálózat hiányzik A település meg- közelsítési viszonyaiban történő változás (M4, M3, M) A település belső úthálózati rendszerének kiegészítése, korszerűsítése A belső forgalom biztonságos kezelése érdekében egy településen belüli külső körgyűrű kialakítása Kiemelt fontosságú dűlőutak kijelölése Kerékpárút-hálózat kialakítása a belterületen és az országos mellékutak mentén A városközpontot az átmenő és a mezőgazdasági gépek forgalmától mentesítő külső körút megépítésének elhúzódása a városfejlődés akadálya lehet
ERŐSSÉGEK GYENGESÉGEK LEHETŐSÉGEK VESZÉLYEK (belső és pozitív adottsá- (belső és negatív adottsá- (külső és pozitív adottsá- (külső és negatív adottságok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) gok, körülmények) INFRASTRUKTÚRA ELLÁTOTTSÁG A telepü- lésszerkezet terület-felhasználási elemei Közműel- látás és informatikai infrastruktúra A város a fejlesztésekhez megfelelő belső tartalékterületekkel rendelkezik Az egymást zavaró terület-felhasználás nem számottevő (gazdasági-lakó) A városközpont egypólusú A központ tereinek környezeti minősége, kiépítettsége jó, városi terekre vall A területfelhaszná-lás struktúrája egységes A mezőgazdasági üzemi területek arányosan, birtokközpontként helyezkednek el a külterületen Ivóvíz, elektromos energia, gáz közművek ellátottsága Rendelkezik felszíni vízelvezető művekkel A városközpont egy részén távfűtés működik A településen belüli úthálózat kiépítettsége megfelelő A hírközlési hálózat kiépítettsége az országos átlagnak megfelelő A város területének bővítése korlátokba ütközik (természetvédelem) A külterületi területhasználat korlátozott A belső tartalék területek felhasználáa előtt a vízrendezést meg kell oldani Nincs Ipari Park Erdősültsége igen alacsony Kevés a közhasználatú zöldterület (közpark) A közparknak kínálkozó közterület teresedések, sok esetben beépültek Lakótelepek a városközpontban Kevés az alkalmas lakóterület a fejlesztésre, Délen vasút-ipar, Nyugaton iparral tagolt, Keleten gázvezetékek akadályozzák, Északon gáz és közműtelepek Felszíni vízelvezetés szempontjából csak a városközpont ill. a gyógyfürdő és környezete tekinthető ellátottnak Belvízveszélyes bel- és külterület Szennyvízcsatornával csak részlegesen ellátott Jelentős mennyiségű a folyékony hulladék Az ivóvízbázis sérülékeny környezetű A külterület egy részét elfoglaló katonai terület Belső területi tar- talékok föltárása A városközpont területének bőví- tése A gyógyfürdő rekonstrukciója és területi bővítése Egységes iparterületi kisvállalkozói zóna kijelölése Az Ipari Park kijelölése A mezőgazdasági integrációt elősegítő területhasználat Ha nem sikerül megoldani a telekhiányt Ha nem kellően halad a Gyógyfürdő rekonstrukció Ha elmarad a városszerkezet korszerűsítése az gátolja a város belső fejlődését és mezővárosi arculatának megújítását. Az idegenforga- lom és a turizmus infrastrukturális feltételrendszerének bővítése Szennyvízelveze- tő rendszer fejlesztése Felszíni vizek el- vezetésének megoldása, korszerűsítés bel- és külterületen Szilárd és folyékony hulladék elhelyezésének megoldása, kezelése Belvízrendezés Szennyvíztelep bővítése Az infrastruktúra elmaradó fejlesztései a gazdasági versenypozíciót rontják A vízrendezési problémák elhanyagolása Ha a katonai terület sorsa, és kármentesítése nem oldódik meg