Fenntarthatóság, éghajlatvédelem, építésgazdaság Dr. Pálvölgyi Tamás egyetemi docens Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Környezetgazdaságtan Tanszék Komplex kihívások az épületek tervezése és kivitelezése során a sokoldalú tégla és kerámiacserép MATÉSZ konferencia, 2013. április 12.
I. ÁTMENET A FENNTARTHATÓSÁG FELÉ..
Mi az alapvető probléma? Sokan vagyunk, sokat fogyasztunk Több erőforrást veszünk el, mint amennyit a természet megújítani képes Több szennyező anyagot bocsátunk ki, mint amennyit a környezet képes lenne semlegesíteni Egyre több területet használunk fel, amely korlátozza a természet megújuló képességét
További gond: környezeti megoldás társadalmi gond! A mezőgazdasági alapú (biomassza) energiahordozók alkalmazása esetenként súlyos környezeti, természeti, társadalmi problémákra vezethet.. 220 kg kukorica Átlagos USA autó 2x tankolása (kb. 100 l bioetanol) Átlagos fejlődő országban 1 gyermek 1 évi élelmezése biodiverzitás? hulladék? A világ népességének 30%-a alultáplált! feldolgozási CO 2? Esetről-esetre, komplex, életciklus-személetű fenntarhatósági hatáselemzést kell végezni!
Szennyezési súlypont: Nyugatról Keletre.. Forrás: BP Statistical Review (2011)
Növekedési folyamatok a világban 50 év alatt: GDP Kereskedelem Népesség Forrás: Tóth Gergely, 2007
Mi számít a kibocsátás számításokban? Indirekt (termék export-importból származó) CO 2 áramok a világban?? Magyarország esetében kb. 2x annyi termékbe bújt CO2 kibocsátást importálunk, mint az IPCC metodikával számított hazai kibocsátás. Az import élelmiszerek indirekt karbon-lábnyoma sokszorosa lehet a hazai ipar ÜHG kibocsátásának csak senki nem számol vele!
Az átmenet egy lehetséges útja I. 1. Illeszkedés egy hosszabb távú nemzetstratégiai tervhez A fenntarthatóság felé való átmenet egyik alapfeltétele, hogy illeszkedjen egy (jelenleg nem létező) átfogó, hosszabb távú gazdaság- és társadalompolitikai tervhez, amely a társadalom egyéb problémáira is választ keres 2. A fenntarthatóság társadalmi feltételrendszere meghatározó tényező a társadalom fenntarthatóság iránti igényének felkeltése harmonikus értékkövető társadalom kialakulása, melyben a boldogulás alapja az anyagi értékek helyett az egészség, a tudás, az erkölcs (mely többek között hiten, bizalmon és tiszteleten alapul), valamint a családi, közösségi és a nemzeti összetartozás 3. A fenntarthatóság gazdasági feltételrendszere csökkennie kell a nemzetgazdaság külső függésének, sokszínű, sok lábon álló lokális gazdaságnak kell kiépülnie erősödnie kell a tulajdonosi felelősségnek; az áraknak a teljes internalizált (ökológiai, környezeti, társadalmi) költségeket kell tükröznie.
Az átmenet egy lehetséges útja II. 4. A fenntarthatóság közhatalmi, politikai feltételrendszere helyre kell állítani a politika tekintélyét, érték-közvetítését és a politikus felelősségét, a tartós közbizalmat; a szabályozásnak elsősorban a kiváltó okokra, a problémák megelőzésére kell irányulnia; kiszámítható, érthető és végrehajtható szabályozásra van szükség,; összhangot kell teremteni az elkülönült, különböző ágazati érdekeket és szakmai kultúrákat képviselő szakpolitikák között, nagy átbocsátó képességű, tartósan működőképes, hiteles intézményeket és finanszírozási mechanizmusokat kell kialakítani. A fenntarthatóság felé való átmenet első állomása egy olyan új közmegegyezés (Társadalmi Szerződés), melyben a gazdaság és a társadalom szereplői, valamint a közhatalom gyakorlói elfogadják a termékek és szolgáltatások a természeti erőforrásoknak a környezet eltartóképességén és az externáliák figyelembevételén alapuló reális árazását, cserébe tartós és egyszerű szabályozókörnyezetre, valamit bürokrácia- és korrupció mentes hivatalokra számíthatnak.
Integrált megközelítés: fenntarthatóság és természeti erőforrások Komplex hatótényezők éghajlatváltozás biodiverzitás csökkenése környezeti terhelések területhasználat Természeti erőforrások vízkészletek, talaj, levegő erdők, ökoszisztémák táj, térszerkezet megújuló e-hordozók Társ. -gazd. feltételek tulajdonviszonyok, piacok emberi erőforrások, tudás erkölcs, etika egészség, jól-lét Általános hajtóerők globalizáció/regionalizmus fogyasztói szokások EU támogatások szakpolitikák foglalkoztatás, életminőség, harmónia a természettel, népességmegtartás, egészség, biztonság, stb.
Alkalmazkodás, biztonság és fenntarthatóság Forrás: Pálvölgyi T. Csete M. (2012) Gazdálkodás 56:(1)
II. ÉGHAJLAT: VÁLTOZÁS VAGY CSAK MÉDIAPÁNIK? TÉNYEK: AMIBEN BIZTOSAK LEHETÜNK..
Az időjárási szélsőségek gyarapodnak 2005. augusztus, USA: Katrina hurrikán 1322 halott, több tízezer sérült, több százezer hajléktalan, 125 milliárd USD kár 2003: nyugat-európai hőhullám: legalább 30ezer (!) halálos áldozat 2010. május-június, Észak-Magyarország: Zsófia mediterrán ciklon anyagi kár: 150 milliárd Ft
Mi az, amiben biztosak a tudósok? A megfigyelt éghajlati mutatók, ökoszisztéma indikátorok a Föld számos pontján statisztikailag szignifikáns változást mutatnak. A globális változások mértéke és gyorsasága nagyobb, mint az elmúlt 30ezer évben valaha. Megváltozott a földi légkör összetétele. Döntően az emberi tevékenységnek köszönhetően napjainkig a légköri üvegházhatású gázok sorában a szén-dioxid koncentrációja 37%-kal, a metáné 156%-kal, a dinitrogén-oxidé pedig 19%-kal nőtt az iparosítás előtti időszakhoz képest. A Föld számos pontján az éghajlaton az emberi beavatkozás jelei mutatkoznak. Ugyanakkor nincs egyértelmű tudományos bizonyíték arra, hogy a megfigyelt változások pusztán antropogén eredetűek-e.
III. MIRE SZÁMÍTHATUNK MAGYARORSZÁGON? KOCKÁZATOK ÉS BIZONYTALANSÁGOK
Bizonytalan hatások Észak-Európa Közép-Európa Dél-Európa Növekvő erdősültség Gyarapodó erdőtüzek több víz? több aszály Magasabb hozamok Csökkenő hozamok
Source: PESETA Project, 2008, www. peseta.jrc.ec.europa.eu Bizonytalan következtetések Simulated crop yield changes by 2080s relative to the period 1961-1990 according to a high emission scenario (IPCC A2) and HadCM3/HIRHAM climate model. 15-30% növekedés a terméshozamokban! A Duna teljes vízgyűjtője mezőgazdasági Csoda-ország! Hihető? Bizonyos? Szakpolitikai stratégiákban használható?
Várható éghajlatváltozás Magyarországon Tendenciák Magyarország klímája mediterrán jellegeket mutat majd A nyarak forróbbá és szárazabbá válnak A telek mérsékeltebbek és esősebbek lesznek Szélsőségek és rendkívüli időjárási jelenségek Több hőségnap, kevesebb fagyos nap várható Egyszerre várható a súlyos aszályok és árvizek kockázatának növekedése Gyakoribb és súlyosabb viharokra számíthatunk
Tudomány mai állása szerint: igen valószínű Kistérségi szintű éghajlati sérülékenység az aszály és szárazodás vonatkozásában Forrás: Pálvölgyi T., Czira T., Dobozi E., Rideg A., Schneller K., 2010. A kistérségi szintű éghajlatváltozási sérülékenység-vizsgálat módszere és eredményei. Klíma-21, 62, 88-102
IV. ÉGHAJALATPOLITIKA - DEKARBONIZÁCIÓ
Elkerülhető-e a veszélyes mértékű éghajlatváltozás? Széleskörű tudományos konszenzus: az éghajlatváltozás katasztrofális és visszafordíthatatlan következményei valószínűleg elkerülhetők, ha a földi átlaghőmérséklet emelkedése nem haladja meg a 2 C-t (az ipari forradalom előtti állapothoz viszonyítva) BaU (Business as Usual) minden megy, ahogy eddig? 50% CO 2 kibocsátáscsökkentés 2050-re!? kibocsátási pálya, mely esetén a globális felmelegedés < 2 o C Forrás: IPCC AR4, 2007
EU Dekarbonizációs Útiterve Forrás: A Bizottság közleménye az alacsony széndioxid-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve [COM(2011)112 final] Nincsen ismert, nyilvánosságra hozott alágazati bontás! Nincsen tagállami differenciálás!
Elkerülhető-e a veszélyes mértékű éghajlatváltozás? Széleskörű tudományos konszenzus: az éghajlatváltozás katasztrofális és visszafordíthatatlan következményei valószínűleg elkerülhetők, ha a földi átlaghőmérséklet emelkedése nem haladja meg a 2 C-t (az ipari forradalom előtti állapothoz viszonyítva) BaU (Business as Usual) minden megy, ahogy eddig? 50% CO 2 kibocsátáscsökkentés 2050-re!? kibocsátási pálya, mely esetén a globális felmelegedés < 2 o C Forrás: IPCC AR4, 2007
Miért kell hazai dekarbonizációs útiterv (HDÚ)? Az EU DRM nem ad útbaigazítást arra, hogy az uniós szinten felvázolt kibocsátáscsökkentés hogyan oszlik majd meg az egyes tagállamok között. A költségek szempontjából fontos tényező a szükséges intézkedések, beruházások minél hamarabbi megkezdése, ugyanis az időben történő cselekvés esetén a költségek valószínűleg számottevően alacsonyabbak, mint azok késleltetett megvalósítása esetén. Alapvető nemzetstratégiai érdekünk, hogy megfelelő a versenyképesség, a technológia-váltás és az éghajlatvédelem szempontjainak kiegyensúlyozott figyelembevételén nyugvó magyarországi dekarbonizációs tervvel készüljünk az európai dekarbonizációs tehermegosztásra.
Hazai dekarbonizáció szempontjából jelentős ágazatok Villamos- és hőenergia termelés = 36% Lakossági és közületi fűtés Közlekedés Műtrágya felhasználás, földhasználat Állattartás, mezőgazdasági technológiák Hulladékgazdálkodás Vas- és acélgyártás Fugitív kibocsátások = 95% Cement- és mészgyártás Kőolaj finomítás Vegyipar F-gázok felhasználása Élelmiszeripar Papíripar Tégla, cserép, kerámia, üveg gyártása 0% 5% 10% 15% 20% 25%
V. ÉPÍTÉSGAZDASÁG ÉPÜLETENERGETIKA
Építésgazdaság, energiatakarékosság hol tartunk? Elavult épületállomány, energiafaló épületek : 4millió lakás, 30ezer középület. Kb. 80%-uk felújításra szorul. Évente legalább 1%-uk helyett újat kellene építeni (= nem érdemes felújítani). A hazai energiaigény 40%-a, CO2 kibocsátás harmada az épületek rovására írható. Épületeink átlagos energiafogyasztása 5-szöröse az átlagos német szintnek, 10-szerese a 2020-ra várható EU-s normának. 2000-es évek közepétől válság az építőiparban: az elmúlt 3 évben 100ezer munkahely szűnt meg, nyúló tartozási lánc, terjedő fekete munka, romló építési minőség kb. negyed annyi lakás épül, mint 10 éve, érdemi energiatakarékossági-célú felújítás az épületállomány kb. 3%-át érte el, az is mérsékelt 20-30%-os energia megtakarítást eredményezett.
Az építőipar szerepe a nemzetgazdaságban 100% 90% 80% 70% 60% 74,9% 59,9% 67,3% 65,9% 63,0% Szolgáltatások Építőipar Ipar Mezőgazdaság 50% 40% 30% 20% 10% 0% 6,6% 4,8% 7,5% 8,8% 6,4% 31,0% 24,9% 23,0% 25,5% 17,2% 1,5% 2,5% 3,0% 3,6% 2,6% EU-15 Csehország* Magyarország Lengyelország Szlovákia Forrás: NGM, 2010 Az építőipar növekedési hozzájárulása elenyésző: utoljára 2002-ben lendített jelentőset a bruttó hazai termék növekedési ütemén az építőipar, akkor 0,6 százalékponttal járult hozzá a GDP 4,4%-os bővüléséhez.
társasház családi ház Becslés a lakóépületek fűtési energiaigényéről Szakirodalom KSH CEU tanulmányok EnergyCity épülettipológia Negajoule 2020 FÖK tanulmány KÉK Program Vizsgált jellemző - építési idő régi ( - 1991) mai (1992-2007) fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) közbenső lakás szélső lakás a - 230 299-125 163 fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) altípus neve parasztház (vályog) primer energiafogyasztás (kwh/m 2 év) falazat anyaga gépészeti rendszerek függvényében fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) hőszigetelés mértéke 388 vályog 360-441 u > 1,3 W/m2K 444,8 "kockaház" (tégla) 397 tégla 397-546 1,3 > u > 0,7 W/m2K 198,6 "többszintes kockaház" (tégla) modern családi ház 316 gázszilikát 394-458 u < 0,7 W/m2K 128,7 fajlagos fűtési energiaigény (kwh/m 2 év) 133 tégla 397-546 - - - új (2007-2025) - 105 137 - - - - - - 100 régi ( - 1991) - u > 1,3 W/m2K 294,4 hagyományos 180 234 "bérház" - tégla 213-344 1,3 > u > 0,7 W/m2K 149,8 u < 0,7 W/m2K 93,0 320 200 iparosított - 200 260 blokkos - u > 1,3 W/m2K - kis panel 125 panel b 190-238 1,3 > u > 0,7 W/m2K 70,4 nagy panel 119 u < 0,7 W/m2K 45,8 - mai (1992-2007) - 125 163 modern társasház - tégla 213-344 - - - új (2007-2025) - 105 137 - - - - - - 100 Forrás: Horváth S.E., 2012 (Energy City projekt, BUSH projekt, saját szerkesztés)
Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? NEM? Nemzeti energiahatékonyság-javítási célérték (2008-2016) (PJ) Új követelmények: Energiahatékonysági Irányelv (2013-tól)
Jelentősek-e az épületenergetikai törekvések? IGEN? Energiatakarékossági lehetőségek a 2009. évi felhasználási szinthez képest 2030-ig (PJ) Forrás: Nemzeti Energiastratégia, 2011
Egy ígéretes kitörési lehetőség: energetikai épület rekonstrukció Magyarországon az épületek fűtése és villamosenergia fogyasztása a teljes energiaigény 38%-a! Az energia 80%-át a kis épületek használják el A hazai CO2 kibocsátások kb. egyharmada a lakossági és közületi épületeink működtetése során keletkezik Az épületek hőszigetelése, gépészeti korszerűsítése révén az épületekből származó CO2 kibocsátás legalább 40%-kal mérsékelhető! Ha valamennyi európai épület megfelelne a jelenlegi energetikai előírásoknak, akkor 1. évente 460 millió tonnával csökkenne a CO2 kibocsátás 2. 270 milliárd éves energia költséget takarítanánk meg, 3. 500ezer munkahely keletkezne.
Milyen lehetőségeink vannak? Földszintes, magastetős, be nem épített tetőteres, 80m 2 családi ház (ép.: 70-es évek) Forrás: Borzák Balarám Béla: Társasház felújítása.. Építéstechnika 2010/3: 30-31 Hőveszteség (W/K) Eredeti Felújított Fal 143 39 Padlásfödém 234 25 Nyílászárók 45 17 Lábazati beton 54 34 Gépészet (!) - S hőveszteség 476 115 Hőszükséglet (GJ/év) 111 27 4 szintes, 20 lakásos panel épület, komplex de átlagos energetikai felújítás Forrás: Prohászka Rajmund: Panelfelújítás tapasztalatai Építéstechnika 2010/3: 20-21 Megtakarítás: 76% Megtakarítás: 49%
Komplex projektek, rugalmas finanszírozási megoldások Virágozzék minden virág sokszínűség: differenciált pénzügyi eszközök, differenciált támogatható tevékenységek a különböző célcsoportokra Típuspályázatok, Települési Tematikus Programok ESCO-k kiemelt szerepe középületeknél Forrás: KÉK Program
Egyértelmű követelmények, átlátható bónusz rendszer A támogatás nem arányos a beruházási költségekkel, hanem hatékonyság orientált, ösztönző jellegű Forrás: KÉK Program
Egy lehetséges épületenergetikai cél- és eszközrendszer csak komplex projekt (termikus burok + gépészet +megújulók) csak mélyfejújítás (elért megtak. > 50%) 2020-ig legalább az épületek 20%-a felújításra kerül, amely a jelenlegi energiafelhasználást egyharmadával csökkenti. Innovatív finanszírozási mechanizmus Forrás: kvótabevételek, befektetői források, EU források, Működés : kamatkedvezményes hitel + visszatérülő alap, garanciaalap, állami ESCO, magán ESCO-k
Egy távlatos lehetőség: fenntartható települések Tudományosan rendben. De vajon ismerjük-e az ide vezető utat?
Köszönöm a figyelmet!