Miskolci Egyetem Egészségügyi kar Klinikai kutatási munkatárs (CRA) szakirányú továbbképzési szak A szponzor szempontjai a klinikai vizsgálóhelyek kiválasztásában Konzulens neve: Dr. Tarnai Judit Szerző neve: Tóthné Hornyák Angelika 2015
Tartalomjegyzék: 1. A Megbízó, mint a vizsgálat kezdeményezője, szponzora... 6 1.1. A szponzor főbb feladatköreinek felsorolása, bemutatása a GCP szerint... 6 1.1.1. Minőségbiztosítási rendszer... 6 1.1.2. Adatkezelés és adatnyilvántartás... 6 1.1.3. Vizsgálati készítmények... 7 1.1.4. A nemkívánatos gyógyszerhatások jelentése... 7 1.1.5. A vizsgálat menetének követése (monitorozás) és ellenőrzése (Audit). 7 1.2. Kezdeti lépések egy vizsgálat indítása kapcsán a Szponzor oldaláról... 8 1.2.1. Megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study)... 8 1.2.2. A lehetséges vizsgálóhelyek értékelése:... 10 2. A klinikai vizsgálóhelyek típusai, előnyeik, s hátrányaik... 11 2.1. Állami vizsgálóhely önálló szervezeti egysége... 11 2.1.1. Járóbeteg szakrendelés... 11 2.1.2. Kórházi osztály... 12 2.2. A Vizsgálóhely Szervezet (SMO)... 13 2.2.1. Szakemberhálózaton alapuló SMO... 13 2.2.2. SMO vállalat... 14 3. A klinikai vizsgálóhelyekkel szemben támasztott elvárások... 15 3.1. Képzettség... 16 3.2. Erőforrások... 17 3.2.1. Humán erőforrás... 17 3.2.2. Anyagi, tárgyi feltételek... 17 3.3. Beteganyag... 18 3.4. Dokumentálás... 19 3.5. Vizsgálati készítmények... 20 3.6. Jelentések... 21 3.7. CRF/eCRF, forrásdokumentáció... 21 3.7.1. Biztonsági jelentések... 21 4. A Szponzor igénye... 23 4.1. Az ideális klinikai vizsgálóhely... 25 5. Összefoglalás... 26 2
Amikor az ideális klinikai vizsgálóhely jellemző vonásait próbáljuk megfogalmazni, meglepetéssel kell tapasztalnunk, hogy miközben a klinikai vizsgálatok minden mozzanata rendkívül részletesen és alaposan szabályozva van, a klinikai vizsgálóhelyekkel szemben támasztott elvárások írott formában való összefoglalása lényegében hiányzik. (Renczes Gábor, 2009, 200.oldal) 3
Bevezetés A Klinikai vizsgálatok kézikönyvét olvasva, megragadta figyelmemet az előző oldalon található mondat. Rá kellett jönnöm, hogy szakdolgozatom célja tulajdonképpen épp az, hogy írásban összefoglaljam azokat a szempontokat, amik a szponzor számára fontosak egy klinikai vizsgálat lebonyolítása során, s melyek egyben a jó (ideális) klinikai vizsgálóhely ismérvei lehetnek. Akik nem ezen a területen dolgoznak, azokban felmerülhetnek az alábbi kérdések: Mi is az a klinikai vizsgálat? Ki a szponzor? Mi az a vizsgálóhely? Ezekre a kérdésekre szeretnék először is választ adni: Klinikai vizsgálat (Clinical Trial/Study) Minden olyan embereken végzett vizsgálat, melynek célja a vizsgálati készítmény(ek) klinikai, farmakológiai és/vagy egyéb farmakodinámiás hatásának felfedezése vagy igazolása, és/vagy a vizsgálati készítmény(ek) nemkívánatos hatásainak azonosítása és/vagy a vizsgálati készítmény(ek) felszívódásának, eloszlásának, metabolizmusának és kiválasztásának vizsgálata azzal a céllal, hogy a vizsgálati készítmény ártalmatlanságáról és /vagy hatásosságáról meggyőződjenek. Megbízó (Sponsor) Egyén, gazdasági társaság, intézmény vagy szervezet, aki vagy amely felelősséget vállal egy klinikai vizsgálat kezdeményezéséért, szervezéséért és/vagy anyagi támogatásáért. Vizsgálóhely (Trial site) Az a hely, ahol a vizsgálattal kapcsolatos tevékenységek ténylegesen megtörténnek. 4
A fenti fogalmakat A helyes klinikai gyakorlat irányelveiben, a továbbiakban csak GCP (Good Clinical Practice), találhatjuk. Mi a GCP? S mi a jelentősége a klinikai vizsgálatokban? A Helyes Klinikai Gyakorlat az embereken végzett klinikai vizsgálatok tervezésének, kivitelezésének, dokumentálásának és jelentésének nemzetközi etikai és tudományos minőségi követelményrendszere. (GCP) A Nemzetközi Egységesítési Konferencia (International Conference on Harmonisation, ICH) által kidolgozott Helyes Klinikai Gyakorlat irányelvek célja, hogy olyan egységes követelményrendszert hozzon létre az Európai Unióban (EU), Japánban és az Egyesült Államokban, amely a felügyeleti (engedélyező) hatóságok számára megkönnyíti a klinikai adatok - illetékességi körükben történő - kölcsönös elfogadását. (GCP) A GCP irányelveinek követelményrendszerét mindenkinek be kell tartani, legyen az szponzor vagy vizsgálatvezető. Az irányelv mindkét fél részére ismerteti a feladatköröket, kötelességeket, s részletesen felsorolja a vizsgálókkal szemben támasztott követelményeket, de a vizsgálóhelyi minőségre vonatkozó utalásokra és előírásokra nem tér ki teljes egészében. Ezért tűztem ki azt a célt, hogy összefoglaljam a szponzorok elvárásait a vizsgálóhelyekkel szemben. 5
1. A Megbízó, mint a vizsgálat kezdeményezője, szponzora 1.1. A szponzor főbb feladatköreinek felsorolása, bemutatása a GCP szerint 1.1.1. Minőségbiztosítási rendszer A Megbízó köteles írott szabványos műveleti előiratai alkalmazásán alapuló minőségbiztosítási és minőségellenőrzési rendszert működtetni, annak biztosítása érdekében, hogy a vizsgálatok lebonyolítása, valamint az adatok nyerése, dokumentálása és jelentése a vizsgálati tervnek, a GCP előírásainak és a vonatkozó hatósági előírásoknak megfelelően történjen. A Szponzor köteles az érintett felek jóváhagyását megszerezni ahhoz, hogy a vizsgálattal összefüggő minden helyszínhez, dokumentumhoz közvetlen hozzáférést biztosítson a megbízó számára monitorozás és audit, a felügyeleti hatóságok számára pedig helyszíni szemle céljából. 1.1.2. Adatkezelés és adatnyilvántartás Az adatkezelés szempontjából kiemelt fontosságú, hogy mind az ecrf, mind a korábban nagyobb számban használatos papír CRF esetén a szponzornak gondoskodni kell arról, hogy a vizsgálat során keletkezett adatokat csak az arra jogosult személy(ek) viheti(k) be, s azoknak az esetleges utólagos változtatása követhető legyen. Olyan biztonsági rendszereket kell fenntartani, amely meggátolja az adatokhoz való illetéktelen hozzáférést. Továbbá nyilvántartást kell vezetnie azokról a személyekről, akik jogosultak az adatok bevitelére, s azok módosítására. A vizsgálati adatok kezelése nem zárul le a vizsgálat végén, azokat hozzáférhetővé kell tenni a fejlesztés után. A szponzor feladata, hogy a vizsgálóhely (eke)t írásban tájékoztassa a feljegyzések megőrzésének szükségességéről. 6
1.1.3. Vizsgálati készítmények A vizsgálatvezető(k)/intézmény(ek) vizsgálati készítményekkel való ellátása a szponzor feladata. Biztosítania kell a készítmények időben történő kiszállítását a vizsgáló helyekre, továbbá olyan nyilvántartásokat kell vezetnie, melyek dokumentálják a vizsgálati készítmények szállítását, átvételét. 1.1.4. A nemkívánatos gyógyszerhatások jelentése A Megbízó köteles mindazon nemkívánatos gyógyszerhatásokat, melyek egyszerre súlyosak és váratlanok, gyorsított eljárással jelenteni valamennyi érintett vizsgálatvezetőnek/intézménynek, erre vonatkozó kötelezettség esetén az IFT/FEB- (k)nek, továbbá a felügyeleti hatóságoknak. 1.1.5. A vizsgálat menetének követése (monitorozás) és ellenőrzése (Audit) A klinikai vizsgálatok során a 2 legfontosabb szempont, hogy a beteg biztonsága ne sérüljön, s a vizsgálat elsődleges végpontjának hitelessége és megbízhatósága megmaradjon. Mindezekhez a szponzornak kell megteremteni a feltételeket, például folyamatos monitorozással és alkalomszerű auditokkal. A monitorozás célja annak igazolása, hogy a, a vizsgálatba bevont személyek jóléte és jogai védettek b, a vizsgálatról jelentett adatok pontosak, teljesek és a forrásdokumentumok alapján hitelesíthetők c, a vizsgálat lebonyolítása összhangban van a jelenleg érvényes, jóváhagyott vizsgálati tervvel, annak módosításával (módosításaival), a GCP-vel, valamint a vonatkozó hatósági előírásokkal Az audit célja, hogy értékelje a vizsgálat végzését és a vizsgálati terv, a szabványos műveleti előiratok, a GCP és a vonatkozó hatósági előírások betartását. 7
1.2. Kezdeti lépések egy vizsgálat indítása kapcsán a Szponzor oldaláról 1.2.1. Megvalósíthatósági tanulmány (feasibility study) Egy klinikai vizsgálat indítása előtt fel kell mérni, hogy milyen hatékonysággal hajtható végre a study a különböző régiókban, országokban. 1.ábra. A klinikai vizsgálatok száma az aktuális (ClinicalTrials.gov) adatok szerint (Forrás: ClinicalTrials.gov (USA) adatbázisban 2014. február 15-én regisztrált klinikai vizsgálatok száma. A kelet-európai országok és a FAK országokat az európai csoportba sorolva ) Az Európai Tagállamok statisztikai adatai alapján megvizsgálva a klinikai vizsgálatok számának és jellegének alakulását megállapítható, hogy a vizsgálatok eloszlása 2008-óta igen következetesen az alábbi jellegzetességeket mutatja: - A klinikai vizsgálatokba bevont országok száma koncentrálódik: a vizsgálatok kevesebb, mint 15 %-a zajlik több mint 5 országban, tehát a megvalósítás csak néhány jól kiválasztott ország terültén történik meg. 8
- A technika és módszertani változások miatt a várható betegszám a stratégiai optimalizációt követi: a vizsgálatok csak 1 %-a folyik több mint 15 ország részvételével. Ebből pedig következik az is, hogy az országok közötti versengés egyre erőssebbé vált. Az adatokból megállapítható, hogy a klinikai vizsgálatok költséghatékonyságra törekvő elvárásai alapján a vizsgálati helyszínek koncentrálódása és a betegbevonási lehetőségek maximális kihasználása vezérli a döntéseket. A vizsgálóhelyek kiválasztására a klinikai vizsgálatok során a megvalósíthatósági tanulmányokat használják, melyek az alábbi információkat gyűjtik be a különböző vizsgálóhelyekről: - Etikailag elfogadható-e a tervezett vizsgálat? - Milyen létszámú a protokollban megfogalmazott kritériumoknak megfelelő betegpopuláció? - Zajlanak-e hasonló vizsgálatok a vizsgálóhelyen? Illetve vettek-e részt már hasonló indikációjú klinikai vizsgálatban? - Milyenek a tárgyi és személyi feltételek? Az alkalmasnak tűnő centrumoknál az első teendő a titkossági megállapodás (confidentiality agreement) megkötése a vizsgálatvezetővel. Ennek megszerzése után, kiküldhetők a szükséges dokumentumok, amelyekből a vizsgálatvezetők részletesen megismerhetik a tervezett klinikai vizsgálatot. 9
1.2.2. A lehetséges vizsgálóhelyek értékelése: A következő lépésben meg kell bizonyosodni arról, hogy a lehetséges centrumok valóban alkalmasak a kérdéses vizsgálat eredményes lefolytatására. Ezt a célt szolgálja a kvalifikációs vizit. Ezen látogatás során az alábbi kérdésekre kell kielégítő választ kapnia a szponzornak ahhoz, hogy a vizsgálatot elindítsa a centrumban: - Milyenek a kérdéses klinikai vizsgálat indikációjának megfelelő betegforgalmi adatok? - Más vizsgálatok korlátozzák-e a centrum kapacitását? - A vizsgálók vettek-e részt korábban olyan vizsgálatban, ahol hasonló volt az indikáció? - Volt-e audit, inspekció az adott centrumban? S milyenek voltak a tapasztalatok, eredmények? - Megvannak-e a szükséges diagnosztikai és technikai eszközök? Illetve tudnak-e biztosítani ehhez megfelelően képzett személyzetet? - Milyenek a sürgősségi ellátás körülményei? - Milyen a betegadatok dokumentálásának rendszere? Elektronikus vagy kézzel írt forrásdokumentációt használnak? Mivel több centrumban kerül sor kvalifikációs vizitre, mint amennyire a vizsgálat lebonyolítása során szükség van, ezért a szponzornak lehetősége van a legalkalmasabb vizsgálóhelyeket kiválasztani. 10
2. A klinikai vizsgálóhelyek típusai, előnyeik, s hátrányaik 2.1. Állami vizsgálóhely önálló szervezeti egysége Egy kórház vagy rendelőintézet felkészültségét, alkalmasságát klinikai vizsgálatok végzésére nagyon sok körülmény befolyásolja. A legfontosabb általános szempontok a szakmai felkészültség, a munkatársak leterheltsége és az intézményben folyó munka szervezettsége. 2.1.1. Járóbeteg szakrendelés Járóbeteg szakrendelés esetén gondolhatunk egy szakrendelőre vagy akár egy háziorvosi rendelőre is. Előnyei: - kellő nagyságú beteganyaggal rendelkeznek - meg van az orvos beteg közti ismerettség, bizalom Hátrányai: - kevés esetben kapnak a vizsgálatvezetők adminisztratív, asszisztensi támogatást - leterheltség miatt kevés klinikai vizsgálatot tudnak elvállalni - tárgyi feltételek hiánya - intenzíves háttér hiánya 11
2.1.2. Kórházi osztály Kórházi osztályok esetén mindig szem előtt kell tartani, hogy ezek a klinikai vizsgálóhelyek valamely intézmény részei. Ez azt jelenti, hogy az itt dolgozóknak nem elég azokat a szabályokat betartani, s azoknak az irányelveknek megfelelni, amik általában a klinikai vizsgálatokra jellemzőek, hanem az intézmény elvárásait is be kell tartaniuk. Előnyei: - kellő nagyságú beteganyaggal rendelkeznek - rendelkeznek intenzíves háttérrel - a tárgyi feltételek adottak Hátrányai: - bonyolult, hosszas szerződéskötési procedúrák - az intézmény a klinikai vizsgálatok elvégzésért kapott díjazás egy részére igényt tart - az orvosok leterheltségük miatt, kevés vizsgálatot tudnak elvállalni 12
2.2. A Vizsgálóhely Szervezet (SMO) Magyarországon körülbelül másfél évtizede jelentek meg az első SMO-k, de sajnos jelenleg sem túl nagy a számuk. Az SMO-nak 2 fő változata létezik: - szakemberek hálózata egy adott régióban, városban, kórházban - SMO-vállalat 2.2.1. Szakemberhálózaton alapuló SMO A szakemberek egy régióban, városban vagy kórházban kialakított hálózatát egy központi SMO iroda irányítja és szervezi. Az orvosok terápiás rutinmunkájuk mellett vesznek részt klinikai vizsgálatokban, s alapvetően saját gondozott betegeiket veszik be a studykba. Az SMO iroda gondoskodik a marketingről, s emellett szükség szerint nővért és koordinátort is bevon a vizsgálóhelyekre. Előnyei: - az orvosok adminisztratív, asszisztensi támogatást kapnak - ezáltal lényegesen sokkal több vizsgálatban vehetnek részt - az SMO iroda végzi az összes adminisztrációt (pl. szerződéskötés) Hátrányai: - alaposabb kvalifikációs viziten kell átessen egy SMO, mint egy szokásos vizsgálóhely a várható nagy betegszám miatt - ha nem működik megfelelően az SMO központja, sokkal nagyobb veszteség éri a szponzort, mintha csak egy vizsgálóhely nem teremti elő a tervezett betegszámot. - a vizsgálatokban résztvevő orvosok nemcsak az SMO alkalmazottai, ezért az elvárt munkamennyiség és a munka minőségének standardizásála nehézkes 13
2.2.2. SMO vállalat Az SMO vállalat főállású orvosokkal és nővérekkel működik. Ezek a szervezetek tudatában vannak annak, hogy csak a 100%-ig sikeres betegbevonás és klinikai adatszolgáltatás révén nyerik el a következő projektet. Előnyei: - főállású, szakképzet vizsgálóik vannak - a kisegítő személyzet is gyakorlott a klinikai vizsgálatok terén - a megbízható minőségből adódóan hatékonyabb a monitorozás, ezáltal a direkt/indirekt költség a megbízó számára kedvező Hátrányai: - nincs saját beteganyaguk ez főként a krónikus betegségeknél probléma, amikor kiemelt jelentőségű az orvos beteg közötti ismerettség, bizalom - a betegeket hirdetés és szakmai kapcsolatok révén kell mindig újra és újra toborozniuk. 2.ábra SMO potenciális szolgáltatási területei 14
3. A klinikai vizsgálóhelyekkel szemben támasztott elvárások A GCP részletesen szabályozza a vizsgálatvezetővel kapcsolatos elvárásokat. Az irányelv ugyan kizárólag csak a vizsgálóról beszél, de egy vizsgálóhelyen nagyon ritkán fordul elő, hogy egyetlen személy végezze el a klinikai vizsgálattal kapcsolatos összes procedúrát. Ez rendszerint csapatmunka, melyben részt vesz, részt vehet: - a vizsgálatvezető (principal investigator) - 1 vagy több alvizsgáló (sub-investigator) - nővér (study nurse) - vizsgálati koordinator (study coordinator) Ebben a fejezetben a vizsgálatvezetővel szemben felállított követelményrendszert, mely a GCP 4. fejezetében található, szeretném kivetíteni a klinikai vizsgálóhelyek egészére. 15
3.1. Képzettség A vizsgálatvezetőnek megfelelő képzettséggel, gyakorlattal és tapasztalattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy a vizsgálat megfelelő lebonyolításáért felelősséget tudjon vállalni. Amennyiben a vizsgálóhelyi csapat minden egyes tagja a feladatkörének megfelelő képesítéssel rendelkezik (nemcsak szakmailag, hanem a klinikai vizsgálatok terén is), ez sokkal gördülékenyebbé, sikeresebbé teheti a vizsgálatok lebonyolítását. A vizsgálatvezetőnek listát kell vezetnie azokról a személyekről, akikre a vizsgálattal kapcsolatos jelentős feladatokat átruházott. Ideális esetben ez kiegészül egy olyan személyi dokumentációval, amely tartalmazza a vizsgálóhely összes munkatársának szakmai önéletrajzát és a képzettségüket bizonyító dokumentumokat. Mindenképp előny lehet, ha nem csak a vizsgálatvezető ismeri és tudja alkalmazni a GCP-ben, vizsgálati tervben leírtakat, hanem a csapat összes tagja. A szponzorok egyre inkább meg is kívánják a vizsgálóhelyektől a vizsgálatban részt vevők időszakos GCP jártasságának igazolását, bár ezt az igazolást (5 éven belüli, egyetem által szervezett GCP tanfolyam sikeres elvégzését) Magyarországon a 35/2005. EüM rendelet csak nagyon szűk kör (klinikai farmakológiai szakképesítéssel nem rendelkező fázis I vizsgálóhelyek vizsgálói és a fázis II vizsgálóhelyek vizsgálatvezetői) számára írja elő. 16
3.2. Erőforrások 3.2.1. Humán erőforrás Mikor egy vizsgálatvezető/vizsgálóhely elvállal egy vizsgálatot, bizonyítania kell (pl. retrospektív adatokkal), hogy a megállapodás szerinti toborzási időn belül képes megfelelő számú, alkalmas személyt bevonni a vizsgálatba. A vizsgálói csapat tagjainak elegendő idővel kell rendelkeznie ahhoz, hogy a vizsgálatot a megállapodás szerinti vizsgálati időszak alatt megfelelő minőségben lefolytassa és befejezze. 3.2.2. Anyagi, tárgyi feltételek Bár erre a GCP nem tér ki részletesen, mégis úgy gondolom, hogy a vizsgálat sikeréhez elengedhetetlenül szükségesek a megfelelő tárgyi körülmények. Egy klinikai vizsgálóhelynek elegendő térrel kell rendelkeznie ahhoz, hogy biztosítsa a megfelelő betegellátást (pl. a betegtájékoztatás, fizikális vizsgálat, vérvétel, stb), a vizsgálattal kapcsolatos dokumentumok tárolását, kezelését. A vizsgálatok tervezési időszakában fel kell mérni, hogy a kérdéses vizsgálóhelyen rendelkezésre állnak-e azok az eljárások, műszerek, melyek szükségesek a vizsgálat lebonyolításához. A klinikai vizsgálatok során alkalmazott műszerekkel szemben alapvető követelmény, hogy működésük megfelelőségét, valamint a műszerek révén nyert adatok validitását időszakos, dokumentált ellenőrzés/kalibrálás révén igazolni lehessen. Csak mindezek megléte után lehet elvállalni egy klinikai vizsgálatot. A vizsgálóhelynek biztosítani kell a készítmények tárolásához szükséges tárolási feltételeket (hőmérséklet, fényviszonyok, páratartalom), s azok folyamatos és dokumentáltan igazolható betartását. A készítményeket lehetőség szerint elkülönített helyiségben, de legalább zárható szekrényben kell elhelyezni. Megfelelő munkakörülményeket kell teremteni a vizsgálatok minőség ellenőrzését és minőségbiztosítását végző szakemberek számára is. 17
3.3. Beteganyag Minden klinikai vizsgálathoz meghatározott számú beteg / egészséges önkéntes részvételére van szükség. A vizsgálóhely egyik legfontosabb feladata, hogy ezen betegeket felkutassa és részvételi alkalmasságukat felmérje, igazolja. A bevonandó betegeknek több forrása is lehetséges: - az adott vizsgálóhely, mint betegellátó intézmény/osztály szokásos tevékenysége során, az ellátó hellyel kapcsolatba kerülő betegek - a vizsgálóhellyel kapcsolatban álló társosztályok/intézmények felől célzott referálással érkező betegek - háziorvosi praxisokból célzott referálással érkező betegek - illetve a 35/2005 EüM rendeletben foglaltaknak mindenben megfelelő, az írott és/vagy elektronikus sajtóban, illetve az egészségügyi szolgáltató honlapján megjelentett hirdetés is A beteganyag tervezésnél figyelembe kell venni az összes párhuzamosan, illetve csaknem egy időben futó vizsgálat egyesített betegszám igényét. 18
3.4. Dokumentálás A klinikai vizsgálatok egyik legfőbb kritikus pontja a vizsgálattal kapcsolatos tevékenységek és a kapott eredmények dokumentálása, s ennek megfelelő minősége. A vizsgálat sikeréhez elengedhetetlen a kifogástalan betegellátás, de a dokumentálásnak legalább ekkora súlya van. Van egy szálló ige (aranyszabály), amit mindenki ismer, aki ezen a szakterületen dolgozik: Ami nincs leírva, az meg sem történt! A vizsgálóhelyeknek biztosítaniuk kell a megfelelő dokumentálást, s talán ez lehet a legfontosabb ismérvük. Korábban kizárólag kézzel írott források léteztek, manapság viszont egyre inkább elterjedt az elektronikus források készítése. De milyen is a jó minőségű dokumentáció? - részletes - pontos - olvasható - időben történő - azonosítható 19
3.5. Vizsgálati készítmények Elsősorban a vizsgálatvezető felelős a vizsgálóhelyen történő vizsgálati készítmények elszámolásáért, de ezt a feladatot részben vagy teljes egészében delegálhatja egy gyógyszerészre vagy más megfelelő személyre, aki a vizsgálatvezető felügyelete alatt tevékenykedik. A vizsgálati készítményekkel foglalkozó személy köteles nyilvántartást vezetni az alábbiakról: - a készítmény vizsgálóhelyre történő érkezéséről - a vizsgálóhelyen található készletekről - a vizsgálati készítmény egyes vizsgált személyek általi felhasználásáról - a fel nem használt készítmény(ek) szponzornak való visszajuttatásáról, vagy azok megsemmisítéséről A nyilvántartásnak tartalmaznia kell: - a dátumokat - mennyiségeket - lejárati időket - vizsgálati készítmény(ek)nek és a vizsgált személy(ek)nek adott egyedi kódszámot A vizsgálatvezetőnek olyan feljegyzéseket kell vezetniük, amelyek megfelelően dokumentálják, hogy a vizsgált személyek a vizsgálati tervben előírt adagokat megkapták, és amelyek minden, a megbízótól átvett vizsgálati készítménnyel elszámolnak. A vizsgálatvezetőnek vagy az arra kijelölt személynek kötelessége minden vizsgált személyt tájékoztatni a vizsgálati készítmény helyes tárolásáról, adagolásáról, illetve köteles meggyőződni arról, hogy az utasításokat minden vizsgált személy megfelelően követi-e. 20
3.6. Jelentések 3.7. CRF/eCRF, forrásdokumentáció A vizsgálóhelyi személyzetnek biztosítania kell, hogy az egyéni adatlapokon (CRF/eCRF), továbbá valamennyi előírt jelentésben a megbízó számára jelentett adatok pontosak, teljesek, olvashatóak legyenek és az adatok jelentése időben megtörténjen. Az egyéni adatlapon (CRF/eCRF) jelentett és a forrásdokumentumokból származó adatoknak összhangban kell lenniük a forrásdokumentumokkal, vagy az eltéréseket meg kell magyarázni. Az adatlapon és a forrásdokumentáción egyaránt végzett bármilyen változtatást és javítást dátummal és kézjeggyel kell ellátni, azt (ha szükséges) meg kell indokolni, és annak nem szabad elfednie az eredeti bejegyzést. A vizsgálóhely tagjainak a változtatásokra és javításokra vonatkozó feljegyzéseket meg kell őriznie. A vizsgálat dokumentumait oly módon kell megőriznie a vizsgálóhelynek, ahogy azt a GCP és a vonatkozó hatósági előírások megszabják. 3.7.1. Biztonsági jelentések A vizsgálatvezetőnek minden súlyos nemkívánatos eseményt (SAE serius adverse event) azonnal, illetve a vizsgálói csapat bármely tagjának tudomására jutásától számított 24 órán belül, jelentenie kell a szponzornak. Az adott vizsgálat protokollja előírja azt is, hogy milyen módon kell a bejelentést megtenni (CRF/eCRF-ben, faxon, e-mailen). A vizsgálatvezetőnek ügyelnie kell arra, hogy a jelentésekben a beteg személyes adatai ne szerepeljenek, csak a vizsgálat során kapott kódszámuk. A vizsgálatvezetőnek emellett be kell tartania azokat a hatósági előírásokat is, amelyek a váratlan súlyos nemkívánatos gyógyszerhatások felügyeleti hatóságoknak és az IFT/FEB-nek való bejelentésre vonatkoznak. 21
A biztonságossági értékelések szempontjából kritikus fontosságú nemkívánatos eseményeket és/vagy laboratóriumi eltéréseket a megbízó által a vizsgálati tervben rögzített bejelentési követelmények szerint és az ott megjelölt határidőn belül jelenteni kell a szponzornak. Halálesetek esetében a vizsgálatvezető köteles a szponzor és az IFT/FEB rendelkezésére bocsátani minden további kért információt. 22
4. A Szponzor igénye Akarva akaratlanul, ha az embernek több dolog közül kell választania, elsőként mindig a hibákat, hiányosságokat keresi. S általában amellett dönt, amelyik közelebb áll a tökéleteshez. Így van ezzel a szponzor is. Temérdek pénzt, időt, energiát fektetnek a szponzorok 1-1 gyógyszer kifejlesztésébe, kezdve a molekula előállításától a gyógyszer forgalomba hozataláig. Egy gyógyszer kifejlesztése évtizedekbe is beletelhet, hisz csak a klinikai vizsgálatok kb. 8 évig zajlanak, s nem beszéltünk még a molekula előállításáról (lsd. 3.ábra) 3.ábra A humán fejlesztés sémája 23
A klinikai vizsgálatok során nyert adatok támasztják alá vagy épp döntik meg azokat a hipotéziseket, melyeket egy új molekula hatásmechanizmusától várnak. A fentekbe belegondolva teljesen érthető, hogy a szponzorok a legjobb, legmegfelelőbb klinikai vizsgálóhelyekkel dolgoznak szívesen. Ebben a fejezetben igyekszem összefoglalni a korábban leírtak alapján, hogy milyen is lehet egy ideális vizsgálóhely, ami a szponzor igényeit, elvárásait leginkább kielégíti. 24
4.1. Az ideális klinikai vizsgálóhely Ismerve már a Szponzor elvárásait, felvázolhatunk egy képet egy tökéletesen vagy majdnem tökéletesen működő vizsgálóhelyről. Mi jellemző tehát az ideális vizsgálóhelyre? - Nagy számban kezelnek klinikai vizsgálatra alkalmas beteget - Kellő számú, szakképzett, klinikai vizsgálatokban jártas személyzet áll rendelkezésre - Vizsgálati nővér és/vagy koordinátor segíti az orvosi munkát - A vizsgálat gyorsan elindítható, mert jól szabályozott az engedélyek kiadásának rendszere, és a szerződéskötések menete - A GCP alapelveit a vizsgálóhely valamennyi tagja ismeri és betartja az abban leírtakat - Pontosan, időben történik a forrásdokumentumok készítése, illetve a szükséges adatok továbbítása a szponzor felé - Minőségi (részletes, pontos, időszerű, protokollban leírtaknak megfelelő) dokumentálást végeznek - A vizsgálóhelyi csapat pontosan betartja a protokollban leírtakat, s attól lehetőség szerint nem tér el (kivéve természetesen, ha a betegbiztonság ezt követeli meg) - Az AE/SAE-kat időben, a vizsgálati terv előírásának megfelelően lejelentik a szponzornak illetve a helyi etikának - Különös figyelmet fordítanak a betegbiztonságra - Adottak a protokollban leírt beavatkozáshoz szükséges tárgyi feltételek - Megfelelő módon kezelik, tárolják és dokumentálják a vizsgálati készítményeket - A monitori munka körülményei megfelelőek (a monitori vizit napján mindig rendelkezésre állnak a dokumentumok, a vizsgálatvezetők, koordinátorok) - Adottak a hatékony kommunikáció feltételei 25
5. Összefoglalás Szakdolgozatom során, először röviden a szponzorral, majd a klinikai vizsgálóhellyel és az azokkal szemben támasztott követelményekkel ismertettem meg az olvasót. Kiemeltem azokat a főbb pontokat, amiknek szerintem kifejezetten nagy jelentőségük van egy klinikai vizsgálat lebonyolítása során. A szponzornak az a célja, hogy a kifejlesztett molekulából egy hatékony, biztonságos gyógyszert fejlesszen, s ehhez minél több hiteles és pontos adatot gyűjtsön. Olyan vizsgálóhelyekkel dolgoznak szívesen, akik megbízhatóak, gyorsak és precízek. Bár nagy hangsúlyt fektetünk a minőségi dokumentálásra, a különféle szabályok betartására, de nem szabad elfelejteni, hogy a klinikai vizsgálatok során a legfontosabb a BETEG és az ő BIZTONSÁGA. Végül üzenetem azon vizsgálóhelyek felé, akik szeretnének a szponzorok elvárásainak megfelelni: Nem elég a jóra vágyni, a jót akarni kell! És nem elég akarni, de tenni, tenni kell! (Váczi Mihály) 26
Irodalom jegyzék: 1. Good Clinical Practice, GCP 2. Lakner Géza, Renczes Gábor, Antal János: Klinikai vizsgálatok kézikönyve, SpringMed Kiadó Kft., 2009 3. dr. Kanka Andor, dr. Antal János: Klinikai gyógyszervizsgálatok Magyarországon egészségügyi intézményekben végzett kérdőíves felmérés tükrében, Egészségügyi Gazdasági Szemle 2007/3 32-40 oldal 4. dr. Adorjáni Klára, dr. Bodrogi József, dr. Dániel Andrea, dr. Engelhardt Miklós, dr. Kiss Árpád, dr. Klafszky Edina, dr. Kuluncsics Zénó, dr. Mogyorósi Dorottya, dr. Pozsgay Csilla, Szlávik Péter, dr. Szővérffy Géza, dr. Tóth Béla, dr. Veres László: Magyarország versenyképessége a klinikai vizsgálatokban, 2014.07.30 5. dr. Renczes Gábor, Svábhegyi Gyógyintézet: A klinikai vizsgálóhely újragondolása: az SMO koncepció, IME XI évfolyam 3.szám 2012 április, 46-48 oldal 27